Lánycsók Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2004. (II.25.) önkormányzati rendelete

a HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Hatályos: 2021. 12. 16- 2022. 09. 20

Lánycsók Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2004. (II.25.) önkormányzati rendelete

a HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

2021.12.16.

Lánycsók Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és a 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 6/2017. (VI.29.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: 1

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Lánycsók közigazgatási területére terjed ki.

(2)2 A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

A szabályozási elemek értelmezése

2. §3 (1) E rendelet alkalmazásában:

a) Épületszélesség:
aa) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
ab) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
b) Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.
c) Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.
d) 4 Az „építménymagasság” fogalom értelmezése
Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.
Az építménymagasság megállapítása során:
da) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,
db) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,
dc) A négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,
dd) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.
Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.
(2) Értelmező rendelkezések
a) E rendelet előírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.
b) Az (a) pontban meghatározott előírás nem vonatkozik a szabályozási terv következő elemeire:
ba) irányadó telekhatár
bb) megszüntető jel
bc) irányadó tengelyvonal
bd) beültetési kötelezettség
c) A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő. Ahol a szabályozási terv szerinti tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően történhet.
d) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén
da) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
db) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely kialakult utcasoron a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, új utcasoron a II. Lajos utcától keletre a telek keleti oldalhatárára, a II. Lajos utcától nyugatra a telek nyugati oldalhatáráára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
e) 5 Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:
ea) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető
eb) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető
ec) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.
ed) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem növelhető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.
ee) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.

l. Fejezet

Építési engedélyezés általános szabályai

3. §6

4. § (1)7 Geotechnikai követelmények

a) A falusias lakóterület szabályozási terven jelölt része jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (alápincézettség, mozgás, csúszás- és omlásveszély) a figyelembevételével.

b) Falusias lakóterület, különleges terület és gazdasági terület szabályozási terven jelölt részei jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősülnek. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (várható magas talajvíz állás) a figyelembevételével.

(2)8

(3)9 Általános mezőgazdasági területen technológiai jellegű építmény építménymagassága technológiai és műszaki indoklás alapján az adott építési övezetre vonatkozó legnagyobb építménymagasságot legfeljebb 15 m-rel meghaladhatja.

(4)10

(5)11

(6)12

(7)13

(8)14

(9)15

(10)16

(11)17

(12)18

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

5. §19 (1) Állattartó építmény a vonatkozó külön jogszabályok, valamint az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott előírások együttes teljesülése esetén építhető.

(2) A település területén az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges járműtárolót, parkolóhelyet, rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet az OTÉK vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani.

(3) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások

A rendelet hatálya alá tartozó beépítésre szánt területeken a következő közművesítettséget kell biztosítani:
a) közüzemi villamos energiaszolgáltatás
b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás
c) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás
ca) azokon a területeken, ahol a közüzemi szennyvízelvezetés nem épült ki, a kiépítésig szakszerű közműpótló alkalmazandó
d) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés

ll. Fejezet

Településszerkezet, terület-felhasználás

6. § (1) A belterületi határvonalat a V-1 és V-2 jelű (szabályozási) tervlapok tüntetik fel. A település fejlesztéssel érintett, jelen rendelet hatálybalépésekor külterületi földrészleteinek belterületbe vonását a szabályozási tervlapokon ábrázolt belterületi határvonalon belül a konkrét építési igényekkel alátámasztott ütemezéssel, szakaszosan kell végrehajtani.

(2) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek

a) a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,

b) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,

c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,

d) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

(3)20 A rendelet hatálya alá tartozó beépítésre szánt területek a következők:

a) lakóterület

aa) falusias lakóterület,

b) vegyes terület

ba) településközpont vegyes terület,

c) gazdasági terület

ca) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,

cb) ipari terület,

d) különleges terület

da) temető területe,

db) sportolási célú terület,

dc) strand területe,

dd) sírkert területe

de) mezőgazdasági üzemi terület.

(4) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:

a) közlekedési és közműterület,

b) zöldterület,

c) erdőterület,

d) mezőgazdasági terület,

e) vízgazdálkodási terület,

f)21 különleges beépítésre nem szánt terület.

(5) A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a V-1 és V-2 jelű szabályozási tervek mutatják be.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Általános előírások

7. § (1)22

(2)23 A terepszint alatti építmények

a) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény a megfelelő műszaki megoldások alkalmazásával bárhol létesíthető.

b) Különálló pince építészeti terveinek elkészítése geotechnikai dokumentáció alapján történhet.

c) Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.

d) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül létesíthető.

Falusias lakóterület

8. § (1) A község összes lakóterülete falusias lakóterület, amely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 14. § (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.

(3)24 A falusias lakóterület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírásokat a 8. melléklet tartalmazza.

(4) Udvari épületek elhelyezése:

a) Oldalhatáron álló utcai épület esetén azzal azonos oldalhatárra és építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve. Gerincmagassága a lakóépületét Lf-K jelű építési övezetben legfeljebb 1,0 m-rel meghaladhatja, egyéb építési övezetekben nem haladhatja meg.

b)25 Szabadonálló utcai épület esetén vagy a 2. § (2) d) pontja szerinti oldalhatárra, vagy az utcai épület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága az utcai épületét nem haladhatja meg.

c)26 Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem építhető.

d)27

e)28

(5)29

(6)30

Vegyes terület

Településközpont vegyes terület

9. § (1) A terület több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, elsősorban lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, művelődési, egészségügyi és szociális építmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A területen az OTÉK 16. § (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével.

(3)31 A településközpont vegyes terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírásokat a 9. melléklet tartalmazza

Gazdasági terület

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

10. § (1) A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 19. § szerinti építmények helyezhetők el.

(3) A V-2 tervlapon lehatárolt területen betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a)32 A „Gksz” jelű építési övezet

aa) kialakítható legkisebb telekterület 2000 m2,

ab) kialakítható legkisebb utcai telekszélesség 30 m,

ac) beépítési mód szabadonálló,

ad) legnagyobb beépítettség 60%,

ae) legnagyobb építménymagasság 7,50 m,

af) legkisebb előkert a szabályozási terven jelölt beültetendő teleksáv esetén az ott jelölt méret, egyebekben 5 m,

ag) legkisebb oldalkert OTÉK szerint, a külön jogszabály szerinti parti sáv figyelembe vételével,

ah) legkisebb hátsókert 6 m,

ai) zöldfelületi mutató min. 20%,

aj) közterület felőli kerítés legfeljebb 2,4 m magas legyen.

b)33 A "Gksz-1" jelű építési övezet

ba) kialakítható legkisebb telekterület 1000 m2,

bb) kialakítható legkisebb utcai telekszélesség 25 m,

bc) beépítési mód oldalhatáron álló,

bd) legnagyobb beépítettség 60 %,

be) legnagyobb építménymagasság 5,50 m,

bf) legkisebb előkert 5 m,

bg) legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,

bh) legkisebb hátsókert 6 m,

bi) lekisebb zöldfelület 20 %,

bj) közterület felőli kerítés legfeljebb 2,4 m magas legyen.

