1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni Geresdlak Község Önkormányzat (továbbiakban: település) közigazgatási területén életvitelszerűen élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező

(2) E rendelet hatálya a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az a)-d) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) E rendelet hatálya kiterjed a Sztv. 3. § (3) bekezdésében, a 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló (továbbiakban: Gyvt.) 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakra.

(4) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül, a település község közigazgatási területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(5) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat együttműködési megállapodás keretében más önkormányzattal, illetve civil, társadalmi szervezetekkel kötött ellátási szerződése alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az ellátásban részesülő személyekre.

2. § (1) Az Sztv.-ben, valamint e rendeletben meghatározott feltételek szerint a település Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ) alapján átruházott hatáskörében a jegyző dönt:

(2) Az SZMSZ alapján átruházott hatáskörében a polgármester dönt:

(3) Amennyiben az e rendeletben szabályozott alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott, vagy önállóan működő és gazdálkodó intézmény keretében történik, az intézményvezető a rendeletben meghatározott feltételek szerint:

3. § (1)¹ A szociális ellátások iránti kérelmet a kérelmező az Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal Geresdlaki Kirendeltségéhez (a továbbiakban: hivatal) az e célra rendszeresített formanyomtatványon jelen rendelet megfelelő számú (1-4. számú) mellékletének kitöltésével nyújthatja be, továbbá szóban is előterjesztheti, amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni és gondoskodni kell az igénylőlap kitöltéséről.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell nyilatkozatot

(3) A kérelemhez mellékelni kell:

(4) A jövedelem számításánál az Sztv. 4. § és 10. § (2) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni.

(5) A hivatal köteles a kérelmező által benyújtott igazolások, adatok valódiságát vizsgálni, – amennyiben szükségesnek látja –környezettanulmányt készíthet. A 6 hónapon belül készült környezettanulmány ismételten felhasználható.

(6) Az e rendeletben és az Sztv.-ben meghatározott feltételek hiányában vagy azok megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell:

(7) Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete, valamint átruházott hatáskörében a polgármester a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, vagy pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné –elengedheti.

(8) A megállapított támogatás folyósítása elsősorban az ügyfél folyószámlájára történő átutalással történik.

(9) A természetbeni ellátásként megállapított lakhatási támogatást havonta kell folyósítani.

(10) Az önkormányzat készpénzben, illetve természetbeni ellátásként e rendeletben meghatározott esetekben étkezési utalványban vagy a Startmunkaprogram keretében megtermelt termény formájában nyújtott önkormányzati támogatásban részesítheti azokat a személyeket, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

4. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére az e rendeletben meghatározottak szerint települési támogatást nyújt.

(2) A települési támogatás adható

(3) A települési támogatást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, rászorultságot egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatást úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.

(4) Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni, illetve nyilatkozatot tenni a tárgyévi kérelméhez, ha a jogszabályoknak és a rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta:

(5) Annak igazolására, hogy a szülő gyermekét egyedül neveli, illetve gyermektartásdíjban részesül, bontóperi vagy gyermekelhelyezésről szóló ítélet, képzelt apát megállapító határozat, gyermektartásdíjat megállapító bírói ítélet vagy ez irányú bírósági eljárás megindításáról szóló okirat szolgálhat.

(6) A települési támogatás létfenntartási gondokkal küzdő személynek időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási gondja enyhítésére, ismétlődően, tárgyévben a kérelem benyújtásától négy havonta 3.000,- Ft, gyermeket nevelő családban 4.000,- Ft értékű vásárlási utalvány formájában is nyújtható.

(7) A települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(8) A természetbeni szociális ellátás formái: étkezés, gondozási díj átvállalása, a gyermek tanulmányaival és a lakhatással összefüggő kiadások támogatása.

(9) A települési támogatás folyósítása készpénzben, gyógyszer-, vásárlási utalvány formájában vagy a jogosult közvetlen költségeinek átvállalásával történhet.

(10) A készpénzben megállapított települési támogatás felhasználásáról a jogosult az összeg felvételétől számított 30 napon belül elszámoltatható.

