1. § A rendelet célja Jászberény Város közigazgatási területére vonatkozó azon szabályok megállapítása, amelyek meghatározzák az ember és a környezet harmóniájának kialakítását, az élőlények és környezeti elemek védelmét, a települési környezettel történő rendezett gazdálkodás formáit. Minden tevékenységet – a rendelet céljának elérése érdekében – úgy kell gyakorolni, hogy az a zöldfelületeket a legkisebb mértékben terhelje, fennmaradásukat, fejlődésüket elősegítse. A szabályozás az egységes helyi pozitív szemlélet kialakítását célozza meg.

2. § A rendelet hatálya kiterjed a Jászberény város közigazgatási területén található:

• a) közterületek közül a közterületi zöldfelületekre – így különösen: közterületi parkokra, sétányokra, játszóterekre, edzőpályákra, zöldsávokra, véderdőkre, ezek berendezéseire és építményeire, köztárgyaikra – valamint az árkokra, járdákra, és azok csapadékvíz-elvezetést szolgáló elemeire. Jelen rendelet személyi hatálya kiterjed a közterületi zöldfelületeket használó természetes és jogi személyekre, a közterületi zöldfelületek tulajdonosaira, kezelőire, valamint a közterülettel szomszédos ingatlanok tulajdonosaira, üzemeltetőire, használóira,
• b) közterületi zöldfelületnek nem minősülő - beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek -, természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tulajdonában álló ingatlanok zöldfelületére.

3. § E rendelet alkalmazásában:

