Somberek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2018. (IX.4.) önkormányzati rendelete

Településkép védelméről

Hatályos: 2021. 03. 20- 2023. 09. 29

Somberek Község Képviselő-testületének 6/2018(IX.4.)önkormányzati rendelete

Településkép védelméről

2021.03.20.

Somberek Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 12/2017.(IX.12.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. § (1) A rendelet célja Somberek Község (a továbbiakban: Község) építészeti, településképi, és természeti értékeinek védelme és igényes alakítása

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetés szabályozásával,

b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,

c) településképi követelmények meghatározásával,

d) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával,

e) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabályozó-rendszer érvényesítése elősegíti a Község történeti múltját, építészeti kultúráját, az itt élők lakóhelyük iránti szeretetét és önbecsülését elősegítő építmények, utcák, terek, köztéri alkotások megőrzését a jövő nemzedékei számára.

2. § (1) A rendelet területi hatálya Somberek Község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a rendelet hatálya alá tartozó területen

a) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,

b) reklám feliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el, tart fenn, vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,

c) meglévő építmény rendeltetését részben vagy egészben megváltoztatja.

II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, kategóriái

3. § (1) A helyi értékvédelem feladatai:

a) a településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár szempontból védelemre érdemes

aa) településszerkezetek,

ab) épületegyüttesek,

ac) építmények és építményrészek,

ad) utcaképek és látványok,

ae) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek,

af) védelemre érdemes növények, fasorok, facsoportok, területek felkutatása.

b) a védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése,

c) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

(2) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet, ami természeti vagy építészeti értékre vonatkozhat.

(3) A helyi védelem alá tartozó értékek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

3. Helyi védettség keletkezése és megszűnése

4. § (1) A helyi védelem alá helyezés folyamata a Polgármesternek címzett, papír alapon postai úton vagy a korjegyzoseg@somberek.hu e-mail címre benyújtott kérelemre vagy hivatalból indul.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező és a tulajdonos nevét, címét, a védendő érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem elrendelésének indokolását.

(3) A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek és a tulajdonosnak. Támogató döntés esetén a polgármester a kérelmező költségére lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 6. § szerinti értékvizsgálatot.

5. § (1) A védendő értéket helyi védelem alá helyezést megelőzően helyszíni szemrevételezésen alapuló, tervezői jogosultsággal rendelkező építész által készített értékvizsgálattal kell meghatározni.

(2) Az értékvizsgálatnak tartalmaznia kell térképen történő azonosítással, fényképpel, megnevezéssel, számozással a felvett érték egyértelmű térbeli azonosíthatóságát, valamint a védendő érték leírását, a védettség indokoltságát.

6. § (1) A hivatalból indult helyi védelem alá helyezés folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védendő érték tulajdonosát.

(2) A védendő érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védendő érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.

(3) Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 6. § szerinti értékvizsgálatot.

7. § (1) A helyi védelem megszüntetésének folyamata a védett érték tulajdonosának a Polgármesternek címzett, papír alapon postai úton vagy a korjegyzoseg@somberek.hu e-mail címre benyújtott kérelmére vagy hivatalból indul.

(2) A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védett érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem megszüntetésének indokolását.

(3) A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester a kérelmező költségére lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, elkészítteti a védett érték fotódokumentációját.

8. § (1) A helyi védelem hivatalból indult megszüntetésének folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védett érték tulajdonosát.

(2) A védett érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védett érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.

(3) Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, elkészítteti a védett érték fotódokumentációját.

9. § (1) A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az érdekelteket:

aa) a helyi védettség kezdeményezőjét,

ab) az érintett ingatlan tulajdonosát,

ac) az érintett ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal,

b) az illetékes Földhivatali Osztályt,

c) az illetékes 1. fokú építésügyi hatóságot,

d) az illetékes építésfelügyeleti hatóságot,

e) helyi területi védelemnél az érintett utat-, közműveket létesítő és üzemeltető szerveket,

f) az érintett közterületek fenntartóit.

(2) A helyi védelem megállapítását követően az önkormányzat jegyzője 15 napon belül az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

(3) A helyi védelem megszüntetéséről szóló döntést követő 15 napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzésének törlését.

(4) A bejegyzés esetleges elmaradása esetén a helyi védettségre jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben nem lehet hivatkozni.

4. A helyi védelem alatt álló értékek fenntartása, hasznosítása, fenntartásának támogatása

10. § (1) A képviselő-testület a helyi védelem alatt álló érték megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése érdekében az Önkormányzat éves költségvetésében pénzügyi keretösszeget hozhat létre.

(2) A helyi védelem alatt álló érték tulajdonosának kérelmére (továbbiakban: kérelmező) a szokásos jókarbantartási kötelezettségen túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok utólagos finanszírozásához az önkormányzat vissza nem térítendő támogatást nyújthat, amennyiben a tárgyévi költségvetésében az erre a célra létrehozott (1) bekezdés szerinti keretösszeg szerepel.

(3) A vissza nem térítendő támogatás mértéke ingatlanonként az elszámolható költségek legfeljebb 50%-a, de legfeljebb 150.000 forint.

(4) A kérelmet Somberek Község Önkormányzata címére (7728 Somberek, Kossuth Lajos u. 111.), magyar nyelven, papír alapon vagy a korjegyzoseg@somberek.hu e-mail címre elektronikusan lehet benyújtani az (5) bekezdésben részletezett tartalommal, tárgyév április 30.-ig.

(5) A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező nevét és állandó lakhelyének címét,

b) a kérelemmel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát,

c) amennyiben a kérelmező nem azonos a tulajdonossal, a tulajdonos hozzájárulását,

d) az elvégezni kívánt építési tevékenység műszaki ismertetését és költségbecslését,

e) a beruházás megvalósítása előtti állapot műszaki ismertetését és fotódokumentációját.

11. § (1) A benyújtott kérelmek a benyújtás sorrendjében, folyamatosan kerülnek feldolgozásra.

(2) Helyi védelem alatt álló értékenként tárgyévente egy pályázat benyújtására van lehetőség.

