Baksa Község Önkormányzata Képviselőtestületének

13/2013.(XII. 2.) rendelete

a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

Baksa Község Önkormányzatának képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói hatáskörében, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról  szóló 1993. évi III. törvény 26.  §-ban és 33. §. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

1. fejezet

Álatlános rendelkezések

1. cím

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) (1)-(3) bekezdésében meghatározott azon személyekre, akik Baksa község közigazgatási területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, és életvitelszerűen Baksa községben élnek.

2. cím

Eljárási rendelkezések

2. § (1) Jelen rendeletben használt fogalmak tekintetében az Sztv. 4. §-a az irányadó.

  (2) A rendelet alkalmazásában szociálisan rászorultnak azt a személyt kell tekinteni, aki e

        az e rendeletben szabályozott egyes ellátásiformáknál meghatározott jövedelemhatárokat

       nem lépi túl.

  (3) A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat-és lakcímnyilvántartás adatai

       az irányadóak.

  (4) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálása – az önkormányzati segély kivételével  

       kérelemre indul. Az önkormányzati segély kérelemre és hivatalból is megállapítható.

  (5) Hivatalból kezdeményezheti az önkormányzati segély megállapítását: a családsegítő-és

       gyermekjóléti szolgálat munkatársa, óvodavezető és iskolaigazgató, védőnő, háziorvos,

       és  bármely önkormányzati képviselő.

  (6) A kérelmet a Baksai Közös Önkormányzati Hivatalnál, vagy a polgármesternél lehet

       benyújtani az egyéb jogszabály által előírt, illetve az önkormányzati  segély esetében e 

      rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon.

3. § (1) A szociális ellátását igénylő köteles saját és családtagjai, valamint ha jogszabály azt írja

        a háztartásában élők vagyoni és jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, azokat igazolni.

        Ennek elmulasztása esetén hiánypótlásra kell felszólítani kérelmezőt, és amennyiben

       az előírt határidőn belül kérelmező pótolja azokat, a jogosultságot a kérelem

       benyújtásának időpontjától kell megállapítani.

    (2) A jövedelem igazolható:

        a) a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói

            igazolással,

        b) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását

            megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényével (nyugdíjas szelvény) ennek

           hiányában az utolsó havi bankszámlakivonattal,

       c) munkanélküli ellátásról a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással,

       d) vállalkozó esetében az illetékes NAV igazolásával, a kérelem benyújtását megelőző

          év személyi jövedelemadó alapjáról.

     (3) A rendszeres ellátásokat havonta utólag kell folyósítani úgy, hogy jogosult legkésőbb

          a következő hónap 5. napjáig megkapja, függetlenül attól, hogy a kifizetés banki 

           átutalással, vagy készpénzben történik. Amennyiben ez munkaszüneti, vagy pihenőnap,

          akkor az azt megelőző munkanapon. Az önkormányzati segélyt a jogerős döntést

          követő három napon belül folyósítani kell.

4. § (1) Amennyiben az ellátás iránti kérelemben előadott vagyoni viszonyok, vagy

         életkörülmények vitathatóak, és a kérelem megalopozott elbírálása szükségessé

         teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

   (2)  Amennyiben kérelmező a környezettanulmány lefolytatásához nem járul hozzá, vagy

         azt bármely módon meghiusítja, a kérelmet el kell utasítani.

3. cím

Hatásköri rendelkezések

5. § (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

1. az eseti és átmeneti segély, kivéve a temetési költségekhez való hozzájárulásként

megállapított segély,

2.  a pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön

formájában nyújtott segély megállapítása.

   (2) A képviselő-testület a polgármesterre ruházza az alábbi hatáskörét:

• a temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított segély megállapítása.

               (3) Az aljegyző hatáskörébe tartozik:

                    a) a foglalkoztatást helyettesítő támogatás,

                    b) a  rendszeres szociális segély,

                    c) a lakásfenntartási támogatás megállapítása.

                    d) méltányossági közgyógyellátás

     (4) A döntést határozatba kell foglalni és 5 napon belül közölni kell az ügyféllel. A polgár-

        mesteri hatáskörben hozott döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a

        Képviselő-testülethez, a jegyző hatáskörében hozott döntés ellen a Baranya Megyei

        Kormányhivatalhoz lehet illetékmentes fellebbezést benyújtani. A képviselő-testület

         határozata ellen jogszabálysértés esetén 30 napon belül a Baranya Megyei Munkaügyi és

                    Közigazgatási Bírósághoz lehet keresetet előterjeszteni, amely szintén illetékmentes.

II. fejezet

Pénzbeli ellátások

1. cím

Rendszeres szociális segélyben részesülők együttműködési kötelezettsége

6. § (1) Baksa község önkormányzata az együttműködésre kötelezett személy részére az Sztv.         37/A. § szerinti együttműködést Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti  

     Társulás Intézménye (a továbbiakban: Szolgáltató) útján biztosítja.

