Drávaszabolcs Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a területfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm.rendelet 28.§-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET - ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. A RENDELET CÉLJA, HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA
   

1.§ (1) E rendelet célja Drávaszabolcs község épített környezetének, sajátos településképének közösségi részvétellel és konszenzussal megállapított védelme és alakítása

1. az építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetés szabályozásával;

2. településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásával;
3. településképi követelmények meghatározásával;
4. településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;
5. településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) E rendelet hatálya Drávaszabolcs Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területére terjed ki.

(3) E rendelet előírásait a helyi építési szabályzattal együtt kell alkalmazni. A helyi építési szabályzat és a rendelet átfedésben lévő rendelkezései között a rendelet tartalma a követendő.

2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
   

2.§ E rendelet alkalmazása során:

1. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Korm. rendeletben meghatározott fogalom.

2. Cégtábla: A vállalkozási tevékenységet folytató ingatlanon elhelyezett cégér, címtábla, cégfelirat, címfelirat, amely a vállalkozás nevét és székhelyét, logóját vagy egyéb adatait tartalmazza.

3. Értékvizsgálat: a helyi védelem megalapozását szolgáló, építész, településmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök szakképzettséggel rendelkező személy vagy szervezet által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és részletesen meghatározza a ténylegesen meglévő, a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes.

4. Helyi védett épület (H1): helyi egyedi védelem alatt álló olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése érdekében, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.

5. Helyi védett műtárgy (H3): védetté nyilvánított a c) pont alatt fel nem sorolt építmény, műtárgy - különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), kereszt, kút, dombormű, kerítés, kapuzat.

6. Védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény: építészmérnök, településmérnök, építőmérnök (statikus), műemlékvédelmi szakmérnök szakképzettséggel rendelkező személy vagy szervezet által készített olyan szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn.

7. illeszkedés elve: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartót, anyaghasználatában és színezésében környezethez alkalmazkodó tervezői metódus.

8. Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz: a) környezetéhez igazodik; b) a település építészeti karakterét megőrzi; c) a meglévő formakultúrát megtartja; d)léptékhelyes épülettömeget eredményez; továbbá e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
   

2. FEJEZET – A HELYI VÉDELEM
   

3. A HELYI VÉDELEM CÉLJA

3.§ (1) A helyi védelem célja Drávaszabolcs község településképe és történelme szempontjából meghatározó műemléki védettséget nem élvező épített értékek, valamint a település építészeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, település- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz-és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

(3) A helyi értékvédelem feladata különösen:

1. a  különleges  oltalmat  igénylő  településszerkezeti,  településképi,  építészeti,  néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, szempontból védelemre érdemes:
   

aa) ntelepüléskarakter, településszerkezetek,

ab)         épületegyüttesek, épületek és épületrészek, építmények, építményhez tartozó földrészlet és annak jellegzetes növényzete,

ac)  településkép, utcaképek és látványok,

ad)         műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, keresztek – továbbiakban együtt védendő értékek – körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.

2. a védendő értékek fenntartása, megújulásuk elősegítése, károsodásának megelőzése illetve elhárítása.
   

(4) Az (1) és (2) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Drávaszabolcs Község Önkormányzat Képviselő-testülete rendeletével a megóvandó épített értékeit helyi védettség alá helyezi.

4. A HELYI VÉDELEM FAJTÁI
   

4.§ (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

1. építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
   

2. táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
   
3. szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
   

4. az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.
   

(3) Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezi a 2. mellékletben meghatározott építményeket, műtárgyakat.

5. A HELYI VÉDELEM MEGÁLLAPÍTÁSA, VALAMINT MEGSZÜNTETÉSE SZABÁLYAI
   

5.§ (1) A helyi védettség megállapítását, illetve annak megszüntetését bármely természetes, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, hivatalból az önkormányzat kezdeményezheti.

(2) A helyi védelem megállapítására vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
   

2. a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
   
3. a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
   
4. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,
   
5. értékvizsgálatot.
   