(3) A kérelem beérkezését követően a Polgármesteren keresztül a Jegyző megvizsgálja, hogy a befogadási kritériumoknak megfelel-e a kérelem, ennek keretében vizsgálja, hogy

a) a kérelmet a benyújtási határidőn belül nyújtották-e be és

b) a kérelmező jogosult-e a támogatásra.

(4) A befogadási kritériumoknak megfelelő kérelem befogadásra kerül, a befogadási kritériumoknak nem megfelelő kérelem visszautasításra kerül.

(5) A Jegyző a kérelmezőt a kérelem befogadásáról vagy visszautasításáról a beérkezéstől számított 8 napon belül írásban értesíti.

(6) Ha a kérelmező a befogadott pályázatot hibásan, hiányosan nyújtotta be, a Jegyző megfelelő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – írásban felszólítja a kérelmezőt az ellentmondások feloldására, a hiányosságok pótlására.

(7) Hiánypótlásra egy alkalommal van lehetőség. Ha a kérelmező a hiánypótlást hibásan, hiányosan teljesíti, nem pótolja a felszólításban meghatározott határidőn belül a szükséges dokumentumokat, a hibás, hiányos kérelem a rendelkezésre bocsátott adatok alapján kerül bírálatra.

12. § (1) A befogadott kérelmek esetében a 11. § (4) bekezdés szerinti benyújtási határidőtől számított 3 hónapon belül a Képviselő-testület dönt a kérelem

a) támogatásáról vagy

b) elutasításáról.

(2) A Jegyző a kérelmezőt a döntésről a döntés meghozatalát követő 15 napon belül írásban értesíti.

(3) A támogatás folyósításának feltételei

a) A kérelmező a támogató döntés kézhezvételétől számított két éven belül a kérelemben szereplő építési tevékenységet befejezi,

b) az építési tevékenység elvégzését igazoló

ba) költségszámlákat és az azok kifizetését igazoló bizonylatokat, átutalás esetén bankszámla kivonatokat,

bb) az építési tevékenység elvégzését követő állapot fotódokumentációját

Somberek Község Önkormányzata címére benyújtja.

(4) A (3) bekezdés szerinti feltételek teljesítését követő 15 napon belül az Önkormányzati Főépítész igazolja, hogy az építési tevékenység a kérelemben szereplő tartalommal készült-e el.

(5) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti igazolás szerint az építési tevékenység a kérelem szerinti tartalommal készült el, az igazolás kiadásától követő 30 napon belül a támogatás teljes összege folyósításra kerül a kérelmező bankszámlájára történő utalással.

(6) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti igazolás szerint az építési tevékenység nem a kérelem szerinti tartalommal készült el, az önkormányzat a támogatást nem folyósítja.

5. A védett értékek nyilvántartása

13. § (1) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték

a) megnevezését,

b) pontos helyét (helyi egyedi védelem esetén utca, házszám, helyrajzi szám, helyi területi védelem esetén területi hatály, a határoló közterületek megnevezésével)

c) helyszínrajzot,

d) a rendeltetés és használati mód megnevezését,

e) eredeti tervdokumentáció másolatát vagy felmérési terveit (ha ez rendelkezésre áll),

f) a védelem elrendeléséről szóló képviselőtestületi döntés számát, a jóváhagyás dátumát, a hatályba lépés időpontját,

g) a védettségi kategória meghatározását,

h) fotódokumentációját,

i) a védelem szakszerű, rövid indokolását.

(3) A nyilvántartás vezetéséről a Jegyző gondoskodik.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

14. § (1) Somberek településképi szempontból meghatározó területei a község jellegzetes építészeti és táji arculatot, településkaraktert hordozó településrészei.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek felsorolását a 2/A. melléklet, az azok lehatárolását ábrázoló térképet a 2/B. melléklet tartalmazza.

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó, a Község teljes közigazgatási területén betartandó általános építészeti követelmények

15. § (1) Tetőfedő anyagként utcai épületen

a) hullámpala,

b) gazdasági terület és mezőgazdasági üzemi terület kivételével bitumenes hullámlemez nem alkalmazható.

(2) A Község belterületén gerendaház, rönkház nem építhető.

(3) Hullámpala, bitumenes hullámlemez, műanyag és fém anyagú sík-, hullám- és trapézlemez, mázas kerámia, nádfonat és nádpalló anyagú kerítés nem építhető.

8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi követelmények

16. § Az 1. jelű területen (védendő lakóterület) betartandó építészeti követelmények

(1) Területi építészeti követelmények

a) Kerti építményt - hinta, csúszda, homokozó, lugas, terasz, tereplépcső és lejtő kivételével - az építési helyen belül kell elhelyezni.

b) Az előkertet a közműcsatlakozás műtárgyai és kerekes kút kivételével szabadon kell hagyni.

c) Az utcai építési vonal az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon.

d) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén

da) észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkeken az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként,

db) kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkeken az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a keleti telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

e) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén

ea) az utcai épületek a d) szerinti oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m-távolságra épüljenek,

eb) az udvari épületek az utcai épületekkel azonos oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságra épüljenek.

