Egerág Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2007. (IX. 25.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2007. 09. 25- 2016. 02. 28Egerág Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2007. (IX. 25.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2007.09.25.
A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket. Mindezeket alapul véve és szem előtt tartva Egerág Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. Egerág Község Önkormányzata (továbbiakban: képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló és módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban Ötv.) 18. §. (1) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján a –szervezeti és működési szabályzatára (továbbiakban SZMSZ) – a következő rendelet alkotja.
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS
Az önkormányzat és jelképei
1. § (1) A képviselő-testület és szervei számára az Ötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Egerág Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: Egerág
Pontos címe: 7763 Egerág, Szabadság tér 1.
Adószáma: 15331122-1-02
(3) Illetékességi terület: Egerág község közigazgatási területe.
3. § Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
4. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.
5. § (1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörében nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban.
(2) Önkormányzati döntést
a) a helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve annak felhatalmazására
- bizottságai,
- polgármester,
- társulás
b) illetőleg a helyi népszavazás hozhat.
6. § A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a Pécsi Kistérséggel. A koordináció keretében közvetlen cél a Pécsi Kistérségi tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a körjegyző feladata.
II. Fejezet
A képviselő-testület feladat- és hatásköre
7. § Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg, melyeket a jelen rendeletben vagy más önkormányzati rendeletben megállapított szabályok szerint a képviselő-testület a polgármesterre, az állandó bizottságokra vagy önkormányzati társulásra átruházhat.
8. § A települési önkormányzat képviselő-testületének törvények által előírt kötelező önkormányzati feladat- és hatáskörei:
(1) Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében különösen:
- a településrendezés és településfejlesztés,
- az épített és természeti környezet védelme,
- a lakásgazdálkodás,
- a vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés és csatornázás,
- a helyi közterületek, közutak fenntartása,
- a helyi köztisztaság biztosítása
- közreműködés az energiaszolgáltatásban,
- közreműködés a foglalkoztatás megoldásában,
- gondoskodás a gyermek- és ifjúsági feladatokról,
- a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása,
- az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elősegítése.
(2) Az önkormányzat köteles gondoskodni:
- az egészséges ivóvízellátásról,
- az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, a napközi ellátásról,
- az egészségügyi és szociális alapellátásról,
- a közvilágításról,
- a helyi közutak és köztemető fenntartásáról,
- a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről,
- a helyi közigazgatási, államigazgatási feladatok szakszerű ellátásáról,
- a hulladékgazdálkodásról,
- a helyi közösségi tér biztosításáról
- körjegyzőség működtetéséről.
9. § Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelően és ezen túlmenően a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik: (36. § (5) bek.-ben foglalt kivétellel).
- az önkormányzati rendeletalkotás,
- az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,
- a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,
- a helyi népszavazás kiírása,
- az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása,
- a gazdasági program megállapítása és végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása,
- megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozás,
- kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása,
- önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,
- intézmény és (önkormányzati) vállalkozás céljára gazdasági társaság vagy szövetkezet alapítása,
- közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szobor állítása,
- eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
- felterjesztési jog gyakorlása (általánosságban: véleménynyilvánítás azokban az ügyekben, amelyekben a törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő),
- a népi ülnökök megválasztása,
- állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti,
- amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
10. § A képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt az Ötv. 18. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek alapján mondhatja ki az önfeloszlatását.
11. § (1) A képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
(2) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a gyakorló szervezetett beszámoltathatja.
(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruháztatók.
(4) Az átruházott hatáskör gyakorlója – az e kereten belül tett – intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő – rendes – ülésen beszámol.
12. § A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról az átruházhatóság törvényi feltételeiről a körjegyző a képviselő-testületet a napirend előtti feladatok keretén belül tájékoztatja.
III. Fejezet
A képviselő-testület működése
13. § A képviselő-testület összehívása
(1) A képviselő-testület tagjainak száma: 8 fő (polgármesterrel együtt).
(2) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(3) A képviselő-testület összehívását a Közigazgatási Hivatal vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja. A testületi ülést általában minden hónap 2. hetének hétfői napjára kell összehívni.
(4) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
- a települési képviselőket,
- a bizottságok elnökeit,
- a körjegyzőt,
- akit a polgármester megjelöl.
(5) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(6) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a bizottságok elnökeit,
b) a körjegyzőt,
c) a képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött lakossági szervezetek képviselőit,
d) akit a polgármester meghívott.
(7) Az ülésre vonatkozó meghívót a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.
A helyben szokásos módon a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét a meghívó kifüggesztésével közzé kell tenni a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján is.
(8) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább ¼-ének, vagy bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára. Ilyen sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 4 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
(9) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 8 nappal az ülés előtt – a helyben szokásos módon – nyilvánosságra kell hozni.
