1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást igénybe venni köteles:

• a) valamennyi ingatlanhasználóra: természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, akik a (2) bekezdés szerinti területen a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 2. § (1) bekezdésének 34. pontja szerint ingatlanhasználónak minősülnek, és
• b) a Közszolgáltatóra.

(2) A fejezet területi hatálya kiterjed Sóly község közigazgatási területére.

(3) A rendelet tárgyi hatálya

• a) a (2) bekezdés szerinti területen keletkező települési hulladék gyűjtésére, szállítására és kezelésére, valamint Sóly Község Önkormányzata és a vele kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés szerinti közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységére terjed ki.
• b) A közszolgáltatás tárgyi hatálya kiterjed továbbá a közszolgáltató által a közszolgáltatási területen elkülönítetten gyűjtött települési hulladékra, és a lomtalanítás során elhelyezett lomhulladékra.

(4) A rendelet hatálya alá tartozó közszolgáltatás tartalma: a települési hulladék gyűjtése, elkülönített gyűjtése, elszállítása, tárolása, előkezelése, hasznosítása, kezelése, ártalmatlanítása, a hulladékgazdálkodási létesítmények fenntartása, üzemeltetése, valamint a hulladékkezelő létesítmények utógondozása.

(5) E rendelet alkalmazásában gazdálkodó szervezet a Ht. 2. § (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott szervezet.

2. § Sóly Község Önkormányzata a település közigazgatási területén

• a) a települési szilárd hulladék begyűjtését,
• b) elszállítását és
• c) környezetkárosítást kizáró módon történő ártalmatlanítását a „VHK” Veszprémi Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft. (Veszprém, Házgyári út 1.) és az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Kft. (Veszprém, Házgyári út 1.) (a továbbiakban: Közszolgáltató) szervezett közszolgáltatás útján biztosítja.

3. § (1) A közszolgáltatás igénybevétele egész évben kötelező.

(2) A Közszolgáltató és az ingatlanhasználó között a kötelező közszolgáltatással kapcsolatos jogviszony a szolgáltatási szerződés megkötésével, vagy a szolgáltatás igénybevételével jön létre.

(3) Gazdálkodó szervezet esetében a szerződés megkötésével jön létre a szolgáltatási jogviszony.

(4) A közszolgáltatás igénybevételéről szóló szerződés tartalmi elemei:

• a) a felek megnevezése és azonosító adatai,
• b) a közszolgáltatás igénybevételének kezdőnapja,
• c) a teljesítés helye,
• d) a gyűjtőedény űrtartalma és darabszáma,
• e) az ürítés gyakorisága,
• f) társasházi szerződés esetén a lakások száma,
• g) a közszolgáltatás díja,
• h) a számlázás gyakorisága és
• i) a szerződés módosításának, felmondásának feltételei.

(5) Gazdálkodó szervezetek a közszolgáltatást kötelesek igénybe venni a nem elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladék esetében.

4. § (1) A kötelező közszolgáltatásba újonnan bekapcsolódó ingatlanhasználó birtokba lépésének napjától számított 15 napon belül a Közszolgáltatónak köteles bejelenteni, hogy a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté vált.

(2) Az ingatlan használaton kívülisége esetén, amennyiben az ingatlanhasználónak díjtartozása nem áll fenn, írásban kérheti a szolgáltatás szüneteltetését a Közszolgáltatótól 30 nappal az adott időszakot megelőzően.

(3) A szüneteltetés igazolásának módja az adott időszakra, de legalább egy teljes hónapra vonatkozóan legalább egy – az ingatlanon korábban tényleges szolgáltatást nyújtó - közüzemi szolgáltató által kiállított fogyasztást nem tartalmazó számla, vagy olyan számlaegyenleg benyújtása, amely áramfogyasztást érintően bizonyítja, hogy az ingatlant senki nem használja.

(4) A szünetelés legfeljebb a kérelem benyújtása szerinti év végéig tarthat, ha nem kérik annak meghosszabbítását. A szünetelés meghosszabbítását az ingatlanhasználó a következő évre december 15-ig kérheti a közszolgáltatótól.