(11) Nem állapítható meg települési támogatás annak az aktív korú személynek, aki álláskeresőként, illetve akinek a családjában élő személy munkanélküliként a munkahely keresés céljából nem működik együtt a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával.

(12) Az ellátás igénylésénél csatolni kell a nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását a nyugdíjszerű ellátás összegéről, egyéb esetben előző havi jövedelemigazolást.

(13) A fogyatékosok nappali intézményében történő elhelyezéskor a (1) bekezdésben foglaltakon kívül az illetékes ideggondozó szakvéleményét; tanköteles gyermek felvételi kérelme esetén a tankötelezettség teljesítése alóli felmentést tartalmazó határozat másolati példányát csatolni kell.

(14) A személyi térítési díjak elengedése, mérséklése iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, melyhez csatolni kell az igénybevevő és családtagjai nyugdíjszerű ellátásáról szóló igazolást a nyugdíjszerű ellátás összegéről, előző havi jövedelemigazolását, továbbá nyilatkozatát, hogy nincs tartásra kötelezett és képes hozzátartozója, valamint az egészségi állapotról szóló háziorvosi szakvéleményt.

(15) A személyi térítési díjak megállapításához szükséges jövedelemszámításnál a kérelem benyújtását megelőző havi rendszeres jövedelem vehető figyelembe.

5. § (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, háztartásoknak az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A lakhatás elősegítése érdekében települési támogatásként

(3) A kérelemhez csatolni kell

(4) Lakhatási támogatás lakóingatlanonként egy személy részére állapíthatók meg.

(5) A lakhatást elősegítő települési támogatás a fűtési támogatás kivételével a kérelem benyújtását követő hónapjának első napjától egy év időtartalomra kerül megállapításra, de legfeljebb a lakáshoz kapcsolódó jogviszony időtartamára.

(6) A fűtés támogatás iránti kérelem a fűtési szezon időtartama alatt, azaz október, november, december, valamint ezt követő január, február, március hónapokban nyújtható be, egy alkalommal évente és a kérelem benyújtását követő hónap első napjától a fűtési időszak végéig kerül megállapításra.

(7) Nem jogosult lakhatást elősegítő települési támogatásra

(8) Nem jogosult továbbá a közüzemi díj támogatásra,

(9) Az elismert lakásnagyság:

(10) A közüzemi díj támogatás megszűnik:

(11) Az (8) bekezdés c) pontja alapján előírt visszafizetési kötelezettség esetén a jegyző, amennyiben az egyösszegű visszafizetés a kérelmező megélhetését veszélyezteti, részletfizetési kedvezményt engedélyezhet.

(12) Amennyiben a közüzemi díj támogatás folyósítása a (8) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján kerül megszűntetésre, úgy a támogatás ugyanarra a lakásra a megszűntetést követő 6 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(13) Fűtési támogatás állapítható meg annak a bérlőnek, tulajdonosnak aki:

(14) A fűtési támogatás csak a lakás céljára használt ingatlan tekintetében, fűtés céljára igénybe vett gázfogyasztásra, elektromos áram-, tüzelőolaj-, fa- és szén-, valamint PB gázfogyasztásra jár.

(15) A fűtési támogatás összege, fűtési időszakra, havonta, az (11) a) pont szerint 1.500 Ft, a (11) b) c) d) pont szerint 2.000 Ft.

(16) A fűtés támogatás a gáz-, illetve elektromos fűtés esetén, a szolgáltató részére, átutalásra kerül, aki a jogosult számláján a támogatás összegét jóváírja.

(17) A fűtési támogatás, amennyiben a kérelmező tüzelőolaj, a fa- és szén, vagy a PB gázfogyasztást számlával nem tudja igazolni jogosultság esetében a támogatás természetben (fa, stb.) is nyújtható.

(18) A tüzelőolaj, a fa- és szén, vagy a PB gázfogyasztást igazoló jogosultak részére időarányosan, a kérelmező nevére és a Erzsébet községben található lakcímére kiállított számla összegének, de legfeljebb 6.000,- forint összegig egy összegben, postai úton, vagy folyószámlára történő utólagos utalással kerül folyósításra. A kifizetés módjáról kérelmező nyilatkozik.

