Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testületére és szerveire, az Önkormányzat költségvetési szerveire, valamint az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok önkormányzati költségvetési kapcsolataira.

2. Az Önkormányzat kiadásainak és bevételeinek főösszege, a hiány mértéke és finanszírozásának módja, a költségvetés szerkezeti rendje

2. §^[1]

(1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az Önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek 2016. évi költségvetése együttes

a) bevételének főösszegét 24.950.007.909 Ft-ban,

b) kiadásának főösszegét 24.950.007.909 Ft-ban,

c) költségvetési bevételének főösszegét 14.788.208.531 Ft-ban,

d) költségvetési kiadásának főösszegét 19.060.007.909 Ft-ban,

e) költségvetési egyenlegének összegét

- 4.271.799.378 Ft-ban,

f) költségvetési hiányát 4.271.799.378 Ft-ban,

állapítja meg.

(2) Az Önkormányzat a 4.271.799.378 Ft költségvetési hiányának belső finanszírozására az előző év költségvetési maradványának összegét használja fel az 1. melléklet VI.22. és VI.24. pontja szerint.

(3) A költségvetés általános tartaléka

486.924.456 Ft.

(4) A céltartalék 1.279.172.723 Ft, ebből

  - működési céltartalék 1.278.172.723 Ft,

  - felhalmozási céltartalék 1.000.000 Ft.

3. §

(1) E rendelet

a) az Önkormányzat működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatait mérlegszerűen az 1. melléklet,

b) az Önkormányzati költségvetési szervek és az Önkormányzat összesített bevételeit kiemelt előirányzatonként a 2. melléklet,

c) a pénzeszközátvételeknek és támogatások, kölcsönök visszatérülésének az előirányzatait a 2.1. melléklet,

d) az Önkormányzat működési és felhalmozási célú központi támogatását költségvetési szervenként a 2.2. melléklet,

e) a költségvetési szervek és az Önkormányzat összesített kiadásait kiemelt előirányzatonként a 3. melléklet,

f) a pénzeszközátadás és támogatási kölcsönök tervezett kiadásait a 3.1. melléklet,

g) az Önkormányzat intézményei bevételeinek és kiadásainak előirányzatait rovatrend szerinti bontásban a 4.1. melléklet tartalmazza,

h) a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei bevételeinek és kiadásainak előirányzatait  rovatrend szerinti bontásban a 4.2. melléklet tartalmazza,

i) az Önkormányzat gazdasági társaságai, az Európai Uniós pályázatok, valamint a Polgármesteri Hivatal Önkormányzati

feladatokat ellátó szervezeti egységei bevételeinek és kiadásainak előirányzatait rovatrend szerinti bontásban a 4.3. melléklet tartalmazza,

j) a működési és felhalmozási céltartalékokat az 5. melléklet,

k) az Önkormányzat felújítási tervét célonként és forrásonként a 6. melléklet,

l) az Önkormányzat fejlesztési kiadásait feladatonként és forrásonként a 7. melléklet,

m) az európai uniós támogatással megvalósuló pályázatok előirányzatait a 8. melléklet,

n) az Önkormányzat saját bevételeinek részletezését, az adósságot keletkeztető ügyleteiből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához a 9. melléklet,

o) az előirányzat-felhasználási tervet a 10. melléklet,

p) az Önkormányzat összesített bevételeit és kiadásait kötelező, önként vállalt és állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban a 11. melléklet,

q) az intézmények bevételeit és kiadásait kötelező, önként vállalt és állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban a 11.1. melléklet

szerint állapítja meg.

3. A költségvetés végrehajtásának általános szabályai

4. §

(1) A Képviselő-testület felhatalmazza a költségvetési szerveket a költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére.

(2) A költségvetés végrehajtása során kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig - a bevételek teljesülési ütemére figyelemmel – vállalható.

(3) A 2016. évi költségvetés nem tartalmaz olyan fejlesztési célokat, amelyek megvalósításához adósságot keletkeztető ügylet megkötése válhat szükségessé, így ezen adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összege 0 Ft.

(4) Az Önkormányzat garanciavállalásból és önkormányzati kezességből fennálló kötelezettsége 0 Ft.

