Egerág Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (XII. 18.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról és szociális szolgáltatásokról
Hatályos: 2014. 01. 01- 2015. 02. 25
Egerág Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (XII. 18.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról és szociális szolgáltatásokról
2014.01.01.
Egerág Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. Cikk (2) bekezdésben meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. Cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés bb) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 50. § (4) bekezdésében, valamint a 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza Egerág Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) által biztosított szociális ellátások formáit, az ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.
A rendelet hatálya kiterjed:
(1) Egerág község közigazgatási területére.
(2) Egerág községben élő és ott lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, valamint a külön jogszabályban meghatározott személyekre.
4. § Eljárási rendelkezések
(1) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások iránti kérelmeket a Kozármislenyi Közös Önkormányzati Hivatal Egerági Kirendeltségén (továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani az erre rendszeresített formanyomtatványokon és az egyes ellátási formáknál meghatározott igazolások, nyilatkozatok becsatolásával.
(2) A szociális ellátások iránti eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat.
(3) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családtagjai jövedelemviszonyairól szóló igazolásokat.
(4) A kérelem benyújtásakor – amennyiben a jogosultság megállapításához a kérelmező vagyoni, jövedelmi viszonyainak igazolása szükséges – a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a külföldről származó jövedelméről, illetve a nem Magyarország területén lévő vagyonáról is.
(5) A jövedelem igazolható:
a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén (munkabér) a kérelem benyújtását
megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltató által kiállított igazolás,
b) munkanélküli ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
c) nyugdíj, illetve nyugdíjszerű ellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy a megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével, illetve bankszámlakivonattal,
d) családtámogatási ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, bankszámlakivonattal, vagy a kifizető szerv igazolásával,
e) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolatával, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) által kiállított igazolással,
f) vállalkozásból származó jövedelem esetén a NAV igazolásával, továbbá az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló könyvelői igazolással, ennek hiányában az érintett nyilatkozatával,
g) tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló irattal és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirattal, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélettel, állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a Gyámhivatal határozatával,
h) ösztöndíjról a felsőoktatási intézmény igazolásával,
i) munkaügyi kirendeltség igazolása arról, hogy a támogatást igénylő személy és nagykorú családtagja regisztrált munkanélküli és támogatásban nem részesül.
(6) A Hivatal szükség esetén a szociális ellátásra irányuló kérelem elbírálásához, valamint a jogosultság fennállásának ellenőrzéséhez környezettanulmányt készít.
(7) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha a kérelmező életkörülményeiről a Hivatal ügyintézője bármely más ügy kapcsán részletes információkkal rendelkezik, és feltételezhető, hogy a tudomásszerzés óta az ügyfél javára lényeges változás nem következett be.
(8) A rendeletben szabályozott kérelmeket a képviselő-testület bírálja el.
(9) Egyszerűsített határozat hozható a következő ügyekben:
Önkormányzati segély
Szülési támogatás
(10) A nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 (tizenöt) napon belül a Hivatal pénztárából történik.
5. § Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve a rendeletében meghatározott feltételek szerint
a) önkormányzati segélyt,
b) méltányossági önkormányzati segélyt,
c) méltányossági közgyógyellátást,
állapít meg (a továbbiakban együtt: pénzbeli ellátások).
Rendszeres szociális segély
(1) Aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján
a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy
b) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy
c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben /Gyvt. 41. § (3) bek., illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani,
d) vagy 50 %-nál alacsonyabb egészségkárosodást szenvedett, és erről az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértő Intézetnél az egészségkárosodás minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalást csatol, vagy
e) legalább 6 hónapja fennálló pszichitráiai betegsége, szenvedélybetegsége a közfoglalkoztatásban való részvételét akadályozza vagy kizárja és erről szakorvosi vélemény kérhető vagy
f) foglalkozás egészségügyi vizsgálaton tárgyéven belül alkalmatlannak minősült, ami a közfoglalkoztatásban való részvételét kizárja, és erről igazolást csatol
rendszeres szociális segélyre jogosult.
(2) A kérelmet a rendelet 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
Együttműködés eljárás szabályai
(1) Az aktív korú rendszeres szociális segélyre jogosult személyek vonatkozásában az együttműködésre kijelölt szerv az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ.
