Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012. (III. 19.) önkormányzati rendelete

Jászberény Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2020. 09. 17- 2023. 02. 28

Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012. (III. 19.) önkormányzati rendelete

Jászberény Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

2020.09.17.

Jászberény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ban meghatározott feladatkörében eljárva, a Jászberény Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2007. (XI. 5.) önkormányzati rendelet 22. § (6) bekezdésében meghatározott véleményezési jogkörében eljáró a Jogi, Ügy- és Közrendi Bizottság és a Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet tárgyi hatálya kiterjed Jászberény Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) törzsvagyonára és üzleti vagyonára.

(2) E rendelet személyi hatálya az Önkormányzatra, az önkormányzati vagyon használóira, működtetőire, vagyonkezelőire, haszonélvezőire terjed ki.

(3) E rendelet alkalmazásában önkormányzati vagyonnal gazdálkodnak: a Jászberény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület), a Képviselő-testület bizottságai, a polgármester, a Képviselő-testület irányítása alatt működő költségvetési szervek, az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok, vagy közalapítványok, valamint az önkormányzati vagyont kezelő és működtető jogi és természetes személyek.

(4) A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére, valamint a közterületek használatára a rendelet hatálya nem terjed ki.

2. A vagyongazdálkodás alapelvei

2. § (1) A vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyonról szóló törvényben1 (a továbbiakban: Nvtv.) meghatározott célok megvalósítása.

(2) A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.

(3) Vagyongazdálkodás alatt az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, értéknövelő használata, gyarapítása, továbbá az önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése értendő.

(4) Az 1. § (3) bekezdés szerinti önkormányzati vagyonnal gazdálkodók a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a felelős gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.

II. Fejezet

Az önkormányzat vagyona

3. Önkormányzati vagyon

3. § (1) Az önkormányzati vagyon az Nvtv.-ben meghatározott csoportokba sorolható.2

(2)3 A törzsvagyon az Nvtv.-ben4 meghatározott forgalomképtelen vagyontárgyakból és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakból áll, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.

(3) Üzleti vagyon az Nvtv.-ben5 meghatározott vagyon.

(4) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak közül a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyontárgyak felsorolását – az Nvtv.6 alapján – az 1. melléklet, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

(5) Az üzleti vagyonhoz tartozó vagyontárgyak körét a 4. melléklet tartalmazza.

(6) Az Önkormányzat vagyonáról a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben7 (a továbbiakban: Mhötv.) meghatározott vagyonnyilvántartást kell vezetni. Az éves zárszámadás elfogadásához a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni.

(7) Az Nvtv.8 alapján az Önkormányzat a 2. § (3) meghatározott rendeltetés biztosítása céljából közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni.

4. § (1) 9

(2)10 A törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyonhoz tartozó vagyontárgyak körét a 3. melléklet tartalmazza.

5. § (1) Üzleti vagyon az önkormányzat eredményes, növekvő színvonalú működését, anyagi gyarapodását szolgáló vagyon, amely nem része a törzsvagyonnak.

(2) Az üzleti vagyontárgy, vagy vagyonrész feletti tulajdonosi jogok gyakorlása – így különösen: annak elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, vagy egyéb hasznosítása – az Nvtv.-ben és a rendeletben meghatározottak szerint történhet.

4. A vagyon minősítése

6. § (1) Az Nvtv.-ben11 meghatározott vagyon minősítését e rendeletben a Képviselő-testület állapítja meg. Az üzleti vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak minősítése, átminősítése – más vagyoncsoportokba történő átsorolása – a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. Az érvényes döntéshez minősített többség szükséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egyes üzleti vagyonba tartozó vagyontárgyak átminősítését kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) a jegyző, az aljegyző;

c) a főépítész,

d)12 az osztályvezetők;

e)131415 a Városüzemeltetési Bizottság, valamint

f)16 a Városfejlesztési Bizottság.

(3)17 Az üzleti vagyonból a törzsvagyonba történő átminősítés akkor lehetséges, ha a vagyontárgy kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgáló funkciót tölt be, vagy az átminősítést követően ilyenné válik, különösen ha Jászberény város településrendezési tervének (településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat) módosítása azt alátámasztja.

(4) A törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgy üzleti vagyonná történő átminősítése abban az esetben lehetséges, ha az a továbbiakban kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását nem szolgálja, és a feladatkör ellátása, vagy a hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősítéssel érintett vagyontárgy nélkül is megoldható. Az átminősítésről Képviselő-testület a (2) bekezdésben meghatározott személyek javaslatára dönt. Az érvényes döntéshez minősített többség szükséges.

III. Fejezet

Gazdálkodás az önkormányzati vagyonnal

7. § (1)18 A Képviselő-testület legalább 4 évre szóló, az Nvtv.-ben19 meghatározott hosszútávú vagyongazdálkodási tervet, (a továbbiakban: Koncepciót) alkot, és e Koncepció célkitűzéseivel összhangban minden évben középtávú vagyongazdálkodási tervet fogad el. A Vagyongazdálkodási tervről hozott határozatot az éves költségvetési rendelet megalkotása során figyelembe kell venni.

(2) A Koncepció tartalmazza az Önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó több évre szóló célkitűzéseket.

(3) A középtávú vagyongazdálkodási terv a Képviselő-testület által elfogadott Koncepció célkitűzéseinek megfelelően tartalmazza az adott költségvetési évre vonatkozóan:

a) a forgalomképtelen vagyon körében a hasznosítás fő célját és jellegét,

b) a korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó vagyonelemek körét a 4. §-nak megfelelő bontásban, megjelölve kategóriánként a lehetséges és indokolt kezelés, hasznosítás célját,

c) az üzleti vagyon körébe tartozó azon

ca) stratégiai vagyonelemeket, melyek értékesítése, hasznosítása az adott évben lebonyolítandó, megjelölve azt, hogy a vagyon hasznosítása, értékesítése mely különös érdekeket – így pl. városképvédelmi, környezetvédelmi szempontokat is – figyelembe véve történhet meg,

cb) üzleti vagyonelemeket, melyek értékesítése, hasznosítása az adott év távlatában indokoltnak látszik, s a vagyon jellegénél fogva az értékesítésüknek akadálya nincs,

d) az ingatlan és értékpapír vagy vegyes portfolió csomag képzésének elveit, valamint

e) azt vagyoni kört, melynek – a hatáskörrel rendelkező szerv döntésével – üzleti, vagy stratégiai vagyonná történő át-, vagy visszaminősítése az adott évben indokolt.

5. Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai, a tulajdonosi jogok gyakorlása

8. § (1) A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról az Mhötv. alapján20 a Képviselő-testület rendelkezik.

