1. § A rendelet célja Lánycsók község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása.

• 1. a helyi építészeti örökség egyedi védelme (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával;
• 2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
• 3. a településképi követelmények meghatározásával;
• 4. a Településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, a településképi véleményezési eljárás és a településkép i bejelentési eljárás szabályozásával;
• 5. a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

2. § E rendelet előírásait Lánycsók Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

3. § E rendelet alkalmazásában:

• 1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
• 2. Cégtábla: a cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
• 3. Címtábla: az intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
• 4. Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.
• 5. Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.
• 6. Hirdetővitrin: közösségi célú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, átlátszó burkolattal ellátott berendezés.
• 7. Illeszkedés szabályai – az illeszkedés elve: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
• 8. Óriásreklám: az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladó méretű, hirdetések elhelyezésére alkalmas közterületről látható építmény.
• 9. Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.
• 10. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.

4. § (1) A helyi védelem célja Lánycsók község településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző építészeti örökségeinek védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

5. § (1) Az építészeti értékek helyi védelme egyedi és területi lehet.

(2) Az egyedi védelem kiterjedhet:

• a) az építmény egészére, vagy egyes részleteire,
• b) az építmény egészéhez vagy annak egy részéhez tartozó földrészletre,

(3) A területi védelem kiterjedhet:

• a) az épített környezet olyan összefüggő részére, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli,
• b) olyan településrészre, térre, utcára, utcaszakaszra, ahol a település, illetve a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak;
• c) a helyileg védett építmény környezetére.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló értékeket e rendelet 1. melléklete tünteti fel.

6. § (1) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.

(2) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - írásban - a polgármesternél kezdeményezheti.

(3) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

• a) a védelemre javasolt érték megnevezését,
  • aa) egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,
  • ab) területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
• b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
• c) a kezdeményezés rövid indokolását,
• d) a védendő érték fotódokumentációját, helyszínrajzát,
• e) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét

(4) A helyi védelem megszüntetésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

• a) a védelem alatt álló érték megnevezését,
  • aa) egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,
  • ab) területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
• b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
• c) a védett érték felmérési és fotódokumentációját,
• d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(5) A védelem megszűnik, ha

• a) a védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül;
• b) a védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap;
• c) a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.

(6) A helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

• a) az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,
• b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
• c) az illetékes építésügyi hatóságot,
• d) a kezdeményezőket.

7. § A helyi védelem alá helyezést elrendelő, vagy azt megszüntető önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését, vagy törlését.

8. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Lánycsók Község Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték - évszám”. A tábla anyaga kő, fa, vagy fém.

(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(3) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a helyi védelem alatt álló építményen, vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

9. § (1) A védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

• a) a védett érték megnevezését, pontos helyét (helység, utca, helyrajzi szám) és tulajdonosát,
• b) a védelem fajtáját, a védetté nyilvánítás vagy a megszüntetés indokoltságát,
• c) az értékeket bemutató térképet, terv és fotóanyagot,
• d) a védetté nyilvánítást vagy megszüntetést elrendelő önkormányzati rendelet számát,
• e) a helyi értékek védelmére adott önkormányzati támogatás biztosításának időpontját, értékét és rendeltetését.

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.

10. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) A közterületen álló védett növényzet esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni, szakértő bevonásával.

11. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.

(3) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött megállapodásban kell rögzíteni.

12. § (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki Lánycsók Község teljes közigazgatási területét:

• a) Falusias karakterű terület,
• b) Újonnan beépült falusias terület,
• c) Új, folyamatosan beépülő falusias terület,
• d) Kertes területek,
  • da) Bácsfalu
  • db) Kismérés
  • dc) Felsőgyep
  • dd) Kolompéros (Major)
• e) Külterület.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Településkép védelme szempontjából kiemelt területek a 3. melléklet szerint:

• a) Táj- és természetvédelem alatt álló területek: az országos ökológiai hálózat magterülete, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete;
• b) Örökségvédelemmel érintett területek: a műemlék területe és a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet területe, valamint a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe.

