Kémes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2004. (XI. 18.) önkormányzati rendelete

A TELEPÜLÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Hatályos: 2020. 11. 11

Kémes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2004. (XI. 18.) önkormányzati rendelete

A TELEPÜLÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

2020.11.11.

Kémes község Képviselõ-testülete az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. tör- vény (a továbbiakban: Étv.) 13. §-a, valamint az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) alapján a község területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fûzõdõ sajátos helyi követelmények, jogok és kötelezettségek megállapítására a következõ rendeletet (a továbbiakban: HÉSZ) alkotja.

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) E rendelet hatálya Kémes község közigazgatási területére (továbbiakban: a terv területe) terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épü- letet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bõvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerûsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényû elõírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.

A SZABÁLYOZÁSI ELEMEK ÉRTELMEZÉSE

2. § (1) Értelmezõ rendelkezések

a) E rendelet elõírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelezõ érvényû- ek. Az ezektõl való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.
b) Az (a) pontban meghatározott elõírás nem vonatkozik a szabályozási terv követke- zõ elemeire:
ba)irányadó telekhatár bb)helyi mûvi értékek bc)tervezett funkciók bd)megszüntetõ jel
c) A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesí- tendõ.
Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévõ telket keresztez, a telket érintõ telekala- kítást, illetve építést engedélyezni a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végre- hajtását követõen szabad.
d) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén
da)Észak-déli, vagy ahhoz közelítõ irányú közterületre fûzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
db) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítõ irányú közterületre fûzött építési telkek
esetén az építési hely a kialakult állapothoz igazodjon.
e) Az építési övezeti vagy övezeti elõírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti elõírásnak nem megfelelõ állapot e rendelet hatálybalépését megelõzõen keletkezett, a következõk szerint kell eljárni:
ea)az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ legkisebb értéket el nem érõ telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezet-
re vagy övezetre vonatkozó egyéb elõírás betarthatósága esetén beépíthetõ eb)az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ legkisebb értéket el nem érõ utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építé- si övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb elõírás és a tûzrendészeti elõírá- sok betarthatósága esetén beépíthetõ
ec)az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ beépítési módtól eltérõ beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti elõírá- sok betartásával növelhetõ, de egyéb bõvítése, bontást követõ átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti elõírások szerinti beépítési móddal történhet.
ed)az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ legnagyobb értéket
meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bõvíthetõ. Bontásból eredõ új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti elõ- írásban szereplõ értéket kell figyelembe venni.
ee)az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ legkisebb értéket el
nem érõ, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bõvítése, bontást követõ átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti elõírások szerinti építménymagassággal történhet.
(2) E rendelet alkalmazásában építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépí- tettsége meghatározásánál figyelembe veendõ építmény kontúrvonalára állított függõleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület víz- szintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredõ érték.
Az építménymagasság megállapítása során:
a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelsõ teljes építményszint záró szerkezetének felsõ síkjának metszésvonala vagy érintõvonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megálla- pítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,
b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetõszerelvé- nyek, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületû padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületû reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészek- nek (attikafal, torony, kupola, tetõ, tetõrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintõvonalra az építmény irányá- ban emelkedõ 45 fok alatt vont – az elõzõvel párhuzamos – síkkal történõ vetítéssel meghatározott magasságával,
c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belsõ udvar homlokzat felületeit, va- lamint a loggiák belsõ oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kí- vül kell hagyni,
d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.
Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.
ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

3. § ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYKÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI

4. § Tájképvédelmi területen az építmények tájbaillesztése érdekében az építési engedélykérel- mekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenõen a tájképet je-lentõsen megváltoztató (külterületen 300 m2 beépített alapterületet, vagy 7,50 m építmény- magasságot meghaladó, belterületen 200 m2 beépített alapterületet meghaladó) építmények építészeti-mûszaki terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készí- teni.

TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS

5. § (1) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv Kémes község területét

a) közigazgatási szempontból belterületre és külterületre,

b) építésügyi szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különbözõ területfelhasználási egységekre osztja.

c) a területfelhasználási egységek területeit közterületekre és közterületnek nem minõsülõ területekre,

d) a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különbözõ építési övezetek- be,

e) a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különbözõ övezetekbe sorolja.

(2) Az igazgatási terület a következõ területfelhasználási egységekre tagolódik:

a) Beépítésre szánt területek:

aa)Falusias lakóterület Lf
ab)Településközpont vegyes terület Vt
ac)Különleges terület K
ad)Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Gksz
ae)Mezõgazdasági üzemi terület Gmg
b) Beépítésre nem szánt területek:
ba)Közlekedési- és közmûterület KÖu
bb)Kötöttpályás közlekedési terület KÖk
bc)Zöldterület Z
bd)Erdõterület E
be)Általános mezõgazdasági terület Má
bf)Vízgazdálkodási terület V
bg)Különleges beépítésre nem szánt terület Kk
(3) Az egyes területfelhasználási egységek övezeti tagozódását: építési övezeteket és az övezeteket, azok hatá- rait az SZT-1 jelû (kül-, és belterületi) szabályozási tervlap tûntetik fel.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ELÕÍRÁSOK

6. § (1) Közmûvesítettséggel kapcsolatos elõírások

Beépítésre szánt területen a külön jogszabályban rögzített határidõre a következõ közmûvek kiépítését kell biztosítani:
a) közüzemi villamos energiaszolgáltatás
b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás
c) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás
azokon a területeken, ahol a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat nem épült ki, a kiépítésig szakszerû közmûpótló alkalmazandó
d) közterületi nyílt vagy zárt rendszerû csapadékvíz-elvezetés
(2) Terepszint alatti építményekre vonatkozó elõírások:
a) Terepszint alatti építmény bárhol létesíthetõ, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítménye- ket.
b) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintbõl.
c) Terepszint alatti építmény föld alatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.
(3)
(4) A kialakult településstruktúra és beépítési karakter megõrzése céljából az építési telkek beépíthetõsége az elõírt „beépíthetõ telekmélység” mértékével korlátozódik. A beépíthetõ telekmélység minden esetben az utcavo- naltól, arra merõlegesen értelmezendõ. Amennyiben a beépíthetõ telekmélység nincs meghatározva, akkor – egyéb korlátozások hiányában – az építési telkek teljes mélysége beépíthetõ, az OTÉK szerinti min. hátsó kert mértékéig.
(5)
FALUSIAS LAKÓTERÜLET

7. § (1) A falusias lakóterület lakóépületek, a mezõ- és az erdõgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi-, szolgáltató- és kézmûipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2)1 A falusias lakóterületen az övezeti előírások szerint elhelyezhető:

a)lakóépület,
b)mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
c)kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
d)szálláshely szolgáltató épület,
e)kézműipari építmény,
f)helyi igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület, g)sportépítmény”
(3) A falusias lakóterületen építési telket mélységében (hosszában) nem lehet megosztani.
(4) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési elõírásokat az 1. melléklet tartalmazza.
(5)
(6)
(7)
(8)
(9)
TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET

8. § (1) A településközpont vegyes terület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintû igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetõen nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2)2 A településközpont vegyes területen elhelyezhető az övezeti előírások szerint elhelyezhető:

a)lakóépület,
b)igazgatási épület,
c)kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
d)egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
e)egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, f)sportépítmény
(3) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési elõírásokat a 2. melléklet tartalmazza.
(4)
(5)
KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLET

9. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsõsorban nem jelentõs zavaró hatású gazdasági tevékeny- ségi célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 19. § - ában megnevezett építmények helyezhetõk el.

(3) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elõkertben max. 20 m2 alapterületû portaépület elhelyezhetõ.

(4) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési elõírásokat a 3. melléklet tartalmazza.