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
   

2. a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
   
3. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,
   
4. védelem megszüntetését alátámasztó szakvéleményt.
   

(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 30 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja.

(5) A polgármester szükség esetén intézkedhet az értékvizsgálat kiegészítéséről, vagy önálló értékvizsgálat készítéséről.

6.§ (1) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

1. a javaslattal érintett ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,
   
2. műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
3. a kezdeményezőket,
4. az illetékes első fokú építésügyi hatóságot,

(2) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az értékvizsgálat közzétételével egyidejűleg az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá egyedi védelem esetén írásban értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket.

(3) Az ingatlan használójának értesítése a tulajdonos útján történik.

(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek

1. egyedi védelem esetén az értesítés átvételét,

2. területi védelem esetén a hirdetmény közzétételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
   

7.§ (1) A helyi védelem elrendelése, védelem megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a település főépítésze gondoskodik.

(2) A helyi védelem alá helyezésről, vagy a védelem megszüntetéséről a képviselő-testület

1. a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálat, továbbá
   

2. a 6. § (1) bekezdésben meghatározott érdekeltek határidőn belül benyújtott észrevételeinek figyelembevételével dönt.
   

(3) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről egyedi védelem esetén írásban értesíteni kell a 6. § (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, továbbá minden esetben a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(4) A helyi védelem megállapítását, illetve a védelem törlését elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlan-nyilvántartásban a védelem jogi jellegként való feljegyzését, illetve a védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

6. VÉDETT ÉRTÉKEK MEGJELÖLÉSE
   

8.§ A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt, műtárgyat, természeti értéket – annak értékeit nem sértő módon, de a közterületről jól látható módon elhelyezett – az e célra rendszeresített, egységes táblával kell megjelölni

7. A HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉRTÉKEK NYILVÁNTARTÁSA
   

9.§ (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az Önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás kötelezően tartalmazza:

1. a védett érték megnevezését, jelenlegi és egykori rendeltetését,
2. a védett érték védelmi nyilvántartási számát
3. a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése)
4. a védelem típusát,

5. a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó,) és
   

6. a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján.
   

(3) A nyilvántartás az alábbiakkal egészíthető ki:

1. a védett ingatlan helyszínrajza,
2. tulajdonos, kezelő, (bérlő) neve, címe,
3. az épület fotódokumentációja
4. a védelem alapjául szolgáló értékvédelmi javaslat, örökségvédelmi adatlap,
5. a védett érték felmérési tervei – amennyiben ezek beszerezhetők, illetve előállíthatók,

6. minden egyéb adat, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart. (pl. védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek másolata)
   

7. minden, a védelem alá helyezés során keletkezett ügyirat, a védett értékhez fűződő korlátozások
   

8. a védett értékhez kapcsolódó támogatások
   
9. a védett érték állapotfelmérésének adatai
10. a helyreállítási javaslat
11. a védett értékkel kapcsolatos intézkedések (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése)
    

8. A VÉDETTSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ KORLÁTOZÁSOK, KÖTELEZETTSÉGEK
   

10.§ (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) Helyi egyedi védelem alatt álló épületek esetén csak az eredeti építészeti elemekkel összhangban lévő épületszerkezeti változtatások végezhetők.

(4) Helyi egyedi védelem alatt álló építmények nem bonthatók el, a bontásra csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

(5) A helyi védett épületek külső vagy belső felújítási, helyreállítás, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő vagy az építési telkének terepviszonyait és az építési telek beépítettségét megváltoztató munkát – függetlenül attól, hogy az építési engedély alapján, vagy a nélkül végezhető – megkezdeni és végezni, valamint a védett építmény rendeltetését megváltoztatni csak településképi véleményezési eljárás lefolytatása után lehet.

(6) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:

1. egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,
   

2. eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
   
3. ha ismert, eredeti színhatását, ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatását,
   

az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.