• 1. Edzőpálya: A gimnasztikai pálya, kosárlabdapálya, futballpálya, vagy egyéb sporttevékenység folytatására szolgáló létesítmény, amely megfelel a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételeknek.
• 2. Előállítás értéke: A tárgyévben elfogadott 1 m² zöldfelület előállításának forintban kifejezett értéke.
• 3. Faérték: A 2. sz. melléklet alapján kiszámított összeg, az adott fás szárú növény pénzben kifejezett értéke.
• 4. Fás szárú növény: Az olyan növény, amely évelő, talaj feletti kemény, kéreggel borított szára van és minden évben új fás szövetréteget növeszt. A fás szárú növények lehetnek fák, cserjék, vagy évelő liánok is.
• 5. Kertépítészeti terv: A zöldfelületek kialakítását meghatározó, a megmaradó, ültetendő, vagy kivágandó növények helyzetével foglalkozó terv, mely meghatározza a zöldfelületeket alkotó növényzet fajtáját és minőségét. Amennyiben a zöldfelület rendezése magasabb szintű jogszabály rendelkezése folytán nem esik engedélyezési terv készítésének kötelezettsége alá, jelen rendeletben kertépítészeti tervnek minősül a közterület állapotát megváltoztató által készített, vagy készíttetett vázlatterv is.
• 6. Kezelő: A közterület tulajdonosa által a zöldfelület kezelésére jogszabály rendelkezése alapján vagy szerződéssel megbízott természetes vagy jogi személy.
• 7. Környezetvédelmi Alap (a továbbiakban: Alap): A fakivágások engedélyezése kapcsán, valamint a meglévő zöldfelület megszüntetése esetén fizetendő pénzbeli térítés, és a közterületi zöldfelülettel kapcsolatosan befolyó egyéb összegek kezelésére elkülönített alap. Az alap kizárólag zöldfelületek létesítésére, felújítására, átépítésére, a kivágott fák pótlására, a fák gallyazására, a viharkárok elhárítására fordítható.
• 8. Közhasználatú játszótér: Játszóeszközökkel ellátott épített közterületi zöldfelület vagy külön megállapodás alapján e célból használt magánterület, amely megfelel a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételeknek.
• 9. Közterület: a közterület-felügyeletről szóló törvényben ekként meghatározott terület.
• 10. Közterületi zöldfelület: Eltérő rendelkezés hiányában a város (beépítésre szánt és beépítésre nem szánt) területén minden olyan önkormányzati tulajdonú, rendeltetésének megfelelő célra korlátozás nélkül használható zöldfelület, melyen zöldfelületi elemek, építmények találhatók. Közterületi zöldfelületnek minősülnek a nem önkormányzati tulajdonban lévő, de tulajdonosai által közhasználatra szerződéssel átadott, zöldfelületi adottsággal, vagy elemmel bíró területek is.
• 11. Közösségi funkciójú önkormányzati tulajdonú közterületi zöldfelület (Lakókert): Kizárólagosan egy szűkebb csoport, kisebb lakóközösség által használt zöldfelület, jellemzően úszótelkes beépítettségű lakóépületekhez tartozó önkormányzati tulajdonú közterületi zöldfelület.
• 12. Utcai fasor: Az utak mentén rendszerint egy sorban lévő fák összessége.
• 13. Üzemeltető: A zöldfelület, annak elemének, építményének üzemeltetője, az a természetes személy vagy jogi személy, aki azzal rendelkezni jogosult, vagy akit az azzal rendelkezni jogosult annak üzemeltetésére feljogosított.
• 14. Vegetációs időszak: A rügyfakadás és lombhullás közötti időszak, amelynek időtartama alatt csak földlabdás és konténeres növények telepíthetőek. Az év fennmaradó szakasza a fenti növények számára ún. nyugalmi időszak
• 15. Zöldfelület: Minden olyan nem mezőgazdasági növénytermesztési célú és funkciójú terület (telek vagy telekrész), amelyet döntő mértékben biológiailag aktív növényzet borít, amely az eredeti altalajon van, kiegészülve a zöldhomlokzatok és a tetőkertek zöldfelületével, függetlenül attól, hogy a város mely funkcionális területi egységén belül helyezkedik el.
• 16. Zöldfelületi elem: Zöldfelületen található növények, berendezési tárgyak különösen játszótéri eszköz, sportszer, pad, hulladékgyűjtő edény, kerékpártároló, virágláda, összefoglaló megnevezése.
• 17. Zöldfelületi építmény: Támfal, lépcső, medence, szökőkút, kút, öntöző berendezés, tájékoztató tábla, pavilon, szobor, emlékmű, forgalomterelő poller.
• 18. Zöldfelületi érték: A zöldfelületen található növényzet pénzben kifejezett értéke. Az érték meghatározása a 2. melléklet szerint történik.
• 19. Zöldsáv: Az útburkolat vagy a földút széle és az ingatlan telekhatára között található, jellemzően a járdát és a csapadékvíz-elvezető árkot is magában foglaló, rendszerint növényzettel borított terület, kivéve a kerékpárutat.
• 20. Szabadon tartandó látómező: olyan látómező, amely mentes a rálátást akadályozó létesítményektől, parkoló járművektől és növényzettől.

4. § (1) Közterületen zöldfelületet - a (4) bekezdésben szabályozott eset kivételével – csak az önkormányzat létesíthet.

(2) Közterületi zöldfelületen beavatkozási munkálatokat folytatni, zöldfelületi elemet, zöldfelületi építményt elhelyezni, ültetni csak a tulajdonos hozzájárulásával vagy rendelkezése alapján az erre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően, illetve a levegőben és a talajban lévő közművek, az utak védelmét is figyelembe véve lehet.

(3) A közterületi zöldfelületen megvalósuló beruházás műszaki átadás-átvétele során a zöldfelületet a tulajdonos Jászberény Város Polgármesteri Hivatalának Városgazdálkodási Osztálya (a továbbiakban: PH Városgazdálkodási Osztály) szakfeladatot ellátó munkatársa és a Kezelő jelenlétében veszi át.