(5)

(6)

MEZÕGAZDASÁGI ÜZEMI TERÜLET

10. § (1) E területfelhasználási egységbe a közigazgatási területen meglévõ tanyák, telephelyek területei tartoznak (lakás, terménytároló, szárító, faipari üzem, vegyes majorok, stb.)

(2) A területen elsõsorban a mezõgazdasági mûveléshez szükséges üzemi építmények helyezhetõk el.

(3) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési elõírásokat a 4. melléklet tartalmazza.

(4)

(5)

KÜLÖNLEGES TERÜLET

11. § (1) A település különleges területfelhasználású területe a település temetõje. (2)

(3)

(4) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési elõírásokat az 5. melléklet tartalmazza.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMÛTERÜLET

12. § (1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel, a közúti hálózat elemeinek felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.

(2) A közutak közterületnek minõsülõ építési területein minden esetben elhelyezhetõk az OTÉK. 26. .§ (3) be- kezdés 1 pontja szerinti építmények, valamint:

a.) hirdetõ berendezések,
b.) közúti közlekedés várakozóhelyei,
c.) köztisztasággal kapcsolatos építmények, d.) szobor, díszkút,
e.) távbeszélõ fülke.
(3) Országos közút beépítésre nem szánt területen lévõ szakasza mentén annak tengelyétõl számított 50 m távolságon belül építmény csak külön jogszabályokban elõírt feltételek szerint helyezhetõ el.
ZÖLDTERÜLETEK

13. § (1) A terv területén zöldterületi területfelhasználásként szabályozott zöldfelületeket (közparkok, sportpálya) a szabályozási terven jelölt helyen, a terv szerinti területi kiterjedésben kötelezõ fenntartani.

(2)3 A település zöldterületei az alábbi övezetekre tagolódnak:

a)Közpark Z-1
b)Sportpálya, sportcentrum Z-2
(3) A területen az OTÉK 27. § (4) és (5) bekezdése szerint helyezhetõ el épület, illetve építmény.
(4) A területen elhelyezett építmények építménymagassága legfeljebb 3,5 m lehet.
ERDÕTERÜLETEK

14. § (1) A település erdõterületei az alábbi övezetekre tagolódnak:

(2) Gazdasági rendeltetésû erdõterület E-1

(3)

MEZÕGAZDASÁGI TERÜLETEK

15. § (1) A mezõgazdasági terület a település mezõgazdasági termelés céljára szolgáló része.

(2)4 A mezőgazdasági terület az alábbi övezetekre tagolódik:

a)Általános - szántó Má-1
b)Korlátozott használatú általános – gyep, legelő Má-2
(3) A mezõgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék- feldolgozás és tárolás(a továbbiakban: mezõgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetõk el.
(4) Az Má-1 jelû általános mezõgazdasági terület övezeteire vonatkozó építési elõírások: a)6000 m2-t el nem érõ területû telken építményt elhelyezni nem szabad,
b) 6000 m2-t meghaladó teleknagyság esetén 3 %-os beépítettséggel helyezhetõ el építmény. A megen- gedett beépítettség fele (1,5 %) mértékéig lakóépület is építhetõ.
c) 5 A lakóépület:
ca)legfeljebb 300 m 2 bruttó alapterülettel,
cb)legfeljebb 4,5 m építménymagassággal,
cc)szabadonálló beépítési móddal létesíthető.
d)
(5)
(6)
(7)
VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK

16. § (1) Vízgazdálkodási területek a vízgazdálkodással összefüggõ területek.