3. FEJEZET - A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
   

9. A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK MEGÁLLAPÍTÁSA

11.§ (1) Az önkormányzat a településképi szempontból meghatározó területként (továbbiakban: MT) jelöli ki az eltérő karakterű területeket:

a)           Falusias beépítések (F),

b)           Erdő területek (ET),

c)           Gazdasági - Ipari területek (I).

d)           Központi területek (K)

e)           Egyéb, beépítésre nem szánt területek (E).

f)            Kertvárosias területek (KT)

(2)       Az MT-k lehatárolását a 1. sz. melléklet tartalmazza

10. A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK SZABÁLYAI
    

12.§ Az általános településképi követelmények az összes MT-re vonatkoznak – amennyiben az MT előírásai másképp nem rendelkeznek.

IV. FEJEZET - A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

11. Általános településképi követelmények

13.§ A településképi illeszkedés érdekében új épület építése, meglévő épület átalakítása során különös gondot kell fordítani a magas színvonalú építészeti megoldásokra, az épített és természeti környezet harmóniájára és a humánus, lakható környezet biztosítására.

Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

14.§

(1)          Főépületek, építmények tetőszerkezete nem fedhetők és nem újíthatok fel hullámpala, műanyag hullám-, trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.

(2)          Lakóépületen trapézlemez nem alkalmazható.

(3)          A tetőfedő anyagok közül az élénk (piros, kék, zöld, fehér, sárga) színek nem alkalmazhatók.

(4)          Homlokzatok burkolására és tetőszerkezet héjazataként csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.

(5)          A homlokzatok színezésére a pasztellszíneken kívül további színek nem alkalmazhatók.

(6)          Építmények átszínezésekor nem alkalmazható az építmény egészének színezésével és anyaghasználatával, valamint a szomszédos épületekkel és az utcaképpel nem harmonizáló homlokzat színezés.

11. A HELYI VÉDETT ÉRTÉKEKRE VONATKOZÓ EGYEDI ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK
    

15.§ A településképbe való illeszkedés érdekében tilos olyan építési tevékenységet folytatni, mely eredményeként létrejött épület vagy építmény egésze vagy annak egy része nem illeszkedik a települési környezetre jellemző

a)           tetőidomokhoz, azok formáihoz és irányaihoz,

b)           kialakult párkánymagasságokhoz,

c)           tetőfelépítmények jellegéhez, méretéhez, arányaihoz,

d)           homlokzati- és tömegarányokhoz, tetőhajlásszöghöz, anyaghasználathoz.

16.§           (1) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása a

                   környezet kialakult állapotához igazodjon.

Az épület szélességi és hosszanti méreteit, azok arányait a környezetre jellemző kialakult állapotokhoz igazodóan lehet megválasztani

(2)            Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a kialakult beépítési formához igazodóan lehet meghatározni.

(3)            Lakóépület építésekor, vagy meglévő tetőidom átépítésekor az épületek magas tetővel alakítandók ki.

                   a) a földszintes lakóépület tetőhajlásszöge 30-50 fok között alakítható ki,

                   b) többszintes lakóépület tetőhajlásszöge 20-45 fok között alakítható ki,

                   c) az egyéb funkciójú épületek tetőhajlásszöge 20-45 fok között alakítható ki.

17.§       (1) Utólagos hőszigetelés kivitelezése során a hagyományos

              homlokzatdíszítések megőrzését és helyreállítását szem előtt kell tartani.

(2)Közterületről látható homlokzatok színezéséhez elsősorban pasztell árnyalatú színeket kell alkalmazni.

(3)A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban kell elvégezni.

(4)A külső homlokzatok színezését épületenként egységes koncepció alapján szükséges elvégezni. A homlokzatokon egységes színezést kell alkalmazni és tilos rikító, fényes hatású színeket alkalmazni.

              (5)A nyílászárók és a redőnyök egységes színűek lehetnek.

18.§       (1) A homlokzatok kialakítása során a rendezett településkép érdekében törekedni kell a nyílászárók méret és osztásrendszerének összehangolt tervezésére.

              (2)            Tetőtér beépítés során homlokzatonként csak azonos szemöldökmagasságú tetőtéri ablak építhető be. Kivételt képez ez alól a tető és a kémények megközelítésére szolgáló tetőkibúvó.