(5) Az alapítvány támogatásáról és az alapítványi támogatás elfogadásáról szóló döntés a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(6) A tárgyévet követő évekre szóló több évet érintő kötelezettségvállalásra vonatkozó döntés a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(7) Az Önkormányzat intézményei és a Polgármesteri Hivatal a rendelet 4.1. és 4.2. mellékletében meghatározott előirányzatokkal kötelesek összeállítani elemi költségvetésüket.

(8) A Képviselő-testület a költségvetési rendeletét negyedévenként, a munkatervében elfogadott időpontokban módosítja, ezen felül szükség szerint vagy rendkívüli esetben a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletben, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 34.§ (4) bekezdésben szabályozott módon.

(9) A költségvetési rendelet módosítások előterjesztésénél tájékoztató jelleggel be kell mutatni az állami fenntartású (közoktatási) intézmények bevételi, kiadási előirányzatait tartalmazó mellékletet.

(10) A 6.§ (2)-(4) és a 7. § (1)-(2) és (5)-(6) bekezdései szerint végrehajtott előirányzat módosítások és átcsoportosítások a 4.§ (8) bekezdése szerinti költségvetési rendelet módosítások során átvezetésre kerülnek.

(11) A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert az (8) bekezdésben előírt rendeletmódosítási kötelezettséghez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség szabályozására.

(12) A gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv a jóváhagyott előirányzataival a jogszabályoknak megfelelően önállóan gazdálkodik.

(13) Azon költségvetési szerv, amelynek gazdálkodási feladatait a Gazdasági Működtetési Központ látja el, az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó járulékok, valamint az egyéb közterhek előirányzataival önállóan, az egyéb előirányzatokkal a hatályos elfogadott munkamegosztási megállapodásban foglaltaknak megfelelően rendelkezik.

 (14) Az Önkormányzat költségvetési szerveinek a maradványát a Képviselő-testület hagyja jóvá. A Képviselő-testület dönt a szabad maradvány felhasználásáról.

(15) A Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatalban dolgozó köztisztviselők illetményalapját 41.250 Ft-ban állapítja meg.

(16) Az Önkormányzat költségvetési szerveinél jutalmazásra a 2016. költségvetési évben az elemi költségvetésben megállapított törvény szerinti illetmények, munkabérek eredeti előirányzatának 17%-áig vállalható kötelezettség.

(17) Az Önkormányzat a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális ellátások kiadásait, valamint a Polgármesteri Hivatal állományában foglalkoztatottak személyi juttatásai és ahhoz kapcsolódó munkaadót terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiadásait a helyi iparűzési adóból származó bevételeiből finanszírozza.

(18)^[2] Az Önkormányzat az intézményei által szervezett rendezvényekre az általuk benyújtott igények alapján a KKB döntésének megfelelően támogatást nyújt az intézmény finanszírozásának megemelésével.

4. A költségvetés végrehajtásának speciális szabályai

5. §

A Képviselő-testület felhatalmazza:

(1)^[3] a Polgármestert

1. pályázat esetén az önrész legfeljebb 10%-os megemelésére az Önkormányzati pályázati önrész keret előirányzatának összegéig,

2. a Polgármester célkerete,

3. a rendvédelmi, rendészeti szervek támogatási kerete,

4. környezetvédelmi alap céltartalék,

5. likviditási céltartalék,

6. az intézményi felmentés, végkielégítés céltartalék,

7. az intézményvezetői jutalomkeret,

8. a vis maior keret,

9.az intézmények beiskolázási támogatásának kerete,

10.az intézményi szociális segély keret,

11. a szakhatósági keret,

12. a hibaelhárítási keret

13. hivatali és intézményi dolgozók részére

nyújtható munkáltatói kölcsön előirányzata,

14. kerületi tanulmányi versenyek szervezése céltartalék,

15. az általános tartalékból esetenkénti, legfeljebb 5.000 E Ft összeg

16. az intézményi jutalom keret,

17. a népszavazás kiadásai céltartalék

felhasználására.

(2) a Városüzemeltetési, Intézmény-működtetési, Köztisztasági és Közrend-védelmi Bizottságot:

1. a járda felújítási pályázat keret,

2. a társasházak felújítási és kamerarendszer fejlesztési pályázati keret,

4. csapadékvíz tározó edények pályázati keret

felhasználására.

(3) a Kerület- és Vállalkozásfejlesztési, Érték- és Környezetvédelmi Bizottságot

1. a „Kis terek fejlesztése” keret,

2. a „Tiszta porta” pályázati keret

felhasználására.