  (2) Az együttműködésre kötelezett személy a rendszeres szociális segély megállapításának és       folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, melynek keretében

   a) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását követően a területileg illetékes

       jegyzőnél nyilatkozatban vállalja az együttműködést az önkormányzattal és a beilleszke-

      dést segítő programban való részvételt, és

              b) a határozatban megjelölt időn belül az (1) bekezdésben megnevezett intézménynél

                  jekentkezik, és

                c) a rendszeres szociális segély megállapítását követően a beilleszkedést segítő programról

            írásban megállapodik az együttműködésre kijelelölt szervvel, majd teljesíti a beilleszkedést

                 segítő programban foglaltakat.

               (3) A Szolgálat feladata:

                    a) az együttműködésre kötelezett személy nyilvántartásba vételéről, illetve a megjelenési

                      kötelezettség elmulasztásáról három munkanapon belül értesíti a jegyzőt.

3. megállapodást köt az együttműködésre kötelezett személlyel a beilleszkedést segítő

   program kereteiről.

4. nyolc napon belül jelzi a jegyzőnek, amennyiben az együttműködésre köteles személyt a beilleszkedést segítő program időtartama alatt nem működik együtt és annak okát hitelt érdemlő módon nem igazolja.

                (4)  A beilleszkedést segítő program típusai:

                     a) egyéni tanácsadás,

                     b) csoportos tanácsadás,

                     c) képzésben történő részvétel,

                     d) közfoglalkoztatási forma valamelyikében való részvétel.

2. cím

Az együttműködési kötelezettség megszegése és következményei

7. § (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az együttműködésre

        köteles személy:

                    a)  a település önkormányzat jegyzősjénél nyilvántartás céljából nem jelenik meg,

                      b) az együttműködésre kijelölt szervvel a megállapodást nem köti meg, illetve az abban

                        foglaltakat nem teljesíti,

                     c) a rendszeres szociális segély felülvizsgálata során az önkormányzattal és a Szolgálattal

                       fennálló együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget.

                   (2) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátásra való jogosultságát annak a személynek,

                        aki az (1) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven

                      belül ismételten megszegi.

III. cím

Önkormányzati segély

        8. § (1) Önkormányzati segély annak a személynek nyújtható, aki önhibáján kívül létfenntartást

                     veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül, időszakosan, vagy tartósan létfenntartási

                    gonddal küzd, nem várt többletkiadás miatt anyagi segítségre szorul, ezért önmaga és  

                     családja létfenntartásáról más módon nem tud godoskodni és családjában az egy főre

                   számított havi jövedelem nem éri el az öregségi  nyugdíj  mindenkori legkisebb      

                   összegének 140 %-át.   

              (2) Az önkormányzati segély megállapítása szempontjából létfenntartást veszélyeztető

                   rendkívüli élethelyzet különösen:

                   a) krónikus, hosszan tartó betegésg, kórházi ápolás, műtét miatti jövedelem kiesés,

                   b) betegség miatt megnövekedő gyógyszerköltség,

                   c) haláleset,

                     d) előre nem felismerhető elemi kár okozta helyzet elhárítása, melynek megelőzése nem

                      várható el kellő  körültekintéssel sem,

                   e) kettő, vagy több gyermek iskoláztatása,

                   f) munkahely elvesztése, amennyiben kérelmező bizonyíthatóan együttműködik a

                       kijelölt szervekkel és önmaga is próbál enyhíteni a kialakult élethelyzeten.

               (3) Az (1) bekezdésben írt önhibának minősül különösen az alkoholista, szerencsejáték

                     függő életmód.

                (4)  Haláleset miatt akor jogosult önkormányzati segélyre a kérelmező, amennyiben az

                     elhunyt eltemettetésére a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv.

                      20. § (1) bekezdés b)-d) pontjai alapján volt köteles gondoskodni. (végrendelet,          

                          házastárs, vagy élettárs, vagy  Ptk. 685. § b) pont szerinti közeli hozzátartozó)

                 (5) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 150.000,-Ft. Az önkormányzati segély

                     legkisebb összege temetés céljára nyújtott támogatásnál 15.000,-Ft.

         9. § (1) Az önkormányzati segély tartós betegség, vagy legalább 3 gyermek iskoláztatása

                      esetén rendszeres jelleggel is adható. a rendszeres segély legrövidebb időtartama három

                    hónap, de legfeljebb egy év lehet.

                 (2) Egy naptári éven belül ugyanazon személy (család) legfeljebb két alkalommal kaphat

                     önkormányzati segélyt.

                 (3) Az önkormányzati segély összege 5.000-10.000,-Ft közötti összegben állapatható meg.

                 (4) Amennyiben a kérelmezőnek az önkormányzat közmunkát tud biztosítani, azt fel kell

                     kínálni. Ha a felkínált munkára kérelmező alkalmas fizikai és egészségügyi szempontból,

                  de a munkát nem fogadja el, kérelmét el lehet utasítani.

       10. § (1) Jövedelemre tekintetpénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön

                    nyújtható annak a személynek, akinek előre nem tervezett és szükséges kiadása merül fel,

                  és azt önerőből nem tudja megoldani. Ilyen lehet különösen a viharkár utáni javítási,

                   munkákhoz, vagy építkezéshez való hozzájárulás.