(19) Közüzemi díj támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, egyedül élő esetén a 130%-át és vagyona sem neki, sem a vele együtt élő személyeknek nincs.

(20) A közüzemi díj támogatás összege: 1.000 Ft, három vagy több gyermeket nevelő személy esetében 1.500,-Ft, de nem haladhatja meg a havi számla összegét.

(21) A közüzemi díj támogatás a kérelem benyújtása hónapját követő hónap első napjától kerül megállapításra.

(22) A közüzemi díj támogatás folyósítása havonta a kérelmező által megjelölt szolgáltató részére történik a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig.

6. § (1) A jegyző a településen bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen élő személy részére, aki önhibáján kívül az általa lakott lakásra a lakhatással kapcsolatos kiadásaival összefüggő adósságot halmozott fel, adósságcsökkentési támogatást nyújt.

(2) Az adósságcsökkentési támogatás igénybevételére jogosult az adóssággal terhelt:

(3) Az adósságcsökkentési támogatás igénybevételére jogosult:

(4) Az elismert lakásnagyságot az 5. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint kell figyelembe venni.

(5) A (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából hátraléknak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

(6) Az adósságkezelési szolgáltatásba bevonható, a lakhatással kapcsolatos kiadásokhoz kapcsolódó adósság felső határa nem haladhatja meg az 500.000,- forintot.

(7) Amennyiben a többféle hátralék együttes összege a (6) bekezdésben meghatározott összeghatárt meghaladja, a kérelmező csak ahhoz az adósságtípushoz kaphat adósságcsökkentési támogatást, amelyik a lakhatását veszélyezteti.

(8) Az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelemhez ki kell tölteni jelen rendelet 1. számú és az 1/b számú mellékleteit, illetve csatolni kell:

(9) Az adósságcsökkentési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő háztartások és személyek számától.

(10) Nem állapítható meg az adósságcsökkentései támogatás:

(11) A jegyző döntése előtt az együttműködésre kijelölt szociális és gyermekjóléti intézmény adósságkezelési tanácsadója a kérelmező jövedelmi, vagyoni viszonyairól, életkörülményeiről részletes helyszíni környezettanulmányt készít.

(12) Az önkormányzat az adósságcsökkentési támogatással kapcsolatos egyes feladatait az Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatalon és az együttműködésre kijelölt szociális és gyermekjóléti intézményen keresztül látja el.

(13) Az önkormányzat adósságkezelési tanácsadást a 6. § (3) d) megjelölt együttműködésre kijelölt intézmény útján látja el, amelynek keretében

(14) Az adósságcsökkentési támogatásra jogosult köteles az adósságkezelési tanácsadást igénybe venni, ennek érdekében az adósságkezelési tanácsadójával együttműködni, és vele írásbeli megállapodást kötni.

(15) Az adósságkezelési tanácsadó az adóssággal rendelkező személlyel írásos megállapodást köt, amely tartalmazza

(16) Az adósságkezelés időtartama alatt az adósságkezelési tanácsadó

(17) Az adósságkezelési tanácsadás formája lehet egyéni vagy csoportos, a részvétel időpontját és a tanácsadás formáját az adósságkezelési tanácsadó határozza meg.

(18) Az adósságkezelési tanácsadó havonta

(19) Az együttműködés során az adóssággal rendelkező személy köteles

(20) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a már e címen kifizetett összeget a külön határozatban foglaltak szerint vissza kell téríteni, ha a jogosult

(21) A (19) bekezdés alapján előírt visszafizetési kötelezettség esetén a polgármester, amennyiben az egyösszegű visszafizetés a kérelmező megélhetését veszélyezteti, részletfizetési kedvezményt engedélyezhet.

(22) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg a kezelendő hátralék 25-%-át és összege legfeljebb 50.000,- forint. A támogatás a határozatban megjelölt időponttól kezdődően legfeljebb 24 havi részletekben nyújtható.

(23) Az önkormányzat az adósságcsökkentési támogatást a tanácsadó jelzése alapján utólag, a tárgyhónapot következő hónap 5. napjáig utalja át az adósságkövetelés jogosultjának.

