Egységes szerkezetben

a módosításáról rendelkező  7/1996.(XII.18.) önkormányzati rendelettel, 12/1998.(XII.16.) önkormányzati rendelettel, 12/2000.(XII.20.) önkormányzati rendelettel, 18/2004.(XII.1.) önkormányzati rendelettel, 18/2007.(XI.28.) önkormányzati rendelettel, 15/2009.(XII.01.) önkormányzati rendelettel, és 12/2015.(X.14.) önkormányzati rendelettel.

1.§

(1) A képviselő-testület a helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény rendelkezései alapján a magánszemélyek kommunális adóját az alábbiak szerint szabályozza.

(2) Az önkormányzat a kommunális adót a pénzeszközeiből, vagy részben azok felhasználásával megvalósuló infrastruktúra fejlesztésére, valamint környezetvédelmi feladatok ellátására vezeti be.

(3) E rendelet L Á N Y C S Ó K község közigazgatási területére terjed ki.

2.§^[1]

(1)^[2] Az önkormányzat kommunális adókötelezettséget állapít meg az illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épületekre, épületrészekre, (együtt: építmény) az önkormányzat illetékességi területén lévő telkekre.

(2)^[3] Az adókötelezettség nem terjed ki a lakóépülethez tartozó:

a) Az építményhez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a feletti része, ami nem tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-a feletti része, amit nem kell a teljes alapterületbe számítani.

b) kiegészítő helyiségre: a lakáshoz, üdülőhöz tartozó, jellegénél és kialakításánál fogva csak tárolásra alkalmas padlás, pince, ide nem értve a gépjárműtárolót.

c) melléképületre, melléképületrészre: a lakás, az üdülő elhelyezésére szolgáló telken lévő és a lakás, üdülő szokásos használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgáló, tüzelő, lom, szerszám, kerékpár, babakocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, ide nem értve a gépjárműtárolót. A

többlakásos lakóépületben lévő lakás esetén a lakástulajdonhoz tartozó, 5 m2 hasznos alapterületet meg nem haladó, lomok, szerszámok, tüzelő tárolására szolgáló helyiség, feltéve, hogy az, az épületen belül, de a lakástól elkülönítve helyezkedik el, valamint lakóépületben az osztatlan közös tulajdonban lévő közlekedő és tároló-helyiség, akkor, ha azt a tulajdonközösség közösen használja;

(3) ^[4] Az adó alanya:

a) Ingatlan esetén az adó alanya az, aki a naptári év első napján az ingatlan tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

Amennyiben az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.

Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban  a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

b) Bérlakás esetén az adó alanya az, aki a nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.

3.§^[5]

(1) Az adó évi mértéke adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként évi 6.000 Ft.

(2) Az adó mértékének felső határa adóalanyonként -közös háztartásban élő adóalanyok esetében háztartásonként- több adótárgy, és lakásbérleti jogviszony esetén sem haladhatja meg az évi 12.000 Ft-ot.

(3)^[6] Több adóalany esetén az adóalanyok által írásban megkötött, és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az adóalanyok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről rendelkeznek, az adó mértékének felső határát meghaladó, és az adókedvezményt igénybe vevő adóalany személyéről megállapodnak.

4.§^[7]

Az adótartozást az adóhatóság elengedheti, csökkentheti, ha a tartozás megfizetése az adózó és vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

5.§

(1) A magánszemély az adókötelezettségét a bevallás benyújtásával jelenti be az önkormányzatnak. Az adózó köteles a vezetett adó megállapításához szükséges valamennyi adatot szolgáltatni az adott év január l-i állapotának megfelelően.

(2) Az adót évente két részletben március 15-ig, és szeptember 15-ig lehet adópótlék mentesen megfizetni.

6.§

(1) Ezen rendelet 1992. január 1-én lép hatályba, egyidejűleg

• a házadóról szóló 1/1987.(I.27.) számú,

• nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló 2/1986.(IV.29.) számú tanácsrendeletek, és

• út- és közműfejlesztési hozzájárulásról szóló 7/1988. számú tanácshatározat hatályukat vesztik.

(2)^[8]

Lánycsók, 1991. december 17.

            Hadra József s.k.,                                                                  Dr Fodor Károly s.k.,

              polgármester                                                                                 körjegyző

Ez az önkormányzati rendelet Lánycsók községben kihirdetésre került.

Lánycsók, 1991. december 17.

                                                                                                            Dr. Fodor Károly s.k.,

                                                                                                                       körjegyző