               (2) A kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segélyt egy családban csak

                   egy személy veheti fel, legfeljebb 3 évente egyszer. A kamatmentes kölcsön összege

                   50.000,-Ft. A kamatmentes kölcsön legfeljebb 12 hónapra igényelhető, visszafizetésének

                  módjáról és az egyéb feltételekről külön megállapodásban kell rendelkezni.

              (3) Nem jogosult kamatmentes kölcsönre az a személy, aki korábban kapott kölcsönét

                    még nem fizette vissza, illetve, aki önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe, vagy

                    életvitele alapján a visszafizetés nem látszik biztosítottnak.

III. fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

I. cím

Lakásfenntartási támogatás és önkormányzati segély

       11. § (1) A lakásfenntartási támogatás és az önkormányzati segély természeteni szociális ellátás

                    formájában is nyújtható, amennyiben az ellátás célja csak így érhető el, illetve ha az

                    az ellátás csak ilyen formában jut el a rászorulóhoz.

                (2) A lakásfenntartási támogatás természetbeni nyújtásának módjai különösen:

                      a) téli tüzelőanyag beszerzése,

                      b) közüzemi számla kifizetése,

                      c) építőanyag vásárlása

                (3) Az önkormányzati segély természetbeni nyújtásának módja:

                      a) közlekedési bérlet vásárlása,

                      b) oktatási intézmény térítési díjának kifizetése,

                      c) tanszervásárlás,

                      d) Erzsébet utalvány

                (4) Ha a családban védelembe vett gyermek van, a (2) bekezdés b) pontja és a (3) bekezdés

                    b)-c) pontok esetében csak természetben nyújtható az ellátás.

II. cím

Méltányossági közgyógyellátás

       12. § (1) A jegyző közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a szociálisan rászoruló

                    személynek, akinek:

                    a) a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi

                        nyugdíj mindenkori összegének 150 %-át, egyedül élő esetébenannak 200 %-át és

                    b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori

                      legkisebb összegének 25 %-át.

                (2) Méltányossági közgyógyellátást az egy háztartásban élők közül csak egy családtag

                        igényelheti. A jogosultságot egy évre lehet megállapítani. Nem jogosult méltányossági

                      közgyógyellátásra az, aki alanyi, vagy normatív jogcímen jogosult az ellátásra.

                 (3) A havi rendszeres gyógyító ellátás költségét a háziorovossal, vagy a szakorvossal kell

                     igazoltatni.

IV. fejezet

Szociális szolgáltatások

I. cím

Étkeztetés

        13. § (1) A szociális étkeztetés keretében azoknak a szociális rászorultaknak a legalább napi

                        egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodik az önkormányzat, akik azt önmaguk, illetve

                       eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

                      a) koruk, egészségi állapotuk, betegségük,

                      b) testi vagy egyéb fogyatékosságuk miatt.

                  (2) Szükség esetén az étkeztetés melegíthető tartós élelmiszer vásárlásával is megoldható.

                 (3) Az önkormányzat az étkeztetést a Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás

                    közreműködésével szervezi meg.

II. Cím

Házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés, idősek nappali ellátása

         14. § (1) Házi segítségnyújtás keretében saját lakókörnyezetében az önálló életvitel fenntartása

                      érdekében a szociálisan rászorult személynek az alábbi ellátást biztosítja az

                      önkormányzat:

                      a) nagytakarítás, mosás, vasalás

                      b) vásárlás, gyógyszerkiváltás,

                      c) tüzelőanyag előkészítése, bekészítése

                      d) ápolási, gondozási teendők, passzív betegfelügyelet,

                      e) hólapátolás

                 (2) A házis segítségnyújtás szociális gondozó alkalmazásával,  a Pécs és Környéke

                       Szociális és Gyermekjóléti Társulás közreműködésével történik. Az ellátás iránti

                       kérelmet az önkormányzatnál lehet benyújtani, a kérelemről a Társulás intézménye

                      dönt.

            15. § Az önkormányzat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az Sztv. rendelkezései

                     szerint a Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás közreműködésével

                     biztosítja.

             16. § Az önkormányzat a családsegítés szolgáltatást  az Sztv. rendelkezései szerint a Pécs és

                     Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás közreműködésével biztosítja.

             17. § Az önkormányzat az idősek nappali ellátását  az Sztv. rendelkezései szerint a Pécs és

                     Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás közreműködésével biztosítja

V. fejezet

Záró rendelkezések

            18. § A rendelet társadalmi egyeztetése az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabály-

                   zatáról szóló 1/2011.(II. 03.) rendeletének 24/A. §-a alapján megtörtént.

           19. § Ez a rendelet 2014. január 1-én lép hatályba.

           20. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat pénzbeli

                    természetbeni szociális és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló

                    3/2009. (III. 12.) rendelete.

Baksa, 2013. november 28.

Tóth Gábor                                                  jegyző távollétében: dr. Hederics István

polgármester                                                                                      aljegyző

A rendeletet a képviselő-testület 2013. november 28-án

megtartott ülésén fogadta el.

A rendeletet kihirdettem: 2013. december 2.

dr. Hederics István

aljegyző