Babarc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (III. 23.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának következményeiről
Hatályos: 2023. 03. 25Babarc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (III. 23.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának következményeiről
Babarc Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában biztosított felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartások fogalma
1. § A közösségi együttélés, a békés egymás mellett élés alapvető feltétele, alapvető szabálya az önkormányzati rendeletek betartása és betartatása.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás az a cselekmény vagy mulasztás, amely szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősül, a tevékenységre vagy mulasztásra jogszabály közigazgatási bírság kiszabását nem rendeli, és azt e rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartásnak minősíti.
2. közterületnek minősülő zöldfelület: minden olyan közterület és közterületnek minősülő terület, ami részben, vagy egészben növényzettel fedett, vagy a településrendezési tervek szerint ilyen területnek minősül, függetlenül annak tényleges állapotától
3. szeszes ital: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 23.a pontja szerinti italok,
2. A rendelet hatálya
3. § A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki (amely) Babarc község közigazgatási területén az e rendeletben meghatározott cselekmények valamelyikét elköveti.
3. Kereskedelmi és vendéglátási tevékenység
4. § A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg a kereskedelmi és vendéglátási tevékenység körében, aki:
a) közterület-használati hozzájárulás nélkül vagy attól eltérő módon alkalmi és mozgóárusítást, jogosulatlan kereskedelmi tevékenységet végez;
b) vendéglátó-helyiséghez tartozó teraszt, előkertet közterület-használati hozzájárulás nélkül vagy attól eltérő módon létesít, működtet;
c) közterületen nem árusítható terméket értékesít, közterületen állatot forgalmaz,
d) közterületen zaklató, másokat zavaró módon árusít, nyújt szolgáltatást
4. Közterületek tisztán tartásával kapcsolatos magatartások
5. § A közterületek tisztán tartásával összefüggően a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki
a) az általa használt, vagy a tulajdonában lévő belterületi ingatlan előtti közterület, járda, vagy a járda melletti terület gyommentesítéséről, kinyúló ágak és bokrok nyeséséről oly módon nem gondoskodik, hogy az a közlekedés vagy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse,
b) az általa használt, vagy tulajdonát képező ingatlan előtti járda tisztántartásáról -hó eltakarításáról, síkosság mentesítéséről- nem gondoskodik,
c) az általa használt, vagy tulajdonában lévő ingatlan előtti árkot, folyókákat, csatornanyílást, átereszt nem tisztítja; vagy a csapadékvíz zavartalan lefolyását nem biztosítja,
d) az általa használt, vagy tulajdonában lévő ingatlanán keletkezett csapadékvizet nem a saját területén helyezi el, vagy nem az ingatlan előtt kiépített csapadékvíz-elvezető árokba vezeti, továbbá azt bejelentés nélkül a kiépített szennyvízcsatornába vezeti,
e) a járdáról letakarított havat a közlekedést akadályozó módon helyezi el,
f) gépkocsit közterületen mos,
g) a közútra, útpadkára salakot vagy építési törmeléket engedély nélkül szállít vagy elhelyez,
h) közterületen levő fát- jegyzői engedély nélkül- kivág, megsért, csonkol, részeit közvetlenül vagy közvetett módon károsítja.
5. Jogellenes közterület-használat, közterületnek minősülő zöldterületek és játszóterek rendeltetésüktől eltérő célra történő használata
6. § A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki jogellenes közterület-használat, közterületnek minősülő zöldterületek és játszóterek rendeltetésüktől eltérő célra történő használata körében
a) aki a közterületet jogellenesen használja:
aa) működésképtelen, forgalomból kivont, vagy forgalomban lévő gépjárművet, mezőgazdasági gépet, munkagépet engedély nélkül közterületen tárol,
ab) közterületen építési anyagot közterület-használati engedély nélkül, illetve az engedélyben meghatározott feltételektől eltérő módon és időtartamig tárol,
ac) a közterületen végzett tevékenység, illetve szállítmányozás során a közterületen keletkezett szennyeződést a szennyezést okozó nem szünteti meg;
b) aki közterületnek minősülő zöldfelületet járművel történő behajtásra vagy parkolásra, használ,
c) aki a játszóteret meg nem engedett módon, vagy nem játék céljára használja, a játszótér területére állatot visz, vagy enged be.
