Lánycsók Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2015. (III. 25.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2021. 11. 01- 2023. 02. 02Lánycsók Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2015. (III. 25.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Lánycsók Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a.) és d.) pontjaiban meghatározott eredeti jogalkotói jogkörében eljárva Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 43. § (3) bekezdésének első fordulatában kapott felhatalmazás alapján szervezeti és működési szabályzatát az alábbiak szerint alkotja meg:
I.
Általános rendelkezések
1. § (1) Az Önkormányzat elnevezése: Lánycsók Községi Önkormányzat
(2) Az Önkormányzat vezető szerve: Lánycsók Községi Önkormányzat Képviselő-testülete
(3) Az önkormányzat jogi személy. Az Önkormányzati feladatok és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg.
(4)1 A képviselőtestület szervei:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a közös önkormányzati hivatal
d) a jegyző.
(5) Az önkormányzat hivatala: Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal)
(6) Az Önkormányzat székhelye: 7759 Lánycsók, Kossuth utca 3.
Az Önkormányzat jelképei
2. § (1) Lánycsók község címere
(2) Lánycsók község zászlaja
(3) Az önkormányzati jelképek használatának módját külön rendelet szabályozza.
II.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADATA ÉS HATÁSKÖRE
3. § (1)2 A képviselő-testület a polgármesterből és 6 települési képviselőből áll.
(2) A képviselő-testület a feladat és hatáskörébe tartozó ügyekben szabadon dönt. Törvény keretei között önállóan szabályozza, egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.
(3) A képviselő-testület ellátja a helyi közszolgáltatás keretébe tartozó alapellátási feladatokat.
(4) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei, a polgármester, a bizottság és a Hivatal látják el.
(5) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az 2011. évi CLXXXIX tv. 42. §-a határozza meg
(6)3 A képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásáról önkormányzati rendeletben rendelkezik. Az átruházott hatásköröket a rendelet melléklete tartalmazza.
(7) A képviselő-testület bizottsága és a polgármester a képviselő-testület által ráruházott hatásköröket nem adhatja tovább.
III.
A képviselő-testület működése
4. § A képviselő-testület munkaterve, illetve azon kívüli felmerülő feladataitól függően szükség szerint ülésezik, azonban évente legalább 6 ülést köteles tartani.
A képviselő-testület programja
5. § (1)4 A képviselő-testület tevékenységét megbízatásának időtartamára szóló gazdasági programja alapján végzi.
(2) A polgármester megválasztásától számított 6 hónapon belül a településfejlesztés és a helyi közszolgáltatások feladatait és céljait tartalmazó középtávú programtervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.
(3) A képviselő-testület mandátumának lejárta előtt 3 hónapon belül értékeli a középtávú programban foglalt célkitűzések megvalósulását.
Munkaterv
6. § (1) A képviselő-testület előre tervezhető feladatainak megtervezésének érdekében éves munkatervet fogad el.
(2) A munkaterv tartalmazza:
Előterjesztések
7. § (1) A képviselő-testület ülésére az előterjesztést általában a polgármester terjeszti a testület elé. A polgármester az előterjesztője az önkormányzati hatósági ügyben hozott elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezések.
(2) A bizottság elnöke az előterjesztője annak az ügynek, amelynek napirendre tűzését a bizottság kezdeményezte. A bizottság elnöke terjeszti a képviselő-testület elé elbírálásra az önkormányzati hatósági ügyben hozott elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezést.
(3) A jegyző nyújtja be:
8. § A 7. § (1), (2) és (6) bekezdése szerinti előterjesztéseknek tartalmaznia kell a jegyző azon nyilatkozatát, hogy azt törvényességi szempontból megvizsgálta.
9. § A képviselő-testület kétfordulós tárgyalási mód keretében vitatja meg a munkatervében ilyen tárgyalási módra meghatározott témákat.
10. § (1) A képviselő-testület elé általában írásbeli, rendkívüli esetben szóbeli előterjesztés kerülhet. Szóbeli előterjesztésnek minősül a testületi ülés napján kiosztott, az előzetesen megküldött, napirendhez nem kapcsolódó írásos előterjesztés is.