7. § (1) Települési támogatásként az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való teljes vagy részbeni hozzájárulás állapítható meg annak a személynek,

(2) Az (1) bekezdés aa) pontja szerinti települési támogatás a kérelem benyújtásától egy éves időtartamra állapítható meg, összege az igazolt gyógyszerköltség, de éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(3) Az (1) bekezdés ab) és pontja szerinti települési támogatás összege az igazolt gyógyszerköltség, de nem lehet több alkalmanként mint 3000,-Ft, és éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(4) A kérelmező havi rendszeres gyógyszerköltsége az 1. számú és az 1/c számú melléklet kitöltésével kérelem formájában nyújtható be, a megelőző háromhavi, háziorvos vagy szakorvos által igazolt gyógyszerköltség egyhavi átlagával.

(5) A gyógyszertámogatást legfeljebb hat hónapra lehet megállapítani.

(6) E jogcímen települési támogatás nem állapítható meg abban az esetben, ha a kérelmező bármilyen jogcímen közgyógyellátásban részesül.

8. § (1) Ápolási célú települési támogatás állapítható meg a település közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen lakó nagykorú közeli hozzátartozónak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

(2) A döntést a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háziorvos vagy szakorvos igazolása, a lakókörnyezetben végzett környezettanulmány figyelembevételével kell meghozni.

(3) A környezettanulmány kiterjed arra, hogy az ápolt személy közvetlen lakó környezete mennyiben biztosítja

(4) Az ápolási célú települési támogatás kérelemre indul, melyhez jelen rendelet 1. számú és 1/d. számú mellékletének kitöltése és benyújtása szükséges.

(5) A támogatás folyósítása alatt az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítése bármikor ellenőrizhető.

(6) Az ápolási célú települési támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-a.

(7) Az ápolási támogatás legfeljebb tizenkét hónap időtartamra állapítható meg.

9. § (1) A képviselő-testület temetési támogatást állapít meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott és az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-a, míg egyedülálló esetében 300%-a.

(2) A temetési támogatás összege 10.000 Ft.

(3) A támogatás megállapításának feltétele, jelen rendelet 1. számú és 1/e. számú mellékletének kitöltése, továbbá, hogy az eltemettető a haláleset időpontjában a községben bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezzen, illetve életvitelszerűen a településen éljen.

(4) A temetési támogatást a temetés napját követő 30 napon belül lehet igényelni. A kérelemhez mellékelni szükséges a halotti anyakönyvi kivonatot és a temetés költségéről a temettető nevére kiállított számlát és jövedelemigazolást.

(5) Nem állapítható meg a támogatás, ha az igénylő a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesül, továbbá köztemetés esetén.

10. § (1) Pénzbeli ellátásként rendkívüli települési támogatás nyújtható, azon szociálisan rászoruló személy részére, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd és önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak alapján rendkívüli települési támogatást lehet nyújtani annak a személynek,

(3) Rendkívüli települési támogatásban az a személy részesíthető, akinek:

(4) A rendkívüli települési támogatás összege legalább 5.000 forint, de legfeljebb 50.000 forint lehet.

(5) Rendkívüli települési támogatás természetbeni juttatásként – az önkormányzat rendelkezésére álló készlet erejéig – tűzifa formájában is nyújtható.

(6) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet jelem rendelet 1. számú és 1/f. számú mellékletének kitöltésével lehet és mellékelni kell a kérelemben megjelölt rendkívüli élethelyzet igazolására szolgáló bizonyítékokat.

11. § (1) A jegyző rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a polgármester egyetértési joga alapján rendkívüli települési támogatásként szociális kölcsön formájában eseti szociális segélyt adhat.

(2) A szociális kölcsön abban az esetben állapítható meg, ha a háztartás a kérelem benyújtásakor havi rendszeres jövedelemmel rendelkezik és az egy főre jutó jövedelem a 115 000 Ft-ot nem haladja meg.

(3) A kölcsön összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény ismeretében. Az egyedi mérlegelés során a speciális élethelyzetet (súlyos betegség, elemi kár, bűncselekmény áldozata, haláleset stb.) kell mérlegelni. Egyedi mérlegelés alapján a kölcsön mértéke lehet a kiadás 100%-a is, de legfeljebb 200 000 Ft.