(2) Az együttműködésre kötelezett személy köteles
a) a megállapító határozatban megjelölt időn belül a Családsegítő szolgálatnál megjelenni,
b) együttműködni a beilleszkedési program kidolgozásában a megállapodásban foglaltak szerint,
c) A Családsegítő Szolgálattal, illetve a beilleszkedési programban megjelölt szervezetekkel rendszeres kapcsolatot tartani, az általuk megjelölt időpontban megjelenni,
d) az Szt-ben foglalt kötelezettségének eleget tenni.
(3) A Családsegítő Szolgálattal való együttműködési kötelezettség magába foglalja
a) a jogosultságot megállapító határozatban megjelölt időpontban történő megjelenést,
b) nyilatkozattételt az együttműködési szándékról,
c) az írásos megállapodásban foglalt időpontokban történő megjelenést,
d) az együttműködésre kötelezett szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó speciális segítő egyéni és/vagy csoportos programon való részvételt.
(4) Amennyiben az aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályozott, ennek okát köteles haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül bejelenteni a Családsegítő Szolgálatnál, illetőleg az okot, hitelt érdemlő módon igazolni, egészségügyi ok esetén a háziorvos (szakorvos) által kiállított igazolást benyújtani.
8. § (1) A beilleszkedést segítő programok típusai:
a) állapotfelmérő és álláskeresési tréningek,
b) szociális életvezetési tanácsadás,
c) mentálhigiénés tanácsadás,
d) pályaválasztási és pályakorrekciós tanácsadás,
e) munkavállalási tanácsadás,
f) az életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó, az egyént és családját érintő személyes megbeszélés, csoportos foglakozás,
g) közfoglalkoztatási forma valamelyikében való részvétel,
h) pszichológiai tanácsadás,
i) egyéni képességet fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadáson, illetve munkavégzésre felkészítő programban való részvétel.
(2) Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülő személy a számára felróható okból:
a) a jogosultságot megállapító határozatban megjelölt időn belül a Családsegítő Szolgálatnál nem jelenik meg,
b) a megállapított határidőn belül nem köt írásos megállapodást a Családsegítő Szolgálattal,
c) az együttműködési megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget,
d) a vállalt beilleszkedést segítő programot, vagy annak valamely pontját nem teljesíti,
e) akadályoztatása okát nem, vagy nem hitelt érdemlően igazolja, egészségügyi ok esetén a háziorvos (szakorvos) által kiállított igazolást nem nyújtja be.
(1) Önkormányzati segély a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére állapítható meg.
(2) Az eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat. Az önkormányzati segély iránti kérelmet írásban kell benyújtani a Hivatalhoz. A kérelemhez csatolni kell a külön jogszabályban meghatározott jövedelemnyilatkozatokat.
(3) Az önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedülálló esetén 150 %-át nem éri el.
(4) Az önkormányzati segély évente legfeljebb 2 alkalommal állapítható meg.
(5) Az önkormányzati segély - rászorultsághoz igazodva, legalább 2.000,-Ft, maximum 30.000,-Ft.
(6) A kérelmet a rendelet 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
10. § (1) Az önkormányzati segély természetbeni juttatás formájában is biztosítható: Erzsébet-utalványban, téli tűzifa támogatásként is adható illetve élelmiszer, közüzemi díjak közvetlen kifizetése, étkeztetés.
(2) Tűzifa támogatás természetbeni ellátásként adható annak a személynek vagy családnak, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, illetve időszakosan bekövetkezett vagy tartósan fennálló létfenntartási problémákkal küzd és a lakásának a fűtését fatüzelésre alkalmas tüzelőberendezéssel biztosítja.
(3) Az azonos lakóingatlanban élő személyek közül csak egy kérelmező részére állapítható meg tűzifa támogatás.
11. § (1) A Képviselő-testület önkormányzati segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott
j) annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy
k) tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti,
és a figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át, egyedülálló esetén a 300 %-át nem éri el.
(2) A képviselő-testület temetésenként csak 1 fő részére nyújt támogatást.
(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege 16.000,-Ft.
(4) Az eltemettetés költségeihez való hozzájárulás iránti önkormányzati segélyt az eltemetéstől számított 30 napon belül lehet benyújtani a Hivatalhoz.
(5) A temetés költségeinek hozzájárulás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről kiállított számla másolatát, a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, valamint a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.
(6) A kérelmet a rendelet 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
12. § (1) Önkormányzati segély állapítható meg annak a gyermeknek, akinek a családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások – így különösen válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, a gyermek iskoláztatásához (tankönyv, tanszervásárlás, tandíj támogatás), a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.