(4)34 Építési telken belüli zöldfelületek kialakítása

a) Az építési telkek szabályozási terven belültetendő területsávként jelölt részén az ott jelölt szélességben három lombkorona-szintű növényállomány telepítendő és tartandó fenn.

b) Az építési telkek szabályozási terven telepítendő fasor jellel ellátott részén a telekhatártól legalább 1,5 m távolságra legalább 1 sor védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.

b) A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.

d) A telepítésre kerülő fa- és cserjefajok kiválasztásakor az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet előírásait kell alapul venni, a termőhelyi adottságokat is figyelembe véve.

e) A rendeltetésszerű használathoz szükséges parkoló felületet annak árnyékolása érdekében fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db parkolóhely után 1 db, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani.

f) A beültetési kötelezettség legkésőbb a használatbavétel idejére teljesítendő.

(5)35

Ipari gazdasági terület

11. § (1) A terület olyan gazdasági célú ipari, mezőgazdasági feldolgozó és nagyüzemi állattartó építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2)36 A terület a szabályozási terven jelölt építési övezetekre tagolódik. Az egyes építési övezetekben betartandó építési előírások a következők:

a) A „Gip-EK” jelű építési övezet – a konzervüzem területe

aa) legkisebb telekterület 5000 m2

ab) legkisebb utcai telekszélesség 30 m

ac) beépítési mód oldalhatáron álló

ad) legnagyobb beépítettség 40%

ae) legnagyobb építménymagasság a Dózsa György utcai telekhatártól számított 50 m-es teleksáv kivételével 10,00 m, a Dózsa György utcai telekhatártól számított 50 m-es teleksávban 5,50 m.

af) legkisebb előkert 0 m

ag) legkisebb oldalkert OTÉK szerint, a beültetési kötelezettség figyelembe vételével

ah) legkisebb hátsókert 10 m

ai) legkisebb zöldfelület 25% a beültetési kötelezettséggel érintett területsávon túli belső zöldfelület legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.

aj)37

ak)38 A Dózsa György utca felőli kerítés épített jellegű, 1,8 – 2,4 m magas legyen.

al) lakóterülettel szomszédos telekhatárokra 1,8 - 2,4 m magasságú tömör, amennyiben környezetvédelmi okokból szükségessé válik, zajgátló kerítés építendő.

b) „Gip-E” jelű építési övezet – egyéb ipari terület

ba) legkisebb telekterület 1500 m2

bb) legkisebb utcai telekszélesség 30 m

bc) beépítési mód szabadonálló

bd) legnagyobb beépítettség 50%

be) legnagyobb építménymagasság 5,50 m

bf) legkisebb előkert 5 m

bg) legkisebb oldalkert 6 m

bh) legkisebb hátsókert 10 m

bi) legkisebb zöldfelület 25%

bj) közterület felőli kerítés épített jellegű, áttört,1,8 – 2,0 m magas legyen.

c) „Gip-Z” jelű építési övezet – jelentős mértékű zavaró hatású terület, ahol nagyüzemi állattartó létesítmények is elhelyezhetők.

ca) legkisebb telekterület 8000 m2

cb) legkisebb utcai telekszélesség 50 m

cc) beépítési mód szabadonálló

cd) legnagyobb beépítettség 30%

ce) legnagyobb építménymagasság 7,50 m

cf) legkisebb előkert 0 m, az épületek portaépület és kerékpártároló kivételével az utcai telekhatártól legalább 10 m-re épüljenek

cg) legkisebb oldalkert 10 m

ch) legkisebb hátsókert 10 m

ci) legkisebb zöldfelület 40%

cj) közterület felőli kerítés épített jellegű, áttört,1,8 – 2,0 m magas legyen.

(3)39 Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra, a jelen rendelet 26. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján Gip-EK jelű építési övezetben a szabályozási terven jelölt helyen és szélességben, Gip-E jelű építési övezetben legalább 1 sor, lakóterületre néző telekhatárok mentén legalább 10 m széles, Gip-Z jelű övezetben legalább 20 m széles három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos vagy honos fajokból álló növényállomány telepítendő és tartandó fenn. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.

(4)40

Különleges területek

12. § (1) A különleges területek lehatárolását a V-1 és V-2 jelű szabályozási terv tünteti fel.

(2)41 A „Kte” jelű különleges terület temetkezési célra szolgál. A területen a következő előírásokat kell betartani:

a) legkisebb telekterület kialakult

b) beépítési mód szabadon álló

c) legnagyobb beépítettség 10%

d) legnagyobb építménymagasság 4,00 m, ezt sajátos funkciójú építmény – pl. harangtorony – magassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhatja

e) legkisebb előkert 10 m

f) legkisebb oldalkert 10 m

g) legkisebb hátsókert 10 m

h) zöldfelületi mutató min. 40%, a terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni

i)42 közterület felőli kerítés 1,8 – 2,0 m magas

(3)43 A „Ksp” jelű különleges terület a település sportolási célú területe, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:

a) legkisebb telekterület 9000 m2

b) beépítési mód szabadonálló

c) legnagyobb beépítettség 10%

d) legnagyobb építménymagasság 6,00 m

e) legkisebb előkert 10 m

f) legkisebb oldalkert 10 m

g) legkisebb hátsókert 10 m

h) legkisebb zöldfelület 80%

i) Az építési telek szabályozási terven jelölt telekhatárai mellett a jelen rendelet 26. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 10 m széles, szaktervező által kiválasztott, őshonos vagy honos fajokból álló többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.

(4)44 A „Kst” jelű építési övezet strand számára fenntartott terület, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:

a) legkisebb telekterület 15.000 m2

b) beépítési mód szabadonálló

c) legnagyobb beépítettség 8%

d) legnagyobb építménymagasság 5,00 m

e) legkisebb előkert 10 m

f) legkisebb oldalkert 10 m

g) legkisebb hátsókert 10 m

h) legkisebb zöldfelület 50%

i) Az építési telek szabályozási terven jelölt telekhatárai mellett a jelen rendelet 26. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 10 m széles, szaktervező által kiválasztott, őshonos vagy honos fajokból álló többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.

(5) A „Ksk” jelű különleges terület a település valamikori szerb temetője (sírkert).

a) A terület jelenlegi beépítettsége nem növelhető.

b)45

c) A temető területét mielőbb ki kell tisztítani, a még meglévő, ledőlt sírköveket fel kell állítani és jegyzékbe kell venni.

d) A terület folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.

(6)46 A „Kmü” jelű építési övezet mezőgazdasági üzemi létesítmények elhelyezése céljára

a) legkisebb telekterület 8000 m2

b) legkisebb utcai telekszélesség 50 m

c) beépítési mód szabadonálló

d) legnagyobb beépítettség 40%

e) legnagyobb építménymagasság 10,50 m

f) legkisebb előkert 0 m, az épületek portaépület és kerékpártároló kivételével az utcai telekhatártól legalább 10 m-re épüljenek

g) legkisebb oldalkert 10 m

h) legkisebb hátsókert 10 m

i) legkisebb zöldfelület 40%

j) Az építési telkek növényesítése szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

k) A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.

l) Az építési telkek telekhatárai mellett legalább 10 m szélességű, háromszintes növényállomány, amennyiben a kialakult épületállomány ezt nem teszi lehetővé, legalább 1 sor védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.

m) közterület felőli kerítés épített jellegű, 1,8 – 2,4 m magas legyen.