(2) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak jogszabályi keretek között Képviselő-testületi felhatalmazás alapján működtethetők.

(3) Az Nvtv.21 szerinti tulajdonosi joggyakorlók a rendeletben szabályozott keretek között:

a) a Képviselő-testület,

b) átruházott hatáskörben:

ba) a polgármester,

bb)222324 a Képviselő-testület Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottsága,

b) az Nvtv.25 szerinti vagyonkezelők.

(4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti tulajdonosi joggyakorlók az Önkormányzat vagyontárgyait e rendelet keretei között – bízhatják másra.

9. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá a tulajdonába kerülő vagyontárgyak hasznosítására az Nvtv.-ben26 foglaltak betartásával gazdasági társaságot alapíthat, vagy vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.

(2) Amennyiben az Önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, tagként, részvényesként olyan gazdasági társaságba lép be, amelynek tevékenysége az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátása körébe tartozik, az Önkormányzatnak, – több önkormányzat esetén az önkormányzatoknak együttesen – a gazdasági társaság legfőbb szervében a leadható szavazatok 50 %-át meghaladó mértékű szavazattal kell rendelkeznie, vagy rendelkezniük.

(3) Az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok legfőbb szerveinek döntéséhez az Nvtv.-ben27 írt esetekben a Képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges.

(4) Az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlásának rendjét a (3) bekezdésen kívüli esetekben a Jászberény Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) szabályozza. A fenti szabályoktól eltérni csak a Képviselő-testület döntése alapján lehet.

(5) Az Önkormányzat kültagként saját nevének betéti társaság cégnevében történő feltüntetéséhez nem járulhat hozzá.

10. § (1) Az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos, a tulajdonost megillető jognyilatkozatok megtétele – így különösen: tulajdonosi hozzájárulás kiadása, önkormányzati vagyont érintő építési eljárás kezdeményezése, megállapodáson alapuló szolgalmi jog létesítése, önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalmak törlése – a polgármester hatáskörébe tartozik. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

(2) 28

6. A vagyonkezelés szabályai

11. § (1) Az Önkormányzat az alábbi közfeladatok átadásához kapcsolódva létesíthet vagyonkezelői jogot:

a) a közösségi tér biztosítása,

b) közművelődési, tudományos, művészeti, oktatási, szociális tevékenység,

c) egészségügyi, sport és szabadidős tevékenység.

(2) A Képviselő-testület versenyeztetés nélkül az Nvtv.-ben29 meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.

(3) A vagyonkezelői jog létesítése ellenérték fejében, vagy ingyenesen történhet.

(4) A vagyonkezelői jog ellenértékét szakértői vélemény alapján, az illetékről szóló törvény vagyoni értékű jogokra vonatkozó előírásai és az ingatlan forgalmi értékének alapulvételével kell meghatározni.

(5) A vagyonkezelői jog ellenértékéről, vagy annak ingyenességéről a Képviselő-testület a vagyonkezelői jog létesítésékor dönt.

(6)303132 A vagyonkezelő köteles az Nvtv.33 szerinti beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségeinek tárgyév február 15-ig eleget tenni. A vagyonkezelő beszámolójának, adatszolgáltatásának elfogadásáról – a Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság állásfoglalása alapján – a Képviselő-testület dönt.

(7) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés megkötésének folyamatában, majd a megkötést követően a szerződés teljesítése érdekében köteles az Önkormányzattal folyamatosan együttműködni. A vagyonkezelőt a szerződés megszűnését követően, az elszámolás időszakában is együttműködési kötelezettség terheli.

(8) A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő vállalja a feladat ellátással összefüggő kötelezettségeket.34.

7. A vagyonkezelő jogai, kötelezettségei

12. § (1) A vagyonkezelőt az Nvtv.-35ben és az Mhötv.-ben 36 szabályozott jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik.

(2) A vagyonkezelő köteles a 11. § (6) bekezdésében írt beszámolót, a megfelelő bizonylatokat, dokumentumokat az Önkormányzat ingatlanvagyon kataszter vezetésével megbízott szervezeti egységnek átadni.

(3) Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon, vagy annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt közfeladat ellátására, vagy a feladat ellátásához az átadott vagyon már nem szükséges, a vagyonkezelő köteles erről a polgármestert 8 napon belül értesíteni. Az értesítés alapján a vagyonkezelési szerződést módosítani kell.

(4) A vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó, 1 millió forintot meghaladó nyilvántartási értékű vagyontárgyak körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.

(5) A vagyonkezelőnek lehetőségeihez mérten azonnali, de legkésőbb a tény, vagy körülmény felmerülésétől számított 8 napon belüli, írásbeli bejelentési kötelezettsége áll fenn az Önkormányzat felé, ha

a) vele szemben csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, vagy ilyen eljárás indul,37

b) köztartozása (adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék) esedékessége több mint 6 hónapja lejárt, és annak kiegyenlítésére halasztást nem kapott;

c) a tulajdonosi szerkezete az Nvtv. 38alapján megváltozik;

d) az Nvtv.-ben39 meghatározott körülmény folytán nem minősül átlátható szervezetnek

e) a kezelt vagyon összértékében bekövetkezett 10%-os mértéket meghaladó csökkenéséről szerez tudomást,

f) a kezelt vagyont súlyos környezeti károsodás veszélye fenyegeti,

g) a kezelt vagyonnal kapcsolatban az Önkormányzat beavatkozását igénylő természeti és környezeti károkozás történt, vagy egyéb – a kezelt vagyont érintő – veszélyhelyzet következett be,

h) ha az Önkormányzatnál nyilvántartott adataiban változás következik be.

(6) Az Mhötv.-ben40 felsorolt valamely rendkívüli felmondási ok bekövetkezése esetén a vagyonkezelői szerződés azonnali hatállyal történő felmondásáról a Képviselő-testület dönt.

(7) Amennyiben a vagyonkezelő az Mhötv.-ben41 felsorolt felújításokon, vagy beruházási munkákon felül további felújítási és beruházási munkákat végez, úgy e munkálatok tekintetében az Önkormányzat és a vagyonkezelő egymással a vagyonkezelői szerződésben szabályozottak alapján számolnak el.

(8) Vagyonkezelőnek a kezelt vagyont érintő, amortizációt meghaladó vagyonvesztés esetén értékbecsléssel megállapított összegű pótlási kötelezettsége van, melynek időtartamát az Önkormányzat és a Vagyonkezelő külön szerződésben határozza meg.