(4) A közterülettel szomszédos ingatlan tulajdonosa, üzemeltetője, használója – a közterület-kezelői hozzájárulás kiadásának rendjéről, közterületen folyó munkákról és a közút felbontásáról szóló 34/2013. (IX.12.) önkormányzati rendelet szabályainak figyelembe vételével – az ingatlan körüli közterületet füvesítheti, parkosíthatja. A füvesítés, parkosítás során a közterülettel szomszédos ingatlan tulajdonosának, üzemeltetőjének, használójának be kell tartania e rendelet előírásait, valamint az adott területre vonatkozó részletes szabályozási tervben, továbbá a Jászberény Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 4/2017. (II. 20.) önkormányzati rendeletben rögzített előírásokat és a közműszabványokat.

5. § Új közterületi zöldfelület létesítése esetén minden 150 m²-re legalább 1 db nagy vagy közepes koronájú lombos fát (figyelembe véve a légvezeték jelenlétét és a területi adottságokat), továbbá legalább 20 m² lombhullató vagy örökzöld cserjét, valamint a többi területen gyepet vagy talajtakaró cserjét kell telepíteni a 3. mellékletben felsorolt növények közül, a megfelelő távolságban.

6. § (1) A közterület tulajdonosa a zöldfelületek állagmegóvása érdekében egyes zöldfelületek használatát az általa szükségesnek ítélt időtartamra és módon korlátozhatja, továbbá ideiglenes jelleggel engedélyezheti a közterület eredeti funkciótól eltérő használatát, ha az a zöldfelület állapotát tartósan, vagy maradandóan nem károsítja. A közterület eredeti funkciójától eltérő használatának engedélyezését a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló 2/2019. (III.14.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Ör.) szabályozza.

(2) A fenntartáshoz szükséges pénzügyi fedezetet, a közterületi zöldfelületek zöldfelületi értékének, valamint azok éves amortizációja mértékének alapulvételével a Képviselő-testület – a város mindenkori anyagi teherbíró-képességének függvényében – az éves költségvetésben biztosítja.

7. § (1) A közterületi zöldfelületet, zöldfelületi elemet, építményt, játszóteret, kutyafuttatót, edzőpályát – rendeltetésének megfelelően, saját, a szülő vagy a felügyelő felelősségére – bárki ingyenesen használhatja.

(2) Közterületi zöldfelületen állat sétáltatása során az állatot kísérő köteles gondoskodni az állat ürülékének erre alkalmas módon történő eltávolításáról.

(3) Játszótereken a kihelyezett használati útmutatónak megfelelően

• a) 12 évesnél fiatalabb gyermek csak nagykorú személy felügyelete mellett tartózkodhat;
• b) 14 év feletti személy a gyermekek számára elhelyezett játszótéri eszközöket nem veheti igénybe.

(4) Edzőpályákon elhelyezett fitnesz gépeket rendeltetésellenes módon nem lehet igénybe venni.

(5) A körbekerített, zárhatóvá tett parkot és játszóteret, edzőpályát a Kezelő által ott elhelyezett nyitvatartási tájékoztató tábla szerint lehet igénybe venni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti nyitvatartásról szóló tájékoztató tábla legalább 210 mm x297 mm méretű és tartalmazza a nyitvatartási időt, a kezelő nevét, elérhetőségét.

(7) Tilos gépjárművel, valamint – 12. életévét betöltött személynek – kerékpárral, rollerrel, gördeszkával, görkorcsolyával közlekedni:

• a) zöldfelületen, valamint
• b) mészkő lappal, wpc burkolattal, illetve faburkolattal ellátott felületeken.

(8) Élő fát hirdetés céljára használni, illetve közterületi élő fán tárgyakat (különösen drótkötélpálya, molinó) elhelyezni tilos (kivéve madáretető, madárodú).

8. § (1) A közterületi zöldfelületek fenntartásáról az Önkormányzat e rendeletben foglaltaknak megfelelően gondoskodik.

