Baksa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2019(IV.23.) rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2019. 04. 24Baksa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2019(IV.23.) rendelete
a településkép védelméről
Baksa Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Baranya Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Pécsi Járási Hivatala, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a honvédelemért felelős miniszter, valamint Baksa Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok valamint egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 8/2017. (VII.10.) önkormányzati rendeletében felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § A rendelet célja Baksa község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása.
1. a helyi építészeti örökség egyedi védelme (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával;
2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
3. a településképi követelmények meghatározásával;
4. a Településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, a településképi véleményezési eljárás és a településkép i bejelentési eljárás szabályozásával;
5. a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
2. § E rendelet területi hatálya Baksa Község közigazgatási területére terjed ki.
3. § E rendelet előírásait Baksa Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazásában:
1. Cégtábla: a cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
2. Címtábla: az intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
3. Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.
4. Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.
5. Illeszkedés szabályai – az illeszkedés elve: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
6. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight és CityBoard formátumú eszköz.
7. Más célú berendezés: elsődleges funkcióját tekintve közterületi, köztéri bútor, különösen a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát.
8. Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.
9. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.
A helyi védelem
3. A helyi védelem célja
5. § (1) A helyi védelem célja Baksa Község településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző építészeti örökségeinek és táji értékeinek védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
4. A helyi védelem fajtái
6. § (1) Az építészeti értékek helyi védelme egyedi és területi lehet.
(2) Az egyedi védelem kiterjedhet:
a) az építmény egészére, építményrészletre, vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra;
b) az épület, építmény egészéhez vagy annak egy részéhez tartozó földrészletre,
c) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló értékeket e rendelet 1. melléklete tünteti fel.
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
7. § (1) A helyi védelem alá helyezés folyamata kérelemre, vagy hivatalból indul.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A kezdeményezésre a településrendezési eszközök keretében elkészült örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet.
(3) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, címét, helyrajzi számát,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
c) a kezdeményezés rövid indokolását,
d) a védendő érték fotódokumentációját, helyszínrajzát,
e) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik. Az értékvizsgálatot és szakmai indoklást az önkormányzat készíti vagy készítteti el.
(5) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelem alatt álló érték megnevezését, címét, helyrajzi számát
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a védett érték felmérési és fotódokumentációját,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(6) A védelem megszűnik, ha
a) a védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül;
b) a védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap;
c) a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
(7) A helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
d) a kezdeményezőket.
(8) Helyi védelem alá helyezésről, vagy megszüntetéséről kizárólag a Képviselő-testület hozhat – e rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.
8. § A helyi védelem alá helyezést elrendelő, vagy azt megszüntető önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
9. § (1) A védett érték csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia:
„Baksa Község Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték - évszám”.
6. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
10. § (1) A védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését, nyilvántartási számát,
b) a védett érték pontos helyét (cím, helyrajzi szám) és tulajdonosát,
c) a védelem típusát,
d) a védelem szakszerű, rövid indoklását az értékvizsgálat alapján,
e) az értékeket bemutató térképet, terv és fotóanyagot,
f) a védett érték állapotfelmérésének adatait, a helyreállítási javaslatot
g) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat, valamint
h) minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.
7. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
11. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) A közterületen álló védett növényzet esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni, szakértő bevonásával.
8. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó településképi önkormányzati támogatás és ösztönző rendszer
12. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
(3) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött megállapodásban kell rögzíteni.
Településképi szempontból meghatározó területek
9. Baksa Község településkép szempontjából meghatározó területei
13. § (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki Baksa Község teljes közigazgatási területét:
a) Hagyományos beépítésű falusias terület,
b) Újabb beépítésű falusias terület,
c) Gazdasági terület,
d) Kertes terület,
e) Külterület.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Településkép védelme szempontjából kiemelt területek:
a) Táj- és természetvédelmi területek: országos ökológiai hálózat övezete, tájképvédelmi övezet;
b) Örökségvédelemmel érintett területek: régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek.
(4) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek felsorolását és lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza.
Településképi követelmények
10. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
14. § (1) Hagyományos beépítésű falusias területen új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék.
(2) Tetőtér csak egyszintesen építhető be.
15. § (1) Újabb beépítésű falusias területen új épületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.
(2) Tetőtér csak egyszintesen építhető be.