(2)6 A település vízgazdálkodási területei az alábbi övezetekre tagolódnak:

a)folyóvizek parti sávja (töltés, gát) V-1
b)folyóvizek medre V-2
c)állóvizek, időszakos állóvizek, mocsarak, nádasok medre és parti sávja V-3 d)vízmű területek V-4
(3)
(4)
KÖZTERÜLETEK

17. § (1) A terven feltüntetett közterületek közterületi jellege nem szüntethetõ meg. (2)

(3)

(4) A település közterületein engedélyezhetõ eltérõ használat az alábbi lehet: a.) hirdetõ, reklám berendezés-,

b.) közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek-, c.) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak-,
d.) szobor, diszkút, pihenõ pad-, e.) távbeszélõ fülke elhelyezése.
(5) A közterületek eredeti rendeltetésétõl eltérõ használatának idõtartamát, használatának egyéb feltételeit, a használat díját a közterület tulajdonosa külön rendeletben szabályozza.
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME

18. § (1) Mûemlékek védelmére vonatkozó elõírások

a) A rendelet hatálya alá tartozó terület országos mûemléki védelem alatt álló értékeit és azok mûemléki környezetébe tartozó ingatlanokat a 7. melléklet tartalmazza.

b) A 7. melléklet szerinti védett építményeket és azok mûemléki környezetét a szabá- lyozási terv tünteti fel.

c)7 A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) Régészeti lelõhelyek védelmére vonatkozó elõírások

a) A rendelet hatálya alá tartozó terület nyilvántartott régészeti lelõhelyeinek és régé- szeti érdekû területeinek listáját a 8. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.

b) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelmérõl szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.

(3) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó elõírások

a) A rendelet hatálya alá tartozó terület helyi védelem alatt álló értékeit az 1. függelék tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.

b) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelem- rõl szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.

c) Helyi egyedi védelem (H) alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bár- minemû építési munka esetén a helyi védelemrõl szóló önkormányzati rendelet mel- lékleteként szereplõ örökségvédelmi munkarész figyelembevételével a következõ elõ- írásokat kell betartani:

ca)Helyi védettségû épületen végzett bármilyen építési munka esetén a ha- gyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megõrzendõk. cb)Helyi védettségû épület úgy bõvíthetõ, hogy az eredeti épület tömegformá- ja, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
cc)Helyi védettségû épület bontására csak a mûszaki és erkölcsi avultság be-álltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követõen.
TERMÉSZETI, TÁJI ÉRTÉKEK VÉDELME

19. § (1) A település területén a tájképileg megõrzendõ egységek a következõk:

a) az ex lege védelem alatt álló természeti területek,

b) az ökölógiai hálózat területei (ezen belül a vízfolyásokat kísérõ, jellegzetes tájkaraktert megjelenítõ ökológiai folyosók),

c) a helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területek,

d) a holtágak (általában az ökológiai folyosók térsége, a holtágak, vízfolyások mentén, tavak környékén és a dombsági erdõfoltokon),

a vízfolyások menti ligeterdõk,
e) általában a mezõgazdasági kultúrtáj mozaikos területfelhasználású, hagyományos tájhasználatú rész- letei;
f) a tájba harmonikusan illeszkedõ, építészetileg egységes településképet õrzõ település, belterülete épí- tett környezete sziluettjével,
g) a település és táj kapcsolatának fontos elemeként a közparkok, zöldterületek.
(2) Tájképvédelmi területen betartandó elõírások
a) Erdõterületen csak az erdõgazdálkodást, vadgazdálkodást, turizmust, kutatást-oktatást szolgáló épüle- tek helyezhetõk el, a természeti értékek sérelme nélkül.
b) A tájban megjelenõ település-sziluettet megváltoztató bel- vagy külterületi magas építmények elhelye- zését kerülni kell.
c) Hírközlési magasépítmény (adó-, és átjátszótorony) tájképvédelmi területen és belterületen nem he- lyezhetõ el.
(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen található az országos ökológiai hálózat elemeit a szabályozási terv tünteti fel, felsorolásukat a 9. melléklet tartalmazza.
(4) A rendelet hatálya alá tartozó területen található helyi védettségû természeti értékeket a szabályozási terv tünteti fel, felsorolásukat a 2. függelék tartalmazza. A helyi védelem alatt álló természeti értékek fenntartása, ápolása dendrológiai-kertészeti szakvélemény elõírásai, illetve szakértõ közremûködésével történhet.”
KÖRNYEZETALAKÍTÁS, KÖRNYEZETVÉDELEM