14. § (1) A képviselő-testület a munkaterven alapuló rend szerint végzi munkáját.
(2) A munkatervet minden év január 31-ig a polgármester állítja össze, és azt a képviselő-testület határozattal elfogadja.
(3) A munkaterv tartalmazza:
- a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét,
- a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét.
15. §
A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai:
(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, vagyonnyilatkozati eljárás tárgyalásakor.
b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeit sértene.
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, és a körjegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
(4) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.
(5) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,
b) megállapítja az ülés határozatképességét,
c) előterjeszti az ülés napirendjét.
(6) A képviselő-testület a napirend elfogadásáról külön szavazással határoz.
16. §
Az előterjesztés
(1) A testületi ülésre az előterjesztés írásban, szóban vagy elektronikus úton kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(2) Az előterjesztés főbb elemei:
a) Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják.
b) A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehatásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével.
17. §
A sürgősségi indítvány
(1) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára –minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.
(2) E sürgősségi indítványok benyújtásának a feltételei:
a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél.
Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a körjegyző.
b) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.
c) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják.
18. §
A vita, szavazás
(1) A polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.
(2) Az önkormányzati bizottságok bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthatnak be a képviselő-testülethez.
(3) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(4) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.
(5) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a körjegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(6) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében -, majd az eredeti határozati javaslatról.
(7) A javaslat elfogadásához a jelen lévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelen lévőnek kell tekinteni.
(8) Szavazategyenlőség esetén az elnök szünetet rendel el, majd újra elrendelheti a szavazást.
(9) Minősített többség szükséges:
a) önkormányzati rendeletalkotáshoz,
b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz ,
c) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz,
d) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,
e) intézmény alapításához, átalakításához, megszüntetéséhez,
f) zárt ülés elrendeléséhez,
g) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,
h) a polgármester elleni kereset benyújtásához,
i) a körjegyző kinevezéséhez,
j) hitelfelvételhez,
k) önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítése, megterhelése,
l) helyi népszavazás kiírása,
m) képviselő kizárása döntéshozatalból,
n) titkos szavazás.
(9) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.
(11) A titkos szavazást a körjegyző bonyolítja le, és a szavazás szavazólappal történik. A szavazatok számlálásáról a körjegyző gondoskodik. A szavazás a körjegyző által felülbélyegzett szavazólapra „igen”, „nem”, „tartózkodom” szöveg felírásával történik.
(12) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:
- azt a képviselő-testület jelenlévő tagjainak kétharmada indítványozza,
- azt a polgármester, a bizottsági elnök kéri.
A névszerinti szavazásról a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
Ügyrend kérdésében név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(13) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a körjegyző felolvassa a képviselők nevét, a jelenlévő képviselők pedig nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, illetőleg „tartózkodnak” a szavazástól.
(14) A körjegyző által hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, a szavazat feltüntetésével.
A szavazatok összeszámlálásáról a körjegyző gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri a polgármester a szavazást köteles megismételni.
(15) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
Egerág Község Önkormányzata……/200….(………....hó……...nap) számú határozat.
(16) A testületi határozatokról a körjegyzőség nyilvántartást vezet.
19. §
Kérdés, interpelláció
(1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett.
(3) A képviselő a képviselő-testület ülésén – lehetőleg a napirendek lezárása után:
a) a polgármestertől,
b) alpolgármestertől,
c) az önkormányzati bizottságok elnökeitől,
d) a körjegyzőtől
önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kap.
(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 15 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.
(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásában az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, valamely önkormányzati bizottság elnökét.
(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásáról.
20. §
A tanácskozás rendjének fenntartása
(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,
c) ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját 3 hónap időtartamra maximum 25%-al csökkentse.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
21. §
A jegyzőkönyv
(1) „A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a körjegyző gondoskodik.
(2) A testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni: Ebből:
a) az eredeti példányt a körjegyző kezeli,
b) a másik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a Közigazgatási Hivatal vezetőjének,
c) a másolt további példányokat hozzáférhetővé kell tenni a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára.
d) a képviselők részére az aláírást követően a jegyzőkönyvet elektronikus úton 15 napon belül el kell küldeni.
(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv két példányához csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(4) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) az ülés helyét, időpontját,
b) a megjelent képviselők nevét (távol maradt képviselők névsorát),
c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
d) az elfogadott napirendet,
e) napirendként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét,
f) a határozathozatal módját,
g) a szavazás eredményét és a határozat szövegét, külön indítványra a kisebbség véleményét,
h) a polgármester esetleges intézkedéseit (a testületi ülésen történt fontos eseményeket),
i) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
j) az ülés bezárásának tényét.
(5) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a körjegyző írja alá.
