Baksa Község Önkormányzata Képviselő-testületének

6 /2014. (V. 05.) Önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról szóló 10/2012.(VII. 02.) Önkormányzati rendelet módosításáról

Baksa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos jogszabályban felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményét kikérve, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

ÚJRASZABÁLYOZÓ MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

1.§A 10/2012.(VII. 02.) Önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R) 2.§ (2) b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b)Az (a) pontban meghatározott előírás nem vonatkozik a szabályozási terv következő elemeire:

ba)irányadó telekhatár

bb)tervezett utak tengelyvonala

bc)megszüntető jel

c)A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő.

Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően történhet.

Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő épületet keresztez:

ca)A meglévő épületen a szükséges karbantartási munkák elvégezhetők, az épület felújítható.

cb)Bővítés esetén (kivéve a tetőtér beépítést és a szint ráépítést) a bővítés irányának meghatározásakor a tervezett szabályozási vonalat kell figyelembe venni.

cc)Új épület építése esetén a tervezett szabályozási vonalon, valamint az építési helyen túlnyúló, az elbontásra tervezett építményből a kivitelezés idejére visszamaradt építményeket, építményrészeket legkésőbb a használatbavételig el kell bontani.”

2.§A R 3.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)a)A rendelet hatálya alá tartozó új beépítésű területek, továbbá a 45 foknál meredekebb dőlésű, vagy 2 m-nél magasabb természetes vagy mesterségesen kiképzett fal (nyitott kőzetfal, partfal, bevágás, mélyút, tereplépcső)  10 m-es környezete veszélyes környezetnek minősülnek. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (mozgás, csúszás- és omlásveszély) a figyelembevételével.

b)A 68 és 140 hrsz. árok medertengelyétől számított 40-40 m-es területsáv veszélyes környezetnek minősül. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (várható magas talajvíz állás) a figyelembevételével.”

3.§A R 5.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5.§Közművesítettséggel kapcsolatos előírások

Beépítésre szánt területen a külön jogszabályban rögzített határidőre a következő közművek kiépítését kell biztosítani:

(1)villamos energiaellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

(2)ivóvíz ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

(3)szennyvízcsatornával rendelkező területen a szennyvízelvezetés és –tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, szennyvízcsatornával nem rendelkező területen egyedileg, szakszerű közműpótló alkalmazásával

(4)közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal rendelkező területen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal nem rendelkező területen egyedileg, ártalommentesen elhelyezve.

Az (1)-(4) bekezdésekben előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthetők.”

4.§A R 8.§ (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)A területen az OTÉK 14.§ szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.”

(3)A terület övezeti tagozódását a szabályozási tervlap tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a)Az  „Lf-K1”  jelű építési övezet

aa)építési telkenként 1 db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető

ab)nyeles telek nem alakítható ki

ac)legkisebb telekterület 800 m2

ad)legkisebb utcai telekszélesség 16 m

ae)beépítési mód oldalhatáron álló, hagyományos fésűs beépítés

af)legnagyobb beépítettség 30%, de legfeljebb 500 m2

ag)legnagyobb építménymagasság 5,0 m, ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon

ah)legkisebb előkert a kialakult utcaképhez igazodjon, ennek hiányában 5 m

ai)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

aj)legkisebb hátsókert 6 m

ak)legkisebb zöldfelület 40%, a víztorony körüli közpark nyugati szélén kialakuló építési telek beépítetlen és burkolatlan része kertészeti terv alapján, a szomszédos közpark kialakításához igazodva parkosítandó.

al)Az építési övezetben utcai épület esetében magastető építendő 32-45 fokos hajlásszöggel, udvari épület esetében nincs megkötve. A tetőhéjalás magastető esetén hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen.

am)A homlokzatokon a településen hagyományos színezést és díszítést kell alkalmazni.

an)épületszélesség legfeljebb 9 m

ao)A közterületi telekhatárra épített jellegű, legfeljebb 1,80 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával. A víztorony körüli közpark nyugati szélén kialakuló építési telek közterületi telekhatárain kerítés nem létesíthető.

b)Az  „Lf-K2”  jelű építési övezet

ba)építési telkenként 1 db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető

bb)nyeles telek nem alakítható ki

bc)legkisebb telekterület 800 m2

bd)legkisebb utcai telekszélesség 10 m

be)beépítési mód zártsorú

bf)legnagyobb beépítettség 30%

bg)legnagyobb építménymagasság 7,5 m

bh)legkisebb előkert a kialakult utcaképhez igazodjon

bi)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

bj)legkisebb hátsókert 6 m

bk)legkisebb zöldfelület 40%

bl)Az építési övezetben magastető építendő 32-45 fokos hajlásszöggel. A tetőhéjalás hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen.

