1. § (1) A rendelet (a továbbiakban: JÉSZ) hatálya Jászberény Város közigazgatási területére terjed ki, (a továbbiakban: a város).

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: OTÉK), valamint a jelen rendelet előírásaiban és a szabályozási tervlapon foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) A JÉSZ mellékletei:

• 1. szöveges melléklet: OTÉK-tól való eltérés
• 2. rajzi melléklet: Tilalmak és korlátozások tervlapjai

2. § A rendelet alkalmazásában:

• 1. Szabályozási terv: a szabályozási tervlap vagy tervlapok és a tilalmak, korlátozások, valamint az értékvédelem tervlapjainak összessége, azaz a jelen rendelet 3-6. mellékleteinek együttes tartalma.
• 2. A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró épület funkció:

3. § (1) A rendelet, valamint a szabályozási tervlap és jelmagyarázata a (2)-(3) bekezdésben felsorolt kötelező elemeket tartalmazza.

(2) I. rendű elemek:

• a) az I. rendű szabályozási vonalak (a közterülettel határos övezethatárok) és azokhoz tartozó szabályozási szélességek (főforgalmi, forgalmi utak és gyűjtőutak szabályozási területének határai)
• b) az övezethatárok és a hozzájuk rendelt övezeti előírások
• c) a telek rendeltetése
• d) védőterületek, védőtávolságok
• e) helyi jelentőségű védett természeti terület
• f) helyi értékvédelmi terület

(3) II. rendű elemek:

• a) a II. rendű szabályozási vonalak, (egyéb közterülethatárok)
• b) a védett területek határa
• c) az egyes épületekre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védettség, illetve védelmi előírások
• d) az övezeti előírásokon túl minden egyéb városrendezési előírás
• e) nem beépíthető terület
• f) az építési hely határvonala
• g) a beépíthetőség mértéke
• h) az épületmagasságra megadott érték
• i) az előírt parkolóhelyek száma
• j) a kötelező jelleggel előírt fasor telepítés helyére, illetve az ilyen célra kijelölt utcaszakaszra vonatkozó előírások
• k) a növényzettel való fedettség biztosítására vonatkozó minimális érték
• l) kialakítható legkisebb telekméret
• m) beépítési mód
• n) beépítés feltételének közművesítettségi mértéke
• o) megszüntető jel
• p) telken belüli parkosítandó terület (kötelezően zöldfelületként tartandó, nem beépíthető telekrész)
• r) történetileg kialakult védett utcaszerkezet (közlekedési funkciójú közterületek).

(4) A szabályozási elemek módosítása:

• a) I. rendű elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.
• b) A II. rendű elemek módosítása
  • ba) belterületen, illetve beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére,
  • bb) külterületen, illetve beépítésre nem szánt területen az érintett területfelhasználási egységre kiterjedő szabályozási terv készítésével történhet meg.

(5) A szabályozási terv legkisebb területe, melyet módosítás esetén is együtt kell kezelni

• a) beépítésre szánt területen,
  • aa) a településszerkezeti terven jelölt gyűjtő úttal, vagy annál magasabb rendű közúttal,
  • ab) vasúttal,
  • ac) vízgazdálkodási terület határával, vagy
  • ad) beépítésre szánt terület, belterület határával körülhatárolt terület;
• b) beépítésre nem szánt területen az egyes területfelhasználási egységek területe.

4. § (1) A város területén közterület célra területet felhasználni, létesítményt elhelyezni csak az OTÉK-nak és jelen rendeletnek megfelelően szabad.

(2)^[5]

(3)^[6]

(4) A közterületek előírásait a közlekedési és közműterületekre és a zöldterületekre vonatkozó előírások is tartalmazzák.

(5)^[7] Közterületi járdaszakasz felújítása, vagy új építése esetén, az új járda magassága a csatlakozásnál legfeljebb 5 cm-rel térhet el a csatlakozó meglévő járdaszintektől. Az így képződő szintkülönbséget legfeljebb 5 %-os lejtővel kell áthidalni.

6. § (1) A régészeti védelem tervlapja (3/b. melléklet) a város közigazgatási területén régészeti érdekeltségű területeket jelöl.

(2) A régészeti érdekű területeken bármilyen földmunkával járó fejlesztés, beruházás megkezdése előtt régészeti szempontú állapotfelmérést kell végezni. Ennek hiányában a földmunkákhoz - a beruházó költségére – régészeti szakfelügyeletet kell biztosítani.

7. § (1) A táj- és természetvédelmi tervlap (3/c. melléklet) a város közigazgatási területén az alábbi helyi táj- és természetvédelmi területeket jelöli:

• a) a helyileg védett természeti értékeket és területeket,
• b) a tájképvédelmi területet.

(2) A tájképvédelmi terület előírásai

• a) A terület telkein történő építési tevékenységek során a védelem alatt álló területek és objektumok értékeinek védelme érdekében fokozott gondot kell fordítani az épületek környezetbeillesztésére és a tervek készítésénél ennek igazolására.
• b)^[11]
• c) Művelési ág csak extenzívebb irányban változtatható meg.

8. § (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabá-lyokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre.

(2) A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységekre, beruházásokra előzetes vagy részletes környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni.

(3) Beépítési feltételek:

9. § A város területén a védőterületekkel kapcsolatos tilalmi és korlátozási területeket az alábbi tervlapok rögzítik:

• a) nagyvízi meder tilalma és a fakadó illetve szivárgó vizek veszélye miatti korlátozás,
• b) felszíni vízvédelmi tilalom és korlátozás,
• c) felszín alatti vízvédelmi korlátozás,
• d) közművek védőterületei miatti korlátozások,
• e) az országos közutak védőterületei miatti korlátozás,
• f) a vasút védőterülete miatti korlátozás,
• g) bűzös létesítmény védőterülete miatti korlátozás,
• h) egyéb tilalom, korlátozás

10. § Nagyvízi meder tilalma és a fakadó, illetve szivárgó vizek veszélye miatti korlátozás (2/b. melléklet)

(1) A nagyvízi meder tilalmi területén – a szabályozási tervlapon jelölt részen – a vonatkozó országos előírásokat kell megtartani.^[13]

(2) A fakadó, illetve szivárgó vizek veszélye miatti korlátozási területen – a szabályozási tervlapon jelölt részen – a vonatkozó országos előírásokat kell megtartani.^[14]

11. § Felszíni vízvédelmi tilalom és korlátozás (2/c. melléklet)

12. § Felszín alatti vízvédelmi korlátozás (2/d. melléklet)

13. § Közművek, hírközlési létesítmények védőterülete miatti korlátozás (2/e. melléklet)

(1) Közmű védőterületén – a szabályozási tervlapon jelölt részen – építmény csak szabályozási terv alapján helyezhető el.

(2) Az Antenna Hungária rövidhullámú műsorszóró állomása (Felsőmező dűlő, Jászágó és Pusztamonostor határánál) körül beépítési és magassági korlátozás érvényes, az alábbiak szerint:

• a) A létesítmény telkének határától számított 500 m távolságon belüli területsáv nem építhető be.
• b) 2,2 km sugarú körön belül 10 m-nél magasabb építmény nem létesíthető
• c) 3 km sugarú körön belül, 20 m-nél magasabb építmény nem létesíthető
• d) 6 km sugarú körön belül, 50 m-nél magasabb építmény nem létesíthető.

(3) Nagynyomású gázvezeték, távvezeték védősávjában építési korlátozás érvényes, létesítmény kialakítási igénye esetén az üzemeltetővel egyezetni szükséges.

14. § Országos közutak védőterülete miatti korlátozás (2/f. melléklet)

15. § Vasút védőterülete miatti korlátozás (2/g. melléklet)

16. § A bűzös létesítmények védőterülete miatti korlátozás (2/h. melléklet)

17. § Egyéb korlátozás (2/i. melléklet)

(1)^[18]

(2)^[19]

(3) A széleróziónak kitett területen, mezőgazdasági övezetbe sorolt telkek határán, az utak mentén fásítást kell végrehajtani.

(4)^[20] A raktározási korlátozás alá eső területeken a telkeken 20 m²-nél nagyobb raktározási terület sem épületen belül, sem az épületen kívül nem alakítható ki.

18/A. § ^[22] Településrendezési kötelezés

(1) A településképet rontó állapotú ingatlan tulajdonosát a polgármester írásban felszólítja – megfelelő határidő biztosításával – az adott ingatlan helyrehozatalára.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester – önkormányzati hatósági döntés formájában – a településkép javítása érdekében, a településképet rontó állapotú ingatlan tulajdonosát az ingatlan meghatározott időn belüli helyrehozatalára kötelezi az általános közigazgatási rendtartásról szóló mindenkor hatályos törvény rendelkezései alapján.

(3) A polgármester helyrehozatali kötelezést tartalmazó döntése ellen jogorvoslattal a Képviselő-testülethez lehet fordulni.

(4) Az (2) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmaradása esetén, az ingatlan tulajdonosával szemben – a jogsértő személyétől függően – természetes személyek esetén 200.000 forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel rendelkező szervezetek esetén 1.000.000 forintig terjedő pénzbírság szabható ki.

(5) A bírság kiszabása esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló mindenkor hatályos külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a döntés végrehajtásának kötelezettsége alól.”