(2) A közterületi zöldfelület tulajdonosa köteles gondoskodni:

• a) a növényzet és a talaj folyamatos ápolásáról, védelméről és helyreállításáról,
• b) a növényzet szakszerű növényvédelméről,
• c) a növényzet pótlásáról, a lágyszárú növényzet időszakos cseréjéről,
• d) a parki- és sétautak, játszóterek, edzőpályák, zöldfelületi építmények, elemek, berendezések és felszerelések balesetmentes, üzemképes állapotban tartásáról, javításáról, fejlesztéséről,
• e) a parki- és sétautak tisztántartásáról, hó- és síkosságmentesítéséről a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával.

(3) A forgalomtechnikai eszközök (közúti jelzőtáblák, egyéb közúti jelzések) láthatóságának biztosítása a Kezelő kötelezettsége. Az útkereszteződések beláthatóságát (szabadon tartandó látómező) a vonatkozó érvényes útügyi előírásoknak megfelelően a közterülettel szomszédos ingatlan tulajdonosának, üzemeltetőjének vagy használójának a kötelessége biztosítani. Amennyiben a közterülettel szomszédos ingatlan tulajdonosa vagy üzemeltetője, használója a kereszteződések beláthatóságát írásbeli felszólításra az abban foglalt határidőben nem biztosítja, úgy azt az Önkormányzat a Kezelő útján, a tulajdonos vagy üzemeltető, használó utólagos költségére elvégezteti.

(4) A közterülettel szomszédos ingatlan tulajdonosa vagy üzemeltetője, használója köteles gondoskodni:

• a) a közterülettel szomszédos ingatlan határától az úttestig terjedő zöldsáv gondozásáról, tisztántartásáról; amennyiben az úttest és a közterülettel szomszédos ingatlan határa között kiépített kerékpárút található, úgy a kerékpárút, valamint a kerékpárút és az úttest közti zöldsáv gondozása, tisztántartása a Kezelő kötelezettsége;
• b) a közterülettel szomszédos ingatlanról és a hozzá tartozó zöldsávról a gyalogjárda és az úttest fölé nyúló ágak és cserjék szakszerű nyeséséről, vágásáról, hogy azok a gyalogos és közúti forgalmat ne veszélyeztessék, a beláthatóságot biztosítsák az alábbiak szerint:
  • ba) a járda felett a fák ágai maximum 2,5 méter magasságig, az útszelvény felett maximum 4,5 méter magasságig érhetnek le,
  • bb) a járda akadálymentes járhatóságát a teljes szélességében biztosítani kell, mellé zöldfelületi elem, zöldfelületi építmény, mely azt szűkíti, nem telepíthető, vagy helyezhető el.

(5) Tömbtelken, úszótelken lévő épület, ingatlan tulajdonosa vagy üzemeltetője, használója köteles gondoskodni az épület, ingatlan gyalogos megközelítésére, körüljárására és karbantarthatóságára szolgáló legalább 4 méter széles közterületi zöldfelületi területsáv tisztántartásáról, gondozásáról (különösen: gyommentesítés, gallyazás).

(6) Közterületi zöldfelületen lévő garázssorok esetében, a garázssor telke és a nem közterületi zöldfelületi ingatlan – magán ingatlan – telekhatára közötti területsáv tisztántartásáról, gondozásáról (különösen: gyommentesítés, gallyazás) a garázsingatlanok tulajdonosa és a magán ingatlan tulajdonosa vagy üzemeltetője, használója köteles gondoskodni.

(7) Zagyva parti, továbbá a 2-0-0 és 3-0-0 övárok melletti közterületi zöldfelülethez csatlakozó ingatlanok tulajdonosa, használója, üzemeltetője a folyó, illetve övárok irányában az ingatlan telekhatárától mért legalább 1,5 méter széles területsáv tisztántartásáról, gondozásáról (különösen: gyommentesítés, gallyazás) köteles gondoskodni.

(8) Két szomszédos ingatlan közötti közterületi járda vagy átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség az egyes tulajdonosokat vagy üzemeltetőket, használókat a közterülettel szomszédos ingatlanok határától a közterületi járda vagy átjáró középvonaláig terheli.

