Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikke (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat 2015. évi költségvetésének megalkotására a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületére és szerveire, az önkormányzat költségvetési szerveire, valamint az önkormányzat által alapított gazdasági társaságok önkormányzati költségvetési kapcsolataira.

A 2015. évi költségvetés kiadásainak és bevételeinek főösszegei

2. §^{[1],[2],[3],[4],[5],[6],[7],[8],[9],[10],[11]}

(1) A Képviselő-testület az Önkormányzat 2015. évi

a) költségvetési bevételét 14 342 947 ezer Ft-ban,

b) költségvetési kiadását 18 400 993 ezer Ft-ban,

c) hiányát 4 058 046 ezer Ft-ban,

d) előző évek működési pénzmaradványa összegét 1 276 620 ezer Ft-ban,

e) előző évek felhalmozási pénzmaradványa összegét 1 981 426 ezer Ft-ban,

f) finanszírozási bevételeit 11 875 801 ezer Ft-ban,

g) finanszírozási kiadásait 7 817 755  ezer Ft-ban,

h) bevételi és kiadási főösszegét az intézmények és a Polgármesteri Hivatal támogatásából következő halmozódás kiszűrésével egyezően 18 451 906 ezer Ft-ban állapítja meg.

(2) A költségvetés általános tartaléka

706 603 ezer Ft.

(3) A céltartalék 1 296 960 ezer Ft, ebből

  - működési céltartalék 1 289 367 ezer Ft,

  - felhalmozási céltartalék 7 593 ezer Ft.

3. §

(1) E rendelet

a) az önkormányzat működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatait mérlegszerűen az 1. melléklet,

b) az önkormányzati költségvetési szervek és az önkormányzat összesített bevételeit kiemelt előirányzatonként a 2.1. melléklet,

c) a pénzeszközátvételeknek és támogatások, kölcsönök visszatérülésének az előirányzatait a 2.2. melléklet,

d) az önkormányzat működési és felhalmozási célú központi támogatását költségvetési szervenként a 2.3. melléklet,

e) a költségvetési szervek és az önkormányzat összesített kiadásait kiemelt előirányzatonként a 3.1. melléklet,

f) a pénzeszközátadás és támogatási kölcsönök tervszámait a 3.2. melléklet,

g) a költségvetési szervek, valamint az önkormányzat bevételeit és kiadásait rovatrend szerinti kiemelt előirányzatonként, valamint éves létszámkeretüket és a közfoglalkoztatottak létszámát költségvetési szervenként, feladatonként a 4.1.- 4.3. mellékletek,

h) a működési és felhalmozási céltartalékokat az 5. melléklet,

i) az önkormányzat felújítási tervét célonként és forrásonként a 6. melléklet,

j) az önkormányzat fejlesztési kiadásait feladatonként és forrásonként a 7. melléklet,

k) az európai uniós támogatással megvalósuló pályázatok bevételeit és kiadásait a 8. melléklet,

l) az önkormányzat saját bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához a 9. melléklet,

m) az előirányzat-felhasználási tervet a 10. melléklet,

n) a költségvetési szervek és az önkormányzat bevételeit és kiadásait kötelező, önként vállalt és állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban a 11. melléklet,

o) az intézmények bevételeit és kiadásait kötelező, önként vállalt és állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban a 12. melléklet

szerint állapítja meg.

(2) Az önkormányzat címrendjét az alábbiak szerint állapítja meg:

a) a 4.1. mellékletben a költségvetési szervek külön-külön alkotnak egy címet,

b) a 4.2. mellékletben a Polgármesteri Hivatal önálló címet alkot,

c) a 4.2. mellékletben külön-külön alcímet alkotnak a Polgármesteri Hivatal kormányzati funkciói,

d) a 4.3. mellékletben az önkormányzat önálló címet alkot,

e) a 4.3. mellékletben külön-külön alcímet alkotnak az önkormányzat kormányzati funkciói.

A 2015. évi költségvetés végrehajtásának általános szabályai

4. §

(1) A költségvetés végrehajtása során kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig - a bevételek teljesülési ütemére figyelemmel – vállalható, a kifizetések ezen összeghatárig teljesíthetők.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzat nevében adósságot keletkeztető ügyletet a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvényben előírtaknak megfelelően köthet.

(3) Az önkormányzat alapítványt csak a Képviselő-testület döntése alapján támogathat.

(4) Az önkormányzat kezességet a Képviselő-testület előzetes egyedi felhatalmazása alapján vállalhat az éves költségvetésben szereplő bevételi előirányzatok terhére.