20. §

20. § (1) Általános követelmények

a)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
b)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.
c)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
d)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
e)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
f)A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.
g)Zajvédelmi szempontból
ga)Tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni.
gb)A környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és magvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek.
gc)Környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni és a határérték betartásának feltételeit megteremteni.
(2) Környezetterhelési határértékek
a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).
(3) Speciális eljárási szabályok
a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
b)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
c)Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni. e)Amennyiben a 019/1 és 019/2 hrsz-ú ingatlanokat érintő beruházás megvalósítása során a területen korábban folytatott tevékenység (műtrágya telep) következményeként környezetszennyezésre utaló nyomok kerülnének elő, a szükséges intézkedések megtétele érdekében a környezetvédelmi és vízvédelmi hatóságot értesíteni kell.
KÖZMÛVESÍTÉS, KÖZMÛLÉTESÍTMÉNYEK

21. § (1) (2)(3)A magas talajvízállásos, feltöltéses területen közmûhálózatokat, létesítményeket építeni csak a talajmechani- kai szakvélemény alapján szabad.

TÛZVÉDELEM

22. § (1) A tervezõnek – az épületek közötti tûz átterjedésének megakadályozása érdekében – az épületek közötti távolságot és az épületek épületszerkezeteinek megfelelõségét a külön jog- szabályban rögzítettek szerint kell értékelnie. Az értékelés alapján kell meghatározni az épü- letek közötti távolságot és az épületek épületszerkezeteit.

(2) Az építmények építészeti-mûszaki tervezése során a tûzvédelmi mûszaki kialakítást jog- szabályban meghatározott esetben tûzvédelmi mûszaki leírásba, tûzvédelmi dokumentáció- ba kell foglalni. A tûzvédelmi tervfejezet készítése szaktevékenység, így megfelelõ szakmai ismeretek birtokában végezhetõ.

AZ ÁSVÁNYVAGYON GAZDÁLKODÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK

23. § Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes épí- tési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban elõírtak szerint végezhetõ.

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

24. § Az önkormányzat közérdekbõl elõvásárlási jogot jegyeztet be a 10. mellékletben felsorolt ingatlanok területére, ezen ingatlanokat érintõ településrendezési feladatok megvalósítása érdekében.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. § E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek 2004. év december hó 1 napján lépnek hatályba. Rendelkezé- seit a hatálybalépését követõen keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

1. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELÕÍRÁSOK
FALUSIAS LAKÓTERÜLETEN
1.1 Lf-1 építési övezet

1. Az övezet rendeltetése

Ld. 7. § (2) pontját.

2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei

Legkisebb telekterület

1500 m2

Legkisebb, legnagyobb telekszélesség

min 16 m, de max 30 m

Beépíthetõ telekmélység

60 m

3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek

Beépítési mód (építési hely)

Oldalhatáron álló beépítési mód, elõkert nélkül, a terv szerinti hátsókert mérettel.

Legnagyobb beépítettség

30%

Legkisebb zöldfelület

50%

lakásszám

Max 2 db

4. Az építményekre vonatkozó paraméterek

Max ép magasság

3,5 m

Épület legnagyobb szé- lessége (keresztirányú mérete)

Tetõzet

Fõépítmény esetén 35-45 fokos szimmetrikus nyeregtetõ, melléképítmény esetén
magastetõ

Tetõhéjalás

Természetes anyagok: nád, fazsindely, term pala, cserép

Utcai kerítés

Épületekkel együtt tervezendõ, épített jellegû, tömör, vagy áttört kerítés
Kõ, tégla, fa, kovácsoltvas
1.2 Lf-2 építési övezet

1. Az övezet rendeltetése

Ld. 7. § (2) pontját.