(4) A szociális kölcsön kamatmentes, és azt legfeljebb egy év alatt, havi egyenlő részletekben kell visszafizetni, a jogosultság megállapítását követő második hónap 1. napjától.

(5) A szociális kölcsön egy háztartáson belül egy személynek állapítható meg.

(6) A Polgármester, amennyiben a háztartásban élők egy főre jutó havi jövedelme 115 001 Ft és 150 000 Ft közé esik, akkor méltányosságból szociális kölcsönben részesítheti azt a háztartást, amely az előre nem látható vis maior esemény folytán (különösen: elemi kár, bűncselekményből származó kár, vagy egészsége érintő esemény) került nehéz helyzetbe. A kölcsön mértéke a 200 000 Ft-ot nem haladhatja meg. A döntés előkészítés során minden esetben környezettanulmányt kell készíteni.

(7) A szociális kölcsönről szóló döntésben meg kell határozni a kölcsön visszafizetési ütemezését, futamidejét és a havi visszafizetendő összeget. Valamennyi szociális kölcsönt megállapító határozatban ki kell kötni a támogatás

(8) Aki a szociális kölcsön formájában nyújtott eseti szociális segély visszafizetésére vonatkozó kötelezettségét önhibáján kívül nem képes teljesíteni, annak legfeljebb hat hónap időtartamra engedélyezhető a törlesztés szüneteltetése, vagy a támogatás még vissza nem térített összegének részben vagy egészben történő elengedése.

(9) A kölcsön formájában nyújtott eseti szociális segély törlesztésének szüneteltetéséről, a támogatás még vissza nem térített összegének részben vagy egészben történő elengedése iránti kérelemről a Polgármester dönt.

(10) A szociális kölcsön iránti kérelmet e rendelet 1. és az 1/g. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

12. § (1) Szociális támogatásra pályázatot a képviselő-testület írhat ki a tárgyévi költségvetéséről szóló rendeletben biztosított keretösszeg mértékéig, a pályázati kiírásban részletesen meghatározott szabályok és feltételek, valamint kiértékelési szempontok mellett.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályok alapján kiírt támogatás iránti kérelmeket jelen rendelet 1. számú és 1/h. számú mellékletének a kitöltése és a pályázati anyag benyújtása mellett a polgármester bírálja el a pályázati kiírásban foglaltak alapján.

(3) A benyújtott pályázat érvénytelen, ha nem felel meg a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek. Erről a kérelmezőket – az ok megjelölésével – értesíteni kell.

(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(5) Pályázat útján az a törvényes képviselő, szülő, gyám a középfokú vagy általános iskolai tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke után tanulmányi ösztöndíjban részesíthető,

(6) Az tanulmányi ösztöndíj összege gyermekenként a tárgyévi tanévben 5.000,- Ft.

13. § (1) A képviselő- testület évente július 31. napjáig meghozott külön határozatával, a tárgyévre vonatkozóan bölcsőde-, óvoda-, illetve iskola tanévkezdési támogatás folyósításáról dönthet.

(2) A támogatásra jogosult az a településen bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező szülő, az örökbefogadó szülő, a gyám, akinek gyermeke bölcsődei, óvodai nevelésben vesz részt vagy általános, illetve középfokú oktatási intézmény tanulója, és a gyermekkel azonos bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 % - át.

(3) Tanévkezdési támogatásban részesíthető továbbá az az önálló keresettel nem rendelkező fiatal felnőtt, aki felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat

(4) A tanévkezdési támogatásra való jogosultság feltétele a tanulói jogviszonyról szóló igazolás bemutatása.

(5) A bölcsőde-, óvoda-, illetve iskola-tanévkezdési támogatás kérelemre kerül megállapításra, a megállapításával kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

(6) A támogatás iránti kérelem jelen rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon nyújtható be.

(7) A tanévkezdési támogatás évente egy alkalommal, szeptember 1-je és október 15.-e között kerül kifizetésre.

(8) A támogatás összege a költségvetési rendeletben meghatározottak szerint 10.000,- Ft gyermekenként.