13. § (1) A község közigazgatási területén az épületek külső megjelenésében kerülendők a feltűnő, tájidegen építési elemek, a harsány, rikító színek.

(2) A homlokzatok burkoló anyaga – a gazdasági területek kivételével – nagyelemes fém és műanyag hullám- illetve trapézlemez burkolat nem lehet.

(3) A harsány színű, faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.

(4) Homlokzatokon és tetőhéjazatként zavaró fényhatást okozó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.

(5) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.

(6) Az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek nem alkalmazhatók.

14. § (1) Új lakóépületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.

(2) Kismérés és Bácsfalu területén kialakultan vegyes (zártsorú-hézagosan zártsorú, illetve oldalhatáron álló), ami a történetileg kialakult telekstruktúra védelmében, továbbiakban is őrzendő a következők szerint:

• a) zártsorú beépítési módúnak tekintendő minden 12 m-nél keskenyebb telek;
• b) oldalhatáron álló beépítési módúnak tekintendő minden 12 m-es, vagy annál szélesebb telek.

15. § (1) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében új épület építése a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.

(2) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:

• a) A vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek kíméletével kell végezni.
• b) Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.

16. § (1) A 12. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott Falusias karakterű területen új építés esetén a tetőidom formája és a tetőgerinc iránya a kialakult utcaképhez igazodjon.

(2) Tetőidom és hajlásszög: nyeregtető 38-45 fok hajlásszöggel.

(3) Tetőhéjalás: elsősorban hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag.

(4) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.

(5) A homlokzat felújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.

(6) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.

(7) A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni.

(8) Épületszélesség lakóépület esetében legfeljebb 8,5 m.

(9) Előkert nélküli beépítésen elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.

(10) A konzervüzem területén a Dózsa György utcai telekhatártól számított 50 m-es teleksávban csak az utcasoron kialakult lakóterületi struktúrához igazodó tömegű, 35-45 fok hajlásszögű magastetős, hagyományos anyaghasználatú, tetőfedésű és színezésű építmény építhető.

(11) Kerítés kialakítása:

• a) Az utcai kerítés épített jellegű, a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), formák (téglapillérek közötti tömör, mintázattal áttört, vagy kovácsoltvas, illetve acél pálcás, vagy deszka mezők), és díszítések felhasználásával.
• b) Saroktelkek esetében a telek határain épített kerítésnek a telek sarokpontjától 2-2 m-es távolságig a lábazat feletti teljes felületen, áttört kialakításúnak kell lennie.
• c) A konzervüzem területén:
  • ca) A Dózsa György utca felőli kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), formák és díszítések felhasználásával alakítható ki.
  • cb) lakóterülettel szomszédos telekhatárokra tömör, amennyiben környezetvédelmi okokból szükségessé válik, zajgátló kerítés építendő.

17. § (1) A 12. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott Újonnan beépült falusias területen nyeregtető építendő 35-42 fokos hajlásszöggel.

(2) A tetőgerinc iránya a kialakult utcaképhez igazodjon.

(3) A melléképület tetőhajlásszöge illeszkedjen a főépület tetőszerkezetének jellemző hajlásszögéhez.

(4) A tetőhéjalás elsősorban hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag.

(5) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.

(6) A homlokzat felújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.

(7) A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni.

(8) Épületszélesség: legfeljebb 8,5 m.

(9) Saroktelek esetén a lakóépület mindkét utcai homlokzatát az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal kell kialakítani.

(10) Utcai kerítés: épített jellegű, a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), formák és díszítések felhasználásával.

18. § (1) A 12. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott Új, folyamatosan beépülő falusias területen magastető építendő 35-42 fokos hajlásszöggel.

(2) A fő tetőgerinc Ény-Dk irányú telkek esetén az utcára merőleges, Ék-Dny irányú telkek esetén az utcával párhuzamos legyen.

