1.⁷ Bevezetés és előzmények

Geresdlak Község Önkormányzatának - tekintettel a Geresdlak 07. hrsz ingatlan évszázadok óta érintetlen, mocsaras jellegére, természeti jellegének sokszínűségére - megkeresésére a Duna-Dráva Nemzeti Park 2020. október 08. napján kelt tájékoztatása szerint Geresdlak 07. hrsz-ú ingatlan a Nemzeti Ökológiai Hálózat része, Ökológiai Folyósó besorolással bír. A vonatkozó Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény alapján az érintett területen olyan változtatás nem eszközölhető, amely annak ökológiai funkcióját megszünteti. A terület jellegéből fakadóan ott és a szomszédos területeken védett állatfajták élhetnek és esetleg védett növényfajok is előfordulhatnak, amelyek károsítása, elpusztítása a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben (továbbiakban: Tvt.) meghatározottakkal ellentétes.

A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály szervezésében 2020. november 24. napján a fent megjelölt ingatlanon 35200/3534-9/2020. szám alatt rögzített jegyzőkönyv tanúsága szerint került sor helyszíni szemlére, ahol megállapításra került, hogy a tárgyi ingatlan egy időszakos vízfolyás, mely völgyes területen húzódik, összegyűjtve a környező területekről érkező vizet, dús növényzettel borítva, ahol a fás szárú növények a víz lefolyását nem akadályozzák. A terület megváltoztatásával (beszántás) a környező területek is beiszapolódnak, a közel eső területeken összefüggő vízborítás is kialakulhat. Megállapítást nyert, hogy a tárgyi vízfolyás ezen szakasza (Geresdlak 07. hrsz.) a Természetvédelmi Hatóság és a Duna-Dráva Nemzeti Park véleménye szerint olyan természeti értékkel bír (ökológiai folyosó) aminek okán annak megváltoztatása nem engedélyezhető, mivel helyreállítása nem megvalósítható, és így jelen állapotban való megőrzése kiemelt fontosságú.

A Tvt 27. § (1) bekezdés alapján a Duna-Dráva Nemzeti Park álláspontja szerint Geresdlak 07. hrsz-ú ingatlan jellegének, ökológiai jellegének megváltoztatása, az érintett terület kitisztítása, a növények eltávolítása, ritkítása, a vízvédelmi sáv megbontása, változtatása vagy a terület szántása jelentős károsodás veszélyét rejti. Ezen veszélyforrások csökkentése, megszüntetése kiemelkedően fontos annak érdekében, hogy a terület helyi jelentőségű védett természeti területté válhasson.

A helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítás szolgálja a kialakult ökoszisztéma megőrzését.

2.⁸ A terület azonosító és alapadatai

· Megye: Baranya

· Település: Geresdlak

· Védettségi szint: helyi jelentőségű

· Kiterjedése: 15,7591 hektár

· Ebből fokozottan védett: 0 hektár

· Hatályba lépés éve: 2021

· Természetvédelmi kezelő: Geresdlak Község Önkormányzat és Képviselő-testület

2.2. A működési területe szerint érintett nemzeti park igazgatóság

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 7625 Pécs, Tettye tér 9.

2.3. A területen illetékes természetvédelmi hatóság

Geresdlak Község jegyzője, Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal, 7761 Erzsébet, Fő út 135.

2.4. A terület védelméről szóló önkormányzati rendelet és módosításai

A helyi jelentőségű védett természeti területek védettségének fenntartásáról szóló 23/2015. (XI. 15.) önkormányzati rendelet a helyi jelentőségű védett természeti terület védettségét elrendeli és fenntartja.

2.5. A tervezési területre vonatkozó helyi jogszabályok

· Geresdlak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2018. (X.25) önkormányzati rendelete a településkép védelméről;

· Geresdlak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2006 (V.18.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról

· Geresdlak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2015. (V.15.) önkormányzati rendelete a közterületek rendjéről és használatáról

· Geresdlak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013. (XII.30.) önkormányzati rendelete a helyi környezetvédelemről és köztisztaság helyi szabályairól

· Geresdlak Község Önkormányzat települési környezetvédelmi programja

3.⁹ A védett terület jelenlegi állapotának rövid leírása

3.1. Táj-és kultúrtörténeti adottságok

Geresdlak a dél-dunántúli Baranyai-dombságban fekszik, őshonos, természetes élővilága szubmediterrán klímahatás alatt álló, őshonos fajkészlete is ennek megfelelő. A táj hosszas emberi használata következtében a tágabb környezetre is jellemző, hogy élővilága mára elszegényedett, a specialista és szubmediterrán jelleget határozottan mutató fajok megritkultak, a növényzetet generalista, tágtűrésű fajok alkotják alapvetően, melyek mellé gyomok társultak, az érzékeny színező elemek, specialista fajok ritkák.

