1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Baksa Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) Székhelye: 7834 Baksa, Petőfi u. 5.

(2) A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Baksai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal) Székhelye: Baksa, Petőfi u. 5.

(3)¹ A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.

2. § (1) Az önkormányzat jelképeit, a címer a zászló és a pecsét leírását külön rendelet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület üléstermében el kell helyezni az önkormányzat címertét, zászlaját, valamint az Európai Unió zászlaját.

3. § (1) A település ünnepe: augusztus 20.

(2) A képviselő-testület díszpolgári címet adományozhat külön rendeletben szabályozott eljárás szerint a település érdekében kiemelkedő, elismerést érdemlő tevékenységet folytató személyeknek.

4. §² (1) A településen roma nemzetiségi önkormányzat működik, melynek feladatellátására és működési feltételeinek biztosítására az önkormányzat együttműködési megállapodást köt.

(2) A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal részt vesz a testület ülésein.

5. § (1) Az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. §-ban foglalt rendelkezések szerint látja el feladatait.

(2) Az önkormányzat feladatai ellátásában együttműködik és támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, és társadalmi egyeztetést kezdeményez velük rendeletalkotása előtt.

(3) Az önként vállalt helyi közszolgáltatások és feladatok tekintetében a képviselő-testület maga határozza meg, - a lakosság igényei alapján és anyagi lehetőségeitől függően – mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

(4)³ A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreire a Mötv. rendelkezései az irányadóak. A képviselő-testület ott fel nem sorolt hatásköreit a polgármesterre, a jegyzőre, a képviselő-testület bizottságára, a közös önkormányzati hivatalra vagy a társulásaira átruházhatja. Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a hatáskör gyakorlója a döntést követő legközelebbi testületi ülésen köteles beszámolni a képviselő-testület előtt. Bármelyik települési képviselő kezdeményezheti az átruházott hatáskörben hozott döntések felülvizsgálatát.

(5)⁴ A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök:

(6)⁵ A képviselő-testület a jegyzőre ruházza át a lakhatási támogatásról történő döntést.

6. § (1) A települési önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére testületi üléseinek megtartására, ügyeinek intézésére, egyéb feladatainak ellátására térítésmentesen biztosít a Hivatalban egy helyiséget, technikai eszközöket, egyéb infrastruktúrát.

(2) A hivatal segítséget nyújt a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésében, különösen a meghívók, előterjesztések elkészítésében, postázásban, és a jegyzőkönyvek elkészítésében. a nemzetiségi önkormányzat jegyzőkönyveinek felterjesztése a Kormányhivatalhoz a Hivatal feladata.

(3) A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatban a költségvetés, beszámolók, adóbevallások elkészítése, banki ügyintézés, törzskönyvi nyilvántartással kapcsolatos feladatokat a Hivatal látja el. Ezekkel kapcsolatban felmerült költségeket a település önkormányzat viseli.

(4) A nemzetiségi önkormányzat ülésein az aljegyző vesz részt.

7. § (1) Az önkormányzat a rendeletalkotás előkészítése során a társadalmi egyeztetés érdekében a testületi ülést megelőző 14. naptól - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – biztosítani kell a rendelet-tervezet véleményezését az önkormányzat hirdető táblájára történő kifüggesztéssel, valamint a falutévén és az önkormányzat honlapján történő közzététellel.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

(3) Az egyeztetésben résztvevő előzetes javaslatot fogalmazhatnak meg, melyet a rendelet tervezet tárgyalásakor a testületi ülésen ismertetni kell. A javaslat elvetését a képviselő-testületnek indokolni kell.

(4) A rendelet előkészítője azon szervezetekkel, amelyek az adott terület szabályozásában érintettek, közvetlen egyeztetést folytat le. A képviselő-testület mérlegelési jogkörében dönthet, hogy más szervezeteket, személyeket is bevon a közvetlen egyeztetésbe, vagy lehetőséget biztosít számukra véleményük kifejtésére.