(9) Vagyonkezelő az általa kezelt vagyonon végzett értéknövelő beruházások értékének megtérítése iránt az Önkormányzat felé utólagosan igényt nem érvényesíthet.

(10) A vagyonkezelő köteles az Önkormányzat által a vagyonkezelésbe átadott vagyonra biztosítási szerződést kötni, és azt folyamatosan fenntartani.

(11) A vagyonkezelő köteles valamennyi közérdekű adatszolgáltatásra (statisztikai jelentés, stb.), mely kötelezettségének közvetlenül, vagy az adatok Önkormányzat rendelkezésére bocsátásával tesz eleget.

8. A vagyonkezelésbe átadott vagyon birtokba adása, vétele

13. § (1) A birtokba adás előtt az Önkormányzatnak:

a) rendeznie kell az ingatlanon fennálló közterheket és az általa létesített jogviszonyból származó és esedékes kifizetéseket, vagy teljesítéseket,

b) el kell végeznie a megkezdett de még be nem fejezett beruházásokat, felújításokat,

c) vagyonleltárt kell készítenie.

(2) A birtokbaadási eljárás során az Önkormányzatnak jegyzőkönyvet kell felvennie, melyet az Önkormányzat ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egysége vezetőjének meg kell küldenie a vagyonkezelő részére.

9. A vagyonkezelési feladatokhoz kapcsolódó engedélyeztetési eljárás

14. § (1) A vagyonkezelőnek a vagyonkezelési tevékenység körében felmerülő bármely hatósági engedélyhez kötött tevékenységhez tulajdonosi hozzájárulást kell beszereznie.

(2)424344 A tulajdonosi hozzájárulást a Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság jogosult megadni.

(3)454647 Nem terjed ki a tulajdonosi hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége az azonnali veszélyelhárítást szolgáló, de egyébként hozzájáruláshoz kötött tevékenységre. Az így elvégzett tevékenységről és annak indokáról a vagyonkezelőnek 15 napon belül be kell számolnia a Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság részére.

(4) A vagyonkezelő tulajdonosi hozzájárulás nélkül adhat be kérelmet elvi hatósági engedély, szakhatósági hozzájárulás és állásfoglalás iránt.

10. A kezelt vagyon nyilvántartása

15. § A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon eszközeiről a jogszabályokban48 foglaltak szerint köteles nyilvántartást vezetni.

11. A vagyonkezelői jog megszűnése

16. § A vagyonkezelői jog megszűnik az Nvtv.-ben 49 foglalt esetekben.

12. A vagyonkezelés ellenőrzése

17. § (1) A vagyonkezelői jogot, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat – a polgármester útján – bármikor ellenőrizheti.

(2) A Képviselő-testület azonnali intézkedését nem igénylő esetekben a polgármester köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni az ellenőrzés eredményéről.

IV. Fejezet

A vagyongazdálkodás különös szabályai

13. Ingyenes használatra vonatkozó szabályok

18. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyakat a Képviselő-testület döntése vagy törvényi kötelezettsége alapján az Nvtv.-ben50 foglaltak figyelembe vételével adhatja ingyenes használatba, a közcélú és rövid távú – alkalmanként 30 napot meg nem haladó időtartamú – ingyenes használatba adás kivételével, mely esetben a polgármester jogosult dönteni.

(2) Az ingyenes használat tekintetében – a Ptk. vonatkozó szabályai szerint – haszonkölcsön szerződést kell kötni.

(3) Az ingyenes használónak az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő tényleges költségeknek a használt területtel arányos részét meg kell térítenie.

(4) A használót az ingatlan rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan az alábbi költségek terhelik:

a) az általa használt helyiségek, ingatlanok vagy ingatlanrészek karbantartása,

b) a használatba adó által nyújtott külön szolgáltatások arányos része (különösen: közös költségek, kábel Tv díj, kéményseprő díj, telefon díj) a használó és a használatba adó között erre vonatkozóan létrejött megállapodás szerint,

c) az általa használt helyiségek közüzemi díjai, (szemétszállítás díja, víz- csatornadíja, távfűtés-, víz-, melegvíz díja, elektromos energia díja, gázfogyasztás díja).

A Képviselő-testület és a polgármester az ingyenes használatba adásról hozott döntésében az előző pontokban meghatározottakon felül további költségek viselését és a rendeltetésszerű használattal összefüggő tevékenységek elvégzését is előírhatja a használó részére.

(5) Az ingyenes használatra vonatkozóan írásbeli szerződést kell kötni.

(6) A szerződést a használatba adó a szerződésszegés abbahagyására irányuló írásbeli felszólítás kézhezvételét követően 8 munkanapon belül felmondhatja, ha

a) a használó a rendelkezésére bocsátott helyiségekben nem az ingyenes használatra jogosító tevékenységet végzi,

b) a használó a (4) bekezdésben meghatározott költségeket nem fizeti meg,

c) a használó a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti,

d) a használó a használt helyiségeket, a közös használatra szolgáló helyiségeket, vagy területet rongálja, vagy rendeltetésükkel ellentétesen használja.

14. Önkormányzati vagyon bérlete, haszonbérlete

19. § (1) Bérbeadó köteles a vagyon bérbeadása esetén írásbeli bérleti szerződést kötni a bérlővel.

(2) A bérbeadás – főszabályként, az Nvtv.-ben meghatározott esetekben – versenyeztetés lefolytatását követően lehetséges. A 25 millió forintot meghaladó forgalmi értékű vagyontárgy bérbeadása esetén a 6. melléklet előírásainak megfelelő alkalmazásával kell eljárni. A 25 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű vagyontárgyak bérbeadása esetén pályázati eljárást kell lefolytatni. A pályázati eljárás a (4)-(5) bekezdésben meghatározott esetekben, valamint akkor mellőzhető, ha a Képviselő-testület határozatával a pályázati eljárás mellőzéséről döntött.

(3) A 25 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű vagyontárgyak pályáztatása esetében a pályázati felhívást a polgármester hagyja jóvá. A beérkezett ajánlatok felbontása és értékelése a pályázati határidő lejártát követő munkanapon, a Polgármesteri Hivatal helyiségében történik. Az ajánlatok bontását a jegyző által kijelölt 3 köztisztviselő végzi el. A beérkezett pályázatok bontásáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A pályázati eljárást lezáró döntés meghozatala

a)515253 az 5 éves időtartamot meg nem haladó határozott idejű, és az olyan határozatlan időtartamú bérleti jogviszony estében, amelynek felmondási ideje a három hónapot nem haladja meg – átruházott hatáskörben – a Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság

b) az 5 éves időtartamot meghaladó és a 3 hónapnál hosszabb felmondási idő kikötésével létrejött határozatlan időtartamú bérleti jogviszony esetén a Képviselő-testület feladata.