19. § (1) Az utak szabályozási szélességében a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A középtávon történő közműfejlesztéseket mindig előrelátóan a közterület-rendezés hosszú távú igényeit figyelembe véve kell megvalósítani. A közművek elrendezését úgy kell megtervezni, hogy ahol mód van rá, fasor illetve zöldsáv részére biztosítani lehessen a helyet.

(2) Az ingatlanok közműellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Azoknál a telkeknél, amelyeknél a közvetlen rákötés az érintett közműhálózatra nem biztosítható, a csatlakozáshoz a közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezetéket szolgalmi jog igénybevételével^[23] kell megépíteni.

(3) Átmenetileg, a szennyvízcsatornázás megvalósításáig, kiépíthető részleges közművesítés.

(4) A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, valamint meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor történhet, ha az egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés biztosítható.

20. § (1) A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, valamint meglevő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor történhet, ha a hatóság^[24] által is elfogadott egészséges, ivóvízellátás biztosítható.^[25]

21. § (1) A beépített és a beépítésre szánt, csatornázásra kerülő területeken:

• a) a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig a talaj- és a talajvíz védelme érdekében a meglevő foghíjaknál átmeneti megoldásként az érvényben levő jogszabályok figyelembe vételével kell meghatározni a telken belüli, egyedi szennyvízkezelés módját. (szigorúan vízzáró szennyvízgyűjtő-tároló illetve helyi kezelés)
• b) a foghíjaknál csak abban az esetben történhet fejlesztés, ha a beépítést megelőzően megvalósul az érintett területről a szennyvizek közcsatornában történő elvezetése és a szennyvízcsatorna hálózatra a bekötés.

(2) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket:

• a) vizsgálni kell a városi szennyvízcsatorna hálózatra és a szennyvíztisztító telepre történő vezetés lehetőségét műszaki és gazdasági szempontból az érvényben lévő előírások figyelembe vételével.
• b) a csatornázatlan (végleges megoldásként) nagy távlatban sem érintett területeken, szakszerű, egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény telepíthető.^[26]

22. § (1) A település hosszútávú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:

• a) zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt központi belterület központjában.
• b) nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, illetve létesíthető beépítésre nem szánt területen, illetve beépítésre szánt falusias lakóterületeken.

(2) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét a befogadóig ellenőrizni kell, a beruházás megkezdése előtt. Építés csak akkor kezdhető, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(3) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak olaj-iszapfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába.

(4) A csapadékvizek hasznosítása érdekében

• a) lakó és üdülőterületeken a csapadékvíz helyben tartásáról, és lehetőség szerinti hasznosításáról (tűzivíz tározó töltés, gyeplocsolás) gondoskodni kell. Minden újonnan beépített 20,0 m² beépítettség után legalább 0,5 m³ csapadékvíz tároló kapacitás kiépítését meg kell oldani.
• b) egyéb terülteken, ha nincs kiépített csapadékvíz elvezető hálózat, és nem áll rendelkezésre annak terve sem, építési szándék esetén – a csapadékvíz rendezési terv elkészültéig – a csapadékvíz telken belüli elhelyezésének reális lehetőségét záportározó létesítésével kell biztosítani. A záportározó kialakítását ütemezve, a beépítettség növekedésének függvényében – a terület morfológiája által meghatározottan – növekedve, összefüggő tömbben kell megvalósítani.

23. § (1)^[28] Újonnan beépítésre szánt területen, ha az a helyileg védett településkép védelmi területre esik, új középfeszültségű leágazást, illetve kisfeszültségű és közvilágítási áramkört területgazdálkodási és esztétikai szempontból földkábelben kell fektetni.

(2) A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.

24. § (1) A tervezett egyedi gáznyomás-szabályozókat földalatti elhelyezéssel kell megépíteni. Ettől eltérően telepített berendezések a telkek udvarán növényzet takarásában helyezhetők el, illetve az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők.

(2) A közterületen vezetett földgázvezetéket és a bekötővezetékeket csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

25. § (1) Beépítésre szánt területen az új hírközlési (távközlés és kábel TV) hálózatokat földkábelben kell elhelyezni.

(2)^[29]

26. § (1) A Jászberényi szennyvíztisztító telep kapacitásnövelését és korszerűsítését követően továbbra is biztosítani kell a tisztítómű 500 m-es védőtávolságát.

(2) A szennyvízcsatorna hálózatra telepített meglevő és tervezett körzeti átemelők és szennyvízátemelőknek a 25,0 m-es védőtávolságát biztosítani kell.^[30]

27. § (1) A városban lévő zöldfelületeknek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(2)^[31]

(3) A közlekedési célú szabályozási területen belüli zöldfelületen közlekedési táblán kívül csak kertépítészeti tárgyak, illetve kertépítészeti architektúra elemei helyezhetők el. (Közlekedési zöldfelület: gyalogos, valamint a közlekedési területen létesülő növényzettel fedett terelő- és parkoló szigetek, járdaszigetek).

(4) A közlekedési zöldfelületen minimum 2 szintes növényállományt kell megvalósítani.

(5) A parkolókba és a közlekedési utak mentén ültetendő fafajok légszennyezéssel szemben nagy tűrőképességűek, nagy lombkoronát nevelő fajták legyenek.^[32] A telepítendő fák legalább 2-szer iskolázottak legyenek, 15 cm törzs körmérettel és legalább 2,2 m törzsmagassággal kell, hogy rendelkezzenek.

28. § (1) Az utak tervezése és kiépítése során a legalább 12 m szélességű út esetén mindkét oldalon, egyéb esetben az egyik oldalon fasort, nagy forgalmú belterületi utak esetében többszíntű zöldsávot kell tervezni, telepíteni és fenntartani; kivéve, ahol az a közlekedés biztonságát veszélyeztetné, illetőleg ha a növényzet kihelyezését műszaki adottságok nem teszik lehetővé.

(2) Újonnan kialakított közterületek mentén az egyes utca-, vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorokat kell létesíteni az egységes utcaképi megjelenés érdekében.

(3) A védőfásításra kijelölt zöldfelületi elemek növénytelepítését 80 %-ban a kistáj őshonos fafajaiból kell kialakítani.^[33]

(4) A védőfásításra kijelölt zöldfelületi elemek funkcióját sűrű ültetéssel kell biztosítani a következő módon:

• a) A közterület felé eső oldalon, illetve a telek szélén 1 sor előnevelt, legalább 2-szer iskolázott, 15 cm törzskör-mérettel és legalább 2,2 m törzsmagassággal rendelkező egyedek telepítését kell elvégezni, minimum 5 m-es közönként.
• b) Az előnevelt fasor mögött 10 m-es sávban nem szükséges előnevelt egyedek telepítése, de azok telepítési sűrűsége minimum 2,5 m legyen.
• c) Az előnevelt fasor mögötti 10 m-en túli parkként kialakított terülten fásítás szükséges előnevelt egyedekből.

(5) Közparkokat, közkerteket, utcai fasorokat, továbbá közintézmények kertjeit, valamint a temetőket és kegyeleti parkokat érintő beavatkozások (létesítés, felújítás, rekonstrukció, átépítés stb.) csak kertépítészeti terv (kisebb jelentőségű esetekben kertészeti szakvélemény) alapján végezhetők.

29. § (1) A városban a közterületeken, közterületi zöldfelületeken, továbbá országos műemléki védelem, vagy helyi értékvédelem alatt álló épületek telkein, műemléki környezethez tartozó telkeken lévő fás növényzet, fa károsodásával, pusztulásával járó tevékenység esetén a fakivágásra vonatkozó hatályos jogszabályok alapján kell eljárni akkor is, ha a tevékenységet egyébként engedéllyel végzik.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató létesítményeknél 5 férőhely fölött, továbbá közterületen és közintézményekben csak fásított parkolók létesíthetők és tarthatók fenn. Túlkoros fának a többször iskolázott, min. 6 éves fa számít.

(3) A 20 férőhelynél nagyobb parkolók építése esetén zöldsávot kell kialakítani kétszintű növényzettel, a fa törzse körül kialakított kazetták alkalmazása helyett.

(4)^[34]

(5) A lakótelepi közkert területét építési övezeti szempontból a hozzá tartozó „lakótelepi” épületekkel együtt kell kezelni. Közkertben épület nem helyezhető el.

30. § (1) Minden közterületen kivágott fa esetén kötelező a kivágott fa törzsátmérőjével megegyező össz-átmérőnek megfelelő fa telepítése, 3-nál több fa telepítése esetén kertépítészeti terv alapján. (A törzsátmérő a talaj felett 50 cm magasságban értendő.)

(2) Belterületen

• a) a 12-16 m közötti szélességű meglévő utcákban a közműlétesítmények függvényében, a tervezett utcákban pedig minden esetben legalább egyoldali,
• b) a legalább 16 m szélességű meglévő utcákban a közműlétesítmények függvényében, a tervezett utcákban pedig minden esetben legalább kétoldali

fasor létesítendő.

(3) A közterületi zöldfelületek (közparkok, fasorok, közlekedési területek zöldfelületei) növényállománya védendő. Ültetés, növénycsere, áttelepítés, fa csonkolása, esetleg kivágása csak kertészeti szakvélemény, kertépítészeti terv alapján végzett munkálatok során, illetve kertészeti fenntartás, felújítás esetén, vagy közvetlen baleset- (vagy élet-) veszély elhárítása érdekében és a fa biológiai pusztulása esetén történhet.