(9) A támogatást egy gyermek után csak az egyik szülője veheti igénybe. Amennyiben mindkét szülő esetében fennállnak a jogosultsági feltételek, azonban a szülők külön élnek, úgy az a szülő jogosult a támogatást igénybe venni, akinél a gyermek elhelyezésre került vagy bírósági ítélettel osztott gondozásban lévő gyermek esetében a szülők közötti megosztás arányában.

14. § (1) Települési támogatás állapítható meg a karácsonyi többletkiadások viseléséhez nyújtott támogatásként a településen állandó lakhellyel és életvitelszerűen élő személyek részére.

(2) A Képviselő-testület évente meghozott külön határozatával, a tárgyévre vonatkozóan karácsonyi többletkiadások viseléséhez nyújtott támogatás folyósításáról dönthet, mely akkor kerülhet folyósításra a tárgyévre vonatkozóan, ha arról a Képviselő-testület legkésőbb november 30. napjáig – az Önkormányzat tárgyévi költségvetési kerete függvényében – döntést hozott.

(3) A karácsonyi többletkiadások viseléséhez nyújtott támogatás évente egy alkalommal, november 30.-a és december 20.-a között kerül nyújtásra.

(4)² A Támogatás összegét legkésőbb november 30. napjáig a Képviselő-testület határozza meg a költségvetési kerete függvényében háztartásonként.

(5) A háztartásonként egy támogatás vehető igénybe, amennyiben a kérelmező háztartásban élők egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át.

15. § (1) Idősek napi támogatás a településen állandó lakhellyel rendelkező és életvitelszerűen élő, 60. életévüket az adott év december 31-éig betöltött személyek részére kerül biztosításra, amennyiben a háztartásban élők egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át.

(2) A Képviselő-testület évente meghozott külön határozatával, a tárgyévre vonatkozóan a támogatás folyósításáról dönthet, mely akkor kerülhet folyósításra a tárgyévre vonatkozóan, ha arról a Képviselő-testület legkésőbb november 30. napjáig – az Önkormányzat tárgyévi költségvetési kerete függvényében – döntést hozott.

(3) Az idősek napi támogatáshoz nyújtott támogatás évente egy alkalommal, november 30.-a és december 20.-a között kerül nyújtásra.

(4) Az idősek napi támogatás összege 3.000,- Ft/Fő/év.

16. § (1) A haláleset helye szerinti illetékes települési önkormányzat polgármestere átruházott hatáskörében köteles gondoskodni azon személy közköltségen történő eltemettetéséről, akinek halálesete az illetékességi területen következett be, és akinek nincs vagy nem lelhető fel tartásra köteles hozzátartozója vagy fellelhető ugyan, de az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) Közköltségen történő eltemetésről a helyben szokásos legolcsóbb szertartás szerint kell eljárni, lehetőség szerint figyelembe véve az elhalt felekezeti hovatartozását.

(3) A költségcsökkentés érdekében az önkormányzat köztemetés lebonyolítására (pl.: sírásás, temetés stb.) közmunkásokat biztosít.

(4) A polgármester egyedi esetekben kérheti az egyházak közreműködését a temetési szertartás térítésmentes lebonyolítására.

17. § (1) Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások közül a következőket biztosítja:

(2) a 19. § (1) bekezdés a) esetében az önkormányzat a házi segítségnyújtást a társulásban működő Pécsváradi Gondozási Központ Házi Segítségnyújtó Szolgálaton keresztül biztosítja.

(3) a 19. § (1) bekezdés b) esetében társulásában „Sombereki Caritas” Integrált Alapszolgáltatási Központon keresztül,

(4) a 19. § (1) bekezdés c) esetében az önkormányzat fenntartásában működő Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda és Konyha Főzőkonyháján keresztül a 19. § (1) bekezdés d) e) esetben társulásában működő Pécsváradi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül,

(5) a 19. § (1) bekezdés f) esetében a falugondnoki szolgálatot külön rendeletben meghatározottak szerint nyújtja a település.

(6) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez jelen rendelet 4. számú mellékletét kell kitöltve benyújtani.

18. § (1) Az önkormányzat házi segítségnyújtás keretében gondoskodik az Sztv. 63. §-ában meghatározott személyekről. A házi segítségnyújtás igénybevételénél feltétel a gondozási szükséglet megléte.

