Lippó Községi Önkormányzat a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 26.§ és 132.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a következő rendeletet alkotja.

1. §

A rendelet célja és hatálya

(1) A rendelet célja, hogy meghatározza azokat a szociális ellátási formákat, amelyek alkalmazásával az önkormányzat a rászorulók helyzetén segíteni kíván és szabályozza a jogosultság feltételeit.

(2) A rendelet hatálya kiterjed Lippó közigazgatási területén állandó lakással rendelkező magyar állampolgárokra, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, letelepedési engedéllyel rendelkező, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert, Lippón életvitelszerűen tartózkodó személyekre.

A rendelet hatálya az Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény rendelkezési szerint Lippón  tartózkodó állampolgáraira is.

2.§

Pénzbeli ellátások

Az önkormányzat a jogosultak részére jövedelmük pótlására, kiegészítésére a következő pénzbeli ellátásokat biztosítja:

a) aktív korúak ellátása:

aa) rendszeres szociális segély,

ab) foglalkoztatást helyettesítő támogatás,

b) lakásfenntartási támogatás,

c) méltányossági ápolási díj

d) önkormányzati segély.

3. §

Természetbeni ellátások

Az önkormányzat a jogosultak részére a következő  természetbeni ellátásokat biztosítja:

a) köztemetés,

b) közgyógyellátás – méltányossági jogcímen,

c) pénzbeli ellátások egyes formái (lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély) helyett közüzemi díjak, térítési díjak, tüzelőtámogatás, stb.

Szociális rászorultságtól függő ellátások

4. §

Önkormányzati segély

(1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározottak szerint önkormányzati segélyt nyújt.

(2) Önkormányzati segélyben részesülnek azok a személyek, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(4) Különös méltánylást érdemlő esetben a kérelmező évente legfeljebb egy alkalommal jövedelmére tekintet nélkül, önkormányzati segélyben részesíthető.

(5) Az önkormányzati segély adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel, illetve kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.

(6) Az önkormányzati segély pénzbeli és természetbeni formájában is megítélhető.

(7) Önkormányzati segély esetén az egy főre eső számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összeg 130%-nál egyedül élő esetén annak 150%-nál nem magasabb.

(8) Önkormányzati segély illet meg a Lippón állandó lakóhellyel rendelkező, életvitelszerűen Lippón tartózkodó szülőket gyermekük születésekor, melynek összegét két egyenlő részletben – a gyermekük születésekor és a gyermek 1 éves korában- fizet meg az önkormányzat. Az önkormányzati segély összege az első gyermek után 50.000.-Ft, a második gyermek után 70.000.-Ft, a harmadik és a további gyermekek után 100.000.-Ft.

(9) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének (250.000.-Ft) 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti. Önkormányzati segély illet meg a Lippón állandó lakóhellyel rendelkező, életvitelszerűen Lippón tartózkodó temettetőt, aki az elhunyt személy eltemettetésének költségeit viseli. A segély megállapításánál a jövedelem viszonyokat nem veszi figyelembe. A kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni, csatolva a halotti anyakönyvi kivonatot, illetve a kérelmező nevére kiállított számlát.

(10) Az önkormányzati segély kérelmekről átruházott hatáskörben a polgármester a kérelem beérkezését követő 15 napon belül dönt.

5.§

Köztemetés

(1) Köztemetésre az Szt. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a köztemetés a helyben szokásos legolcsóbb temetés.

(2) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól csak akkor mentesíthető, ha

1. a családban az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg,
2. vagyonnal nem rendelkezik,
3. nem maradt az elhunyt után hagyaték.

(3) A kérelemről átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

6.§

(7) Az önkormányzati segély összege 5.000.-Ft-tól 60.000.-Ft-ig terjedhet.

7.§

Egy naptári éven belül ugyanaz a személy legfeljebb 4 alkalommal részesíthető segélyben. A kérelmek benyújtása között legalább három hónapnak el kell telnie.

8.§

A segély iránti kérelmet a közös önkormányzati hivatalban kell benyújtani  írásban.

9.§

A segély iránti kérelmet a segélyre jogosult, illetve az terjesztheti elő, aki helyzetéről tudomást szerez. Utóbbi esetben a döntésre jogosult az eljárás hivatalbóli megindításáról intézkedhet.