19.§ (1) A helyi védett épületen (H1) állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát használó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók.

(2)          Helyi védett épületen (H1) történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtérbeépítésnél, bővítésnél

1. az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani, bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz.
2. az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:

ba)         a homlokzat felületképzését;

bb) a homlokzat díszítő elemeit;

bc)         a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;

bd)         a tornácok kialakítását;

be)         a lábazatot, a lábazati párkányt;

3. az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.

(3) Helyi védett épület (H1) közterületről látható homlokzatán parabolaantenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el.

(4) Helyi védett műtárgyak (H3) felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.

12. A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ TERÜLETI ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK
    

20.§ Az MT-n új épület elhelyezésekor az utcában kialakult általános előkerti méretet, vagy a helyi építési szabályzatban meghatározott előkerti méretet kell alkalmazni.

21.§ (1) Az MT-n utcafronti tömör kerítés is építhető.

(2) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet. Sportpályát határoló labdafogó háló, kerítés 6,0 m magasságig építhető.

(3) A kerítés színének és anyaghasználatának az épülethez illeszkedőnek, megjelenésében ahhoz alkalmazkodónak kell lenni.

(4) „F” területén a telek utcavonalán legfeljebb 1,8 m magas akár tömörfal kerítés létesíthető.

(5) „KT” területén a telek utcavonalán legfeljebb 1,8 m magas elsősorban áttört léckerítés, kovácsoltvas-, vagy acélszelvényekből hegesztett kerítés létesíthető.

(6) „E” területén – különleges beépítésre nem szánt terület és birtokközpont kivételével - kizárólag drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló helyezhető el.

13. A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ EGYEDI ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK
    

22.§ (1) Az épületek fedését a településen jellemző, cserépfedéssel kell megoldani. Fémlemez fedés és egyéb színes anyagok nem használhatók – amennyiben az MT-re vonatkozó előírás másként nem rendelkezik.

(2) Az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, tört fehér és a földszínek, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a fent említett színek mellett az ehhez illeszkedő színek is alkalmazhatók.

(3) Közterületek felől az épületek homlokzatait részlegesen színezéssel ellátni nem lehet, kivéve, ha az épület homlokzati struktúrája, tagozódása ezt lehetővé teszi.

(4) „I” területén az épületeken tetőhéjalásként, épületburkolatként minőségi táblás és elemes fémlemez fedés is alkalmazható.

23.§ (1) Az MT-n kizárólag 25-45° közötti tetőhajlásszögű magastetős épület helyezhető el- amennyiben az MT-re vonatkozó előírás másként nem rendelkezik.

(2)„I” és „E” területén 20°-nál alacsonyabb hajlásszögű magastető is építhető.

24.§ (1) Az épületek közterületi homlokzatán (beleértve a homlokzati tetőfelületet is) szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni nem lehet.

(2) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) – tetőfelületre történő telepítésnél– magastető esetén –a tetősíktól legfeljebb 10°-kal térhet el.

25.§ A kert növényzetének kiválasztásakor az őshonos fajokat előtérbe kell helyezni, a 4. függelék szerint.

14. A TELEPÜLÉS ELLÁTÁSÁT BIZTOSÍTÓ FELSZÍNI ENERGIAELLÁTÁSI ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYEK, MŰTÁRGYAK ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
    

26.§ (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak elhelyezésével kapcsolatban az alábbi előírásokat kell betartani:

a) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátás és elektronikus hírközlési sajátos építmények, a település egész területén elhelyezhetők

b) Hírközlési magaslétesítmény (antenna, adótorony) a település belterületén, illetve külterületi, tájképvédelmi területen, ökológiai hálózat valamely elemével érintett területen, egyéb védett területen nem helyezhető el.

c) Új, vezeték nélküli elektronikus hírközlési és műsorszóró létesítményt és műtárgyat csak a lakott terület határától legalább 500 m távolságban lehet elhelyezni,

d) A belterület már beépített területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamosenergia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén új építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(2) Azokon a területeken, amelyek nem állnak helyi területi védelem alatt:

a) új bekötővezeték csak földkábellel csatlakozhat a gerinchálózathoz,

b) újonnan beépülő területeken az elektronikus és hírközlési hálózat felszín felett nem vezethető.