31. § (1) A közutak számára a szabályozási tervlapon meghatározott építési területet kell biztosítani.

(2) A közutak építési területén belül csak a közút létesítményei és berendezései, közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.

(3) Országos fő- és mellék utak szabályozási szélességének bővítése esetén, az esetenként felmerülő korlátozás kártalanítási kötelezettsége az országos utak kezelő szervezetét terheli.

(4) Ha az egyes építési telkek megközelítése csak magánútról történik, akkor a magánutat a földhivatalnál be kell jegyezni. A magánút 9 és 20 óra között közhasználat elől nem zárható el. A magánút legkisebb telekszélessége 8,0 m.

(5) Közlekedési övezetben gépkocsi tároló céljára kialakított telkek 100%-ig beépíthetők, legfeljebb 3,0 m épületmagassággal.

32. § (1) A kerékpáros közlekedés számára önálló nyomvonalat kell kialakítani a szabályozási tervlapon jelölt irányokban.

(2) A gyalogos közlekedés számára a közlekedési területen belül a megfelelő gyalogjárdákat kell biztosítani. Ez az országos mellékutak és a települési főutak mentén mindkét oldalon min. 2,0 m, a gyűjtőutak mentén szintén kétoldali, min. 1,5 m, míg a lakóutcákban egyoldali kiépítés esetén 2,0 m, mindkét oldalon elhelyezett járda esetén min. 1,5 m szélességű járdát jelent.

(3) Közterületi fásított parkolót kell kialakítani a szabályozási tervlap szerinti területeken.

33. § (1) Telekalakítási előírások belterületen:

• a) A telkek összevonhatóak, kivéve a jász lakó építési övezeteket. A telkek akkor is összevonhatók, ha az együttes méreteik nem éri el a kialakítható minimumot,
• b) A telekhatárok módosíthatóak, a telkek oszthatók, amennyiben az így kialakult telkek az övezetre meghatározott minimális telekméretnek eleget tesznek, vagy a jelenlegi állapotnál kedvezőbb állapotot hoznak létre, (jász övezetekben abban az esetben is, ha a kialakuló telekméret nagyobb a megengedett maximumnál). Az övezeti előírásnál kisebb telek mérete nem csökkenthető, kivéve a közterületi szabályozást.

(2) Külterületi övezetekben osztással kialakítható legkisebb telek a beépíthető minimális értékkel azonos. Annál kisebb telkek akkor is összevonhatóak, ha együttes értékük is kevesebb a beépíthető minimumnál.

(3) Közmű vezetékek és műtárgyak számára bármely övezetben kialakíthatók az övezeti előírásoktól eltérő közműtelkek.

(4) Amennyiben valamely telek területe kettő vagy több építési övezetbe, övezetbe esik, úgy az egyes telekrészek a vonatkozó építési övezeti, övezeti előírások szerint építhetők be, illetve használhatók.

34. § (1)^[35]

(2)^[36]

(3) A tetőtér kialakításánál a térdfal magassága legfeljebb a padlóvonal magasságától mért 1,00 m lehet, kivéve a műemléki védett épületet, ahol az eredeti tetőidom megtartandó.

(4)^[37]

(5) A természetes terepfelszín, homlokzatsíkban vagy attól 2 m-en belül történő, 1 m-t meghaladó feltöltését az épületmagasságba be kell számítani.

(6) Azon épületszint fölött, amelyet vízszintestől eltérő hajlásszögű szerkezet határol, új építményszínt nem alakítható ki.

(7)^[38] Az építési telkek a közterület felől legfeljebb 2,20 m magas kerítéssel elkeríthetők.

35. § (1)^[39]

(2) Terepszint alatti létesítményre vonatkozó előírások az alábbiak:

• a)^[40]
• b)^[41]
• c) Amennyiben a telken a szabályozási tervlap szerint védendő, értékes zöldfelületi elem található, terepszint alatti létesítmény csak a védendő, illetve értékes zöldfelület életterét nem érintő telekrészen alakítható ki. Ez alól kivétel a településközpont vegyes övezetben kialakításra kerülő térszint alatti parkoló,
• d)^[42] A telkek területe terepszint alatt 100 %-osan beépíthető, a védőtávolságok betartásával,
• e)^[43] A telkek területén terepszint alatt legfeljebb kettő építményszint alakítható ki.

(3)^[44]

(4)^[45]

(5)^[46]

(6) Az építési övezetekben felsorolt rendeltetési egységek több épületben is elhelyezhetők.

(7)^[47] A lakóépületek épülethossza, illetve az utcavonalra helyezett merőleges vonal mentén mért lakóépület hossza a telekmélység irányában legfeljebb 30 m lehet.

(8)^[48] A telkeken melléképítmény csak a főfunkciót befogadó épület létesítése után építhető. Bruttó alapterülete maximálisan 100,0 m² lehet, de területe nem haladhatja meg a főfunkciót tartalmazó épület területét.

36. § (1) A telek akkor is beépíthető, ha

• a) területe nem éri el az építési övezetben megengedett legkisebb telekterületet, de az építési övezet egyéb előírásai, valamint a vonatkozó országos előírások teljesíthetők;
• b) az egyéb paraméterei sem érik el az építési övezetben előírt értékeket, de a vonatkozó országos előírások teljesíthetők.

(2) Meglévő lapostetős épület tetőráépítése esetén, ha

• a) az épület meglévő épületmagassága kevesebb, mint az építési övezetben megadott épületmagasság, az építési övezetben megadott épületmagasság 50 cm-rel túlléphető.
• b) az épület meglévő épületmagassága több, mint az építési övezetben megadott épületmagasság, és amennyiben az épület telke a helyileg védett településkép-védelmi területen belül helyezkedik el, a meglévő épületmagasság 50 cm-rel túlléphető.

(3) Homlokzati égéstermék-elvezető szerelvény, a homlokzati síktól legfeljebb 20 cm-re állhat ki.

(4)^[49]

(5)^[50]

38. § (1) Az építési övezeti előírások

• a) rendeltetési,
• b) építési

előírásokból állnak.

(2) Az építési övezet jelében a betűjel a rendeltetést és a hozzátartozó környezetvédelmi előírásokat jelzi. A betűjelek tartalmát a rendeltetési és a környezetvédelmi előírások, a számkódok tartalmát az építési előírások adják meg.

(3) Az építési övezet jelében

• a) az első szám a beépítési módra,
• b) a második szám a beépítettség megengedett mértékére,
• c) a harmadik szám a zöldfelületek legkisebb mértékére,
• d) a negyedik szám a megengedett legkisebb, ill. megengedett legnagyobb épületmagasságra,
• e) az ötödik szám a legkisebb telekterület-méretre és a megengedett egyéb telekméretekre

vonatkozik.

39. § (1) A szabályozási terv a város területén a beépítésre szánt területeken

• a) lakó (a továbbiakban: L),
• b) vegyes (a továbbiakban: V),
• c) üdülő (a továbbiakban: Ü),
• d) gazdasági (a továbbiakban: G),
• e) különleges (a továbbiakban: K),

rendeltetésű építési övezeteket jelöl.

40. § Nagyvárosias lakó építési övezet (a továbbiakban: Ln)

(1) Jellemzően nagy laksűrűségű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, az építési előírások kódja szerinti épületmagasságot nem meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)^[52] Területén az alábbiak helyezhetők el:

• a) OTÉK 11. § (2) bekezdés szerinti rendeltetések
• b) napenergia hasznosításának berendezései, ha azok az épülettel egy tömegben kerülnek elhelyezésre és az épületmagassági előírásoknak megfelelnek.

(3) A területen az alábbi melléképítmények nem helyezhetők el:

• a) árnyékszék,
• b) istálló, állatkifutó,
• c) trágyatároló,
• d) komposztáló,
• e) siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti fedett kialakításúak kivételével.
• f) 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek számára önálló parkoló és garázs.

(4)^[53] A területen az alábbi funkciók nem helyezhetők el:

• a) gépjármű bontó,
• b) gépjármű mosó,
• c) gépjármű kölcsönző.

41. § Kisvárosias lakó építési övezet (a továbbiakban: Lk)

(1) Jellemzően közepes laksűrűségű, legfeljebb 200 m² telekterületként egy önálló rendeltetési egységet magába foglaló, az építési előírások kódja szerinti épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)^[54] Az övezetben az alábbiak helyezhetők el:

• a) OTÉK 12. § (2) bekezdés szerinti rendeltetések,
• b) napenergia hasznosításának berendezései, ha azok az épülettel egy tömegben kerülnek elhelyezésre és az épületmagassági előírásoknak megfelelnek.

(3)^[55] Az övezetben az alábbi melléképítményeket nem szabad elhelyezni:

• a) árnyékszék,
• b) istálló, állatkifutó,
• c) trágyatároló,
• d) 1 m3-nél nagyobb komposztáló,
• e) siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti fedett kialakítású kivételével.
• f) 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek számára önálló parkoló és garázs.

(4)^[56] A területen az alábbi funkciók nem helyezhetők el:

• a) gépjármű bontó,
• b) gépjármű mosó,
• c) gépjármű kölcsönző.

(5)^[57] Szállás rendeltetés esetén, egy ingatlanon belül a létesíthető lakások számánál több vendégszoba nem létesíthető.

