1. § (1) A rendelet célja, hogy Dunaszekcső község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

(2) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

(3) A rendelet hatálya a község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó (ingatlantulajdonos, bérlő, üdülőtulajdonos), illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed.

2. § (1) A község közterületei tisztántartásáról e rendeletben foglaltak szerint

(2) A közterületek tisztántartása nappal és éjszaka, időben korlátozás nélkül végezhető.

(3) Aki a közterületen engedély nélkül hulladékot rak le, köteles azt saját költségén eltávolítani és a területben keletkezett károkat helyreállítani.

(4) Közterületet bármiféle szeméttel beszennyezni, közterületre hulladékot dobni, tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet vezetni, önteni tilos.

(5) Tilos szennyvíznek vagy egészségre ártalmas folyadéknak a közterületre juttatása, valamint szennyvíznek csapadékcsatornába való bevezetése.

(6) A közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése és a szükséges takarítás elvégzése annak a kötelezettsége, akinek a tevékenysége következtében a szennyeződés keletkezett.

(7) Közterületen szemetet, hulladékot csak az erre rendszeresített és felállított hulladékgyűjtő edényekbe szabad elhelyezni.

(8) Tilos a hulladékgyűjtő edényekben történő válogatás, a gyűjtőedényből a hulladék kiemelése.

(9) Közterületen állatot tartani, vagy legeltetni kizárólag nem lehet.

(10) Közterületi tárgyak, úttest, járda, falak engedély nélküli feliratozása, firkálása, festékkel vagy más anyaggal történő mázolása, bekenése vagy szennyezése tilos.

(11) Az állati ürülék eltakarításáról a kedvtelésből tartott állat gazdája (sétáltatója, tulajdonosa), a madárürülék eltakarításáról az ingatlan használója köteles gondoskodni.

(12) A kedvtelésből tartott állatok ürüléke zárt zacskóban a közterületi gyűjtőedénybe helyezhető.

(13) Állati tetemet, undort keltő anyagot, valamint olyan szerves, vagy szervetlen anyagot, mely a környezetet szennyezheti, a szomszédos terület használóinak egészségére ártalmas lehet, közterületen és magánterületen elhelyezni tilos.

(14) A hirdetési tevékenységet végzők feladataikat kötelesek úgy végezni, hogy az ne járjon a közterület és a közterületen elhelyezett tárgyak szennyezésével, rongálódásával.

(15) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(16) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni!

(17) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!

(18) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos! Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos!

(19) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztán tartásáról.

(20) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(21) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítania a hulladékról szóló törvényben foglaltak betartásával.

(22) Az építőanyagot úgy kell tárolni, hogy az ne szennyezze a környezetet, a közterületet.

(23) Közterületen szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(24) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a közterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

(25) A szennyeződés, rongálódás esetén a tevékenységet végző köteles gondoskodni az eredeti állapot helyreállításáról.

3. § (1) Az önkormányzat a köztisztasági feladatkörben körében folyamatosan ellenőrzi a község közterületeinek tisztaságát, a hulladékgazdálkodási hatósággal együttműködve gondoskodik az elhagyott és jogellenesen elhelyezett hulladékok és az elhelyezők személyének felderítéséről.

(2) A képviselő-testület az elhagyott hulladék felszámolásával kapcsolatos helyi intézkedésekkel kapcsolatos feladatokat a polgármesterre ruházza át.

(3) A közterületeken és az önkormányzat tulajdonában álló, közforgalom számára megnyitott egyéb ingatlanokon elhagyott, jogellenesen elhelyezett hulladék felszámolásáról - amennyiben a hulladék birtokosa vagy az ingatlan használója nem ismert - a polgármester az arra engedéllyel rendelkező közszolgáltatóval, szolgáltatóval vagy más jogosult szervezettel kötött külön szerződés útján történő elszállíttatással gondoskodik.

(4) A polgármester és a jegyző minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az elhagyott hulladék elhelyezőjét vagy birtokosát felfedje. Az ismertté vált hulladékelhelyezőt vagy birtokost kötelezi az általa elhagyott hulladék elszállíttatásával, ártalmatlanításával kapcsolatos költségeknek az önkormányzat részére történő megtérítésére.

4. § (1) Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni:

(2) Magánterületről kikerülő bármely anyag, különösen az udvaron összegyűjtött falomb, kaszálék, lom közterületen, közterületi gyűjtőedényben való elhelyezése tilos.

(3) Az ingatlan tulajdonosa, vagy tényleges használója köteles gondoskodni

(4) Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más árusítóhelyek előtti járdaszakaszt, valamint ezekkel kapcsolatos parkolás és árurakodás céljára használt közterületet a tényleges ingatlanhasználónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét tevékenységükből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(5) A tényleges használó köteles gondoskodni az üzlethelyiség előtt a községképbe illő hulladéktároló kihelyezéséről és annak ürítéséről.

(6) A tényleges használó kötelessége a járda mellett nővő gaz kiirtása (kiemelt figyelmet fordítva a parlagfűre).

(7) A közterület rendeltetésétől eltérő célra (árusítás, építési-szerelési munka stb. céljára) történő használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét a használó köteles tisztán tartani.

(8) Az ingatlanhasználó kötelessége az ingatlannal határos nyílt árok és műtárgyainak (kapubejáró, áteresz) tisztántartása, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és hulladékok eltávolítása, az akadálytalan vízelvezetés folyamatos biztosítása.