(2) Egyedi építészeti követelmények

a) A homlokzatokon a Községben hagyományos színezéstől (fehér festés-meszelés, vagy a meleg színek világos árnyalatai, különösen homoksárga, okkersárga, drapp, szürke, világosbarna) eltérő színezés nem alkalmazható. A hideg és erős színek használatát kerülni kell (különösen kék, lila, citromsárga).
b) Vakolt kerítés esetén annak színezése legfeljebb árnyalatában térhet el az utcai épület színezésétől.
c) Utcai, vagy az utcáról látható lábazaton és homlokzaton a nyílászárók körül díszítő elemként szabálytalan kontúrú, ragasztott hasított kőburkolat nem helyezhető el.
d) A területen lapostetős épület nem építhető.
e) Utcai épület esetében 35 foknál kisebb és 45 foknál nagyobb hajlásszögű magastető nem építhető.
f) Utcai lakóépület esetén hagyományos színezésű cserépfedéstől eltérő tetőfedő anyag nem alkalmazható.
g) Utcai épület szélessége helyi egyedi védelemmel nem érintett épület esetén közhasználatú épület vagy a hajlított ház utcai épületszárnyának kivételével 9,0 m-nél nagyobb nem lehet.
h) Garázs és lakás az utcáról közvetlenül nem nyitható.
i) Utcai telekhatáron álló épület esetén az utca felé erkély, terasz nem nyílhat.
j) Közterület felőli kerítés kialakítása az alábbi előírásoktól nem térhet el:
ja) intézményi célú különleges területen épített jellegű, legfeljebb 2,5 m magas legyen a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával,
jb) lakóterületen épített jellegű, 1,5 - 2,0 m magas legyen.
k) Közterületi zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél az 1. függelékben felsorolt fás szárú növényektől eltérő növényállomány telepítése legfeljebb 30%-os arányban megengedett a termőhelyi viszonyok és a növényalkalmazás általános szakmai szempontjainak figyelembe vételével.
l) A kilátásvédelem szempontjából érzékeny területen (Orgona utca keleti oldala) a növénytelepítések nem akadályozhatják a látványkapcsolatok fennmaradását.
m) Műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények
ma)Klímaberendezés utcai homlokzaton, valamint szomszédos beépíthető
ingatlanra néző, a közös telekhatáron, vagy attól legfeljebb 1,0 m-re lévő
homlokzaton és tetőfelületen nem helyezhető el.
mb)Gáznemű égéstermékek nem vezethetők ki a műemléki környezetben
lévő, helyi egyedi védelem alatt nem álló épületek utcai homlokzatán,
valamint a helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán.
mc) Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem
építhető.
md) Napelem, napkollektor szabályos négyszög befoglaló kontúrtól eltérő, szabálytalan elrendezésben nem helyezhető fel.
me) Parabola-antenna közterületre néző tetőfelületen nem helyezhető el. Közterületről látható tetőfelületen parabola-antenna elhelyezése a közterületi határvonaltól számított 15 m-en túl megengedett.

17. § A 2. jelű területen (egyéb lakóterület) betartandó építészeti követelmények

(1) Területi építészeti követelmények

a) Kerti építményt - hinta, csúszda, homokozó, lugas, terasz, tereplépcső és lejtő kivételével - az építési helyen belül kell elhelyezni.

b) Az előkertet a közműcsatlakozás műtárgyai és kerekes kút kivételével szabadon kell hagyni.

c) Az utcai építési vonal

ca) kialakult lakóterületen az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon

cb) új beépítésű területen a Szabadság utca keleti oldalának kivételével a szomszédos épületekétől legfeljebb 2 m-rel térhet el, de az utcai telekhatártól legfeljebb 5 m-re lehet, a Szabadság utca keleti oldalán az utcai telekhatártól számított 5 m.

(2) Egyedi építészeti követelmények

a) A területen lapostetős épület nem építhető.

b) Kialakult lakóterületen utcai épület esetében az utcasoron kialakult állapottól eltérő tetőidomú és hajlásszögű magastető nem építhető.

c) Közterület felőli kerítés kialakítása az alábbi előírásoktól nem térhet el:

ca) a Kossuth Lajos utcai és a Virág utcai sorházak kivételével épített jellegű, 1,5- 2,0 m magas legyen,

cb) a Kossuth Lajos utcai és a Virág utcai sorházak esetében 1,5- 2,0 m magas élősövény telepítendő.

d) Közterületi zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél az 1. függelékben felsorolt fás szárú növényektől eltérő növényállomány telepítése legfeljebb 30%-os arányban megengedett a termőhelyi viszonyok és a növényalkalmazás általános szakmai szempontjainak figyelembe vételével.

e) Műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények

ea) Klímaberendezés utcai homlokzaton, valamint szomszédos beépíthető ingatlanra néző, a közös telekhatáron, vagy attól legfeljebb 1,0 m-re lévő homlokzaton és tetőfelületen nem helyezhető el.

eb)Gáznemű égéstermékek nem vezethetők ki a műemléki környezetben lévő, helyi egyedi védelem alatt nem álló épületek utcai homlokzatán, valamint a helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán.
ec) Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.

18. § A 3. jelű területen (üzemi terület) betartandó építészeti követelményeket

Egyedi építészeti követelmények
a) Közterület felőli kerítés kialakítása az alábbi előírásoktól nem térhet el:
aa) épített jelleg,
ab) 1,8 – 2,5 m magasság
b) A telken belüli zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél az 1. függelékben felsorolt fás szárú növényektől eltérő növényállomány telepítése legfeljebb 30%-os arányban megengedett a termőhelyi viszonyok és a növényalkalmazás általános szakmai szempontjainak figyelembe vételével.
c) A tájkép védelme érdekében az épületek növényzettel való tájba illesztése nem mellőzhető.

19. § A 4. jelű területen (temetők) betartandó építészeti követelményeket a 24. § tartalmazza.

20. § Az 5. jelű területen (rekreációs terület) betartandó építészeti követelmények

(1) Egyedi építészeti követelmények

a) A telken belüli zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél az 1. függelékben felsorolt fás szárú növényektől eltérő növényállomány telepítése legfeljebb 30%-os arányban megengedett a termőhelyi viszonyok és a növényalkalmazás általános szakmai szempontjainak figyelembe vételével.

b) Burkolatépítés, felújítás során a kiselemes térburkolatokat kell előnyben részesíteni, helyszíni öntött betonburkolat nem építhető.

c) A köztéri berendezések, bútorok egységes karakterűek legyenek.

21. § A 6. jelű területen (beépítésre nem szánt kertes mezőgazdasági terület) betartandó építészeti követelmények

(1) Területi építészeti követelmények

a) Épület földszintes vagy földszint + tetőtérbeépítéses legyen.