(7)47 A "K-int" jelű építési övezet intézményi funkciók elhelyezésére

a) kialakítható legkisebb telekterület 2000 m2,

b) kialakítható legkisebb utcai telekszélesség 30 m,

c) beépítési mód szabadonálló,

d) legnagyobb beépítettség 40%,

e) legnagyobb építménymagasság 5,50 m,

f) legkisebb előkert 10 m,

g) legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,

h) legkisebb hátsókert 10 m,

i) legkisebb zöldfelület 40%,

j) közterület felőli kerítés legfeljebb 1,8 m magas legyen.

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közműterület

13. § (1)48 A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel, felsorolásukat a 10. melléklet tartalmazza.

(2) A közlekedési területen az OTÉK 26. § (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.

(3) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.

(4)49

(5)50 Közlekedési terület fásítása, új fasor telepítése az építésügyi engedélyezési eljárástól függetlenül kertépítészeti terv alapján történhet.

(6)51

(7)52

(8)53

(9) A „KÖ-1” jelű övezetbe a szennyvíz tisztítók és átemelők területe tartozik.

(10) A „KÖ-2” jelű övezetbe a záportároló területe tartozik. A terület karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. A telek V-2 tervlapon jelölt telekhatárai mellett a jelen rendelet 27. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 10 m széles, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.

(10) A település területét érintő közművezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védőtávolságait meg kell tartani.

(11)54 Távközlési, illetve hírközlési magasépítmény elhelyezése

a)55

b) Műemléki környezetben az engedélyezési eljárásban az örökségvédelmi hatóság is részt vesz.

(12)56 Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) az illetékes szakhatóságok beleegyező véleménye alapján, a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, és övezeti előírásokban rögzített legkisebb telekterületnél kisebb telek is kialakítható.

(13)57 Magánutak kialakítására vonatkozó előírások

a) Magánút céljára az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb területű telek kialakítható.

b) Közforgalom elől elzárt magánút telekszélessége legalább 6 m legyen.

c) Közforgalom előtt megnyitott magánút telekszélessége legalább 12 m legyen.

d) 14 m szélességet elérő magánúton legalább egyoldali fásított sávot kell kialakítani.

(14)58 A „KÖu-E” övezet a régi és az új 57. út közötti fásítandó területsáv. Az övezetben épület nem építhető.

Zöldterület

14. § (1)59 A zöldterületek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK 27. §-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:

a) A „Z” jelű övezet a településen található közparkok, játszóterek területe.

b) A meglévő közparkok felújítása kertépítészeti szakterv alapján történjen.

c) A tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését kertépítész szaktervező által készített szakterv alapján kell kialakítani és fenntartani.

(2)60

Erdőterület

15. §61 (1) A település erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az erdő területfelhasználási célja szerint gazdasági – „Eg”, védelmi - „Ev” és közjóléti (egészségügyi, szociális, turisztikai) – „Ee”jelű erdők találhatók.

(3) Építési lehetőségek gazdasági erdőben

A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK 28. § szerinti területen és beépítettséggel, valamint az OTÉK 33. § figyelembevételével helyezhető el a következő előírások betartása mellett:
a) A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
b) 62
c) Gazdasági épület kialakításának feltételei:
ca) az épület földszintes legyen
cb) legnagyobb építménymagasság 7,0 m
d) A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:
da) legnagyobb építménymagasság 5,0 m
db) épületszélesség legfeljebb 9,0 m
Tájképvédelmi területen található erdőben csak az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló építmények helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül.
(4) Építési lehetőségek védelmi erdőben
Épületnek nem minősülő építmény csak a fő funkcióhoz köthető funkcióval, környezetvédelmi, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal helyezhető el a külön jogszabályban rögzítettek szerint.
(5) Építési lehetőségek közjóléti erdőben
A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK 28. § szerinti területen és beépítettséggel, valamint az OTÉK 33. § figyelembevételével helyezhető el a következő előírások betartása mellett:
a) A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
b) 63
c) Gazdasági épület kialakításának feltételei:
ca) az épület földszintes legyen
cb) legnagyobb építménymagasság 7,0 m
d) A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:
da) legnagyobb építménymagasság 5,0 m
db) épületszélesség legfeljebb 9,0 m

Mezőgazdasági terület

16. §64 (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29. § (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el

(2) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza.

(3)65

(4) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.

Kertes mezőgazdasági terület

17. § (1) A terület lehatárolását a V-1 és V-2 jelű szabályozási tervlap tünteti fel.

(2)66 Az „MK-1” jelű övezetre vonatkozó előírásokat a 11. melléklet tartalmazza.

(3)67 Az „MK-2” jelű övezetre vonatkozó előírásokat a 11. melléklet tartalmazza.

(4) Kertes mezőgazdasági területen birtokközpont nem alakítható ki.

Általános mezőgazdasági terület

18. § (1) Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és övezeti besorolását a V-1 és V-2 szabályozási terv tartalmazza.

(2)68 Az „Má-1” jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.

Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához köthető funkcióval, legalább 10.000 m2 területű telken, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, az OTÉK 33. §-ban felsoroltak figyelembevételével helyezhető el a következő előírások szerint:
a) Az épületeket szabadonállóan, legalább 10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
b) 69
c) Gazdasági épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet.
d) Lakóépület építménymagassága legfeljebb 5,0 m, szélességi mérete legfeljebb 9,0 m lehet.
(3) Az „Má-2” jelű övezet a gyepfelületek (rét, legelő, kaszáló) területe.
a) Az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, az extenzív művelés.
b) Az övezet természeti értéket képviselő földrészletein (természeti terület) építmény nem helyezhető el.
c) Az övezet természeti értéket nem képviselő földrészletein építmény a (2) bekezdés b) pontja szerint helyezhető el.
(4) 70 Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:
a) Birtokkőzpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29. § (5) -(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 18. § (2) bekezdés a) -d) pontja szerint alakítható ki.
b) A birtokközpont határai mentén a jelen rendelet 27. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos vagy honos fajokból álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.
(5) Az „Má-3” jelű övezet a mocsarak területe.
a) Az övezetben a jelenlegi művelési ág megváltoztatása tilos.
b) Az övezetben semmiféle építmény nem helyezhető el.
(6) Az „Má-4” jelű övezet a nádasok területe.
a) Az övezetben a jelenlegi művelési ág megváltoztatása tilos.
b) Az övezetben semmiféle építmény nem helyezhető el.

Vízgazdálkodási terület

19. § (1) A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos területek elhelyezésére szolgál (vízfolyások, tavak, jelentősebb árkok, vízmű területek).

(2) A terület lehatárolását a V-1 és V-2 szabályozási terv ábrázolja.

(3) A „V-1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.

(Jóváhagyáskor a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999.(lll.18.) Korm. rendelet előírásai szerint.)
(4) A „V-2” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak.
(Jóváhagyáskor előírások a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997.(Vll.18.)sz. Kormányrendelet szerint.)
(5) A „V-3” jelű övezet a település területén kialakított tavak területe. A tavak kialakítása vízjogi engedély-köteles. Az övezetben a vízkárelhárítási, a vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi létesítmények építményei a következő előírások betartásával helyezhetők el:
a) szabadonálló beépítési mód
b) 71 megengedett legnagyobb beépítettség 3%, de legfeljebb 200 m2
c) legalább 3 m, de legfeljebb 4,5 m építménymagasság
d) 72
e) legalább 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert

Különleges beépítésre nem szánt terület

19/A. §73 (1) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel.

