1. § (1) Az önkormányzat elnevezése : Lippó Községi Önkormányzat. (továbbiakban önkormányzat.)

(2) A hivatal megnevezése : .Nagynyárádi Közös Önkormányzati Hivatal

(3) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 7781 Lippó, Kossuth L. u. 84.

2. § Az önkormányzat pecsétje kör alakú, Lippó Községi Önkormányzat Képviselő-testülete felirattal, középen a magyar címerrel.

3. § (1) Az önkormányzat jogi személy.

(2) Az önkormányzati jogokat a képviselő-testület gyakorolja. A képviselő- testületet a polgármester képviseli.

(3) A képviselő-testület ellátja a jogszabályban ráruházott és az általa vállalt feladat- és hatásköröket.

(4) Az önkormányzat az alábbi önként vállalt feladat- és hatáskörök ellátását vállalja: helyi környezet és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás.

4. § A képviselő-testület tagjainak száma : 5 fő. A képviselő-testület névjegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendszeres, rendkívüli és más önkormányzattal együttes ülést tart.

(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester - az ülést levezető elnök - hívja össze. Az együttes ülést az érintett polgármesterek hívják össze, mely együttes ülést levezető elnök az ülésnek otthont adó település polgármestere.

(3) A polgármester akadályoztatása estén az alpolgármester jogosult a testület ülésének összehívására.

(4) A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása estén a korelnök jogosult a képviselő-testület összehívására.

6. § Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a polgármester gondoskodik.

7. § (1) A képviselő-testület a munkaterv szerint, de évenként legalább 6 ülést tart. A munkatervet a polgármester a költségvetés elfogadásával terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A meghívó kifüggesztendő az önkormányzat hirdetőtábláján.

8. § A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

9. § (1) A képviselő-testület:

(2) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, valamint az Mötv-ben meghatározott személyek vehetnek részt.

10. § (1) A 8. §-ban meghatározott esetekben a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt napirendi pontjait, az ülés helyét, idejét és a rendkívüli ülés indokait.

(2) A 8. § a) pontjában meghatározott esetben az indítványt a rendkívüli ülés összehívását indítványozó helyi képviselőknek saját kezűleg alá kell írni.

(3) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

11. § (1) Amennyiben a képviselő-testület összehívására a 8. §-ban meghatározottak miatt kerül sor, a polgármester az indítvány benyújtásától számított 8 napon belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról.

(2) A határidő megtartására nincs szükség, ha ezen időn belül a képviselő-testületet a polgármester rendes ülés megtartására kívánta összehívni.

12. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester az 5. § (2) bekezdésének megfelelően hívja össze.

(2) A képviselőket az ülés helyének, időpontjának, javasolt napirendjének és azok előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülését megelőzően legalább öt munkanappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 48 órával előbb kell kézbesíteni.

(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak az önkormányzatnak a hirdetőtábláján történő elhelyezésével kell értesíteni.

(5) A képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal - a képviselőkön kívül - meg kell hívni a) a kisebbségi szószólót,

(6) Amennyiben a képviselő-testület olyan napirendi pontot tárgyal, amely érinti az önkormányzat által - szerződéssel - létrehozott társulást

13. § A képviselő-testület ülései nyilvánosak.

14. § (1) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen tartózkodhat, foglalhat helyet és a tanácskozást nem zavarhatja.

(2) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.

(2) A polgármester akadályoztatása estén az alpolgármester vezeti az ülést.

(3) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha az SZMSZ 36. §-ában megjelölt kizáró ok merül fel a személyére vonatkozóan.

(4) Amennyiben a polgármester és az alpolgármester együttesen van akadályoztatva, akkor a korelnök látja el az elnöki teendőket.

16. § (1) Polgármester a képviselő-testület ülését:

(2) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogköre :

(3) Polgármester vitavezetési feladatai:

(4) Polgármester egyéb jogai, feladatai :

17. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2) A polgármester a felszólítás eredménytelensége esetén megvonhatja a szót.

18. § Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

19. § A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a polgármester határoz, egyben meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.

20. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát bezárja.

(2) Az előterjesztő vagy bármely képviselő javasolhatja a bezárást.

21. § (1) Ha bármelyik képviselő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik települési képviselő, ülésen tanácskozási joggal részt vevő személyét sértő kifejezést használ, illetőleg ha egyébként az SZMSZ-nek a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, a polgármester rendre utasíthatja.

(2) A rendreutasítást az érintett képviselő, az ülésen tanácskozási joggal részt vevő is kezdeményezheti.

(3) A polgármesternek a rendreutasítás érdekében tett - a szabályzatban meghatározott - intézkedései ellen felszólalni, azokkal vitába szállni, vagy azokat visszautasítani nem lehet.

22. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen, mely esetben a jelenlévők határozatot nem hozhatnak. A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni. Új napirend csak a képviselők többségének egyetértésével vehető fel az ülés napirendjére.

23. § (1) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület ülésén, annak rendezvényein (közmeghallgatás, falugyűlés, stb.), valamint annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja.

(2) Igazoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki

(3) A képviselő-testületi ülésről történő távolmaradást a polgármesternek, bizottsági ülésről való távolmaradást pedig a bizottság elnökének kell bejelenteni.

(4) Az igazoltan távollévők nyilvántartásáról az önkormányzat hivatala gondoskodik.

(5) Aki a (3) bekezdésben írt engedéllyel nem rendelkezik, az a távollétét a távollét napjától számított 15 napon belül a távollétet engedélyezni jogosult előtt igazolhatja. Amennyiben a távollétet engedélyezni jogosult az igazolási kérelmet elfogadja, akkor a távolléte igazoltnak tekinthető.

24. § A rendes ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg.

25. § A képviselő-testület az SZMSZ-ben meghatározott módon az ülés napirendjére felveszi :

26. § A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

27. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére fel kell venni a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága, a polgármester és a jegyző által előzetesen javasolt :

(2) A rendeleti javaslat csak írásbeli lehet.

(3) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

28. § (1) A (6) pont szerinti indítványokat a rendes ülés napját megelőzően lehetőség szerint 3 nappal írásban, egyéb indítványokat az ülésen szóban lehet beterjeszteni. Amennyiben a testületi ülésen szóban történt a bejelentés, a képviselők egyszerű többsége szükséges a megtárgyaláshoz.

(2) A polgármester az önálló indítványt a képviselő-testület ülésén napirendi pontként javasolhatja. Amennyiben az önálló indítványt nem javasolja napirendi pontként az ülés napirendjére felvenni, az önálló indítvány benyújtásáról a képviselő-testületet tájékoztatja és az elutasítást köteles megindokolni.

(3) A tájékoztató alapján - amennyiben az indítványozó települési képviselő azt kéri - a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt a napirendre vétel kérdésében.

(4) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítvány szövegét és az előterjeszteni kívánó nevét, az indítvány szövegét és az előterjesztő saját kezű aláírását.

(5) Amennyiben az indítvány a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg, úgy azt a polgármester kiegészítésre visszaadja és az újbóli benyújtást követő testületi ülést tájékoztatja az önálló indítvány benyújtásáról. Az újbóli (kiegészített) indítvány benyújtásánál is érvényesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározott határidőt.

(6) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok: rendeleti javaslatok

29. § A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a

30. § Valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan benyújtható indítványok (nem önálló indítványok) lehetnek :

31. § (1) A polgármester, a képviselők, a bizottság és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot indoklással kell ellátni.

(2) A sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel vagy az önálló indítvánnyal együtt a képviselő-testület ülését megelőzően 3 nappal a polgármesternél lehet benyújtani, aki dönt a javaslat indokoltságáról.

(3) Amennyiben a polgármester az indítványnak nem ad helyt, a sürgősségi indítvány kérdésében a képviselő-testület a napirend előtt határozatával dönt.

32. § A rendeleti javaslathoz a 31. § (1) bekezdésében megjelöltek módosító javaslatot tehetnek, melyet indoklással kell ellátni.

33. § Az indítványoknak a tárgyalásra és a határozathozatalra alkalmasnak kell lenniük. A nem szabályszerűen benyújtott indítványt az elnök visszautasítja, illetőleg hiánypótlásra visszaadja.

34. § (1) Az SZMSZ 8. §-ában megjelölt rendkívüli ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amelyre az indítványt vonatkozott.

(2) A napirendi pont beterjesztéséről az ülés elnöke gondoskodik, a 8. §-ban meghatározott indítványozó a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívását és az indítvány napirendre tűzését megindokolhatja.

35. § Az SZMSZ 28–32. §-aiban foglaltakon kívül más a képviselő-testületi ülésre tárgyalás céljából nem nyújtható be.

36. § A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. (PTK 685. §) A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt minősített többséggel.

37. § (1) A képviselő-testület ülésén a meghívottak tanácskozási joggal vesznek rész.

(2) A képviselő-testület ülésén felszólalhat az akinek az ülés elnöke szót ad.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt azon meghívottak, akiket valamely napirend tárgyalásához hívtak meg, csak annak a napirendnek a vitájában vehetnek részt, amelyhez a meghívásuk kapcsolódik.