(4)545556 A Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság dönt az 5. melléklet 2. pontjában meghatározott területen elhelyezkedő ingatlanok 1 évet meg nem haladó határozott időtartamra szóló bérbeadásáról, haszonbérletéről és az e tárgyban kötendő szerződések tartalmáról. A bérleti díj összegét az 5. melléklet 2. pontjában szereplő táblázat alapján kell megállapítani.

(5)575859 A Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság dönt a Jászberény Város Önkormányzatának tulajdonát képező külterületi ingatlanok 1 évet meg nem haladó határozott időtartamú bérbeadásáról, haszonbérletéről és az e tárgyban kötendő szerződések tartalmáról. A bérleti díj összegét az 5. melléklet 3. pontjában szereplő táblázat alapján kell megállapítani.

15. Az önkormányzat többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdálkodó szervezetének átadott vagyon működtetése

20. § (1) Az Önkormányzat vagyonát a Képviselő-testület döntésével többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdálkodó szervezetének működtetésre átadhatja. Az átadásról szóló döntésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) az átadott vagyonelemek tételes felsorolását,

b) az átadott vagyon fenntartásával, működtetésével (karbantartás, felújítás, beruházás, közüzemi díjak, és egyéb költségek) kapcsolatban felmerülő költségek, kiadások viselőjének megjelölését, vagy az erre vonatkozó szabályozást,

c) a rendelkezésére bocsátott vagyon használatra jogosító tevékenységek körét,

d) a leltározási és selejtezési feladatok és azok felelőseinek meghatározását,

e) a birtokba adás időpontját,

f) működtetésbe átadott vagyon további hasznosításának esetleges korlátozását.

(2) A működtetésbe adás – az Nvtv.-ben foglaltak figyelembe vételével – történhet ingyenesen vagy ellenérték fejében. A működtetésbe adás ingyenességéről, vagy visszterhességéről a Képviselő-testület a működtetésbe adásról szóló határozatában dönt.

(3) A működtetésre átadott ingatlanok esetében az Önkormányzat köteles gondoskodni a vagyonbiztosítás megkötéséről.

(4) A gazdasági társaság, mint működtető jogosult a működtetésbe átadott vagyon használatát – amennyiben annak korlátozása a működtetési szerződésben nem került rögzítésre – részben vagy egészben a vagyonelem hasznosításához kapcsolódóan igénybe vett alvállalkozónak, közreműködőnek, bérlőknek szerződés keretében – az Nvtv.-ben foglalt, erre irányadó szabályzás60 megtartásával – átadni.

(5)616263 A (4) bekezdésen kívüli működtető jogosult a működtetésbe átadott vagyon használatát – amennyiben annak korlátozása a működtetési szerződésben nem került rögzítésre – részben vagy egészben a vagyonelem hasznosításához kapcsolódóan igénybe vett alvállalkozónak, közreműködőnek, bérlőknek szerződés keretében átadni, mely nem sértheti az Nvtv. kapcsolódó szabályait.64 A 30 napot meghaladó átadáshoz a Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság hozzájárulása szükséges.

(6) A működtető a kezelt vagyon bérbe- vagy használatba adása esetén a jelen rendeletben foglaltak, valamint a jogszabályi rendelkezések alapján, az Önkormányzattal megkötött szerződésben foglalt jogok és kötelezettségek figyelembevételével, külön szerződés keretében állapodhat meg a bérlővel, vagy használóval.

(7) A bérbe, használatba adásra vonatkozó versenyeztetés lebonyolítására, az eljárás lefolytatását követő döntés meghozatalára, valamint a szerződés megkötésére a működtető köteles.

(8)656667 A működtető köteles az Nvtv.68 szerinti beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségeinek tárgyév február 15-ig eleget tenni. A működtető beszámolójáról, és az általa szolgáltatott adatok elfogadásáról – a Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság állásfoglalása alapján – a Képviselő-testület dönt.

(9) A működtető köteles a (8) bekezdésben írt beszámolót, a megfelelő bizonylatokat, dokumentumokat az Önkormányzat ingatlanvagyon kataszter vezetésével megbízott szervezeti egységnek átadni.

(10)69707172 A működtetésbe átadott vagyon ingó vagyontárgyainak selejtezésére a polgármester 1.000.000.- Ft egyedi értékig önállóan, 1.000.000-5.000.000 Ft egyedi érték esetén a Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság, 5.000.000 Ft-ot meghaladó egyedi érték esetén pedig a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával jogosult. Az érték-megállapítás alapja a selejtezésre kerülő vagyontárgy vagy vagyontárgyak bruttó forgalmi értéke.

16. Intézményi vagyongazdálkodás

21. § (1) Az Önkormányzat intézményei használati joguknál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, kötelesek továbbá a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra. Az Önkormányzat intézményei kötelesek a használatukba adott törzsvagyont rendeltetésének megfelelő célra használni.

(2) A Képviselő-testület az Önkormányzat intézményei részére a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátáshoz szükséges mértékben biztosítja. A közös alapítású és fenntartású intézmények vagyona feletti rendelkezési jogot az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás szabályozza.

(3) Az Önkormányzat intézményeinek joga a használatukban lévő ingatlanok, ingók és egyéb javak hasznosításával – az alaptevékenységet nem sértő, és kizárólag az intézmény bevételeit növelő – bevételszerző tevékenységet folytatni. Az intézmény az alapító okirata szerint vállalkozhat, s vehet részt vállalkozásban. Az intézmények vezetői a tartósan (6 hónapot meghaladóan) üres, nem kihasznált, vagy rossz kihasználtságú ingatlanok, ingatlanrészek esetében, amennyiben ezen vagyonelemeket saját hatáskörükben, egyéb bevételszerző tevékenységükhöz hasznosítani nem tudják kötelesek ennek tényét írásban jelezni a polgármesternek.

(4) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant az intézmény vezetője – mint önkormányzati vagyonnal gazdálkodó – maximum öt évig terjedő időtartamra jogosult bérbe, használatba adni. Az öt éven túli bérbe, használatba adáshoz a polgármester írásos hozzájárulása szükséges. Az intézmény vezetője az általa kezelt ingatlanvagyont alkalmanként 30 napot meg nem haladó időtartamra adhatja térítésmentes használatba a polgármester előzetes hozzájárulásával, és az Nvtv.-ben73 foglaltak figyelembe vételével.. A bérbe, használatba adásra vonatkozó versenyeztetés lebonyolítására, valamint a szerződés megkötésére az intézmény vezetője köteles.