(5) Az önkormányzat a fizetőképessége fenntartásához folyószámlahitelt (likviditási hitelt) vehet fel. A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a hitel igénybevételére a folyószámla hitelkeret- szerződésben meghatározottak szerint.

(6) Az önkormányzat költségvetési szervei a rendelet 4.1. és 4.2. mellékletében meghatározott előirányzatokkal állítják össze elemi költségvetésüket.

(7) Az önkormányzat költségvetési szerve hitelt nem vehet fel, kezességet nem vállalhat, a használatba adott ingatlanokat nem terhelheti meg, támogatást nem nyújthat.

Az előirányzatokkal való gazdálkodás szabályai

5. §

(1) Az önkormányzat költségvetési szervének, valamint az önkormányzatnak a kiemelt előirányzatait a Képviselő-testület hagyja jóvá.

(2) A rendelet 2.2., 3.2.., 4.1 – 4.3., 5., 6., 7. mellékleteiben felsorolt kiadási és bevételi nemek kiemelt előirányzatok.

(3) A költségvetési szerv a kiemelt előirányzatokkal a jogszabályoknak megfelelően önállóan gazdálkodik.

(4) Azon költségvetési szerv, amelynek gazdálkodási feladatait a Gazdasági Működtetési Központ látja el, az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben önállóan, az egyéb előirányzatokkal a hatályos képviselő-testületi határozattal elfogadott munkamegosztási megállapodásban foglaltaknak megfelelően rendelkezik.

(5) Az önkormányzat költségvetési szerveinél jutalmazásra a 2015. költségvetési évben az elemi költségvetésben megállapított eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatának 17%-áig vállalható kötelezettség.

6. §

A Képviselő-testület felhatalmazza:

(1)^[12] a polgármestert

1. pályázat esetén az önrész legfeljebb 10%-os megemelésére a pályázati kereten belül,

2. a polgármester célkerete,

3. az intézményi szociális segély keret,

4. a hivatali és intézményi dolgozók részére nyújtható munkáltatói kölcsön előirányzata,

5. a szakhatósági keret,

6. a vagyonbiztosítási keret,

7. a hibaelhárítási keret,

8. a rendvédelmi, rendészeti szervek támogatási kerete,

9. az intézményi nyugdíjba vonuláshoz kötődő felmentés, végkielégítés kerete,

10. az intézményvezetői jutalomkeret,

11. a tisztasági hónap kerete,

12. az intézmények beiskolázási támogatásának kerete,

13. a vis maior keret,

14. az intézményi jutalomkeret,

15. az intézményi bankszámla költségtérítés,

16. az intézményi étkeztetés-vásárolt közszolgáltatás,

17.^[13] Pajtás étterem étkeztetési kiadásai működési céltartalék

felhasználására.

(2) a Városüzemeltetési, Intézményműködtetési, Köztisztasági és Közrendvédelmi Bizottságot:

1. a járdafelújítási pályázat kerete,

2. a társas- és szövetkezeti házak felújításának pályázati támogatását szolgáló keret

3. a társasházi kamerarendszer pályázati keret

4.^[14] lakás biztonság növelése (heveder zár) keret,

5.^[15] Kerékpártárolók létesítésére pályázati keret (felhalmozási célú támogatás ÁHT-n kívülre)

felhasználására.

(3) a Kerület- és Vállalkozásfejlesztési, Érték- és Környezetvédelmi Bizottságot

1. a „Miénk a tér”  keret,

2. a „Tiszta porta” pályázati keret

felhasználására.

(4) a Köznevelési, Kulturális, Közművelődési, Rendezvényszervezési, Ifjúsági és Sport Bizottságot

1. az SNI-s gyerekek pályázati kerete,

2. a közművelődési és sportcélú pályázati keret,

3. a diáksport-egyesületek és a szabadidősport-egyesületek támogatására előirányzott keret

4. a Kárpát-medencei magyar közösségek támogatási kerete

felhasználására.

(5)^[16] A polgármester és a bizottság az (1) – (4) bekezdés szerinti átruházott hatáskörben – alapítvány részére nyújtott támogatás kivételével - támogatást nyújthat. Eltérő rendelkezés hiányában az (1) – (4) bekezdésben foglalt keretek és tartalékok felhasználására irányuló átruházott hatáskör gyakorlása a felhasználási feltételek meghatározásától az elszámolásig tartó folyamatot foglalja magában.