(3) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése tilos az alábbi területeken:

a) ökológiai hálózat részét képező magterületen, ökológiai folyosón, és puffer területen,

b) tájképvédelmi területen,

c) natura 2000 területen,

d) helyi jelentőségű védett természeti területen,

e) helyi területi védelem alatt álló területen és

f) helyi egyedi védettségű épület 100 m-es környezetében.

(4) Transzformátor állomás:

a) a helyi védett területeken nem helyezhető el

b) helyi területi védelem alatt nem álló területeken kizárólag építményben helyezhető el, amelyet az adott területre előírt anyagokból kell kialakítani, és amely formavilágában illeszkedik a településképhez.

15. A CÉGTÁBLÁKRA ÉS EGYÉB GRAFIKAI ELEMEKRE VONATKOZÓ EGYEDI ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK
    

27.§ (1) A vállalkozások, üzletek cégtáblája, cégére az adott vállalkozás homlokzati felületén a homlokzat síkjával párhuzamosan, arra merőlegesen, vagy az utcai kerítésen helyezhetők el. A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégjelzés a gyalogosok közlekedését nem veszélyeztetheti.

(2) Az épület homlokzatain elhelyezett cégérek az elhelyezési magasság, a betűnagyság és a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelemmel az épület homlokzati architektúrájára.

16. REKLÁMHORDOZÓKRA ÉS EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
    

28.§ (1) Reklámok, reklámhordozók kizárólag közterületen, utcabútor igénybevételével helyezhetők el - a buszmegállók kivételével.

(2) Közművelődési célú hirdető berendezés a közművelődési- és közintézmény homlokzatán legfeljebb 2 m² felületig helyezhető el.

(3) Épületek homlokzatára felfüggesztve csak a kulturális célú rendezvények hirdetését szolgáló reklámhordozók, feliratok helyezhetők el meghatározott időre.

(4) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében – az esemény előtt és annak időtartama alatt – időszakosan, de legfeljebb összesen 12 hétig molinó, plakát, egyéb hirdetés elhelyezhető.

17. TERMÉSZETI ÉRTÉKEKRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
    

29.§ (1) Közterületek, útmenti növényzet vagy védelmi célú zöldsávok telepítésekor elsősorban a táji és környezeti feltételekhez alkalmazkodó, őshonos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni. Az ajánlott és nem javasolt növények jegyzékét a 4. függelék tartalmazza.

(2) A község területén található tájképvédelmi terület határát az 1. melléklet szerinti térkép jelöli. A tájképvédelmi területen csak a meglévő tájhasználathoz igazodó területhasználat folytatható.

(3) A tájképvédelmi területen új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó.

5. FEJEZET – A TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
   

18. A SZAKMAI KONZULTÁCIÓ SZABÁLYAI

30.§ (1) Az Önkormányzat a településképi-védelmi tájékoztatás, a településképi arculati kézikönyv vonatkozó elemeinek megismertetése, valamint a településképi követelmények betartása érdekében szakmai konzultáció lehetőséget biztosít.

(2) A szakmai konzultáció folyamata a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott – papír alapú – kérelemre indul.

(3) A kérelemhez csatolni kell a településképet érintő tervezett tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat tartalmazó leírást.

(4) A szakmai konzultáció a polgármesterrel és/vagy a települési főépítésszel szóban történik, az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen. A konzultációról emlékeztető készül.

19. SZAKMAI KONZULTÁCIÓ KÖTELEZŐ ESETEI
    

31.§ (1) Az építtető vagy megbízottja kérelmére szakmai konzultációt kell biztosítani, ha

1. az építkezés helye MT-n található, vagy a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozik.
   