6. A fás szárú növények belterületi telepítésével kapcsolatos magatartások
7. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg, aki belterületen úgy telepít fás szárú növényt, hogy annak az ingatlanhatártól, vagy használatában megosztott közös tulajdon esetén a használati határtól mért legkisebb telepítési távolsága – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem éri el:
a) 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében az 1,00 métert,
b) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb cserje (bokor, élősövény), valamint oszlopos fenyőfélék esetében a 3,00 métert.
c) 3 méternél magasabbra növő önállóan ültetett cserje, bokor, sövény esetében a 3,00 métert,
d) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében az 5,00 métert,
e) nyírt sövény, valamint 1,00 métert meg nem haladó magasságúra növő cserje (bokor, élősövény, díszfű) és fenyő esetében a 0,5 métert.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg, aki az (1) bekezdés d) pontja szerinti növény esetében az ingatlanhatártól számított 3 méteres távolságon belül a növény magasságát rendszeres metszéssel 3 méterre nem korlátozza.
7. Szeszesital közterületen fogyasztással kapcsolatos szabályok
8. § (1) Tilos a község belterületén közterületeken szeszes italt fogyasztani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közterületi szeszes ital fogyasztási tilalom nem vonatkozik a közterület használati engedéllyel rendelkező, vagy közterület-használati bejelentés alapján tartott rendezvények helyszínére.
8. Közutak felbontására, használatára vonatkozó szabályok megszegése
9. § Amennyiben más jogszabály eltérően nem rendelkezik, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki Babarc Község Önkormányzat tulajdonában álló közutakon
a) utat illetve annak burkolatszélétől számított 1 méteren belüli padkát engedély, hozzájárulás nélkül felbont vagy elfoglal,
b) a kezelői hozzájárulásban, munkakezdési hozzájárulásban foglalt előírásokat nem tartja be,
c) rendkívüli igénybevételként, hibaelhárításként bejelentett munka helyett más jellegű munkát végez.
9. Zajvédelemmel kapcsolatos magatartások
10. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást valósít meg az, aki
a) közterületen engedély nélkül vagy attól eltérően üzemeltet hangosító berendezést, szolgáltat műsort, élőzenét;
b) jármű motorját indokolatlanul járatja és ezzel mások nyugalmát zavarja,
c) zajjal járó, zajt keltő tevékenységet – így különösen építési, bontási, karbantartási, javítási, szerelési munka, kertművelési, zöldfelület-fenntartási, favágási, fűrészelési tevékenység és az ezekhez kapcsolódó elektromos és motoros gépek használata – azonnali hiba, valamint kárelhárításra irányuló tevékenység kivételével, engedély nélkül vagy attól eltérően hétköznap 20.00 és 06.00 között, szombaton 20.00 és 08.00 között, valamint vasárnap és ünnepnapokon 12.00 és 08.00 között folytat.
10. Eljárási szabályok
11. § (1) A rendeletben foglaltak betartását a jegyző ellenőrzi.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti közigazgatási eljárás lefolytatására – közigazgatási bírság kiszabására – a Képviselő-testület átruházott hatáskörében eljárva a jegyző jogosult.
12. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatti eljárás hivatalból, vagy bejelentés alapján indítható. A bejelentést szóban, személyesen vagy telefonon, írásban vagy elektronikus úton bárki megteheti.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértését megvalósító személy ismert személyi adatait, a magatartás helyének és idejének megjelölését, a körülményeinek leírását a bizonyítási eszközök megjelölésével. A bizonyítási eszközöket csatolni kell a bejelentéshez.
13. § Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetőjével szemben közigazgatási hatósági eljárás
a) valamely cselekményben megnyilvánuló, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a cselekmény elkövetésétől számított 30 napon belül;
b) mulasztásban megnyilvánuló, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától számított 60 napon belül;
c) jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogellenes állapot észlelésétől számított 60 napon belül indítható meg. Ezt követően a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt eljárás nem indítható. Abban az esetben, ha az eljárást követően a jogellenes állapotot az elkövető a jogkövetkezmények alkalmazását követően sem szünteti meg, úgy a jogkövetkezmény ismételten alkalmazható.
11. A kiszabható pénzbírság
14. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegőjével szemben közigazgatási szankcióként a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény szerinti figyelmeztetést, annak alkalmazhatatlansága esetén közigazgatás bírságot kell kiszabni.
(2) A közigazgatási bírság kiszabásakor figyelembe kell venni:
a) Közösségellenes magatartás súlyát, azonos, vagy hasonló cselekményként ismétlődését, a felróhatóság mértékét, és
b) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait.
(3) A rendeletben meghatározott valamennyi közigazgatási szabályszegés esetén a közigazgatási bírság felső határa természetes személyek esetén kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén ötszázezer forint lehet.
15. § (1)1
(2) Ez a rendelet 2023. március 24-én lép hatályba.
A 15. § (1) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.