(6) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
IV. Fejezet
Az önkormányzati rendeletalkotás
22. § (1) A képviselő-testület – az Ötv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő ügyekben:
a) a Szervezeti és Működési Szabályzatról,
b) a települési képviselőknek, a bizottsági elnököknek, a bizottság tagjainak – törvény keretei között történő – tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapításáról,
c) bizottság részére történő hatósági jogkör megállapításáról,
d) a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról,
e) a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való bevételéről, illetőleg más célú hasznosításáról.
(3) Rendeletet alkot továbbá más törvényekben és jogszabályokban meghatározott feladatok végzésére, illetve jog által nem szabályozott helyi feladatok és társadalmi viszonyok rendezésére.
23. §
A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai
(1) A rendeletalkotás kezdeményezése
Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a települési képviselők,
b) az önkormányzati bizottságok elnökeinek útján,
c) a polgármester, az alpolgármester, a körjegyző,
d) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.
(2) A rendeletalkotáshoz kötelező az írásos előterjesztés.
(3) A polgármester egyes rendelettervezeteket – az érdemi vita előtt – közmeghallgatásra bocsáthat.
(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a körjegyző írja alá.
a) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
Egerág Község Önkormányzatának…../200…..(………..hó……nap) számú rendelete.
(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele:
a) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni, (a községi hirdetőtáblán közzé kell tenni legalább 8 napig) és az Alap című helyi újságban közzé kell tenni, Egerág Önkormányzat honlapján megjeleníteni.
b) A körjegyzőségi hivatalban, a rendelet egy példányát el kell helyezni. A rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez egy példányt ugyancsak meg kell küldeni.
c) A körjegyzőség a hatályos rendeletekről naprakész nyilvántartást vezet.
V. Fejezet
A települési képviselő
24. § A képviselőt az Ötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
25. § A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a 32. § szerinti esküt tesz. A települési képviselő az alakuló ülést, illetve megválasztását követő 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
26. § A képviselő – tevékenysége során – hivatalos személyként jár el.
27. §
A képviselők főbb jogai
(1) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.
(2) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
(3) A képviselő-testület hivatalától igényelhet képviselői munkájához szükséges tájékoztatást.
(4) Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.
(5) A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak – törvény keretei között – rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.
(6) A képviselőtestület ülésén a polgármestertől, jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.
(7) Kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület vizsgálja felül a polgármesternek a képviselőtestület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését.
(8) A képviselőtestület vagy a polgármester megbízása alapján képviselheti a képviselőtestületet.
(9) Igényelheti a polgármesteri hivataltól a képviselői munkájához szükséges feltételek biztosítását, közérdekű ügyben intézkedést kezdeményezheti.
28. §
A képviselő főbb kötelezettségei
(1) Tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában, a közéleti szerepvállalással járó felelősségre a polgármester rendszeresen felhívja a figyelmet.
(2) Olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
(3) Felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.
(4) A tudomásra jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll, a mentesülésig.
(5) Kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.
(6) A személyes érintettség bejelentése (elfogultság).
VI. Fejezet
A képviselő-testület bizottságai
29. §
A bizottsági feladatok és szervezet
(1) A képviselőtestület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választhat.
(2) A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre:
a) 1 Szociális bizottságot 3 fővel,
b) 2 Pénzügyi Bizottság 4 fővel
(3) Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 2. számú melléklete rögzíti.
(4) A bizottság a belső működési szabályait – az Ötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg.
(5) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
30. §
A bizottsági működés főbb szabályai
(1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.
(2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(4) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
(6) A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani a testületre vonatkozó szabályok szerint. Döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
(7) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami, a szolgálati, és a magán titkot megőrizni.
(8) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza.
A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.
(9) A bizottság a tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek.
VII. Fejezet
A polgármester, az alpolgármester, a körjegyző
31. §
A polgármester
(1) A polgármester feladatát főállásban látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképtelensége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
(3) A polgármester a megválasztást követően esküt tesz a képviselő-testület előtt. A polgármester az alakuló ülést, illetőleg megválasztását követően 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
(4) A polgármester illetményét és bérfejlesztését a képviselőtestület állapítja meg az Ügyrendi Bizottság javaslata alapján.
(5) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő különös feladatai:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a testület üléseit,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.
(4) A polgármester a jogszabályban és az SZMSZ-ben már tárgyalt hatáskörén túlmenően:
a) dönt az éves költségvetés 1 százalékát meg nem haladó hitelügyletről,
b) dönt az éven belül áthidaló hitel (munkabérelőleg) felvételéről, amely a jegyző ellenjegyzésével nyújtható be,
c) dönt a költségvetési tartalék 20 százalékig terjedő felhasználásáról,
d) fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodásokat köt,
e) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
f) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek,
g) az önkormányzattal munkaviszonyban álló dolgozók felett az egyéb munkáltatói jogokat gyakorolja,
h) ellátja a honvédelmi törvény Hvt. 19. §-ában megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat,
i) az előző pontban meghatározott feladatának végrehajtásához szükséges költségek és kiadások fedezetét a helyi költségvetésben kell biztosítani.