(2) Egyedi építészeti követelmények

a) A külterületi táj építési hagyományaitól eltérő kialakítású épület nem építhető. A külterületi táj építési hagyományaihoz illeszkedő épület egyszerű tömegű, a lejtővel párhuzamos gerincű, legalább 35, de legfeljebb 45 fok hajlásszögű magastetővel fedett, a tetőhéjalás hagyományos színezésű cserép, a homlokzati kialakítás telihézagolt nyerstégla, vagy hagyományos színezésű simított vakolat, a tetőfelületet tetőfelépítmény nem bontja meg.

b) Kertes mezőgazdasági területen 8 m-nél szélesebb épület nem építhető.

c) A tájkép védelme érdekében az épületek növényzettel való tájba illesztése nem mellőzhető.

d) Műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények

da) Klímaberendezés utcai homlokzaton, valamint szomszédos beépíthető ingatlanra néző, a közös telekhatáron, vagy attól legfeljebb 1,0 m-re álló homlokzaton és tetőfelületen nem helyezhető el.

db) Gáznemű égéstermékek nem vezethetők ki a műemléki környezetben lévő, helyi egyedi védelem alatt nem álló épületek utcai homlokzatán, valamint a helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán.

dc) Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.

dd) Napelem, napkollektor szabályos négyszög befoglaló kontúrtól eltérő, szabálytalan elrendezésben nem helyezhető fel.

de) Parabola-antenna közterületre néző tetőfelületen nem helyezhető el. Közterületről látható tetőfelületen parabola-antenna elhelyezése a közterületi határvonaltól számított 15 m-en túl megengedett.

22. § A 7. jelű területen (beépítésre nem szánt egyéb terület) betartandó építészeti követelmények

(1) Területi építészeti követelmények

a) Épület földszintes vagy földszint + tetőtérbeépítéses legyen.

(2) Egyedi építészeti követelmények

a) A külterületi táj építési hagyományaitól eltérő kialakítású épület nem építhető. A külterületi táj építési hagyományaihoz illeszkedő épület egyszerű tömegű, legalább 35, de legfeljebb 45 fok hajlásszögű magastetővel fedett, a tetőhéjalás hagyományos színezésű cserép.

b) A telken belüli zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél az 1. függelékben felsorolt fás szárú növényektől eltérő növényállomány telepítése legfeljebb 30%-os arányban megengedett a termőhelyi viszonyok és a növényalkalmazás általános szakmai szempontjainak figyelembe vételével.

9. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó követelmények

23. § Helyi területi védelem

(1) A temetők területére vonatkozó előírások

a) A temetőkben található régi sírkövek megőrzendők.

b) A temetők fásítása a fásszárú növények telepítési illetve kivágási szabályai szerint történjen, az 1. függelékben foglaltak figyelembe vételével.

c) A terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni.

d) Közterület felőli kerítés épített jellegű, tömör, hagyományos anyagú és díszítésű, legfeljebb 2,5 m magas legyen, vagy legfeljebb 2,5 m magas élősövény telepítendő.

(2) A kálvária területén meglévő építmények eredeti formájukban és helyükön megőrzendők. A terület kertépítészeti terv alapján rendezendő.

(3) Helyi védettségű utcaszakaszon a védett utcaszakaszhoz tartozó építési telkek történetileg kialakult telekstruktúrája, beépítési módja és az utcai építési vonalak megőrzendők.

24. § Helyi egyedi védelem

(1) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a védett homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

(2) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon.

(3) Utcai épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban történhet. Oldalhatárral párhuzamosan álló utcai épülethez keresztszárny nem építhető.

(4) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése, kialakítása

25. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

a) Azok a külterületi mezőgazdasági területek, amelyek

aa) nem tartoznak országos vagy helyi védelem alá,

ab) nem részei az országos ökológiai hálózatnak és tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területnek,

ac) nem tartoznak a településképi szempontból meghatározó területek közé

b) Az erre a célra a szabályozási terven kijelölt területek

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek:

a) Országos és helyi védelem alá tartozó területek

b) Országos ökológiai hálózathoz tartozó területek

c) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek az erre a célra a szabályozási terven kijelölt területek kivételével

d) Településképi szempontból meghatározó területek az erre a célra a szabályozási terven kijelölt területek kivételével

(3) Településképi szempontból meghatározó területen új távközlési antennatorony 8 m-nél magasabb nem lehet. Fejlesztés a meglévő építmények igénybevételével történhet.

(4) A belterületen új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell megépíteni.

(5) A település közigazgatási területén az új infrastruktúrákat a táji és ökológiai fragmentáltságot nem fokozó módon, az értékes tájelemek figyelembe vételével (különösen az idős fák, kilátások, temetők, keresztek) kell tervezni és kialakítani.

(6) Utcabútorok kialakítására vonatkozó követelmények

a) Kioszk szélességi mérete 3 m-nél, hosszanti mérete 4 m-nél nagyobb nem lehet. A kioszkot tilos a közlekedésbiztonsági előírások, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának figyelmen kívül hagyásával elhelyezni. Egyedi tervezésű építmények építésekor az utcaképi illeszkedést figyelmen kívül hagyó építőanyagok és formák alkalmazása tilos.

b) Utasvárók szélességi mérete 3 m-nél, hosszanti mérete 5 m-nél nagyobb nem lehet. Egyedi tervezésű építmények építésekor az utcaképi illeszkedést figyelmen kívül hagyó építőanyagok és formák alkalmazása tilos.

c) Információs célú berendezések a település belterületén funkciócsoportonként egységes kialakításúak legyenek.

11. A reklámhordozókra és a tájékoztató eszközökre vonatkozó településképi követelmények

26. § (1) Reklámok közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése közterületeken és magánterületeken a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló, valamint a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló jogszabályok figyelembe vételével történjen.

(2) A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabály 1. és 2. mellékletében rögzített előírásoktól az önkormányzat helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében annak időpontját megelőző három, és az azokat követő egy hét időtartamban eltérhet.

(3) Köztulajdonban lévő intézmény utcai homlokzatán és nyílászáróin hirdetmény, reklám, bármiféle ragasztott felirat nem jelenhet meg.

(4) Köztulajdonban lévő intézmény esetében hirdetmények, reklámok elhelyezésére az intézmény előtti közterület gyalogos és közúti közlekedést nem zavaró részén információs célú berendezés helyezhető el a 25. § (5) c) pontjának figyelembe vételével.

(5) Hirdetmények, reklámok utasváró és kioszk oldalfalain nem helyezhetők el.

(6) Tájékoztató eszköz cégenként 1 db, legfeljebb 1,50 m2 területű lehet, kialakítása, anyaga és színezése egyedileg, településképi szakmai konzultáció keretében határozandó meg.

(7) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet.

(8) Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:

a) a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek, max.100. lumen

b) fényreklám nem alakítható ki villogó effektussal

(9) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló 1,0 m2-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

(10) Épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, cégér, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.