(2) Az egyes övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) A „Kk-hu” jelű övezet egyéb, helyi sajátosságot hordozó funkció elhelyezése szolgál. Az övezet a hígtrágya tároló területe, ahol a fő funkcióhoz köthető építmények helyezhetők el az alábbi előírások betartásával:

aa) legkisebb telekterület 2500 m2

ab) beépítési mód szabadon álló

ac) legnagyobb beépítettség 2%

ad) legnagyobb építménymagasság 4,0 m

ae) legkisebb zöldfelület 25%, melynek legalább 50%-át nagy lombkoronájú, őshonos, vagy honos fajokkal fásítani kell.

af) A telket keresztező villamos szabadvezeték biztonsági övezetét a beépítés és a használat során figyelembe kell venni.

b)74 A "Kk-sp" jelű különleges beépítésre nem szánt terület sportolási célra

ba) kialakítható legkisebb telekterület 9000 m2,

bb) beépítési mód szabadonálló,

bc) legnagyobb beépítettség 10%,

bd) legnagyobb építménymagasság 6,00 m,

be) legkisebb előkert 10 m,

bf) legkisebb oldalkert 10 m,

bg) legkisebb hátsókert 10 m,

bh) legkisebb zöldfelület 80%.

Közterületek kialakítása és használata

20. § (1) A Lánycsók igazgatási területén található közterületek az önkormányzat nyilvántartása szerinti közutak, utak és parkok, amelyeket rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhat, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a) Belterületen lévő közterületeken

- hirdető (reklám) berendezés,
- árusítópavilon,
- közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,
- köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,
- szobor, díszkút, pihenőpad,
- távbeszélő fülke,
- építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése,
- építőanyag-tárolás.
b) Külterületen lévő közterületeken
- -közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,
- -szobor,
- -köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezése.
(5) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:
a) 75 Árusítópavilon legfeljebb 6,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással létesíthető.
b) 76 A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal létesíthetők.
c) Zöldterületen épület nem helyezhető el.

lll. Fejezet

Kulturális örökségvédelem

21. §77 (1)78 Műemlékek védelmére vonatkozó előírások

a) A rendelet hatálya alá tartozó terület országos műemléki védelem alatt álló építmények és műemléki környezetük listáját az 1. melléklet tartalmazza.

b) A melléklet szerinti védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.

c) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.

(2)79

(3) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások

a) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját a 2. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.

b)80 Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.

lV. Fejezet

Az élővilág, a táj és a természet védelme

22. § (1)81

(2)82

(3)83 A település természeti értékeinek listáját a 3. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.

a) Országos ökológiai hálózathoz tartozó területen az Országos Területrendezési Tervben, valamint a természetvédelmi törvényben előírtak szerint kell eljárni.

b) Természeti területen a természetvédelmi törvényben előírtak szerint kell eljárni.

A környezet védelme

23. §84 (1) Általános követelmények

a) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok) , valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

b) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.

c) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

d) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

e) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

f) A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.

(2) Környezetterhelési határértékek

a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés) .

(3) Speciális eljárási szabályok

a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

b) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

c) Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.

Tűzvédelmi rendelkezések

24. §85 (1) Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.

(2) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

25. §86 Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.

V. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

Sajátos jogintézmények

26. §87 Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

(1) Elővásárlási jog

Az önkormányzat közérdekből elővásárlási jogot jegyeztet be az 5. mellékletben felsorolt ingatlanok területére, ezen ingatlanokat érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében.
(2) Településrendezési kötelezések
a) Beépítési kötelezettség
Az önkormányzat külön képviselő-testületi határozatban a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében az 1. függelékben felsorolt ingatlanok területére, az ott leírt időtartamon belüli beépítési kötelezettséget állapít meg.
b) Beültetési kötelezettség
Az önkormányzat külön képviselő-testületi határozatban a közérdekű környezetalakítás céljából az 1. sz. függelékben felsorolt ingatlanok területére az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen az ott leírt időtartamon belüli beültetési kötelezettséget ír elő.

Vl. Fejezet

Záró rendelkezések

27. § (1) Ez a rendelet a kihirdetésétől számított második hónap 1. napján lép hatályba., egyidejűleg a többször módosított 3/1986.(Xl.25.) Tr.sz. rendelet hatályát veszti.

(2) Jelen rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(3) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik

1. melléklet a 3/2004. (II.25.) önkormányzati rendelethez 88

ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1. ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK

1.1. Rk. templom – Dózsa Gy. u. 8. – 482 hrsz. – Műemléki törzsszám 230 – Azonosító 1465

1.2. Rk. plébániaház – Dózsa Gy. u. 8. – 480 hrsz. – Műemléki törzsszám 231 – Azonosító 1466

2. MŰEMLÉKI KÖRNYEZETBE TARTOZÓ INGATLANOK

2.1 Rk. templom műemléki környezete

0109, 293, 294, 295/1, 295/2, 296, 376/2, 376/5, 376/8, 474-480, 483, 484, 486-506, 520 hrsz.

2.2. Rk. plébániaház műemléki környezete

296, 297, 376/2, 376/5, 376/8, 477, 478, 482 hrsz.

2. melléklet a 3/2004. (II.25.) önkormányzati rendelethez 89

RÉGÉSZETI LELŐHELYEK
1.1 NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK

település neve

hrsz

védettség jogi jellege

azonosító

védett örökségi érték neve

Lánycsók

0102/1

régészeti lelőhely

24849

Égettmalom-dűlő

Lánycsók

0104/1, 0107/1, 0107/2, 0107/3, 0107/4, 0107/5, 0107/6, 0111, 0113

régészeti lelőhely

86057

Vajérdűlő

Lánycsók

0122/4, 0131/4, 0132/7, 0132/8, 0134/1, 0134/2, 0134/3, 0136/3, 0136/4, 0136/5, 0137/10, 0137/11, 0137/12, 0137/9, 091/1, 091/14, 091/15, 091/16, 091/17, 092

régészeti lelőhely

67751

Csata-alja

Lánycsók

013/13, 014

régészeti lelőhely

24508

Görög-hegy

Lánycsók

0148/1, 0148/4, 0149/4, 0149/5, 0150/5, 0150/6, 0151/2

régészeti lelőhely

33253

M6-os út nyomvonala, 66. lelőhely

Lánycsók

0140/10, 0140/11, 0140/12, 0140/13, 0140/14, 0140/15, 0140/16, 0140/17, 0140/18, 0140/6, 0140/7, 0140/8, 0140/9, 0145/1, 0145/2, 0145/3, 0149/8, 0149/9, 0149/10, 0150/3, 0150/4

régészeti lelőhely

33254

M6-os út nyomvonala, 67. lelőhely

Lánycsók

051/3, 051/4, 055, 058/1, 058/2, 058/3, 058/4, 058/5, 058/6, 058/7, 058/8, 058/9, 059, 098/4, 098/5, 099

régészeti lelőhely

37410

Szőlőhegy

Lánycsók

054, 082/1, 1201, 1202, 1203, 1204, 1205/1, 1205/2, 1211/1

régészeti lelőhely

24505

Bácsfa-puszta-dűlő

Lánycsók

224, 225, 226, 228, 229, 231, 232/1, 232/3, 232/4, 232/5, 233, 234, 235, 236, 237, 238, 239, 240, 241, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57, 58, 59, 60

régészeti lelőhely

24857

Kossuth L. u. 101.

