Himesháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról szóló 2/2006.(ll.15.) Önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2014. 09. 15- 2014. 09. 15
Himesháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete
2014.09.15.
ÚJRASZABÁLYOZÓ MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK
„(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.”
2. § A R 2. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
a)Épületszélesség:
aa)Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
ab)Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
b)Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.
c)Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.
d)Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.
Az építménymagasság megállapítása során:
da)az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,
db)az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az
a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,
dc)a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,
dd)az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.
Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.
(2) Értelmező rendelkezések
a)E rendelet előírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.
b)Az (
a) pontban meghatározott előírás nem vonatkozik a szabályozási terv következő elemeire:
ba)irányadó telekhatár
bb)megszüntető jel
bc)tervezett utak tengelyvonala
bd)helyi művi értékek
c)A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő.
Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítást, illetve építést engedélyezni a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően szabad.
d)Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén
da)Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
db)Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, új utcasoron az építési telek keleti oldalhatárára tapadjon.
e)Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:
ea)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető
eb)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető
ec)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.
ed)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.
ee)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.”
3. § A R 4. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó aktív felszínmozgásos terület, valamint a rendelet hatálya alá tartozó területen a 15 foknál meredekebb dőlésű, vagy 2 m-nél magasabb nyitott kőzetfal (nyitott kőzetfal, partfal, bevágás, mélyút, tereplépcső) 10 m-es környezete jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (csúszás- és omlásveszély) a figyelembevételével.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen a mélyfekvésű, magas talajvízállású területek (vízfolyások, tavak telkével szomszédos telkek) jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősülnek. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (várható magas talajvíz állás) a figyelembevételével.
(3) Tájképvédelmi övezetben az építésügyi hatósági engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a tájképet jelentősen megváltoztató (külterületen 300 m2 beépített alapterületet, vagy 7,50 m építménymagasságot meghaladó, belterületen 200 m2 beépített alapterületet meghaladó) építmények építészeti-műszaki terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.
(4) Gazdasági és általános mezőgazdasági területen technológiai jellegű építmény építménymagassága technológiai és műszaki indoklás alapján az adott építési övezetre vonatkozó legnagyobb építménymagasságot legfeljebb 15 m-rel meghaladhatja.”
„(1) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások
A rendelet hatálya alá tartozó építési övezetekben az építési telek beépítésének feltételeként biztosítandó közműellátás legalább a következő:
a)villamos energiaellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással
b)ivóvíz ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással
c)szennyvízcsatornával rendelkező területen a szennyvízelvezetés és –tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, szennyvízcsatornával nem rendelkező területen egyedileg, szakszerű közműpótló alkalmazásával
d)közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal rendelkező területen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal nem rendelkező területen egyedileg, ártalommentesen elhelyezve.
Az
a)-d) pontokban előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthetők.”
„(3) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.”
(2) A R 8. § (4) c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c)Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem építhető.”
„(5) A gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése műemléki környezetben lévő,de helyi egyedi védelem alatt nem álló építmények utcai homlokzatán, valamint helyi egyedi védelem alatt álló építmények valamennyi homlokzatán tilos.”
„(2) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 6. melléklet tartalmazza.”
(2) A R 9. § (3) d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„d)Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem építhető.”
„(4) A gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése műemléki környezetben lévő,de helyi egyedi védelem alatt nem álló építmények utcai homlokzatán, valamint helyi egyedi védelem alatt álló építmények valamennyi homlokzatán tilos.”
„(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK szerinti tevékenységi célú és rendeltetésű épületek helyezhetők el.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 7. melléklet tartalmazza.”
„(2) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 8. melléklet tartalmazza.”
