Dunaszekcső Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Sztv.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvényben (továbbiakban: Gyvt.) kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

I. cím

A szociális igazgatás helyi szervei

1.§ (1) A Sztv.-ben és a Gyvt.-ben, valamint e rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket a települési önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat)

    a) képviselő testülete,

    b) Egészségügyi- és Szociális Bizottsága (továbbiakban: ESZB),

    c) polgármestere (továbbiakban: polgármester),

    d) jegyzője (továbbiakban: jegyző)

gyakorolja.

(2) A polgármester feladat-és hatáskörébe tartozik

    a) az ápolási díj (Sztv. 43/B. § (1) bekezdésében meghatározott)

    b) a közgyógyellátás (Sztv. 53.§)

megállapítása.

 (3) A jegyző feladat- és hatáskörébe tartozik

    a) az időskorúak járadéka,

    b) a rendszeres szociális segély,

    c) foglalkoztatást helyettesítő támogatás (továbbiakban:FHJ)

    d) az ápolási díj, (Sztv. 41. § (1) bekezdésében és a 43/A. § (1) bekezdésében meghatározott)

    e) a közgyógyellátás,

    f) az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

megállapítása.

(4) Az ESZB feladat- és hatáskörébe tartozik

    a) önkormányzati segély ellátás

megállapítása.

II. Cím

Eljárási szabályok

2. § (1) A szociális ellátások iránti kérelmet az önkormányzat hivatalában kell az ellátásra vonatkozó kitöltött kérelemmel és a szükséges mellékletekkel előterjeszteni.

(2) A kérelem elbírálásának határideje 30 nap, melyet a szociális hatáskört gyakorló szerv vezetője – indokolt esetben – egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthat.

(3) Az ESZB és a polgármester – átruházott hatáskörben hozott – határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani a kézhezvételtől számított 15 napon belül.

(4) Az ellátások folyósításánál elsődlegesen folyószámlára történő utalást kell alkalmazni. Amennyiben erre nincs lehetőség, akkor az ellátás összegét a házipénztárból kell kifizetni. Az ellátások folyósítása utólagos, a tárgyhavi ellátás folyósításának a következő hónap 3. napja és 5. napja között kell megtörténnie. Amennyiben e napok ünnep- vagy munkaszüneti napok, akkor a folyósítás a következő első munkanapon történik.

3. § (1) A jogosultság megállapításakor

    a) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből ( a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó –  jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

    b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát

kell figyelembe venni azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegben kell beszámítani.

(2) A szociális hatáskört gyakorló szervek megkersésére az állami adóhatóság 15 napon belül köteles közölni a szociális ellátást igénylő, valamint – írásbeli felhatalmazás alapján – az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításánál figyelembe veendő személy személyi jövedelemadójának alapját.

4. § (1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a szociális hatáskört gyakorló szerv a kérelmezőt kötelezheti arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve igazolja azokat.

(2) Az élettársi kapcsolatot írásos nyilatkozattal kell igazolni. A nyilatkozatot mindkét félnek alá kell írnia.

(3) Az egyedülállóságot a családi pótlék összegét igazoló postai szelvénnyel vagy pénzintézeti számlakivonattal kell igazolni.

(4) Az alkalmi munkavállalásból származó jövedelemről a kérelmezőnek illetve családtagjának írásos nyilatkozatot kell tennie, vagy be kell mutatnia az alkalmi munkavállalói könyvet.

(5) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

5. § (1) Ha a szociális hatáskört gyakorló szerv hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a 3. § szerinti jövedelemnyilatkozatban, igazolásban, egyéb nyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívja a kérelmezőt annak tisztázására.

(2) A kérelmezőnek be kell nyújtania az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumokat.

Költség a lakbér vagy albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, a csatornahasználati díj, telefon (vonalas vagy mobil) használati díj, kábeltévé előfizetési díja, áramszolgáltatás díja, a víz- és gázfogyasztás díja, a gépjárművásárlás havi költsége, törlesztő részlete, tüzelőanyag költsége.

(3) Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

6. § (1) Az önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak életét, testi épségét veszélyezteti.

(2) Az ellátást biztosító önkormányzat az (1) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedésről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejűleg követelheti a kifizetett átmeneti segély megtérítését.

III. cím

Felülvizsgálat

7. § (1) Az időskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra való jogosultság feltételeit két évente, a Bérpótló Juttatásra való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv  évente felülvizsgálja.