bm)A homlokzatokon a településen hagyományos színezést és díszítést kell alkalmazni.

bn)épületszélesség legfeljebb 9 m

bo)A közterületi telekhatárra épített jellegű, legfeljebb 1,50 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.

c)Az  „Lf-K3”  jelű építési övezet.

ca)legkisebb telekterület 3500 m2

cb)legkisebb utcai telekszélesség 40 m

cc)beépítési mód szabadonálló

cd)legnagyobb beépítettség 25%

ce)legnagyobb építménymagasság 5,50 m, tornacsarnok esetében 10,50 m

cf)legkisebb előkert a kialakult utcaképhez igazodjon

cg)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

ch)legkisebb hátsókert 6 m

ci)legkisebb zöldfelület 40%

cj)A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni.

ck)A közterületi telekhatárra épített jellegű, legfeljebb 1,80 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.

d)Az  „Lf-1”  jelű építési övezet.

da)építési telkenként 1 db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető

db)nyeles telek nem alakítható ki

dc)legkisebb telekterület 900 m2

dd)legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség 18 m / 25 m

de)beépítési mód oldalhatáron álló

df)legnagyobb beépítettség 30%

dg)legnagyobb építménymagasság 4,50 m, ezen belül az utcai homlokzat magassága legfeljebb 4,50 m lehet

dh)legkisebb előkert 5 m, ez egyben az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága is

di)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

dj)legkisebb hátsókert 6 m

dk)legkisebb zöldfelület 40%

dl)Az építési övezetben magastető építendő 32-45 fokos hajlásszöggel, a fő tetőidom az oldalhatárral párhuzamos legyen, utca felőli kontyolás nem megengedett.

dm)A tetőhéjalás hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen.

dn)A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni.

do)épületszélesség legfeljebb 9 m

dp)A közterületi telekhatárra épített jellegű, legfeljebb 1,80 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.

e)Az  „Lf-2”  jelű építési övezet

ea)építési telkenként 1 db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető

eb)nyeles telek nem alakítható ki

ec)legkisebb telekterület 900 m2

ed)legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség 18 m / 25 m

ee)beépítési mód szabadon álló

ef)legnagyobb beépítettség 30%

eg)legnagyobb építménymagasság 4,00 m

eh)legkisebb előkert 5 m, de az utcai építési vonal és az utcai telekhatár távolsága legfeljebb 8 m lehet

ei)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

ej)legkisebb hátsókert 6 m

ek)legkisebb zöldfelület 50%

el)Az építési övezetben magastető építendő 20-30 fokos hajlásszöggel, kontyolás kötelező

em)A tetőhéjalás hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen.

en)A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni.

eo)épületszélesség legfeljebb 9 m

ep)A közterületi telekhatárra 1,20-1,50 m magas élősövény telepítendő, vagy 1,20-1,50 m magas, a közterület felől növénnyel takart kerítés építendő.”

5.§A R 9.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)A területen elhelyezhető építmények a következők:

a)környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület,

b)irodaépület,

c)üzemanyagtöltő,

d)sportépítmény,

e)az OTÉK 1. melléklet 86. a)-e) és i)-j) pontja szerinti melléképítmény.”

6.§A R 10.§ (2) a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) „Gip-E”  jelű építési övezet – egyéb ipari terület

aa)legkisebb telekterület 3000 m2

ab)legkisebb telekszélesség 30 m

ac)beépítési mód szabadon álló

ad)legnagyobb beépítettség 50%

ae)legnagyobb építménymagasság 10,00 m

af)legkisebb előkert 0 m, az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével a közterületi telekhatároktól legalább 10 m-re építendők

ag)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

ah)legkisebb hátsókert 6 m

ai)legkisebb zöldfelület 25%

aj)közterület felőli kerítés épített jellegű, 1,8 – 2,5 m magas legyen”

7.§A R 11.§ (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3)A „Ksp” jelű különleges terület sportolási célra

a)legkisebb telekterület 10.000 m2

b)beépítési mód szabadon álló

c)legnagyobb beépítettség 5%, de legfeljebb 500 m2

d)legnagyobb építménymagasság 5,50 m

e)legkisebb előkert 10 m

f)legkisebb oldalkert 10 m

g)legkisebb hátsókert 10 m

h)legkisebb zöldfelület 70%

(4)A „Kh” jelű építési övezet hulladékgazdálkodási célra

a)legkisebb telekterület 5000 m2

b)beépítési mód szabadon álló

c)legnagyobb beépítettség 5%

d)legnagyobb építménymagasság 5,00 m

e)legkisebb előkert 5 m

f)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

g)legkisebb hátsókert 6 m

h)legkisebb zöldfelület 40%”

8.§(1)A R 12.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel, a közúti hálózat elemeinek felsorolását a 7. melléklet tartalmazza.”