42. § ^[58] Kertvárosias lakó építési övezet (a továbbiakban: Lke)

(1) Jellemzően alacsony laksűrűségű, kertes, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet – melyből legalább az egyiknek lakó rendeltetésűnek kell lennie – magába foglaló, az építési előírások kódja szerinti épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)^[59] Az övezetben az alábbiak helyezhetők el:

• a) OTÉK 13. § (2) bekezdés szerinti rendeltetések,
• b) napenergia hasznosításának berendezései, ha azok az épülettel egy tömegben kerülnek elhelyezésre és az épületmagassági előírásoknak megfelelnek.

(3) A területen az alábbi melléképítményeket nem szabad elhelyezni:

• a) árnyékszék,
• b) állatkifutó,
• c) trágyatároló,
• d) 3 m³-nél nagyobb komposztáló,
• e) siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti fedett kialakítású kivételével.
• f) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek számára.

(4) A területen az alábbi funkciók nem helyezhetők el:

• a) gépjármű bontó,
• b) gépjármű mosó,
• c) gépjármű kölcsönző.

(5) Szállás rendeltetés esetén, egy ingatlanon belül a létesíthető rendeltetési egységek számánál több vendégszoba nem létesíthető.

43. § ^[60] Falusias lakó építési övezet (a továbbiakban: Lf)

(1) Jellemzően alacsony laksűrűségű, nagykertes, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet – melyből legalább az egyiknek lakó rendeltetésűnek kell lennie – magába foglaló, az építési előírások kódja szerinti épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)^{[61] [62]}Az övezetben az alábbiak helyezhetők el:

• a) OTÉK 14. § (2) bekezdés szerinti rendeltetések,

b)napenergia hasznosításának berendezései, ha azok az épülettel egy tömegben kerülnek elhelyezésre és az épületmagassági előírásoknak megfelelnek.

(3) A területen az alábbi melléképítményeket nem szabad elhelyezni:

• a) árnyékszék,
• b) állatkifutó,
• c) trágyatároló,
• d) 5 m³-nél nagyobb komposztáló,

44. § Belvárosi településközpont vegyes építési övezet (a továbbiakban: Vtk)

(1)^{[64] [65]} Jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű, egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2)^{[66] [67] [68]}A területen elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül, tartalmazhat még:

• a) OTÉK 16. § (2) bekezdés szerinti rendeltetések,
• b) nem zavaró hatású egyéb gazdasági rendeltetést;
• c) napenergia hasznosításának berendezéseit, ha azok az épülettel egy tömegben kerülnek elhelyezésre és az épületmagassági előírásoknak megfelelnek.

(3) A területen az alábbi melléképítményeket nem szabad elhelyezni:

• a) árnyékszék,
• b) állatkifutó,
• c) trágyatároló,
• d) komposztáló,
• e) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(4)^[69] A területen az alábbi funkciók nem helyezhetők el:

• a) gépjármű bontó,
• b) gépjármű mosó,
• c) gépjármű kölcsönző.

45. § ^[70] Általános településközpont vegyes építési övezet (a továbbiakban: Vt)

(1)^[71] 150 m² telekterületként egy önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan települési szintű, egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2)^{[72] [73]}A területen elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül, tartalmazhat még:

• a) OTÉK 16. § (2) bekezdés szerinti rendeltetések,
• b) nem zavaró hatású egyéb gazdasági rendeltetést;
• c) napenergia hasznosításának berendezéseit, ha azok az épülettel egy tömegben kerülnek elhelyezésre és az épületmagassági előírásoknak megfelelnek.

(3) A területen az alábbi funkciók nem helyezhetők el:

• a) gépjármű bontó,
• b) gépjármű mosó,
• c) gépjármű kölcsönző.

(4) Szállás rendeltetés esetén, egy ingatlanon belül a létesíthető lakások számánál több vendégszoba nem létesíthető.

45/A. § ^[74] (1) 75 m² telekterületként egy önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan települési szintű, egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A területen elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül, tartalmazhat még:

• a) OTÉK 16. § (2) bekezdés szerinti rendeltetések
• b) nem zavaró hatású egyéb gazdasági rendeltetést;
• c) napenergia hasznosításának berendezéseit, ha azok az épülettel egy tömegben kerülnek elhelyezésre és az épületmagassági előírásoknak megfelelnek.

(3) A területen az alábbi funkciók nem helyezhetők el:

• a) gépjármű bontó
• b) gépjármű mosó
• c) gépjármű kölcsönző

(4) Szállás rendeltetés esetén, egy ingatlanon belül a létesíthető lakások számánál több

46. § Intézményi vegyes építési övezet (a továbbiakban: Vi)

(1)^[75]

(2)^{[76] [77]}Területén az alábbi rendeltetések helyezhetők el:

• a) OTÉK 17. § (1), (2) bekezdés szerinti rendeltetések,
• b) az a) pontban felsorolt célú épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, továbbá más lakások az épület a földszint feletti részén, az épület szinterületének legfeljebb 75%-án;
• i) napenergia hasznosításának berendezései, ha azok az épülettel egy tömegben kerülnek elhelyezésre és az épületmagassági előírásoknak megfelelnek.

(3) A területen az alábbi melléképítményeket nem szabad elhelyezni:

• a) árnyékszék,
• b) állatkifutó,
• c) trágyatároló,
• d) komposztáló,
• e) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(4)^[78] A területen az alábbi funkciók nem helyezhetők el:

• a) gépjármű bontó,
• b) gépjármű mosó,
• c) gépjármű kölcsönző.

47. § Az intézményi és a településközponti vegyes területen a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

(1) A telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep-, cserje-, és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet (gyepszint) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/3-át boríthatja.

(2) Az intézményi és a szolgáltató funkciójú területeken felszíni várakozó-, parkolóhelyet telken belül is fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó-, parkolóhely után legalább 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, őshonos, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani.

(3) A Szabályozási terven ”beültetési kötelezettségű terület”-ként jelölt területeken háromszintű növényzetből álló zöldfelület alakítandó ki. Az így kialakított zöldfelület az építési övezetre előírt zöldfelületek legkisebb mértékébe beszámítható.

48. § Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet (a továbbiakban: Gksz)

(1) Elsősorban környezetre jelentős zavaró hatást nem gyakorló, gazdasági tevékenységi célú, épületek elhelyezésére szolgál.

(2)^[79] Területén az alábbiak helyezhetők el:

• a) OTÉK 19. § (1), (2) bekezdés szerinti rendeltetések,
• b) igazgatási, iroda,
• c) hitéleti, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális,
• d) sportépítmény,
• e) parkolóház, üzemanyagtöltő,
• f) közösségi szórakoztató- és kulturális épület;
• g) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,
• h) napenergia hasznosításának berendezései, ha azok az épülettel egy tömegben kerülnek elhelyezésre és az épületmagassági előírásoknak megfelelnek.

(3) Nem helyezhető el önálló lakóépület

(4) A területen az alábbi melléképítményeket nem szabad elhelyezni:

• a) árnyékszék,
• b) állatkifutó,
• c) trágyatároló,
• d) komposztáló.

49. § Zavaró ipari gazdasági építési alövezet (a továbbiakban: Gipz)

(1) A jelentős mértékben zavaró hatású gazdasági célú ipari tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Területén más célú épület nem helyezhető el.

(2) Területén a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások sem helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben megadott épületmagasságot a technológiai okokból kialakított építmények (például silók, kémények) esetében nem kell megtartani.

(4) A területen elhelyezhetők napenergia hasznosításának berendezései.

50. § Egyéb, nem zavaró ipari gazdasági építési alövezet (a továbbiakban: Gipe)

(1) Az egyéb (nem jelentős mértékben zavaró hatású) gazdasági célú ipari épületek, energia szolgáltatási és településgazdálkodási épületeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Területén a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások elhelyezhetők.

(3) Az építési övezetben megadott épületmagasságot a technológiai okokból kialakított építmények (például silók, kémények) esetében nem kell megtartani. Az eltérés kémények és silók esetében nem korlátozott, egyéb építmények esetében legfeljebb a megengedett legnagyobb épületmagasság másfélszerese lehet.

(4) A területen elhelyezhetők napenergia hasznosításának berendezései.

51. § Hétvégi házas üdülő építési övezet (a továbbiakban: Üh)

(1) Területén egy üdülőegységet tartalmazó üdülőépületek helyezhetők el.

(2) Elhelyezhető továbbá a területet használók számára (horgászati) kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület, az övezeti előírások keretein belül.

(3) Lakóépület nem létesíthető.

(4) A területen az alábbi melléképítményeket nem szabad elhelyezni:

• a) állatól, állatkifutó,
• b) trágyatároló, komposztáló,
• c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.

(5) A területen elhelyezhetők napenergia hasznosításának berendezései, ha azok az épülettel egy tömegben kerülnek elhelyezésre és az épületmagassági előírásoknak megfelelnek.

52. § Különleges, strand építési övezet (a továbbiakban: Kst)

(1) Területén a szabadidő eltöltését szolgáló zöldfelület jellegű, közforgalmú intézmények helyezhetők el, továbbá a főfunkciót kiszolgáló kereskedelmi és vendéglátó funkció is telepíthető.

(2) Az övezet ellátásához szükséges parkoló területet közterületen kell biztosítani.

(3) Lakás, szolgálati lakás nem helyezhető el.

