Baksa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2009. (III. 12.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat pénzbeli, természetbeni szociális és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

Hatályos: 2013. 07. 01- 2013. 10. 31

Baksa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2009. (III. 12.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat pénzbeli, természetbeni szociális és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

2013.07.01.

Baksa Község Képviselőtestülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban: SZt.) 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, (3) bekezdésében, 37/D. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. §-ában, 50. § (3) bekezdésében, 55/C. § (4) bekezdésében, 60. § (4) bekezdésében és a 62. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a hatáskörébe tartozó, szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának és ellenőrzésének szabályozására az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet kiterjed Baksa Község közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen ott tartózkodó magyar állampolgárra, az állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező bevándoroltra és letelepedettekre, a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre, valamint a hontalanokra.

(2) Hajléktalan, jogszerűen Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgár, valamint nem állandó lakos esetén – hatáskörre és illetékességre tekintet nélkül, amennyiben jelen rendeletben meghatározott egyéb feltételek fennállnak – az önkormányzat köteles átmeneti segély és ideiglenes ellátást biztosítani, ha ennek elmaradása a rászoruló testi épségét, vagy életét közvetlenül fenyegetné.

(3) A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentieken túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 2001. évi XXXIX. Törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

Eljárási rendelkezések

2. § (1) Jelen rendelet alkalmazásában használt és nem értelmezett fogalmak tekintetében az Szt. 4. §-a az irányadó.

(2) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálása kérelemre, vagy hivatalból indulhat. A kérelmet írásban, vagy szóban a Körjegyzőségi Hivatalban, vagy a polgármesternél kell benyújtani. A szóban benyújtott kérelemről a hivatal igazgatási előadója feljegyzést készít. A kérelemben elő kell adni mindazokat a tényeket és körülményeket, amelyek a szociális ellátásra való jogosultság alapjául szolgálnak.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybe vétele önkéntes. A kérelmet általában formai kényszer nélkül lehet benyújtani. A kötelező formanyomtatványokat a rendelet 1.számú függeléke tartalmazza. Ezekben az esetekben a formanyomtatványt a kérelmezővel utólag ki kell töltetni.

(4) A szociális juttatást igénylő köteles saját és családtagjai vagyoni és jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, azokat igazolni. Az igazoló iratokat és a nyilatkozatot a kérelemhez kell csatolni. Hiánypótlás esetén, amennyiben az ügyfél a hiányzó iratokat pótolja, a jogosultságot a kérelem benyújtásának időpontjától kell megállapítani.

A jogosultság megállapításakor:

- a) havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

- b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagát kell figyelembe venni.

(5) A jövedelem igazolható:

- a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről

szóló munkáltatói igazolással,

- b) munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással,

- c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével, ennek hiányában az utolsó havi bankszámlakivonattal,

- d) vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolásával, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.

(6) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények és körülmények megváltozását 15 napon belül köteles a körjegyzőségen írásban bejelenteni.

(7) A jogerősen megállapított rendszeres ellátást utólag, a tárgyhó 8.-ig napjáig (amennyiben ez munkaszüneti napra esik, az azt megelőző munkanapon) az önkormányzat átutalással teljesíti. Nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül történik. A döntést követő azonnali kifizetés házipénztárból csak létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

3. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható.

A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban védelembe

vett gyermek él.

4. § (1) A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.

Hatáskörök

5. § (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

a. Az Szt. 38. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott helyi lakásfenntartási támogatás,

b. Kamatmentes kölcsön formájában nyújtott átmeneti segély

c. eseti átmeneti segély

d. Rendszeres átmeneti segély

(2) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza az alábbi hatásköreit:

e. az Szt. 38. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott normatív lakásfenntartási támogatás,

f. a temetési segély,

g. szülési segély és a

h. házassági segély megállapítása,

i. a házi segítségnyújtás,

j. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

k. falugondnoki szolgáltatás,

l. étkeztetés

m. idősek nappali ellátása

(3) A jegyző hatáskörébe tartozik az Szt. értelmében:

- az időskorúak járadéka,

- a rendszeres szociális segély,

- a rendelkezésre állási támogatás,

- az ápolási díj,

- a közgyógyellátás megállapítása

(3) A döntést határozatba kell foglalni és 5 napon belül közölni kell az ügyféllel. A polgármester döntése ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül írásban a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni, melyet a Körjegyzőségen kell benyújtani. A Képviselő-testület határozata ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül keresetet lehet előterjeszteni a Baranya Megyei Bírósághoz címezve, melyet szintén a Körjegyzőségen kell benyújtani.