2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei

Legkisebb telekterület

900 m2

Legkisebb, legnagyobb telekszélesség

min 16 m, de max 30 m

Beépíthetõ telekmélység

45 m

3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek

Beépítési mód (építési hely)

Oldalhatáron álló beépítési mód, kialakult elõkerttel, a terv szerinti hátsókert mérettel.

Legnagyobb beépítettség

30%

Legkisebb zöldfelület

40%

lakásszám

Max 2 db

4. Az építményekre vonatkozó paraméterek

Max ép magasság

3,5 m

Épület legnagyobb szé- lessége (keresztirányú mérete)

Tetõzet

Fõépítmény esetén 35-45 fokos szimmetrikus nyeregtetõ, melléképítmény esetén
magastetõ

Tetõhéjalás

Természetes anyagok: nád, fazsindely, term pala, cserép

Utcai kerítés

Épületekkel együtt tervezendõ, épített jellegû, tömör, vagy áttört kerítés
Kõ, tégla, fa, kovácsoltvas
1.3 Lf-3 építési övezet

1. Az övezet rendeltetése

Ld. 7. § (2) pontját.

2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei

Legkisebb telekterület

900 m2

Legkisebb, legnagyobb telekszélesség

min 16 m, de max 30 m

Beépíthetõ telekmélység

45 m

3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek

Beépítési mód

Oldalhatáron álló beépítési mód, kialakult elõkerttel, a terv szerinti hátsókert mérettel.

Legnagyobb beépítettség

30%

Legkisebb zöldfelület

40%

lakásszám

Max 2 db

4. Az építményekre vonatkozó paraméterek

Max ép magasság

4,5 m

Épület legnagyobb szé- lessége (keresztirányú mérete)

Tetõzet

Fõépítmény esetén 35-45 fokos szimmetrikus nyeregtetõ, melléképítmény esetén
magastetõ

Tetõhéjalás

Természetes anyagok: term pala, cserép

Utcai kerítés

Épületekkel együtt tervezendõ, épített jellegû, áttört kerítés
Kõ, tégla, fa, kovácsoltvas
1.4 Lf-4 építési övezet

1. Az övezet rendeltetése

Ld. 7. § (2) pontját.

2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei

Legkisebb telekterület

2000 m2

Legkisebb, legnagyobb telekszélesség

min 16 m, de max 30 m

Beépíthetõ telekmélység

45 m

3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek

Beépítési mód

Oldalhatáron álló beépítési mód, 5 m-es elõkerttel, a terv szerinti hátsókert mérettel.

Legnagyobb beépítettség

30%

Legkisebb zöldfelület

40%

lakásszám

Max 2 db

4. Az építményekre vonatkozó paraméterek

Max ép magasság

4,5 m

Épület legnagyobb szé- lessége (keresztirányú mérete)


-

Tetõzet

Fõépítmény esetén 35-45 fokos szimmetrikus nyeregtetõ, melléképítmény esetén
magastetõ

Tetõhéjalás

Természetes anyagok: term pala, cserép

Utcai kerítés

Épületekkel együtt tervezendõ, épített jellegû, áttört kerítés
Kõ, tégla, fa, kovácsoltvas
1.5 Lf-5 építési övezet

1. Az övezet rendeltetése

Ld. 7. § (2) pontját.

2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei

Legkisebb telekterület

3000 m2

Legkisebb, legnagyobb telekszélesség

min 30 m

Beépíthetõ telekmélység

45 m

3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek

Beépítési mód

Szabadon álló, 5 m elõkerttel, a terv szerinti hátsókert mérettel.

Legnagyobb beépítettség

30%

Legkisebb zöldfelület

40%

lakásszám

Max 2 db

4. Az építményekre vonatkozó paraméterek

Max ép magasság

4,5 m

Épület legnagyobb szé- lessége (keresztirányú mérete)


-

Tetõzet

Fõépítmény esetén 35-45 fokos szimmetrikus nyeregtetõ, melléképítmény esetén
magastetõ

Tetõhéjalás

Természetes anyagok: term pala, cserép

Utcai kerítés

Épületekkel együtt tervezendõ, épített jellegû, áttört kerítés
Kõ, tégla, fa, kovácsoltvas

2. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELÕÍRÁSOK TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEN

Vt-1 építési övezet

1. Az övezet rendeltetése

Ld. 8. § (2) pontját.