16. § Gazdasági területen, Kertes területen, valamint Külterületen épületet, építményt úgy kell elhelyezni, hogy telepítésével, műszaki megoldásaival alkalmazkodjon a természetes terepadottságokhoz.
17. § Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében új épület építése csak a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.
11. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
18. § (1) Hagyományos beépítésű falusias területen az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen.
(2) Az utcai épület esetében magastető építendő 32-45 fokos hajlásszöggel, udvari épület esetében nincs megkötve.
(3) A tetőhéjalás magastető esetén hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag lehet. A harsány színű, faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
(4) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
(5) A homlokzatfelújítás csak a közterületről látható épülethomlokzat egészére kiterjedően történhet.
(6) A homlokzatokon a településen hagyományos színezés és díszítés alkalmazható.
(7) Saroktelek esetén a lakóépület mindkét utcai homlokzata az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal alakítható ki.
(8) A lakótelken épülő gazdasági-kiszolgáló épületek a lakóépülettel azonos, vagy azzal harmonizáló megjelenésű homlokzatképzéssel létesíthetők.
(9) A közterületi telekhatárra épített jellegű kerítés építendő, a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.
(10) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak, kerítéseinek színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.
(11) Előkert nélküli beépítésen elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.
19. § (1) Újabb beépítésű falusias területen az új épületek, vagy épületbővítések tömege és annak arányai a környezetében már meglévő épületekhez illeszkedve alakítható ki.
(2) Az utcai épület esetében magastető építendő 32-45 fokos hajlásszöggel, udvari épület esetében nincs megkötve.
(3) A tetőhéjalás magastető esetén hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag lehet.
(4) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
(5) Az egy telken lévő építmények tömegei és homlokzatai úgy alakítható ki, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.
(6) A homlokzatokon a településen hagyományos színezés és díszítés alkalmazható.
(7) A közterületi telekhatárra épített jellegű kerítés építendő, a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.
20. § (1) Gazdasági területen az épületek, építmények az adott terület építési hagyományainak megfelelően tájba illően alakítható ki.
(2) Tetőfedés színeként természetes színek (zöld és árnyalatai, barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók.
(3) A közterület felőli kerítés épített jellegű lehet.
(4) Az építési vonalra (előkertbe) építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok stb.) takarásáról gondoskodni kell (egyéb épület, örökzöld növényzet).
21. § (1) Kertes területen az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse.
(2) A területen nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület építhető, tetőhajlásszöge 30°‐45° között lehet.
(3) A kerítés anyaga lábazat nélküli, fa vagy fém oszloprendszerű, áttört kialakítású, a környező tájba semleges látvánnyal illeszkedő lehet. A kerítés kiváltható cserjéből telepített, áthatolhatatlan cserjesáv telepítésével.
22. § (1) Külterületen az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse.
(2) A halastavak területén (halgazdasági terület) az elhelyezhető építményekre vonatkozó előírások:
a) 30-45 fok hajlásszögű magastetővel fedett épület elsősorban égetett agyagcserép, vagy a színében és felületében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyagú héjalás,
b) tájbaillő színezés.
(3) A horgásztó területén az elhelyezhető építményekre vonatkozó előírások:
a) 30-45 fok hajlásszögű magastetővel fedett épület hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a színében és felületében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyagú héjalás, vagy nádfedés,
b) hagyományos homlokzatszínezés.
(4) A tájbaillesztés érdekében a rálátási irányba nyitott telekhatárok mentén, az épület, építmény takarására honos fa- és cserjefajok telepítendők.
12. Táj- és természetvédelmi területekre vonatkozó építészeti követelmények
23. § (1) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző anyaghasználattal valósulhat meg az építés.
(2) A homlokzatokon olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők. A rikító színek használatát kerülni kell.
(3) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – lehet elhelyezni.
13. Településképi szempontból meghatározó területeken a közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
24. § (1) A 18 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni.
(2) Közlekedési terület fásítása, új fasor telepítése kertépítészeti terv alapján történhet.
(3) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során őshonos fajokat kell alkalmazni.
(4) Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.
(5) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:
a) Árusítópavilon magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.
b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakítással létesíthetők. Egyedi tervezésű építmény hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.
14. Településképi szempontból meghatározó területeken a zöldfelület kialakításának követelményei
25. § (1) ) A településképi szempontból meghatározó területeken tájban honos és a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.