(5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz,
c) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.
(6) Hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:
a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,
b) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
c) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat, a körjegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
32. §
Alpolgármester
(1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére 1 fő alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásában látja el feladatait.
(3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.
(4) Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve – előkészítő, összehangoló jellegűek. Részt vesz:
a) a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,
b) a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartás
c) a bizottságok és a képviselők munkájának segítése,
d) a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.
33. §
Polgármester, alpolgármester helyettesítése
A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az eljárási szabályok:
(1) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a korelnök gyakorolja.
(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:
a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat, külföldön tartózkodás,
b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,
c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság,
d) 30 napot meghaladó el nem érthetőség (telefonon, levélben).
34. §
A körjegyző, a körjegyzőség
(1) A képviselő-testület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő körjegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.
(2) A körjegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. A körjegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:
a) előkészíti a képviselő-testületi ülést, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein,
d) törvényességi észrevételeket tehet a döntés-előkészítés során vagy az előterjesztés vitájában,
e) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá,
f) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a körjegyzőségi hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
(3) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és az államigazgatási feladatok ellátására egységes hivatalt működtet Egerági Körjegyzőség elnevezéssel.
A körjegyzőség székhelye: 7763 Egerág, Szabadság tér 1.
A körjegyzőségi alapító okirat az SZMSZ 1. számú mellékletét képezi.
(4) A körjegyző egyéb főbb feladatai:
a) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
b) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket,
c) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
d) A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében.
e) Szervezi a körjegyzőség jogi felvilágosító munkáját,
f) Ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
g) véleményt nyilvánít (állást foglal) a polgármester, alpolgármester és bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben,
h) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,
i) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,
j) az önkormányzat pénzügyi, számviteli feladatainak ellátást szervezi.
VIII. Fejezet
35. §
A körjegyzőségi hivatal
(1) A képviselő-testület Kisherend, Áta, községekkel közösen egységes hivatalt hoz létre és működtet – Egerági Körjegyzőség elnevezéssel – az önkormányzatok működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A körjegyzőségi hivatalt a körjegyző vezeti.
(3) A képviselő-testületek a körjegyző előterjesztése alapján meghatározzák az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadásának rendjét, valamint a bértömeget.
(4) A hivatal a körjegyző által elkészített és jóváhagyott ügyrend szerint működik, amely a hivatal feladatait, valamint belső szervezeti egységek és dolgozók közötti munkamegosztását tartalmazza.
(5) A képviselő-testület és a bizottságok nem vonhatják el és nem korlátozhatják a polgármester irányítási és a körjegyző vezetői jogosítványait a hivatallal szemben.
(6) A hivatal köteles ellátni a bizottságok működésével a képviselő-testületek és a polgármesterek által meghatározott feladatokat.
(7) A települési képviselő a körjegyzőségtől a körjegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködését.
(8) Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának az intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.
(9) A körjegyzőségi hivatal önálló költségvetési szerv. A költségvetés határozza meg a körjegyzőségi hivatal működéséhez szükséges kiemelt előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.
(10) Időszaki vagy célfeladatra külön szervezeti egység hozható létre.
(11) A körjegyző döntése szerint a belső szervezeti egységvezetők, valamint érdemi ügyintézők kiadmányozási jogot kapnak.
(12) A körjegyzőségi hivatal ügyrendjét, az ügyfélfogadás rendjét, idejét, az SZMSZ 1. számú függeléke rögzíti.
(13) A hivatali szervezet dolgozóját a tudomására jutott állami szolgálati és üzleti (magán) titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek alapulvételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a közhivatal betöltése után is fennáll.
(14) A hivatali dolgozó minden olyan adatot, információt és tényt köteles a körjegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettségét befolyásolja.
IX. Fejezet
A társulások
36. §
A társulásra vonatkozó átfogó szabályok
(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a Pécsi Kistérséggel más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.
Társulásos formákat keres a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek és elképzelések megvalósításánál.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(3) A társulások célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,
c) a lakossági közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.
(4) A koordináció főbb módszerei:
a) a polgármester, alpolgármester, körjegyző kölcsönös meghívása az egymást érintő napirendek megtárgyalására,
b) testületi ülések együttes tartása,
c) közös (ideiglenes) bizottságok szervezése meghatározott közös érdekű feladatok ellátására,
d) képviselő-testületi és bizottsági munkatervek kölcsönös megküldése.
(5) A képviselő-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulásra ruházhatja.