„(2) A „Kte” jelű különleges terület temetkezési célra szolgál. A területen a következő előírásokat kell betartani:
a)legkisebb telekterület kialakult
b)beépítési mód oldalhatáron álló
c)legnagyobb beépítettség 10%
d)legnagyobb építménymagasság 4,00 m , ezt sajátos funkciójú építmény – pl. harangtorony – magassága legfeljebb 3 m-rel meghaladhatja
e)legkisebb előkert 5 m
f)legkisebb oldalkert OTÉK szerint
g)legkisebb hátsókert 10 m
h)zöldfelületi mutató min. 40%, a terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni
i)a közterületi telekhatárra épített jellegű, tömör, legfeljebb 2,0 magas kerítés építendő, vagy legfeljebb 2,0 m magas élősövény telepítendő
(3) A „Ksp” jelű különleges terület a település sportolási célú területe, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
a)legkisebb telekterület 10.000 m2
b)beépítési mód szabadon álló
c)legnagyobb beépítettség 300 m2
d)legnagyobb építménymagasság 5,50 m
e)legkisebb előkert 10 m
f)legkisebb oldalkert 10 m
g)legkisebb hátsókert 10 m
h)zöldfelületi mutató min. 70%
i)Az építési telek térhatárolása érdekében az oldalsó és hátsó telekhatárok mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra, a jelen rendelet
26. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján a szabályozási terven jelölt szélességű, három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló növényállomány telepítendő és tartandó fenn.
(4) A „Kid” jelű különleges terület nagy zöldfelület-igényű, idegenforgalmat vonzó létesítmény (kereskedelmi szálláshely, vendéglátó hely, stb.) számára fenntartott terület, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
a)legkisebb telekterület 5.000 m2
b)beépítési mód szabadon álló
c)legnagyobb beépítettség 20%
d)legnagyobb építménymagasság 5,00 m
e)legkisebb előkert 10 m
f)legkisebb oldalkert 10 m
g)legkisebb hátsókert 10 m
h)zöldfelületi mutató min. 60%
i) Az építési telkek szabályozási terven jelölt telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra, a jelen rendelet
26. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján a szabályozási terven jelölt szélességű, három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló növényállomány telepítendő és tartandó fenn.
j)A 480-481 hrsz. idegenforgalmi célú különleges területen az építészeti tervek készítése során figyelemmel kell lenni a terület felett áthaladó autópálya nyomvonalára, a terület egy részének mély fekvésére, egy részének csúszásveszélyes terepviszonyaira, továbbá a területet érintő régészeti lelőhelyek megőrzésére. Elkészítendők a szükséges szakági alátámasztó munkarészek, amelyek ismeretében határolandók le a beépítésre alkalmas területsávok. A területen található, helyi védelmet élvező magtárépület megtartására kiemelt figyelmet kell fordítani.
(5) A „Kre” jelű különleges terület nagy zöldfelület-igényű, települési, vagy térségi szintű, idegenforgalmi célokat is szolgáló, alkalmanként rendezvények lebonyolítására is alkalmas terület. Az építési övezet országos ökológiai hálózathoz tartozó részén (ld. szabályozási terv) épület nem helyezhető el. A beépíthető területrészen a következő építési előírásokat kell betartani:
a)legkisebb telekterület 5.000 m2
b)beépítési mód szabadon álló
c)legnagyobb beépítettség: építési telkenként legfeljebb 2 épület építhető, épületenként legfeljebb 200 m2 beépített alapterülettel
d)legnagyobb építménymagasság 5,00 m
e)legkisebb előkert 5 m
f)legkisebb oldalkert OTÉK szerint
g)legkisebb hátsókert 10 m
h)zöldfelületi mutató min. 80%
(6) A „Kká” jelű különleges terület az országos védettségű kálvária területe. A terület országos műemléki védelem alatt áll, azon bármiféle építési tevékenység csak a külön jogszabályokban rögzítettek szerint történhet.”
„(8) A „Kh” jelű különleges terület hulladékgazdálkodási célra fenntartott terület.
a)A „Kh- 1” jelű építési övezet települési szilárd hulladék elhelyezése céljára
aa)A terület elkerítéséről, rendeltetésszerű használatáról és folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.
ab)legkisebb telekterület 2000 m2
ac)beépítési mód szabadon álló
ad)legnagyobb beépítettség 2%
ae)legnagyobb építménymagasság 5,00 m
af)legkisebb előkert 5 m
ag)legkisebb oldalkert OTÉK szerint
ah)legkisebb hátsókert 10 m
ai)zöldfelületi mutató min. 40%
b)A „Kh- 2” jelű építési övezet települési folyékony hulladék elhelyezése céljára
ba)A terület elkerítéséről, rendeltetésszerű használatáról és folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.
bb)legkisebb telekterület 3000 m2
bc)beépítési mód szabadon álló
bd)legnagyobb beépítettség 40%
be)legnagyobb építménymagasság 5,00 m
bf)legkisebb előkert 5 m
bg)legkisebb oldalkert OTÉK szerint
bh)legkisebb hátsókert 10 m
bi)zöldfelületi mutató min. 40%”
„(1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel, a közúti hálózat elemeinek felsorolását a 9. melléklet tartalmazza.”