(2) Fát, 3 m-nél magasabbra növő bokrot a szomszédos, nem közterületi telek határához belterületen legalább a várható koronaátmérő felének megfelelő távolságra kell ültetni, épülettől legalább 3 m-rel kell elmaradni.
(3) A településképi szempontból meghatározó területeken, a tájidegen, invazív növényfajok nem alkalmazhatók. A kerülendő inváziós növényfajok listája függelékként e rendelethez csatolandó.
15. Helyi egyedi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó építészeti követelmények
26. § (1) Helyi védettségű épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:
a) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők;
b) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, - illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje. Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 10 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
c) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
d) Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.
e) A gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése helyi egyedi védelem alatt álló építmények valamennyi homlokzatán tilos.
f) Reklámcélú építmény, reklámhordozó, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte levő közterületen nem helyezhető el.
g) A helyi védelem alatt álló épületen cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.
(2) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.
16. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó szabályok
27. § (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek: a 13. § (1) bekezdés a)-b) pontjában és a (3) bekezdésében meghatározott területek, valamint „mocsár”, „halastó” „erdő” művelési ágú területek.
(2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezése – a környezetbe illesztés feltételeivel – elsősorban alkalmas területek: a 13. § (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott területek, az (1) bekezdés figyelembevételével.
28. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.
(2) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
29. § A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembe vétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:
a) kerülni kell a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;
b) a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van;
c) az utcákat amennyire csak lehet egyenletesen, és amennyire csak lehet, alacsony intenzitással világítandók meg;
d) a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető.
17. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
30. § (1) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.
(2) A csapadékvíz-, ill. szennyvíz-elvezetés, tárolás módjának és kezelésének építményei, műtárgyai a közterületet sem műszakilag, sem településképvédelmi szempontból nem zavaró módon alakítandók ki.
18. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára vonatkozó általános településképi követelmények
31. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen reklámok, reklámhordozók, cég-, címtáblák és cégérek csak a jelen rendeletben előírt célra és módon, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben meghatározott területfelhasználású területen és módon.
(2) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó rendszer helyezhető el.
(3) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.
32. § Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.
19. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények
33. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(2) Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.
(3) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
(4) Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t.
20. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények
34. § (1) A 13. § (3) bekezdésében meghatározott településképi szempontból kiemelt területeken reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.
(2) A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.
(3) Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.
(4) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
(5) Plakát, falragasz az épületek közterület felé néző homlokzatain nem helyezhető el.
(6) Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges
35. § (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
(2) Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:
a) a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,
b) nem alakítható ki villogó effektussal, illetve
c) a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.
(3) Belterületen 1,0 m²-es nagyságot meghaladó reklám, reklámhordozó szerkezet nem helyezhető el, és nem engedélyezhető 1,0 m² felületet meghaladó reklámjellegű homlokzatfestés sem.
21. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
36. § (1) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
f) gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk.
(2) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada az (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.
(3) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés.
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
37. § (1) A település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester - szakmai konzultáció keretében tájékoztatást ad a településképi követelményekről.
(2) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni:
a) Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) a Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
b) Közterületen kapubeálló, híd építése, átépítése esetén.
c) Új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:
ca) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,
cb) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.
(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,
b) a tervezett építési tevékenység helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
c) az építési tevékenység rövid leírását,
d) az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.
(4) A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.
(5) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell lefolytatni.
(6) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.
A településképi véleményezési eljárás
22. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
38. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:
a) új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően,
b) meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.
23. A településképi véleményezési eljárás szabályai
39. § (1) Településképi véleményezési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak szerint kerül lefolytatásra.
(2) A polgármester véleménye a 38. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.
40. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet az e rendelet 4. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az az ÉTDR tárhelyére fel kell tölteni.
(2) A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni a Korm. rendeletben meghatározott tartalommal.
(3) A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.
(4) A polgármester véleményében a tervezett építési tevékenységet
a) engedélyezésre – feltétel nélkül, vagy feltétel meghatározásával – javasolja, vagy
b) engedélyezésre nem javasolja, ha
ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknak, vagy
bb) a főépítész szakmai álláspontja a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.
(5) A polgármester a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek.
A településképi bejelentési eljárás
24. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
41. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül:
a) Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén.
b) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
c) Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése esetén, amennyiben közterületről látható.
d) Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése esetén.