(6)^[17] Az (1) - (4) bekezdés szerinti keretek és tartalékok terhére alapítvány részére nyújtandó támogatásról a polgármester és a bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

Előirányzatok módosítása

7. §

(1) Az átruházott hatáskörben felhasználható keretek és tartalékok éves kiadási előirányzatát a rendelet 3.2. és 5. melléklete tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a 6. § (2)-(4) bekezdésben felsorolt bizottsági átruházott hatáskörben hozott döntésekkel kapcsolatos előirányzat-módosításokra.

(3) A 7.§ (2) bekezdése szerinti előirányzat-módosítások beépítésre kerülnek a soron következő költségvetési rendeletmódosításba.

(4) A költségvetési bevételi előirányzatok eredeti vagy módosított előirányzatán felüli költségvetési többletbevétel kizárólag a Képviselő-testület engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű előirányzat-módosítást követően használható fel.

(5) A költségvetési rendelet bevételi és kiadási előirányzatainak módosításáról a Képviselő-testület dönt.

(6)^[18]

(7) A saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-átcsoportosítások támogatási többletigényt sem a folyó költségvetési évben, sem az azt követő években nem eredményezhetnek.

(8) A Gazdasági Működtetési Központ azon költségvetési szervek vonatkozásában, amelyek gazdálkodási feladatait ellátja, költségeik és bevételeik teljesítésének elemzése alapján javaslatot tesz az előirányzataik közötti átcsoportosításra, amelyet a költségvetési rendelet módosításának tervezett időpontját megelőző hónap utolsó napjáig megküld  a polgármesternek.

(9) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az önkormányzat költségvetésében jóváhagyott működési kiadások előirányzatai közötti átcsoportosításokra.

(10) Polgármesteri hatáskörben nem csoportosíthatók át a működési célú pénzeszközátadások.

(11) Az önkormányzat költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatain belül a rovatok közötti átcsoportosításra a polgármester jogosult.

(12) A polgármester a Képviselő-testület rendes ülésén tájékoztatást ad arról, hogy az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet vagy elkülönített állami pénzalap milyen pótelőirányzatot biztosított a rendes ülést megelőző hónapban az önkormányzat részére.

(13) Költségvetési előirányzatok módosítására vonatkozó igényt írásos indoklással kell benyújtani. A benyújtott javaslatok alapján összeállított költségvetési rendeletmódosítás tervezetét a polgármester véleményezés céljából a szakbizottságok, végül az egész anyag véleményezésére a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság elé terjeszti.

(14) A költségvetés előirányzatainak felhasználásáról és az előirányzatok módosításáról az önkormányzat költségvetési szerve folyamatos, naprakész nyilvántartást vezet.

(15) Az Áht. 40. §-ának (5) bekezdése szerinti veszélyhelyzetben a polgármester az önkormányzati költségvetés keretében átmeneti intézkedéseket hozhat, az előirányzatok között átcsoportosításokat hajthat végre, egyes kiemelt előirányzatok teljesítését felfüggesztheti, és a költségvetésben nem szereplő kiadásokat is teljesíthet. Ezen intézkedéseiről a Képviselő-testület legközelebbi ülésén beszámol.

Átadott pénzeszközökkel való gazdálkodás

8. §

A Képviselő-testület a költségvetésben pályázati céltartalékot különít el, amelynek felhasználásáról az alábbiak szerint rendelkezik:

a) a 2 millió Ft-ot meg nem haladó önrészű támogatás elnyerésére irányuló pályázatról a polgármester saját hatáskörében dönt;

b) a 2 millió Ft-ot meghaladó, de 10 millió Ft-nál nem nagyobb önrészű pályázat benyújtásáról a szakbizottság, valamint a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság véleményének kikérése alapján a polgármester dönt;

c) a 10 millió Ft-ot meghaladó önrészű támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtásáról a Képviselő-testület dönt a szakbizottság, valamint a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság véleményének ismeretében;

d) az önkormányzat által létrehozott kerületi közalapítványok és az önkormányzattal együttműködési megállapodást (szerződést) kötött szervezetek esetében a pályázati önrész támogatásáról a szakbizottság, valamint a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság véleményének ismeretében a Képviselő-testület dönt.

9. §

(1) Az étkezési kiadások és étkezési bevételek előirányzatát elszámolási kötelezettség terheli.

(2) Az önkormányzat a költségvetési szervei számára központi költségvetési támogatást ad át a 4.1-4.2. melléklet 9.331. és 9.333. soron szereplő összegben.

(3) Az önkormányzat a költségvetési szerveinek működési célú önkormányzati támogatást nyújt a 4.1-4.2. melléklet 9.332. során közölt összegben.