(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés - a (4) és (5) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - a következő két részből áll:
a) az első részben:
Az ülés összehívása
11. § (1)5 A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester tartós akadályoztatása esetén az összehívásra és vezetésére a képviselők közül választott alpolgármester jogosult. A polgármester és a képviselők közül választott alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülést a Vagyonnyilatkozatokat nyilvántartó és összeférhetetlenséget vizsgáló bizottság elnöke hívhatja össze és vezetheti. E rendelkezés szempontjából tartós akadályoztatásnak minősül az 5 nap időtartamot meghaladó távollét.
(2) Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, vagy a képviselő-testület bizottságának indítványára is.
(3) A képviselő-testület összehívását kezdeményezheti a Baranya Megyei Kormányhivatal vezetője is.
(4) A képviselő-testület ülésére szóló meghívót írásban kell elkészíteni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, a tervezett napirendeket és a napirendek előadóinak nevét. A meghívót a képviselők, és meghívottak papír alapon kapják meg, míg a meghívó mellékletei elektronikusan kerülnek kiküldésre.
(5) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket.
(6) A meghívót olyan időpontban kell megküldeni -kivéve a rendkívüli ülés meghívóját-hogy azt a testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevőik, illetve az egyéb érdekeltek az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.
(6a)6 A rendkívül ülés meghívóját – az időpont előzetes telefonos egyeztetését követően – legkésőbb a rendkívüli ülést megelőző napon kell megküldeni.
(7)7 A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) a nem képviselő alpolgármestert
c) a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökét,
d) az önkormányzati intézmények és a helyi általános iskola vezetőjét,
d) esetenként a témakör szerint érdekelt helyi önszerveződő közösségek képviselőit.
(8) A képviselő-testület ülésére a (7) bekezdésben felsoroltakon kívül más szervek vagy személyek is meghívhatók.
Az ülés vezetése, a tanácskozás rendje
12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.
(2) a) A polgármester az ülés kezdetekor megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van.
13. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek során:
Határozathozatal
14. § (1) A képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(2)8 A képviselő-testület minősített többséggel dönt az Mötv-ben meghatározott ügyekben.
15. § (1) A szavazás általában kézfelemelésseI történik.
(2)9 A képviselő-testület az Mötv.-ben meghatározott tárgykörök kivételével név szerinti szavazást
a) rendel el a képviselők egynegyedének indítványára
b) rendelhet el bármelyik képviselő javaslatára hozott döntésével.
(3) Név szerinti szavazás esetén a polgármester egyenként olvassa a települési képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor "igen"-nel vagy "nem"-mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazásról.
16. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.
(2) A képviselő-testület titkos szavazással dönt az alpolgármester személyéről.
(3) Titkos szavazást kell elrendelni az önkormányzati, vagy más törvényben meghatározott esetekben.
(4)10 A titkos szavazást bármelyik képviselő kezdeményezheti. A titkos szavazást a Vagyonnyilatkozatokat nyilvántartó és összeférhetetlenséget vizsgáló bizottság tagjai bonyolítják le. Amennyiben a Vagyonnyilatkozatokat nyilvántartó és összeférhetetlenséget vizsgáló bizottság jelenlévő tagjainak a száma nem éri el a 3 főt, a képviselő-testület a titkos szavazás lebonyolítására nyílt szavazással a képviselők közül Szavazatszámláló Bizottságot hoz létre.
(5) A titkos szavazás borítékba elhelyezett szavazólapon, külön helyiség és a szavazatok befogadására alkalmas tárgy (urna) igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a szavazás helyét, napját, a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak nevét, a szavazás eredményét, esetleges, a szavazás során felmerült körülményeket.
(6) A titkos szavazás eredményét nyilvános ülésen ismertetni kell.
(7) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. A szavazás azonnal is megismételhető.
(8)11 A képviselő-testület hatáskörébe tartozó döntés meghozatalában nem vehet részt az a települési képviselő, aki abban saját maga, illetőleg közeli hozzátartozója révén személyesen érintett. A kizáró okot a képviselő legkésőbb a napirend tárgyalásának kezdetéig köteles bejelenteni. Az érintett képviselő kizárásáról a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. A kizárást nem kell alkalmazni, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.
A szavazás rendje
17. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület előbb a módosító és kiegészítő javaslatokról, ezt követően az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt.
(2) A polgármester a javaslatok mellett leadott szavazatokat, majd az ellenszavazatokat, illetve a szavazástól tartózkodók számát állapítja meg.
(3) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti az elfogadott határozatot.