(2) Az Önkormányzat önkormányzati intézményfenntartó társulási megállapodás keretében

(3) Az ellátások igénybevételének módjáról tájékoztatást nyújt az önkormányzat.

19. § (1) A Családsegítés az Sztv. 64. §-ának rendelkezései alapján működik. Az önkormányzat az alapellátást a Pécsváradi Család- és Gyermekjóléti Központ, Szolgálat és Gyermekétkeztetési Intézményével látja el, önkormányzati társulás keretében.

(2) A családsegítés körében biztosított ellátás térítésmentes.

20. § (1) A szociális étkeztetést az önkormányzat a Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda és Konyháján történő napi egyszeri meleg étkeztetéssel biztosítja. Az étkeztetés igénybe vehető elvitellel vagy házhoz szállítással. A kérelmeket az Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal Geresdlaki Kirendeltségén kell benyújtani jelen rendelet 3. számú mellékletének kitöltésével.

(2) A képviselő-testület az Sztv. 62. §-ában meghatározott étkeztetést a törvényi szabályok szerint az alábbi feltételekre figyelemmel biztosítja.

(3) Szociálisan rászorult személy, aki az alábbi feltételek közül legalább egynek megfelel:

(4) Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki

(5) Az étkeztetés iránti igényeket a hivatalnál az e rendelet 3. mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell előterjeszteni.

(6) Az étkeztetés megállapításának hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

(7) Az ellátás megszűnése esetén az Sztv. 100-102. § rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni.

(8) Az étkezésért fizetendő térítési díj (továbbiakban: személyi térítési díj) megállapításánál a szolgáltatást igénybe vevő személy havi jövedelemét, kiskorú igénybe vevő esetén a családban az egy főre jutó havi jövedelmet kell figyelembe venni.

(9)³ Az intézményi térítési díj a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete.

(10) Ingyenesen ellátásban kell részesíteni azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.

(11)⁴ A személyi térítési díj havi összege nem haladhatja meg az (8) bekezdés szerinti jövedelem 30%-át, míg a napi személyi térítési díj - az Szt. 116. § (2) bekezdésében és 117/B. §-ában foglaltak kivételével - nem haladhatja meg az Szt. 116. § (3) bekezdése, illetve 117. § (1) bekezdése szerinti jövedelemhatár harmincad részét étkeztetés igénybevétele esetén.

(12)⁵ A személyi térítési díj az önkormányzati fenntartó konkrét összegben állapítja meg a kerekítés aktuális szabályainak megfelelően, és arról az ellátást igénylőt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja. Az önkormányzati fenntartó a személyi térítési díjat határozattal is megállapíthatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(13) A személyi térítési díj összege az önkormányzat döntése alapján csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik.

(14)⁶ Az étkezésért fizetendő térítési díj mértékét az intézményekben alkalmazandó nyersanyagnormákról és térítési díjakról szóló 7/2015. (IV. 20.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: Térítési díj rendelet) tartalmazza.

(15) Az igénylő kérelmének és a jogosultságának elbírálását követően megállapodást köt a szolgáltatóval.

(16) Az (13) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza

(17) Az étkeztetés igénylése és az ellátás biztosítása a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet alapján történik.

(18) A szociális étkeztetés alapszolgáltatás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik. A polgármester döntése ellen a kézhezvételt követően 15 napon belül fellebbezés nyújtható be, a fellebbezést a képviselő-testület bírálja el.

21. § (1) A képviselő-testület személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat biztosít.

(2) Gyermekjóléti Szolgálatot működtet önkormányzati intézményfenntartó társulás keretében. Az ellátást a Pécsváradi Család- és Gyermekjóléti Központ, Szolgálat és Gyermekétkeztetési Intézmény által biztosítja az Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatalon keresztül.

(3) A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el a védőnői szolgálattal együttműködve. A gyermekjóléti szolgáltatás tevékenységi körére vonatkozóan a Gyvt. hatályos rendelkezései az irányadók.

(4) A gyermekek részére napközbeni ellátást és étkeztetést biztosít. Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását nappali gondozás keretében a Geresdlaki Napraforgó Német Nemzetiségi Óvoda és Konyhában biztosítja. A nappali gondozás keretében a gyermekek nappali felügyeletét, gondozását, nevelését és étkeztetését kell megszervezni.