A védelemben részesített terület Geresdlak déli-délkeleti részén, mezőgazdasági területek kultúrsivatagában húzódó, két völgyből álló völgyrendszer, melyek völgytalpán a tájban megritkult nedves fátlan területek húzódnak. Jelentőségét emeli, hogy a megfigyelhető általános szárazodás miatt a hasonló területek intenzív mezőgazdasági művelésbe vonásának lehetősége könnyebbé vált. A meglévő természetes vegetáció egész esztendőben érvényesülő talajborítása, a természetes növényzet vízvisszatartó képességével együtt alkalmas a vízháztartás kiegyenlítésére, a lehulló és vízfolyás útján érkező csapadék megtartására, elfolyásának lassítására, míg a hasonló fátlan területek intenzív művelése – jellemzően szántófölddé alakítása – lehetővé teszi a talaj gyors kiszáradását. A völgyaljak ellaposodó részei jellemzően nedvesebbek a talajban vízfolyás felé áramló víz miatt, így egyébként is kevéssé alkalmasak szántóföldi gazdálkodásra, ennek köszönhetik fennmaradásukat is. A korábbi gazdálkodási szerkezet megváltozása miatt a gyepterületek extenzív gazdálkodása – kaszálás, legeltetés – megszűnt, ennek következtében a szukcesszió, a fás növényzet kialakulása megindult, a fátlan területek cserjésekkel és fiatal erdőkkel tarkítottak. A szukcessziós folyamatban az őshonos fajok vesznek részt, a területet fásszárú növényi invázió egyelőre nem érinti, így a kialakuló erdős-cserjés területek természetszerű őshonos állományokat nevelnek.

3.2. Élettelen természeti értékek

A tervezési területen nem találhatók védendő földtani, felszínalaktani értékek, barlangok.

3.3. Vegetáció

A területen előforduló (térképen is jelzett) élőhelytípusok az alábbiak (Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer szerint):

· B1a x OD x P2a – Cserjésedő nádasok jelentős inváziós lágyszárú (aranyvessző) fertőzéssel

· B5 x J2 – Füzes mocsár foltokkal tarkított magassásosok

· OA – Másdolagos vízfolyások (csatornák)

· OA x BA x J4 – Füzesekkel kísért, mocsaras partú másodlagos vízfolyások

· OD x B5 – Magassásosok jelentős inváziós lágyszárú (aranyvessző) fertőzéssel

· OF – Magaskórós ruderális gyomnövényzet

· P2b - Galagonyás-kökényes száraz cserjések

· P2b x RB - Galagonyás-kökényes száraz cserjések és őshonos fafajú pionír erdők mozaikja

· RB - Őshonos fafajú pionír erdők

· RB x J4 – Pionír füzesek

· RB x J4 x B5 – Pionír fűzligetek sásos aljnövényzettel

· S2- Nemes nyarasok

· T1 - Szántóföldek

3.4. Fauna

Az észlelt védett állatfajok a következők:

· tövisszúró gébics (Lanius collurio) – cserjésekben fészkel

· cigány csaláncsúcs (Saxicola rubicola) – cserjésekben fészkel

· barátposzáta (Sylvia atricapilla) – cserjésekben fészkel

· fülemüle (Luscinia megarhynchos) - – cserjésekben fészkel

· énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris) – nádasokban, sásosokban fészkel

· nagy tűzlepke(Lycaena dispar) – nedves fátlan területeken él

· málna gyöngyházlepke (Brenthis daphne) – nedves réteken, cserjésekben fordul elő

· atalanta lepke (Vanessa atalanta) – nyílt cserjésekben, gyepekben jellemző

· nappali pávaszem - (Inachis io) – nyílt cserjésekben, gyepekben jellemző

· C-betűs lepke (Polygonia c-album) - nyílt cserjésekben, gyepekben jellemző

· kecskebéka (Pelophylax kl. esculenta) – vizes, tocsogós részeken, csatornaparton jellemző

· vízi sikló (Natrx natrix) - vizes, tocsogós részeken jellemző

3.5. Gazdálkodási jellemzők

A park területén a szükséges fenntartási feladatokat az Önkormányzat látja el, a területen mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, ipari és bányászati tevékenység nem folyhat.

3.6. Turizmus, üdülés és idegenforgalom, természetvédelmi oktatás és bemutatás

A terület szabadon látogatható a rendeletben meghatározott tiltások mellett.

4.¹⁰ Természetvédelmi célkitűzések és stratégiák

A terület legjelentősebb értékei az itt húzódó vízfolyások és az azok által táplált nedves területek, vízhez kötött élőhelyek és ezek fajai. Ezért a legfontosabb a terület vízfolyásainak lehetőség szerinti változatlan, beavatkozásmentes állapotban tartása. Különösen fontos a vízfolyást kísérő füzes-puhafás fásszárú sáv megtartása, közvetlen élőhelyi szerepe, illetve az árnyalás előnyös hatása miatt.