(5) A szünetelés a kérelem beérkezését követő hónap első napjától kezdődik.

(6) Amennyiben megállapítható, hogy a szünetelésre a rendeletben meghatározott feltételek hiányában került sor, a közszolgáltató jogosult a szüneteltetés kezdő időpontjára visszamenőleg az ürítési díjat pótlólagosan kiszámlázni, továbbá költségeit érvényesíteni.

5. § (1) Közszolgáltató a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabálynak megfelelően hetente egyszer köteles a szolgáltatást elvégezni.

(2) Gazdálkodó szervezetnek nem minősülő ingatlanhasználók részére az ingatlanban vagy ingatlanon nem rendszeresen képződő a szabványosított gyűjtőedényekben el nem helyezhető – nagyobb méretű – lomhulladék elszállítására a Közszolgáltató évente egy alkalommal, előre bejelentett időpontban lomtalanítást szervez. Lomtalanításkor a Közszolgáltató külön díj fizetése nélkül szállítja el a hulladékot.

(3) Azt ingatlanhasználó (2) bekezdésben meghatározott lom hulladékot a közszolgáltató által üzemeltetett hulladékgyűjtő udvarban átadhatja. A szolgáltatás igénybevételének feltétele a közszolgáltató díj havi rendszerességgel történő megfizetése.

(4) A lomtalanítás nem terjed ki a veszélyes hulladékok, autógumi, elektronikai hulladék, építési törmelék, és minden olyan hulladék elszállítására, amely nem lom, valamint aminek összegyűjtése a gyűjtést végző dolgozók testi épségét veszélyezteti.

(5) A lomtalanítást azon szolgáltatást igénybe vevő veheti igénybe, akinek nincs közszolgáltatási díjtartozása.

(6) A lomtalanítás megszervezésének módjáról és időpontjáról az önkormányzat a lomtalanítást megelőző 30 napon belül a helyben szokásos módon tájékoztatja az ingatlanhasználókat.

(7) Lomhulladékot közterületre kihelyezni csak akkor lehet, ha a (6) bekezdés szerint közzétett önkormányzati tájékoztató ezt kifejezetten megengedi, ennek hiányában a lomhulladék közterületre történő kihelyezése tilos, megtörténte esetén szabálysértési feljelentésnek van helye.

6. § (1) Az ingatlanhasználó a települési szilárd hulladékot (rendszeresített zárt szabványos gyűjtőedényben, emblémázott gyűjtőzsákban) köteles összegyűjteni és a megadott szállítási napon a Közszolgáltatónak elszállításra átadni.

(2) Rendszeresített zárt, szabványos gyűjtőedénynek minősül:

• a) családi házaknál, illetve 6 lakásosnál nem nagyobb társasházaknál 60, 80, 110, 120, 240 literes kukaedény,
• b) társasházaknál és a zártkerti ingatlanoknál 1100 literes, közösen használt zárt konténer,
• c) nem természetes személyek tulajdonában álló ingatlanok esetében 60, 80, 110, 120, 240, 360 literes kukaedény, 660, 770, 1100 literes zárt konténer,
• d) a szokásos mennyiségen felül keletkező hulladék eseti összegyűjtésére a Közszolgáltató emblémájával ellátott 60, 80, 110 literes kék műanyag zsák. A kék zsák ára magában foglalja az egyszeri szállítási díjat és a zsák előállítási költségét, és
• e) a közszolgáltató által biztosított, az elkülönített gyűjtésre utaló jelzéssel ellátott gyűjtőedény, gyűjtőzsák (a továbbiakban együtt: szelektív gyűjtőedény).

(3) A települési szilárd hulladék gyűjtéséhez az ingatlanhasználó olyan űrtartalmú, illetve darabszámú gyűjtőedényt köteles igénybe venni, hogy abban, illetve azokban a megadott szállítási napok között keletkező háztartási hulladék az előírásoknak megfelelően mindenkor elhelyezhető legyen. Az ingatlanhasználó a rendszeresített – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerinti - legkisebb, 60 vagy 80 liter űrtartalmú gyűjtőedénynél kisebb űrtartalmú edényt nem használhat, illetve nem igényelhet.