Lánycsók

334, 335/1, 335/2, 336, 337, 338, 339, 340, 341, 376/4, 433, 435, 436, 437, 438, 439, 440, 441, 442, 443

régészeti lelőhely

24852

Dózsa Gy. u. 76-82.

Lánycsók

445/1, 446, 447/2, 448, 449/1

régészeti lelőhely

24853

Dózsa Gy. u. 72.
1.2 AZONOSÍTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK

Név:

Nyilvántartási szám:

Információ forrása:

Lelőhely jellege:

Lelőhely kora:

Lánycsók – Bácsfa-puszta-dűlő II.

Új lelőhely

terepbejárás

telep

késő bronzkor, római kor

Lánycsók – Lantsuk malom mellett

Új lelőhely

terepbejárás

telep

bronzkor, vaskor, Árpád-kor

Lánycsók – Falutól D-re

Új lelőhely

terepbejárás

telep

késő neolitikum/korarézkor (Lengyel-k.?), vaskor, római kor

3. melléklet a 3/2004.(ll.25.) önkormányzati rendelethez90

4. melléklet a 3/2004.(ll.25.) önkormányzati rendelethez91

TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

1. Ökológiai hálózat

1.1. 0131, 0126, 0123, 092, 0121/5 hrsz. erdő,

1.2. 0122/3-13 hrsz. szántó,

1.3. 0119 hrsz. tó,

1.4. 0121/4 és a 0118/2 hrsz. nádas,

1.5. 0114 hrsz. mocsár.

2. Természeti terület

0118/1, 0121/1, 0121/2, 0137/1, 0137/6, 0137/8, 0139 hrsz. rétek.

5. melléklet a 3/2004.(ll.25.) önkormányzati rendelethez92

ELŐVÁSÁRLÁSI JOGGAL TERHELT INGATLANOK
Az önkormányzat elővásárlási jogot jegyeztet be a területet érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében a következő ingatlanokra:

1. 544-547 hrsz. ingatlanokra strand céljára

2. 556-563/2, 575-587/1, 656/2-679 hrsz. ingatlanok nyugati vége lakóterület céljára

3. 683-694 hrsz. ingatlanokra lakóterület céljára

6. melléklet a 3/2004.(ll.25.) önkormányzati rendelethez93

V-1 SZABÁLYOZÁSI TERV

8. melléklet a 3/2004.(ll.25.) önkormányzati rendelethez95

TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK FALUSIAS LAKÓTERÜLETEN
8.1 Az „Lf-K” jelű építési övezet (a történetileg kialakult és beépült utcák)

A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

1. lakásszám

építési telkenként legfeljebb 2 db

2. legkisebb telekterület

800 m2

3. legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség

16 m / 30 m

4. beépítési mód

oldalhatáron álló, hagyományoshoz igazodó fésűs beépítés

5. legnagyobb beépítettség

210-400 m2 telekterület esetén 50%, de legfeljebb 160 m2, 401-799 m2 telekterület esetén 40%, de legfeljebb 320 m2, 800 m2-t elérő telekterület esetén 30%, de legfeljebb 500 m2, közoktatási intézmények esetében 25%

6. legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 3,00 m / 5,00 m udvari épület esetében 3,00 m / 5,00 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon)

7. legkisebb előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

8. legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

9. legkisebb hátsókert

utcafronttól számított 90 m építhető be, de legalább 6 m, a 400 m2-t el nem érő területű telken legalább 0 m (140 m-t meghaladó mélységű telken a hátsó telekhatártól számított 10-40 m-es területsávban az Lf-K építési övezet előírásait betartva legfeljebb 1, és legfeljebb 80 m2 beépített alapterületű pince-présház építhető)

10. legkisebb zöldfelület

210-400 m2 telekterület esetén 25%, 401-799 m2 telekterület esetén 30%, 800 m2-t elérő telekterület esetén 40%

B. Épületekre vonatkozó megkötések. 96
8.2 Az „Lf-K1” jelű építési övezet (újabbkori kialakult és beépült utcák)

A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

1. lakásszám

építési telkenként legfeljebb 2 db

2. legkisebb telekterület

720 m2

3. legkisebb utcai telekszélesség

16 m

4. beépítési mód

oldalhatáron álló

5. legnagyobb beépítettség

30%

6. legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 3,00 m / 4,50 m udvari épület esetében 3,00 m / 4,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon)

7. legkisebb előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

8. legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

9. legkisebb hátsókert

3 m

10. legkisebb zöldfelület

40%

B. Épületekre vonatkozó megkötések. 97
8.3 Az „Lf-K2” jelű építési övezet (újabbkori kialakult és beépült utcák)

A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

1. lakásszám

építési telkenként legfeljebb 2 db

2. legkisebb telekterület

720 m2

3. legkisebb utcai telekszélesség

18 m

4. beépítési mód

szabadonálló

5. legnagyobb beépítettség

30%

6. legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 5,50 m / 6,50 m
udvari épület esetében
3,00 m / 4,50 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon)

7. legkisebb előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

8. legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

9. legkisebb hátsókert

0 m

10. legkisebb zöldfelület

40%

B. Épületekre vonatkozó megkötések. 98
8.4 Az „Lf-1” jelű építési övezet (újonnan kialakítandó és beépítendő utcák – a Rákóczi utcától délre és az Aradi utcától keletre fekvő terület)

A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

1. lakásszám

építési telkenként legfeljebb 2 db

2. legkisebb telekterület

900 m2

3. legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség

18 m / 25 m

4. beépítési mód

oldalhatáron álló

5. legnagyobb beépítettség

30%

6. legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 3,00 m / 5,00 m
udvari épület esetében
3,00 m / 4,50 m
(a megengedett maximumot az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg)

7. legkisebb előkert

5 m, az utcai építési vonal az utcai telekhatártól legfeljebb 7 m-re lehet

8. legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

9. legkisebb hátsókert

6 m

10. legkisebb zöldfelület

40%

B. Épületekre vonatkozó megkötések. 99
8.5 Az „Lf-2” jelű építési övezet (újonnan kialakítandó és beépítendő utcák – a Petőfi utcától délre fekvő terület).

A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

1. lakásszám

építési telkenként legfeljebb 2 db

2. legkisebb telekterület

1000 m2

3. legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség

18 m / 25 m

4. beépítési mód

oldalhatáron álló

5. legnagyobb beépítettség

30% de max. 500 m2

6. legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 3,00 m / 5,00 m
udvari épület esetében
3,00 m / 4,50 m
(a megengedett maximumot az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg)

7. legkisebb előkert

a Petőfi utca kivételével 4 m, az utcai építési vonal az utcai telekhatártól legfeljebb 6 m-re lehet
a Petőfi utcában 0 m, az utcai építési vonal az utcai telekhatártól legfeljebb 3 m-re lehet

8. legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

9. legkisebb hátsókert

az utcafronttól számított 60 m építhető be, de legalább 6 m

10. legkisebb zöldfelület

40%

B. Épületekre vonatkozó megkötések. 100
8.6 Az „Lf-3” jelű építési övezet (újonnan beépítendő utcák kialakult telekosztással – az Aradi utcától nyugatra fekvő terület, és a 745/1 hrsz. út nyugati oldala).