(11) Tetőfelületen reklám- és hirdetőtábla, berendezés, építmény nem helyezhető el.

(12) Országos védettségű építmény és annak műemléki környezetében lévő, valamint helyi védelem alatt álló építmény falán, valamint utcai kerítésén reklám- és hirdetőtábla, berendezés, építmény nem helyezhető el.

(13) 1m2-t meghaladó felületnagyságú óriásplakát, illetve reklámhordozó a Község közigazgatási területén nem helyezhető el.

(14) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett egyéb reklámhordozót a tulajdonosnak 15 napon belül el kell távolítania.

V. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

12. Rendelkezés a településkép-védelmi tájékoztatásról és a szakmai konzultációról

27. § (1) A településképi követelmények egyeztetése céljából az építtető, illetve az általa megbízott tervező szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban szakmai konzultáció) kezdeményezhet. A szakmai konzultáció az Önkormányzati főépítész, illetve amennyiben Önkormányzati főépítész foglalkoztatására nem kerül sor, a Polgármester feladata.

(2) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van a településképi követelmények egyeztetésére valamint a tervezés során felmerült megoldások értékelésére. A szakmai konzultáció a hatályos településrendezési eszközben foglalt előírásokra is kiterjedhet.

(3) Kötelező a szakmai konzultáció a következő esetekben:

a) helyi védettség alatt álló építményt érintő építési tevékenység,

b) egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek új épület építése esetén.

28. § (1) A szakmai konzultációt a tervezéssel érintett ingatlan, valamint a tervezett tevékenység megjelölésével az építtető, illetve az általa megbízott tervező kezdeményezi a Polgármesternek címzett, papír alapon postai úton vagy a korjegyzoseg@somberek.hu e-mail címre elküldött, 3. függelék szerinti levélben. Építési tevékenység esetén a levélhez mellékelni kell a megértéshez szükséges tartalmú tervdokumentációt pdf formátumban.

(2) A polgármester a beérkezett kérelmet haladéktalanul továbbítja a Főépítésznek, aki válaszlevelében a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belüli időpontra kitűzi a konzultációt.

(3) Építési tevékenység esetén az egyeztetett időpontban megtartott szakmai konzultáción a tervezőnek a konzultáció napjára dátumozott, a megértéshez szükséges tartalmú, papír alapú tervdokumentációt kell bemutatnia.

(4) Az építtető, illetve az általa megbízott tervező a szakmai konzultáció során elhangzottakról emlékeztetőt készít, melyet szerkeszthető formátumban, ellenjegyzés céljából meg kell küldenie a Polgármesternek, aki azt haladéktalanul továbbítja a Főépítésznek. A Főépítész az emlékeztetőt – változatlan tartalommal vagy indokolt esetben szöveges kiegészítésekkel – ellenjegyzi, és 8 napon belül megküldi az építtetőnek, tervezőnek.

(5) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz – azonosítható módon – tartozó tervdokumentációk nyilvántartásáról a helyben szokásos módon gondoskodni kell.

(6) A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

VI. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

13. Rendelkezés a településképi véleményezési eljárásról

29. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott (2) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásokat megelőzően, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) foglalt feltételek teljesülése esetén a Község polgármestere településképi véleményezési eljárást folytat le településképi szempontból meghatározó területen, helyi védelem alatt álló területen és H1 jelű helyi egyedi védelem alatt álló épület telkén

a) új építmény építésére

b) meglévő

ba) közterületi építmény,

bb) magánterületen álló utcai épület

bővítésére, átalakítására

irányuló eljárásokban, amennyiben azok építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkára vonatkoznak.
(2) A Polgármester véleményét a Főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
(3) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell
a) a településképi rendeletbe foglalt településképi követelményeknek való megfelelést,
b) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
c) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

30. § (1) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) 4. függelék szerinti kérelmét papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

(2) A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott tartalommal.

(3) A Polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri a Főépítész szakmai állásfoglalását, aki szakmai álláspontját az e rendeletben foglalt követelmények figyelembe vételével, valamint a településképi arculati kézikönyvben foglalt megállapítások, ajánlások ismeretében alakítja ki.

(4) A Polgármester véleményében

a) engedélyezésre - feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül - javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy

b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha

ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknak, vagy

bb) a Főépítész szakmai álláspontja a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.

(5) A Polgármester véleménye tartalmazza:

a) a kérelmező (építtető) adatait,

b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,

c) az (4) bekezdés szerinti véleményét és annak részletes indokolását.

(6) A Polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.

(7) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

VII. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

14. Rendelkezés a településképi bejelentési eljárásról

31. § (1) A Polgármester - a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével - településképi bejelentési eljárást folytat le az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek közül a település közigazgatási területére vonatkozóan

a) nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása valamint bővítése, amelynek beépített alapterülete az építési tevékenység után meghaladja a 12 m2-t,

b) közterületi kerítés építése,

c) 12 m2 alapterületet meghaladó kerti építmény építése,

d) előtető létesítése,

e) az utcai épület külső megjelenését befolyásoló építési tevékenység,

f) helyi védelem alatt álló építményre vonatkozóan a védendő értéket érintő építési tevékenység esetén.

(2) A Polgármester települési bejelentési eljárást folytat le a Község közigazgatási területére vonatkozóan

2
a) közterületen reklám és reklámhordozó, információs célú berendezésnek minősülő építmény építése, átalakítása, bővítése, megváltoztatása
b) magánterületen közterületről észlelhető módon, vagy épület közterületről látható homlokzatán reklám és reklámhordozó, információs célú berendezés vagy tájékoztató eszköz elhelyezése
c) az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltozása esetén.
(3) A Polgármester döntését a Főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
(4) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a Polgármesternek címzett, papír alapon postai úton vagy a korjegyzoseg@somberek.hu e-mail címre benyújtott, 5. függelék szerinti kérelemre indul.
(5) A postai úton benyújtott kérelemhez 1 példány településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet és leírást és az ugyanezt pdf formátumban tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(6) Az elektronikusan benyújtott kérelemhez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet és leírást kell mellékelni pdf formátumban.
(7) A településképi bejelentési eljárásért a kérelmezőnek 3000.-Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. A díjat Somberek Község Önkormányzata bankszámlájára kell befizetni a „Településképi bejelentési eljárás” közlemény megadásával. A díj befizetését igazoló bizonylatot az eljárás kérelméhez mellékelni kell.