(4) Az önkormányzati felhalmozási támogatásból megvalósuló intézményi beruházási és felújítási kiadások finanszírozása a teljesítés szerint, a kifizetések esedékességekor történik.

(5) Az önkormányzati költségvetési szerv működési és felhalmozási célú önkormányzati támogatás címén a 6. § célkereteiből céltámogatást kérhet.

A gazdálkodásra vonatkozó egyéb

rendelkezések

10. §

(1) A költségvetési szerv az előirányzat-felhasználási ütemterve alapján a működési kiadásaira vonatkozóan havi bontásban finanszírozási ütemtervet készít, és azt a tárgyhónapot megelőző hónap 25. napjáig megküldi a polgármesternek. Az intézmények finanszírozása a felülvizsgált finanszírozási tervek alapján történik.

(2) Az önkormányzat költségvetési szerveinek a pénzmaradványát, ezen belül a személyi juttatásokra fordítható maradványt a Képviselő-testület hagyja jóvá. A Képviselő-testület dönt a szabad pénzmaradvány felosztásáról.

(3) Az önkormányzat nap végi betétszámlájának egyenlege nem csökkenhet 10.000 E Ft alá.

(4) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközöket betétként lekösse vagy államilag garantált értékpapírba fektesse.

(5) A polgármester az Önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves beszámoló, háromnegyed éves tájékoztató és éves beszámoló előterjesztése során tájékoztatja a Képviselő-testületet.

A köztisztviselői illetményalap

11. §

A Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatalban dolgozó köztisztviselők illetményalapját 41.250 Ft-ban állapítja meg.

Az önkormányzati biztos

12. §

(1) A költségvetési szerv az általa elismert, 30 napon túli tartozásállományáról havonta a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 5-ig a polgármester részére adatszolgáltatást teljesít.

(2) A polgármester kezdeményezésére a Képviselő-testület önkormányzati biztost rendel ki, ha a költségvetési szerv harminc napon túli elismert tartozásállományának mértéke eléri éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy egyébként a 150 millió forintot, és e tartozását egy hónapon belül nem tudja harminc nap alá szorítani.

(3) Egészségbiztosítási szerv által finanszírozott költségvetési szervhez történő önkormányzati biztos kirendeléséhez az egészségbiztosítási szerv előzetes véleményét ki kell kérni.

A behajthatatlan fizetési követelések

13. §

Valamennyi költségvetési szervnél és önkormányzati társaságnál keletkező önkormányzati behajthatatlan fizetési kötelezettség – az adó kivételével – elengedésére, illetve mérséklésére az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló hatályos önkormányzati rendelet alapján kerülhet sor.

Záró rendelkezések

14. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit a 2015. évi költségvetés végrehajtása során kell alkalmazni.

(2) Hatályát veszti az átmeneti gazdálkodásról szóló 41/2014. (XII. 19.) önkormányzati rendelet.

Függelék a 6/2015.(II.20.) önkormányzati rendelethez

Függelék a 26/2015. (VI.1.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzati beruházások és felújítások rendje