(2) Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani.

(3) A felülvizsgálatot az ellátás megállapítását, illetőleg az előző felülvizsgálatot követő első vagy második év március 31. napjáig kell végrehajtani.

8. § (1) Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, havi rendszeres szociális ellátás összegét a változás időpontjától számított 90 napon belül felül kell vizsgálni. Ha az ellátás összege a felülvizsgálat eredményeként

     a) emelkedett, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontjára visszamenőlegesen,

     b) csökkent, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontját követő 3. hónap első napjától

kell folyósítani.

(2) A havi rendszeres szociális ellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a jogosultság megállapítása és felülvizsgálata, illetve a (1) bekezdésben szabályozott felülvizsgálat közötti időszakban a jogosult családjában az egy főre, illetőleg az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem a jogosultság feltételéül meghatározott értékhatárt legfeljebb 10%-kal haladja meg. E bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók az ellátásra való jogosultság felülvizsgálata esetén.

(3) A jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján havi rendszeres szociális ellátás összegét, valamint a BPJ-re való jogosultság jövedelmi feltételének fennállását- a (2) bekezdés szerinti eltéréssel - felül kell vizsgálni, ha a megállapításának alapjául szolgáló jövedelem változik, és a változás 3 egymást követő hónapban meghaladja a jogosultság feltételéül meghatározott értékhatár 10%-át. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése szabályait kell alkalmazni.

(4) Nem kell a felülvizsgálatot elvégezni a rendszeres szociális segély esetében, ha a család tényleges havi összjövedelme a rendszeres szociális segélyben részesülő személy házastársának vagy élettársának - a rendszeres szociális segély szerinti együttműködés keretében - az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban történő részvétele miatt változik.

IV. cím

Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

 9. § (1) Az Sztv.-ben és e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy megsértésükkel nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt, pedig kötelezni kell

a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére;

b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére;

c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére.

(2) A megtérítést az elrendelése napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell visszafizetni.  Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel.

(3) A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított 3 hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől 1 év már eltelt.

(4) Ha a szociális hatáskört gyakorló szerv a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, akkor a képviselő-testület

a) a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, és

b) a kamat összegét

méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti.

V. cím

Adatkezelés

10. § (1) A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a jogosult nevét, születésének helyét, idejét, anyja leánykori nevét;

b) a jogosult állampolgárságát, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállását;

c) a jogosult belföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helyét;

d) a jogosult tartására köteles személy alapvető személyazonosító adatait;

e) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat;

f) a szociális ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést;

g) a jogosultság és a térítési díj megállapításához szükséges jövedelmi adatokat;

h) a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ szám)

    i) az Sztv. 3. § (3) bekezdése szerinti személy esetében a Magyarországon tartózkodás jogcímét, hozzátartozó esetén a rokoni kapcsolatot;

    j) az aktív korúak ellátására jogosult személynek a foglalkoztatásra irányuló jogviszony          létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok hiányában vagy a jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések megsértésével végzett  keresőtevékenységére vonatkozó külön törvényben foglalt adatokat;   

    k) a FHJ-re jogosult személy iskolai végzettségét, szakképzettségét

 (2) A (1) bekezdésben szabályozott nyilvántartásból csak a szociális hatáskört gyakorló szervek, a gyámügyi feladatokat ellátó szervek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a kincstár, az igazságszolgáltatási szervek, a katonai igazgatási szervek, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények részére eseti megkeresésük alapján szolgáltathatók adatok.

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

I. cím

Aktív korúak ellátása

11. § (1)Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Az aktív korúak ellátására való jogosultságot a jegyző állapítja meg, melynek keretében határoz

a.)  foglalkoztatást helyettesítő támogatásról a Szoctv. 35-36 §-ai

b.) rendszeres szociális segélyről az Szoctv. 37 – 37/A-C §-ai alapján

Rendszeres szociális segély

12. § (1) Rendszeres szociális segélyre az egészségkárosodottnak nem minősülő személy jogosult, aki a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, amelynek keretében

1. a szociális hatáskört gyakorló szervnél nyilvántartásba veteti magát, és
2. a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá
3. teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.

(2) Az önkormányzat a Mohács kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családsegítője (továbbiakban: családsegítő) útján gondoskodik az (1) bekezdés szerinti együttműködés intézményi feltételeiről.