(2) A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
a) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén,
b) az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználata korábbi rendeltetéshez képest
ba) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,
bb) többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,
bc) amennyiben a meglévő lakó rendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra,
bd) érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,
be) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát;
c) védett érték közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere, valamint előtető építése esetén;
d) védett értéken cégér, üzletfelirat stb. elhelyezése tekintetében;
e) reklámok, reklámhordozók elhelyezésével, átalakításával kapcsolatban.
25. A településképi bejelentési eljárás vizsgálati szempontjai
42. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma
a) megfelel-e az e rendeletben foglalt előírásoknak,
b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
c) a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(3) Az építmény, épületrész megjelenésével, kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez.
(4) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:
a) környezetéhez igazodik;
b) a település építészeti karakterét megőrzi;
c) a meglévő formakultúrát megtartja;
d) léptékhelyes épülettömeget eredményez; továbbá
e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
(5) A polgármester a tervezett építési tevékenységet a jogszabályban előírt határidőn belül hatósági határozatban, a Korm. rendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Korm. rendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja.
26. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
43. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.
(2) A kérelmet Baksa Község Polgármesteréhez a Korm. rendelet 26/B. § (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tartalommal, a 41. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani, az e rendelet 5. mellékletét képező kérelem benyújtásával.
(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
(4) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését és a döntés ellenőrzését - amennyiben a településen önkormányzati főépítész van alkalmazásában - az önkormányzati főépítész készíti elő.
(5) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Baksa Község Önkormányzatának Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.
A településképi kötelezés, a településkép-védelmi bírság
44. § (1) Településképi követelmény megszegésének minősül:
a) az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás, valamint
b) a 43. § (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása,
c) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése.
(2) A településképi követelmények megszegése esetén a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlantulajdonost az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, egyidejűleg 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírságot szabhat ki.
(4) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(5) A bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.
(6) A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásai az irányadók.
Záró rendelkezések
27. Hatályba léptető rendelkezések
45. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásban kell alkalmazni.
28. Hatályon kívül helyező rendelkezések
46. § (1) Hatályát veszti Baksa Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 10/2012. (VII.12.) rendeletének alábbi rendelkezései:
a) 3. § (2) bekezdés a) pontja.
b) 8. § (3) bekezdés a) pont al)-am) alpontja és ao) alpont „épített jellegű” és „a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával” szövegrésze, b) pont bl)-bm) alpontja és bo) alpont „épített jellegű” és „a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával” szövegrésze, c) pont cj) alpontja és ck) alpont „épített jellegű” és „a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával” szövegrésze, d) pont dl)-dn) alpontja és dp) alpont „épített jellegű” és „a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával” szövegrésze, e) pont el)-en) alpontja, (5)-(6) bekezdése;
c) 12. § (4)-(7) bekezdése;
d) 14. § (3) bekezdés b) pontja;
e) 16. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja;
f) 17. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontja, (6) bekezdés d)-e) pontja;
g) 18. § (6) bekezdés e)-f) pontja;
h) 19. § (5) bekezdés a) pont „magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával” szövegrésze, b) pont első mondata, második mondat „hagyományos építőanyagok felhasználásával” szövegrésze;
i) 20. § (1) bekezdése;
j) 3. függeléke.
(2) Hatályát veszti Baksa Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 10/2017. (X.2.) önkormányzati rendelete.