(4) A gyűjtőedényt úgy kell kiválasztani, hogy arányos legyen a keletkező hulladék mennyiségével, de lakásonként - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerinti - minimum 60 vagy 80 liter tárolókapacitás rendelkezésre álljon. A Közszolgáltató az általa matricázott edényből szállítja el a hulladékot. Gyűjtőedény cseréje esetén a matricázásról a Közszolgáltató az ingatlanhasználó bejelentése alapján gondoskodik.

(5) Ha az ingatlanhasználó az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék előírásoknak megfelelő gyűjtéséhez és elszállításra való átadásához a rendszeresített, szükséges űrtartalmú, illetve darabszámú gyűjtőedénnyel nem vagy nem megfelelő mértékben, illetve mennyiségben rendelkezik, köteles további gyűjtőedények vagy nagyobb űrtartalmú gyűjtőedény beszerzéséről gondoskodni. Köteles a változást bejelenteni a Közszolgáltatónak. Amennyiben a nagyobb űrtartalmú vagy további gyűjtőedényt a Közszolgáltatótól igényli, a bejelentés alapján a Közszolgáltató köteles a megjelölt időpontra vagy időtartamra a kért gyűjtőedényt az ingatlanhasználó rendelkezésére bocsátani bérleti díj vagy egyösszegű térítési díj ellenében.

(6) Az ingatlanra kihelyezett, illetve használt gyűjtőedények űrtartalma, illetőleg darabszáma – az adott ürítési gyakoriság figyelembevételével – akkor csökkenthető, ha az ingatlanon rendszeresen kisebb mennyiségű hulladék keletkezik, mint amennyinek az elhelyezésére a korábban kihelyezett, illetve használt űrtartalmú, illetőleg darabszámú gyűjtőedény megfelelő. A csökkentett űrtartalmú, illetőleg darabszámú gyűjtőedénynek mindenkor alkalmasnak kell lennie a keletkezett hulladék előírásszerű gyűjtésére és elszállításra való átadására.

7. § (1) A Közszolgáltató által az ingatlanhasználónak bérleti formában rendelkezésére bocsátott gyűjtőedény méretét és darabszámát a közszolgáltatás igénybevételéről szóló szerződésben kell rögzíteni. A bérleti formában rendelkezésre bocsátott gyűjtőedény – rendeltetésszerű használat során szükségessé váló – javítása, illetve cseréje a Közszolgáltató feladata.

(2) A gyűjtőedényben lom, építési törmelék, veszélyes hulladék nem gyűjthető.

8. § (1) A gyűjtőedényben elhelyezett települési szilárd hulladék elszállításra való átadása a megjelölt szállítási napon az ingatlan közelében közterületen történik. A gyűjtőedényt úgy kell kihelyezni, hogy az a Közszolgáltató számára hozzáférhető legyen és a közterület forgalmát ne zavarja.

(2) Hulladékszállítási napokon kívül hulladékgyűjtő edény közterületen nem tárolható, kivéve ha a gyűjtőedény elhelyezése csak közterületen lehetséges. Ürítés után a merev falú, zárt hulladékgyűjtő edényt az ingatlanhasználó az ürítés napján köteles ingatlanára visszahelyezni.

(3) A gyűjtőedénybe vagy emblémázott gyűjtőzsákba csak olyan mennyiségű hulladék helyezhető el, hogy az edény teteje az elszállításra való átadáskor lecsukható, illetve az emblémázott zsák beköthető legyen.

(4) Balesetveszélyes, sérült gyűjtőedény, illetve nem emblémázott műanyag zsák használata tilos.

(5) A rendszeresen használt gyűjtőedény tisztán tartásáról, fertőtlenítéséről és karbantartásáról, szükséges cseréjéről az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

(6) A Közszolgáltató felel a gyűjtőedény állagában keletkezett olyan kárért, amelyet a szállítás során szándékos vagy gondatlan magatartásával, vagy szakszerűtlen ürítéssel okozott. A Közszolgáltatói felelősség a természetes elhasználódásból eredő károkra nem terjed ki.