12/A § ²

1. Rendszeres szociális segélyre jogosult az a személy is, aki
   1. egészségkárosodott vagy
   2. munkavégzést akadályozó krónikus vagy pszichés betegséggel, valamint szenvedélybetegséggel küzd.

(2) Az (1).bekezdés a. pontja szerinti egészségkárosodott az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján, vagy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása alatt az Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Szakértői Bizottsága vizsgálata szerint legalább 40 %-os egészségkárosodás áll fenn, vagy ettől alacsonyabb. Az állapot fennállásának igazolásához szükséges a Szakértői Bizottság szakvéleménye. 

(3) Az (1) bekezdés b. pontja szerinti munkavégzést akadályozó krónikus vagy pszichés betegséggel, valamint szenvedélybetegséggel küzdők esetében amennyiben nem rendelkeznek Szakértői Bizottsági szakvéleménnyel, szükséges szakorvosi vélemény, amely alátámasztja az ellátás megállapításának indokoltságát. .

(4)Az eljárás megindítható:

a.) kérelemre, illetve

b) hivatalból

(5) Hivatalból kezdeményezheti az eljárást:

a.) foglalkoztatást végző szerv

b.) munkaügyi kirendeltség

c.) Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

d.) jegyző

13. § (1) A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális és mentális állapotához igazodva kiterjedhet:

1. az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,
2. az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,
3. a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.
4. A felajánlott és számára – az Sztv. 35. § (2) bekezdése szerint – a megfelelő munkalehetőség elfogadására,
5. A Munkaügyi Központ Mohácsi Kirendeltségén álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködésre.

(2) Az együttműködés érdekében az együttműködő személy a családsegítő által meghatározott időpontban a családsegítőnél köteles megjelenni. Amennyiben megjelenési kötelezettségét elmulasztja – 2 hét türelmi idő után – felszólítást kap a hatáskört gyakorló szervtől, hogy 8 napon belül igazolja a mulasztás okát, és tegyen eleget az együttműködési megállapodásban foglaltaknak.

(3) Ha a rendszeres szociális segélyre jogosult a folyósítás időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan 2 éven belül ismételten megszegi, akkor meg kell szüntetni az ellátásra való jogosultságot.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás²

14.§ (1).A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni.

(2). A folyósítás egy éve alatt a juttatásra jogosult személynek legalább 30 nap munkaviszonyt kell igazolni.

(3). A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult köteles biztosítani ingatlanának (saját, bérelt, vagy szívességi lakáshasználat alapján használó ingatlan) állagát, rendeltetésszerű használhatóságát, higiénikus állapotát. Köteles gondoskodni a saját tulajdonában lévő járdák, udvarok, kertek, lépcsőházak, kapualjak, továbbá az ingatlanhoz tartozó valamennyi terület, helyiség rendszeres tisztántartásáról, ezen belül köteles továbbá az ingatlan előtt lévő járdaszakasz állandó tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, a síkosság megszüntetéséről gondoskodni. A tisztántartási kötelezettség az ingatlan és a járda, a járda és a közút közötti üres, füves vagy virágos sávra is vonatkozik. Az ingatlan tulajdonosa tartozik az ingatlanról a gyalogjáróra kinyúlt ágak, bokrok folyamatos nyeséséről gondoskodni. A tisztán tartási kötelezettségét nem teljesíti továbbá, aki ingatlanán háztartási, építési vagy veszélyes hulladékot halmoz fel, továbbá azt nem gyom mentesíti.

Ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult a fenti kötelezettségét nem teljesíti, annak teljesítésére írásban – 5 napos teljesítési határidő tűzésével - fel kell szólítani. Amennyiben kötelezettségét a felszólítás ellenére sem teljesíti, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítását meg kell szüntetni.

(4). A 30 napba be kell számítani

a) az egyszerűsített foglalkoztatást

b) a háztartási munkát, valamint

c.) a munkaerő-piaci programban, vagy 6 hónapot meghaladó időtartamú képzésben történő részvétel vizsgált időszakra eső időtartamát  

(5). Amennyiben a jogosult más módon igazolni nem tudja a kötelezettségét, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített és igazolt közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni.

Közfoglalkoztatás

15. § (1) A közfoglalkoztatás megszervezése az önkormányzat feladata.