(9) A közterülettel szomszédos ingatlan tulajdonosa, vagy üzemeltetője, használója köteles a (6)–(8) bekezdésekben foglaltak szerinti megkülönböztetés alapján meghatározott terület és kiépített útpadka gyommentesítéséről, a területen található fák és cserjék gallyazásáról, valamint a fű rendszeres nyírásáról is gondoskodni úgy, hogy a fű szálmagassága a 20 cm-t ne haladja meg.

(10) Amennyiben a zöldsávok gondozásáról, az ott lévő fák gallyazásáról az ingatlan természetes személy tulajdonosa, vagy közeli hozzátartozója egészségügyi, anyagi rászorultság miatt nem tud megfelelő mértékben gondoskodni, a Polgármesteri Hivatal Városgazdálkodási Osztályához benyújtott kérelemre vagy a közterület-felügyelő jelzése alapján a polgármester döntése szerint az Önkormányzat – alkalmanként egy évre – átvállalhatja a tulajdonos zöldfelület fenntartási kötelezettségét és a feladat ellátásával a Kezelőt bízhatja meg.

(11) Tilos a közterületi zöldfelületeken és a közterületi zöldfelületnek nem minősülő zöldfelületen föld-, aszfalt-, beton- és kőhulladék, valamint zöldhulladék elhelyezése, kivéve a hulladékszállítási szabályoknak megfelelően elszállítási céllal kihelyezett hulladék.

9. § (1) A fák gallyazása a közterülettel szomszédos ingatlan tulajdonosának vagy üzemeltetőjének, használójának a kötelezettsége. A fák gallyazását úgy kell elvégezni, hogy a villamosművek, valamint a termelői, magán-és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013.(I.22.) NGM rendelet 13. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározott biztonsági övezet határát a fák ágai ne érjék el. Amennyiben a közterülettel szomszédos ingatlan tulajdonosa vagy üzemeltetője, használója a szükséges gallyazást írásbeli felszólításra, az abban foglalt határidőben nem végzi el, úgy azt az Önkormányzat a Kezelő útján, a tulajdonos vagy üzemeltető, használó utólagos költségére elvégezteti.

(2) A fák és cserjék telepítési távolságait az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Önkormányzati tulajdonú közterületi zöldfelület (kivéve minőségi tanúsítást igénylő játszóterek és edzőpályák) felügyeletét, gondozását természetes személyek vagy jogi személyek – az önkormányzattal kötött egyedi megállapodás alapján – átvállalhatják.

(4) A közterületi zöldfelületen a légvezeték biztonságos üzemeltetése érdekében a légvezeték tulajdonosa a vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet érintő fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit a vegetációs időn kívüli nyugalmi időszakban a saját költségen eltávolíthatja. A gallyazással járó munkavégzést a munkák kezdése előtt legalább 48 órával írásban be kell jelenteni a PH Városgazdálkodási Osztálya szakfeladatot ellátó munkatársának és a Kezelőnek. A gallyazási munkát végző köteles a keletkező hulladékot 24 órán belül saját költségén elszállítani.

(5) Fakivágás, gallyazás – szükséghelyzet, vagy a fa kiszáradásának, és a Kezelő által végzett zöld gallyazás, nyesés és a 8. § (3)–(4) bekezdésekben megfogalmazott esetek kivételével – csak a vegetációs időszakon kívüli nyugalmi időszakban, lombtalan állapotban történhet.

10. § (1) Közterületen lévő fás szárú növények telepítésének, fenntartásának, kezelésének, kivágásának és pótlásának szabályait a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) tartalmazza.

(2) Közút mellett lévő fás szárú növények telepítésének, kivágásának szabályait a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény tartalmazza.

(3) A zöldfelületi és a fa egyedi értékének számítását e rendelet 2. melléklete tartalmazza. Közhasználatú, illetve magánterületen végzett, e rendelet szabályaiba ütköző telepítés esetén a jegyző felhívja az ültetést végzőt a növény saját költségen, megfelelő helyre történő szakszerű átültetésére.