9. § (1) Az elszállítás céljára kihelyezett vagy tartósan a közterületen elhelyezett gyűjtőedény környékének rendszeres tisztántartásáról az ingatlanhasználó köteles gondoskodni. Ha ezt a kötelezettségét felszólítás ellenére elmulasztja, a tisztántartásról az önkormányzat gondoskodik a kötelezett költségére. A közterületnek a hulladék elszállítása során a Közszolgáltató által előidézett szennyezését a Közszolgáltató köteles megszüntetni.

(2) A Közszolgáltató a szolgáltatás teljesítését csak a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályokban, valamint e rendeletben meghatározott esetekben szüneteltetheti, korlátozhatja vagy tagadhatja meg. A hulladékszállítás minden év január 1-jén a szünetel, amit a Közszolgáltató az érintettek tájékoztatása után pótol.

(3) A Közszolgáltató a kötelező közszolgáltatás keretében megtagadhatja a települési szilárd hulladék elszállítását, ha:

• a) az nem a rendszeresített szabványos gyűjtőtartályban, vagy emblémázott műanyag zsákban kerül átadásra,
• b) érzékszervi észleléssel megállapítható, hogy olyan anyagot tartalmaz, amely nem minősül települési szilárd hulladéknak, továbbá
• c) sérült vagy balesetveszélyes gyűjtőedény esetén

10. § A települési szilárd hulladék kizárólag az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás által kijelölt hulladéklerakóban helyezhető el. A hulladék elhelyezésére kijelölt hulladéklerakó a Királyszentistváni Regionális Hulladékkezelő Központ.

11. § (1)^[1] A közszolgáltatásba bekapcsolt belterületi ingatlanhasználók a közszolgáltatásért közszolgáltatási díjat kötelesek fizetni, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáról szóló ágazatért felelős miniszter rendeletében és e rendeletben foglalt szabályok szerint. A zártkerti ingatlanhasználók díjfizetése a magánszemélyek települési adóján keresztül, az Önkormányzat által történik.

(2) A közszolgáltatás díját a Közszolgáltató vagy megbízottja szedi be.

12. § (1) A közszolgáltatási díj számlázása havonta történik utólag.

(2) Az ingatlan használatának megváltozása esetén a közszolgáltatási díjat a változás bejelentése hónapjának utolsó napjáig a régi, azután az új ingatlanhasználó köteles megfizetni.

(3) Fizetési késedelem esetén a Közszolgáltató késedelmi kamat, valamint a fizetési felszólítással kapcsolatos ügyleti költségek felszámítására jogosult.

(4) A közszolgáltatási díjat egész évre kell megfizetni, a (5)–(6) bekezdésekben foglalt kivételekkel.

(5) Beépítetlen telek, romos, lakhatatlan épület után közszolgáltatási díjat nem kell fizetni, amennyiben az ingatlan használója ezt írásban bejelenti az adott tárgyévben a Közszolgáltató felé.

(6) Lehetőség van a közszolgáltatás és a díjfizetés szüneteltetésére az épület tartós használaton kívülisége esetén, a 12. § (2)–(6) bekezdéseiben szabályozottak szerint.

13. § (1) Gazdálkodó szervezetnek nem minősülő ingatlanhasználó esetében az elkülönített hulladék gyűjtés a közszolgáltatás része.

(2) Az ingatlanhasználó az ingatlanon képződött települési hulladékból a szelektív gyűjtőedénybe elkülönítetten gyűjti a műanyaghulladékot és fémhulladékot, üveget, valamint a kartonpapírból készült nagyméretű doboz és újságpapír kivételével a papírhulladékot. Az elkülönítetten gyűjtendő hulladékokat a rendelet 1. melléklete határozza meg.

(3) Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot az ingatlanhasználó a közszolgáltató által térítésmentesen biztosított szelektív gyűjtőedényben, az üveget elkülönített gyűjtésre utaló jelzéssel ellátott gyűjtőszigeten elhelyezett gyűjtőedényben adja át a közszolgáltatónak a kartonpapírból készült nagyméretű doboz és újságpapír papírhulladék kivételével. Az ingatlanhasználó kötegelve adja át a közszolgáltatónak a kartonpapírból készült nagyméretű doboz és újságpapír hulladékot az elkülönített gyűjtésre utaló jelzéssel ellátott gyűjtőedénnyel együtt.