(4) Bármely képviselő kérésére - nyílt szavazás esetén - az ülés jegyzőkönyvében név szerint kell rögzíteni szavazatának mikéntjét, ha nem a határozatnak megfelelően szavazott.
18. § Bármely előterjesztés alapján hozott döntés esetében a polgármester vagy bizottsági döntés alapján a bizottság elnöke kérheti a szerinte településpolitikailag hibás testületi határozat kapcsán az ügy ismételt tárgyalását.
Kérdés, interpelláció, bejelentés
19. § (1) Települési képviselő a képviselő-testület ülésén önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet a polgármestertől (alpolgármester), a jegyzőtől és a bizottság elnökétől, illetve hozzájuk kérdést intézhet.
(2) A kérdés, felvilágosítás kérés szóban, és írásban is előterjeszthető.
(3) A települési képviselő a kérdést, illetve a felvilágosítás kérést a napirendek megtárgyalását követően terjesztheti elő.
(4) A kérdésre, illetve a felvilágosítás kérésre az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
(5) A kérdésre adott válasz elfogadása tárgyában az érintett képviselők nyilatkozata után külön testületi döntésre nincs szükség.
(6) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, a bizottsági elnökhöz és a jegyzőhöz interpellációt intézhetnek. Interpelláció csak a képviselő-testület ülésén terjeszthető elő. Az interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell állni az önkormányzat kötelező, és önként vállalt feladataival, illetőleg valamely önkormányzati szervezet (intézmény) hatáskörébe kell tartoznia.
(7) Nincs helye interpellációnak:
20. § Az ülés befejezése előtt, a napirendek után a polgármester, alpolgármester, a jegyző, a bizottság elnöke és a képviselő-testület tagjai tájékoztatást adnak olyan önkormányzati ügyekről, amelyek külön testületi ülést nem igényelnek.
21. § Valamely előterjesztés megtárgyalása kapcsán a vita lezárására, vagy az interpellációk, kérdések, bejelentések időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatokról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
Határozatok végrehajtása
22. § (1) A képviselő-testület rendelete, határozata végrehajtását, vagy ellenőrzését az általa megbízott felelősök végzik. A képviselő-testület határozata végrehajtásáért felelőssé teheti:
Jegyzőkönyv
23. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2)12 A testületi ülés jegyzőkönyvének tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ban meghatározott elemeket.
(3) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(4) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni az Baranya Megyei Kormányhivatalhoz. A nyilvános ülések jegyzőkönyvének egy példányát irattározni kell.
(5) A testületi ülés jegyzőkönyve eredeti példányához mellékelni kell:
24. § A jegyző a jegyzőkönyv eredeti példányát -a nyílt és zárt testületi ülés anyagát egymástól elkülönítve- mellékleteivel együtt évente bekötteti.
25. § A képviselő-testület rendeleteit és határozatait a naptári év elejétől kezdődően külön-külön folyamatos sorszámmal és évszámmal, hónap és nap megjelöléssel kell ellátni. Ezen döntésekről a bizottság által átruházott hatáskörökben hozott döntésekre is kiterjedően számítógépes nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.
Nyilvánosság a képviselő-testület és a bizottság működésében
26. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A képviselő-testület a hallgatóknak kérésükre -egy ízbeli, legfeljebb 5 percig tartó- hozzászólási jogot adhat. A hozzászólási jog megadásáról a testület vita nélkül határoz.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart:
a) választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele. Ha az érintett beleegyezésétől függ a zárt ülés tartása, a képviselő-testület az érintettől írásbeli, vagy jelenléte esetén szóbeli nyilatkozatot kér, amit a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
b) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor.
c) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén.
(3) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el:
a) a vagyonával való rendelkezés;
b) az általa kiírt pályázatok tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeket sértene.
(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai és a jegyző, továbbá meghívás esetén az érintett és a szakértő, továbbá ha a törvény lehetővé teszi, a nemzetiségi önkormányzat elnöke vehet részt.
(5) A zárt ülésen hozott határozatot nyilvános ülésen kell kihirdetni, a hatósági ügyben hozott határozatok kivételével.
(6)13 A polgármester a képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról, főbb napirendjeiről, illetve arról, hogy az ülés nyilvános, a lakosságot az önkormányzati hirdetőtáblára kihelyezett hirdetmény útján tájékoztatja.