(4) a Köznevelési, Kulturális, Közművelődési, Rendezvényszervezési, Ifjúsági és Sport Bizottságot

1. az SNI-s gyerekek pályázati kerete,

2. a közművelődési és sportcélú pályázati keret, és intézmények által szervezett rendezvények kerete,

3. a diáksport-egyesületek és a szabadidősport-egyesületek támogatására előirányzott keret,

4. a Kárpát-medencei magyar közösségek támogatási kerete

felhasználására.

(5) a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottságot a Spirál Ház garanciális javítási kiadásai céltartalék felhasználására.

(6)^[4] A Polgármester és a bizottság az (1) – (4) bekezdés szerinti átruházott hatáskörben – alapítvány részére nyújtott támogatás kivételével - támogatást nyújthat. A Polgármester az (1) bekezdés 2. és 3. pontja szerinti célkeretek terhére mindösszesen legfeljebb évi 2.000.000 Ft összegig polgármesteri elismerés keretében nem pénzbeli juttatást nyújthat.

Eltérő rendelkezés hiányában az (2) – (4) bekezdésben foglalt keretek és tartalékok felhasználására irányuló átruházott hatáskör gyakorlása a felhasználási feltételek meghatározásától az elszámolásig tartó folyamatot foglalja magában.

(7) Az (1) - (4) bekezdés szerinti keretek és tartalékok terhére alapítvány részére nyújtandó támogatásról a Polgármester, illetve a bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

(8) A likviditási céltartalék, illetve az Általános tartalék felhasználásáról a Polgármester a Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.

(9) A Képviselő-testület a költségvetésben Önkormányzati pályázati önrész céltartalékot különít el, amelynek felhasználásáról az alábbiak szerint rendelkezik:

1. a 2 millió Ft-ot meg nem haladó önrészű támogatás elnyerésére irányuló pályázatról a Polgármester saját hatáskörében dönt;

2. a 2 millió Ft-ot meghaladó, de 10 millió Ft-nál nem nagyobb önrészű pályázat benyújtásáról a szakbizottság, valamint a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság véleménye alapján a Polgármester dönt;

3. a 10 millió Ft-ot meghaladó önrészű támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtásáról a Képviselő-testület dönt a szakbizottság, valamint a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság véleményének ismeretében.

5. Előirányzatok módosítása, átcsoportosítása a Polgármester hatáskörében

6. §

(1) A Képviselő-testület az Áht. 34. § (2) bekezdése alapján előirányzat módosítási és átcsoportosítási jogot ruház át a Polgármesterre a (2) – (4) bekezdések szerint.

(2) A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert az 5. § (1)-(5) bekezdésben felsorolt átruházott hatáskörben hozott döntésekkel kapcsolatos előirányzat-módosításokra és előirányzatok közötti átcsoportosításokra.

(3) Az Önkormányzat költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatain belül a rovatok közötti átcsoportosításra a Polgármester jogosult.

(4) A Polgármester a jóváhagyott költségvetés kiemelt előirányzatain belül és között, valamint a költségvetési szervek, továbbá a költségvetési szervek és az Önkormányzat között előirányzat átcsoportosítást, valamint előirányzat módosítást hajthat végre  különösen a:

1. az Áht. 14. § (3) bekezdés szerinti bevételek és az ezen bevételekből teljesítendő kiadások esetén,

2. a feladatellátás csökkenése miatt,

3. évközben jelentkező új feladatellátás és indokolt többletigény esetén,

4. a feladatellátás tervezett módjának változása esetén.

(5) A (2)-(4) bekezdések szerinti előirányzat-módosítások és előirányzat átcsoportosítások beépítésre kerülnek a soron következő költségvetési rendeletmódosításba.

(6) Az Áht. 40. §-ának (5) bekezdése szerinti veszélyhelyzetben a Polgármester az Önkormányzati költségvetés keretében átmeneti intézkedéseket hozhat, az előirányzatok között átcsoportosításokat hajthat végre, egyes kiemelt előirányzatok teljesítését felfüggesztheti, és a költségvetésben nem szereplő kiadásokat is teljesíthet. Ezen intézkedéseiről a Képviselő-testület következő ülésén beszámol.