(2) Az önkormányzati segély kérelemre és hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.
(3) Az önkormányzati segély megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, gyermekét egyedül nevelő szülőnél 200 %-át nem éri el.
(4) A gyermek jogán megállapított önkormányzati segély összege maximum 15.000,-Ft.
(5) A kérelmet a rendelet 4. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell a Hivatalhoz benyújtani.
Méltányossági önkormányzati segély
(1) Méltányosságból részesülhet önkormányzati segélyben az a személy, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme, családban élők esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetén annak 250 %-át, és
a. elemi kár érte ingatlanát, amely a lakhatását veszélyezteti,
b. lakásában önhibáján kívül olyan kár keletkezett, amelynek kijavítására nem képes,
c. gyógykezeltetése, egyszeri gyógyászati segédeszköz beszerzése költségeit megélhetése veszélyeztetése nélkül nem képes viselni,
d. méltányosságból közgyógyellátásra nem jogosult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy az megélhetését veszélyezteti,
e. hosszabb kórházi tartózkodása miatt táppénzes állományba kerül.
(2) Az önkormányzati segély összege a rendkívüli körülmény figyelembevételével, egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra, de nem haladhatja meg a 100.000,-Ft-ot.
(3) A kérelmet a rendelet 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell a Hivatalhoz benyújtani.
Méltányossági közgyógyellátás
(1) Méltányossági jogcímen kérelemre, egyedi elbírálás alapján annak a személynek is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt a létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.
(2) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel:
a) azt a családban élő személyt, ahol az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át nem haladja meg, továbbá
b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.
(3) A közgyógyellátás iránti iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon a Hivatalhoz kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a külön jogszabályban előírt igazolásokat, nyilatkozatokat.
(1) A képviselőtestület rászorultságtól függetlenül támogatja a községben lakó gyermeket vállaló szülőket az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
a) Valamelyik szülő legalább egy évvel a gyermek megszületése előtt állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel kell, hogy rendelkezzen a településen.
b) A gyermek megszületését követően legalább egy évig állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel kell, hogy rendelkezzen a településen, és a család életvitelszerűen itt éljen.
(2) A szülési támogatás iránti kérelmet formanyomtatványon (6. melléklet) kell benyújtani a Hivatalhoz.
(3) A támogatás megállapításához szükséges a születési anyakönyvi kivonat másolatának benyújtása.
(4) A szülési támogatás iránti kérelmet a szülést követő 90 napon belül lehet benyújtani.
(5) A támogatás összege egyszeri 50.000,-Ft. Mely támogatást a (1) bekezdés b) pontjának nem teljesülése esetén az
Szt. jogosulatlanul igénybevett ellátásokra vonatkozó szabályai szerint – a képviselő-testület eltérő döntésének hiányában- köteles a támogatott visszatéríteni.
(6) A képviselő-testület a szülési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását polgármesterre ruházza át.
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
(1) Az Önkormányzat a szociális alapszolgáltatások közül az alábbi ellátási formákat biztosítja:
a) étkeztetés
b) házi segítségnyújtás
c) családsegítés
d) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
e) nappali ellátás
ea) időskorúak klubja.
(2) A szociális ellátások közül az Önkormányzat az étkeztetést,a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és az idősek nappali ellátását (idősek klubja) ellátási szerződés alapján a SZOCEG Nonprofit Kft. útján biztosítja.
(3) A szociális ellátások közül az Önkormányzat a családsegítő szolgáltatást a Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulással (7621 Pécs, Széchenyi tér 1.) kötött ellátási szerződés alapján az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ (7632 Pécs, Anikó út 5.) útján biztosítja.
Térítési díj és a térítési díj megfizetésére kötelezett
(1) Az intézményi térítési díj megállapítása a fenntartó SZOCEG Nonprofit Kft. hatáskörébe tartozik.
(2) A személyi térítési díj megállapítása az intézményvezető hatáskörébe tartozik.
4. Átmeneti és záró rendelkezések
18. § (1) A rendelet előírásait a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Az önkormányzat az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.
19. § E rendelet 2014. január 01. napján lép hatályba.
(1) E rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti a 3/2011.(II.10.) Ök. sz. rendelete, továbbá annak módosításairól szóló 1/2013.(I.29.)Ör.
(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására kihirdetett magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. E rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
Hegyi Győző
polgármester |
Kumliné dr. Tormási Zsuzsanna
jegyző |