(4) A strand területén legalább 8 m²/látogató zöldfelületet kell biztosítani. A zöldfelületet úgy kell kialakítani, hogy abból legalább 30 % lombárnyékoltság biztosított legyen.

(5) A strand területén csak a kommunális és árufeltöltés célú gépjármű-közlekedés engedhető meg, az árufeltöltést legfeljebb 1 t teherbírású járművel kell megoldani, a teherbírásnak megfelelő burkolat–szerkezetet kell alkalmazni.

(6) A területen elhelyezhetők napenergia hasznosításának berendezései.

53. § Különleges sport, művelődési, egészségügyi építési övezetek (a továbbiakban: Ksp, Km, Keü)

(1) Területén a szabadidő eltöltésére sportolási (Ksp), kulturális (Km), egészségügyi (Keü) célú, közforgalmú létesítmények helyezhetők el, továbbá a főfunkciót kiszolgáló kereskedelmi és vendéglátó funkció is telepíthető.

(2) A margitszigeti Km építési övezetben

• a) a létesítményhez tartozó parkolót csak a szigeten kívül szabad megvalósítani,
• b) környezeti zajhatással járó (lakóterületi határértékeket meghaladó) funkció nem telepíthető,
• c) a vízműellátáshoz kapcsodó üzemi építmény távlatban is fenntartható.

(3) Az övezet ellátásához szükséges parkoló területet meglévő létesítmény esetén, közterületen lehet biztosítani. Új létesítmény esetén az OTÉK-ban előírt parkolási terület felét telken belül kell biztosítani.

(4) A Ksp és Km építési övezetekben lakás, szolgálati lakás még kivételesen sem helyezhető el.

(5) Területén csak a kommunális és árufeltöltési, valamint parkolási célú gépjármű-közlekedés engedhető meg, az árufeltöltést legfeljebb 1 t teherbírású járművel kell megoldani, a teherbírásnak megfelelő burkolat-szerkezetet kell alkalmazni.

(6) A területen elhelyezhetők napenergia hasznosításának berendezései.

54. § ^[80] Különleges közlekedési építési övezet (a továbbiakban: Kközl)

(1) Területén a városi és helyközi tömegközlekedés ellátásához, üzemeltetéséhez szükséges, valamint kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató épületek és építmények helyezhetők el, a rájuk vonatkozó egyéb előírások szerint. A védőterület-igényes építmények védőövezetét telken belül kell kialakítani.

(2) A teljes telekterület alatt személygépjármű parkoló kialakítható.

(3) A területen elhelyezhetők napenergia hasznosításának berendezései.

(4) A jelen rendelet érvénybelépését megelőzően, garázsok céljára kialakított telkeken csak személygépkocsik garázsok helyezhetők el. E telkek 100%-ban is beépíthetők

55. § Különleges, nagykiterjedésű kereskedelmi célú építési övezet (Kker)

(1) A Kker terület bevásárlóközpont, szabadtéri és fedett kereskedelmi, valamint szolgáltató tevékenységi célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben elhelyezhető:

• a) nem jelentős zavaró hatású, a lakosság kereskedelmi ellátását szolgáló, illetve ahhoz kapcsolódó szolgáltató és vendéglátó funkciójú épület,
• b) az (1) bekezdésben lévő épületek tulajdonosa és használó személyzete számára szolgáló lakások,
• c) igazgatási és egyéb irodaépület,
• d) felszíni és térszint alatti parkoló,
• e) A területen elhelyezhetők napenergia hasznosításának berendezései, ha azok az épülettel egy tömegben kerülnek elhelyezésre és az épületmagassági előírásoknak megfelelnek.

(3) Az övezetben nem helyezhető el egyéb gazdasági épület.

56. § ^[81] Különleges, honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló építési övezet (a továbbiakban: Khon)

(1) A Khon terület elsősorban honvédségi célokat szolgál, szabályozása kívül esik a településrendezési eszközök hatáskörén.

(2) Funkcióváltás esetén csak az érintett területre készülő szabályozási terv és a szerkezeti terv szükségszerű módosítása szerint lehet területén telket alakítani, építményt elhelyezni.

57. § Különleges mezőgazdasági és egyéb külterületi üzemi építési övezet (a továbbiakban: Kmü)

(1) Elsősorban zavaró hatású mezőgazdasági üzemi célú gazdasági építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Területén egyéb gazdasági célú épületek és a mezőgazdasági tevékenységi célú telken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások csak kivételesen helyezhetőek el, akkor, ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését és használatát.

(3) A területen elhelyezhetők napenergia hasznosításának berendezései.

(4) Fémmegmunkálással foglalkozó üzem, ha a telke NATURA 2000 területére esik, csak az esetben telepíthető, ha a telepítést megelőzően NATURA 2000 hatásbecslési dokumentáció készül, és az alapján, a természeti hatóság hatásbecslése a telepítéshez hozzájárul.

58. § Különleges, állatkert, arborétum építési övezete (a továbbiakban: Kák)

(1) Területén a szabadidő eltöltését szolgáló zöldfelület jellegű, közforgalmú intézmények helyezhetők el.

(2) Az övezet ellátásához szükséges parkoló területet közterületen kell biztosítani.

(3) Csak szolgálati lakás helyezhető el.

(4) A területen elhelyezhetők napenergia hasznosításának berendezései.

59. § Különleges, temető építési övezet (a továbbiakban: Kt)

(1) Területén csak ravatalozó, temetőkápolna, iroda, üzemeltetési és szociális épület, urnafal, sírbolt és síremlék helyezhető el.

(2) Az övezet ellátásához szükséges gazdasági épület elhelyezhető.

(3) Az övezet ellátásához szükséges parkoló területet közterületen kell biztosítani.

(4) Lakás, szolgálati lakás nem helyezhető el.

60. § Különleges, városüzemeltetési övezet (a továbbiakban: Kvü)

(1)^[83] Területén a város üzemeltetéséhez szükséges építmények, létesítmények, valamint az ipari és mezőgazdasági létesítmények üzemi területén keletkező szennyvizek kezelésére szolgáló létesítmények helyezhetők el.

(2) Lakás, szolgálati lakás nem helyezhető el.

(3) A területen elhelyezhetők napenergia hasznosításának berendezései.

62. § Beépítési mód, az építési övezet első számjele

(1) A beépítési módok a város közigazgatási területén az alábbiak:

• 1. jelű szabadon álló, előkertes,
• 2. jelű szabadon és utcavonalon álló,
• 3. jelű oldalhatáron álló, előkertes,
• 4. jelű oldalhatáron és utcavonalon álló,
• 5. jelű ikerházas, előkertes,
• 6. jelű ikerházas, utcavonalon álló,
• 7. jelű zártsorú, előkertes,
• 8. jelű zártsorú, utcavonalon álló,
• 9. jelű szabadon álló, telepszerű, előkertes,
• 0. jelű adottságtól függő,

beépítési módú területeket határol le.

(2) A beépítési módok részletes előírásai az alábbiak:

• a) Az 1. jelű szabadon álló, előkertes beépítési mód területein az előkert legalább 5 m, az oldalkert legalább az építési övezetben engedélyezett legnagyobb épületmagasság fele, de legkevesebb 3 m legyen. A hátsókertet legalább 6 m-rel kell kialakítani, ha a szabályozási tervlap másként nem jelöli. Az előkert mérete az utcában kialakult eltérő érték vagy közterület céljára történő lejegyzés esetén csökkenthető vagy növelhető. Szabadon álló beépítésű tömbbe ékelődött ikerházas beépítésű telekpárt együttesen kell egy szabadonálló beépítésű telek-egységként kezelni, ahol a beépíthetőségi jogok területarányosan osztódnak a két telekegység között. (A közös telekhatáron minden esetben tűzfalat kell kialakítani.)
• b) A 2. jelű szabadon és utcavonalon álló beépítési mód területein az oldalkert legalább az építési övezetben engedélyezett legnagyobb épületmagasság fele, de legkevesebb 3 m legyen. A hátsókertet legalább 6 m-rel kell kialakítani, a jelen rendelet 39. § (5) bekezdésének figyelembe vételével. Az épület utcai homlokzata 50 %-ának utcavonalon kell állnia. Ez határozza meg az építési helyet. Szabadon álló beépítésű tömbbe ékelődött ikerházas beépítésű telekpárt együttesen kell egy szabadonálló beépítésű egységként kezelni, ahol a beépíthetőségi jogok területarányosan osztódnak a két szomszédos telek (hrsz.) között. (A közös telekhatáron minden esetben tűzfalat kell kialakítani.)
• c)^[86] A 3. jelű oldalhatáron álló előkertes beépítési mód területein az előkert legalább 5 m, az oldalkert mérete legalább az építési övezetben engedélyezett legnagyobb épületmagasság mértéke, de legkevesebb 4 m legyen. A hátsókertet legalább 6 m-rel kell kialakítani. Az épületet az utcában kialakult helyzet szerinti oldalsó telekhatáron kell elhelyezni, ahol az épület legfeljebb 1,0 m-re maradhat el az oldalhatártól. Az előkertnek minden esetben az utcában kialakulthoz kell igazodni (ennek hiányában az első beépülő teleknél kell annak mértékét rögzíteni).