A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

1. lakásszám

építési telkenként legfeljebb 2 db

2. legkisebb telekterület

540 m2

3. legkisebb utcai telekszélesség

13,5 m

4. beépítési mód

oldalhatáron álló

5. legnagyobb beépítettség

30%

6. legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 3,00 m / 4,50 m
udvari épület esetében
3,00 m / 4,00 m
(a megengedett maximumot az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg)

7. legkisebb előkert

a 600 hrsz. út két oldalának kivételével 4 m, az utcai építési vonal az utcai telekhatártól legfeljebb 6 m-re lehet a 600 hrsz. út mentén 6 m,

8. legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

9. legkisebb hátsókert

3 m

10. legkisebb zöldfelület

40%

B. Épületekre vonatkozó megkötések. 101
8.7 Az „Lf-4” jelű építési övezet (újonnan kialakítandó és beépítendő utcák – Felsőgyep területe). A belterületbe vonásig tartó átmeneti időszakban az övezetben az „Mk-2” övezetre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni azzal a szigorítással, hogy a kialakítható és beépíthető telek szélessége legalább 18 m legyen. Az építési övezetben saroktelkek kivételével csak a kiszolgáló utak északi oldala építhető be.

A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

1. telkenkénti épületek száma

1 db, saroktelkeken legfeljebb 2 db

2. lakásszám

építési telkenként legfeljebb 2 db

3. legkisebb telekterület

1200 m2

4. legkisebb utcai telekszélesség

18 m

5. beépítési mód

oldalhatáron álló

6. legnagyobb beépítettség

15%, de legfeljebb 250 m2, saroktelkek esetében 20%

7. legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 3,00 m / 4,50 m
udvari épület esetében
3,00 m / 4,50 m
a megengedett maximumot az utcai (lejtő felőli)
homlokzat magassága külön sem haladhatja meg

8. legkisebb előkert

5 m, az utcai építési vonal az utcai telekhatártól legfeljebb
10 m-re lehet

9. legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

10. legkisebb hátsókert

az utcafronttól számított 30 m építhető be

11. legkisebb zöldfelület

70% (az övezetben meglévő szőlőültetvények telkenkénti legalább 70%-a megtartandó)

B. Épületekre vonatkozó megkötések. 102
8.8 Az „Lf-5” jelű építési övezet a településrész alközpontja számára, elsősorban lakóépületek és közcélú intézmények elhelyezésére.

A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

1. lakásszám

építési telkenként legfeljebb 6 db

2. legkisebb telekterület

500 m2

3. legkisebb utcai telekszélesség

18 m

4. beépítési mód

szabadonálló

5. legnagyobb beépítettség

30%, közoktatási intézmények esetében 25%

6. legkisebb/legnagyobb építménymagasság

lakóépület és intézmény esetében 3,00 m / 5,50 m
gazdasági épület és garázs esetében
3,00 m / 4,50 m

7. legkisebb előkert

5 m, az utcai építési vonal az utcai telekhatártól legfeljebb 10 m-re lehet

8. legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

9. legkisebb hátsókert

6 m

10. legkisebb zöldfelület

40%

B. Épületekre vonatkozó megkötések. 103

9. melléklet a 3/2004.(ll.25.) önkormányzati rendelethez104

TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEN
9.1 A „Vt-1” jelű építési övezet.

A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

1. legkisebb telekterület

300 m2

2. legkisebb utcai telekszélesség

16 m

3. beépítési mód

oldalhatáron álló

4. legnagyobb beépítettség

50%, közoktatási intézmények esetében 25%

5. legkisebb/legnagyobb építménymagasság

lakóépület és intézmény esetében 3,00 m / 5,50 m
(kialakult, a megengedett maximumot meghaladó
magasságú építmény megtartható, az övezeti elõírások
betartásával a kialakult építménymagassággal bõvíthetõ)
gazdasági épület és garázs esetében
3,00 m / 4,50 m

6. legkisebb előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

7. legkisebb oldalkert

szab. terv szerint, az ott nem jelölt esetekben OTÉK
szerint

8. legkisebb hátsókert

3 m

9. legkisebb zöldfelület

25%

B. Épületekre vonatkozó megkötések. 105
9.2 A „Vt-2” jelû építési övezet (pavilonsor területe)

A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

1. legkisebb telekterület

kialakult (45 m2), telekalakítás a szabályozási terv szerint történhet

2. legkisebb utcai telekszélesség

kialakult (5,7 m)

3. beépítési mód

zártsorú

4. legnagyobb beépítettség

80%

5. legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 4,50 m

6. legkisebb előkert

kialakult (1-4 m)

7. legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

8. legkisebb hátsókert

0 m

9. legkisebb zöldfelület

10%

B. Épületekre vonatkozó megkötések. 106

10. melléklet a 3/2004.(ll.25.) önkormányzati rendelethez107

A KÖZÚTHÁLÓZAT ELEMEI

A.

B.

C.

Út övezeti
jele

Út megnevezése

Közlekedési terület
szélessége

1.

Köu-1

57. sz. Mohács- Pécs II rendű
főút

útépítési terv szerint változó

2.

Köu-2

56112. sz. Kisnyárádi
bekötőút

meglévő
(18-20 m)

3.

Köu-3

mezőgazdasági utak

meglévő
(8,5-14 m)

4.

Köu-4

56112. sz. út átkelési
szakasza
(II. Lajos és Dózsa Gy. utca)

meglévő
(10-16 m)

5.

Köu-5

Új lakóutak

Meglévő kiszolgáló utak

16-20 m, 12 m, 8,5 m
meglévő
(4-40 m)

6.

Köu-6

Önálló gyalogút

meglévő
(-4 m )

7.

KÖu-7

Kerékpárút

útépítési terv szerint

11. melléklet a 3/2004.(ll.25.) önkormányzati rendelethez108

TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KERTES MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN
11.1 Az „MK-1” jelű övezet (Kismérés és Bácsfa puszta területe), ahol jellemzően vegyes (hézagosan zártsorú és oldalhatáron álló) beépítéssel és tetőgerinccel (utcával párhuzamos, utcára merőleges) elsősorban a szőlőműveléssel kapcsolatos gazdasági épületek (présházak, pincék), illetve a borút-programhoz kapcsolható közösségi épületek helyezhetők el.

A. Telekalakítás 109

1. Telekfelosztás abban az esetben végezhető, ha a felosztást követően az új telkek területe egyenként eléri a 720 m2-t, és az azokon kialakuló beépítettség nem haladja meg az övezetekre meghatározott legnagyobb beépítettséget. Az 57. út építése miatt szükségessé váló telekalakítások során ezeket az értékeket nem kell figyelembe venni.
2. Telekegyesítés abban az esetben végezhető, ha a telekegyesítés nyomán kialakuló telek a 3000 m2 telekterületet nem éri el.
3. Telekhatár-rendezés végezhető.

B. Beépítési mód

kialakultan vegyes (zártsorú-hézagosan zártsorú, illetve oldalhatáron álló), ami a történetileg kialakult telekstruktúra védelmében a továbbiakban is őrzendő a következők szerint:

zártsorú beépítési módúnak
tekintendő minden 12 m-nél keskenyebb
telek

oldalhatáron álló beépítési módúnak
tekintendő minden 12 m-es, vagy annál
szélesebb telek

C. Tetőtérbeépítés lehetősége

1.Zártsorú
beépítési módú
telken

aa) Meglévő, utcával párhuzamos gerincű épület esetén a tetőtér beépíthető, ha az épület egyik végfala olyan tűzgátló oromfal, amelyen éghető anyagú tetőszerkezeti elem nem nyúlik túl. A tetőtérben éghető anyagú térelhatároló szerkezetek nem alkalmazhatók.
ab) Meglévõ, utcára merõleges gerincû épület esetén a tetõtér beépítése tûzvédelmi szakértõi véleményre alapozva történhet.

