Babarc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete
Babarc Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015. (III. 19.) Önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról szóló 11/2003.(X.15.) Önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2015. 03. 20- 2015. 03. 21Babarc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015(III.20.) számú önkormányzati rendelete
Babarc Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015. (III. 19.) Önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról szóló 11/2003.(X.15.) Önkormányzati rendelet módosításáról
2015-03-20-tól
Babarc Község Önkormányzat Képviselő-testületének
5/2015. (III. 19.) Önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról szóló 11/2003.(X.15.) Önkormányzati rendelet módosításáról
Babarc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) a) pontja, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos jogszabályban felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményét kikérve, a község helyi építési szabályzatáról szóló 11/2003.(X.15.) Önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja:
ÚJRASZABÁLYOZÓ MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK
1.§A 11/2003.(X.15.) Önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R) 2.§ (2) b) bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„bb) irányadó úttengely”
2.§A R 4.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1)Geotechnikai követelmények
a)A Kpi jelű építési övezetbe tartozó építési telkek, valamint az Lf-K jelű építési övezetbe tartozó építési telkek szabályozási terven jelölt része jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (mozgás, csúszás- és omlásveszély) a figyelembevételével.
b)Az Lf-2 jelű építési övezetbe tartozó építési telkek területe a völgyfenéki mélyebb fekvés miatt jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (a völgyoldalból a meder felé irányuló felszíni lefolyás esetleges feltorlódása) a figyelembevételével.”
3.§A R 12.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1)A zöldterületek lehatárolását a V-2 szabályozási tervlap tünteti fel. A területen az OTÉK 27.§-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:
a)A „Z-1” jelű övezet a közparkok, játszóterek területe.
aa)A meglévő közparkok felújítását szaktervező bevonásával kell végrehajtani.
ab)A tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését kertépítész szaktervező bevonásával kell kialakítani és fenntartani.
b)A „Z-2” jelű övezetbe a pincesorok területén található közhasználatú zöldfelületek tartoznak.
ba)A területeket gyepes felületként kell fenntartani, ahol szórtan telepített, őshonos lombhullató fafajokon kívül más növényzet nem ültethető.
bb)Pihenő- és kilátóhelyként csak fából készült bútorzat helyezhető el.”
4.§A R 17.§ (5) bekezdés bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5)A „V-3” jelű övezet a település területén kialakított tavak területe. Az övezetben az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el a következő előírások betartásával:”
5.§A R 19.§ (1) c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c)A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.”
6.§A R 21.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1)Általános követelmények
a)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
b)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.
c)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
d)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
e)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
f)A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.
g)Az egyes területhasználatok, a járulékos telek beépítések, építési tevékenységek, az építmények és a rendeltetésüknek megfelelő használatuk, üzemeltetésük, továbbá az építménybe, a telekre telepített technológia, a telkekhez kapcsolódó gazdálkodási (különösen az ipari, közlekedési, szállítási, szolgáltatási) tevékenységek nem okozhatnak – külön-külön és együttesen sem – a határos, szomszédos telkeken, azok építményeiben, valamint a környező övezetekben, azok telkein zavaró, káros zaj hatást.
(2)Környezetterhelési határértékek
a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).
(3)Speciális eljárási szabályok
a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
b)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
c)Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.”
7.§A R 22.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1)Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.
(2)Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.”