63. § Beépítettség, az övezeti kód második számjele

(1) A telkek beépítettségének megengedett legnagyobb mértéke a város közigazgatási területén az alábbi:

64. § A zöldfelület legkisebb mértéke, az övezeti kód harmadik száma

(1) A zöldfelület legkisebb mértéke az erre vonatkozó egyéb jogszabályok figyelembe vételével a zöldfelületi arány határozza meg az alábbi táblázatban szereplő értékeknek megfelelően.

65. § Épületmagasság, az övezeti kód negyedik számjele

(1) Az építhető épületek megengedett legnagyobb épületmagassága az erre vonatkozó egyéb jogszabályok figyelembe vételével, az alábbi táblázatban szereplő értékeknek megfelelően.

(2)^{[91] [92]}Az épületmagasságot a közterület felé néző homlokzaton külön is meg kell tartani.

66. § Telekterület-méret, az övezeti kód ötödik számjele

(1) A kialakítható legkisebb, legnagyobb telekterület-méretek az erre vonatkozó egyéb jogszabályok figyelembe vételével az alábbi táblázatban szereplő értékek lehetnek.

67. § ^[94] Különleges bányaövezet (a továbbiakban: Kbb)

(1) A területen bányaművelés létesítményei, ill. az ahhoz tartozó létesítmények, épületek helyezhetők el.

(2) A területen a dolgozók számára szolgáló tartózkodási helyiség, valamint szociális épület és szolgálati lakás is létesíthető.

(3) A területen elhelyezhetők a napenergia hasznosításának berendezései.

69. § ^[96] Különleges szabadidőközpont és szabadidőpark övezete (a továbbiakban: Kbsz)

(1) Területén csak a szabadidő eltöltését szolgáló, kereskedelmi, vendéglátó és kulturális szolgáltató funkció valamint a beépíthető összes szintterület 30 %-ban szállás, szolgáltatás számára szolgáló épületek helyezhetők el.

(2) Az épített játszó és szórakoztató építmények feleljenek meg a közterületre vonatkozó baleset- megelőzési előírásoknak, amit a létesítéskor igazolni kell.

(3) A területen szabadonálló épületek helyezhetők el legfeljebb 5%-os beépítéssel, és legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal.

(4) Az újonnan kialakítható legkisebb telekterület 6000 m² lehet.

(5) Legfeljebb 1,5 m magas áttört kerítés, legfeljebb 30 cm-es lábazattal létesíthető.

(6) Az övezetben, táj és városképi vizsgálattal megalapozottan, emberi tartózkodásra nem alkalmas széltorony, vagy napenergia hasznosításának berendezése is elhelyezhető, a megadott beépítettség megtartása mellett.

70. § ^[97] Különleges naperőmű park övezete (a továbbiakban: Kben)

(1) A naperőművek elhelyezésére szolgáló terület.

(2) A területen szabadonálló épületek legfeljebb 5 %-os beépítéssel, és legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal helyezhetők el.

(3) Az újonnan kialakítható legkisebb telekterület 5000 m² lehet.

(4) Legfeljebb 2 m magas áttört kerítés létesíthető.

70/A. § ^[98] Különleges – honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági övezet (a továbbiakban: Kbhon)

(1) Az övezet elsősorban honvédségi célokat szolgál, szabályozása kívül esik a településrendezési eszközök hatáskörén.

(2) Funkcióváltás esetén csak az érintett területre készülő szabályozási terv és a szerkezeti terv szükségszerű módosítása szerint lehet területén telket alakítani, építményt elhelyezni.

71. § Közúti közlekedési-közmű övezet (a továbbiakban: KÖu)

(1) A vasúti és légi közlekedést kivéve közlekedés, nyomvonal jellegű közmű és elektronikus hírközlés céljára kijelölt terület, közterület.

(2) Területén a közforgalmi vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdései szerinti építmények helyezhetők el.

(3) Közterületen közlekedési célokat szolgáló új épületet, építményt elhelyezni legfeljebb 5% beépítettség mértékéig szabad.

• a) A közlekedési területek szabályozási szélességét a mellékelt szabályozási terv rögzíti.
• b) A területen a közterületek (utcák, vegyeshasználatú utak, gyalogutak, stb.) kialakítását, átalakítását az utcák, terek berendezési tárgyainak - köztárgyak - elhelyezését is tartalmazó terv vagy tervek szerint kell elvégezni, a kertészeti tervekkel összehangolva, a csapadékvíz elvezetés egyidejű megoldásával.
• c) A területen a gyalogosközlekedést szolgáló terek, sétányok és járdák utca-, illetve térburkolatát, továbbá berendezését egységes koncepció alapján kell kialakítani akkor is, ha azok ütemezetten kerülnek megvalósításra.
• d) Az elhelyezhető épület épületmagassága nem haladhatja meg 4,5 m-t.

(4) Az utak felújítása, átépítése esetén az utak mentén, legalább az egyik oldalon egységes – lehetőleg azonos fajú és korú egyedekből álló – őshonos fasor telepítendő. Meglévő fasor hiányzó egyedeit előnevelt, de azonos fajú fákkal kell pótolni.

72. § Vasúti közlekedési- övezet (a továbbiakban: KÖk)

(1) Területén a közforgalmú vasutak és azok működéséhez kapcsolódó – az OTÉK 26. § (3) bekezdésében felsorolt – építmények helyezhetők el.

73. § Hírközlési közmű övezet (a továbbiakban: KÖh)

(1) Területén (önálló telken) hírközlési létesítmények helyezhetők el a létesítményekre vonatkozó egyéb ágazati előírások szerint.

(2) Lakás, szolgálati lakás még kivételesen sem helyezhető el.

74. § Közparkok övezete (a továbbiakban: Z)

(1) Zöldterület a szabályozási terven közpark övezetként lehatárolt, jellemzően állandóan növényzettel fedett közterület.

(2) Közpark övezet területén csak a játék, sport, pihenés, ismeretterjesztés, vendéglátás és a terület fenntartási célját szolgáló építmények helyezhetők el. Mélygarázs (terepszint alatti parkoló) nem létesíthető.

(3)^[99] A területen elhelyezhetők a napenergia hasznosításának berendezései.

(4) Közpark övezet területén csak az azokat használók számára létesíthető gépkocsi-parkoló. A parkolókat terepszinten, fásítva (illetve a meglévő fák megtartásával) kell kialakítani, legfeljebb az adott közpark területének 5%-át véve igénybe.

(5) Közpark területén a funkciónak megfelelő épületek is építhetők, de a beépítettség legfeljebb 3% lehet, legfeljebb 4,5 m épületmagassággal. Közpark közhasználat elől elzárt területe az összterület legfeljebb 5 %-a lehet. 300 m² alapterületnél nagyobb épület közparkban nem építhető.

(6) Közparkban építmény-elhelyezés, gépkocsi parkoló építés érdekében fakivágás nem, csak fa átültetés engedhető meg.

75. § Az erdőterületek övezeti tagozódása

(1) Erdőterület, a földhivatali nyilvántartás szerint erdőművelési ágban nyilvántartott, az erdőtörvény alapján erdőnek minősülő, valamint a szabályozási tervben erdőként (a továbbiakban E) körülhatárolt és megjelölt, e célra szolgáló terület.

(2) Az erdőterület az építési használata szerint (épület, építmény elhelyezése szempontjából)

• a) védelmi (a továbbiakban Ev),
• b) gazdasági (a továbbiakban Eg),
• c) közjóléti (a továbbiakban Ek)

rendeltetésű övezetekbe tartozik.

(3) Az erdőövezetek mindegyikében, táj és városképi vizsgálattal megalapozottan, az erdőövezetre vonatkozó előírásoktól eltérően kulturális célú, emberi tartózkodásra nem alkalmas széltorony elhelyezhető.

76. § Védelmi rendeltetésű erdőövezet (Ev)

(1) A szabályozási terven védelmi rendeltetésű erdőövezetként (Ev) szabályozott területen épület nem építhető.

(2)^[100] Védelmi rendeltetésű erdőövezetben építményt elhelyezni, bővíteni csak az erdő védelméről szóló törvény előírásai szerint szabad.

77. § Közjóléti rendeltetésű erdőövezet (Ek)

(1)^[101] Közjóléti rendeltetésű erdőövezetben a turizmust, rekreációt, szabadidő-eltöltést szolgáló építmények helyezhetők legfeljebb 5% beépítettséggel. Az épületek épületmagassága legfeljebb 4,5 m lehet, kivéve, ha a közjóléti épület sajátos funkciója (pl. kilátó) ennél nagyobb épületmagasságot igényel. Kivéve az Országos Erdészeti Adattárban szereplő meglévő erdőterületeket, ahol építményt elhelyezni, bővíteni csak az erdő védelméről szóló törvény előírásai szerint szabad.

(2) Az erdőterületen csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek alakíthatók ki.

(3) A területen elhelyezhető a napenergia hasznosításának berendezése, az épülettömegén belül, annak épületmagassági előírásának betartásával.

(4) Erdőterületen épület legkevesebb részleges közművesítettség (zárt szennyvíztároló létesítése) esetén helyezhető el.

(5) Természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve védelemre javasolt erdőterületen bánya, távközlési magas építmény, adótorony, antenna nem létesíthető, meglévő felújítása nem engedélyezhető.

(6) A közjó rendeltetésű erdőterületek folyamatos karbantartására, őshonos lombos fafajokkal történő felújítására – az önkormányzatnak, a tulajdonosoknak, az erdészeti szerveknek és a természetvédelmi hatóságnak – közös cselekvési programot kell készíteni, és azt az erdőtervekben érvényesíteni kell.