(5) Az óvodai és iskolai gyermekétkeztetésre és a normatív kedvezmények igénybevételére a Gyvt 151. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)⁷ Az óvodai térítési díj mértékét a Gyvt. rendelkezései szerint a képviselő-testület az élelmezésvezető javaslata alapján Térítési díj rendelet szerint állapítja meg.

(7) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyag költségének egy ellátottra jutó napi összege.

22. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik:

(2) A megállapodást felmondhatja

(3) A felmondási idő alapszolgáltatás esetén tizenöt nap,

(4) Az ellátás megszüntetésének időpontjául az utolsó ellátásban töltött napot kell meghatározni.

23. § (1)⁸ Az intézményi térítési díjat a Térítési díj rendelet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testületnek az évenként az e rendeletében megállapított intézményi térítési díjak összegéről a rendeletalkotást követő 30 napon belül a település lakosságát a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

(3)⁹ A polgármester a személyi térítési díjat elengedheti, ha az igénybevevő egyedülálló és nincs tartásra képes vagy köteles hozzátartozója, vagy egészségi állapota indokolja, vagy önmaga ellátására képtelen és vagyona nincs.

(4)¹⁰ Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül - az intézményvezetőn keresztül - a Képviselő-testülethez fordulhat. Ebben az esetben a kérelemről határozatban kell dönteni.

(5)¹¹ A szociális szolgáltatások személyi térítési díját - havonta - előre kell megfizetni a Térítési díj rendelet 5. § (4) bekezdése szerint.

24. § (1)¹² A személyi térítési díj megállapításánál a szociálisan rászorulók esetében - az Sztv. vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével - Térítési díj rendelet vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.

(2) A személyi térítési díj megállapításánál a nem szociálisan rászorulók az intézményi térítési díjat fizetik.

(3) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.

25. § (1) A Képviselő-testület különös méltánylást érdemlő esetben, ha azt a jogorvoslati eljárás során felvett környezettanulmányon tapasztaltak is alátámasztják, évente egy alkalommal rendkívüli támogatást, lakhatási támogatást, gyógyszertámogatást állapíthat meg, amennyiben a kérelmező havi jövedelmét, illetve a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelmet legfeljebb 1.000,-Ft-al haladja meg.

(2) Különös méltánylást érdemlő eset, ha:

(3) A Képviselő-testület, évente egy alkalommal, az (1) bekezdésben meghatározott támogatást állapíthat meg rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a jogosultság megállapításához meghatározott értékhatár (1) bekezdés szerinti mértéknél nagyobb összegű túllépése esetén is.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában rendkívüli méltánylást érdemlő eset, a tartósan beteg gyermek gyógyszerköltsége, speciális táplálkozási igénye, a családban történt haláleset, a tűzkár, a vízkár, a lakásban nem szándékos, előre nem látható, a lakhatást veszélyeztető állagromlás következik be, vagy az egyéb rendkívüli élethelyzet, az egészségügyi állapotban történt nagyfokú romlás, a szociális válsághelyzet.

(5) Az egyedi méltányosságot SZMSZ alapján átruházott hatáskörében a polgármester gyakorolja.

(6) A települési támogatások megállapítása során a kérelmező javára eltérés a (10) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével történhet, azonban - egy naptári évben belül - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresénél magasabb összeg nem állapítható meg.

(7) A megállapított települési támogatás egy összegben vagy havonta történő kifizetéséről SZMSZ alapján átruházott hatáskörében a polgármester dönt.

(8) A személyes gondoskodás során átruházott hatáskörében a polgármester dönt méltányossági jogkörében:

(9) A szociális ellátás megtérítése során a megtérítés összege, vagy pénzegyenértéke, a kamat összege méltányossági jogkörben történő elengedésének, mérséklésének, részletekben történő megfizetésének akkor van helye, ha annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, feltéve, hogy a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

(10) A méltányosság vizsgálata során figyelembe vehető szempontok:

27. §¹⁴ Ez a rendelet 2022. szeptember 1. napján lép hatályba.