Drávaszabolcs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32. § (1) és (3) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. §

(1) E rendelet célja, hogy Drávaszabolcs község közigazgatási területén a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében, figyelemmel az önkormányzat teherbíró képességére meghatározza a képviselő-testület által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.

(2) A képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban keresőtevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni, mivel az egyének, a családok és a helyi közösség aktivitása nélkülözhetetlen feltétel a szociális biztonság megteremtése szempontjából.

2. A rendelet hatálya

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Drávaszabolcs község illetékességi területén életvitelszerűen tartózkodó, a község területén bejelentett lakcímmel rendelkező, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában meghatározott személyekre.

(2) Az életvitelszerű tartózkodás ellenőrzése érdekében a kérelmezőnél/jogosultnál környezettanulmány végezhető.

3. Értelmező rendelkezések

3. §

(1) E rendelet alkalmazásában lakcím: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint a bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely.

(2) Az (1) bekezdésében nem szabályozott fogalmak tekintetében az Szt. 4. § rendelkezései az irányadók.

4. Az ellátások formái

4. §

(1) A képviselő-testület az Szt. rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, e rendeletben szabályozott feltételek alapján az alábbi települési támogatásokat nyújtja:

a) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás (a továbbiakban: lakhatási támogatás),

b) gyógyszertámogatás,

c) rendkívüli települési támogatás.

(2) A képviselő-testület az Szt. 48. §-ban meghatározott módon és feltételek mellett gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről.

(3) A személyes gondoskodás körébe tartozó, az önkormányzat által kötelezően biztosítandó szociális alapszolgáltatásokat az önkormányzat e rendeletben meghatározott módon nyújtja. Az önkormányzat a következő alapszolgáltatásokat nyújtja:

a) szociális étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés.

5. Hatásköri rendelkezések

5. §

(1) Az átmeneti létfenntartási gondok enyhítéséhez nyújtott eseti támogatást a kérelmező létfenntartását azonnal veszélyeztető helyzet esetén a polgármester is megállapíthatja a kérelmező részére, ebben az esetben a képviselő-testület utólagos tájékoztatása szükséges.^[1]

(2) A képviselő-testület a települési támogatás megállapítása iránti kérelem esetleges hiánypótoltatásával kapcsolatos hatáskört a polgármesterre ruházza át (kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, eljárás megszüntetése, kérelem elbírálása).^[2]

(3) A köztemetésről a képviselő-testület gondoskodik.

(4) Az önkormányzat által kötelezően biztosítandó szociális alapszolgáltatások biztosítása az e rendeletben megjelölt Társulások útján történik.

6. Eljárási rendelkezések

6. §

(1) A települési támogatás iránti kérelmeket a Kovácshidai Közös Önkormányzati Hivatal Drávaszabolcsi Kirendeltségén, az ott rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A kérelmező a kérelemben a saját, valamint a vele közös háztartásban élő személyek jövedelmi viszonyairól nyilatkozik, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó igazolást vagy annak másolatát a kérelemhez csatolja. A jövedelem meghatározásánál az Szt. jövedelemszámításra vonatkozó rendelkezéseit szükséges alkalmazni.

(3) A kérelmező a kérelemben nyilatkozik továbbá a saját, valamint a vele közös háztartásban élő személyek vagyoni viszonyairól. A vagyon meghatározásánál az Szt. rendelkezéseit szükséges alkalmazni azzal, hogy amennyiben a kérelmező, illetve a vele közös háztartásban élő személy az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hasznosítható vagyonnal rendelkezik, kérelmező települési támogatásra nem jogosult.

(4) Jövedelemigazolásnak kell tekinteni a munkáltató által kiadott jövedelemigazoláson felül a tárgyévi nyugdíjról szóló igazolást, társadalombiztosítási ellátás esetében a havi járandóságról igazolást.

(5) A kérelemhez a fentiekben meghatározott jövedelemigazoláson túl mellékelni kell:

a) álláskereső vagy munkanélküli esetén a Baranya Megyei Kormányhivatal Siklósi Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége által kiadott igazolást, hatósági bizonyítványt arról, hogy a kérelmező a kérelem benyújtásakor regisztrált álláskereső,

b) szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot, a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági vagy gyámhivatali határozatot,

c) a kérelmező háztartásában élő, a középfokú vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról.