(5) A bevételszerző tevékenység eredményességéért és jogszerűségéért az önkormányzat intézményének vezetője felel.

(6) Ha az Önkormányzat másként nem rendelkezik, az intézmény a bevételszerző tevékenységből származó eredményeit köteles visszaforgatni az alaptevékenység ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére.

(7) A vagyon bérbeadására csak írásbeli szerződés alapján, az 5. melléklet 5.1. táblázatában foglaltak, valamint az intézmények belső szabályzatban részletezett feltételekkel kerülhet sor. A több évre szóló szerződések bérleti díjai minden évben az általános fogyasztói árindex mértékével azonos mértékben emelkednek.

(8)747576 Az Önkormányzat intézményeinek ingó vagyontárgyai értékesítésére vagy selejtezésére az intézményvezető 1.000.000.- Ft egyedi értékig önállóan, 1.000.000-5.000.000 Ft egyedi érték esetén a Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság, 5.000.000 Ft-ot meghaladó egyedi érték esetén pedig a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával jogosult. Az érték-megállapítás alapja az értékesítésre vagy selejtezésre kerülő vagyontárgy vagy vagyontárgyak bruttó forgalmi értéke. Az értékesítésből származó bevétel az önkormányzat érintett intézményeinek költségvetését illeti meg. Az intézmény vezetőjének az értékesítésről és a selejtezésről a zárszámadáshoz kapcsolódóan számot kell adnia.

(9) Az intézmény vezetője köteles minden évben legkésőbb október 10-ig írásban jelezni az intézmény használatában lévő vagyon karbantartásával, felújításával, korszerűsítésével, pótlásával kapcsolatos, szakszerű érvekkel alátámasztott igényét a jegyzőnek, annak érdekében, hogy az a következő évi költségvetési koncepció összeállításánál számításba vehető legyen.

(10) Az intézmény vezetője a vagyon ingyenesen történő átengedéséről – ide nem értve a 100.000 Ft alatti eszközök körét – az Nvtv.-ben77 foglaltak figyelembe vételével a Képviselő- testület előzetes engedélyével dönthet.

(11)78

21/A. §79 (1) A Jászberény Város Önkormányzata által a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 74. § (4) bekezdése alapján működtetett köznevelési intézmények helyiségeinek bérbeadásáról, haszonbérletéről és a szerződések tartalmáról a Polgármester dönt. A bérleti díj összegét az 5. melléklet 5.1. pontjában szereplő táblázat alapján kell megállapítani.

(2) A Jászberény Város Önkormányzata által az Nkt. 74. § (4) bekezdése alapján működtetett intézmények helyiségeinek térítésmentes, 30 napot meg nem haladó időtartamú bérbeadásáról a Polgármester dönt az Nvtv-ben80 foglaltak figyelembevételével.

(3)81828384 Az Nkt. 74. § (4) bekezdése alapján működtetett köznevelési intézmények esetében az intézmények ingó vagyontárgyainak selejtezésére a polgármester 1.000.000.- Ft egyedi értékig önállóan, 1.000.000-5.000.000 Ft egyedi érték esetén a Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság, 5.000.000 Ft-ot meghaladó egyedi érték esetén pedig a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával jogosult. Az érték-megállapítás alapja a selejtezésre kerülő vagyontárgy vagy vagyontárgyak bruttó forgalmi értéke.

V. Fejezet

Értékesítés, vagyonszerzés, vállalkozás a vagyonnal

17. A vagyon értékének meghatározása

22. § (1) Az önkormányzat

a) ingatlan vagyonának értékét a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékben vagy forgalmi értékbecslés alapján megállapított értéken,

b) az ingó vagyonának értékét nyilvántartási értéken,

c) értékpapír vagyonának értékét névértéken kell megállapítani.

(2) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, vagy egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően – kivéve az ingatlan bérbeadás, vagy haszonkölcsönbe adás útján történő hasznosítása esetét – az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni. Forgalmi értéken a forgalmi értékbecslő által megállapított értéket kell érteni.

(3) Ingatlanvagyon tulajdonjogának önkormányzat általi visszterhes megszerzését megelőzően az adott ingatlan forgalmi értékét meg kell állapítani. Ettől – a Képviselő-testület egyedi döntésével – abban az esetben lehet eltérni, ha az ingatlan lényegi jellemzőivel – így különösen: annak területével, elhelyezkedésével, természeti és környezeti adottságaival – azonos jellemzőkkel rendelkező ingatlan helyben szokásos forgalmi értéke nem haladja meg az értékbecslés várható költségének tízszeresét. Amennyiben a Képviselő-testület a forgalmi értékbecslés beszerzésére vonatkozó főszabálytól való eltérésről határoz, úgy e határozat részeként az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről is dönthet.

(4) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(5) Örökölt vagyon esetén – amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi – a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell vagyonértékének tekinteni.

(6) A tőzsdére bevezetett értékpapír 25 millió Ft-ot meghaladó elidegenítése esetén a pályázati indulóárat az értékesítésről hozott képviselő-testületi döntés napját megelőző 5 tőzsdei napnak megfelelő átlagár alapján kell megállapítani.

(7) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét könyvvizsgáló bevonásával kell megállapítani és azt a piaci értéken kell a vállalkozásba vinni.

(8) A használat vagy hasznosítási jog átengedése esetén az ellenérték meghatározása során a használat vagy hasznosítási jog piaci értékének megállapítása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben az átengedés időtartama nem haladja meg az egy évet, a 19. § (4)-(5) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

18. A vagyon elidegenítése

23. § (1)85 Az önkormányzati vagyon értékesítésre kijelöléséről - értékhatártól függetlenül - a Képviselő-testület dönt. Önkormányzati vagyont értékesíteni 25 millió Ft értékhatár felett – ha törvény kivételt nem tesz – kizárólag versenytárgyalás útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. A versenytárgyalási szabályzat a rendelet 6. mellékletét képezi.

(2) A 25 millió Ft értékhatár alatti vagyon az alábbiak szerint értékesíthető:

a) A Képviselő-testület a 15-25 millió Ft értékhatárok közötti értéket képviselő vagyon értékesítéséről legalább megyei lapban közzéteendő pályázati felhívás útján, a legjobb ajánlattévő javára dönt,

b) A Képviselő-testület az 5-15 millió Ft értékhatár közötti értéket képviselő vagyon értékesítését egy helyi lapban és Jászberény Város honlapján hirdeti meg. A Képviselő-testület ez esetben is a legjobb ajánlattévő javára dönt.

c)86878889 Az 5 millió Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítésének feltételeiről, az ezzel összefüggő pályázat kiírásáról, lefolytatásáról és elbírálásáról a Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság dönt. A Bizottság döntéséről a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak szerint beérkezett ajánlatok felbontása és értékelése a pályázati határidő lejártát követő munkanapon, a Polgármesteri Hivatal helyiségében történik. Az ajánlatok bontását a jegyző által kijelölt 3 köztisztviselő végzi el.