„(5) Közlekedési terület fásítása tervezői jogosultsággal rendelkező szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.”
11. § A R 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(1) A település erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.
(2) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg” és védelmi rendeltetésű – „Ev” jelű erdők.
(3) Építési lehetőségek gazdasági erdőben
A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK
28. § szerinti területen és beépítettséggel, valamint az OTÉK
33. § figyelembevételével helyezhető el a következő előírások betartása mellett:
a)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
b)Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse
c)Gazdasági épület kialakításának feltételei:
ca)az épület földszintes legyen
cb)legnagyobb épületmagasság 7,0 m
d)A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:
da)legnagyobb épületmagasság 5,0 m , a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,5 m
db)épületszélesség legfeljebb 9,0 m
Tájképvédelmi területen található erdőben csak az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló építmények helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül.
(4) Építési lehetőségek védelmi (Ev) erdőben
a)Épületnek nem minősülő építmény csak a fő funkcióhoz köthető funkcióval, környezetvédelmi, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal helyezhető el a külön jogszabályban rögzítettek szerint.”
12. § A R 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el
(2) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.
(3) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.”
„a)Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 720 m2 , tájképvédelmi területen legalább 1500 m2 , de a teljes övezetben legfeljebb 3000 m2 , szélessége legalább 12 m legyen.
b)Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához köthető funkcióval, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, az OTÉK
33. §-ban felsoroltak figyelembevételével helyezhető el a következő előírások szerint:
ba)Az épületeket szabadonállóan, kialakult beépítésnél az utcaképhez illeszkedő, ennek híján legalább 5 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert szabadon hagyásával kell elhelyezni, terepszint feletti építmény az utcai telekhatártól számított 20 m-es teleksávban, de legalább 6 m-es hátsókert megtartásával helyezhető el.
bb)Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.
bc)Gazdasági épület földszintes, legfeljebb 5,50 m lejtő felőli homlokzatmagasságú lehet.
bd)Lakóépület legfeljebb 5,50 m lejtő felőli homlokzatmagasságú lehet, szélességi mérete a 9,0 m-t nem haladhatja meg.”
14. § A R 18. § (2) b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b)Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához köthető funkcióval, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, az OTÉK 33. §-ban felsoroltak figyelembevételével helyezhető el a következő előírások szerint:
ba)Az épületeket szabadonállóan, legalább 10 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal-, és legalább 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
bb)Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.
bc)Gazdasági épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet.
bd)Lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m , szélességi mérete legfeljebb 9,0 m lehet.
„(3)A „V- 1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.
(4) A „V- 2” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak.”
16. § (1) A R 21. § (2) a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a)A rendelet hatálya alá tartozó területen található helyi művi értékeket a szabályozási terv tünteti fel, felsorolásukat az 1. függelék tartalmazza.”
(2) A
R 21. § (2) c) c5) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„ce)Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően kerülhet sor.”
„(3)Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások
a)A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek listáját a 3. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.
b)Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.”
17. § A R 22. § (3) c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c)Természeti területen a külön jogszabályokban rögzítettek szerint kell eljárni.”
18. § A R 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § A környezet védelme
(a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 2. függelék tartalmazza)
(1) Általános követelmények
a)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
b)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével és 500 m3/év mennyiséget meghaladó háztartási szennyvíz esetén vízjogi engedély alapján történhet.
c)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
d)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
e)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
f)A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.
(2) Környezetterhelési határértékek
a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).
(3) Speciális eljárási szabályok
a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
b)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
c)Beruházások megvalósítása során a termőföld védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.”
19. § A R 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § Tűz elleni védelem
„(1)Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.
(2) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.”
20. § A R 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.”
21. § A R 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § Sajátos jogintézmények
Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:
Településrendezési kötelezések
Beültetési kötelezettség
Az önkormányzat külön képviselő-testületi határozatban a közérdekű környezetalakítás céljából a 3. függelékben felsorolt ingatlanok területére az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen az ott leírt időtartamon belüli beültetési kötelezettséget ír elő.”