(4) A kérelmező köteles a fakivágást saját felelősségére és költségén elvégezni vagy elvégeztetni.

(5) Aki jogszabály vagy hatósági határozat alapján fapótlásra kötelezhető, e kötelezettségének a kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén úgy is eleget tehet, hogy a jegyző által a város közigazgatási határán belül kijelölt helyre vagy helyekre ültet a kivágott fa össztörzskörméretének megfelelő mértékben, vagy a pótlásra kötelezett a fa értékét az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába befizeti.

(6) Engedély nélküli fakivágás esetén az elkövető köteles a fa egyedi érték másfélszeresének megfelelő összeget megfizetni vagy a kivágott fa össztörzskörméret másfélszeresének megfelelő mértékű fát a jegyző által előírt helyre vagy helyekre elültetni.

(7) Gyümölcsfa kivágása esetén a fapótlás mértéke a kivágott fa darabszámának megfelelő legyen.

(8) A kivágott fa földben visszamaradt részeit a kérelmezőnek el kell távolítania és a területet rendeznie kell, a környező talajszint megváltoztatása nélkül.

11. § Közterületi zöldfelület megszüntetéséhez vagy beépítéséhez (különösen: útcsatlakozás, kapubehajtó, gépjármű-várakozóhely létesítéséhez) tulajdonosi hozzájárulás szükséges. A tulajdonosi hozzájárulás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Városgazdálkodási Osztály részére szükséges benyújtani. A Tulajdonosi hozzájárulás megadásáig a zöldfelület nem szüntethető meg.

12. § Zöldfelületek jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló más célú használata esetén a jogosult az ott található növényzet védelméről köteles gondoskodni.

13. § A közterületi zöldfelületek megjelenési formájának, zöldfelületi arányainak, zöldfelületi mutatóinak megváltoztatásához, a korábbitól eltérő kialakításához – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester ad ki hozzájárulást. A kérelemhez kertépítészeti tervet kell mellékelni.

14. § (1) Aki a közterületi zöldfelület állapotát bármely tevékenységével összefüggésben megváltoztatja, abban kárt okoz, köteles a közterületi zöldfelületet a tevékenység befejezését követő 30 napon belül a szükséges mértékben, legkésőbb a következő növényültetési időszak végéig pedig az eredeti vagy emelt szintű állapotnak megfelelően helyreállítani.

(2) A helyreállítást az annak befejezését követő 8 napon belül a tulajdonos részére írásban kell bejelenteni, aki annak szakszerűségét a kezelővel együttesen, 15 napon belül ellenőrzi. Nem megfelelő helyreállítás esetében a tulajdonos – a szemle lefolytatásától számított 15 napon belül – előírja a helyreállítás kijavítását, vagy a kötelezett költségére elvégezteti azt.

(3) A közterületi zöldfelület eredeti funkciótól eltérő használatának befejezését követően a használó, a tulajdonos, valamint a kezelő képviselője helyszíni szemlét tart, ahol közösen állapítják meg a károsodás mértékét, és a helyreállítás megfelelőségét.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti tevékenységet folytató saját erőből nem képes a helyreállítást elvégezni, úgy a munkával mást kell megbíznia, aki a munka szakszerű és jogszerű elvégzésére képes. Az e tárgyban megkötött szerződést a bejelentéssel együtt be kell nyújtani.

(5) Amennyiben a helyreállítás önerőből történik, úgy a bejelentéshez erre vonatkozó írásbeli kötelezettségvállaló nyilatkozatot is be kell csatolni.

15. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti szükséghelyzetben a közterületi zöldfelületben okozott kárt 48 órán belül, amennyiben a bejelentésnek objektív akadálya van, úgy ennek megszűnését követően haladéktalanul be kell jelenteni a Tulajdonos és a Kezelő részére. A terület helyreállítása vonatkozásában az Ör.-ben foglaltak szerint kell eljárni.