(6) A képviselő-testület a törvény által hatáskörébe utalt
- nevelési-oktatási intézmény vezetőjének kinevezését, megbízását és a pályázatás lebonyolítását,
- az intézmények szervezeti-működési szabályzatának, a pedagógiai nevelési programjának jóváhagyását, módosítását,
- a pedagógiai nevelési programban meghatározott feladatok végrehajtásának, a pedagógiai-szakmai munka eredményességének értékelését,
- az intézmények költségvetési és zárszámadási tervezetének, beszámolóinak elfogadását,
- az intézményvezetők feletti munkáltatói jogköröket és az egyéb munkáltatói jogköröket
az Egerági Intézményirányító Társulás döntéshozó szervére, a Társulási Tanácsra átruházza.
X. Fejezet
A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok
37. §
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
(1) A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi
önkormányzati választáson választójogosult.
(2) A helyi népszavazás
a) érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, és
a) eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos
választ adott.
38. § (1) A képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni a következő kérdésekben:
a) a községegyesítésnek és a községegyesítés megszüntetésének kezdeményezése,
b) új község alakításának kezdeményezése,
c) társult képviselő-testület alakítása, a társult képviselő-testületből való kiválás,
továbbá
d) abban az ügyben, amelyet az önkormányzati rendelet meghatároz.
(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt esetekben a helyi népszavazásban az érintett
településrész, község választópolgárai vehetnek részt.
(3) A képviselő-testület helyi népszavazást rendelhet el:
a) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben,
b) az önkormányzati rendelet megerősítésére.
(4) Nem rendelhető el helyi népszavazás:
a) a költségvetésről való döntésre,
b) a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában,
c) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi
kérdésekben, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról.
39. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:
a) a települési képviselők legalább egynegyede,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a helyi társadalmi szervezet vezető testülete,
d) a választópolgárok legalább 10%-a
(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 20%-a kezdeményezte.
40. § A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönthet. Ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni, akkor sem, ha a helyi népszavazás eredménytelen volt.
41. § (1) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy,
amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(2) A választópolgárok öt százalékának megfelelő számú választópolgár a népi kezdeményezést a polgármesternek nyújthatja be. A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, melyet így nyújtottak be.
(3) A helyi népszavazás vagy népi kezdeményezés tárgyában keletkezett beadványnak tartalmazni kell:
a) a tárgy pontos, egyértelmű megjelölését,
b) a kezdeményezők nevét, lakcímét, aláírását- azonosításra- alkalmas módon,
c) a kezdeményezés okát.
(4) A népi kezdeményezést vissza kell utasítani, ha olyan ügyre vonatkozott amiben a képviselő-testületnek nincs hatásköre vagy illetékessége. Visszautasítható akkor is, ha a kezdeményezés nem tartalmazza a kezdeményező választópolgárok nevét, lakcímét és aláírását.
42. §
Lakossági fórumok
(1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart. Fontosabb szabályai:
a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a körjegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek,
b) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a (2) bekezdésben említetteket a községháza hirdetőtábláján, a helyi újság útján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 8 nappal,
c) a közmeghallgatást a polgármester vezeti,
d) a közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
A jegyzőkönyv összeállításáról a körjegyző gondoskodik.
(2) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából polgári gyűlést hívhat össze.
Fontosabb szabályai:
a) a gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a községháza hirdetőtábláján, a helyi újság útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal,
b) a gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a körjegyzőt,
c) a gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyeknek vezetéséről a polgármester gondoskodik.
XI. Fejezet
Az önkormányzat vagyona, gazdálkodása
43. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosításra külön rendeletet alkot.
(2) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg.
Ebben a rendeletben kell megállapítani:
a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.
44. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet tervezetét a körjegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(3) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (2) pontban írt szabályok irányadók.
45. § (1) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a jogszabályok és az SZMSZ figyelembevételével saját hatáskörében döntsön, melyről a testületet folyamatosan tájékoztatni kell.
(2) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a körjegyzőség látja el.
E körben különösen:
a) a PM által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatók a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) részére,
b) beszedi az önkormányzat saját bevételét,
c) „leigényli” a MÁK-tól a címzett és céltámogatásokat,
d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,
e) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét,
f) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,
h) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről,
(3) A polgármesteri hivatal és az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házi pénztárban kezelt ellátmányból- a házipénztárban meghatározott szabályok szerint – teljesítik.
46. §
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi és a Pécsi Kistérség.
(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el.
(3) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.
47. §
Felterjesztési jog
(1) A képviselő-testület az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabályokkal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.”
(2) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésekben – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és
a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet,
b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti.
(3) A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlásáról előzetesen kéri a tárgy szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét.
XII. Fejezet
Záró rendelkezések
48. § (1) Az egységes szerkezetbe foglalt Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) megalkotásáról szóló rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, melyet az SZMSZ eredeti példányán fel kell tüntetni.
(2) Az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek folyamatos vezetéséről, naprakész vezetéséről a körjegyző gondoskodik.
(3) Az SZMSZ kihirdetéséről a helyben szokásos módon a körjegyző gondoskodik.