(2). A közfoglalkoztatás csak a munkaügyi kirendeltség közvetítésével valósul meg.

(3). A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő köteles az iskolai végzettségétől és szakképzettségétől függetlenül a kirendeltség által felajánlott munkát – beleértve a közfoglalkoztatást is – elvállalni. Köteles továbbá a munkaügyi központ által felajánlott képzési lehetőséget, vagy munkaerő-piaci programban való részvételt elfogadni.

16.§ (1) Az Önkormányzat a kötelező és az önként vállalt önkormányzati feladatok, a mindennapi közfeladatai ellátását segítő támogatást kap a közfoglalkoztatáshoz.

17.§ (1). Az önkormányzat a kötelezően ellátandó, illetve önként vállalt közfeladataik ellátásához huzamosabb idejű közfoglalkoztatásra is lehetőséget kap.

(2). A teljes munkaidős közfoglalkoztatásba elsősorban, de nem kizárólag a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak vonhatók be. Abban az esetben, ha a benyújtott kérelemben megjelölt munkakörre a kirendeltség nem tud megfelelő olyan munkaerőt biztosítani, aki jogosult a bérpótló juttatásra, akkor más álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatása is támogatható.

(3) Az Önkormányzat kizárólag tárgyévre szóló munkaszerződést köt a munkavállalóval.

(4) Az önálló lakásfenntartási támogatást akkor állapítja meg a polgármester, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelem nem haladja meg

a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 255 %-át nem haladja meg, és a lakásfenntartás költségei elérik a háztartás összjövedelmének a 30%-át.

II. cím

Helyi lakásfenntartási támogatás¹

18. § (1) Az önkormányzat a helyi lakásfenntartási támogatást önálló ellátásként nyújtja.

(2)A helyi lakásfenntartási támogatás megállapítása kérelemre történik. A kérelem évente két alkalommal – március 1.-től március 31.-ig és szeptember 1.-től szeptember 30.-ig – nyújtható be az önkormányzat hivatalában.

(3) Az önálló lakásfenntartási támogatást akkor állapítja meg a polgármester, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelem nem haladja meg

a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 255 %-át nem haladja meg, és a lakásfenntartás költségei elérik a háztartás összjövedelmének a 30%-át.

 (4) A támogatás 1 hónapra jutó összege 2. 500.- Ft. A helyi lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.

(5) A lakásfenntartási támogatás megállapításánál a helyi viszonyoknak megfelelően költségként figyelembe kell venni

    a) a lakbért,

    b) az albérleti díjat,

    c) a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét,

    d) a víz- és csatornahasználat díját,

    e) a szemétszállítás költségeit,

    f) a villanyáram- és gázfogyasztás költségeit,

    g) a tüzelőanyag vásárlás költségeit.

(6). A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

III. cím

Ápolási díj

19. § A polgármester ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, ezért

a) munkahelyén fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, vagy

b) munkaviszonyát megszakítja, és

a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150%-át.

20. § A polgármester által megállapított ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.

21. § Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag 3 hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

22. § (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos

a) igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg, és

b) szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, ezért állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul.

(2) A háziorvos az igazolását

a) az orvos szakértői szerv szakvéleménye, vagy

b) a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás

 alapján állítja ki.

23. § (1) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

      a.) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

      b.) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

      c.) az ápolt személy meghal.

(2) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

IV. cím

Átmeneti segély

24. § Az ESZB a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt.

25. § Kérelmére átmeneti segélyben kell részesíteni azt a személyt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét, egyedül élő esetén annak 150%-át nem haladja meg és

a.) természeti csapás sújtotta, vagy

b.) három vagy több gyermeket nevelő nagycsaládos.

26. § Átmeneti segélyben részesíthetők kérelemre azok, akik önmaguk illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen betegség, temetés, stb. – miatt anyagi segítségre szorulnak, és a családjukban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150%-át nem haladja meg.

27. § Az egy főre jutó jövedelemre való tekintet nélkül nem jogosult átmeneti segélyre az, aki a szociális törvény és e rendelet szerint meghatározott ingó-, ingatlan vagyonnal rendelkezik, feltéve, hogy annak hasznosítása (bérbeadás, értékesítés) nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező lakhatási és megélhetési feltételeit.