2.Oldalhatáron álló
beépítési módú
telken

ba) Meglévő épület tetőtere beépíthető az általános előírások megtartásával.
bb) Újonnan tervezett épület tetőterének beépítése tűzvédelmi szakértői véleményre alapozva történhet.

D. Épületek közötti legkisebb távolság (oldalkert)

1.Zártsorú
beépítési mód
esetén

A szomszédos épületek bármekkora távolságra megközelíthetik egymást a következő feltételek betartása mellett:
-Ha a szomszédos épületek az utcával párhuzamos gerincűek, az épület egyik végfala tűzfal, de legalább olyan nyílás nélküli tűzgátló oromfal legyen, amelyen éghető anyagú tetőszerkezeti elem nem nyúlik túl.
-Ha a szomszédos épületek közül az egyik az utcára merőleges gerincű, fenti megkötéseket az utcával párhuzamos gerincű épület mindkét végfalán alkalmazni kell.

2.Oldalhatáron álló
beépítési mód
esetén

A szomszédos épületek közötti legkisebb távolságot az OTÉK előírásai szerint kell meghatározni. Ez a távolság 14 m-nél keskenyebb telek esetén legfeljebb 4 m-re csökkenthető. Ha a 4 m egy telken belül biztosított (oldalkert), az ezen álló épület oldalkertre néző homlokzata korlátozás nélkül megnyitható.

3.Új építés, illetve
meglévő épület
bővítése esetén a
beépíthető telek

legkisebb területe

720 m2

legkisebb utcai szélessége

6 m

legnagyobb beépítettsége

5%

D. Az övezet telkein megengedett

legnagyobb
építménymagasság

legkisebb előkert

legkisebb
oldalkert

legkisebb hátsókert

4,0 m

kialakult utcaképhez
illeszkedjen

ld. fent

az utcai építési
vonaltól számított
legfeljebb 20 m
építhető be

E. Épületekre vonatkozó megkötések

1.épületszám

telkenként 1 db

2-9. 110

11.2 Az „Mk-2” jelű övezet (Kolompéros területe)

a) Az övezetben kialakítható és beépíthető új földrészletek területe legalább 720 m2, szélessége legalább 12 m legyen.

b) Az övezetben az OTÉK 29. § (3) bekezdésének figyelembevételével gazdasági épület, megfelelő művelési ág és telekterület esetén (OTÉK 29. § (4) bekezdés) lakóépület építhető a következő előírások szerint:

ba) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakóépület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen.
bb) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.
bc) A beépítési mód oldalhatáron álló, az épületeket legalább 5 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert, és legalább 6 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni. Az ettől eltérő, kialakult állapot megtartható, átépítés esetén az új épület az eredeti helyére visszaépíthető.
bd)111
be)112
bf) Gazdasági épület földszintes, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú legyen..
bg) Lakóépület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet, az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.
1

A bevezető a Lánycsók Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

Módosította a 15/2015. (XII.1.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2016. január 1. napjától

3

Módosította a 13/2011. (VI.29.) Ör. 2.§-a. Hatályos 2011. július 29. napjától

4

Beiktatta a 15/2015. (XII.1.) Ör. 19.§-a. Hatályos 2016. január 1. napjától

5

Beiktatta a 15/2015. (XII.1.) Ör. 19.§-a. Hatályos 2016. január 1. napjától

6

Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (IX.9.) Ör. 1.§-a. Hatálytalan 2009.szeptember 9. napjától

7

Módosította a 15/2015. (XII.1.) Ör. 2.§-a. Hatályos 2016. január 1. napjától

8

Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (IX.9.) Ör. .§-a. Hatálytalan 2009.szeptember 9. napjától

9

Módosította a 13/2011. (VI.29.) Ör. 5.§-a. Hatályos 2011. július 29. napjától

10

Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (IX.9.) Ör. 2.§-a. Hatálytalan 2009.szeptember 9. napjától

11

Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (IX.9.) Ör. 2.§-a. Hatálytalan 2009.szeptember 9. napjától

12

Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (IX.9.) Ör. 2.§-a. Hatálytalan 2009.szeptember 9. napjától

13

Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (IX.9.) Ör. 2.§-a. Hatálytalan 2009.szeptember 9. napjától

14

Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (IX.9.) Ör. 2.§-a. Hatálytalan 2009.szeptember 9. napjától

15

Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (IX.9.) Ör. 2.§-a. Hatálytalan 2009.szeptember 9. napjától

16

Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (IX.9.) Ör. 2.§-a. Hatálytalan 2009.szeptember 9. napjától

17

Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (IX.9.) Ör. 2.§-a. Hatálytalan 2009.szeptember 9. napjától

18

Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (IX.9.) Ör. 2.§-a. Hatálytalan 2009.szeptember 9. napjától

19

Módosította a 13/2011. (VI.29.) Ör. 9.§-a. Hatályos 2011. július 29. napjától

20

Módosította a 15/2015. (XII.1.) Ör. 3.§-a. Hatályos 2016. január 1. napjától

21

Beiktatta a 15/2015. (XII.1.) Ör. 20.§-a. Hatályos 2016. jaunár 1. napjától

22

Hatályon kívül helyezte a 13/2011. (VI.29.) Ör. 7.§-a. Hatálytalan 2011. július 29. napjától

23

Módosította a 13/2011. (VI.29.) Ör. 7.§-a. Hatályos 2011. július 29. napjától

24

Módosította a 15/2015. (XII.1.) Ör. 4.§-a. Hatályos 2016. január 1. napjától

25

Módosította a 15/2015. (XII.1.) Ör. 4.§-a. Hatályos 2016. január 1. napjától

26

Módosította a 13/2011. (VI.29.) Ör. 8.§-a. Hatályos 2011. július 29. napjától

27

Hatályon kívül helyezte a 15/2015. (XII.1.) Ör. 25.§-a. Hatálytalan 2016. január 1. napjától

28

Hatályon kívül helyezte a 15/2015. (XII.1.) Ör. 25.§-a. Hatálytalan 2016. január 1. napjától

29

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatálytalan 2018. december 13. napjától

30

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatálytalan 2018. december 13. napjától

31

Módosította a 15/2015. (XII.1.) Ör. 5.§-a. Hatályos 2016. január 1. napjától

32

Módosította a 13/2011. (VI.29.) Ör. 9.§-a. Hatályos 2011. július 29. napjától A 10. § (3) bekezdés a) pontja a Lánycsók Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

33

A 10. § (3) bekezdés b) pontját a Lánycsók Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.