2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei

Legkisebb telekterület

450 m2

Legkisebb, legnagyobb telekszélesség

min 30 m, de max 50 m

Beépíthetõ telekmélység

-

3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek

Beépítési mód (építési hely)

Oldalhatáron álló beépítési mód, 3 m-es elõkerttel, 6 m-es hátsókert mérettel.

Legnagyobb beépítettség

40%

Legkisebb zöldfelület

30%

lakásszám

Max 2 db

4. Az építményekre vonatkozó paraméterek

Max ép magasság

4,5 m

Épület legnagyobb szé- lessége (keresztirányú mérete)

Tetõzet

Fõépítmény esetén 35-45 fokos szimmetrikus nyeregtetõ, melléképítmény esetén
magastetõ

Tetõhéjalás

Természetes anyagok: nád, fazsindely, term pala, cserép

Utcai kerítés

Épületekkel együtt tervezendõ, épített jellegû, áttört kerítés
Kõ, tégla, fa, kovácsoltvas
2.1 Vt-2 építési övezet

1. Az övezet rendeltetése

Ld. 8. § (2) pontját.

2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei

Legkisebb telekterület

1500 m2

Legkisebb, legnagyobb telekszélesség

min 16 m, de max 30 m

Beépíthetõ telekmélység

100 m

3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek

Beépítési mód (építési hely)

Oldalhatáron álló beépítési mód, elõkert nélkül, vagy a kialakult elõkerttel, a terv szerinti hátsókert mérettel.

Legnagyobb beépítettség

30%

Legkisebb zöldfelület

40%

lakásszám

Max 2 db

4. Az építményekre vonatkozó paraméterek

Max ép magasság

4,5 m

Épület legnagyobb szé- lessége (keresztirányú mérete)

Tetõzet

Fõépítmény esetén 35-45 fokos szimmetrikus nyeregtetõ, melléképítmény esetén

magastetõ

Tetõhéjalás

Természetes anyagok: nád, fazsindely, term pala, cserép

Utcai kerítés

Épületekkel együtt tervezendõ, épített jellegû, áttört kerítés
Kõ, tégla, fa, kovácsoltvas

3. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELÕÍRÁSOK KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLETEN
3.1 Gksz-1 építési övezet

1. Az övezet rendeltetése

Az övezetben az OTÉK 19. § (2) és (3) bekezdés ben szereplõ építmények helyezhetõk
el.

2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei

Legkisebb telekterület

2000 m2

Legkisebb, legnagyobb telekszélesség

min 30 m

Beépíthetõ telekmélység

-

3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek

Beépítési mód

Kialakult, legalább 0 m elõkerttel.

Legnagyobb beépítettség

30%

Legkisebb zöldfelület

30%

lakásszám

Max 2 db

4. Az építményekre vonatkozó paraméterek

Max ép magasság

8,0 m

Épület legnagyobb szé- lessége (keresztirányú mérete)


-

Tetõzet

Fõépítmény esetén 35-45 fokos szimmetrikus nyeregtetõ, melléképítmény esetén
magastetõ

Tetõhéjalás

Természetes anyagok: pala, cserép

Utcai kerítés

Épületekkel együtt tervezendõ, épített jellegû, áttört kerítés
Kõ, tégla, kovácsolt vas
3.2 Gksz-2 építési övezet

1. Az övezet rendeltetése

Az övezetben az OTÉK 19. § (2) és (3) bekezdés ben szereplõ építmények helyezhetõk
el.