38. § A képviselő-testület ülésén elhangzó felszólalások lehetnek:

39. § (1) Napirend előtti felszólalásra a polgármestertől bármelyik képviselő kérhet engedélyt a felszólalás tárgyának megjelölésével.

(2) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat.

40. § A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet.

41. § (1) A napirendi ponthoz való hozzászólás szándékát az ülés elnökének kell jelezni.

(2) A napirendi pont előadóját megilleti a bevezető és a zárszó joga.

(3) A hozzászólók sorrendjét – figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét - az elnök határozza meg.

42. § Az önkormányzati rendelet megalkotására az SZMSZ-t az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

43. § (1) A rendeletalkotás kezdeményezésére jogosult: a polgármester, helyi önkormányzati képviselő, a képviselő-testület bizottsága.

(2) A rendeletet a polgármester és a jegyző készíti elő: egyeztet az érintett szervezetekkel, intézményekkel, lakossági körrel.

(3) A rendeletalkotás előkészítése során, a társadalmi egyeztetés érdekében a képviselő-testületi ülést megelőző 5. nap 16 órától a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel biztosítani kell a rendelet-tervezetek megismerhetőségét és véleményezhetőségét az önkormányzat hivatalában elhelyezett önkormányzati hirdetőtáblán.

(4) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

(5) A kifüggesztett rendelet-tervezeteket a képviselő-testületi ülés napján 10 óráig lehet véleményezni írásban a jegyzőnek benyújtva. A beérkező vélemények nem tartalmazhatnak jó erkölcsbe ütköző, ill. becsület csorbítására alkalmas kifejezéseket és nem sérthetik senkinek a jó hírnevét.

(6) A beérkezett vélemények ismeretében az előterjesztő dönt a rendelet-tervezet esetleges módosításáról, kiegészítéséről.

(7) A rendelet-tervezetről való döntést követően a beérkezett vélemények megsemmisítésre kerülnek.

44. § A képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendeleti javaslat egészéről dönt.

45. § A rendeleti javaslat tárgyalása és a döntés meghozatala során egyéb kérdésekben az SZMSZ III. és IV. fejezetében foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

46. § (1) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) Az önkormányzati rendeletek számozása minden évben 1-től kezdődően történik. A rendeletek jelölése: Lippó Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év, /hó,nap/ rendelete, majd a rendelet tárgyának megjelölése.

47. § Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendelet szövegének naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

48. § Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik.

49. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitájának lezárása és a zárszó után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) A szavazás előtt a jegyző - törvényességi kérdésben - észrevételt tehet.

(3) Az ülés elnöke a napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító és kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozatokról, javaslatokról dönt a testület.

50. § (1) Az ülést levezető elnök a szavazás előtt pontosan megfogalmazza a határozati javaslatot. Az egyszerű szótöbbséggel hozott határozatokhoz a jelenlévő képviselők több mint a felének az igen szavazata szükséges.

(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt.

51. § Minősített többség - a megválasztott képviselők több mint a felének egybehangzó szavazata - szükséges:

52. § Szavazni csak személyesen lehet.

53. § A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. Szavazategyenlőség esetén az elnök szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást.

54. § A képviselő-testület a döntéseit (rendelet, határozat) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

55. § A polgármester nyomatékosan felhívja a jelenlévőket a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

56. § Zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni.

57. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző (abc sorrendben) felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor igennel vagy nemmel szavaznak illetőleg tartózkodnak a szavazástól. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.

(4) A képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatosan és évszámmal kell ellátni. A testületi határozatokról az önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.

58. § (1) A képviselő-testület az Mötv-ben meghatározott esetben titkos szavazást rendelhet el.

(2) Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:

(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(4) Titkos szavazás esetén a képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ.

(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámlálja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, s arról a képviselő-testületnek jelentést tesz.

59. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent polgármester, a megjelent képviselők, a tanácskozási joggal megjelentek és a meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza továbbá :

(3) A jegyzőkönyv mellékleteit képezik:

60. § A települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólást a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

61. § A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

62. § A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

63. § A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Baranya Megyei Kormányhivatalnak.

64. § A jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét a képviselő-testület jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.

65. § (1) A választópolgárok - a képviselő-testület zárt ülését kivéve - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és az ülésnek a jegyzőkönyveibe az önkormányzat hivatali helységében, ügyfélfogadási időben.

(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet titkos iratként kell kezelni.

66. § (1) A megválasztott polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(3) A polgármester tiszteletdíját a képviselő-testület határozza meg.

(4) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

67. § (1) A polgármester képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

(2) A polgármester bizottságokkal összefüggő feladatai:

(3) A polgármesternek az önkormányzati hivatallal összefüggő főbb jogosítványai:

(4) A polgármester foglakoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv., valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. tv. határozzák meg.