(6) A szociális rászorultsági feltételek ellenőrzése érdekében a kérelmezőnél környezettanulmány végezhető.

(7) Az Szt. 17. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően a jogosulatlanul vagy rosszhiszeműen igénybe vett ellátást az igénybevevő köteles megtéríteni.

7. §

A Társulások által nyújtott szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket az egyes ellátások szakmai programjában/házirendjében meghatározott módon szükséges benyújtani.

8. §

A települési támogatás megállapítása iránti eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit szükséges alkalmazni.

II. fejezet

A települési támogatások

7. A lakhatási támogatás

9. §

(1) A lakhatási támogatás a villanyáram-, a gázfogyasztás költségei viseléséhez, kizárólag természetben nyújtott támogatás.

(2) A képviselő-testület annak a személynek nyújt lakhatási támogatást, akinek a háztartásában

a) az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 125 %-át, vagy

b) egyedül élő kérelmező esetében nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(3) A lakhatási támogatás mértéke

a) 7.000,- Ft, ha az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 100 %-át,

b) 3.000,- Ft, ha az egy főre eső jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 100 %-át, de a 125 %-át nem,

c) 7.000,- Ft egyedül élő kérelmező esetében, ha a jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át,

d) 3.000,- Ft egyedül élő kérelmező esetében, ha a jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át, de a 200 %-át nem.

(4) A lakhatási támogatás nyújtása természetben, a szolgáltatónak történő utalással történik. Ha a kérelmező részére megállapított támogatás mértéke meghaladja az (1) bekezdésben meghatározott valamennyi költséget és díjat; a támogatás maximális mértéke az ott meghatározott valamennyi költség és díj együttes összege.

10. §

(1) A lakhatási támogatás iránti kérelemhez a 6. § (5) bekezdésében meghatározottakon túl szükséges csatolni a 9. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatásokat nyújtó azon közüzemi szolgáltató számláját, amelyre a kérelmező a lakhatási támogatás utalását kéri; valamint a lakásban lakás jogcímét igazoló okiratot (tulajdoni lap, adásvételi szerződés, bérleti szerződés, szívességi lakáshasználatot igazoló dokumentum).

(2) Abban az esetben, ha a kérelmező részére a lakhatási támogatás megállapításra kerül, a lakhatási támogatás iránti jogosultságot a kérelem benyújtását követő hónap első napjától szükséges megállapítani.

(3) A lakhatási támogatás a kérelemben megjelölt, de legfeljebb hat hónap időtartamra állapítható meg.

(4) A lakhatási támogatás ugyanazon lakás esetében elsősorban csak egy kérelmező részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Amennyiben ugyanazon lakásban bizonyíthatóan (pl.: almérők) több, külön élő és gazdálkodó háztartás van, több kérelmező részére is megállapítható a lakhatási támogatás.

(5) A lakhatási támogatás nem állapítható meg annak, akinek a részére e rendelet hatályba lépését megelőzően normatív lakásfenntartási támogatás került megállapításra, a jogosultsága fennállásáig.

8. Gyógyszertámogatás

11. §

(1) A képviselő-testület gyógyszertámogatás formájában települési támogatást nyújt azon kérelmezők részére, akik az Szt. szerinti közgyógyellátásra nem jogosultak, de egészségi állapotuk, diagnosztizált krónikus betegségük miatt rendszeres gyógyszerszedésre szorulnak.

(2) A képviselő-testület annak a személynek nyújt gyógyszertámogatást, akinek a háztartásában az igazolt gyógyszerköltség meghaladja a háztartás összjövedelmének a 25 %-át, és az egy főre eső jövedelem

a) 3 vagy több tagú háztartás esetében nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 125 %-át, b) 2 tagú háztartás esetében nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,

c) vagy egyedül élő kérelmező esetében nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át. A gyógyszertámogatás egy háztartásban csak egy kérelmező részére állapítható meg.