„1. melléklet a 2/2006.(ll.15.) Önkormányzati rendelethez
ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK
1.1 ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK
1.11
R.k. templom – Hősök tere – 381 hrsz. – M 226 – M ll. bírság-kategória
1.12 Kálvária – Faluvég – 0220 hrsz. – M 8363 – M lll. bírság-kategória
1.2 MŰEMLÉKI KÖRNYEZETBE TARTOZÓ INGATLANOK
1.21 R.k. templom műemléki környezete 100, 102, 294, 295, 296/4, 297/2, 298/2, 299/2, 32/1, 327, 34/1-2, 377, 378/2, 379, 38, 380/1, 382, 383, 385, 386, 387, 388 hrsz.
1.22 Kálvária műemléki környezete
1205, 1206, 1207/2, 1212, 0112 hrsz., és a szabályozási terven jelölt közterületek”
„3. melléklet a 2/2006.(ll.15.) Önkormányzati rendelethez
NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK 1. Lelőhely-azonosító: 30794
Lelőhely neve: M6-os út nyomvonala 18. lh.
Hrsz: 0198/30-35
2. Lelőhely-azonosító: 30795
Lelőhely neve: M6-os út nyomvonala 17. lh.
Hrsz: 0198/30-33
3. Lelőhely-azonosító: 64716
Lelőhely neve: Tsz-majortól Ny-ra
Hrsz: 0165/2, 0187/1-5, /13, /14, /28-39
4. Lelőhely-azonosító: 64718
Lelőhely neve: Kleinnimersch dombtető
Hrsz: 0157/7-8, 0158, 0159, 0160/1-3
5. Lelőhely-azonosító: 64720
Lelőhely neve: Kleinnimersch É
Hrsz: 0157/3-5
6. Lelőhely-azonosító: 64722
Lelőhely neve: Kleinnimersch Ny
Hrsz: 0157/7-9
7. Lelőhely-azonosító: 64724
Lelőhely neve: Kleinnimersch D
Hrsz: 0157/3-5
8. Lelőhely-azonosító: 64726
Lelőhely neve: Temetői-földek É
Hrsz: 0181/1-2, 0182/12-18
9. Lelőhely-azonosító: 64728
Lelőhely neve: Temetői-földek közép
Hrsz: 0182/9-10
10. Lelőhely-azonosító: 64730
Lelőhely neve: Temetői-földek D
Hrsz: 0181/4, 0182/8-9
11. Lelőhely-azonosító: 64734
Lelőhely neve: Mühlacker É
Hrsz: 480
12. Lelőhely-azonosító: 64736
Lelőhely neve: Mühlacker D
Hrsz: 480
13. Lelőhely-azonosító: 64738
Lelőhely neve:
Reitzen teile
Hrsz: 047/62-63, /65, /66, 056/3-4, 480, 481
14. Lelőhely-azonosító: 64742
Lelőhely neve: Pappuszta teile
Hrsz: 065/4, /6, 066, 067/2, 069/12-15, 481
15. Lelőhely-azonosító: 59396
Hrsz: 077/13-14, 077/5
16. Lelőhely-azonosító: 59390
Hrsz: 028/3, 044/7-9, 045/6, 045/33, /35, /36, /40-42
17. Lelőhely-azonosító: 74643
Lelőhely neve: Asztal-földek
Hrsz: 0187/22, 0188, 0189, 0191/7-9, 0192, 0193/23-26, /32
18. Lelőhely-azonosító: 74665
Lelőhely neve: Kis-himes
Hrsz: 013/1-2, 0160/1
19. Lelőhely-azonosító: 78099
Lelőhely neve: Külterület
Hrsz: 0182/13-19, /27
20. Lelőhely-azonosító: 82487
Lelőhely neve: Gubac dűlő
Hrsz: 0213/17”
KIEGÉSZÍTŐ MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK
„(12)Magánutak kialakítására vonatkozó előírások
a)Magánút céljára az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb területű telek kialakítható.
b)Közforgalom elől elzárt magánút telekszélessége legalább 6 m legyen.
c)Közforgalom előtt megnyitott magánút telekszélessége legalább 12 m legyen.
d) 14 m szélességet elérő magánúton legalább egyoldali fásított sávot kell kialakítani.”