32. § A Polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri a Főépítész szakmai állásfoglalását és a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban

a) a tervezett építési tevékenységet, reklám és reklámhordozó, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezést - feltétel meghatározásával vagy anélkül - tudomásul veszi, ha a bejelentés

aa) megfelel a 31. § (5) és (6) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és

ab) a tervezett építési tevékenység illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek,

ac) a tervezett reklám és reklámhordozó, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek, valamint a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,

b) megtiltja a tervezett építési tevékenységet, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezését, és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

ba) nem felel meg a 31. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek, vagy

bb) a tervezett építési tevékenység nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi követelménynek,

bc) reklám és reklámhordozó, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezése esetén nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelménynek vagy nem felel meg a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.

33. § A Polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,

a) a 34. § szerint jár el, vagy

b) reklám és reklámhordozó, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

VIII. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

15. Rendelkezés a településképi kötelezésről

34. § (1) A Polgármester településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti a következő esetekben:

a) e rendeletben megfogalmazott településképi követelmények be nem tartása

b) a településképi véleményezési, illetve bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,

c) a településképi bejelentés elmulasztása

(2) A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre indul, azt a Polgármester a mindenkor hatályos közigazgatási eljárási törvény szabályai szerint folytatja le.

(3) A településképi kötelezésről a Polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában.

16. Rendelkezés a településkép-védelmi bírságról

35. § (1) Az az ingatlantulajdonos (továbbiakban: tulajdonos), aki e rendeletben foglalt előírásokat nem tartja be, településkép-védelmi bírsággal sújtható.

(2) A településkép védelméről szóló törvényben előírtakon túl a településkép-védelmi bírság kiszabására a Képviselő-testület jogosult.

(3) A településkép-védelmi bírság kiszabása esetén a polgármester a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvény alapján, majd a hatályba lépését követően a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján dönt a bírság összegéről.

(4) A bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a Magyar Államkincstárnál vezetett - és a határozatban is megjelölt - előirányzat-felhasználási számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton befizetni.

IX. Fejezet

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

17. Hatálybalépés

36. § Ez a rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba. Előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

18. Hatályon kívül helyező rendelkezések

37. § (1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 8/2012.(V.12.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése, 7. §-a, 8. § (1) „a faluképbe illően,” szövegrésze, 8. § (2) „, hagyományos építőanyagok felhasználásával” szövegrésze, 11. § (3) bekezdése, 11. § (4) e) ea) „a 4. § (2) bekezdés szerinti építési helyen belül az építési vonal az oldalhatártól legfeljebb 1 m-re” szövegrésze, 11. § (4) h) „az utcai építési vonal ha)településkép-védelmi területen az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon hb)településkép-védelmi területen kívüli területen a Szabadság utca keleti oldalának kivételével a szomszédos épületekétől legfeljebb 2 m-rel térhet el, de az utcai telekhatártól legfeljebb 5 m-re lehet hc)a Szabadság utca keleti oldalán 5 m” szövegrésze, 11. § (5) h) „az utcai építési vonal a kialakult utcaképhez igazodjon” szövegrésze, 11. § (6) h) „az utcai építési vonal a kialakult utcaképhez igazodjon” szövegrésze, 11. § (7) h) „az utcai építési vonal a kialakult utcaképhez igazodjon” szövegrésze, 11. § (8) h) „ezen belül az utcai építési vonal az utcai telekhatártól számított 5-8 m-re legyen” szövegrésze, 11. § (9) h) „ezen belül az utcai építési vonal az utcai telekhatártól számított 5-8 m-re legyen” szövegrésze, 12. § (3) j) pontja, 12. § (4) a) és b) pontja, 13. § (3) j) pontja, 13. § (5) a) és b) pontja, 14. § (3) a) ae) „az utcai építési vonal a szomszédos épületekétől legfeljebb 1,5 m-rel térhet el, de az utcai telekhatártól legfeljebb 5 m-re lehet” szövegrésze, 14. § (3) a) ai)-al) alpontja, 14. § (3) b) bi) alpontja, 14. § (3) c) ci) alpontja, 14. § (3) d) dh) „a terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni” szövegrésze, 14. § (3) d) di) alpontja, 14. § (3) e) ei) és ej) alpontja, 14. § (3) f) fj)- fl) alpontja, 14. § (3) g) gi)- gk) alpontja, 14. § (3) h) hk), hm) és hn) alpontja, 15. § (1) b) bb) és bc) alpontja, 17. § (2) d) pontja, 17. § (2) f) fb) alpontja, 19. § (3) f) pontja, 19. § (3) g) ga) „földszintes” szövegrésze, 19. § (3) g) gb) és gc) alpontja, 19. § (3) h) hb) és hc) alpontja, 20. § (3) f) pontja, 20. § (3) g) ga) alpontja, 20. § (3) h) hb) alpontja, 21. § (3) d) pontja, 21. § (4) e), f) és h) pontja, 23. § (3) c) pontja, 23. § (7) f) pontja, 24. § (3) és (4) bekezdése, 1. függeléke,

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről szóló 14/2017.(XII.11.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet a 6/2018. (IX. 4.) önkormányzati rendelethez

A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségének jegyzéke

1/A. Építészeti örökség – területi védelem (HT)

1. Védett területek

1. A volt szerb temető területe 352 hrsz.

2. A volt zsidó temető területe 058/2 hrsz.

3. Kálvária 124 hrsz.

2. Védett utcaszakaszok

1. Kossuth Lajos u. 80-88. hrsz.: 648-652

2. Kossuth Lajos u. 107-101. hrsz.: 9-12

3. Dózsa György u. 42-36. hrsz.: 227-230

4. Petőfi Sándor u. 36-42. hrsz.: 297-300

1/B. Építészeti örökség – egyedi védelem (H)