(4) Az Nvtv.90 szerinti elővásárlási, vagy vételi jog gyakorlására – az állami vagyonról szóló törvény91 alapján – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jogosult.

24. § (1) A portfólió vagyon értékesítéséről – értékhatártól függetlenül – a Képviselő-testület dönt.

(2) A portfólió vagyon körébe tartozó értékpapírok, részesedések értékesítése esetén a döntéshez – a tőzsdére bevezetett értékpapírok kivételével – egyedi pályázat kiírása és elbírálása szükséges.

25. § (1) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az Nvtv.-ben92 meghatározottak szerint lehet.

(2) A forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni az Nvtv.-ben93 meghatározott esetben lehet.

(3) Az önkormányzat egyéb vagyonába tartozó vagyon kizárólag a Képviselő-testület döntésével ruházható át ingyenesen.

19. Ingatlan- és ingóvagyon vásárlás94

26. §95 (1) Az Önkormányzat visszterhes ingatlan- és ingóvagyon szerzéséről és az Önkormányzatot jogszabály vagy szerződés által megillető elővásárlási jog gyakorlásáról

a)9697 5 millió Ft értékhatárt el nem érő értékű ingatlan- és ingóvagyon esetében a Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság;

b) 5 millió Ft értékhatárt elérő, vagy afeletti értékű ingatlan- és ingóvagyon esetében a Képviselő-testület dönt.

(2) Az Önkormányzat visszterhesen ingatlanvagyont akkor szerezhet, ha az ingatlan jövőbeni megszerzésének szükségességéről:

a) költségvetési rendeletében,

b) Vagyongazdálkodási Koncepciójában,

c) Vagyongazdálkodási középtávú tervben,

d) a rendezési tervben külön rendelkezett, vagy

e) a városi főépítész azt javasolja.

(3) Az ingatlanvagyon szerzéséről a képviselő-testületi vagy bizottsági döntés alapulvételével szerződést kell kötni. A szerződés alaki és tartalmi követelményeire a Ptk. vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(4) Az ingóvagyon szerzéséről az (1) bekezdés szerinti döntések alapulvételével kell szerződést kötni. A szerződés alaki és tartalmi követelményeire a Ptk. vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

26/A. §9899

20. Az ingyenesen felajánlott vagyon elfogadása

27. § (1) Ingyenes felajánlás révén akkor kerülhetnek az Önkormányzat tulajdonába ingó és ingatlan vagyontárgyak, ha az Önkormányzat képes a felajánlott vagyonnal való gazdálkodással járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) A felajánlás elfogadásáról a polgármester dönt.

(3) A felajánlás elfogadása esetén a vagyonátvételről megállapodást kell kötni.

(4) A vagyonátadás során felmerült költségeket az Önkormányzat viseli.

(5) A (3) bekezdés szerinti megállapodásban kell rendelkezni – szükség esetén – a vagyonkezelői jog létesítéséről is.

21. A vagyon megterhelése

28. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona az Nvtv.100 szerint nem terhelhető meg.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona csak a Magyar Állam, vagy az államháztartás alrendszereihez tartozó szervezet javára terhelhető meg.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglalt tilalom nem vonatkozik

a) a forgalomképtelen törzsvagyon esetében vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom és

b) a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó ingatlan fölötti rendelkezési jogot érdemben nem érintő korlátozás, vagyonkezelői jog, szolgalmi jog, és jogszabályon alapuló használati jog,

tekintetében kötendő megállapodásra, nyilatkozat megtételére.

(4) Az (3) bekezdésben felsoroltakkal összefüggő szerződés megkötésére, nyilatkozat megtételére a polgármester jogosult.

29. § (1) Az önkormányzat üzleti vagyonának megterhelése a Képviselő-testület joga.

(2) Az üzleti vagyon fölötti rendelkezési jogot érdemben nem érintő korlátozás, szolgalmi jog, és jogszabályon alapuló használati jog, tekintetében kötendő megállapodásra, nyilatkozat megtételére a polgármester jogosult.

22.101

30. §102

23. A vagyon vállalkozásba vitele, vagyon a vállalkozásban

31. § (1) Az önkormányzat az Nvtv.-ben103 meghatározott feltételek szerint folytathat vállalkozási tevékenységet. Kizárólag olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(2) A közművek által megtestesített önkormányzati vagyon a Képviselő-testület döntése folytán vehet részt vállalkozásban.

(3) Az önkormányzat egyéb vagyona vállalkozásba vihető.

(4) Az önkormányzat vagyonának vállalkozásba való beviteléről – értékhatártól függetlenül, az SZMSZ előírásainak megtartásával – az önkormányzat Képviselő-testülete dönt.

(5) Vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő bevitelére csak közgazdasági megalapozás (hozamszámítás) alapján lehet javaslatot tenni.

24. Önkormányzati forrásbevonás

32. § (1) Az önkormányzati forrásbevonás – adósságot keletkeztető ügylet (hitelfelvétel, kötvény kibocsátás) – a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény és az államháztartásról szóló törvény, valamint az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével történhet.

(2) Lízingszerződés megkötésére kizárólag a Képviselő-testület jogosult.

VI. Fejezet

25. Vagyonnyilvántartás és leltár

33. § (1) Az önkormányzat vagyonáról az Nvtv.-ben és a Mhötv.-ben104 meghatározott előírásainak megfelelő nyilvántartásokat (számviteli és kataszteri) kell vezetni.

(2) A vagyonleltár alapját képező nyilvántartások állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről – az önkormányzati vagyonkezelő szervek közreműködésével – a jegyző gondoskodik.

34. § (1) Az önkormányzati vagyonban bekövetkező változást az Nvtv.105 szerint folyamatosan vezetni kell.

(2)106 A Jászberény Város Önkormányzata vagyoni helyzetét tükröző vagyonkimutatást az éves zárszámadáshoz csatolni kell. A 7. melléklet szerinti tartalommal készített vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában – a költségvetési év zárónapján – meglévő vagyon kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele érték szerint.

(3)107 A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(4)108 A vagyonkimutatásban az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, valamint üzleti vagyon bontásban kell kimutatni.