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Aktív korúak ellátása

Rendszeres szociális segély

6. § A rendszeres szociális segély jogosulti körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára az Szt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

7. § A rendszeres szociális segélyben részesülők együttműködési kötelezettsége

(1) Baksa község Önkormányzata az együttműködésre kötelezett személy részére a beilleszkedést segítő programot – az együttműködésre kijelölt szerv az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.

(2) Az együttműködésre kötelezett személy a rendszeres szociális segély megállapításának és folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, melynek keretében

a) a rendszeres szociális iránti kérelem benyújtását követően a területileg illetékes jegyzőnél nyilatkozatban vállalja az együttműködést az önkormányzattal és a beilleszkedést segítő programban való részvételt.

b) A határozatban megjelölt időn belül az (1) bekezdésben megnevezett intézménynél jelentkezik.

c) A rendszeres szociális segély megállapítását követően a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá

d) Teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.

(3) A Pécsi Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodás szerint az Esztergár Lajos Családsegítő és

Gyermekjóléti Szolgálat feladata:

a) Az együttműködésre kötelezett személy nyilvántartásba vételéről, illetve a megjelenési kötelezettség elmulasztásáról három munkanapon belül értesíti a jegyzőt.

b) A rendszeres szociális segély megállapítását követően írásos megállapodást köt az együttműködésre kötelezett személlyel a beilleszkedést segítő program kereteiről.

c) Az együtt működésre kijelölt időpont elmulasztását követő nyolc napon belül jelzi a területileg illetékes jegyzőnek amennyiben az együttműködésre köteles személy a beilleszkedést segítő program időtartama alatt nem működik együtt és annak okát hitelt érdemlő módon nem igazolja.

(4) A beilleszkedést segítő program típusai:

a) egyéni tanácsadás,

b) csoportos tanácsadás,

c) képzésben történő részvétel,

d) közfoglalkoztatási forma valamelyikében való részvétel.

(5) Az Integrációs Bizottság:

a) az Integrációs Bizottság egy szakértői munkacsoport, amely az érintettek együttműködését segíti és koordinálja.

b) Az Integrációs Bizottságot az együttműködésre kijelölt szerv hívja össze és működteti.

(6) Az Integrációs Bizottság feladatai:

a) speciális beilleszkedési tervet dolgoz ki,

b) egészségügyi, szociális problémák kezelése,

c) speciális programok előkészítése.

8. § Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei

(1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az érintett személy:

a) a települési önkormányzatnál nyilvántartás céljából nem jelenik meg,

b) az írásos megállapodást nem köti meg, illetve az abban foglaltakat nem teljesíti,

c) a rendszeres szociális segély éves felülvizsgálata során az önkormányzattal és az együttműködésre kijelölt szervvel történő együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) Az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni annak a személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.

8/A. §¹ Bérpótló juttatásra való jogosultság

Az aktív korúak bérpótló juttatásra való jogosultságának egyéb feltétele:

a) kérelmező a tulajdonában lévő ingatlan (ok) által biztosított lehetőségeket a növénytermesztés (konyhakerti, és egyéb) és az állattartás(baromfi, sertés stb.) területén - saját és családtagjaik részére- akár a külön pénzjövedelem szerzés formájában is, maximálisan kihasználja, és

b) kérelmező által életvitelszerűen lakott ház udvara, kertje rendezett, tiszta, kerítése alkalmas arra, hogy az ingatlanon tartott háziállatok ne tudjanak a közterületre szökni, valamint

c) a kerítésen kívül határolt közterületen a járdát és a vízelvezető árok hídját folyamatosan tisztán tartja, azokon környezetet és egészséget károsító anyagokkal tevékenységet nem folytat.

Időskorúak járadéka

9. § (1) Baksa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Szt. –nek az időskorúak járadékára vonatkozó rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

(2) Az időskorúak járadékának havi összege az Szt-ben előírt összeg.