6. Előirányzatok módosítása, átcsoportosítása költségvetési szerveknél

7.§

(1)  Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv a kiadási és bevételi előirányzatok módosítását, átcsoportosítását az Áht. 30. § (1), (3) bekezdés, valamint az Ávr. 35. § (10) bekezdés, Ávr. 36. § (2), (3) bekezdés Ávr. 42. §, Ávr. 43. § (2), (3) bekezdés és az Ávr. 44. § (2) bekezdés szerint végezheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-átcsoportosítások támogatási többletigényt sem a 2016. évben, sem az azt követő években nem eredményezhetnek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti módosítással, átcsoportosítással érintett előirányzatok terhére csak a módosítás, átcsoportosítás jóváhagyását követően vállalható kötelezettség, teljesíthető kifizetés.

(4) A költségvetési szervek a bevételi előirányzataikat az eredeti vagy módosított előirányzaton felüli, félévente 100 E Ft-ot meg nem haladó, pénzügyileg teljesült többletbevétellel saját hatáskörben módosíthatják. E fölött a többletbevétel kizárólag a Képviselő-testület hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítást követően, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegben használható fel.

(5) A költségvetési szerv a költségvetési rendeletben jóváhagyott felújítási, beruházási előirányzatokon belül, valamint a felújítási, beruházási és dologi kiemelt előirányzatok között feladatonként legfeljebb 500 E Ft-ig a Polgármester előzetes engedélyét követően saját hatáskörben előirányzat átcsoportosításra jogosult. E fölött az átcsoportosítás kizárólag a Képviselő-testület hatáskörében hajtható végre.

Az átcsoportosítás az eredetileg jóváhagyott feladat végrehajtását nem veszélyeztetheti. Az átcsoportosítással új feladat végrehajtása nem kezdeményezhető.

(6)^[5] A költségvetési szervek alábbiakban felsorolt kiadási és bevételi előirányzatait (kötött felhasználású előirányzatok) elszámolási kötelezettség terheli:

1. Az élelmezési kiadások és élelmezési bevételek előirányzata;

2. munkaruha, védőruha kiadási előirányzata;

3. az Önkormányzat rendezvény naptárában kiemelt rendezvényként jóváhagyott rendezvények kiadási előirányzatai;

4. céljelleggel biztosított személyi juttatások (kereset-kiegészítés, jutalom) és azok járulékainak előirányzata;

5. az évközi engedélyezett létszámnövekedéshez kapcsolódó kiadási előirányzat;

6. közüzemi díjak kiadási előirányzata;

7. karbantartási feladatok kiadási előirányzata;

8. ellátottak juttatásai bevételi, kiadási előirányzata;

9. intézmények által szervezett rendezvényekre nyújtott támogatások előirányzata;

10. az 1-9. pont szerinti kiadási előirányzatokhoz kapcsolódó ÁFA előirányzatok.

(7) A költségvetési szerv jóváhagyott, engedélyezett létszámának évközi változtatása kizárólagos Képviselő-testületi hatáskörbe tartozik. 

(8) A költségvetési szervek a költségvetési maradványt, ezen belül a személyi juttatásokra fordítható maradványt a Képviselő-testület jóváhagyását követően használhatják fel.

(9) A maradvány elszámolás során a költségvetési szervek maradványából az alábbi tételek kerülnek elvonásra:

1. a kötött felhasználású kiadások előirányzatának szabad maradványa,

2. végleges feladatelmaradás miatt megmaradt összeg,

3. központi költségvetési támogatások jogosulatlanul igényelt összege,

4. személyi juttatások közterhei maradványából azon összeg, mely nem kapcsolódik a személyi juttatásokra jóváhagyott maradványhoz,

5. gazdálkodási szabályok megsértésből származó maradvány,

6. a kötelezettségvállalással terhelt maradványból azon kiadások, melyek esetében a teljesítés 2016. június 30-ig nem történik meg,

7. a többletbevételekből képződött maradvány azon része, melyről megállapítható, hogy a bevételi előirányzat alultervezettsége miatt keletkezett.