8. §⁶ (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

9. § (1) a Képviselő-testület rendes üléseit minden hónap utolsó hetének csütörtök napján tartja. Ettől el lehet térni, ha az ülések időpontját jogszabály által meghatározott kötelező döntések határidejéhez kell igazítani. (különösen: költségvetés és zárszámadás, beszámolók elfogadása) Az üléseket lehetőleg 16.00 órára kell ütemezni.

(2) A képviselő-testület szükség szerint rendkívüli ülést tart, ilyenkor el lehet térni az (1) bekezdésben foglalt időponttól. A képviselő-testület kihelyezett, illetve más képviselő-testülettel együttes ülést is tarthat, erről egyszerű többséggel határoz.

(3) A két ülés között a halaszthatatlan ügyekben – kivéve az Mötv. által szabályozott kizárólagos hatásköröket – a polgármester jár el, hoz döntést, erről a következő testületi ülésen tájékoztatja a képviselőket. hatásköröket –

(4) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze az ülés helyének, időpontjának, tervezett napirendjének és azok előterjesztőinek megjelölésével. A meghívót úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érintettek az ülés előtt legalább 5 nappal korábban megkapják. A meghívót a falutévén is közzé kell tenni.

(5)⁷ A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben.

(6)⁸ A rendkívüli ülést a kezdeményezéstől számított legkésőbb 15 napon belüli időpontra kell összehívni. Az összehívás történhet telefonon, vagy elektronikus úton is, a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének megjelölésével. Halasztást nem tűrő esetben az összehívás történhet az ülés előtt 24 órával is.

(7)⁹ A rendkívüli ülésen az indítványban megjelölteken felül más napirend nem tárgyalható, kivéve a sürgősségi indítványban előterjesztetteket.

(8) A testületi ülésre a nemzetiségi önkormányzat elnökét meg kell hívni, és az érintett napirendi pontok anyagának megküldésével mindazokat, akik érintettek a napirend tárgyalásában.

9 ¹⁰Az önkormányzat területén bejegyzett székhellyel rendelkező, bíróság által nyilvántartott önszerveződő közösség: egyesület, alapítvány – képviselőit a tevékenységi körükben illeti meg tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein.

10 ¹¹A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére kell összehívni. Amennyiben a döntéshez több képviselő-testület egybehangzó állásfoglalására van szükség, s az érintettek együttes képviselő-testületi ülésről határoznak - és minden más esetben, ha az önkormányzat székhelyén való ülésezéstől bármely ok miatt el kíván térni a képviselő-testület - annak helyét úgy kell megállapítani, hogy az ülés helyszíne a választópolgárok számára jelentősebb megterhelés nélkül is elérhető legyen.

10. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal tart közmeghallgatást. A közmeghallgatás határozatképes testületi ülésen tartható meg.

(2) Az alábbi témakörökben kötelező közmeghallgatás tartása:

(3) A közmeghallgatásra a képviselő-testület üléseire előírt szabályok vonatkoznak azzal az eltéréssel, hogy a meghirdetett napirend tárgyában, illetve más közérdekű kérdésben minden baksai lakos, valamint helyi civil szervezet, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet képviselője kérdést intézhet, vagy javaslatot tehet.

(4) A kérdésre a közmeghallgatáson válaszolni kell, ha a feltett kérdést nem lehet azonnal megválaszolni, akkor az arra illetékes kijelölésével 30 napon belül kell írásban válaszolni.

10/A. §¹² (1) A polgármester a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – más fórumot (falugyűlést) is összehívhat.

(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a polgármester vagy a képviselő-testület által felkért személy jogosult.

(3) A fórumon a képviselő-testület nem köteles határozatképes létszámban részt venni.

(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.

11. § (1)¹³ A képviselő-testület ülései nyilvánosak. Zárt ülés elrendelésére a Mötv. rendelkezési az irányadóak. Kérésre, vagy mérlegelési jogkörben történő zárt ülés, név szerinti, vagy titkos szavazás elrendeléséhez minősített többséggel hozott döntést. A zárt ülésen hozott döntéseket – ide nem értve az adatvédelmi okból kivételt képező egyes hatósági döntéseket – a képviselő-testület nyilvános ülésének jegyzőkönyvében ki kell hirdetni.