24. § A R a következő 5.-10. melléklettel egészül ki:
„5. melléklet a 2/2006.(ll.15.) Önkormányzati rendelethez
TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK
5.1. Az „Lf-K” jelű építési övezet
A. - Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
1. telekalakítás |
nyeles telek csak a szabályozási terven jelölt esetekben alakítható ki |
2. lakásszám |
építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető, kivéve az önkormányzati beruházásban létesülő „fecskeházat” (361 hrsz.), ahol a lakásszám nincs megkötve |
3. legkisebb telekterület |
800 m2 |
4. legkisebb utcai telekszélesség |
14 m |
5. beépítési mód |
oldalhatáron álló |
6. legnagyobb beépítettség |
30%, de legfeljebb 800 m2 |
7. legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetén 5,00 m ,
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon)
udvari épület esetén 5,00 m |
8. legkisebb előkert |
a kialakult utcaképhez igazodjon |
9. legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
10. legkisebb hátsókert |
szabályozási terv szerint, ennek hiányában a kialakult állapothoz igazodjon |
11. zöldfelületi mutató |
min. 40% |
|
B. - Épületekre vonatkozó megkötések |
1. tetőidom és hajlásszög |
a kialakult utcaképhez illeszkedjen |
2. tetőhéjalás |
hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag |
3. homlokzatszínezés és díszítés |
a homlokzatokon a településen hagyományos színezést és díszítést kell alkalmazni |
4. épületszélesség |
legfeljebb 9,0 m |
5. utcai kerítés |
épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
5.2. Az „Lf- 1” jelű építési övezet.
A. - Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
1. telekalakítás |
nyeles telek nem alakítható ki |
2. lakásszám |
építési telkenként legfeljebb 2 db |
3. legkisebb telekterület |
900 m2 |
4. legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség |
18 m / 30 m |
5. beépítési mód |
oldalhatáron álló |
6. legnagyobb beépítettség |
30%, de legfeljebb 500 m2 |
7. legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetén 5,00 m
udvari épület esetén 5,00 m
(a megengedett maximumot az utcai homlokzat magassága külön számítva sem haladhatja meg) |
8. legkisebb előkert |
5 m , ez egyben az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága is |
9. legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
10. legkisebb hátsókert |
6 m |
11. zöldfelületi mutató |
min. 40%
Az építési telkek szabályozási terven jelölt telekhatára melletti, az ott jelölt szélességű területsávot a jelen rendelet 26. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján őshonos, vagy honos fajokkal (elsősorban gyümölcsfa) fásítani kell. |
|
B. - Épületekre vonatkozó megkötések |
1. tetőidom és hajlásszög |
magastető 30-42 fok hajlásszöggel, a fő tetőgerinc az utcafrontra merőleges legyen. |
2. tetőhéjalás |
hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag |
3. homlokzatszínezés és díszítés |
a homlokzatokon a településen hagyományos színezést és díszítést kell alkalmazni |
4. épületszélesség |
max. 9,0 m |
5. utcai kerítés |
épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával. |
TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK
TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEN
A. - Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
1. legkisebb telekterület |
650 m2 |
2. legkisebb utcai telekszélesség |
14 m |
3. beépítési mód |
oldalhatáron álló
(a Kossuth Lajos utca-Hősök tere sarkokon kialakultan zártsorú) |
4. legnagyobb beépítettség |
50% |
5. legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 5,50 m
udvari épület esetében 5,50 m |
6. legkisebb előkert |
a kialakult utcaképhez illeszkedjen |
7. legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
8. legkisebb hátsókert |
0 m |
9. zöldfelületi mutató |
min. 20% |
10. utcai kerítés |
épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
B. - Épületekre vonatkozó megkötések |
1. tetőidom és hajlásszög |
a kialakult utcaképhez illeszkedjen |
2. tetőhéjalás |
hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy hódfarkú betoncserép |
3. homlokzatszínezés |
a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni |
TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK
KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLETEN
„Gksz” jelű építési övezet
A. - Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