16. § (1) Közterületi zöldfelületen lévő fák, cserjék építkezésből adódó gyökér-, törzs vagy lombkorona-károsodásának mértéke alapján a tulajdonosi hozzájárulásban kártalanítási vagy helyreállítási kötelezettség írható elő.

(2) Ha a meglévő növényzet bizonyíthatóan az engedélyezett munkák során sérült, úgy az építtető a növényzet pótlását, vagy helyreállítását – a PH Városgazdálkodási Osztálya szakfeladatot ellátó munkatársával egyeztetett módon, az általa megadott határidőben – saját költségén köteles elvégezni vagy elvégeztetni. Ha a pótlásra vagy helyreállításra nincs lehetőség, úgy az építtető a sérült növényzet zöldfelületi értékének tízszeresét köteles az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába befizetni.

17. § (1) A közterületi zöldfelületeken ültetendő fás szárú növény faj-fajta meghatározásánál különleges szempontok felmerülése hiányában a 3. mellékletében javasolt növényeket kell alkalmazni. Egyedi szempontok felmerülése esetén a polgármester ettől a tulajdonosi hozzájárulásában eltérhet.

(2) Bármely közterületi zöldfelületre kiültetett fa és cserje az Önkormányzat tulajdonába kerül.

(3) Lakosság által közterületi zöldfelületen végzett növénytelepítéseknél az alábbi szempontokat a hozzájárulás megadására irányuló eljárás során figyelembe kell venni:

• a) elektromos légvezeték alá csak kistermetű, kiskoronás fa telepíthető, föld alatti közművekre fa nem telepíthető,
• b) meglévő fasorba idegen faj-fajta betelepítése – a talajtakaró növényzet és a fű kivételével – csak a tulajdonos jóváhagyásával történhet,
• c) meglévő utcai fasor nyomvonala kialakultnak tekintendő, függetlenül a fahiányok számától. Új fát ültetni csak a kialakult nyomvonalba szabad. Ettől történő eltérés csak a tulajdonos hozzájárulásával lehetséges.
• d) az útkereszteződések beláthatóságát, a közlekedést előreláthatóan zavaró lombozatú fa, cserje nem telepíthető,
• e) a közúti űrszelvény – beleértve a kerékpárúti űrszelvényt is – beláthatóságának biztosítását, gépjárművek biztonságos kihajtását, a csomópontok beláthatóságát, a közúti jelzések és úttartozékok láthatóságát. A telepített növényzet lombos állapotában nem zavarhatja a látótávolságot vagy a közúti jelzések láthatóságát,
• f) növénytelepítés az 1. és a 3. mellékletében foglaltak szerint történhet.

(4) Közterületi zöldfelületre haszonnövényt ültetni – gyümölcsfa kivételével – tilos.

(5) Lakosság által közterületi zöldfelületen végzett növénytelepítés szakszerűségét a Kezelő ellenőrizheti.

(6) Szabálytalan telepítés esetén, ha az ültetést végző kiléte megállapítható, a jegyző felhívja annak figyelmét a helytelen ültetésre, és felszólítja a saját költségén, megfelelő helyre történő szakszerű átültetésre.

(7) Amennyiben a telepítést végző személy kiléte nem állapítható meg, úgy a helytelenül ültetett növényt a tulajdonos felhatalmazása alapján a Kezelő minden további intézkedés nélkül átültetheti.

18. § (1) Közterületre gyümölcsfa ültethető. A fafaj meghatározásánál figyelembe kell venni a közterület adottságait.

(2) A közterületi zöldfelületre ültetett gyümölcsfa szakszerű ápolásáról, metszéséről, gallyazásáról, növényvédelméről és környezetének tisztántartásáról a közterülettel határos ingatlan tulajdonosának vagy üzemeltetőjének, használójának kell gondoskodnia.

19. § A rendelet hatálya alá tartozó zöldfelületek használata, fenntartása, védelme és helyreállítása eredményeként keletkező, biológiailag lebomló hulladékok kezelése, komposztálása során a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, illetve a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003 (XII.29.) KvVM rendelet szerint kell eljárni.