(2) Ha a képviselő-testület az ülés megkezdésekor határozatképtelen, és nem lehet arra számítani, hogy a hiányzó képviselők megérkezzenek, az ülést 8 napon belül ugyanezen napirend tárgyalására újra össze kell hívni.

(3)¹⁴ A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük távollétében a korelnök hívja össze és vezeti.

(4) Az ülés vezetőjének jogköre:

12. § (1) A testületi ülésre az előterjesztést írásban, vagy szóban kell előadni. Csak írásban lehet benyújtani a rendelet tervezeteket, valamint ha az ügy bonyolultsága, előzményei azt indokolják.

(2) Sürgősségi indítványt terjeszthet be a képviselő-testület tagja, a jegyző, aljegyző, intézményvezetők, nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(3) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely nem szerepel az az ülés meghívójában és tárgy olyan ügy, amelynek soron kívüli tárgyalása nem tűr halasztást, és a meghívó megküldése után vált aktuálissá.

(4) A sürgősségi indítványt rövid indokolással legkésőbb az ülést megelőző napon 12 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternek. A sürgősségi indítvány ügyében a képviselő-testület minősített többséggel dönt, ha az indítványnak helyt ad, azt első napirendként tárgyalja.

13. § (1) Az írásbeli előterjesztést az előadó a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A kiegészítés csak az előterjesztésben nem ismertetett új kérdésekre terjedhet ki.

(2) Az előterjesztőhöz a képviselők, és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, a válaszok elhangzása után a polgármester megnyitja a vitát.

(3) A felszólalásokra a jelentkezések sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc lehet. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás a 3 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót.

(4) A jegyzőnek, aljegyzőnek soron kívül szót kell adni, amennyiben törvényességet érintő kérdésben észrevételt kíván tenni.

(5) Az ülés vezetője indokolt esetben tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek időtartamát is megállapítja. Tárgyalási szünetet rendel el a polgármester, ha legalább három képviselő kéri, ha a jegyző azt szükségesnek tartja a törvényességi kérdések tisztázása céljából.

14. § (1) A vitát a polgármester zárja le. Ezt követően először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében, majd az eredeti határozati javaslatról.

(2) A testület a szavazati arányok jegyzőkönyvi rögzítése mellett alakszerű határozat nélkül dönt:

(3) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza, mely kézfelemeléssel történik. A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(5) Érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak abban az esetben lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmények újszerűségének és lényegességének megítélése tekintetében a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

15. § (1) A képviselő-testület minősített többsége szükséges Mötv.-ben foglaltakon felül:

(2) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, vagy zárt ülést tarthat.

(3)¹⁵ A titkos szavazáshoz három tagú ad hoc bizottságot kell alakítani a képviselő-testület tagjaiból. A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít, melyet aláírásával lát el és csatol az ülés jegyzőkönyvéhez. A titkos szavazás során a képviselők az önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon, az igen, a nem vagy a tartózkodom válasz elé tett „X” jelöléssel adják le szavazatukat az ülés vezetője által feltett kérdésre. Érvénytelen a szavazólap amelyen a képviselő nulla vagy egynél több választ jelölt meg.

(4)¹⁶ Név szerinti szavazást kell tartani:

16. § (1) Kérdés: A képviselő-testületi ülésen a képviselők, vagy a tanácskozási joggal meghívottak által, a tárgyalt napirendhez kötődően az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás.

(2) A kérdésre a testületi ülésen köteles választ adni a megkérdezett. Ha a kérdező nem fogadja el a választ, akkor a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) Interpelláció: a polgármester, alpolgármester, a jegyző, intézményvezetők magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben. Interpellációt a települési képviselő nyújthat be írásban a polgármesternél, melyet a testületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) Ha az interpellációt a testületi ülést megelőző 5 nappal korábban nyújtják be, a testületi ülésen érdemben válaszolni kell rá. A válaszról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatára eseti bizottságot hozhat létre.

17. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés vezetője gondoskodik.