(4) Amennyiben a szelektív gyűjtőedényben az 1. mellékletben felsorolt hulladékon kívül más anyag is található, a közszolgáltató a hulladék elszállítását megtagadja.

(5) A közszolgáltató az elkülönítetten gyűjtött hulladékot havonta egy alkalommal szállítja el, az ingatlanra vonatkozóan az elszállítás napját az önkormányzat honlapján, önkormányzat hirdetőtábláján, a közszolgáltató ügyfélszolgálatán és weblapján teszi közzé.

(6) A település területén üzembe helyezett elkülönített gyűjtésre szolgáló hulladékgyűjtő szigetek gyűjtőedényeibe a felirat szerinti, külön gyűjtött, szennyeződésmentes hulladék helyezhető el. Ezek a hulladékok a vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladékhoz nem keverhetők. Az elkülönített hulladékgyűjtő szigetek elhelyezkedését a 2. melléklet tartalmazza.

(7) Az elkülönített hulladékgyűjtésre szolgáló hulladékgyűjtő szigetekre az edényzet felirataitól eltérő hulladék nem helyezhető el.

(8) A hulladékgyűjtő szigetek gyűjtőedényeit a Közszolgáltató üríti szükség szerinti gyakorisággal.

14. § (1) A Közszolgáltató e rendelet alapján a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlanhasználókról nyilvántartást vezet az azonosításhoz szükséges adatok feltüntetésével. Az adatkezelés célja: a közszolgáltatással összefüggően az ingatlanhasználó személyének megállapításához, a közszolgáltatási díj beszedéséhez szükséges és arra alkalmas adatbázis létrehozása és működtetése.

(2) Az Önkormányzat az igénybevételre kötelezettek személyes adatait és egyéb adatokat (lakcímadatot, adóazonosító jelet) kizárólag a közszolgáltatási díj megfizetése érdekében, a díjhátralék rendezésével összefüggő eljárás céljából történő felhasználásra és a közszolgáltatási díj beszedéséhez szükséges és arra alkalmas adatbázis létrehozása és működtetése céljából adhatja át a Közszolgáltatónak, és az adatokat a Közszolgáltató kizárólag ezen célokra használhatja fel. Továbbá a Közszolgáltató az ingatlanhasználó személyes adatait az ingatlanhasználó adatszolgáltatása alapján ismerheti meg. A személyes adatok kezelése során a Közszolgáltató az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően köteles eljárni.

(3) A Közszolgáltató megteremti és fenntartja az adatkezelés személyi és tárgyi feltételeit, gondoskodik az adatok biztonságáról, meghatározza azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat-és titokvédelemi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

(4) A Közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat az ingatlanhasználó azonosítására, jogszabályban előírt ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, számlázásra, postázásra, közüzemi díj hátralék behajtására használhatja fel.

(5) A Közszolgáltató nem jogosult az általa kezelt közszolgáltatással összefüggő személyes adat nyilvánosságra hozatalára.

(6) Sóly Község Önkormányzata a közszolgáltatással kapcsolatos díjmentesség megállapításának, nyilvántartásának, valamint a díjmentesség érvényesítésének érdekében a Közszolgáltató részére történő továbbítása körében jogosult a Ht. 38. (3) bekezdésében meghatározott személyes adatok, valamint a mentesség megállapításához szükséges adatok kezelésére mindaddig, amíg az ingatlanhasználó az 9. § (2) bekezdésében meghatározott területen ingatlanhasználónak minősül.

(7) A Közszolgáltató a 14. §-ban foglaltak szerinti adatkezelésre azon időszak alatt jogosult, amíg az ingatlanhasználóval jogviszonyban áll.

15. § (1) E rendelet 2016. 02. 29. napjával lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Sóly Község Önkormányzata Képviselő-testületének a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról, az ingatlanok és közterületek tisztántartásáról szóló 9/2012.(VI.29.) önkormányzati rendelet.