68. § (1) A képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a feladatait.

(3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(4) Az alpolgármester feladatai - jellegüket, tartalmukat tekintve - előkészítő, összehangoló jellegűek. Részt vesz:

69. § (1) A polgármester szakmai munkájának segítésére további egy alpolgármestert választ – titkos szavazással, minősített többséggel - , aki nem tagja a képviselő-testületnek. Az alpolgármester a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesz részt. A nem képviselő alpolgármester a polgármestert semmilyen minőségében nem helyettesítheti, helyette nem járhat el.

(2) A nem képviselő alpolgármester munkájáért semminemű díjazásban, egyéb juttatásban nem részesül.Feladatait a polgármester irányításával látja el.

(3) A nem képviselő alpolgármester megbízatása megszűnik: az új polgármester megválasztásával, ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.

70. § (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Sátorhely, Kölked, Lippó, Sárok, Ivándárda és Bezedek községek képviselő-testületeivel közösen egységes hivatalt hoz létre. A hivatal elnevezése : Nagynyárádi Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye : Nagynyárád község.

(2) A közös önkormányzati hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, valamint részletes feladat-, és hatásköreit a társulási megállapodás rögzíti.

(3) A közös önkormányzati hivatal ügyrendjének tervezetét - az érintett polgármesterek véleményének kikérésével - a jegyző készíti el és terjeszti - jóváhagyásra - a képviselő-testületek együttes ülésére.

(4) A közös önkormányzati hivatalt létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt :

(5) A jegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat Nagynyárád község polgármestere gyakorolja- az érintett polgármesterek egyidejű tájékoztatásával.

(6) A jegyző:

(7) A jegyzőt a Nagynyárádi Közös Önkormányzati Hivatal Lippói Kirendeltségének vezetője helyettesíti.

71. § A képviselő-testület három tagú Ügyrendi Bizottságot hoz létre. A bizottság feladata a titkos szavazások lebonyolítása, a képviselők összeférhetetlenségének vizsgálata, valamint a polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, ill. ellenőrzése és javaslattétel a polgármester illetményére, tiszteletdíjára.

72. § (1) A képviselőt megilletik az önkormányzati törvényben és az SZMSZ-ben foglalt jogok és terhelik az ugyanott megfogalmazott kötelezettségek. A helyi képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztást követő ülésen esküt tesz.

(3) A települési képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja és a törvény által meghatározott juttatásokban nem részesülhet.

(4) A képviselő a tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

(5) A képviselő főbb jogai:

73. § A települési képviselő a munkahelyén történő munkavégzési kötelezettség alóli kiesett jövedelmét az önkormányzat téríti meg, amelynek alapján a képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A települési képviselőt megilleti mindazon készkiadások megtérítése, amelyek a képviselő feladatának ellátásával kapcsolatban felmerültek, de egyéb díjazásra nem tarthat igényt.

74. § A Nagynyárádi Közös Önkormányzati Hivatal ellátja:

75. § A közös önkormányzati hivatal a jegyző vezetése alatt álló egységes hivatal. A hivatal ügyrendi szabályzatát a 2. melléklet tartalmazza.

76. § Az önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzati hatósági ügyek tekintetében kizárja az elektronikus ügyintézés lehetőségét.

77. § Az önkormányzat az önkormányzati hivatal útján biztosítja a településen működő nemzetiségi önkormányzatok testületi működésének feltételeit, így az önkormányzat intézményeinek, helyiségeinek, szolgáltatásainak térítésmentes igénybevételét – előzetes egyeztetés alapján – és elvégzi a nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat.

78. § A képviselő-testület a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát a választópolgárok legalább 20 %-ában határozza meg.

79. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart. Fontosabb szabályai:

(2) A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

80. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani :

(2) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 300.000,-Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényesekké.

(3) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.

(4) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

81. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. Az önkormányzat által használt kormányzati funkciókat a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.

(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) A zárszámadási rendelet tervezetének előkészítésére és előterjesztésére s (3) pontban írt szabályok irányadóak.

82. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el.E körben különösen :

(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket azonban csak a polgármester által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény a kötelező térítési díjon és a képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felül bevételével szabadon rendelkezik, azt - alapfeladatainak sérelme nélkül - felhasználhatja dologi kiadásokra, bért azonban nem képezhet belőle.

(3) A polgármesteri hivatal és az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányukból - a házipénztárban meghatározott szabályok szerint - teljesíthetik.

83. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el.

84. § Hatályát veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 8/2017 (XI.28.) önkormányzati rendelet.

85. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.