(4) E rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti Egerág Község Önkormányzata Képviselő-testületének azonos tárgykörben alkotott 13/2005.(X.16.) számú rendelete.
Hegyi Győző |
dr. Kutnyánszky Zsolt |
1. melléklet a 11/2007. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez
Megállapodás Körjegyzőség létrehozásáról
Egerág, Áta, Kisherend, Szőkéd Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény rendelkezései alapján, és a képviselőtestületek 1996. október 11-én együttes testületi ülésen hozott módosító határozataik értelmében, az alábbiakban állapodnak meg:
1) Egerág, Áta, Kisherend, Szőkéd Önkormányzatai (továbbiakban önkormányzatok) igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn 1991. január 1-től.
2) A kialakítási, fenntartási, felújítási költségeket az önkormányzatok lakosság arányosan viselik.
A körjegyzőség működéséhez szükséges szintet az önkormányzatok költségvetésükben határozzák meg, a polgármesterek előzetes egyeztetése alapján.
Az önkormányzatok működéséhez szükséges költségek rájuk eső időarányos részét havonta előre átutalják az egerági önkormányzat számlájára. Az éves végelszámolás a tárgy évet követő évben a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásakor történik.
A körjegyzőséghez tartozó önkormányzatok a közös ügyekben (operatív intézkedések, koncepciók kialakítása, állásfoglalások) hozandó döntéseiket, határozataikat az érintett önkormányzatok képviselőtestületei közül legalább 3 képviselőtestület egybehangzó határozatai alapján hozza, azzal, hogy Egerág Önkormányzata egyetértése nélkül döntés érvényesen nem születhet. Ezen szavazási rend nem vonatkozik a jogszabályok által meghatározott kötelező döntési formákra (kinevezés, felmentés, közös intézmények költségvetése).
3) A körjegyzőségből kiválni naptári év első napjával lehet. A döntést a kiválásról legalább hat hónappal előbb a többi önkormányzat tudomására kell hozni.
4) A körjegyzőt a képviselőtestületek együttes ülése nevezi ki a testületek mindegyikének minősített többséggel hozott egybehangzó határozatával.
5) A körjegyző feletti munkáltatói jogokat a képviselőtestületek gyakorolják.
A körjegyző feletti egyéb munkáltatói jogokat a társközségek polgármestereinek egyetértésével Egerág község polgármestere gyakorolja.
6) A körjegyzőség működésével kapcsolatos feladatok esetén bármelyik polgármester kezdeményezheti a testületek együttes ülésének, illetve a polgármesterek ülésének összehívását.
7) A körjegyzőség dolgozóit a körjegyző a polgármesterek egyetértésével nevezi ki, s gyakorolja a munkáltatói jogokat.
8) A hivatal munkájának megszervezése a körjegyző feladata.
A körjegyzőség munkájának rendjét (ügyrend) a körjegyző határozza meg a polgármesterekkel történt előzetes egyeztetés után.
Az ügyrend az önkormányzatok jóváhagyásával válik hatályossá.
9) A körjegyzőség 7 fős létszámmal működik.
10) A körjegyző, vagy a megbízottja köteles hetente az alábbi napokon ügyfélfogadást tartani:
Egerág községben: kedd, szerda, csütörtök 8.00 - 15.00 óráig
Áta községben: hétfő 9.45 - 10.45 óráig
Kisherend községben: hétfő 11.00 - 12.00 óráig
11) A körjegyző köteles évente beszámolni az önkormányzatok előtt a körjegyzőség működéséről.
12) A megállapodó felek jelen megállapodást érintően minden itt nem szabályozott kérdésben az Ötv. és a Ptk. idevonatkozó szabályait alkalmazzák.
13) E megállapodást a feleket képviselő polgármesterek elolvasás és teljes megértést követően, mint akaratukkal mindenben megegyezőt írják alá.
1. függelék az 1. melléklethez a 11/2007. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez
Egerág Község Ügyrendje
Egerág, Áta és Kisherend községek önkormányzatainak megállapodása és Szervezeti és Működési Szabályzatainak figyelembe vételével az Egerági Körjegyzőség ezen ügyrend szerint látja el feladatait, végzi munkáját.
I.
Általános rendelkezések
1./ A körjegyzőség Egerág, Áta, Kisherend községek önkormányzatainak egységes hivatala, elnevezése: Egerági Körjegyzőség
2./ A körjegyzőség székhelye, levelezési címe: 7763 Egerág, Szabadság tér 1.
3./ A körjegyzőség létszámát, az illetményalapot, béralapját, működési költségeit az érdekelt önkormányzatok - saját költségvetési rendeletüket tárgyaló képviselőtestületi ülésük előtt - együttes testületi ülésen állapítja meg.
4./ A körjegyzőség feladata az önkormányzatok és a jegyző hatáskörébe utalt feladatok ellátása, az önkormányzati munka segítése, adminisztratív kiszolgálása, döntések előkészítése és végrehajtása.