1. Jelen függelék Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) és az Önkormányzat önállóan gazdálkodó intézményei (költségvetési szervek), beruházási, építési beruházási, rekonstrukciós, felújítási tevékenységeik során (beleértve a pénzeszköz átadás-átvételi megállapodás alapján megvalósuló, illetve a közös beruházási, építési beruházási, rekonstrukciós, felújítási tevékenységeiket is) alkalmazandó közös szabályokat tartalmazza, akár maguk végzik, akár megbízásuk alapján és irányításuk mellett más szervvel végeztetik azokat.
2. Kivételt képez ez alól, ha nemzetközi szerződés, vagy nemzetközi hitelszerződés eltérő szabályokat állapít meg, vagy a részben vagy egészben központi költségvetési támogatásból megvalósuló, az Önkormányzat vagyonát gyarapító beruházásokra és azok finanszírozási rendjére vonatkozó magasabb szintű jogszabályok, támogatási szerződések eltérő szabályokat állapítanak meg. A vonatkozó magasabb szintű jogszabályokban, támogatási szerződésekben nem szabályozott kérdésekben szintén e függelék előírásait kell alkalmazni.
3. Jelen függelék alkalmazása során beruházás, építési beruházás, rekonstrukció, felújítás a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben így meghatározott fogalmak.
4.  A (3) bekezdésekben meghatározott feladatok megvalósításának folyamata magába foglalja a megvalósíthatósági tanulmány készítés, az előkészítés, a kivitelezés, és a lezárás valamennyi folyamatát.
5. A (3) bekezdésekben meghatározott feladatokhoz tartozó részfeladatokat és költségeiket világosan, összefüggéseik figyelembevételével kell kimutatni.
6. Beruházó a részben vagy egészben önkormányzati költségvetésből, valamint a részben vagy egészben állami pénzeszközökből, egyéb költségvetésen kívüli forrásokból finanszírozott beruházások esetében az Önkormányzat, a Hivatal költségvetéséből finanszírozott beruházási feladatoknál a Hivatal, az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek költségvetéséből finanszírozott beruházási feladatoknál a költségvetési szerv.
7. A beruházó a beruházás lebonyolításával arra megfelelő szakmai felkészültséggel és jogosultsággal rendelkező szervezetet (lebonyolító) megbízhat.
8. Az Önkormányzatnál, a Hivatalnál és a költségvetési szerveknél megvalósuló beruházási tevékenység előkészítésének, végrehajtásának szakmai irányítását, ellenőrzését a polgármester látja el.
9. A beruházás előkészítése a szakmai igények megfogalmazásától a döntés meghozataláig tartó tevékenység-sorozatot tartalmazza.
10. Az előkészítési folyamat a szakmai igények felmérését, a felmért (bejelentett) igények vizsgálatát (műszaki tartalom és a költségek megalapozottsága tekintetében), a szakmai igények és a lehetőségek összevetését, az igények rangsorolását foglalja magában. A beruházás előkészítése szükség esetén megvalósíthatósági tanulmánnyal zárul.
11. Megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni azokra a hatósági engedélyhez kötött beruházásokra, amelyeknél más jogszabály előírása alapján tanulmányterv készítése szükséges. Ezekben az esetekben az (1) bekezdésben meghatározott szervek beruházásaikat csak megvalósíthatósági tanulmány birtokában kezdhetik meg.
12. A megvalósíthatósági tanulmány célja a megalapozott döntést biztosító tanulmánytervek készíttetése (megvalósítás alternatív lehetőségeinek feltárása, a leggazdaságosabb megoldás kiválasztása, a részletek tisztázása).
13. A beruházás megvalósítása, az engedélyezési, kiviteli, tenderterv elkészítése a beruházó feladata.
14. Az egy időben azonos tárgyi eszközön végzett építési beruházás és felújítás költségét egymástól el kell választani.
15. Amennyiben az építési beruházás és felújítás egymástól nem választható el, akkor az elhasználódott tárgyi eszköz együttes kapacitásának, pontosságának, általában eredeti állagának helyreállításával kapcsolatos valamennyi tevékenység építési beruházásnak, az erre fordított valamennyi költség beruházási költségnek minősül és az Önkormányzat költségvetésében is ennek megfelelően kell szerepeltetni.
16. A megvalósult beruházást a vagyonkezelőnek üzembe helyezésre, illetve aktiválásra át kell adni. Az üzembe helyezési eljárás szabályszerű lefolytatásáról, a beruházásban érdekelt szervek meghívásáról, a szavatossági jogok érvényesítéséről (szerződés eltérő rendelkezésének hiányában), továbbá az üzembe helyezéshez, aktiváláshoz, tulajdonjog bejegyzéshez szükséges dokumentumok és adatok szolgáltatásáról - jogszabály vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a beruházó köteles gondoskodni.
17. Az építési beruházásra vagy felújításra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, hatósági és pénzügyi előírások, valamint az egyéb, szerződéses kötelezettségek betartásáért, a jóváhagyásnak megfelelő megvalósításért, a beruházóra előírt költségvetési, tervezési és beszámolási, statisztikai, egyéb pénzügyi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatok szolgáltatásáért a beruházó felelős, abban az esetben is, ha a lebonyolítást más szerv (lebonyolító) végzi.
18. A beruházás kivitelezésére, az ahhoz kapcsolódó áruk beszerzésére, illetve szolgáltatások megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárást megkezdeni csak jóváhagyott pénzügyi fedezet birtokában lehet.
19. A beruházások éves pénzügyi szükségletét az Önkormányzat költségvetési rendeletében feladatonként kell szerepeltetni. A beruházás költség-előirányzatait a beruházás megkezdésének várható időpontjában becsült ellenszolgáltatással kell tervezni. A költségek között az általános forgalmi adót külön rovatban kell feltüntetni.
20. A beruházás akkor befejezett, ha a beruházás megvalósítása során keletkezett összes fizetési kötelezettséget elszámolták és a beszerzett, előállított vagyontárgyakat (tárgyi eszközöket) üzembe helyezték és a számvitelről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően aktiválták.