(9) Az ingatlanok előtti nyílt árkokat feltölteni, betemetni tilos. Amennyiben az ingatlanhasználó felszólítás ellenére, a megadott határidőig az eredeti állapotot nem állítja helyre, a szükséges munkákat az ingatlanhasználó terhére, költségére és felelősségére az önkormányzat elvégeztetheti.

(10) Két szomszédos terület, épület közötti átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség a tulajdonosok között 50-50%-ban oszlik meg.

5. § (1) Az ingatlan tulajdonosa, használója téli időszakban, havazást követően az ingatlanát közvetlenül határoló közterületen lévő járdáról a havat, jeget haladéktalanul köteles eltakarítani, a síkosság-mentesítést elvégezni, valamint azt folyamatosan biztosítani.

(2) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell felhalmozni, hogy az a csapadékvíz elfolyását ne gátolja, illetve oly módon, hogy a gyalogos- és közúti forgalom biztonsága és zavartalansága biztosított legyen.

(3) Tilos az összegyűjtött hó elhelyezése gyalogos közlekedési útvonalon, útkereszteződésben, úttorkolatban, a kapubejáró elé annak szélességében, a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyén, a tömegközlekedésre szolgáló jármű és a járda közötti területen, a közüzemi-, szolgáltatási-, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.

(4) A hóeltakarítás és a jégmentesítés során tilos környezetszennyező anyagokat (pl. konyhasó), darabos, sérülést okozó anyagokat, valamint bomló és szerves anyagokat használni. A jégmentesítésre homokot, hamut, fűrészport, kőporlisztet kell szóróanyagként használni. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra, síkosság-mentesítésre kötelezettnek kell gondoskodnia.

(5) Fagyveszélyes időszakban a csúszásveszély kialakulása miatt semmilyen lefagyást eredményező folyadék közterületre nem juttatható.

6. § (1) Dunaszekcső közigazgatási területén az avar és kerti hulladék nyílttéri égetése – a (3) – (7) bekezdésben foglaltak kivételével – tilos.

(2) A község területén az avar és kerti hulladék kezelését, hasznosítását elsősorban komposztálással kell elvégezni.

(3) Az avar és kerti hulladék nyílttéri égetése – a 7. §-ban foglalt korlátozásokkal – az ingatlannal közvetlenül határos ingatlanok tulajdonosainak előzetes értesítése mellett, az alábbi időszakokban

(4) Az avar és kerti hulladék égetése 18. életévét betöltött, cselekvőképes személy által vagy felügyelete mellett, a tűzvédelmi előírások betartásával végezhető úgy, hogy az égetéssel, az égetés hősugárzásával környezeti, vagyoni kárt ne okozzon, az emberi egészséget, a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse.

(5) Az ingatlanon kizárólag az ott képződött avar és kerti hulladék égethető el. Az égetésre a környezeti terhelés csökkentése érdekében száraz anyaggal, a meteorológiai viszonyokra figyelemmel, szélcsendes időben kerülhet sor.

(6) Égetni csak száraz kerti hulladékot lehet.

(7) Az avar és a kerti hulladék égetését úgy kell elvégezni, hogy a környezetét erősen zavaró, ingerlő füst, bűz, pernye és hőtermelés hatása ne álljon fenn, az tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.

(8) Nagy mennyiségű füstöt termelő nedves kerti hulladék égetése tilos.

(9) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani (pl. lapát, ásó, homok, vödör, oltóvíz), amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg eloltható.

(10) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást, izzást vízzel, földrakással, kéziszerszámokkal stb. meg kell szüntetni.

7. § (1) Az avar és kerti hulladék égetése vasárnap és ünnepnapokon tilos. Az égetendő avar és kerti hulladék nem tartalmazhat semmilyen más kommunális, ipari eredetű, illetve veszélyes hulladékot vagy vegyi anyagot, a környezetre ártalmas, vagy az égés közben azzá váló anyagokat (pl.: műanyag, gumiabroncs, festék, éghető települési szilárd hulladék, stb.). Az égési folyamat gyorsítása, elősegítése céljából égésgyorsító szer (robbanásveszélyes anyag, tűzveszélyes folyadék, gázolaj, tüzelőolaj, petróleum, növényi olaj stb.) használata tilos.

(2) Tilos a nyílttéri égetés a füst-köd riadó alkalmával elrendelt korlátozás időtartama alatt. A hatóság által elrendelt általános tűzgyújtási tilalom idején, az elrendelt korlátozás időtartama alatt az általános tűzgyújtási tilalom idejére vonatkozó szabályokat be kell tartani, amelyek a következők: tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban, és az ezek 200 méteres körzetén belül levő külterületi ingatlanokon. Ide értendők a felsorolt területeken található tűzrakó helyek, a vasút és közút menti fásítások, de tilos a parlag- és gaz égetése is.

(3) Tilos az avar és kerti hulladék nyílttéri égetése jogszabállyal műemlékké nyilvánított ingatlan területén, közterületen, egészségügyi, oktatási és kulturális intézmények 100 méteres körzetében az intézmény nyitvatartási ideje alatt.

(4) Tilos a nyílttéri égetés a közművek védőtávolságán belül.

(5) Lábon álló növényzet, tarló égetése tilos.

(6) Közterületen avar és kerti hulladék égetése tilos.

8. § Ez a rendelet 2023. július 1-jén lép hatályba.

9. § E rendelet hatálybalépésével egy időben hatályát veszti a köztisztaságról, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendjéről szóló 6/2019. (VIII.27) számú önkormányzati rendelet, valamint annak módosításáról szóló 8/2020. (XI.9.) önkormányzati rendelet.