(10)^[6] A kötött felhasználású előirányzatok és a központi költségvetési előirányzatok igénylése, elszámolása, felhasználásának felülvizsgálata során feltárt hibás intézményi adatszolgáltatásból következő befizetési kötelezettségeket és az ehhez kapcsolódó esetleges bírságokat a költségvetési szerveknek saját forrásaiból kell fedeznie, arra maradványt terhelő befizetési kötelezettség írható elő.  Az intézmény, illetve az intézményben foglalkoztatottak feladatellátása által okozott kárból eredő fizetési kötelezettségek teljesítésére a fenntartó finanszírozást nem biztosít.

(11) Amennyiben a költségvetési szerv a pályázati támogatási összeget, vagy más céljelleggel kapott támogatás összegét, vagy annak egy részét úgy használja fel, hogy annak elszámolását a támogató nem fogadja el, az ezzel kapcsolatban felmerült kiadást a költségvetési szervnek saját költségvetése terhére kell teljesítenie, ezen kiadásra Önkormányzati többlettámogatást nem igényelhet.

7. Pénzellátás, pénzintézeti kapcsolatok

8. §

(1) A költségvetési szerv az előirányzat-felhasználási ütemterve alapján a kiadásaira vonatkozóan havi bontásban finanszírozási ütemtervet készít, és azt a tárgyhónapot megelőző hónap 25. napjáig megküldi a Polgármesternek. Az intézmények finanszírozása a felülvizsgált finanszírozási tervek figyelembevételével történik.

(2) A költségvetési szerv az általa elismert, 30 napon túli tartozásállományáról havonta a tárgyhónapot követő hó 5-ig a Polgármester részére adatszolgáltatást teljesít.

(3) Az Önkormányzat a fizetőképessége fenntartásához folyószámlahitelt (likviditási hitelt) vehet fel. A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert a hitel igénybevételére a folyószámla hitelkeret-szerződésben meghatározottak szerint.

(4) A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközöket a bevételek növelése céljából egy évet meg nem haladó futamidejű betétként lekösse vagy egy évet meg nem haladó futamidejű államilag garantált értékpapírba fektesse.

(5) A Polgármester a (3) bekezdés alapján hozott döntésről a döntést követő testületi ülésen, az Önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről az éves beszámoló előterjesztése során tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(6) Az Önkormányzat költségvetési szerve hitelt nem vehet fel, kezességet nem vállalhat, a használatába adott ingatlanokat nem terhelheti meg.

8. Záró rendelkezések

9. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit a 2016. évi költségvetés végrehajtása során kell alkalmazni.

(2) Hatályát veszti az átmeneti gazdálkodásról szóló 44/2015. (XII. 03.) önkormányzati rendelet.