8.§A R 1. melléklet 1.3 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1.3 Az „Lf-2” jelű építési övezet
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek | |
1.lakásszám | Építési telkenként legfeljebb 2 db |
2.legkisebb telekterület | 1500 m2 |
3.legkisebb utcai telekszélesség | 20 m |
4.beépítési mód | szabadonálló |
5.legnagyobb beépítettség | 30%, de legfeljebb 600 m2 |
6.legnagyobb építménymagasság | Utcai épület esetében 5,00 m Udvari épület esetében 4,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága az építési övezetben kialakult utcaképhez igazodjon) |
7.legkisebb előkert | a kialakult utcaképhez igazodjon |
8.legkisebb oldalkert | OTÉK szerint, a külön jogszabályban rögzített parti sáv figyelembe vételével |
9.legkisebb hátsókert | 10 m, a külön jogszabályban rögzített parti sáv figyelembe vételével |
10.zöldfelületi mutató | min. 40% |
B. Épületekre vonatkozó megkötések | |
1.földszinti padlószint | az épületek földszinti padlószintjét a jelen rendelet 4.§ (1) b) pontja figyelembe vételével kell meghatározni |
2.tetőidom és hajlásszög | magastető építendő 35-42 fok hajlásszöggel, a tetőidom formája és a tetőgerinc iránya a kialakult utcaképhez igazodjon |
3.tetőhéjalás | elsősorban hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag |
4.homlokzatszínezés | a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni |
5.utcai kerítés | épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával” |
9.§A R 3. melléklet 3.2 és 3.3 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3.2 A „Ksp” jelű különleges terület a település sportolási célú területe, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
1.legkisebb telekterület | 15.000 m2 |
2.beépítési mód | szabadonálló |
3.legnagyobb beépítettség | 5% |
4.legnagyobb építménymagasság | 5,00 m |
5.legkisebb előkert | 15 m |
6.legkisebb oldalkert | 15 m |
7.legkisebb hátsókert | 15 m |
8.zöldfelületi mutató | min. 80% a szabályozási terven jelölt telekhatárok mellett, attól vízgazdálkodási területtel határos telekhatártól a külön jogszabály szerinti parti sáv elhagyásával, egyéb telekhatároktól min. 1,5 m-es távolságra legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fafajokból álló kondicionáló és védő fásítás telepítendő és tartandó fenn. |
3.3 A „Kksz” jelű különleges terület kis területigényű, elsősorban kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkciójú létesítmények számára fenntartott terület, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
1.legkisebb telekterület | kialakult |
2.legkisebb utcai telekszélesség | kialakult |
3.beépítési mód | zártsorú |
4.legnagyobb beépítettség | 40% |
5.legnagyobb építménymagasság | 4,00 m |
6.legkisebb előkert | 0 m |
7.legkisebb oldalkert | OTÉK szerint |
8.legkisebb hátsókert | 2 m |
9.zöldfelületi mutató | min. 40%” |
10.§A R 5. melléklet 5.22 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
5.22 Ref. templom műemléki környezete
101, 102/1, 102/2, 104 és 105 hrsz.
11.§A R 6. melléklet helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. melléklet a 11/2003.(X.15.) Önkormányzati rendelethez