(3) A gyógyszertámogatás iránti kérelemhez a 6. § (5) bekezdésében meghatározottakon túl szükséges csatolni a gyógyszertár által beárazott, az egészségi állapothoz, betegséghez közvetlenül kapcsolódó gyógyszereket tartalmazó háziorvosi igazolást.

(4) A gyógyszertámogatás mértéke:

a) a (2) bekezdés a) pontja esetében 6.000,- Ft,

b) a (2) bekezdés b) pontja esetében 3.000,- Ft,

c) a (2) bekezdés c) pontja esetében 2.000,- Ft.

(5) A gyógyszertámogatás három hónap időtartamra kerül megállapításra azzal, hogy amennyiben a jogosult részére ezen időtartam alatt közgyógyellátás kerül megállapításra, a részére megállapított gyógyszertámogatást meg kell szüntetni.

(6) A gyógyszertámogatás nem állapítható meg annak, akinek e rendelet hatályba lépése előtt az Szt. 50. § (3) bekezdése szerinti méltányos közgyógyellátás került megállapításra, a jogosultsága fennállásáig.

(7) Abban az esetben, ha a kérelmező részére a gyógyszertámogatás megállapításra kerül, a gyógyszertámogatás iránti jogosultságot a kérelem benyújtását követő hónap első napjától szükséges megállapítani.

(8) A gyógyszertámogatás kifizetése utólag, havonta, a gyógyszerköltséget igazoló számlák vagy háziorvosi igazolás alapján házipénztárból történik. Abban az esetben ha az adott hónapban a kifizetendő gyógyszertámogatás mértéke nem éri el a megállapított gyógyszertámogatás mértékét, a gyógyszertámogatás maximális mértéke az adott hónapban kifizetendő gyógyszertámogatás összege.

9. A rendkívüli települési támogatás

12. §

(1) A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére e rendeletben meghatározottak szerint rendkívüli települési támogatást nyújt az alábbiak szerint:

a) halálesetre tekintettel temetési támogatást,

b) betegséghez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, a gyermek iskoláztatásához, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások viseléséhez krízistámogatást,

c) önhibán kívüli átmeneti létfenntartási gondok enyhítéséhez eseti támogatást,

d) méltányossági eseti támogatást.

(2) A krízistámogatás vagy az eseti támogatás ugyanazon kérelmezőnek vagy vele közös háztartásban élő személynek egy éven belül legfeljebb 1 alkalommal nyújtható.

(3) A rendkívüli települési támogatás valamennyi formájának kifizetése a kérelmező által megjelölt módon bankszámlára történő utalással, vagy házipénztári kifizetéssel történik.

13. §

(1) Temetési támogatás nyújtható annak a személynek, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A képviselő-testület annak a személynek nyújt temetési támogatást, akinek a háztartásában

a) az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, vagy

b) egyedül élő kérelmező esetében nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

(3) A temetési támogatás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-a, de elérheti annak teljes összegét. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége minden év elején a szolgáltatást végző által megküldött értesítés alapján kerül megállapításra.

(4) A temetési támogatás iránti kérelemhez a 6. § (5) bekezdésében meghatározottakon túl csatolni kell a temetés költségeiről a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát.

(5) A kérelmet a halálesetet, vagy a halotti anyakönyvi kivonat kiállítását követő 60 napon belül szükséges benyújtani; a határidő elmulasztása jogvesztő.

14. §

(1) A 12. § (1) bekezdés b) pontjában nyújtott krízistámogatásra jogosult az a kérelmező, akinek a háztartásában

a) az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, vagy

b) egyedül élő kérelmező esetében nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

(2) A krízistámogatás összege legalább 5.000,- Ft, legfeljebb 50.000,- Ft.

(3) A krízistámogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. Természetbeni ellátás különösen: élelmiszer, tűzifa, gyógyszer, ruházat, iskolaszerek, tankönyvek megvásárlása.

(4) E § alkalmazásában elemi kárnak minősül a tűz, robbanás, árvíz, belvíz, földrengés okozta kár, valamint a kérelmező tulajdonában álló, lakhatásra használt ingatlan kérelmezőn kívül álló okból történő megrongálódása.