(5)109 A vagyonkimutatás elkészítésénél és vezetésénél az államháztartási - számviteli szabályok110, az ingatlanok tekintetében az ingatlan-vagyon kataszter készítésére vonatkozó szabályok111 rendelkezései az irányadóak.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

35. § Ez a rendelet 2012. március 20. napján lép hatályba.

35/A. §112 Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

36. §113

1

a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 7. § (1)-(2) bekezdés

2

Nvtv. 5. § (1) bekezdés

3

A3. § (2) bekezdését módosította a 16/2013. (IV. 11.) Ör. 1.§-a. Hatályos: 2013. április 12-től.

4

Nvtv. 5. § (2) bekezdés a)-c) pontja. Forgalomképtelen: a-b) pont, korlátozottan forgalomképes c) pont

5

Nvtv. 3. § (1) bekezdés 18. pont

6

Nvtv. 5. § (3) bekezdés

7

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 110. §

8

Nvtv. 9. § (1) bekezdés

9

A 4. § (1) bekezdését hatályon kívül helyezte a 16/2013. (IV. 11.) Ör. 13. § 1. pontja. Hatályos: 2013. április 12-től.

10

A 4. § (2) bekezdését módosította a 16/2013. (IV. 11.) Ör. 2.§-a. Hatályos: 2013. április 12-től.

11

Nvtv. 5.§ (2) bekezdés b)-c) pont

12

A rendelet szövegét a 21/2020. (VII. 16.) Ör. 14. §-a módosította. Hatályos: 2020. július 17-től.

13

A 6. § (2) bekezdés e) pontját módosította a 34/2014. (XI. 20.) Ör. 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014. november 20-tól.

14

A 6. § (2) bekezdés e) pontját módosította a 21/2019. (XII. 18.) Ör. 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019. december 18. 09 óra 50 perctől.

15

A 6. § (2) bekezdés e) pontját módosította a 28/2020. (IX. 16.) Ör. 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2020. szeptember 17-től.

16

A 6. § (2) bekezdés f) pontját módosította a 34/2014. (XI. 20.) Ör. 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2014. november 20-tól.

17

A 6. § (3) bekezdését módosította a 16/2013. (IV. 11.) Ör. 3. §-a. Hatályos: 2013. április 12-től.

18

A 7. § (1) bekezdését módosította a 16/2013. (IV. 11.) Ör. 4. §-a. Hatályos: 2013. április 12-től.

19

Nvtv. 9. § (1) bekezdés

20

Mhötv. 107.§

21

Nvtv. 3. § 17. pontja

22

A 8. § (3) bekezdés bb) alpontját módosította a 34/2014. (XI. 20.) Ör. 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014. november 20-tól.

23

A 8. § (3) bekezdés bb) alpontját módosította a 21/2019. (XII. 18.) Ör. 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019. december 18. 09 óra 50 perctől.

24

A 8. § (3) bekezdés bb) alpontját módosította a 28/2020. (IX. 16.) Ör. 2. §-a. Hatályos: 2020. szeptember 17-től.

25

Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont b) alpontja

26

Nvtv. 8. §-a és a 9 § (2) bekezdés

27

Nvtv. 8. § (7) bekezdés

28

A 10. § (2) bekezdését hatályon kívül helyezte a 16/2013. (IV. 11.) 13. § 2. pontja. Hatályos: 2013. április 12-től.

29

Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont b) alpontja

30

A 11. § (6) bekezdését módosította a 34/2014. (XI. 20.) Ör. 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014. november 20-tól.

31

A 11. § (6) bekezdését módosított a 21/2019. (XII. 18.) Ör. 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019. december 18. 09 óra 50 perctől.

32

A 11. § (6) bekezdését módosította a 28/2020. (IX. 16.) Ör. 3. § (3) bekezdése. Hatályos: 2020. szeptember 17-től.

33

Nvtv. 11. § (11) bekezdés a) pontja

34

A vagyonkezelői jog létesítése nem keletkeztethet a közfeladat ellátásával összefüggésben központi költségvetési többlettámogatási igényt. Mhötv. 109. § (9)

35

Nvtv. 11. § (8) bekezdés

36

Mhötv. 109. § (6)-(8) bekezdés

37

Mhötv. 109. § (10) bekezdés b) pontja

38

Nvtv. 11. § (4) bekezdés

39

Nvtv. 11.§ (12) bekezdés

40

Mhötv. 109. § (10) , (12) bekezdés

41

Mhötv. 109. § (6) bekezdés

42

A 14. § (2) bekezdését módosította a 34/2014. (XI. 20.) Ör. 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014. november 20-tól.

43

A 14. § (2) bekezdését módosította a 21/2019. (XII. 18.) Ör. 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019. december 18. 09 óra 50 perctől.

44

A 14. § (2) bekezdését módosította a 28/2020. (IX. 16.) Ör. 3. § (4) bekezdése. Hatályos: 2020. szeptember 17-től.

45

A 14. § (3) bekezdését módosította a 34/2014. (XI. 20.) Ör. 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014. november 20-tól.

46

A 14. § (3) bekezdését módosította a 21/2019. (XII. 18.) Ör. 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019. december 18. 09 óra 50 perctől.

47

A 14. § (3) bekezdését módosította a 28/2020. (IX. 16.) Ör. 3. § (5) bekezdése. Hatályos: 2020. szeptember 17-től.

48

Nvtv. 10. § (1) bekezdés, Mhötv. 110. §

49

Nvtv. 11. § (4) bekezdés

50

Nvtv. 11. § (13) bekezdés

51

A 19. § (3) bekezdés a) pontját módosította a 34/2014. (XI. 20.) Ör. 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014. november 20-tól.

52

A 19. § (3) bekezdés a) pontját módosította a 21/2019. (XII. 18.) Ör. 7. § (2) bekezdése. Hatályos: 2019. december 18. 09 óra 50 perctől.

53

A 19. § (3) bekezdés a) pontját módosította a 28/2020. (IX. 16.) Ör. 3. § (6) bekezdése. Hatályos: 2020. szeptember 17-től.

54

A 19. § (4) bekezdését módosította a 34/2014. (XI. 20.) Ör. 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014. november 20.tól.

55

A 19. § (4) bekezdését módosította a 21/2019. (XII. 18.) Ör. 7. § (3) bekezdése. Hatályos: 2019. december 18. 09 óra 50 perctől.

56

A 19. § (3) bekezdését módosította a 28/2020. (IX. 16.) Ör. 3. § (7) bekezdése. Hatályos: 2020. szeptember 17-től.

57

A 19. § (5) bekezdését módosította a 34/2014. (XI. 20.) Ör. 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014. november 20-tól.

58

A 19. § (5) bekezdését módosította a 21/2019. (XII. 18.) Ör. 7. § (3) bekezdése. Hatályos: 2019. december 18. 09 óra 50 perctől.