78. § Gazdasági rendeltetésű erdőövezet (Eg)

(1) Gazdasági rendeltetésű erdőövezetként (Eg) szabályozott erdőterületen az erdőgazdálkodáshoz, fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz, erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz, fafeldolgozáshoz kapcsolódó funkciójú épületek a következő feltételekkel helyezhetők el:

• a)^[102] Beépíthető legkisebb telekterület: 5 ha (50 000 m²)
• b) Beépítési mód: szabadonálló
• c) Beépítettség (maximum): 0,5 %
• d) Épületmagasság (maximum): 4,5 m, kivéve, ha az erdőgazdasági épület sajátos funkciója ennél nagyobb épületmagasságot igényel.

(2) A területen elhelyezhető a napenergia hasznosításának berendezése, az épülettömegén belül, annak épületmagassági előírásának betartásával.

(3) Amennyiben a tanya telke nem erdőművelési ágú és nagysága nagyobb, mint 1 hektár, azon mezőgazdasági birtokközpont is kialakítható az e rendeletben arra vonatkozó szabályozást figyelembe véve. A fenti erdőövezet megjelölt területébe eső, mezőgazdasági művelésű ágú és beépítetlen telkek csak azon esetben építhetők be, ha jellemzőikben megfelelnek az általános mezőgazdasági terület övezetében megfogalmazott feltételeknek.

(4) A gazdasági rendeltetésű erdőövezetben meglévő, erdőterületek közé ékelődő tanyák (jellemzően a közigazgatási terület D-i részén, Újerdő, Tőtevény, Portelek erdős térségében találhatók) épületei megtarthatók, felújíthatók. A beépítettség lakott tanya esetében a teleknagyságtól függetlenül, egy alkalommal, 40 m²-rel növelhető, műszakilag indokolt esetben a lakóépület teljes bontása után a telken új épület építhető, mely 40 m²-rel lehet nagyobb a lebontott épületnél.

(5)^[103] Az Országos Erdészeti Adattárban szereplő meglévő erdőterületeken, a fentiektől eltérően építményt elhelyezni, bővíteni csak az erdő védelméről szóló törvény előírásai szerint szabad.

79. § A mezőgazdasági területek övezeti tagozódása

(1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználati és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.

(2) A mezőgazdasági terület övezeteiben a terv jóváhagyása előtt már meglévő lakó és gazdasági épületek (tanyák) a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek), egyszeri alkalommal összesen legfeljebb 40 %-kal bővíthetők; műszakilag indokolt esetben az épület(ek) teljes bontása után a telken új épület(ek) építhető(k). A 40 %-os alapterület-növelés ez esetben is alkalmazható. Ha a jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi, az érintett telken a beépítettség növelhető és új épület is létesíthető. Az előírás az Mko-2 övezetre nem vonatkozik.

(3) A mezőgazdasági területek a tájjelleg, tájhasználat, tájképi és környezetvédelmi érzékenység, valamint a beépítettség intenzitása, és építési lehetőségek szerint a következő mezőgazdasági övezetekbe tartoznak:

• a) általános mezőgazdasági terület övezete (továbbiakban Má)
• b)^[104] korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetei (a továbbiakban Mko-1, Mko-2, Mko-3, Mko-n)
• c) kertes mezőgazdasági terület övezetei (a továbbiakban Mk-1, Mk-2).

80. § Általános mezőgazdasági övezet (Má)

(1) Általános mezőgazdasági terület övezetébe (Má) jellemzően az árutermelő mezőgazdasági területek (szántók, zöldség-gyümölcstermesztő ültetvények) tartoznak.

81. § Korlátozott használatú mezőgazdasági övezet (Mko)

(1) A korlátozott használatú általános mezőgazdasági területbe (Mko) a jellemzően a természetes és természetközeli állapotú, a felszíni és felszín alatt vizek védelmét, valamint a természet- és tájképvédelmet is szolgáló, továbbá az árvízvédelmet szolgáló szükségtározó, valamint a város távlati belterületi fejlesztésre tartalékolt területrészek tartoznak.

(2) A korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület Mko-1 jelű övezetébe jellemzően a táj és természetvédelmi, és ökológia hálózati szerepű részek tartoznak. Az övezetben a gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek művelési ága nem változtatható meg. Az övezetben az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

• a) Épület és létesítmény elhelyezés lehetőségei (funkció alapján):
  • aa) lakóépület nem építhető,
  • ab) gazdasági épületként csak a gyepterületek művelésével (pl. szénatároló), a legeltetéses állattartással, továbbá lovassporttal (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhető,
  • ac) nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható,
  • ad) mezőgazdasági birtokközpont nem alakítható ki.
• b) Beépítés részletes előírásai:
  • ba) A beépíthető telek nagysága legalább 4 ha (40 000 m2).
  • bb) Beépítettség: legfeljebb 0,5 %, de telkenként legfeljebb 300 m2 össz-alapterületű épület építhető, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő, földszintes kialakítással.
  • bc) Épületmagasság: legfeljebb 3,5 m.
  • bd) Beépítési mód: szabadonálló, előkert: min. 10 m, oldalkert min. 3 m.
• c) Az övezetben, táj és városképi vizsgálattal megalapozottan, széltorony is elhelyezhető, a megadott beépítettség megtartása mellett.

(3)^[105] A korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mko-2 jelű övezetébe a Jákóhalmi szükségtározón kívül fekvő, árvízi szükségtározás céljára kijelölt területrészek tartoznak.

82. § Kertes mezőgazdasági övezet (Mk)

(1) A kertes mezőgazdasági területbe (Mk) a jellemzően kistelkes, hagyományosan kertgaz-dálkodású területrészek (zömmel volt zártkerti területek) tartoznak. A terület kettő övezetre (Mk-1, Mk-2) tagolódik. Az övezetek telkein (mindkét övezetre érvényesen) az alábbi közös előírásokat kell megtartani:

• a) Telkenként egy (ideiglenes tartózkodásra is alkalmas) gazdasági épület (présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló), illetve egy földdel borított pince helyezhető el.
• b) Állattartó épület, nagy létszámú állattartó telep (kivéve: méhészet, illetve az övezetben már meglévő vagy létesülő lakóépület telkén saját szükségletű állattartást is szolgáló építmény) az övezetekben nem létesíthető.
• c) Az övezetekben a beépíthetőség szempontjából említett művelési ágak (szőlő, gyümölcsös, szántó, kert) az esetben vehetők figyelembe, ha a telek területének legalább 75 %-a az említett művelési ágban nyilvántartott (földhivatali nyilvántartás) és ténylegesen is úgy művelt.
• d) A területen elhelyezhető a napenergia hasznosításának berendezése, az épülettömegén belül, az épület épületmagassági előírásának betartásával.

(2) A kertes mezőgazdasági terület Mk-1. jelű övezetében (amelybe Jászberény hagyományos kertes dűlői: Neszűr, Kishegy, Újhegyi szőlők tartoznak) az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

83. § Mezőgazdasági birtokközpont kialakításának előírásai

(1) A város területén mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítható. A birtoktest szükséges minimális területi nagysága 15 ha, de a birtokközpont kialakítása a művelési ágakat és az azok által elfoglalt telekterületet figyelembe véve csak abban az esetben megengedett, ha a birtoktesthez tartozó telkek összterületéből (egyéb művelési ágak mellett)

• a) legalább 15 ha szántó és 5 ha egyéb művelési ágú, vagy
• b) kert, gyümölcsös, szőlő összesen legalább 5 ha, és 15 ha egyéb művelési ágú, vagy
• c) kert, vagy gyümölcsös, vagy szőlő (valamint ezek együttesen) legalább 15 ha kiterjedésű
• d) ha a birtoktest csak gyepművelési ágú telekből, telkekből áll, azok össz-kiterjedésének legalább 30 ha-nak kell lennie

(2) A birtokközpont telke legalább 1 ha (10 000 m2) legyen, beépítettsége legfeljebb 30 % lehet és a telek min. 45 %-át zöldfelületként, túlnyomórészt fákkal, cserjékkel fedetten kell kialakítani

• a) A birtokközpont telkén lakóépület is elhelyezhető, de annak alapterülete legfeljebb 300 m², épületmagassága legfeljebb. 4,5 m lehet.
• b) A birtokközpont telkén
  • ba) legfeljebb 2 lakásos lakó,
  • bb) szállás jellegű,
  • bc) vendéglátó

  épület létesíthető.

• c) A birtokközpont telkén az épületek épületmagassága legfeljebb 5,5 m, kivételesen – technológia, funkció által indokoltan – ettől eltérő is lehet.

(3) Gazdasági épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára állandó tartózkodásra alkalmas helyiségek kialakíthatók.

(4) Indokolt esetben a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ is kialakítható az OTÉK 29. § (7) bekezdése alapján. A kiegészítő központ kialakítására is a fenti előírások vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy kiegészítő központ már legalább 3000 m² kiterjedésű telken is létesíthető, de kiegészítő központ területén lakóépület nem építhető.