5./ A körjegyzőséget a körjegyző vezeti a polgármesterek irányításával. A körjegyző kinevezése a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. Évi XXIII. tv. rendelkezéseinek figyelembe vételével, pályázat alapján történik, az önkormányzatok együttes képviselőtestületi ülésén.
6./ A körjegyző felel az önkormányzatok előtt a körjegyzőségi hivatal munkájáért, arról évente írásban beszámol a képviselőtestületnek.
7./ A hivatal dolgozóit a körjegyző nevezi ki a polgármesterek egyetértésével, és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat.
8./ A körjegyzőséget 3. Személlyel és külső szervezettel szemben a körjegyző képviseli. Képviselettel a hivatal köztisztviselője - a képviseletre vonatkozó szabályok szerint - esetenként megbízható.
II.
Ellátandó feladatok
9./ A körjegyzőség általános feladatai:
- jogszabályi rendelkezések végrehajtása, végrehajtatása,
- a hivatal feladatkörét érintő testületi határozatok végrehajtásából, a végrehajtás szervezéséből adódó feladatok,
- a képviselőtestületi ülések előkészítésével kapcsolatos teendők,
- testületek, képviselők, tisztségviselők tevékenységével kapcsolatos adminisztratív feladatok,
- falugyűlések, közmeghallgatások szervezésével kapcsolatos feladatok,
- közvetlen gazdálkodási, pénzkezelési könyvelési feladatok,
- koordináció, közigazgatás-szervezés,
- a BM által közzétett hatályos hatásköri jegyzék szerinti államigazgatási hatáskörök ellátása és ennek megfelelő ügyintézés,
- ügyvitel és ügyintézés egyszerűsítése, korszerűsítése,
- testületi munkatervek összeállításában való közreműködés,
- önkormányzati, polgármesteri hatósági hatáskörökben való döntés-előkészítés.
10./ A hivatal hatásköreit, hatóság jogköreit ügyintézőkre bontva a munkaköri leírások tartalmazzák, melyek jelen ügyrend mellékletét képezik.
III.
A hivatal szervezete
11./ A hivatal létszáma: 7 fő
- körjegyző 1 fő
- igazgatási előadó (I. és II.) 2 fő
- gazdálkodási előadó (I. és II.) 2 fő
- adóügyi előadó 1 fő
- pénzügyi-igazgatási előadó (osztott munkakör) 1 fő
- takarító (részmunkaidőben, heti 15 órában)
12./ A körjegyzőségi hivatal ügyfélfogadási rendje:
- hétfő 8.00 - 16.00-ig
- szerda 8.00 - 16.00-ig
- csütörtök 8.00 - 12.00-ig
Ezen belül a pénztárak nyitvatartási ideje:
- hétfő 12.30 - 15.30-ig
- csütörtök 8.30 - 11.30-ig
13./ Az ügyintézés során a hivatal dolgozói kötelesek szem előtt tartani:
- a törvényesség érvényesítését,
- a politikamentességet,
- az állampolgárok jogos érdekeit és a családok védelmének szempontjait,
- a szociális érzékenységet és méltányosságot,
- az ügyintézés gyors, szakszerű, hatékony, bürokráciamentes vitelét,
- a határidők betartását,
- a hivatal dolgozói kötelesek az ügyfelekkel előzékeny, kulturált módon kommunikálni és őket tájékoztatni jogaikról és kötelezettségeikről.
IV.
A hivatal szervezése
14./ A munkaidő hétköznap, munkanapokon 7.30 - 16.00 óráig, pénteki munkanapokon 7.30 - 13.30 óráig tart. Ebédidő napi 24 perc, melyet 12.00 óra és 13.00 óra között úgy kell igénybe venni, hogy ezen időszak alatt is a folyamatos ügyelet (váltva) biztosítva legyen.
15./ Az érkező beadványok, levelek bontása, szignálása a körjegyző feladata, távolléte esetén az igazgatási előadó II. feladata.
16./ Az iktató a postát naponta iktatja és az ügyintézőknek a munkakönyvükbe történő bevezetéssel átadja.
17./ A munkaidő befejezésekor az ügyintézők kötelesek gondoskodni az ügyiratok, okmányok, bélyegzők elzárásáról, az irodatechnikai berendezések (fénymásoló gép, számítógép, írógép stb.) áramtalanításáról. Az az ügyintéző, illetve alkalmazott aki a munkaidő után utolsóként hagyja el a hivatalt, köteles az ajtókat bezárni és a riasztórendszert élesre állítani.
18./ Az épületet takarító a munka befejezése után az épület elhagyásakor köteles az ajtókat bezárni és a riasztórendszert élesre állítani.
19./ Munkaidő lejárta után az irodahelységekben csak a körjegyző előzetes engedélye alapján lehet tartózkodni, munkát végezni.