28. § Az önkormányzat hivatalában benyújtott kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja rendszeres jövedelméről szóló igazolást és egyéb jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozó nyilatkozatokat (pl.: családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumokat)

29. § Az átmeneti segély összege a rászorultsághoz illetve az azt kiváltó okhoz igazodóan minimum 3.000 Ft, maximum 20.000 Ft.

30. § Egy naptári éven belül ugyanaz a személy legfeljebb 2 alkalommal részesíthető átmeneti segélyben.

31. § (1) Az ESZB által megállapított átmeneti segély folyósítása történhet

a) készpénzben, a hivatalban a házipénztári nyitvatartási ideje alatt, a határozat jogerőre emelkedése utáni napon,

b) természetbeni ellátással (ebéd, tűzifa, stb. – lehetőség szerint közvetlenül a szolgáltatónak, értékesítőnek történő megfizetéssel),

c) költségek közvetlen átvállalásával.

(2) Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a készpénzsegélyt a jogosult nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, kötelezni kell számlákkal történő elszámolásra. Nem teljesítés esetén a kiutalt összeg az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára visszafizetendő.

(3) A szociális tűzifa felosztása esetében az ESZB a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti

aa) aktív korúak ellátására,

ab) időskorúak járadékára,

ac) adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásra, vagy

ad) – tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – lakásfenntartási támogatásra jogosultakat előnyben  részesíti, és

b) háztartásonként legfeljebb 2 m3 tűzifát biztosíthat.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

32. § (1) Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható

a) a rendszeres szociális segély, a (2) bekezdésben meghatározott mértékben és feltételek fennállása esetén,

b) a lakásfenntartási támogatás,

c) az átmeneti segély.

(2) Rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él. A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában nyújtja az önkormányzat, ha a védelembe vett gyermek napi élelmezését, tiszta ruházatát, a tanulás feltételeit a szülő nem biztosítja. Védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20 %-a, de összesen legfeljebb 60%-a nyújtható természetben.

(3) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.

I. cím

Közgyógyellátás

33. § (1) A szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra az Sztv.50.§ (3) bekezdése értelmében, akinek

a) az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori  legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén annak 200%-át nem haladja meg, továbbá

b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértékeként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át eléri.

(2) A közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt. A jogosultság egy évre kerül megállapításra. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap.

(3) A közgyógyellátás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal korábban befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani.

(4) Az egyéni gyógyszerkeret és az eseti keret egy évre kerül megállapításra.

(5) A jegyző és az egészségbiztosítási szerv - kormányrendeletben szabályozott módon - a nyilvántartásaik adatait évente egyeztetik.

34. § (1) Az Sztv. 50. § (3) bekezdése alapján kiállított igazolvány után a települési önkormányzat - a (2) bekezdés szerinti eltéréssel - térítést fizet. A térítés az igazolvány kiállítását követő 1 éves időtartamra szól.

(2) A térítés összege a megállapított gyógyszerkeret éves összegének 30%-a, amelyet a határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 napon belül az egészségbiztosítási szervnek át kell utalni.

(3) Az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálata során megállapított magasabb gyógyszerkeret esetén a különbözetre eső összeg időarányosan számított 30%-át is át kell utalni az egészségbiztosítási szerv részére.

(4) Amennyiben a közgyógyellátást igénylő személy az új jogosultság kezdetének időpontja előtt meghal, a települési önkormányzatnak nem kell térítést fizetnie.

(5) Amennyiben a közgyógyellátásra jogosult az igazolvány kiállítását követően fél éven belül meghal, vagy elveszíti jogosultságát, az önkormányzat visszaigényelheti a befizetett térítési díj felét.

IV. Fejezet

Szociális szolgáltatások

I. cím

Személyes gondoskodás

35. § (1) A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül szociális alapszolgáltatásként

   a) az étkeztetést,

   b) a házi segítségnyújtást,

c) a nappali ellátást

az önkormányzat a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulással (továbbiakban: MTKT) kötött megállapodás alapján biztosítja.

(2) A szociális alapszolgáltatás biztosításával az önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi-, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.

(3) Az intézményvezető a szociális rászorultság fennállását a szolgáltatás igénybevételét megelőzően, valamint az igénybevétel során legalább 2 évente megvizsgálja.

II. cím

Étkeztetés

36. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük, vagy

e) hajléktalanságuk

miatt.

(2) Az egészségi állapot, a fogyatékosság, a pszichiátriai betegség és a szenvedélybetegség miatti rászorultságot a háziorvos igazolja.