34

Módosította a 13/2011. (VI.29.) Ör. 9.§-a. Hatályos 2011. július 29. napjától A 10. § (4) bekezdése a Lánycsók Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

35

Hatályon kívül helyezte a 13/2011. (VI.29.) Ör. 9.§-a. Hatálytalan 2011. július 29. napjától

36

Módosította a 15/2015. (XII.1.) Ör. 6.§-a. Hatályos 2016. január 1. napjától

37

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatálytalan 2018. december 13. napjától

38

Módosította a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatályos 2018. december 13. napjától

39

Módosította a 15/2015. (XII.1.) Ör. 6.§-a. Hatályos 2016. január 1. napjától

40

Hatályon kívül helyezte a 13/2011. (VI.29.) Ör. 10.§-a. Hatálytalan 2011. július 29. napjától

41

Módosította a 13/2011. (VI.29.) Ör. 11.§-a. Hatályos 2011. július 29. napjától

42

Módosította a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatályos 2018. december 13. napjától

43

Módosította a 15/2015. (XII.1.) Ör. 7.§-a. Hatályos 2016. január 1. napjától

44

Módosította a 15/2015. (XII.1.) Ör. 7.§-a. Hatályos 2016. január 1. napjától

45

Hatályon kívül helyezte a 13/2011. (VI.29.) Ör. 11.§-a. Hatálytalan 2011. július 29. napjától

46

Beiktatta a 15/2015. (XII.1.) Ör. 21.§-a. Hatályos 2016. január 1. napjától

47

A 12. § (7) bekezdését a Lánycsók Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

48

Módosította a 15/2015. (XII.1.) Ör. 8.§-a. Hatályos 2016. január 1. napjától

49

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatálytalan 2018. december 13. napjától

50

Módosította a 15/2015. (XII.1.) Ör. 8.§-a. Hatályos 2016. január 1. napjától

51

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatálytalan 2018. december 13. napjától

52

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatálytalan 2018. december 13. napjától

53

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatálytalan 2018. december 13. napjától

54

Beiktatta a 13/2011. (VI.29.) Ör., módosította a 15/2015. (XII.1.) Ör. 8.§-a. Hatályos 2016. január 1. napjától

55

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatálytalan 2018. december 13. napjától

56

Beiktatta a 13/2011. (VI.29.) Ör. 12.§-a. Hatályos 2011. július 29. napjától

57

Beiktatta a 13/2011. (VI.29.) Ör., módosította a 15/2015. (XII.1.) Ör. 8.§-a. Hatályos 2016. január 1. napjától

58

Beiktatta a 6/2020. (VII.29.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2020. július 30. napjától

59

Módosította a 15/2015. (XII.1.) Ör. 9.§-a. Hatályos 2016. január 1. napjától

60

Hatályon kívül helyezte a 15/2015. (XII.1.) Ör. 25.§-a. Hatálytalan 2016. január 1. napjától

61

Módosította a 15/2015. (XII.1.) Ör. 10.§-a. Hatályos 2016. január 1. napjától

62

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatálytalan 2018. december 13. napjától

63

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatálytalan 2018. december 13. napjától

64

Módosította a 13/2011. (VI.29.) Ör. 14.§-a. Hatályos 2011. július 29. napjától

65

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatálytalan 2018. december 13. napjától

66

Módosította a 15/2015. (XII.1.) Ör. 11.§-a. Hatályos 2016. január 1. napjától

67

Módosította a 15/2015. (XII.1.) Ör. 11.§-a. Hatályos 2016. január 1. napjától

68

Módosította a 15/2015. (XII.1.) Ör. 12.§-a. Hatályos 2016. január 1. napjától

69

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatálytalan 2018. december 13. napjától

70

Módosította a 15/2015. (XII.1.) Ör. 12.§-a. Hatályos 2016. január 1. napjától

71

Módosította a 13/2011. (VI.29.) Ör. 16.§-a. Hatályos 2011. július 29. napjától

72

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatálytalan 2018. december 13. napjától

73

A megelőző alcímmel együtt beiktatta a 15/2015. (XII.1.) Ör. 22.§-a. Hatályos 2016. január 1. napjától

74

A 19/A. § (2) bekezdés b) pontját a Lánycsók Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.

75

Módosította a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatályos 2018. december 13. napjától

76

Módosította a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatályos 2018. december 13. napjától

77

Módosította a 13/2011. (VI.29.) Ör. 17.§-a. Hatályos 2011. július 29. napjától

78

Módosította a 15/2015. (XII.1.) Ör. 13.§-a. Hatályos 2016. január 1. napjától

79

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatálytalan 2018. december 13. napjától

80

Módosította a 15/2015. (XII.1.) Ör. 13.§-a. Hatályos 2016. január 1. napjától

81

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatálytalan 2018. december 13. napjától

82

Hatályon kívül helyezte a 13/2011. (VI.29.) Ör. 18.§-a. Hatályos 2011. július 29. napjától

83

Módosította a 13/2011. (VI.29.) Ör. 18.§-a. Hatályos 2011. július 29. napjától

84

Módosította a 15/2015. (XII.1.) Ör. 14.§-a. Hatályos 2016. január 1. napjától

85

Módosította a 15/2015. (XII.1.) Ör. 15.§-a. Hatályos 2016. január 1. napjától

86

Módosította a 13/2011. (VI.29.) Ör. 20.§-a. Hatályos 2011. július 29. napjától

87

Módosította a 13/2011. (VI.29.) Ör. 21.§-a. Hatályos 2011. július 29. napjától

88

Beiktatta a 13/2011. (VI.29.) Ör., módosította a 15/2015. (XII.1.) Ör. 16.§-a. Hatályos 2016. január 1. napjától

89

Beiktatta a 13/2011. (VI.29.) Ör., módosította a 6/2020. (VII.29.) Ör. 2.§-a. Hatályos 2020. július 30. napjától

90

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatályos 2018. december 13. napjától

91

Beiktatta a 13/2011.(VI.29.) Ör. 22.§-a. Hatályos 2011.július 29. napjától

92

Beiktatta a 13/2011.(VI.29.) Ör. 22.§-a. Hatályos 2011.július 29. napjától

93

Beiktatta a 13/2011.(VI.29.) Ör. 22.§-a, módosította a 6/2020. Ör. 3.§-a. Hatályos 2020. július 30. napjától

94

Beiktatta a 13/2011.(VI.29.) Ör. 22.§-a, módosította a 6/2020. Ör. 4.§-a. Hatályos 2020. július 30. napjától A 7. melléklet a Lánycsók Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

95

Beiktatta a 15/2015.(XII.1.) Ör., módosította a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatályos 2018. december 13. napjától

96

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatályos 2018. december 13. napjától

97

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatályos 2018. december 13. napjától

98

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatályos 2018. december 13. napjától

99

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatályos 2018. december 13. napjától

100

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatályos 2018. december 13. napjától

101

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatályos 2018. december 13. napjától

102

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatályos 2018. december 13. napjától

103

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatályos 2018. december 13. napjától

104

Beiktatta a 15/2015.(XII.1.) Ör., módosította a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatályos 2018. december 13. napjától

105

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatályos 2018. december 13. napjától

106

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatályos 2018. december 13. napjától

107

Beiktatta a 15/2015.(XII.1.) Ör , módosította a 6/2020. Ör. 5.§-a. Hatályos 2020. július 30. napjától

108

Beiktatta a 15/2015.(XII.1.) Ör., módosította a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatályos 2018. december 13. napjától

109

Módosította a 6/2020. (VII.29.) Ör. 6.§-a. Hatályos 2020. július 30. napjától

110

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatályos 2018. december 13. napjától

111

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatályos 2018. december 13. napjától

112

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (XI.28.) Ör. 47.§-a. Hatályos 2018. december 13. napjától