RÉGÉSZETI VÉDELEM
6.1 FOKOZOTTAN VÉDETT RÉGÉSZETI LELŐHELY
1. Babarc, Szabadföldek
Lelőhely-azonosító: 28916
Hrsz.: 091/5,9
A lelőhely nem fokozottan védett, csak nyilvántartott része: 091/4,6, 033/6-10
6.2 NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELY
1. Babarc, Dózsa Gy. u. 40.
Lelőhely-azonosító: 20069
Hrsz.: 217, 221, 224-230, 234-241, 259, 280, 282-284
2. Babarc, Halastó-gát
Lelőhely-azonosító: 37595
Hrsz.: 078, 085/1, 088, 091/5,6,9
3. Babarc, Babarci-puszta dűlő
Lelőhely-azonosító: 37602
Hrsz.: 0123-0124, 0125/3-5
4. Babarc, Tsz majortól D-re az 57. útig
Lelőhely-azonosító: 37603
Hrsz.: 068/1-2
5. Babarc, Korpádi puszták dűlő
Lelőhely-azonosító: 37604
Hrsz.: 051/2-4, 054, 055/3-9,10-17
6. Babarc, Korpád dűlő
Lelőhely-azonosító: 37605
Hrsz.: 038, 0125/1, 4-6, 0126/10
7. Babarc, Szabad földek III
Lelőhely-azonosító: 37607
Hrsz.: 085/1-2, 088, 091/8-10
8. Babarc, Szabad földek IV
Lelőhely-azonosító: 37608
Hrsz.: 091/7,10
9. Babarc, Szabad földek V
Lelőhely-azonosító: 37609
Hrsz.: 078, 085/1, 088, 091/5-6,9
10. Babarc, Nadica
Lelőhely-azonosító: 37611
Hrsz.: 0104/15,20, 0106/1-2, 0107, 0108/1, 0111, 0112/1, 0113
11. Babarc, Szajki úttól délre
Lelőhely-azonosító: 37610
Hrsz.: 091/7,10-11
12. Babarc, Plébánia környéke
Lelőhely-azonosító: 37612
Hrsz.: 125, 157, 255, 257
13. Babarc, Általános iskolától D-re
Lelőhely-azonosító: 37613
Hrsz.: 255, 256, 259, 271
14. Babarc, Kápolna-dűlő
Lelőhely-azonosító: 59395
Hrsz.: 058/54,56,60,64,65,69-70,73,76, 061/3
15. Babarc, Erdei földek
Lelőhely-azonosító: 19954
Hrsz.: 0131/3-8
16. Babarc, Liptódi út mellett
Lelőhely-azonosító: 37597
Hrsz.: 0133/2,4, 0138/1-2, 0147, 0148/4-7
17. Babarc, 0.3 lh.
Lelőhely-azonosító: 37120
Hrsz.: 0133/2”
12.§A R 2. függeléke helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Általános követelmények
- A követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVI. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tartalmazza.
- A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet határozza meg.
- Az előírásokat a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg.
- A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó követelményeket a 379/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a 30/2008.(XII.31.) KvVM rendelet határozza meg.
- A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.
- A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.
- A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.
- A követelményeket a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.
- Az előírásokat jelenleg a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 5.§-a tartalmazza.
- A levegővédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6.§-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni.
- A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.
- Hatályos zajvédelmi jogszabályok: a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm.rendelet, a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007.(XII.18.) KvVM rendelet.
(2) Környezetterhelési határértékek
- Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a szintén többször módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.
- Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg.
- A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet követelményei.
- Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.
- Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
- Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
- Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
(3) Speciális eljárási szabályok
- A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.
- A kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet.
- Erdőterületeket érintő beruházásokra az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. Törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendelet előírásai vonatkoznak.
- Az előírásokat a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg.
- A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése és engedélyezése a 358/2008. (XII.31.) Korm. rendelet előírásai szerint történhet.
- Az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet és az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet alapján korlátozó intézkedéseket érvényesíthet.
- A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények esetében az engedélyezéseket a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.
- Nitrátérzékeny területeken be kell tartani a 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet és a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésével szembeni védeleméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól szóló, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet szerint létesíthető és üzemeltethető állattartó létesítmény.
- A településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
- A hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.
- Az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza.”
KIEGÉSZÍTŐ MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK
13.§A R 11.§-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12)A „Kksz-u” jelű övezetbe a „Kksz” jelű különleges beépítésre szánt területen lévő, közhasználatra nem szánt magánutak területe tartozik. Az övezetben épület nem építhető.”
HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK
14.§A R 4.§ (2) bekezdése, 7.§ (3) b) pontja, 13.§ (5) és (6) bekezdése hatályát veszti.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
15.§(1) Ez a rendelet 2015. március 20. lép hatályba. Előírásait a hatálybalépést követően – ügyfél kérelmére a folyamatban lévő ügyekben - kell alkalmazni.
(2) A rendelet a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.
Pécsi Sándor Dr. Kiss Annamária
polgármester jegyző
A rendeletet Babarc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2015. március 19 – i testületi ülésén fogadta el.
Kihirdetésre került 2015. március 20.
Dr. Kiss Annamária
jegyző