H1 (az építmény, vagy együttes egészére vonatkozó) védettség

1. Kossuth Lajos u. 68. hrsz.: 658 lakó- és gazdasági épület, utcai kerítés

2. Kossuth Lajos u. 69. hrsz.: 31 nyári konyha, gazdasági épület

3. Kossuth Lajos u. 74. hrsz.: 655 lakó- és gazdasági épület, kútház

4. Kossuth Lajos u. 76. hrsz.: 654 lakó- és gazdasági épület

5. Kossuth Lajos u. 84. hrsz.: 650 lakó- és gazdasági épület, utcai kerítés

6. Kossuth Lajos u. 107. hrsz.: 9 lakó- és gazdasági épületek, utcai kerítés

7. Rákóczi u. 1. hrsz.: 404 Hagyományok Háza

volt szerb iskola, melléképületek, kerítések

8. Rákóczi u. 18. hrsz.: 395 lakó- és gazdasági épület

9. Rákóczi u. 46. hrsz.: 381 lakó- és gazdasági épület

10. Petőfi u. 31. hrsz.: 198 lakóépület

11. Petőfi Sándor u. hrsz.: 0241/4 kőkereszt

12. Dózsa Gy. u. 10., 10/1 hrsz.: 244 lakó- és gazdasági épület, volt intézőház

13. Dózsa György u. 19. hrsz.: 127 szoc. otthon főépülete (volt Sauska-kastély)

14. Dózsa György u. hrsz.: 214/2 kápolna

15. Dózsa György u. 21. hrsz.: 129 lakó- és gazdasági épület

16. Dózsa György u. 36. hrsz.: 229 lakóépület

17. szőlők hrsz.: 936 présház

18. szőlők hrsz.: 0281/3 présház

19. szőlők hrsz.: 0281/10 présház

20. szőlők hrsz.: 0281/12 présház

21. szőlők hrsz.: 0281/13 présház

22. szőlők hrsz.: 0281/18 présház

23. szőlők hrsz.: 0281/25 présház

24. szőlők hrsz.: 946 képoszlop

25. szőlők hrsz.: 0281/41 képoszlop

26. hrsz: 1253/9 képoszlop

1 27 Trunk-tanya hrsz: 037/2 épületek, kútház
1/C. Helyi értékvédelmi kataszter

2. melléklet a 6/2018. (IX. 4.) önkormányzati rendelethez

A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke

2/A. A településképi szempontból meghatározó területek felsorolása

1. Védendő lakóterület

2. Egyéb lakóterület

3. Üzemi terület

4. Temető

5. Rekreációs terület

6. Beépítésre nem szánt kertes mezőgazdasági terület

7. Beépítésre nem szánt egyéb terület

2/B. A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolása

1. függelék a 6/2018. (IX. 4.) önkormányzati rendelethez

Ültetésre javasolt és nem javasolt növényfajok jegyzéke

1. Fásításra javasolt fafajok:

Korai juhar (Acer platanoides),
Éger (Alnus glutinosa),
Közönséges nyír (Betula pendula),
Kocsányos tölgy (Quercus robur),
Gyertyán (Carpinus betulus),
Magas kőris (Fraxinus excelsior),
Virágos kőris (Fraxinus ornus),
Kislevelű hárs (Tilia cordata),
Nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos),
Fehér fűz (Salix alba),
Fehér nyár (Populus alba) termőhely adottságaitól függően alkalmazva.
Csörgőfa (Koelreuteria paniculata),
Gömbkőris (Fraxinus excelsior Nanaglobosa),
Hússzínű vadgesztenye (Aesculus x carnea 'Briotii)
Közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum)
Gömbakác kertészeti fajta (Robinia pseudoacacia 'Umbraculifera')

2. Ültetésre javasolt cserjefajok:

Trombitafolyondár (Campsis radicans),
Mályvacserje (Hibiscus siriacus),
Cserjés pimpó (Potentilla fruticosa),
Japán gyöngyvessző (Spiraea japonica),
Kékszakáll (Caryopterisincana),
Télzöld jázmin (Jasminum nudiflorum),

3. Nagyobb felületek növényesítésére, park kialakítására, felújítására nagyobb tömegben ajánlott fa- és cserjefajok:

Vérszilva (Prunus cerasifera 'Woodii'),
Közönséges platán (Platanus x acerifolia),
Télzöld jázmin (Jasminum nudiflorum),
Levendula (Lavandula angustifolia),
Levendula (Lavandula angustifolia ’Nana Alba’) ,
Kecskerágó (Euonymus europaeus ’Emeralden Gold’),
Piros levelű borbolya (Berberis thunbergii ’Atropurpurea Nana’),
Nyári orgona (Budleae davidii ’Pink’),
Orbáncfű (Hypericum calycinum),
Gyöngyvirágcserje (Deutzia scabra ’Plena’),
Törpe fagyal Ligustrum ovalifolium’Nünü’,
Japán Díszcseresznye (Prunus serrulata ’Kanzan’),
Hamvas cipruska (Santolina chamaecyparissus),
Fürtös gyöngyike (Muscari armeniacum),
Örökzöld zabfű (Helictotrichon sempervirens),
Csíkos pántlikafű (Phalaris arundinacea ‘Picta’),
Tollborzfű (Pennisetum alopecuroides),
Bordó levelü júdásfa (Cercis canadensis 'Red Force'),
Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum),
Piros virágú vadgesztenye (Aesculus x carnea),
Babérmeggy (Prunus laurocerasus 'Schipkaensis'),
Magnólia (Magnolia x soulangeana),
Pompás gyöngyvessző (Spiraea bumalda „Anthony Waterer’),
Mirtuszlonc (Lonicera nitida ’Elegant’),
Ezüsthárs (Tilia tomentosa ’Szeleste’),
Gömbkőris (Fraxinus ornus ’Mecsek’),
Törpe ezüstborbolya (Berberis candidula ’Jytte’),
Fehér som (Cornus alba ’Sibirica Variegata’),
Sárga vesszőjű som (Cornus stolonifera ’Flaviramea’),
Hóbogyó (Symphoricarpos × chenaultii).