(7)14 A képviselő-testületi ülésekre készült előterjesztéseket meg kell küldeni az önkormányzati intézmények vezetőinek. A képviselőtestület normatív határozatát az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel közzé kell tenni.
(8) A hirdetőtáblán ismertetni kell:
Lakossági fórumok
27. § (1)15 A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart. Az éves közmeghallgatáson a polgármester beszámol a képviselő-testület adott évi tevékenységéről, az önkormányzati választás évében az elmúlt ciklus során végzett tevékenységéről.
(2) A közmeghallgatáson az állampolgárok, és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, és javaslatot tehetnek, amelyek intézése során külön jogszabályban meghatározottak szerint kell eljárni.
(3)16 A közmeghallgatás napirendjét, időpontját és helyét a helyben szokásos módon az önkormányzati hirdetőtáblán az ülés előtt legalább 5 nappal közzé kell tenni. A közmeghallgatást olyan időpontra kell kitűzni, hogy az adott ügyben döntést hozó képviselő-testületi ülést megelőzze.
(4) A közmeghallgatással összekapcsolt testületi ülés vezetésére és a hozzászólások időtartamára a 12. § és a 21. § előírásai az irányadók. A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre a válaszadás szóban azonnal, ha ez nem lehetséges 8 napon belül írásban történik. Ha erre sincs mód, akkor a Képviselőtestület az ügyet megvizsgálja, és a határozatáról az érintetteket a jegyző írásban tájékoztatja.
(5)17 Az éves közmeghallgatáson kívül is sor kerülhet lakossági fórum megszervezésére a jogszabályban meghatározott esetekben, illetve a képviselő-testület döntése szerint indokolt esetben, úgy mint a lakosság széles körét érintő, új szabályozás bevezetését megelőzően.
(6)18 A lakossági fórum megtartását kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) a képviselők egynegyede,
c) bizottság,
d) helyi önszerveződő közösségek.
(7)19 A lakossági fórum meghirdetésére, levezetésére egyebekben a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok érvényesek.
28. § (1)20 A fogadó óráról és a képviselői tájékoztatásról a lakosságot a helyben szokásos módon, az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel értesíteni kell.
(2) A fogadóóra és a képviselői tájékoztató személyi és tárgyi feltételeit a Hivatal biztosítja.
IV.
A települési képviselő
29. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásának szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak. A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.
(2) A települési képviselő, a bizottság nem települési képviselő tagja köteles megőrizni a tudomására jutott állami és szolgálati titkot.
(2a)21 A települési képviselő köteles:
a) bejelenteni és harminc napon belül megszüntetni a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot,
b) megválasztásától számított harminc napon belül kezdeményezni felvételét a köztartozásmentes adózói adatbázisba,
c) határidőn belül eleget tenni vagyonnyilatkozattételi kötelezettségének,
d) az adott napirend tárgyalásánál köteles bejelenteni személyes érintettségét.
(2b)22 Fenti kötelezettségek elmulasztása esetén első alkalommal a polgármester figyelmeztetésben részesíti. Ismételt mulasztás esetén kezdeményezi a Vagyonnyilatkozatokat nyilvántartó és összeférhetetlenséget vizsgáló bizottság eljárását.
(3) A képviselők a lakossággal történő kapcsolattartás érdekében fogadóórát tarthatnak, tájékoztatják a választóikat saját, illetve a képviselő-testület tevékenységéről.
30. § (1)23 A képviselő-testület és a bizottság tagjai részére tiszteletdíjat nem állapít meg.
(2) A települési képviselő -a tisztségével összefüggésben ellátott önkormányzati feladataiért- bizonylat alapján költségei megtérítésére tarthat igényt.
A képviselő-testület bizottsága
30/A. §24 (1) A képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi bizottság,
b) Vagyonnyilatokat nyilvántartó és összeférhetetlenséget vizsgáló bizottság
(2) A Pénzügyi Bizottság előzetesen megtárgyalja és véleményezi a költségvetési rendelet és módosításainak tervezetét. A bizottság előzetes állásfoglalása nélkül a költségvetésre, zárszámadásra vonatkozó rendelet előterjesztése a képviselő-testület nem tágyalhatja.