(3) A melléképület tetőhajlásszöge illeszkedjen a főépület tetőszerkezetének jellemző hajlásszögéhez.

(4) A tetőhéjalás elsősorban hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag.

(5) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.

(6) A homlokzat felújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.

(7) A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni.

(8) Épületszélesség: legfeljebb 8,5 m.

(9) Saroktelek esetén a lakóépület mindkét utcai homlokzatát az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal kell kialakítani.

(10) Utcai kerítés: épített jellegű, a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), formák és díszítések felhasználásával.

19. § (1) A 12. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott Kertes területeken az épületeket, építményeket az adott terület építési hagyományainak megfelelően tájba illően, természetes anyagból kell kialakítani.

(2) Kismérés és Bácsfalu területén:

• a) Tetőidom: nyeregtető oromfalas kialakítással (kontyolás nem megengedett)
• b) Tetőgerinc:
  • ba) zártsorú beépítési mód esetén: A jóváhagyás időpontjáig be nem épült telekre csak az utcával párhuzamos gerincű épület építhető. A meglévő, utcára merőleges gerincű épületek megtarthatók, az előírások szerint átépíthetők.
  • bb) oldalhatáron álló beépítési mód esetén: A kialakult állapot megtartható, átépíthető. Új építés esetén elsősorban az utcával párhuzamos gerincű épület építhető. Utcára merőleges gerincű épület akkor építhető, ha a vele szomszédos két telek is oldalhatáron álló beépítési módú.
• c) Tetőhajlásszög: 37-42 fok.
• d) Tetőhéjalás: Elsősorban égetett agyagcserép vörös-barna színárnyalatokban, vagy a felületében és színében hasonló egyéb tetőfedő anyag
• e) Homlokzatképzés: Sima vakolaton festés, vagy meszelés hagyományos színhasználattal.
• f) Épületszélesség: max. 8 m.
• g) Támfal: Támfal csak hagyományos építőanyagból (terméskő, tégla) készülhet.
• h) Utcai kerítés: Bácsfalu területén nem létesíthető, Kismérés területén áttört kerítés építhető hagyományos építőanyagok és formák felhasználásával.

(3) Felsőgyep és Kolompéros (Major) területén:

• a) Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.
• b) Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45 fok hajlásszögű, nyeregtetővel fedett kialakításúak legyenek. Keresztszárny építhető.

20. § (1) A 12. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott Külterületen elhelyezhető épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.

(2) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Épületcsoportnál azonos tetőalakítást kell alkalmazni.

(3) Gazdasági és közjóléti erdőben elhelyezhető épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse.

(4) A tavak területén elhelyezhető építmények a következő előírások betartásával alakíthatók ki:

• a) tetőidom és hajlásszög: magastető 30-45 fok hajlásszöggel;
• b) tetőhéjalás: elsősorban égetett agyagcserép, vagy a színében és felületében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyagú héjalás.

(5) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során, a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.

21. § Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében:

• a) Az építmény anyaga természetes alapanyagú, a környezethez illeszkedő legyen.
• b) Az építmények tetőfedő anyaga hullámpala nem lehet.
• c) Közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni.

22. § (1) Közterületi burkolat bontása akkor végezhető, amennyiben a helyreállítás a burkolatszéltől számított legalább 1,5 m távolságig történik meg, kivéve kiselemes burkolat esetén; kiselemes burkolatbontás esetén a javítást az eredetivel megegyező színű, formájú és méretű kiselemes burkolattal lehet elvégezni.

(2) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:

• a) Árusítópavilon magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.
• b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthetők.

(3) Személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetők.

(4) A 20 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni.

(5) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során a nemesített faiskolai cserje- és fafajok mellett a termőhelyi adottságoknak megfelelő, helyben honos fajokat is alkalmazni kell.

(6) Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.