Lakásfenntartási támogatás

10. § Normatív lakásfenntartási támogatás

A képviselő-testület az Szt-nek a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

11. §²

Helyi lakásfenntartási támogatás

(1) Az önkormányzat önálló ellátásként helyi lakásfenntartási támogatást nyújt annak a település közigazgatási területén saját tulajdonú lakással rendelkező személynek, aki a jogosultsági feltételek hiánya miatt normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult és az alábbi feltételeknek megfelel:

a) a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, és

b) az egy négyzetméterre jutó havi költség eléri, vagy meghaladja a 600,-Ft-ot, és

c) félkomfortos, vagy komfort nélküli lakásban lakik.

(2) A fogyasztási egység arányszámai megegyeznek az Sztv. 38. § (2) bekezdésében foglaltakkal.

(3) A lakásfenntartási támogatás összege havi 2.500,-Ft-nál kevesebb nem lehet, legmagasabb mértéke 5.000,-Ft.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában költségként elismerhető kiadások: lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, tüzelőanyag költség, villanyáram, víz-és gázfogyasztás, szemét-és folyékony hulladék szállítás költsége.

(5) Helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet minden év január 31-ig, illetve július 31-ig kell benyújtani a körjegyzőségnél, a kérelemhez csatolni kell az elismert költségeket igazoló számlákat.

Átmeneti segély

12. §

Eseti átmeneti segély

(1) Baksa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe

került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt.

(2) Eseti átmeneti segély állapítható meg annak a kérelmezőnek, akinek

- családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedülélő esetében annak 150 %-át és

- önmaga vagy családja létfenntartását – váratlanul jelentkező, jelentős mértékű többletkiadásai miatt – önerejéből nem tudja megoldani, feltéve, hogy a rendkívüli élethelyzet önhibáján kívül alakult ki.

(3) Az eseti segély összege 3.000- 10.000,-Ft közötti összegben állapítható meg.

(4) Egy naptári éven belül ugyanazon személy (család) legfeljebb 3 alkalommal, a rendszeres ellátásban részesülő személy (család) legfeljebb 2 alkalommal kaphat átmeneti segélyt.

(5) Az eseti átmeneti segély gyógyszertámogatásként is megítélhető a (3) bekezdésben meghatározott összegben. A szükséges gyógyszerköltséget igénylőnek orvosi bizonylattal kell igazolnia.

(7) Iskolakezdési támogatásként eseti átmeneti segély állapítható meg annak a családnak, mely általános iskolában illetve középfokú oktatási intézményben tanuló gyermeket nevel. Az iskolakezdési támogatás évente egyszer adható, legfeljebb 10.000,-Ft összeghatárig.

(8) Az eseti átmeneti segély természetbeni szociális ellátásként is nyújtható e rendeletben meghatározottak szerint.

(9) Amennyiben az önkormányzat közmunka keretében, vagy közcélú foglalkoztatottként munkát tud biztosítani igénylőnek, azt fel kell kínálni. Ha a felkínált munkára fizikai és egészségügyi szempontból igénylő alkalmas, de azt nem fogadja el, kérelmét el lehet utasítani.

13. §

Rendszeres átmeneti segély

(1) Rendszeres átmeneti segély állapítható meg annak a kérelmezőnek,

- akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, és

- önmaga vagy családja létfenntartása huzamosabb ideig veszélyeztetett.

(2) A rendszeres átmeneti segély mértéke nem lehet kevesebb a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-nál, de nem haladhatja meg annak 60 %-át.

(3) A támogatás legrövidebb időtartama 3 hónap, de legfeljebb egy évre lehet megállapítani. A rendszeres átmeneti segély folyósítása újabb igény esetén ismételten megállapítható, ha kérelmező megfelel rendelet előírásainak.

(4) A rendszeres átmeneti segély természetben szociális ellátásként is nyújtható e rendeletben meghatározottak szerint.

(5) A 12. § (8) bekezdését a rendszeres átmeneti segély elbírálásánál is alkalmazni kell.

14. §

Kamatmentes kölcsön formájában nyújtott átmeneti segély

(1) Jövedelemre tekintet nélkül pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsönt állapíthat meg a

képviselő-testület annak a személynek, akinek előre nem tervezhető és szükséges kiadása merül fel, és önerőből nem tudja megoldani. (Ilyen lehet különösen viharkár utáni javítás, szükséges háztartási gépek beszerzése, építkezéshez való hozzájárulás stb.)