(5) A birtokközpontra és a kiegészítő központra vonatkozó további előírások:

• a) Birtokközpont és kiegészítő központ korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezetében nem alakítható ki.
• b) Birtokközpont, valamint kiegészítő központ kialakítás céljára a gazdasági rendeltetésű erdőövezetbe sorolt területen meglévő (az erdőterületek közé ékelődő) tanyák, tanyaudvarok, mezőgazdasági művelésű ágú telkek is felhasználhatók, ha területnagyságuk megfelelő méretű.
• s) A birtokközpont, kiegészítő központ telkén nagy létszámú állattartó telep belterülethez, lakóterülethez, üdülőterülethez, különleges szabadidős, sport, strand területhez 300 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb, valamint hidrogeológiai védőterületen nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás csak úgy folytatható, ha az nem jár együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalégyűjtő létesítésével, valamint talaj, vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével és a fentebb jelzett terület-felhasználású területeken zavaró bűzhatással.

84. § ^[109] Vízmeder vízgazdálkodási övezet (a továbbiakban: Vv)

(1) Az övezetbe

• a) a Zagyva folyó és hullámtere,
• b) a természetes állóvizek medre,
• c) a közcélú nyílt csatornák medre

tartozik.

(2) A vízfelület vízgazdálkodási területhez az állandó vízfolyások, tavak valamint a közcélú nyílt csatornák vízmedre tartozik.

(3) A vízgazdálkodással kapcsolatos, szabályozási terven jelölt területen csak a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással kapcsolatos építmények helyezhetők el, figyelembe véve a vízügyi jogszabályok rendelkezéseit is. Horgásztanya és hasonló funkciójú épületek, építmények nem építhetők.

(4) A parti mólók kivételével a tómederben állandó létesítmény, sziget stb. nem építhető; a parti élővilág védelme érdekében a tómederbe a nád gyökérzónáit kevésbé sértő, úszóponton jellegű, csak a horgászidényben használatos műtárgyak (pl. csónakkikötő,) helyezhetők el.

85. § ^[110] Szükségtározó vízgazdálkodási övezete (a továbbiakban: Vsz)

(1) Az övezetbe a Jászteleki szükségtározó területe tartozik.

(2) Az övezetben a földterületek mezőgazdasági művelése továbbra is folytatható, de a védett vagy védelemre tervezett, ill. ökológiai hálózati és természeti területi kategóriába tartozó területrészeken a gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek művelési ága nem változtatható meg.

(3) Az övezetben csak a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással kapcsolatos építmények helyezhetők el, figyelembe véve a vízügyi jogszabályok rendelkezéseit is.

(4) Meglévő nem vízgazdálkodási célokat szolgáló építmények nem újíthatók fel.

86. § ^[111] Egyéb vízgazdálkodási övezet (a továbbiakban: Ve)

(1) Az övezetbe

• a) az árvízvédelmi töltések, az árvízi szükségtározó töltések és azok 10 m-es víz és mentett oldali, valamint az egyéb vízfolyások védősávja,
• b) vízmű-kutak területe

tartozik.

(2) A területen csak a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással kapcsolatos építmények helyezhetők el, figyelembe véve a vízügyi jogszabályok rendelkezéseit is. Horgásztanya és hasonló funkciójú épületek, építmények nem építhetők. A Városi Zagyva partján idegenforgalmi célokat szolgáló teraszok elhelyezhetők, ha azok természetvédelmi, vízvédelmi és vízgazdálkodási érdekeket nem sértenek.

87. § Természetközeli övezet (a továbbiakban: Tk)

(1) Az övezetbe

• a) mocsár,
• b) nádas,

területe tartozik.

(2) Az övezetben épület nem helyezhető el.

88. § (1) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos előírási területeket jelöli:

• a) jász lakó építési övezeteket,
• b) a várostól északra elhelyezkedő, a 32. számú országos főút menti gazdasági területeket
• c) raktározási korlátozás alá eső területeket (a Sportpálya utca - Zagyva folyó-Gyöngyösi út – Kárpát utca –Messzelátó utca – Ártér – Október 23. utca – Kinizsi utca és tervezett folytatása – Jászteleki út – Szent István Krt. – Szent Imre herceg utca – Nyíl utca és tervezett folytatása – Horváth Péter utca – Vaspálya utca – Rákóczi út által határolt területek),
• d) a volt szemétlerakó területére eső telkeket (728/2385, 387/2388, 389/4, 390 hrsz telkek).

(2) A sajátos előírások az I-II. fejezetek általános előírásaitól eltérhetnek, ilyenkor a sajátos előírások a mértékadók.

89. § (1) A területek lehatárolását az 5. melléklet tartalmazza.

(2) . JÁSZ LAKÓ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI

• a) A kisvárosi lakóterület sajátos építési övezete a jász halmazos beépítés Lk 48821 (a továbbiakban: JH) melynek részletes tartalma:
  • aa) Beépítési mód: oldalhatáron álló beépítés, utcavonalon elhelyezett épülettel.
  • ab) Beépíthetőség legfeljebb 60 %.
  • ac) Épületmagasság legfeljebb 4,0 m lehet.
  • ad) Újonnan kialakítható építési telek legalább 180 m² és legfeljebb 360 m² területű és legalább 10 m-es utcai telekszélességű legyen. (A telekszélességet az utcavonalán kell mérni.)
  • ae) Az előírt legkisebb zöldfelületi fedettség 20 %.
  • af) Az övezetben telkenként egy lakóépület építhető.
  • ag) Önálló melléképület nem építhető.
  • ah) A sajátos építési övezet telkén elhelyezhető épület utcavonalon lévő, szélessége legfeljebb 6,5 m lehet. Az övezetben lévő telek oldalhatárán épült épületnek lehet minimum 4,8 m-rel hátrahúzott keresztszárnya, amely a másik oldalhatárt legfeljebb 4,0 m-re közelítheti meg, nyílás nélküli végfal esetén. A keresztszárny gerincmagassága nem lehet magasabb a főszárny gerincmagasságánál.
  • ai) A hátsó szomszédos telkek esetén, amennyiben az egyik telek mélysége kisebb, mint 20 m, és a különbség nem éri el a 6,0 m-t, mindkét telken építhető a hátsó telekhatárra azonos gerincmagasságú, nyeregtetős épületrész. Amennyiben a különbség eléri a 6,0 m-t, csak a rövidebb telek építhető be ilyen módon. A telekhatárra épült takaratlan tűzfalakat (az érintett ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával) a hátsó-szomszéd kúszónövénnyel (Heldera helix - borostyán, Parthenocissus - vadszőlő) befuttathatja. Rövid telken 20 m és annál kisebb mélységű telek értendő.
  • aj) Önálló melléképület nem építhető.
  • ak) A sajátos építési övezetben a 14/b fejezet rendeltetési előírásait is alkalmazni kell.
• b) A jász kertvárosi lakóterület sajátos építési övezete a jász fésűs, kistelkes beépítés Lke 46622 (a továbbiakban: JF); melynek részletes tartalma:
  • ba) Beépítési mód: oldalhatáron álló beépítés, utcavonalon elhelyezett épülettel.
  • bb) Beépíthetőség legfeljebb 40 %-os lehet.
  • bc) A zöldfelületi fedettség legalább 40 % legyen.
  • bd) Épületmagasság legfeljebb 4,0 m lehet.
  • be) Újonnan kialakítható építési telek legalább 360 m² és legfeljebb 550 m² területű és legalább 12 m-es utcai telekszélességű legyen. (A telekszélességet az utcavonalán kell mérni.)
  • bf) Hátsókert legkisebb mérete 6,0 m.
  • bg) Építési övezetben telkenként egy lakóépület építhető.
  • bh) Önálló melléképület építhető a megengedett beépítettség, előírt zöldfelületi fedettség betartása mellett.
  • bi) A sajátos építési övezet telkén elhelyezhető épület utcavonalon lévő szélessége maximum 6,6 m lehet. Az övezetben lévő telek oldalhatárán épült épületnek lehet minimum 6,0 m-rel hátrahúzott keresztszárnya, amely a másik oldalhatárt legfeljebb 4,0 m-re közelítheti meg. A keresztszárny gerincmagassága nem lehet magasabb a főszárny gerincmagasságánál.
  • bj) A sajátos építési övezetben a 14/b rendeltetési előírásait is alkalmazni kell.
• c)^[112]

(3) A 32. SZÁMÚ ORSZÁGOS FŐÚT MENTI GAZDASÁGI TERÜLETEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁS

90. § Ez a rendelet az elfogadást követő 30. napon22^[113] lép hatályba.

91. § Hatályát veszti a Jászberény Város Helyi Építési Szabályzatáról, és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 22/2010 (IX. 16.) önkormányzati rendelet.

92. § Hatályát veszti a Jászberény Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 22/2010. (IX. 16.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 11/2015. (V.15.) önkormányzati rendelet.

93. § A rendelet hatálybalépése után a város területébe újonnan bekerülő beépítésre szánt területeken az egyes övezeteknél az építmények használatba vételéhez előírt helyi utak és közművek megépítéséről – az önkormányzat vonatkozó helyi rendeletében foglaltak figyelembevételével – az érintett ingatlan vagy ingatlanok tulajdonosa vagy tulajdonosai saját költségükön köteles(ek) gondoskodni.

94. § A rendelet kihirdetéséről és közzétételéről a Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (II. 14.) önkormányzati rendelete Jászberény Város Önkormányzati Képviselő-testületének szervezeti és működési Szabályzatáról szóló rendeletben leírtak szerint kell gondoskodni.

95. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.