(3) Hatályát veszti Baksa Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámelhelyezésekről szóló 11/2017. (X.2.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
Cím |
Hrsz |
Védett érték |
|
1. |
Hunyadi János u. 24. |
220 |
Rk. templom |
2. |
Szabadság utca |
111 |
kőkereszt |
3. |
Temető |
038 |
kőkereszt |
4. |
Rádfai út |
233 |
víztorony |
2. melléklet
3. melléklet
azonosító |
település |
lelőhely-szám |
név |
védelem |
HRSZ |
|---|---|---|---|---|---|
20082 |
Baksa |
1 |
Tésenyi-bogádi útkereszteződés |
szakmai |
054/5, 054/7, 054/6, 054/8, 054/9, 054/10 |
20083 |
Baksa |
2 |
Rádfa-puszta |
szakmai |
075/3, 075/18, 077/1, 078/1, 078/3, 078/7, 078/11, 078/13, 087, 088/2, 078/6, 078/5 |
47060 |
Baksa |
4 |
Belterület |
nyilvántartott |
88, 89, 92, 93, 94, 95, 96, 97, 98, 99, 100, 101, 102, 103, 105, 106, 107, 108, 109/1, 110, 112, 113, 114, 115, 116, 117, 118, 119, 035/27, 85, 86, 87, 84 |
47063 |
Baksa |
5 |
Puszta-vég |
szakmai |
035/13, 035/15 |
47064 |
Baksa |
6 |
Vágási-dűlő |
szakmai |
035/2, 035/15 |
47069 |
Baksa |
7 |
Vágás |
szakmai |
035/2, 040, 035/15 |
47070 |
Baksa |
8 |
Lőtértől északra |
szakmai |
035/14, 035/15 |
47123 |
Baksa |
9 |
Új temető |
nyilvántartott |
044/1, 044/2, 044/3, 044/4 |
47125 |
Baksa |
10 |
Halastavak-észak |
szakmai |
045/3, 045/4 |
47126 |
Baksa |
11 |
Halastavak-dél |
nyilvántartott |
045/3, 045/2 |
47127 |
Baksa |
12 |
Réti-dűlő |
nyilvántartott |
064/3, 064/4, 064/5, 064/6, 064/7, 066, 068/1, 068/5, 068/6, 069, 071/3, 071/15, 071/16, 071/17, 071/21, 071/22, 064/8 |
4. melléklet
1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:
2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:
4. Az ingatlan adatai:
5. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):
6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:
7. A kérelemhez csatolt mellékletek:
8. ÉTDR azonosító:
5. melléklet
1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:
2. A tervezett építési tevékenység, reklámok, reklámhordozók vagy rendeltetésváltoztatás helye, a telek helyrajzi száma:
3. A folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölése:
4. Az ingatlan adatai:
5. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):
6. Az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartama:
7. A kérelemhez csatolt mellékletek:
1. függelék
A |
B |
|
|---|---|---|
Magyar név |
Tudományos név |
|
1. |
fehér akác |
Robinia pseudoacacia |
2. |
mirigyes bálványfa |
Ailanthus altissima |
3. |
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
4. |
zöld juhar |
Acer negundo |
5. |
amerikai kőris |
Fraxinus americana |
6. |
kései meggy |
Prunus serotina |
7. |
kanadai nyár |
Populus x canadensis |
8. |
nyugati ostorfa |
Celtis occidentalis |
9. |
cserjés gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
10. |
kisvirágú nebáncsvirág |
Impatiens parviflora |
11. |
bíbor nebáncsvirág |
Impatiens grandiflora |
12. |
japánkeserűfű-fajok |
Fallopia spp. |
13. |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
14. |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
15. |
közönséges selyemkóró |
Solidago canadensis |
16. |
ürömlevelű parlagfű |
Ambrosia artemisiiflora |
17. |
arany ribiszke |
Ribes aureum |
18. |
adventív szőlőfajok |
Vitis-hibridek |
19. |
vadszőlőfajok |
Parthenocissus spp. |
20. |
süntök |
Echinocystis lobata |
21. |
észak-amerikai őszirózsák |
Aster spp. |
22. |
magas kúpvirág |
Rudbeckia laciniata |
23. |
vadcsicsóka |
Helianthus tuberosus s. l. |
24. |
olasz szerbtövis |
Xanthium strumaium subsp. italicum |
25. |
amerikai karmazsinbogyó/amerikai alkörmös |
Phytholacca americana |
26. |
kínai karmazsinbogyó/kínai alkörmös |
Phytholacca esculenta |
27. |
japán komló |
Humulus japonicus |
28. |
átoktüske |
Cenchrus incertus |
29. |
nem hazai tündérrózsa fajok |
|
30. |
kanadai átokhínár |
Elodea canadensis |
31. |
aprólevelű átokhínár/vékonylevelű átokhínár |
Elodea nuttallii |
32. |
moszatpáfrányfajok |
Azolla mexicana, Azolla filiculoides |
33. |
borfa/ tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
34. |
karolinai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
35. |
közönséges vízijácint |
Eichhornia crassipes |
36. |
perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
37. |
kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
38. |
Szosznovszkij-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
39. |
hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
40. |
nagy fodros-átokhínár |
Lagarosiphon major |
41. |
nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
42. |
sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
43. |
sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
44. |
közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
45. |
felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
46. |
keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
47. |
ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
48. |
kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana |
49. |
aligátorfű |
Alternanthera philoxeroides |
50. |
óriásrebarbara |
Gunnera tinctoria |
51. |
tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
52. |
Alternanthera philoxeroides |