20. § (1) A közterülettel szomszédos ingatlan tulajdonosa vagy üzemeltetője, használója az ingatlana előtti árokszakaszt (csapadékvíz-elevezető létesítményt), a járműbehajtók átereszét, csőfejeket, víznyelő rácsokat, a folyókákat és a kiépített útpadkát köteles szükség szerint rendszeresen, tisztítani, és folyamatosan gyomtalanítani, gondozni, a vadhajtások eltávolításáról gondoskodni, ezáltal a működőképességét folyamatosan fenntartani.

(2) A közterülettel szomszédos ingatlan tulajdonosának, vagy üzemeltetőjének, használójának mind az úttest, mind pedig a közterületi zöldfelület felől biztosítania kell a csapadékvíznek a csapadékvíz-elvezető árokba vagy zárt csapadékvíz-elvezető csatornába történő szabad lefolyását, el kell távolítania a lefolyást akadályozó tárgyakat, anyagokat.

(3) A város azon közterületein, ahol nincs zárt csapadékvíz-elvezető csatorna ott a meglévő csapadékvíz-elvezető árok betömedékelése tilos.

(4) A zárt csapadékvíz-elvezetők, az úttest alatti átereszek, közforgalmú hidak alatti mederszakaszok, az iszapfogók rendszeres tisztításáról a Kezelőn keresztül az Önkormányzat köteles gondoskodni. A nyílt árkok szükség és igény szerinti szintezését (bemérését) Kezelő az ingatlan tulajdonos, használó kérésére elvégzi.

(5) A közterülettel szomszédos ingatlan ereszcsatornáját, klímaberendezés kivezetőcsövét – amennyiben telken belüli elszivárogtatásra nincs lehetőség – a fal mellett kell levezetni. A járda fölött az ereszcsatornát átvezetni tilos. Csapadékvíz a nyílt vízelvezető árokba a járda szintje alatt vezethető ki, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.23.) Korm. rendeletszerint.

21. § (1) A közterülettel szomszédos ingatlan tulajdonosa vagy üzemeltetője, használója köteles az ingatlannal határos közterületi járdát teljes szélességében és a kiépített útpadkát a hulladékoktól, gyomtól, portól, sártól, szennyező anyagoktól folyamatosan megtisztítani. A sarokingatlan, vagy minden oldalról közterülettel határolt ingatlan tulajdonosa vagy üzemeltetője, használója az ingatlannal határos minden járdaszakasz tisztántartására köteles.

(2) A közterülettel szomszédos ingatlan tulajdonosa vagy üzemeltetője, használója köteles megtisztítani az ingatlanával határos közterületi járdák melletti folyókákat, víznyelő rácsokat a lefolyást akadályozó gyomoktól, tárgyaktól, anyagoktól.

(3) Amennyiben az időjárás szükségessé teszi, a közterülettel szomszédos ingatlan tulajdonosának vagy üzemeltetőjének, használójának gondoskodnia kell a járda hótól való letisztításáról, és – jegesedés esetén – csúszásmentesítéséről.

(4) A (3) bekezdésben megjelölt csúszásmentesítéshez elsősorban homok, kőpor, fűrészpor, finom kőzúzalék használható. Erre a célra visszamaradó, darabos, durva anyag nem alkalmazható. Síkosságmentesítés céljából calcium-klorid, zeolitos kálisó alkalmazható.

22. § (1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról és karbantartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni.

(2) Az ingatlanhasználónak az ingatlan tisztántartásával és karbantartásával kapcsolatos feladatai:

• a) az ingatlan folyamatos gyommentesítése, az ingatlanon növő fű folyamatos kaszálása,
• b) az ingatlan rovar- és rágcsáló mentesítése,
• c) az ingatlanról az úttest vagy járdaterébe kinyúló ágak, bokrok nyesése és a nyesedék elszállítása.

23. § Ez a rendelet 2022. január 1-jén lép hatályba.