VI. FEJEZET - A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

20. A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ALKALMAZÁSI KÖRE
    

32.§ (1) A településképi véleményezési eljárás célja Drávaszabolcs község településképi, építészeti értékeinek védelme és a helyi adottságok figyelembevételével igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyezéshez kötött építési munkákkal kapcsolatban a településképi illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése, az épített környezet esztétikus kialakítása.

(2) Településképi véleményezési eljárás (a továbbiakban: véleményezési eljárás) lefolytatása kötelező minden építési, fennmaradási engedélyezési eljáráshoz kötött építési tevékenység esetén.

21. A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI
    

33.§ (1) A polgármester településképi véleménye a települési főépítész szakmai álláspontján alapul.

(2) A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.

(3) A polgármester véleményében a tervezett építési tevékenységet

1. javasolja engedélyezésre (feltétellel vagy anélkül)
2. nem javasolja engedélyezésre, amennyiben
   

ba)         a kérelem vagy melléklete nem felel meg az e rendeletben meghatározottaknak, vagy

bb) a tervezett építési tevékenység nem felel meg a településképi követelményeknek.

(4) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

22. A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉS SZEMPONTJAI
    

34.§ (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell

a) a településképi követelményeknek való megfelelést,

b) a településképi rendelet hiányában a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását,

c) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,

d) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

VII. FEJEZET – A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

23. A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS ALKALMAZÁSI KÖRE
    

35.§ (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le,

a) a helyi védelem alatt álló épületeken, az épület közterületről feltáruló homlokzata, annak színezése, tetőformája és tetőhéjalása megjelenésének megváltoztatása, további előtető létesítése,

b) helyi egyedi védett épületen cégér elhelyezése,

c) a közterületi reklámok és reklámhordozók elhelyezése, valamint antennatorony létesítése esetén.

(2) A polgármester a településképi bejelentéssel kapcsolatos véleményét a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

24. A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI
    

36.§ (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papír alapú – bejelentésre indul.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

1. a bejelentő nevét,
2. a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
3. a tevékenység jellegét:

ca) a folytatni kívánt építési tevékenység megjelölését,

cb) reklám elhelyezés megjelölését,

cc) rendeltetés változás megjelölését,

4. a c) pont szerinti tevékenység helyét, a telek helyrajzi számát,
5. a tevékenység tervezett időtartamát.

(3) A bejelentéshez mellékelt (értékelhető műszaki tartalommal és előadásmóddal készített) dokumentációnak – a kérelem tárgyának megfelelően – tartalmazni kell:

1. a műszaki leírást a telepítésről, az építészeti kialakításról,
2. helyszínrajzot a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,
3. alaprajzot,
4. homlokzatot,
5. utcaképi vázlatot, színtervet, látványtervet.
   

(4) A településképi bejelentési eljárás megindításához a 3. függelék szerinti kérelem használható.

37.§ (1) A polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 8 napon belül a tervezett tevékenység megkezdését

1. hatósági határozatban tudomásul veszi (kikötéssel vagy anélkül), melyről a bejelentőnek igazolást küld, amennyiben a tervezett tevékenység településképileg illeszkedik, továbbá a bejelentés és tervdokumentáció melléklete megfelelő,
2. megtiltja (indokainak ismertetése mellett) amennyiben a tervezett tevékenység településképileg nem illeszkedik vagy a bejelentés és tervdokumentáció melléklete nem megfelelő. A Polgármester figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli megkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire.

(3) A polgármester döntésével szemben a bejelentő Drávaszabolcs Község Önkormányzat Képviselő-testületéhez fellebbezést nyújthat be.

(4) Az igazolás érvényességi ideje

1. meghatározott ideig fennálló építmény vagy reklámhordozó esetén határozott időre szól,
2. állandó építmény vagy rendeltetés módosítás esetén határozatlan időre szól.

(5) Az igazolás érvényességi idejének lejártakor új településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni.

VIII. FEJEZET - A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS

25. A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI

38.§ (1) Településképi kötelezési eljárás (a továbbiakban: kötelezési eljárás) célja a helyi építészeti értékek, településkép védelme érdekében a településképi követelmények betartatása, a meghatározott kötelezettségek teljesítésének biztosítása.