(2) A kamatmentes kölcsönt egy családban csak egy személy veheti fel, legfeljebb 3 évente egyszer.

(3) A kamatmentes kölcsön összege 50.000,-Ft. Visszafizetésére legfeljebb 12 hónapra adható részletfizetési kedvezmény.

(4) A kamatmentes kölcsön rendeletben nem szereplő feltételeit szerződésbe kell foglalni.

(5) Nem jogosult kamatmentes kölcsönre az a személy, aki korábban kapott kölcsönét teljes egészében nem fizette vissza,

aki önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe, illetve akinek életvitele alapján a visszafizetés nem látszik biztosítottnak.

(6) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is kaphat kamatmentes kölcsönt az igénylő, amennyiben az önkormányzat

arra az évre tervezett kerete nem merült ki. Ilyen igényekről a képviselő-testület minden év decemberében dönt.

15. §³⁴

Gyógyszertámogatás

Temetési segély

16. § (1)⁵ Az önkormányzat temetési segély nyújt annak, aki olyan személy eltemettetéséről gondoskodott, aki a halál időpontjában Baksa közigazgatási területén állandó lakcímmel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezett

a) annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy

b) tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező nevére kiállított eredeti számlákat és az elhunyt eredeti halotti anyakönyvi kivonatát.

(3) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10 %-nál, de nem haladhatja meg az igazolt temetési költségek 80 %-át. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 130.000,-Ft.

Szülési segély

17. §⁶

Házassági segély

18. §⁷

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

Átmeneti segély

19. § (1) Az eseti átmeneti segély, iskolakezdési támogatás, rendszeres átmeneti segély természetbeni juttatás formájában is nyújtható, különösen: tüzelőanyag beszerzése, közüzemi számla kifizetése, építőanyag vásárlása, közlekedési bérlet vásárlása, élelmiszerutalvány juttatása, tanszer vásárlás, oktatási intézmény térítési díjainak kifizetése.

(2) Természetbeni juttatásként kell nyújtani a segélyt, ha a családban védelembe vett gyermek van, illetve amennyiben korábban segélyt igénylőnél bizonyítható, hogy nem a szükségleteknek megfelelően használta fel a pénzbeli segélyt.

Rendszeres szociális segély

20. § (1) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 68. §-a szerint védelembe vett gyermek van.

(2) A rendszeres szociális segély megállapított összegének 20 %-a nyújtható természetben védelembe vett gyermekenként, de összesen legfeljebb a segély 60 %-a.

Helyi lakásfenntartási támogatás

21. § (1) A helyi lakásfenntartási támogatás természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban védelembe vett gyermek van.

(2) A jogosultság vizsgálatánál a 11. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Természetbeni ellátás a közüzemi számlák önkormányzat által történő kifizetése, illetve tüzelőanyag vásárlás lehet.

(4) A helyi lakásfenntartási támogatást természetbeni ellátás formájában egy háztartás legfeljebb évi három alkalommal, tüzelőanyag vásárlás esetén évi egy alkalommal igényelhet.

Méltányossági közgyógy ellátás

22. § (1) A jegyző közgyógyellátásra való jogosultságot (méltányossági közgyógyellátás) állapít meg annak a szociálisan rászoruló személynek, akinek:

a) családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetében annak 200 %-át és

b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.

(2) A méltányossági közgyógyellátási igazolványt az egy háztartásban élő közül csak egy családtag igényelheti.

(3) A havi rendszeres gyógyító ellátás költségét a háziorvossal, vagy a szakorvossal kell igazoltatni.

(4) A méltányosságból kiadott igazolvány után fizetendő térítési díjat az önkormányzat fizeti, a határozat jogerőre emelkedését követő 3 napon belül.

IV. Fejezet

Szociális szolgáltatások

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

23. § (1) Az önkormányzat az alábbi személyes gondoskodási ellátási formákat nyújtja:

a. szociális információs szolgálat

b. étkeztetés

c. családsegítés

d. házi segítségnyújtás

e. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

f. idősek nappali ellátása

(2) Az ellátások jövedelemhatártól függetlenül vehetők igénybe. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybe vétele esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell. A házi segítségnyújtás igénybevételének feltétele a gondozási szükséglet megléte. Az ellátások igénybe vételéért – a szociális információs szolgáltatás, és a családsegítés kivételével – e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott térítési díjat kell fizetni.