10.§

(1) A közös önkormányzati hivatal a segélyt igénylő szociális helyzetéről tájékozódik, ennek keretében becsatoltatja az igénylő és családja rendszeres jövedelméről szóló igazolásokat és egyéb jövedelmi viszonyaira vonatkozó nyilatkozatokat.

(2) Amennyiben az igénylő vagy családja jövedelme kizárólag vagy túlnyomórészt vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból származik, illetve kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, a hivatal megkéri a Nemzeti Adó és Vámhivatal  igazolását jövedelemadó-alapjuk tárgyában.

(3) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülményekkel kapcsolatosan kétség merül fel, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(4) Sürgős szükség esetén - ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják - a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozatai alapján kiutalható. Ilyen esetben a közös önkormányzati hivatal a határozathozatalt követő 15 napon belül helyszíni ellenőrzéssel győződik meg a nyilatkozatok valódiságáról.

(5) A jogosultság megállapításakor  a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, a nem havi rendszerességgel szerzett, ill. vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

- a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

- a vállalkozásból származó jövedelmet akkor, ha a vállalkozási tevékenység megszűnt.

11.§

A megállapított önkormányzati segély folyósítása készpénzben vagy az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával történhet, amennyiben feltételezhető, hogy a segélyt nem rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult.

12.§

(1) A készpénzben megállapított önkormányzati segélyt a jogosult a közös önkormányzati hivatal házipénztárában veheti fel.

(2) Indokolt esetben a döntéshozó intézkedhet az elkészült határozat azonnali végrehajtásáról.

13.§

Méltányossági ápolási díj

A méltányossági ápolási díj megállapításánál az Szt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

14.§

Aktív korúak ellátása

(1) Az aktív korúak ellátására  az Szt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a  Baranya Megyei Kormányhivatal Mohácsi Járási Hivatal Munkaügyi Központjával együttműködésre köteles, továbbá a Mohácsi Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál /továbbiakban: Családsegítő Szolgálat/ nyilvántartásba vetesse magát, a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodjon  a Családsegítő Szolgálattal, továbbá teljesítse a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

(3) A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követően 15 napon belül köteles a Családsegítő Szolgálatnál megjelenni nyilvántartásba vétel céljából.

(4) A Családsegítő Szolgálat

• figyelemmel kíséri a (3) bekezdésben megállapított határidő betartását és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a nem foglalkoztatott személyt nyilvántartásba veszi,
• a nyilvántartásba vételkor tájékoztatja a nem foglalkoztatott személyt a beilleszkedést elősegítő program előkészítésének menetéről, a beilleszkedést segítő programok típusairól, az együttműködési eljárás szabályairól.
• A nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a nem foglalkoztatott személy bevonásával – és amennyiben szükséges, a munkaügyi központ közreműködésével – kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,
• Legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását,
• az Szt. 37/D. § (3) bek. d) pontja szerinti esetben kapcsolatot tart a munkaügyi központtal,
• félévente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról,
• jelzi a közös önkormányzati hivatal felé, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, ill. az éves értékelés megküldésével tájékoztatást ad a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról.

(5) A beilleszkedést segítő programok típusai:

a) állapotfelmérő és álláskeresési tréningek,

b) szociális életvezetési tanácsadás,

c) mentálhigiénés tanácsadás,

d) pályaválasztási és pályakorrekciós tanácsadás,

e) munkavállalási tanácsadás,

f) közfoglalkoztatási forma valamelyikében való részvétel,

g)az életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó, az egyént és családját érintő személyes megbeszélés, csoportos foglalkozás,

h) pszichológiai tanácsadás,

i) egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadáson, ill. munkavégzésre felkészítő programban való részvétel.

(6) Az együttműködési kötelezettség megszegését jelenti

a)a megállapított határidőn belül nem köt írásos megállapodást a családsegítő szolgálattal,

b)a vállalt programot 90 napon keresztül önhibájából nem teljesíti,

c) a megjelenési kötelezettségének elmulasztását a családsegítő szolgálat felé nem vagy nem hitelt érdemlően igazolja, egészségügyi ok esetén háziorvos (szakorvos) által kiállított igazolást nem nyújtja be.

(7) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén az Szt. 37/F.§-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

15.§

Közgyógyellátás

(1)A képviselő-testület kérelemre – a szociális törvényben felsorolt eseteken túl közgyógyellátási jogosultságot biztosíthat minden olyan állandó lakosnak, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén annak 200%-át, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke  eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át és nem rendelkezik az Szt. 4. §-ában  meghatározott vagyonnal. Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságára tekintettel fenntartott gépjármű.