      (2)A rendelet 12.§ (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10)Magánutak kialakítására vonatkozó előírások

a)Magánút céljára az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb területű telek kialakítható.

b)Közforgalom elől elzárt magánút telekszélessége legalább 6 m legyen.

c)Közforgalom előtt megnyitott magánút telekszélessége legalább 12 m legyen.

d)14 m szélességet elérő magánúton legalább egyoldali fásított sávot kell kialakítani.”

9.§A R 13.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)A rendelet hatálya alá tartozó terület zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási tervlap tünteti fel. A területen az OTÉK 27.§-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:

a)A meglévő közparkokat kertépítészeti terv alapján kell felújítani.

b)A tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését táj- és kertépítész által készített tervek alapján kell kialakítani és fenntartani.

c)Az övezetben épület nem helyezhető el.”

10.§ A R 14.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14.§ Erdőterület

(1)A rendelet hatálya alá tartozó terület erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2)A rendelet hatálya alá tartozó területen az erdő területfelhasználási célja szerint gazdasági – „Eg” és védelmi - „Ev” jelű  erdők találhatók.

(3)Építési lehetőségek gazdasági erdőben

A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK 28.§ szerinti területen és beépítettséggel, valamint az OTÉK 33.§ figyelembevételével helyezhető el a következő előírások betartása mellett:

a)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

b)Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse

c)Gazdasági épület kialakításának feltételei:

ca)az épület földszintes legyen

cb)legnagyobb építménymagasság 7,0 m

d)A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:

da)legnagyobb építménymagasság 5,0 m, ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,5 m

db)épületszélesség legfeljebb 9,0 m

Tájképvédelmi területen található erdőben csak az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló építmények helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül.

(4)Építési lehetőségek védelmi erdőben

a)Épületnek nem minősülő építmény csak a fő funkcióhoz köthető funkcióval, környezetvédelmi, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal helyezhető el a külön jogszabályban rögzítettek szerint.”

11.§A R 16.§ (2) b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b)A területen bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, az OTÉK 29.§ (3) és (4) szerinti területű telken és beépítettséggel, az OTÉK 33.§-ban felsoroltak figyelembevételével helyezhető el a következő előírások szerint:

ba)Az épületeket szabadonállóan, kialakult beépítésnél az utcaképhez illeszkedő, ennek híján legalább 5 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert szabadon hagyásával kell elhelyezni, terepszint feletti építmény az utcafronttól számított 25 m-es teleksávban, de legalább 6 m-es hátsókert megtartásával helyezhető el.

bb)Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.

bc)Gazdasági épület földszintes, legfeljebb 5,50 m lejtő felőli homlokzatmagasságú lehet, az épület szélessége legfeljebb 8 m.

bd)Lakóépület legfeljebb 5,0 m lejtő felőli homlokzatmagasságú lehet. Az épület szélessége legfeljebb 9 m.”

12.§A R 17.§ (2) c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c)A területen bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, legalább 10.000 m2 területű telken, az OTÉK 29.§ szerinti beépítettséggel, az OTÉK 33.§-ban felsoroltak figyelembevételével helyezhető el a következő előírások szerint:

ca)Az épületeket szabadonállóan, legalább 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

cb)Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.

cc)Gazdasági épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet

cd)Lakóépület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet. Az épület szélessége a 9,0 m-t nem haladhatja meg.”

13.§A R 20.§ (1) c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c)A rendelet hatálya alá tartozó terület helyi védelem alatt álló értékeinek felsorolását és feltüntetését a 3. függelék tartalmazza.”

14.§A R 21.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21.§(1)A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:

a)Mindennemű területhasználatot, területhasználat változtatást, beavatkozást (telekalakítás, agrár művelés, művelési ág váltás, művelésbe vonás, terület helyreállítás, más célú hasznosítás, termelésből kivonás, telek beépítés) a táj természeti adottságainak, természeti és művi érték elemeinek, esztétikai jellemzőinek, karakterének (összegezve: tájpotenciál szintjének) megőrzésével, lehetséges növelésével kell végezni.

b)Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.

