Jászberény Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2019. (IV.10.) önkormányzati rendelete
a követelésekről való lemondás eseteiről
Hatályos: 2020. 09. 17- 2023. 02. 23Jászberény Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2019. (IV.10.) önkormányzati rendelete
a követelésekről való lemondás eseteiről
Jászberény Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 97. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Jászberény Városi Önkormányzatra (a továbbiakban: Önkormányzat), valamint az irányítása alá tartozó valamennyi költségvetési szervre.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott adókra és az adók módjára behajtható követelésekre.
A követelésekről való lemondás, követelések elengedése
2. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzatot és az irányítása alá tartozó költségvetési szerveit illető követelésről történő lemondás eseteit az alábbiakban határozza meg:
a) a követelés – a számviteli előírásoknak megfelelő kritériumok alapján – behajthatatlannak minősül,
b) amennyiben az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (azonban nem tekinthető behajthatatlannak az a követelés, amelynél a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik),
c) csődegyezségi megállapodás esetén,
d) bírói egyezség keretében,
e) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg,
f) az adósnál olyan méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel, amelyre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt, így különösen pl. egészségi állapota, szociális helyzete miatt képtelen a követelés teljesítésére, és helyzete miatt a jövőben kedvező változás nem várható, vagy olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely a követelésről méltányosságból történő lemondást indokolttá teszi,
g) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kisösszegű követelések esetében, ha az önkéntes teljesítésre történő felhívás nem vezetett eredményre, vagy a behajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével,
h) amennyiben az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel,
i) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
j) a Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és más jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél esetében, ha a lemondása közérdekű cél megvalósítását szolgálja és nem ellentétes az Áht. rendelkezéseivel,
k) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
(2) A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.
(3) A követelés elengedésére jogosult eljárása során alaposan mérlegelni kell az adós (kötelezett) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az Önkormányzattal és a költségvetési szervvel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodás és kötelezettség betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyét, valamint hátrányát. A követelés jellegével és az adós (kötelezett) helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot kötelesek beszerezni, így különösen: jövedelemigazolás, az üggyel kapcsolatos szerződések, számlák, pénzügyi mérlegek, más hatóságok, szervek határozatai, ítéletei, döntései, tulajdoni lapok, együtt élő személyek megállapítása, ellátásra szoruló közös háztartásban élő hozzátartozók megállapítása, stb.
3. § (1) A követelésről részben vagy egészben lehet lemondani. Részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.
(2)1 A 2. § (1) bekezdésben meghatározott esetekben követelésről részben vagy egészben lemondani
a) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű értékhatárig az Önkormányzat esetében a Polgármester; az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek esetében a költségvetési szerv vezetője;
b) mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű értékhatárt meghaladóan 500.000.- Ft értékhatárig az Önkormányzat esetében a Polgármester; az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek esetében a költségvetési szerv vezetőjének írásos kérelme alapján a Polgármester;
c)2 500.001.- Ft és 1.000.000.- Ft értékhatár között az Önkormányzat esetében a Polgármester írásos kérelme alapján, az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek esetében a költségvetési szerv vezetőjének írásos kérelme alapján az Önkormányzat Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottsága;
d) 1.000.000.- Ft felett minden esetben a Képviselő-testület
jogosult.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott hatáskör ugyanazon adós (kötelezett) tekintetében 5 éven belül csak egy alkalommal gyakorolható.
4. §3 A követelés elengedésének jelen rendeletben meghatározott eljárását az Önkormányzat követelései esetében a Polgármesteri Hivatal tartozás típusa szerint illetékes osztálya, az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek követelései esetében a költségvetési szerv vezetője kezdeményezheti.
Záró rendelkezések
5. § E rendelet 2019. április 10-én 16 óra 03 perckor lép hatályba.
Hatályon kívül helyező rendelkezések
6. § Hatályát veszti a Jászberény Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2012. (III. 19.) önkormányzati rendelet 21. §. (11) bekezdése, 22. alcíme, valamint 30. §-a.
A rendelet szövegét a 21/2019. (XII. 18.) Ör. 2. §-a módosította. Hatályos: 2019. december 18. 09 óra 50 perctől.
A rendelet szövegét a 28/2020. (IX. 16.) Ör. 2. §-a módosította. Hatályos: 2020. szeptember 17-től.
A rendelet szövegét a 21/2020. (VII. 16.) Ör. 8. §-a módosította. Hatályos: 2020. július 17-től.