23. § (1) A településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett telken a zöldfelületek kialakításának módja:

• a) Fát, 3 m-nél magasabbra növő bokrot a szomszédos, nem közterületi telek határától legalább 1,5 m távolságra, 3 m-nél magasabbra nem növő növényzetet 0,7 m távolságra kell ültetni.
• b) Fás szárú növények az épülettől legalább 3 m távolságra telepíthetők.

(2) A településképi szempontból meghatározó területeken a telepítendő növényfajok kiválasztásakor a tájban honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni.

(3) A településképi szempontból meghatározó területeken a 6. mellékletben felsorolt tájidegen, invazív növényfajok nem alkalmazhatók.

24. § (1) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

(2) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

(3) Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 10 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

(4) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(5) Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.

(6) Az épület jellegéhez szorosan hozzátartozó építmények (kerítés, kapu, szegletkő, rács) lehetőség szerint eredeti megőrzendők.

(7) Reklámcélú építmény, reklámhordozó, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte levő közterületen nem helyezhető el.

(8) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség 6. § szerinti megszüntetését követően.

25. § (1) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.

(2) A gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése műemléki környezetben lévő, de helyi egyedi védelem alatt nem álló építmények utcai homlokzatán, valamint helyi egyedi védelem alatt álló építmények valamennyi homlokzatán tilos.

(3) Parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton nem helyezhető el.

26. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.

(2) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

(3) Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.

(4) Közművezetékeket és műtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévő fákat ne károsítsák.

(5) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(6) Közterületen lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.

(7) A fényszennyezés elkerülésének érdekében a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető.

27. § A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek a 12. § (1) bekezdés a)-d) pontjában és a (2) bekezdésében a meghatározott területek, illetve a külterületi, természeti értéket képviselő földrészletek (gyepek, rétek, legelők).

28. § (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezése – a környezetbe illesztés feltételeivel – elsősorban a település külterülete alkalmas.

(2) Amennyiben 300 m-es körzetben már meglevő antenna áll, új antenna elhelyezése csak a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével történhet.

29. § (1) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer helyezhető el, az e rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.

(2) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.

30. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(2) Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.

(3) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(4) Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m²-nél nagyobb.

31. § (1) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.

(2) A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.

(3) Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.

(4) Plakát, falragasz az épületek közterület felé néző homlokzatain nem helyezhető el.

(5) Reklámcélú védőháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra - épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. A felületen továbbá az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel.

(6) Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges

32. § (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(2) Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:

• a) a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,
• b) nem alakítható ki villogó effektussal, illetve
• c) a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.

(3) Belterületen 1,0 m²-es nagyságot meghaladó reklám, reklámhordozó szerkezet nem helyezhető el, és nem engedélyezhető 1,0 m² felületet meghaladó reklámjellegű homlokzatfestés sem.

33. § (1) Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető.

(2) Közvilágítási oszlopokon, oszloponként 1 db, maximum A1-es ívméretű, (840x597mm), nem világító kialakítású információs berendezés elhelyezhető.

(3) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

34. § (1) A település főépítésze - alkalmazása hiányában a Polgármester - szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:

• a) Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
• b) Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
• c) Közterületen kapubeálló, híd építése, átépítése esetén.
• d) Új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:
  • da) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,
  • db) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.

(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a Polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:

• a) az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,
• b) a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.

(4) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész vagy a Polgármester lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.

(5) A Polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.

35. § (1) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének.

(2) Építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban különösen vizsgálni kell, hogy azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez.

(3) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:

• a) környezetéhez igazodik;
• b) a település építészeti karakterét megőrzi;
• c) a meglévő formakultúrát megtartja;
• d) léptékhelyes épülettömeget eredményez; továbbá
• e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.

36. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:

• a) új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően,
• b) meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.

(2) Településképi véleményezési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 26. § szerint folytatható le.

37. § A polgármester véleménye a 36. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.

38. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.

39. § (1) A kérelmezőnek vagy meghatalmazottjának a kérelem benyújtását megelőzően a kérelem mellékletének számító építészeti-műszaki tervdokumentációt az ÉTDR tárhelyére fel kell tölteni.