(2)A rendelet hatálya alá tartozó területen található természeti értékeket a 3. melléklet sorolja fel és a szabályozási terv ábrázolja.”

15.§A R 22.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22.§ A környezet védelme

 (a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 2. függelék tartalmazza)

„(1)Általános követelmények

a)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

b)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.

c)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

d)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

e)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

f)A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.

(2)Környezetterhelési határértékek

a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).

(3)Speciális eljárási szabályok

a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

b)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

c)Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.”

16.§A R 23.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23.§ Tűzvédelmi rendelkezések

(1)A tervezőnek – az épületek közötti tűz átterjedésének megakadályozása érdekében – az épületek közötti távolságot és az épületek épületszerkezeteinek megfelelőségét a külön jogszabályban rögzítettek szerint kell értékelnie. Az értékelés alapján kell meghatározni az épületek közötti távolságot és az épületek épületszerkezeteit.

(2)Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni. A tűzvédelmi tervfejezet készítése szaktevékenység, csak megfelelő szakmai ismeretek birtokában végezhető.”

17.§A R 2. melléklete helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. melléklet az 10/2012.(VII. 02.) Önkormányzati rendelethez

NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK

1. Baksa, Tésenyi-bogádi útkereszteződés

KÖH azonosító: 20082

Hrsz, cím: 054/5-10

2. Baksa, Rádfa-puszta

KÖH azonosító: 20083

Hrsz, cím: 075/3, 18; 077/1; 078/1, 3, 5, 6, 7, 11, 13; 087; 088/2.

3. Baksa, Belterület

KÖH azonosító: 47060

Hrsz, cím: 035/27; 84-89; 92-103; 105-108; 109/1; 110; 112-119.

4. Baksa, Puszta-vég

KÖH azonosító: 47063

Hrsz, cím: 035/13,15

5. Baksa, Vágási dűlő

KÖH azonosító: 47064

Hrsz, cím: 035/2,15

6. Baksa, Vágás

KÖH azonosító: 47069

Hrsz, cím: 035/2,15; 040

7. Baksa, Lőtértől É-ra

KÖH azonosító: 47070

Hrsz, cím: 035/14,15

8. Baksa, Új temető

KÖH azonosító: 47123

Hrsz, cím: 044/1-4

9. Baksa, Halastavak-észak

KÖH azonosító: 47125

Hrsz, cím: 045/3-4

10. Baksa, Halastavak-dél

KÖH azonosító: 47126

Hrsz, cím: 045/2-3

11. Baksa, Réti dűlő

KÖH azonosító: 47127

Hrsz, cím: 064/3-8; 066; 068/1, 5-6; 069; 071/3, 15-17, 21-22.”

18.§A R 2. függeléke helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. függelék a 10/2012.(VII. 02.) Önkormányzati rendelethez

A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI FEJEZETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK

(1) Általános követelmények

1. A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 50/2013. (II. 27.) Korm. rendelet határozza meg.
2. A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. A 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet 3.§ (12) alapján az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítéséhez és használatbavételéhez nem kell vízjogi engedély.
3. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.
4. A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.
5. Az előírásokat jelenleg a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. §-a szerint.
6. A hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. Törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékról szóló törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a 72/2013.(VIII.27.) VM rendelet tartalmazza. Az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályait a 45/2004.(VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet tartalmazza.

(2) Környezetterhelési határértékekre vonatkozó jogszabályok

1. Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A levegőterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2011. (I.14.) VM rendelet tartalmazza. A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásainak vizsgálatáról, ellenőrzéséről és értékelésének szabályairól a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezik. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kW_th és az ennél nagyobb, de 50 MW_th-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.
2. Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg.
3. A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet követelményei.
4. Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.
5. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
6. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
7. Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Speciális eljárási szabályok                                              

1. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.
2. Erdőterületeket érintő beruházásokra az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendelet előírásai vonatkoznak.
3. Az előírásokat a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg. Figyelembe veendő továbbá a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008.(Vll.18.) FVM rendelet.
4. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények esetében az engedélyezéseket a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.”

KIEGÉSZÍTŐ MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

19.§(1)A R 2.§ (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

„d)Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.

Az építménymagasság megállapítása során:

da)az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,

db)az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,

dc)a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,

dd)az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.

Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.”

20.§A R a következő 5.-7. mellékletekkel egészül ki:

„5. melléklet a 10/2012.(VII. 02.) Önkormányzati rendelethez

V-1 SZABÁLYOZÁSI TERVLAP ÉS MÓDOSÍTÁSAI

6. melléklet a 10/2012.(VII. 02.) Önkormányzati rendelethez

V-2 SZABÁLYOZÁSI TERVLAP ÉS MÓDOSÍTÁSAI

7. melléklet a 10/2012.(VII. 02.) Önkormányzati rendelethez

A TELEPÜLÉS KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK ELEMEI

21.§A R a következő 3. függelékkel egészül ki:

„3. függelék a 10/2012.(VII. 02.) Önkormányzati rendelethez

HELYI JELENTŐSÉGŰ VÉDETT ÉRTÉKEK

HELYI EGYEDI VÉDELEM

H1 (az építmény, vagy együttes egészére vonatkozó) védettség

1. Hunyadi János u. 5.                     hrsz.:59                       Polgármesteri Hivatal
2. Hunyadi János u. 7.                     hrsz.:51/1                    vegyesbolt
3. Hunyadi János u. 15.                   hrsz.:47                       lakó- és gazdasági épület, kerítés
4. Hunyadi János u. 17.                   hrsz.: 46                      gazdasági épületek   
5. Hunyadi János u. 24.                   hrsz.:220                     R.k. templom

6. Petőfi Sándor u. 11.                     hrsz.:63                       lakóépület
7. Petőfi Sándor u. 14.                     hrsz.:198                     lakóépületek, kerítés
8. Petőfi Sándor u. 15.                     hrsz.:197                     lakó- és gazdasági épület
9. Petőfi Sándor u.                           hrsz.:69/1                    lakóépület, harangláb, I-II. vh. hősi
   1. Emlékmű

10. Kossuth Lajos u. 2.                      hrsz.:190                     lakó- és gazdasági épület, ól-góré
11. Kossuth Lajos u. 15                     hrsz.:181                     gazdasági épület
12. Kossuth Lajos u. 22.                    hrsz.:175                     lakó- és gazdasági épület, kerítés
13. Kossuth Lajos u. 31.                    hrsz.:164                     lakóépület

14. Hősök tere 4.                               hrsz.:156                     kultúrház

15. Zrinyi Miklós u. 1.                        hrsz.:119                     kerítés
16. Zrinyi Miklós u. 2.                        hrsz.:118                     lakó- és gazdasági épület
17. Zrinyi Miklós u. 6.                        hrsz.:101                     lakó- és gazdasági épület, kerítés
18. Zrinyi Miklós u. 8.                        hrsz.:99                       kerítés
19. Zrinyi Miklós u. 9.                        hrsz.:98                       lakóépület
20. Zrinyi Miklós u. 13.                      hrsz.:94                       lakó- és gazdasági épület

21. Szabadság utca                           hrsz.:111                     kőkereszt
22. Temető                                        hrsz.:038                     kőkereszt       
23. Rádfai út                                      hrsz.:233                     víztorony

24. Baksai-domb                               hrsz.:416                     présház
25. Baksai-domb                               hrsz.:479                     présház
26. Baksai-domb                               hrsz.:503                     présház
27. Baksai-domb                               hrsz.:532/1                  présház
28. Baksai-domb                               hrsz.:532/2                  présház
29. Baksai-domb                               hrsz.:602                     présház
30. Baksai-domb                               hrsz.:630                     présház”

II. FEJEZET

HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK

22.§A R 8.§ (1) bekezdése hatályát veszti.

23.§A R 13.§ (2) bekezdése hatályát veszti.

24.§A R 16.§ (2) c) pontja hatályát veszti.

25.§A R 17.§ (5) a) pontja hatályát veszti.

26.§A R 19.§ (1) – (4) bekezdése hatályát veszti.

27.§A R 1. melléklete hatályát veszti.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27.§(1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon  lép hatályba. Előírásait a hatálybalépést követően – ügyfél kérelmére a folyamatban lévő ügyekben - kell alkalmazni.

       (2) Ez a rendelet a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.

                   Tóth Gábor                                                            Dr. Hederics István

                   polgármester                                                                     jegyző

A rendeletet Baksa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2014. április 22-én tartott  ülésén fogadta el.

A rendeletet kihirdettem: 2014. 05. 05.

      Dr. Hederics István

          al jegyző