59

A 19. § (4) bekezdését módosította a 28/2020. (IX. 16.) Ör. 3. § (8) bekezdése. Hatályos: 2020. szeptember 17-től.

60

Nvtv. 11. § (11) c).

61

A 20. § (5) bekezdését módosította a 34/2014. (XI. 20.) Ör. 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014. november 20-tól.

62

A 20. § (5) bekezdését módosította a 21/2019. (XII. 18.) Ör. 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019. december 18. 09 óra 50 perctől.

63

A 20. § (5) bekezdését módosította a 28/2020. (IX. 16.) Ör. 3. § (9) bekezdése. Hatályos: 2020. szeptember 17-től.

64

Nvtv. 11. § (11) c).

65

A 20. § (8) bekezdését módosította a 34/2014. (XI. 20.) Ör. 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014. november 20-tól.

66

A 20. § (8) bekezdését módosította a 21/2019. (XII. 18.) Ör. 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019. december 18. 09 óra 50 perctől.

67

A 20. § (8) bekezdését módosította a 28/2020. (IX. 16.) Ör. 3. § (10) bekezdése. Hatályos: 2020. szeptember 17-től.

68

Nvtv. 11. § (11) bekezdés a) pontja

69

A 20. § (10) bekezdését megállapította az 52/2013. (XII. 12.) Ör. 1. §-a. Hatályos: 2013. december 13-tól.

70

A 20. § (10) bekezdését módosította a 34/2014. (XI. 20.) Ör. 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014. november 20-tól.

71

A 20. § (10) bekezdését módosította a 21/2019. (XII. 18.) Ör. 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019. december 18. 09 óra 50 perctől.

72

A 20. § (10) bekezdését módosította a 28/2020. (IX. 169.) Ör. 3. § (11) bekezdése. Hatályos: 2020. szeptember 17-től.

73

Nvtv. 11. § (13) bekezdés

74

A 21. § (8) bekezdését módosította a 34/2014. (XI. 20.) Ör. 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014. november 20-tól.

75

A 21. § (8) bekezdését módosította a 21/2019. (XII. 18.) Ör. 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019. december 18. 09 óra 50 perctől.

76

A 21. § (8) bekezdését módosította a 28/2020. (IX. 16.) Ör. 3. § (12) bekezdése. Hatályos: 2020. szeptember 17-től.

77

Nvtv. 13. § (3)-(7) bekezdés

78

A 21. § (11) bekezdését hatályon kívül helyezte a 8/2019. (IV. 10. ) Ör. 6. §-a. Hatálytalan: 2019. április 10-én….tól.

79

A 21/A. §-t megállapította a 16/2013. (IV. 11.) Ör. 5. §-a. Hatályos: 2013. április 12-től.

80

Nvtv. 11. § (13) bekezdés

81

A 21/A. § (3) bekezdését megállapította 52/2013. (XII. 12.) Ör. 2. §-a. Hatályos: 2013. december 13-tól.

82

A 21/A. § (3) bekezdését módosította a 34/2014. (XI. 20.) Ör. 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014. november 20-tól.

83

A 21/A. § (3) bekezdését módosította a 21/2019. (XII. 18.) Ör. 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019. december 18. 09 óra 50 óra.

84

A 21/A. § (3) bekezdését módosította a 28/2020. (IX. 16.) Ör. 3. § (13) bekezdése. Hatályos: 2020. szeptember 17-től.

85

A rendelet szövegét a 19/2015. (X. 15.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2015. október 15-től.

86

A 23. § (2) bekezdés c) pontját módosította a 34/2014. (XI. 20.) Ör. 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014. november 20-tól.

87

A rendelet szövegét a 19/2015. (X. 15.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2015. október 15-től.

88

A rendelet szövegét a 21/2019. (XII. 18.) Ör. 7. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2019. december 18. 09 óra 50 perctől.

89

A rendelet szövegét a 28/2020. (IX. 16.) Ör. 3. § (14) bekezdése módosította. Hatályos: 2020. szeptember 17-től.

90

Nvtv. 14. § (2) bekezdés

92

Nvtv. 13. § (3)-(7) bekezdés

93

Nvtv.14. § (1) bekezdés

94

A 19. alcímet módosította az 52/2012. (XII. 13.) Ör. 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012. december 14-től.

95

A 26. §-t módosította a 3/2015. (II. 13. ) Ör. 32. § (2) bekezdése. Hatályos: 2015. február 14-től.

96

A 26. § (1) bekezdés a) pontját módosította a 21/2019. (XII. 18.) Ör. 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019. december 18. 09 óra 50 perctől.

97

A rendelet szövegét a 28/2020. (IX. 16.) Ör. 3. § (15) bekezdése módosította. Hatályos: 2020. szeptember 17-től.

98

A 26/A. §-t beiktatta az 52/2012. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012. december 14-től.

99

A A 26/A. §-t hatályon kívül helyezte a 3/2015. (II. 13.) Ör. 33. §-a. Hatálytalan: 2015. február 14-től.

100

Nvtv. 3. § (1) 3. pontja

101

A 22. alcímet hatályon kívül helyezte a 8/2019. (IV. 10.) Ör. 6. §-a. Hatálytalan: 2019. április 10-én 16 óra 03 perctől.

102

A 30. §-t hatályon kívül helyezte a 8/2019. (IV. 10.) Ör. 6. §-a. Hatálytalan: 2019. április 10-én 16 óra 03 perctől.

103

Nvtv. 9 § (2) bekezdésében

104

Nvtv. 10. § (1) bekezdés, Mhötv. 110. §

105

Nvtv. 110. § (1) bekezdés

106

A 34. § (2) bekezdését módosította a 16/2013. (IV. 11.) Ör. 6. §-a. Hatályos: 2013. április 12-től.

107

A 34. § (3)-(5) bekezdését megállapította a 16/2013. (IV. 11.) Ör. 7. §-a. Hatályos: 2013. április 12-től.

108

A 34. § (3)-(5) bekezdését megállapította a 16/2013. (IV. 11.) Ör. 7. §-a. Hatályos: 2013. április 12-től.

109

A 34. § (3)-(5) bekezdését megállapította a 16/2013. (IV. 11.) Ör. 7. §-a. Hatályos: 2013. április 12-től.

110

249/2000. (XII.24.) Korm. rend.

111

147/1992. (XI.6.) Korm. rend.

112

A 35/A. §-t megállapította a 35/2013. (IX. 12.) Ör. 3. §-a. Hatályos: 2013. szeptember 13-tól.

113

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján 2012. március 21-én hatályát veszette.