(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet 4. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani

40. § A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozva.

41. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül:

• a) Reklámok, reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatban.
• b) Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén.
• c) Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése esetén, amennyiben közterületről látható.

(2) A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

• a) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználata korábbi rendeltetéshez képest
  • aa) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,
  • ab) többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,
  • ac) amennyiben a meglévő lakó rendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra,
  • ad) érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,
  • ae) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát.
• b) védett épület közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere esetén.
• c) településképet meghatározó területen az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített
  • ca) kirakat kialakítása,
  • cb) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése esetén.
• d) helyi védelem alatt álló értéken cégér, üzletfelirat stb. elhelyezése tekintetében.

42. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

• a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
• b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
• c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
• d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

(3) A polgármester a tervezett építési tevékenységet a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban, a Korm. rendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Korm. rendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja.

43. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.

(2) A kérelmet Lánycsók Község Polgármesteréhez a Korm. rendelet 26/B. § (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tartalommal, a 41. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani, az e rendelet 5. mellékletét képező kérelem benyújtásával.

(3) A Polgármester a településképi bejelentési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.

(4) A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését és a döntés ellenőrzését - amennyiben a településen önkormányzati főépítész van alkalmazásában - az önkormányzati főépítész készíti elő.

(5) A bejelentés tudomásulvételéről szóló igazolás a kiadásától számított 1 évig érvényes.

(6) A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Lánycsók Község Önkormányzatának Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.

44. § (1) A polgármester kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést (az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására) bocsát ki

• a) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
• b) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő építési tevékenység megvalósítása,
• c) a polgármester településképi bejelentést elutasító döntése ellenére megvalósított, településképi bejelentéshez kötött építési tevékenység,
• d) a településképi követelmények megsértése

esetén.

(2) A településképi kötelezési eljárásban – a kötelezés jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével – fel kell hívni az ingatlan tulajdonosát a kötelezés tárgyát képező állapot megszüntetésére.

45. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete, amennyiben a kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, az ingatlantulajdonossal szemben 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendeli el, melyet a kötelezési eljárást lefolytató polgármester szab ki.

(2) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

• a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
• b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
• c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
• d) a jogsértő állapot időtartamát,
• e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
• f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
• g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(3) A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.

(4) A bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.

46. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásban kell alkalmazni.

47. § (1) Hatályát veszti Lánycsók Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatáról szóló 3/2004. (II.25.) önkormányzati rendeletének alábbi rendelkezései:

• a) 8. § (5)-(6) bekezdése,
• b) 11. § (2) bekezdés a) aj) pontja, ak) pont „a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), formák és díszítések felhasználásával” szövegrésze,
• c) 12. § (2) bekezdés i) pont „élősövény legyen” szövegrésze,
• d) 13. § (4) és (6)-(8) bekezdése, (11) bekezdés a) pontja,
• e) 15. § (3) bekezdés b) pontja, (5) bekezdés b) pontja,
• f) 16. § (3) bekezdés,
• g) 18. § (2) bekezdés b) pontja,
• h) 19. § (5) bekezdés d) pontja,
• i) 20. § (5) bekezdés a) pont és b) pont „, hagyományos építőanyagok felhasználásával” szövegrésze,
• j) 21. § (2) bekezdése,
• k) 22. § (1) bekezdése,
• l) 3. melléklete,
• m) 8. melléklet 8.1-8.8 pontok „B. Épületekre vonatkozó megkötések” szövegrészei,
• n) 9. melléklet 9.1-9.2 pontok „B. Épületekre vonatkozó megkötések” szövegrészei,
• o) 11. melléklet 11.1 pont E. Épületekre vonatkozó megkötések rész 2-9 sora, 11.2 b) pont bd)-be) pontja.

(2) Hatályát veszti Lánycsók Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámelhelyezésekről szóló 10/2017. (XI.2.) önkormányzati rendelete.