A fátlan területek esetében törekedni kell azok ilyen állapotban történő fenntartására. Ennek érdekében kaszálás, extenzív legeltetés folytatható, mint gazdálkodási mód, illetve időszakonként a fásszárú növényzet gyérítése alkalmazható a helyreállítás érdekében.

A puhafás állományokban, füzesekben gyérítés csak természetvédelmi szakvélemény alapján végezhető, a terület teljes fásszárú állománya egy lépésben nem vágható le, hagyásfákkal kell megőrizni a területek mozaikos jellegét és a szükséges árnyalást. Az elöregedő, odvasodó faegyedek lehetőség szerint megőrzendőek.

A mocsári jellegű rekettye füzes cserjéseket érintetlenül kell hagyni.

A kökényes-galagonyás száraz cserjések művelési ág szerint gyepek, melyek helyreállítása engedélyezhető, de ilyenkor a terület mozaikosságát az érintett rész 20%-át kitevő cserjés vagy fás csoportok meghagyásával szükséges megőrizni.

Erdőgazdálkodási tervvel rendelkező állomány a tervben meghatározottak szerint művelhető, de törekedni kell a természetkímélő módszerek alkalmazására.

Korlátozó és veszélyeztető tényezők

· Növények elöregedése,

· Időjárási szélsőségek,

· Kártevők, kórokozók megjelenése és elszaporodása,

· Invazív és özönnövények megjelenése és terjedése,

· Gondozási hiányosságok,

· Víz- és tápanyagutánpótlás lehetőségének hiánya,

· Emberi beavatkozás, különösen:

o gépjárműves behajtás,

o a téli csúszásmentesítés a védett természeti értékeket károsító módon,

o a természetvédelmi területen vagy annak közelében olyan létesítményt elhelyezni és üzemeltetni, amely a táj jellegét, védett növény – és állatvilágának élettevékenységét, valamint a természetvédelmi terület rendeltetésének betöltését zavarja vagy veszélyezteti,

o szemét és hulladék elhelyezése,

o a terület állagának befolyásolása, veszélyeztetése, a cserjék és a faállomány tördelése, nyesése, kivágása, a lágyszárú növények gyűjtése; a védetté nyilvánított növényfajok magjának szedése, a cserjék és fák kiemelése, átültetése,

o tűzgyújtás, más károsító tevékenység,

o a tereprendezés,

o a talajkitermelés,

o a talajcsere,

o a szántás,

o a terület kitisztítása,

o a tájkép megváltoztatása,

o mocsaras terület jellegének, ökológiai jellegének megváltoztatása vagy az iszaposodásba való beavatkozás,

o ártó sporttevékenységek végzése.

5.¹¹ Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

5.1. A terület és természeti emlék közelében tilos olyan tevékenységet végezni, amely azok állagát befolyásolja vagy veszélyezteti.

Így különösen tilos a cserjék és a faállomány tördelése, nyesése, kivágása, a lágyszárú növények gyűjtése; a védetté nyilvánított növényfajok magjának szedése, a cserjék és fák kiemelése, átültetése.

A fent megjelölt területen tilos: tüzet gyújtani, minden, a természeti terület és értéket bármilyen módon veszélyeztető, illetve károsító tevékenységet végezni, a természetvédelmi területen vagy annak közelében olyan létesítményt elhelyezni és üzemeltetni, amely a táj jellegét, védett növény- és állatvilágának élettevékenységét, valamint a természetvédelmi terület rendeltetésének betöltését zavarja vagy veszélyezteti.

Tilos továbbá természetvédelmi területen vagy annak közelében a biológiai sokféleség, a biodiverzitás csökkentése vagy változtatása, a tereprendezés, a talajkitermelés, a talajcsere, a szántás vagy a terület kitisztítása, a tájkép megváltoztatása, mocsaras terület jellegének, ökológiai jellegének megváltoztatása vagy az iszaposodásba való beavatkozás.

A fent megjelölt területen sporttevékenység végzése tilos.

A területen gépjárművel közlekedni – a meglévő és arra kijelölt utak kivételével – csak természetvédelmi kezelés, jogszerű mezőgazdasági tevékenység, külön jogszabályban erre feljogosított személyek feladatainak ellátása, valamint életveszély elhárítása céljából lehet.

5.2. A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a természetvédelmi területen és annak közelében különösen

5.3. Látogatás

A terület szabadon látogatható, de az ott végzett tevékenységek csakis a természetvédelmi, helyi védettségi előírások figyelembevételével végezhetők.