(2) A kérelemről átruházott hatáskörben a jegyző dönt.

16.§

Étkeztetés

A képviselő-testület a szociálisan rászorultak részére étkeztetést biztosít az önkormányzat által üzemeltetett iskola konyhán az általa meghatározott térítési díj ellenében a törvényi feltételek szerint. Szociálisan rászorult az, aki kora, egészségi állapota miatt nem képes önmaga, ill. ellátottja részére a napi egyszeri meleg étkezésről gondoskodni, továbbá a fogyatékos személy, pszichiátriai beteg, hajléktalan személy, szenvedélybeteg.

Szociális alapszolgáltatások

17. §

(1) Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások közül biztosítja:

a./ az étkeztetést,

b./ a házi segítségnyújtást,

c./ a családsegítést,

d./ a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást

e./ idősek klubjának formájában a nappali ellátást

f./ a nappali szociális ellátás részeként a demens személyek nappali ellátását.

(2) Az önkormányzat az  a./,b./,d./, e./ és f./ pontokban foglalt szociális alapszolgáltatásokat a lippói MTKT Gondozási Központja Lippó működtetésével biztosítja.

(3) Az önkormányzat a családsegítő szolgáltatást és a szociális információs szolgáltatást  a Mohács Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat közreműködésével látja el.

MTKT Gondozási Központja Lippó

18. §

Lippó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Gondozási Központ keretében ellátja

a./ az étkeztetést,

b./ a házi segítségnyújtást,

c./ a nappali ellátást,

d./ demens személyek nappali ellátását.

Étkeztetés

19. §

A szociálisan rászorultak részére étkeztetést biztosít az önkormányzat a törvényi feltételek szerint. Szociálisan rászorult az, nyugellátásban és rendszeres nyugdíjszerű ellátásban részesül, valamint aki kora, egészségi állapota miatt nem képes önmaga, ill. ellátottja részére a napi egyszeri meleg étkezésről gondoskodni, továbbá a fogyatékos személy, pszichiátriai beteg, hajléktalan személy, szenvedélybeteg.

Házi segítségnyújtás

20. §

(1) Az önkormányzat házi segítségnyújtás keretében gondoskodik az Szt. 63. §-ában meghatározott személyekről.

A házi segítségnyújtás igénybevételénél feltétel a gondozási szükséglet megléte. A gondozási szükséglet vizsgálatát az intézményvezető kezdeményezi az illetékes szakértői bizottságnál, mely kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről.

Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható.

(2) A házi gondozási körzet  Lippó, Ivándárda, Sárok és Bezedek községek belterülete.

Nappali ellátás, demens személyek nappali ellátása

21. §

Az önkormányzat képviselő-testülete a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására képes személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. A demens személyek nappali ellátása a demencia centrum demencia kórképet megállapító szakvéleményével rendelkező személyek láthatók el.

Az ellátások igénybevételének módja

22. §

(1) A szociális alapellátásokat a lippói Gondozási Központ vezetőjénél kell kérelmezni, melyhez az étkeztetés igénylése során csatolni kell a kérelmező nyilatkozatát a rendszeres havi jövedelméről, valamint

a.) nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülő esetén az ellátást megállapító határozatot vagy nyugdíjszelvényt,

b.) tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg esetén háziorvosi vagy szakorvosi igazolást,

e.) hajléktalan kérelmező esetén az erről szóló nyilatkozatot.

(2) A nappali ellátás igénybevételét a lippói Gondozási Központ vezetőjének intézkedése alapozza meg- az egyszerűsített előgondozás – 8 napon belüli elvégzésével.

(3) Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás igénylése során az intézményvezető értesíti az igénybevevőt az ellátás biztosításáról.

Az ellátás megszűnésének esetei és módjai

23. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások megszűnésének esetei:

a./  a Gondozási Központ jogutód nélküli megszűnése,

b./ a jogosultnak a Gondozási Központ házirendjében meghatározott tartalmú indokolatlan távolmaradása, ill. közösséget zavaró magatartása,

c./ a jogosultnak, ill. hozzátartozójának az ellátás megszüntetésére vonatkozó bejelentését követő, a házirendben meghatározott idő eltelte,

d./ két havi személyi térítési díj hátralék keletkezése, ez esetben az intézményvezető értesíti a polgármestert, egyúttal kezdeményezi a behajtási eljárást,

e./ a jogosult halála,

f./ a jogosultság megállapításának feltételei már nem állnak fenn.