(2) Ennek során: figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy túllépi az SZMSZ-ben meghatározott időkorlátot. Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy más a tanácskozást ellehetetlenítő esemény következtében, ha az ismételt figyelmeztetés sem jár eredménnyel, felfüggesztheti az ülést, eltávolíthatja azokat a személyeket, akik nem képviselőként vesznek részt az ülésen.

(3) Az ülés vezetőjének a rendfenntartás körében tett intézkedését a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az intézkedések ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy miattuk vitába szállni nem lehet.

(4) A testületi ülésen a mobil telefonok használatát lehetőleg mellőzni kell.

18. § (1) A határozat egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből, a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezéséből és a határidő megjelöléséből áll.

(2) A határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és a meghozatalának időpontjának megjelölésével kell ellátni.

(3)¹⁷ Az önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatoknak alaki és tartalmi szempontból meg kell felelniük az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásainak.

(4) Önkormányzati hatósági ügyben a polgármester által hozott határozat ellen a képviselő-testülethez lehet jogorvoslattal élni. A képviselő-testület a soron következő testületi ülésén köteles foglalkozni az üggyel. A képviselő-testület határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva az illetékes bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított 30 napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell megindítani.

19. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A rendeletalkotásra vonatkozó kezdeményezést a polgármesternél írásban, a képviselő-testületi ülésen szóban vagy írásban lehet előterjeszteni.

(3) Az indítvány tárgyában a jegyző a törvényességi szempontok és a szakmai megvalósíthatóság figyelembe vételével előzetesen állást foglal.

(4) A képviselő-testület:

(4) A rendeletet a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztéssel kell kihirdetni, egyidejűleg a falutévén tájékoztatni kell a lakosságot a rendelet megalkotásáról, és közzé kell tenni az önkormányzat honlapján. A rendeletek a hivatalban megtekinthetőek.

(5) A hatályos rendeletekről a körjegyzőség nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:

(6)¹⁸ A normatív határozatok közzétételére a (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

20. § (1) A testületi ülésekről készült jegyzökönyv egy példányban készül, a jegyzőkönyv tartalmi elemeire az Mötv. Előírásai az irányadóak.

(2) A jegyzőkönyvet a kormányhivatalnak a jegyző (aljegyző) elektronikus formában 15 napon belül küldi meg az erre a célra rendszeresített elektronikus felületen.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell:

21. § (1)¹⁹ A polgármester, az alpolgármester, a képviselők jogaira és kötelezettségeire az Mötv. előírásai az irányadók.

(2)²⁰ A polgármester főállásban látja el tisztségét. A polgármester a képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért. A polgármester fogadóórája: hétfő: 8.00- 10.00 óra, szerda: 13.00-14.00 óra.

(3) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.

21/A. §²¹ Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be. Az alpolgármester fogadóórája: minden hónap 1. csütörtökön 8.00-10.00 óra.

21/B. §²² Ha a képviselő az adott napirendi ügyben fennálló személyes érintettségét nem jelenti be, a képviselő-testület a mulasztó képviselőt figyelmeztetésben részesíti.

22. §²³ (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, azok végrehajtásának ellenőrzésére állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő-testület meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre, melynek megbízatása a feladat elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésük képviselő-testület általi elfogadásáig tart.

(3) A képviselő-testület az összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyek kivizsgálására négy fős ad-hoc bizottságot hoz létre amennyiben ez szükségessé válik, melynek egyik tagja a jegyző, aljegyző. A bizottság ülésén a jegyző, aljegyző tanácskozási joggal vesz részt, a döntéseknél szavazati joggal nem rendelkezik.

(4) A képviselő-testület az alakuló ülésén három tagból álló állandó bizottságot hoz létre, Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság elnevezéssel. A bizottság mindhárom tagját a képviselő-testület soraiból választják. A bizottság a működésének szabályait maga állapítja meg.

(5) A Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság feladat és hatásköre:

(6) A Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottságnak állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatáskörei nincsenek.

23. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (II. 3.) számú rendelet, valamint az azt módosító rendeletek.