1. legkisebb telekterület |
2000 m2 |
2. legkisebb utcai telekszélesség |
30 m |
3. beépítési mód |
szabadonálló |
4. legnagyobb beépítettség |
60% |
5. legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 5,50 m |
6. legkisebb előkert |
5 m |
7. legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint, a 10. § (4) bekezdésben előírtak figyelembe vételével |
8. legkisebb hátsókert |
10 m |
9. zöldfelületi mutató |
min. 20% |
10. utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, 1,8 –2,0 m magas kerítés építendő |
TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK
IPARI GAZDASÁGI TERÜLETEN
8.1. A „Gip-E” jelű építési övezet – egyéb ipari terület
A. - Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
1. legkisebb telekterület |
2000 m2 |
2. legkisebb utcai telekszélesség |
25 m |
3. beépítési mód |
szabadonálló |
4. legnagyobb beépítettség |
50% |
5. legnagyobb építménymagasság |
10,00 m |
6. legkisebb előkert |
5 m |
7. legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint, a 11. § (3) bekezdésben előírtak figyelembe vételével |
8. legkisebb hátsókert |
10 m |
9. zöldfelületi mutató |
min. 25% |
10. utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, 1,8 –2,0 m magas kerítés építendő |
8.2. A „Gip-Z” jelű építési övezet – jelentős mértékű zavaró hatású terület
A. - Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
1. legkisebb telekterület |
4000 m2 |
2. legkisebb utcai telekszélesség |
40 m |
3. beépítési mód |
szabadonálló |
4. legnagyobb beépítettség |
30% |
5. legnagyobb építménymagasság |
10,00 m |
6. legkisebb előkert |
5 m |
7. legkisebb oldalkert |
10 m |
8. legkisebb hátsókert |
10 m |
9. zöldfelületi mutató |
min. 40% |
10. utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, 1,8 – 2,0 m magas kerítés építendő |
A TELEPÜLÉS KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK ELEMEI
|
A. |
B. |
C. |
|
Közlekedési terület jele |
Út |
Közlekedési terület szélessége |
1. |
KÖu-1
|
Mohács – Pécsvárad ö. út (5607. sz. út)
és Szebény – Himesháza (5614. sz. út) jelenlegi nyomvonalai |
meglévő
(16- 22 m ) |
2. |
KÖu-1
|
Himesháza –
Görcsönydoboka közötti út |
20 m
|
3. |
KÖu-3
|
Mezőgazdasági utak |
meglévő
(4- 18 m ) szélesítés esetén
min. 10 m |
4. |
KÖu-4
|
5607. sz. út jelenlegi átkelési szakasz (Kossuth L. u.)
5614. sz. út jelenlegi átkelési szakasz (Arany J. u.) |
meglévő
(16- 40 m )
meglévő
(10- 16 m ) |
5. |
KÖu-5
|
Tervezett kiszolgáló utak
Meglévő kiszolgáló utak |
10- 16 m
meglévő
(8- 18 m ) |
6. |
KÖu-7 |
Gyalogút |
meglévő
(3- 4 m ) |
V-1 ÉS V-2H SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS MÓDOSÍTÁSAI”
25. § A R a következő 1.-3. függelékkel egészül ki:
„1. függelék a 2/2006.(ll.15.) Önkormányzati rendelethez
HELYI EGYEDI VÉDELEM
H1 (az építmény, vagy együttes egészére vonatkozó) védettség
1. Kossuth Lajos u. 82. hrsz.: 340 Polgármesteri Hivatal
2. Kossuth Lajos u. 10. hrsz.: 414 kerítés
3. Kossuth Lajos u. 20. hrsz.: 408 lakó- és gazdasági épület
4. Kossuth Lajos u. 33. hrsz.: 17 présház
5. Kossuth Lajos u. 38. hrsz.: 392/1 volt tejcsarnok
6. Kossuth Lajos u. 49. hrsz.: 29 kerítés
7. Kossuth Lajos u. 75. hrsz.: 46 kerítés
8. Kossuth Lajos u. 78. hrsz.: 345 kerítés
9 . .Kossuth Lajos u. 83. hrsz.: 50 lakó- és gazdasági épület, kerítés
10. Kossuth Lajos u. 93. hrsz.: 55/2 lakó- és gazdasági épület
11. Petőfi Sándor u. 1. hrsz.: 377 kerítés
12. Petőfi Sándor u. 70. hrsz.: 309 Tájház (lakó- és gazd. ép., kerítés)
13. Ady Endre u. 31. hrsz.: 452/1 lakóépület
14. József Attila u. 6. hrsz.: 189 kerítés
15. Faluvég hrsz.: 480 malom
16. Szőlők hrsz.: 1203 présház
17. Szőlők hrsz.: 1220 présház
18. Szőlők hrsz.: 1221 présház
19. Szőlők hrsz.: 1216 présház
20. Szőlők hrsz.: 793 présház
21. Szőlők hrsz.: 794 présház
22. Szőlők hrsz.: 943/6,7,8 présház
23. József Attila u. eleje hrsz.: 178 imahely
24. Faluvég hrsz.: 1213 imahely
25. Külterület hrsz.: 023/20 kőkereszt
26. Külterület hrsz.: 080 kőkereszt
27. Béke u. vége hrsz.: 478 kőkereszt
28. Kossuth Lajos u. 124. előtt hrsz.: 120 kőkereszt
29. Temető hrsz.: 8/6 kőkeresztek, régi sírkövek
A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI FEJEZETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK
(1) Általános követelmények
a) A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló
50/2013. (II. 27.) Korm. rendelet határozza meg.