20./ Hivatali időn belül, illetve a munkaidő alatt csak a körjegyző előzetes engedélye alapján lehet eltávozni a hivatalból.
21./ Külszolgálat, vagy kiküldetés teljesítése a körjegyző előzetes engedélyével történik.
22./ Az évi szabadság igénybevétele az éves szabadságolási ütemterv alapján a jogszabályi előírásoknak megfelelően történhet.
23./ A szabadságon lévő alkalmazott helyettesítését a körjegyző jelöli ki.
24./ A munkaidő teljesítésének ellenőrzése a jelenléti ív alapján történik, melynek ellenőrzését a körjegyző végzi, vezetéséről az igazgatási előadó II. gondoskodik.
25./ A körjegyző tartós távolléte, vagy akadályoztatása esetén helyettesítését az igazgatási előadó I. látja el, ellenkező értelmű körjegyzői megbízás hiányában.
26./ A döntések előkészítése, a szükséges információk beszerzése, a körültekintő tájékozódás és a törvényesség biztosítása az eljárás minden szakaszában minden ügyintéző feladata.
27./ A zavartalan irodai, ügyviteli munka tárgyi feltételeiről a körjegyző az igazgatási előadó II. útján gondoskodik, akinek kötelessége a készletek figyelése és a beszerzésre megfelelő időben történő intézkedés kérése a körjegyzőtől.
28./ A hivatal dolgozói kötelesek a takarékossági szempontok szigorú betartásával végezi munkájukat.
V.
Pénzügyi belső ellenőrzés
29./ Kötelezettségvállalásra a körjegyző jogosult a gazdálkodási előadó II. ellenjegyzése mellett. Az ellenjegyzés során vizsgálni kell, hogy a vállalt kötelezettségre a jóváhagyott intézményi költésvetés biztosít-e fedezetet.
30./ Az érvényesítés és számfejtés a gazdálkodási előadó II. feladata.
31./ Az utalványozást a körjegyző végzi. Utalványozás nélkül kifizetést teljesíteni nem lehet.
32./ A pénzkezelést a mindenkor hatályos pénzügyi jogszabályok és a házipénztár-kezelési szabályzat szerint a pénzügyi ügyintéző végzi.
33./ Az éves leltározási és selejtezési szabályzat elkészítése a körjegyző irányításával a gazdálkodási előadó II. feladata.
VI.
Vegyes rendelkezések
34./ Körjegyző gondoskodik arról, hogy aláírást követően a hivatal minden dolgozója megkapja jelen ügyrend egy másolatát.
35./ Az ügyrend naprakész állapotban tartásáért a körjegyző felelős.
Jóváhagyom: Egerág, 2007. szeptember 24.
Homokszentgyörgyi Gyuláné szakszervezeti bizalmi
dr. Kutnyánszky Zsolt körjegyző
Átvettem:
……………………………….
……………………………….
……………………………….
……………………………….
……………………………….
……………………………….
……………………………….
……………………………….
2. melléklet a 11/2007. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez
3Egerág Község Önkormányzatának állandó bizottságai
Szociális Bizottság 3 fővel
Feladatai:
a.) önkormányzati rendeletben biztosított felhatalmazás alapján I. fokú önkormányzati hatósági jogkört gyakorol,
b.) figyelemmel kíséri az illetékességi területén élő szociális helyzetét
c.) előzetesen véleményezi a feladat és hatáskörébe tartozó rendelet-tervezeteke,
d.) szociális tűzifa iránti kérelmek elbírálása
Pénzügyi Bizottság 4 fővel
Feladatai:
a.) Előkészíti
- a képviselő-testület költségvetésével kapcsolatos döntést,
- a helyi adókkal kapcsolatos döntéseket,
- esetleges önkormányzati hitelfelvétel és vizsgálja annak indokát
b.) Megvitatja, véleményezi
- a képviselő-testület elé kerülő pénzügyi jelentéseket, előterjesztéseket, javaslatokat,
- a költségvetési követelések elengedésére irányuló méltányossági döntéseket,
- önkormányzat intézménye részére a költségvetésben biztosított fejlesztési, működési és fenntartási előirányzatok elosztását,
- az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló féléves, háromnegyed éves és éves beszámoló tervezetét,
- önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok értékesítését, vételét, hasznosítását és az ezzel kapcsolatot szerződéskötési feltéteket,
c.) Figyelemmel kíséri
- az önkormányzati ingatlanvagyon helyzetét,
- a költségvetési bevételek alakulását,
- pénzeszközök felhasználását
- önkormányzati beruházásokat érintő pályázati lehetőségeket, részt vesz azok lebonyolításában.
1
A 6/2014.(XI.24.) ör. 1.§-a szerint módosított szöveg.
2
6/2014.(XI.24.) ör. 1.§-a megállapított szöveg.
3
A 6/2014.(XI.24.) 2.§-ával megállapított szöveg.