37. § (1) Térítési díj ellenében az önkormányzat a jogosultak részére a napi egyszeri meleg ételt kiszállítással biztosítja.

(2) Az étkeztetés térítési díját az önkormányzat külön rendeletben határozza meg.

(3) Az étkeztetés intézményi térítési díja nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbségének a tervezett ellátotti létszámra jutó napi összegét.

III. cím

Házi segítségnyújtás

38. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) A házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az, akinek egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását. A szociális rászorultság fennállását a háziorvossal igazolni kell.

(4) Az ellátásért az önkormányzat külön rendeletében meghatározott térítési díjat kell fizetni.

IV. cím

Nappali ellátás

39. § (1) A nappali ellátás elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.

40. §  Az MTKT Idősek Klubja (továbbiakban: Idősek Klubja) a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál.

41. § (1) Az Idősek Klubjában történő ellátás igénybevétele önkéntes, kérelemre indul.

Szükséges mellékletei :

a.) a jövedelemigazolás valamint

b.) az orvosi igazolás annak igazolására, hogy a felvételt kérő közösségi elhelyezésre alkalmas, személyére vonatkozóan egészségügyi kizáró ok nem áll fenn,

A felvételnél előnyben kell részesíteni azokat, akiknek közös háztartásban élő hozzátartozóik nincsenek.

(2) Az intézményi jogviszonyról – a benyújtott kérelem és mellékletei alapján – az intézmény vezetője dönt, és gondoskodik az igények beérkezésének sorrendjében az ellátást igénylők elhelyezéséről.

(3) Az intézmény vezetője az ellátást igénylő azonnali elhelyezéséről gondoskodik, ha annak helyzete a soron kívüli elhelyezést indokolja. A soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igényt a kérelemben illetve a beutaló határozatban fel kell tüntetni.

42. § (1) Az Idősek Klubjának vezetője az ellátást igénybe vevővel megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza

      a) az intézményi ellátás időtartamát (határozott vagy határozatlan időtartammal)

      b) az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét,

      c) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat,

43. § (1) Az Idősek Klubjában az ellátottak jogainak, érdekeinek érvényesülését segíti elő az érdekképviseleti fórum, melynek tagjai

      a) választás alapján az ellátottak közül 2 fő

      b) választás alapján az ellátottak hozzátartozói közül 1 fő,

            c) választás alapján az intézmény dolgozói közül 1 fő,

      d) kijelölés alapján a fenntartó önkormányzat képviseletében 1 fő.

(2) A fórum tevékenységének szabályait az intézmény házirendje tartalmazza.

44. § (1) Az Idősek Klubja napi egyszeri étkezést valamint személyes tisztálkodási lehetőséget, testi-lelki gondozást, egészségügyi ellátást, pihenési, szórakozási lehetőséget biztosít.

45. § Az Idősek Klubjában az ellátásért – a tartózkodásért és az étkezésért – az önkormányzat külön rendeletében meghatározott térítési díjat kell fizetni.

46. § Az intézményi jogviszony megszűnik az Sztv. 100.§-ába foglaltakon túl, ha az ellátott

     a) a megállapított térítési díjat írásos felszólítás ellenére sem fizeti, és hátraléka meghaladja az egy havi mértéket,

     b) a házirendet nagymértékben vagy többszörösen megsérti,

     c) egészségügyi oknál fogva – háziorvosi vélemény alapján – a közösségben való további elhelyezésre alkalmatlan.

V. Fejezet

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

47. § (1) Az ESZB a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha

    a) a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy

    b) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni,

    a) akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve

    b) az alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) A rendkívüli támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő az önkormányzat hivatalában  terjesztheti elő.

(4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás gyermekenkénti összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 60%-ánál több nem lehet.

VI. Fejezet

Záró rendelkezés

48. § E rendelet a kihirdetést követő hónap 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az egyes szociális ellátási és gyermekvédelmi feladatok szabályozásáról szóló 3/2007. (IV. 03.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Dunaszekcső, 2011. február 14.

Faller János                                                                                                  Pest Éva

polgármester                                                                                                 körjegyző

E rendelet Dunaszekcső Községben 2011.02.15. napján kihirdetésre került.

Dunaszekcső, 2011. február 15.              

                                                                                                                       Pest Éva

                                                                                                                      körjegyző