(2) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a bejelentési eljárás körébe tartozó építési munkákkal és rendeltetés-módosításokkal kapcsolatban, amennyiben azok megvalósítása

1. a jogszabályban előírt bejelentés elmulasztásával,
2. a polgármesternek a bejelentés tudomásulvételét megtagadó döntése ellenére, vagy
3. a polgármester által kiadott igazolásban foglalt kikötések teljesítése nélkül vagy csak részleges teljesítésével történt.

(3) A polgármester településképi kötelezés formájában, önkormányzati hatósági döntéssel elrendelheti továbbá:

1. a településképet rontó reklámok, cégérek, hirdető-berendezések felújítását, átalakítását, áthelyezését vagy megszüntetését és eltávolítását, ha azok,
   

aa) elhelyezése nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek, ab) műszaki állapota nem megfelelő,

ac) elhelyezése, mérete, formája, anyaga vagy színezése nem illeszkedik az épület homlokzatának, portáljának, tetőzetének adottságaihoz,

ad) megjelenése nem illeszkedik a településképbe, a településképi látványba, ae) elhelyezésére bejelentés nélkül került sor, valamint ha

ae) a bejelentő a polgármester által kiadott igazolásban foglalt kikötéseket nem vagy csak részben teljesítette;

2. a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését, ha

ba)         műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, homlokzati burkolatai vagy díszítő elemei hiányosak, sérültek,

bb) rendeltetéstől eltérő használata veszélyezteti a védett értékek megőrzését,

bc)         felületképzése, színezése idegen az épület karakterétől és ezzel kedvezőtlenül befolyásolja annak megjelenését, a településképet.

A kötelezési eljárásban a polgármester kötelezheti az érintett ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, az új rendeltetés szerinti használat felfüggesztésére, a reklámok, cégérek megszüntetésére, illetve az igazolásban foglalt kikötések maradéktalan teljesítésére.

39.§ (1) A kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre folytatható le.

(2) Hivatalból történő eljárás (ellenőrzési tevékenység) szabályai:

1. A polgármester az észleléstől számított 15 napon belül megindítja az eljárást az ingatlan tulajdonosának értesítésével az eljárás megindításáról, valamint 10 napon belüli nyilatkozattételre való felhívással.
2. A kötelezési eljárás az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerint történik.

(3) Kérelemre folytatott eljárás szabályai:

1. A kötelezési eljárás lefolytatását minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kérelmezheti, aki Drávaszabolcs község közigazgatási területén érintett.
2. A polgármesternek benyújtandó kérelemnek tartalmaznia kell:
   

ba)         a kérelmező nevét, címét, elérhetőségét, Drávaszabolcs község közigazgatási területével való érintettségét,

bb) a kérelmezendő kötelezési eljárás indoklását.

3. A polgármester a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül értesíti a kérelmezőt

ca) a kötelezési eljárás megindításáról, vagy

cb) a kérelem (érdemi vizsgálat nélküli vagy érdemi vizsgálat utáni) elutasításáról, melyet megindokol.

4. A kötelezési eljárás megindítása után az eljárás szabályai a hivatalból történő eljárás szabályaival megegyeznek.
   

40.§       (1) Az önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben 1 000 000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.

26. A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK MEGSZEGÉSÉNEK ESETEI ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI
    

41.§ (1) A településképi követelmények megszegésének esetei:

1. Az ingatlan tulajdonosa elmulasztja e rendelet ellenére a településképi eljárás kezdeményezését a rendeletben meghatározott bármely esetben.
2. Az ingatlan tulajdonosa a feltétellel vagy anélkül tudomásul vett bejelentéstől eltérően, másként végzi a tevékenységet.
3. Az ingatlan tulajdonosa a hatóság tiltása ellenére településképi követelmény megsértésével végzi a tevékenységet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt településképi követelmények megszegése esetén elbontásra, felújításra vagy átalakításra irányuló kötelezés alkalmazható.