(3) A Vagyonnyilatkozatokat nyilvántartó és összeférhetetlenséget vizságló bizottság
a) nyilvántartja és ellenőrzi a képviselőkkel és a képviselőkkel közös háztartásban élő házas- vagy élettársak és gyermekek vagyonnyilatkozatát.
b) lefolytatja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárást, melynek eredményéről a képviselő-testületet tájékoztatja.
c) ellátja az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat.
(4)25 A bizottságok három taggal működnek, tagjainak több mint felét, valamint a bizottság elnökét a képviselő-testület saját tagjai közül választja.
A polgármester
31. § (1)26 A polgármester fő feladatai:
Az alpolgármester
32. § (1)31 A képviselő-testület a polgármester javaslatára titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére két társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert a saját tagjai közül választ meg.
(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester -megválasztását követő 3 hónapon belül- írásban határozza meg a képviselő-testület és a Hivatal egyidejű tájékoztatása mellett.
(3)32 Az alpolgármester a polgármester által meghatározott konkrét feladatokat a polgármester irányításával és a felhatalmazása alapján látja el.
A jegyző
33. § (1)33 A közös önkormányzati hivatal jegyzőjét az Mötv. szabályai szerint a közös hivatalt létrehozó települések polgármesterei lakosságszám-arányos többségi döntésével nevezik ki.
(2) A jegyző vezeti az önkormányzat hivatalát.
(3) Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek.
(4) A jegyző:
A képviselő-testület, a polgármester és a jegyző gazdálkodási feladata és hatásköre
34. § (1) A képviselő-testület gazdálkodási feladata és hatásköre:
Az önkormányzat hivatala
35. §35 (1) A képviselő-testület Kisnyárád, Majs, Udvar, Homorúd községek önkormányzatinak képviselő-testületeivel közös önkormányzati hivatalt hoz létre, Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, melynek székhelye: 7759 Lánycsók, Kossuth utca 3.
(2) A Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal a székhelyén kívül két helyen állandó kirendeltséget tart fenn:
a) Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal Majsi Kirendeltsége
b) Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal Homorúdi Kirendeltsége.
(3)36 A közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzatát a jegyző készíti el, és a székhely önkormányzat képviselő-testülete normatív határozatban hagyja jóvá.
(4) A közös önkormányzati hivatal költségvetését a fenntartó önkormányzatok jóváhagyó határozatát követően a székhely önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott költségvetési rendelet tartalmazza.
Az önkormányzat költségvetése, vagyona
36. § A képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetését és zárszámadását rendeletben állapítja meg.
37. §37 A jegyző által előkészített költségvetést érintő előterjesztéseket a képviselőtestületi döntést megelőzően a Pénzügyi bizottság megtárgyalja.
Az önkormányzat vagyona
38. § Az önkormányzat vagyonát, a vagyonnal való rendelkezés szabályait külön rendelet állapítja meg.
Önkormányzati rendeletalkotás
39. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet:
40. § A lakosság széles körét érintő rendelet megalkotásakor kétfordulós tárgyalási módot kell alkalmazni. Első alkalommal a rendelet szabályozási koncepcióját, majd a rendelet-tervezetet kell megtárgyalni. E rendelet-tervezeteket nyilvánosságra kell hozni és lehetőség szerint lakossági fórumokon is ismertetni kell.
41. § (1) A rendelet-tervezetet indoklásával együtt - a 7. § (3) bekezdésében foglaltak szerint - a jegyző terjeszti a testület elé. Tájékoztatni kell a testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról.
(2) Az elfogadott önkormányzati rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti, a rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(3)38 Az önkormányzati rendelet helyben szokásos módja az önkormányzat székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztés.
(4) Az önkormányzati rendelet hatálybalépését konkrét időponttal kell meghatározni.
42. §39 A hatályos önkormányzati rendeleteket szükség szerint, de ciklusonként legalább egyszer felül kell vizsgálni. A jegyző a felelős, hogy az önkormányzati rendelet szövege más jogszabályokkal összhangban legyen.
Helyi népszavazás
43. § A helyi népszavazás szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
Együttműködés nemzetiségi önkormányzatokkal
43/A. §40 (1) A képviselő-testület együttműködik a településen működő nemzetiségi önkormányzatokkal és nemzetiségi egyesületekkel a helyi nemzetiségi feladatok ellátásában, érdekeik érvényesítésében.