Függelék az 5/2016.(II.29.) önkormányzati rendelethez

Az Önkormányzati beruházások és felújítások rendje

1. Jelen függelék Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) és az Önkormányzat önállóan gazdálkodó intézményei (költségvetési szervek), beruházási, építési beruházási, rekonstrukciós, felújítási tevékenységeik során (beleértve a pénzeszköz átadás-átvételi megállapodás alapján megvalósuló, illetve a közös beruházási, építési beruházási, rekonstrukciós, felújítási tevékenységeiket is) alkalmazandó közös szabályokat tartalmazza, akár maguk végzik, akár megbízásuk alapján és irányításuk mellett más szervvel végeztetik azokat.
2. Kivételt képez ez alól, ha nemzetközi szerződés, vagy nemzetközi hitelszerződés eltérő szabályokat állapít meg, vagy a részben vagy egészben központi költségvetési támogatásból megvalósuló, az Önkormányzat vagyonát gyarapító beruházásokra és azok finanszírozási rendjére vonatkozó magasabb szintű jogszabályok, támogatási szerződések eltérő szabályokat állapítanak meg. A vonatkozó magasabb szintű jogszabályokban, támogatási szerződésekben nem szabályozott kérdésekben szintén e függelék előírásait kell alkalmazni.
3. Jelen függelék alkalmazása során beruházás, építési beruházás, rekonstrukció, felújítás a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben így meghatározott fogalmak.
4.  A (3) bekezdésekben meghatározott feladatok megvalósításának folyamata magába foglalja a megvalósíthatósági tanulmány készítés, az előkészítés, a kivitelezés, és a lezárás valamennyi folyamatát.
5. A (3) bekezdésekben meghatározott feladatokhoz tartozó részfeladatokat és költségeiket világosan, összefüggéseik figyelembevételével kell kimutatni.
6. Beruházó a részben vagy egészben Önkormányzati költségvetésből, valamint a részben vagy egészben állami pénzeszközökből, egyéb költségvetésen kívüli forrásokból finanszírozott beruházások esetében az Önkormányzat, a Hivatal költségvetéséből finanszírozott beruházási feladatoknál a Hivatal, az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek költségvetéséből finanszírozott beruházási feladatoknál a költségvetési szerv.
7. A beruházó a beruházás lebonyolításával arra megfelelő szakmai felkészültséggel és jogosultsággal rendelkező szervezetet (lebonyolító) megbízhat.
8. Az Önkormányzatnál, a Hivatalnál és a költségvetési szerveknél megvalósuló beruházási tevékenység előkészítésének, végrehajtásának szakmai irányítását, ellenőrzését a Polgármester látja el.
9. A beruházás előkészítése a szakmai igények megfogalmazásától a döntés meghozataláig tartó tevékenység-sorozatot tartalmazza.
10. Az előkészítési folyamat a szakmai igények felmérését, a felmért (bejelentett) igények vizsgálatát (műszaki tartalom és a költségek megalapozottsága tekintetében), a szakmai igények és a lehetőségek összevetését, az igények rangsorolását foglalja magában. A beruházás előkészítése szükség esetén megvalósíthatósági tanulmánnyal zárul.
11. Megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni azokra a hatósági engedélyhez kötött beruházásokra, amelyeknél más jogszabály előírása alapján tanulmányterv készítése szükséges. Ezekben az esetekben az (1) bekezdésben meghatározott szervek beruházásaikat csak megvalósíthatósági tanulmány birtokában kezdhetik meg.
12. A megvalósíthatósági tanulmány célja a megalapozott döntést biztosító tanulmánytervek készíttetése (megvalósítás alternatív lehetőségeinek feltárása, a leggazdaságosabb megoldás kiválasztása, a részletek tisztázása).
13. A beruházás megvalósítása, az engedélyezési, kiviteli, tenderterv elkészítése a beruházó feladata.
14. Az egy időben azonos tárgyi eszközön végzett építési beruházás és felújítás költségét egymástól el kell választani.
15. Amennyiben az építési beruházás és felújítás egymástól nem választható el, akkor az elhasználódott tárgyi eszköz együttes kapacitásának, pontosságának, általában eredeti állagának helyreállításával kapcsolatos valamennyi tevékenység építési beruházásnak, az erre fordított valamennyi költség beruházási költségnek minősül és az Önkormányzat költségvetésében is ennek megfelelően kell szerepeltetni.
16. A megvalósult beruházást a vagyonkezelőnek üzembe helyezésre, illetve aktiválásra át kell adni. Az üzembe helyezési eljárás szabályszerű lefolytatásáról, a beruházásban érdekelt szervek meghívásáról, a szavatossági jogok érvényesítéséről (szerződés eltérő rendelkezésének hiányában), továbbá az üzembe helyezéshez, aktiváláshoz, tulajdonjog bejegyzéshez szükséges dokumentumok és adatok szolgáltatásáról - jogszabály vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a beruházó köteles gondoskodni.
17. Az építési beruházásra vagy felújításra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, hatósági és pénzügyi előírások, valamint az egyéb, szerződéses kötelezettségek betartásáért, a jóváhagyásnak megfelelő megvalósításért, a beruházóra előírt költségvetési, tervezési és beszámolási, statisztikai, egyéb pénzügyi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatok szolgáltatásáért a beruházó felelős, abban az esetben is, ha a lebonyolítást más szerv (lebonyolító) végzi.
18. A beruházás kivitelezésére, az ahhoz kapcsolódó áruk beszerzésére, illetve szolgáltatások megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárást megkezdeni csak jóváhagyott pénzügyi fedezet birtokában lehet.
19. A beruházások éves pénzügyi szükségletét az Önkormányzat költségvetési rendeletében feladatonként kell szerepeltetni. A beruházás költség-előirányzatait a beruházás megkezdésének várható időpontjában becsült ellenszolgáltatással kell tervezni. A költségek között az általános forgalmi adót külön rovatban kell feltüntetni.
20. A beruházás akkor befejezett, ha a beruházás megvalósítása során keletkezett összes fizetési kötelezettséget elszámolták és a beszerzett, előállított vagyontárgyakat (tárgyi eszközöket) üzembe helyezték és a számvitelről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően aktiválták.