42.§ A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, vagy a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,

1. kötelezési eljárást indít, vagy
2. reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.
   

IX. FEJEZET – ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNTŐ RENDSZER

27. A VÉDETT ÉPÍTMÉNYEK FENNTARTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA
    

43.§ (1) Az Önkormányzat a védetté nyilvánított helyi építészeti értékek település építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való eredeti megjelenésben történő megtartása, fenntartása, védelme, megóvása és jó karbantartottságának biztosítása, valamint az ezek felújításához, helyreállításához nyújtandó önkormányzati támogatást hoz létre.

(2) A támogatás elsősorban

1. tájékoztató füzetek, kiadványok, megjelentetésére, kiállítások támogatására és szervezésére, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére, népszerűsítő előadások megtartására és a védett érték megmentését elősegítő pályázati források lehívására használható fel, vagy
2. a 2. melléklet szerinti védett értékek eredeti megjelenésében történő megtartásához, fenntartásához, védelméhez, megóvásához és jó karbantartottságának biztosításához szükséges anyagi fedezet kiegészítésére szolgál, melyhez az Önkormányzat az éves költségvetésében meghatározott keretösszeget biztosíthat.
   

(3) A támogatás a védett érték

1. állagmegóvására,
2. az eredeti állapotukban való megjelenést biztosító homlokzat, nyílászárók és tető kialakítására, felújítására,
3. az eredeti állapot visszaállítását célzó külső megjelenést felújító rekonstrukcióra,
4. stílusidegen építmények bontására, illetve a belső szerkezeti elemek állagmegóvására, felújítására, rekonstrukciójára, amennyiben ezek az épület védendő homlokzatát illetve tetőszerkezetét érintik,
5. valamint belső épületszerkezeti elemek állagmegóvására, felújítására, rekonstrukciójára nyújtható.

(4) A támogatás pénzügyi forrása (továbbiakban: az Alap):

1. az Önkormányzat által a költségvetésben elkülönített összeg,
2. a magyar és a nemzetközi alapokhoz benyújtott pályázatokon nyert összegek,
3. a vállalkozók és magánszemélyek befizetései, ha a befizető a felhasználásra e célt határozta meg,
4. az Alap pénzeszközeinek ideiglenes lekötéséből származó kamatok,
5. egyéb bevételek.

(5) Az Önkormányzat képviselő-testülete az Alap keretösszegét a költségvetésről szóló rendeletében határozza meg.

28. A TÁMOGATÁS ÉS AZ ALAP FELHASZNÁLÁSA
    

44.§ (1) A támogatás kérelem útján igényelhető. A kérelem a 2. mellékletben szereplő védett érték valamennyi tulajdonosának (továbbiakban: kérelmező) együttes jognyilatkozatával érvényes.

(2) A kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor igazolnia kell a támogatáshoz szükséges önrész rendelkezésre állását.

45.§ (1) A kérelmet az Önkormányzati Hivatalhoz kell benyújtani.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

1. amennyiben a munka építési engedély köteles, az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt,
2. amennyiben a munka nem engedélyköteles:

ba)         a tervezett felújítás részletes leírását,

bb)         helyszínrajzot

bc)         tulajdoni lapot,

bd)         az épület, építmény pontos helyének megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész),

3. a megvalósítást szolgáló tételes költségvetést a munka során felmerülő összes költségről, az önrész és az igényelt összeg részletezésében,
   
4. előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel.
   

46.§ (1) A beérkezett kérelmeket a Képviselő-testület bírálja el. A benyújtott kérelem vonatkozásában egy alkalommal hiánypótlásra van lehetőség.

(2) Csak azok a kérelmek részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtanak be és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.

(3)ámogatás odaítélését követően a kérelemben, valamint a képviselő-testületi határozatban foglalt szempontok alapján szerződést kell kötni, mely tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait.

Drávaszabolcs, 2017. december 21.

Baráth Attiláné

    polgármester

Ilosfai Péterné dr. Hatvani Edit

     jegyző