(2) A településen működő nemzetiségi önkormányzatok:
a) Lánycsóki Horvát Nemzetiségi Önkormányzat,
b) Lánycsóki Német Nemzetiségi Önkormányzat,
c) Lánycsóki Roma Nemzetiségi Önkormányzat.
(3) A települési önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatokkal a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Nektv.) meghatározottak alapján együttműködési megállapodást köt a nemzetiségi önkormányzatok részére az önkormányzati működés feltételeinek biztosításának módjáról.
(4) A települési önkormányzat ülésére a nemzetiségi önkormányzatok elnökei meghívót kapnak, azon tanácskozási joggal részt vehetnek.
(5) A nemzetiségi önkormányzat javaslata, kezdeményezése esetén a képviselő-testület köteles azt a következő testületi ülésen napirendre venni.
(6) A képviselő-testület döntéseit megelőzően megfelelő időt kell biztosítani a nemzetiségi önkormányzatok részére a nemzetiségetket megillető egytértési és vélememényezési jog gyakorlására, ennek érdekében az erről szóló előterjesztést 30 nappal korábban megküldi a nemzetiségi önkormányzat elnöke részére.
(7) A nemzetiségi önkormányzatok részére a települési önkormányzat lehetőséget biztosít arra, hogy évente egy alkalommal a képviselő-testület ülésén beszámoljanak a nemzetiségi önkormányzat éves tevékenységéről.
Záró és hatályba léptető rendelkezések
44. § (1)41 A rendelet mellékletei:
1. melléklet45
2. melléklet46
3. melléklet47
1. Polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök:
1.1.48 települési támogatás megállapítása (kivéve rendkívüli támogatás)
1.2. közterület használat engedélyezése, közterület használati díj megfizetése alóli mentesítés jótékony vagy közcélú rendezvény esetében.
1.3. önkormányzati tulajdonú közút esetében a tulajdonosi és fenntartói hozzájárulás megadása nem közlekedési célú igénybevétel esetén
1.4. közterület filmforgatási célú igénybevételének engedélyezése
1.5.49 előirányzat átcsoportosítás az éves költségvetési rendeletben meghatározottak szerint
1.6.50 köztemetés
1.7.51 településképi eljárások
2. Vagyonnyilatkozatokat nyilvántartó és összeférhetetlenséget vizsgáló bizottság
2.1. vagyonnyilatkozatok átvétele, nyilvántartása
2.2. összeférhetetlenségi ügyek vizsgálata
3. Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás
3.1. belső ellenőrzés
3.2. családsegítés
3.3. gyermekjóléti ellátás
Módosította a 3/2019. (II.18.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. február 19. napjától
Módosította a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Módosította a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Módosította a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Módosította a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Beiktatta a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Módosította a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Módosította a 3/2019. (II.18.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. február 19. napjától
Módosította a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Módosította a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Módosította a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Módosította a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Módosította a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Módosította a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Módosította a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Módosította a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Beiktatta a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Beiktatta a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Beiktatta a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Módosította a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Beiktatta a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Beiktatta a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Módosította a 3/2019. (II.18.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. február 19. napjától
Beiktatta a megelőző alcímmel együtt a 3/2019. (II.18.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. február 19. napjától
Módosította a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Módosította a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Módosította a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Beiktatta a 3/2019. (II.18.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. február 19. napjától
Beiktatta a 3/2019. (II.18.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. február 19. napjától
Beiktatta a 3/2019. (II.18.) önkormányzati rendelet. Módosította a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Módosította a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Módosította a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Módosította a 3/2019. (II.18.) önkormányzati rendelet. Módosította a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Beiktatta a 3/2019. (II.18.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. február 19. napjától
Módosította a 3/2019. (II.18.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. február 19. napjától
Módosította a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Módosította a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Módosította a 3/2019. (II.18.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. február 19. napjától
Módosította a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Beiktatta a megelőző alcímmel együtt a 3/2019. (II.18.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. február 19. napjától
Módosította a 3/2019. (II.18.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. február 19. napjától
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. október 31. napjától
Beiktattta a 3/2019. (II.18.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. február 19. napjától
Módosította a 8/2021. (X.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. november 1. napjától.
Módosította a 8/2021. (X.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. november 1. napjától.
Beiktatta a 8/2021. (X.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. november 1. napjától.
Beiktatta a 8/2021. (X.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. november 1. napjától.