Szociális információs szolgálat

24. § (1) Az önkormányzat az Sztv. 61. §-nak megfelelően Szociális Információs Szolgálatot működtet.

(2) Az Információs Szolgálat a Körjegyzőségi Hivatalban működik.

(3) A szociális Információs Szolgálat igénybevételéért térítési díj nem kérhető.

Étkeztetés

25. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociális rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük, vagy

e) hajléktalanságuk miatt.

(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora, vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezésről más módon gondoskodni.

(3) Az önkormányzat az étkeztetést a Pécsi Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központon keresztül szervezi meg.

(4) Szükség esetén az étkeztetés melegíthető tartós élelmiszer vásárlásával is megoldható.

(5) Az étkezés intézményi térítési díját az 1. számú melléklet tartalmazza.

Házi segítségnyújtás

26. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás szociális gondozó alkalmazásával történhet, és az alábbi háztartási tevékenységre terjed ki:

a.) Testi higiénia biztosítása, mosdatás, öltöztetés,

b.) Nagytakarítás

c.) Reggeli és ebéd előkészítése,- etetés

d.) tüzelőanyag előkészítése, fűtés biztosítása a szükséges időszakban,

e.) mosás, vasalás,

f.) vásárlás, gyógyszerkiváltás,

g.) ápolási, gondozási teendők,

h.) orvoshoz kísérés,

i.) passzív betegfelügyelet,

j.) hivatalos ügyintézés,

k.) hólapátolás,

(3) A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

(4) A gondozási szükséglet vizsgálatát külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság végzi, mely kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről.

(5) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legalább napi 4 órában kell nyújtani.

(6) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzatnál lehet benyújtani, az ellátás iránti kérelemről az intézmény vezetője dönt.

(7) A házi segítségnyújtást az önkormányzat a Pécsi Kistérségi Szociális Szolgáltató Központon keresztül szervezi meg. baksa község közigazgatási területe egy gondozási részkörzet.

(8) Az ellátás igénybevételéért fizetendő intézményi térítési díjakat az 2. számú melléklet tartalmazza.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

27. § (1) A képviselő-testület az Szt-nek a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az önkormányzat a Pécs Kistérségi Szociális Szolgáltató Központon keresztül szervezi meg.

Családsegítés

28. § (3) A képviselő-testület az Szt-nek a családsegítésre vonatkozó rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

(4) A családsegítés ellátást az önkormányzat a Pécsi Kistérségi Szociális Központon keresztül szervezi meg.

(5) Az ellátásért térítési díj nem kérhető.

Idősek nappali ellátása

29. § (1) A képviselő-testület az Szt-nek az időskorúak nappali ellátására vonatkozó rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

(2) Az igénybevételről a Pécsi Kistérségi Szociális Központ vezetője dönt.

Szabálysértési rendelkezések

30. §⁸

Záró rendelkezések

31. § (1) Jelen rendelet 2009. március 15-én lép hatályba.

(2) A rendeletet a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A határozott időre megállapított ellátások esetében a lejáratot követően, az új igény benyújtásakor, vagy az ellátás felülvizsgálatakor kell alkalmazni jelen rendeletet.

(3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a pénzbeli, természetbeni szociális és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló ellátásokról szóló 6/2000.(IX. 07.) számú rendelet.

Az 5/2011. (VII. 31.) rendelet 1. §-a iktatta be.

A 6/2011. (X. 05.) rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg.

A 2/2013. (II. 06.) rendelet 1.§-a hatályon kívül helyezte.

⁴

A 2/2011. (II. 04.) rendelet 1§-ával megállapított szöveg.

⁵

A 16. § (1) bekezdése a 6/2013. (VI. 28.) rendelet 1.§-a szerint módosított szöveg.

⁶

A 2/2013. (II. 06.) rendelet 1.§-a hatályon kívül helyezte.

⁷

A 2/2013. (II. 06.) rendelet 1.§-a hatályon kívül helyezte.

⁸

A 6/2012. (IV. 04.) rendelet 1. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.