b) A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a
7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított
27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló
1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. A 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet 3. § (12) alapján az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítéséhez és használatbavételéhez nem kell vízjogi engedély, amennyiben a befogadó közüzemi szennyvízcsatorna, illetve zárt csapadékcsatorna. Ugyanakkor a felszíni vizek minőségének védelmének szabályairól szóló
220/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdése szerint a szennyvíz-kibocsátással, közcsatornába vezetéssel kapcsolatos környezetvédelmi követelmények betartásához a kibocsátónak szennyvíz-kibocsátási engedélyt kell kérni a szennyvízkezelő berendezés megvalósulása után.
c) A vízgazdálkodásról szóló
1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.
d) A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.
e) Az előírásokat jelenleg a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. §-a szerint.
f) A hulladékok gyűjtésével és elhelyezésével kapcsolatos előírásokat a hulladékról szóló
2012. évi CLXXXV. törvény és végrehajtási rendeletei tartalmazzák.
(2) Környezetterhelési határértékekre vonatkozó jogszabályok
a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A levegőterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a
4/2011. (I.14.) VM rendelet tartalmazza. A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásainak vizsgálatáról, ellenőrzéséről és értékelésének szabályairól a
6/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezik. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kW
th és az ennél nagyobb, de 50 MW
th-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a
23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.
b) Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló
28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg.
d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a
27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.
e) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a
27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
f) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a
27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
g) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a
27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
(3) Speciális eljárási szabályok
b) Erdőterületeket érintő beruházásokra az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendelet előírásai vonatkoznak.
c) Az előírásokat a termőföldről szóló
1994. évi LV. törvény és a termőföld védelméről szóló
2007. évi CXXIX. törvény határozza meg. Figyelembe veendő továbbá a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008.(Vll.18.) FVM rendelet.
d) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények esetében az engedélyezéseket a
123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSSEL ÉRINTETT INGATLANOK
BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉGGEL ÉRINTETT INGATLANOK
Az önkormányzat külön képviselő-testületi határozatban a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanok területére az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavétel feltételeként teljesítendő beültetési kötelezettséget ír elő:
1. Minden újonnan beépítésre kerülő gazdasági területen fekvő ingatlanon
2. Lf-1 építési övezet szabályozási terven jelölt részén
3. Idegenforgalmi célú különleges területen
4. Sportolási célú különleges területen
5. Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítő központ területén.”
HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK
26. § A R 3. § (1) bekezdése, 5. §-a, 6. § (2) bekezdése, 8. § (4) d1) alpontja és e) pontja, 9. § (3) e) pontja, 10. § (1) bekezdése, 10. § (5) bekezdése, 11. § (5) bekezdése, 13. § (8) bekezdése, 14. § (3) bekezdése, 21. § (1) c) pontja, 22. § (2) bekezdése, valamint a R 2. melléklete hatályát veszti.
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
27. § (1) A rendelet 2014. szeptember 15-én lép hatályba.
(2) A rendelet előírásait a hatályba lépést követően, az ügyfél kérelmére a folyamatban lévő ügyekben is kell alkalmazni.
(3) A rendelet a hatályba lépést követő napon hatályát veszti.