3. Kerti építmények befuttatására javasolt növényfajok:

Vadszőlő (Parthenocissus tricuspidata),
Borostyán (Hedera helix),
Lila akác (Wisteriasinensis),
Iszalag (Clematis jackmanii),
Lonc-fajok

4. Ültetésre nem javasolt, intenzíven terjedő fa- és cserjefajok

Amerikai (vörös) kőris (Fraxinus pennsylvanica)
Aranyribiszke (Ribes aureum)
Bálványfa (Ailanthus altissima)
Ezüst juhar (Acer saccharinum)
Fehér akác (Robinia pseudoacacia)
Gyalogakác (Amorpha fruticosa)
Kései meggy (Padus serotina)
Közönséges orgona (Syringa vulgaris)
Keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia)
Közönséges vadszőlő (Parthenocissus inserta)
Lepényfa (Gleditsia triacanthos)
Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis)
Parti szőlő (Vitis riparia)
Torzsás ecetfa (Rhus typhina)
Zöld juhar (Acer negundo)

2. függelék a 6/2018. (IX. 4.) önkormányzati rendelethez

Fogalom-meghatározások

1.Cégér: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát tartalmazó épülettartozék;
2.Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat
3.Címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.
4.Egyéb műszaki berendezés: épületre szerelt műszaki eszköz;
5.Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).
6.Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.
7.Épületszélesség:
a)Téglalap alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
b)Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
8.Hirdetőoszlop: kör alaprajzú, vertikálisan tagolt, szélesség-magasság arányát tekintve közel 1:3 arányú, kombinált anyagú reklámhordozót tartó berendezés, melynek a reklámhordozó kihelyezésének módjától függően különböző típusai vannak;
9.Információs vagy más célú berendezés: minden olyan, a településképi rendeletben meghatározott berendezés, amely részben reklámnak nem minősülő információs cél vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál;
10.Kioszk: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § n) pontja szerinti sajtótermék kiskereskedelmi forgalmazására, vagy hideg, illetve meleg étel és ital árusítására, vagy virág, ajándék árusítására, illetve turisztikai funkciók biztosítására irányuló tevékenység folytatására szolgáló, nem mozgó, más üzletektől elkülönült, közterületen elhelyezett, önálló építmény, létesítmény;
11.Közművelődési célú hirdetőoszlop: olyan hirdetőoszlop, amely létesítésének célját tekintve kizárólag közművelődési intézmények által akár tartósan, akár adott időszakban vagy adott alkalom erejéig önállóan, vagy több közművelődési intézmény által együttesen folytatott közösségi közművelődési tevékenység, illetve e közösségi közművelődési tevékenység keretében szervezett egyes kulturális programok, rendezvények népszerűsítésére irányuló reklámok közzétételére szolgál és kizárólag e célra használják;
12.Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).
13.Tetőtér-beépítés: tetőtérben helyiség (helyiségek), helyiségcsoport (helyiségcsoportok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása.
14.Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények, amelyek létesítésekor - az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.
15.Utasváró: a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás igénybevétele érdekében az utasok várakozására szolgáló fülke, illetve legalább részben épületszerkezettel körülzárt épületrész, vagy egyéb építmény, létesítmény;
16.Utcabútor: az utasváró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezés;
17.Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.
18.Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.
19.Tájékoztató eszköz: cégér, cégtábla, a címtábla, vendéglátó egységek kihelyezett étlapja.
20.Illeszkedés elve: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
Illeszkedőnek tekinthető az építmény, amennyiben az alábbi követelményeknek együttesen eleget tesz:

a) környezetéhez igazodik,

b) a település építészeti karakterét megőrzi,

c) a meglévő formakultúrát megtartja,

d) léptékhelye épülettömeget eredményez,

e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.

3. függelék a 6/2018. (IX. 4.) önkormányzati rendelethez

A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és szakmai konzultáció kérelme

KÉRELEM

településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kezdeményezéséhez

Kérelmező
(tulajdonos, tervező, beruházó)

neve:

értesítési címe/székhely címe:

telefon/fax száma:

e-mail címe:

Tervező

neve:

kamarai jogosultsági száma:

Érintett ingatlan adatai

címe:

helyrajzi száma:

jellege (közterület/magánterület):

a tulajdonos neve:

értesítési címe:

telefon/fax száma:

e-mail címe:

A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és szakmai konzultáció kérelmezett témája

megjelölése:

rövid leírása:




Előzmények

Mellékletek

A rendeletben meghatározott dokumentáció,

Kérelmező aláírása

4. függelék a 6/2018. (IX. 4.) önkormányzati rendelethez

A településképi véleményezési eljárás kérelme

KÉRELEM

településképi véleményezési eljárás kezdeményezéséhez

Kérelmező
(tulajdonos, tervező, beruházó)

neve:

értesítési címe/székhely címe:

telefon/fax száma:

e-mail címe:

Felelős tervező

neve:

kamarai jogosultsági száma:

értesítési címe/székhely címe:

telefon/fax száma:

e-mail címe:

Társ tervező, munkatárs

neve:

értesítési címe:

Érintett ingatlan

címe:

helyrajzi száma:

A véleményezésre benyújtott tevékenység

megjelölése:

rövid leírása:



ÉTDR azonosító

Előzmények

Mellékletek

A rendeletben meghatározott dokumentáció

Kérelmező aláírása

5. függelék a 6/2018. (IX. 4.) önkormányzati rendelethez

A településképi bejelentési eljárás kérelme

KÉRELEM

településképi bejelentési eljárás kezdeményezéséhez

Kérelmező
(tulajdonos, tervező, beruházó)

neve:

értesítési címe/székhely címe:

telefon/fax száma:

e-mail címe:

Tervező

neve:

kamarai jogosultsági száma:

Érintett ingatlan adatai

címe:

helyrajzi száma:

jellege (közterület/magánterület):

a tulajdonos neve:

értesítési címe:

telefon/fax száma:

e-mail címe:

A bejelenteni kívánt tevékenység

megjelölése:

rövid leírása:


A tevékenység tervezett időtartama (év, hó, nap-tól
év, hó, nap-ig)

Előzmények

Mellékletek

A rendeletben meghatározott dokumentáció
a szolgáltatási díj befizetését igazoló dokumentum

Tulajdonjogi nyilatkozat: alulírott………….……...…………(anyja neve:….……….……….…..;
lakcím:……….……………..………..........................…; sz.ig.szám: ………..…………..………)
büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a fenti kérelemmel érintett ingatlanra tulajdonosként van építési jogosultságom.
Tulajdonos aláírása
Kérelmező aláírása