(2) Az ellátás megszűnése vagy megszűntetése esetén az intézményvezető ennek tényéről értesíti a jogosultat, ill. törvényes képviselőjét.

Térítési díj

24.§

(1) A nappali ellátás, demens nappali ellátás étkeztetéssel, étkeztetés, házi segítségnyújtás intézményi térítési díjait az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(2) A nappali ellátás, a demens nappali ellátás és az étkeztetés személyi térítési díjának megállapításakor az Szt. 116. §-ban foglalt korlátozás figyelembevétele mellett az alábbiak szerint kell eljárni.

(3) Nappali ellátás esetén:

Lippó Község Önkormányzata a szolgáltatást térítés mentesen biztosítja. A személyi térítési díj: 0 Ft/nap.

 (4) A demens nappali ellátás személyi térítési díjának megállapításakor az Szt. 116. §-ban foglalt korlátozás figyelembe vétele mellett az alábbiak szerint kell eljárni:

a) Ha a térítési díj fizetésére kötelezett rendszeres havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a hétszeresét meghaladja, a térítés teljes összegű.

b) Lippó Községi Önkormányzat Képviselő-testülete ellátottanként 100 % személyi térítési díj fizetési kedvezményt ad azoknak a demens nappali ellátás tartózkodással (vagyis étkezés nélkül) igénybevevőknek, akiknél a gondozott rendszeres havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a hétszeresét nem haladja meg.

(5) Demens nappali ellátás étkezéssel igénybevétele esetén a személyi térítési díj:

a) ha a térítési díj fizetésére kötelezett rendszeres havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 4,4-szeresét meghaladja, a térítés teljes összegű.

b) az a) pontban jelzettnél alacsonyabb jövedelem esetén a térítési díj olyan százalékos arányban csökken, amely százalékos arányban a jövedelem elmarad az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 4,4-szeresétől.

(6) Az étkeztetés térítési díjának megállapításakor az Szt. 116. §-ban foglalt korlátozás figyelembe vétele mellett az alábbiak szerint kell eljárni:

a) ha a térítési díj fizetésére kötelezett rendszeres havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 5,25-szörösét meghaladja, a térítés teljes összegű.

b) az a) pontban jelzettnél alacsonyabb jövedelem esetén a térítési díj olyan százalékos arányban csökken, amely százalékos arányban a jövedelem elmarad az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 5,25-szörösétől.

(7) A házi segítségnyújtás személyi térítési díjának megállapításakor az Szt. 116. §-ban foglalt korlátozás figyelembe vétele mellett az alábbiak szerint kell eljárni:

Lippó Község Önkormányzata a szolgáltatást térítés mentesen biztosítja. A személyi térítési díj: 0 Ft/nap.

24.§

VII. Korlátozó rendelkezések

E rendeletben szereplő szociális ellátások igénybevételének feltétele, hogy a kérelmező minden tőle telhetőt megtegyen annak érdekében, hogy szociális problémái részben vagy egészben megoldódjanak.

25.§

VIII. Eljárási szabályok

A jelen rendeletben megállapított ellátások a Lippó Községi Önkormányzat közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen ott tartózkodó polgárokat illeti meg.

26.§

Amennyiben a képviselő-testület a döntési jogkört a polgármesterre ruházta, tartós - az eljárási határidőt meghaladó - akadályoztatása esetén nevében az általános helyettesítést ellátó alpolgármester jár el a polgármester és a képviselő-testület utólagos tájékoztatásával.

27.§

IX. Záró rendelkezések

(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól szóló 6/2006.(VII.5.);  12/2006.(XII.13.), 4/2007./II.16./, 7/2007./IV.16./, 4/2008(II.21.), 8/2008.(IV.17.), 2/2009.(II.16.); 3/2010.(II.15.); 2/2011.(III.25.); 7/2011.(VII.8.); 3/2012.(II.11.); 5/2012.(IV.23); 4/2013.(III.29.) módosító rendelet hatályát veszti.

(2) E rendelet  2014. március 1. napján  lép hatályba.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik az SZMSZ-ben meghatározott módon.