(5) A krízistámogatás megállapítása iránti kérelemhez a 6. § (5) bekezdésében meghatározottakon túl csatolni kell

a) várandós anya gyermekének megtartásához, a gyermek fogadásának előkészítéséhez nyújtott krízistámogatás esetében a szakorvos, vagy a védőnő által kiállított igazolást a várandósság és a terhesgondozás tényéről,

b) a gyermek iskoláztatásához, a beiskolázás költségeihez kapcsolódó számlákat,

c) az elemi kárt igazoló szakhatósági jegyzőkönyvet,

d) a nevelésbe vett gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások viselése esetében gyámhatósági határozatot.

15. §

(1) A 12. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eseti támogatásra jogosult az a kérelmező, akinek a háztartásában

a) az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 125 %-át 3 vagy többtagú háztartás esetében,

b) az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át 2 tagú háztartás esetében, vagy

c) egyedül élő kérelmező esetében nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(2) Az eseti támogatás összege legalább 5.000,- Ft, legfeljebb 50.000,- Ft.

(3) A eseti támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. Természetbeni ellátás különösen: élelmiszer, tűzifa, gyógyszer, ruházat megvásárlása. (

4) A képviselő-testület különös méltánylást érdemlő esetben a körülmények mérlegelésével a 6. § (3) bekezdésében, a 12. § (2) bekezdésében és a 13-15. §-ban leírt feltételektől eltekintve méltányossági eseti támogatást állapíthat meg a kérelmezőnek. A méltányossági eseti támogatás összege legalább 5.000,- Ft, legfeljebb 50.000,- Ft.

III. fejezet

A szociális alapszolgáltatások

10. Szociális étkeztetés

16. §

(1) Napi egyszeri meleg étkezésre jogosult az általa eltartottakkal együtt az, aki kora, egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége, vagy hajléktalansága miatt nem képes önmaga, illetve eltartottja részére a napi egyszeri meleg étkezésről gondoskodni.

(2) Életkorára tekintettel jogosult az étkeztetésre az 55. életévét betöltött kérelmező.

(3) Egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége vagy szenvedélybetegsége okán jogosult az étkeztetésre a kérelmező, ha azt házi-, vagy szakorvosi igazolással alátámasztja.

(4) Hajléktalansága okán jogosult az étkeztetésre az a kérelmező, akit a népességnyilvántartásban hajléktalanként tartanak nyilván.

(5) A képviselő-testület az étkeztetést a Drávaszabolcs, Drávacsehi, Drávapalkonya, Gordisa Óvoda Fenntartó és Szociális Étkeztetést Ellátó Társulás útján a drávaszabolcsi Dráva Kincse Óvoda konyháján keresztül biztosítja.

(6) Az étkeztetésért fizetendő térítési díj mértékét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

11. Házi segítségnyújtás

17. §

(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítésnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) A házi segítségnyújtást az önkormányzat a település rászorultjai részére a Villányi Mikrotérségi Szociális és Gyermekjóléti Társulás útján biztosítja a házi segítségnyújtás alapszolgáltatást.

12. Családsegítés

18. §

(1) A családsegítés célja a szociális vagy mentálhigiénés problémák, egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése.

(2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő Szt. szerinti jelzőrendszer működik.

(3) A családsegítés keretében elsősorban a Szt.-ben meghatározott programokat és szolgáltatásokat kell biztosítani.

(4) Az önkormányzat családsegítés alapszolgáltatást a Villányi Mikrotérségi Szociális és Gyermekjóléti Társulás útján biztosítja.

IV. fejezet

Záró rendelkezések

19. §

(1) E rendelet 2015. március 01. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló 11/2013. (XII. 30.) önkormányzati rendelet.

                   Baráth Attiláné                Ilosfai Péterné dr. Hatvani Edit

polgármester                   jegyző

Elfogadva: 2015.02.24.

Kihirdetve: 2015.02.27.

Záradék:

Egységes szerkezetbe foglalva: Drávaszabolcs, 2019. november 19.

Elfogadva: 2019. november 19.

Kihirdetve: 2019. november 19. 18 óra 45 perckor

Ilosfai Péterné dr. Hatvani Edit

                                                                                                                                jegyző