2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei

Legkisebb telekterület

2000 m2

Legkisebb, legnagyobb telekszélesség

min 30 m

Beépíthetõ telekmélység

-

3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek

Beépítési mód

Szabadonálló beépítési mód, 6 m-es elõ-, oldal és, hátsókert mérettel.

Legnagyobb beépítettség

40%

Legkisebb zöldfelület

30%

lakásszám

Max 1 db

4. Az építményekre vonatkozó paraméterek

Max ép magasság

6,0 m

Épület legnagyobb szé- lessége (keresztirányú mérete)


-

Tetõzet

-

Tetõhéjalás

-

Utcai kerítés

Áttört kialakítású.

4. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELÕÍRÁSOK MEZÕGAZDASÁGI ÜZEMI TERÜLETEN
4.1 Gmg-1 építési övezet

1. Az övezet rendeltetése

Mezõgazdasági üzemek területei - tanya.

2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei

Legkisebb telekterület

2500 m2

Legkisebb, legnagyobb telekszélesség

min 40 m

Beépíthetõ telekmélység

-

3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek

Beépítési mód

Szabadonálló beépítési mód, 6 m-es elõ-, oldal- és hátsókert mérettel.

Legnagyobb beépítettség

30%

Legkisebb zöldfelület

40%

lakásszám

Max. 2 db

4. Az építményekre vonatkozó paraméterek

Max ép magasság

4,5 m

Épület legnagyobb szé- lessége (keresztirányú mérete)


-

Tetõzet

-

Tetõhéjalás

-

Utcai kerítés

-
4.2 Gmg-2 építési övezet

1. Az övezet rendeltetése

Mezõgazdasági üzemek területei - telephely.

2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei

Legkisebb telekterület

2000 m2

Legkisebb, legnagyobb telekszélesség

min 40 m

Beépíthetõ telekmélység

-

3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek

Beépítési mód

Szabadonálló beépítési mód, 6 m-es elõ-, oldal és, hátsókert mérettel.

Legnagyobb beépítettség

30%

Legkisebb zöldfelület

40%

lakásszám

Max. 2 db

4. Az építményekre vonatkozó paraméterek

Max ép magasság

4,5 m

Épület legnagyobb szé- lessége (keresztirányú mérete)


-

Tetõzet

-

Tetõhéjalás

-

Utcai kerítés

-
4.3 8„Kmü” jelű építési övezet
A Kmü jelű különleges terület mezőgazdasági alapanyagok feldolgozását, raktározását célzó, és az ezek működését kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál. A területen ezen túlmenően a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, építési telkenként legfeljebb 1 db lakóépület is elhelyezhető.
a)legkisebb telekterület 5000 m2
b)beépítési mód szabadon álló
c)legnagyobb beépítettség 40%
d)legnagyobb építménymagasság 8,50 m , a megengedett legnagyobb értéket technológiai jellegű építmény magassága legfeljebb 15 m-rel meghaladhatja
e)legkisebb előkert 6 m
f)legkisebb oldalkert OTÉK szerint
g)legkisebb hátsókert 10 m
h)legkisebb zöldfelület 40%
i)közterület felőli kerítés épített jellegű, 1,8- 2,5 m magas legyen
j)A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell. k)Az építési telkek szabályozási terven jelölt telekhatárai mellett legalább 8 m szélességű, háromszintes növényállomány, illetve legalább 1 sor védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.

5. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELÕÍRÁSOK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT KÜLÖNLEGES TERÜLETEN
5.1 Kt-1 jelû építési övezet (temetõ)

1. Az övezet rendeltetése

Temetõ

2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei

Legkisebb telekterület

kialakult

Legkisebb, legnagyobb telekszélesség

kialakult

3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek

Beépítési mód

szabadonálló

Legnagyobb beépítettség

10 %

Legkisebb zöldfelület

40 %

4. Az építményekre vonatkozó paraméterek

Max ép magasság

3,5 m, amit harangláb vagy harangtorony építménymagassága legfeljebb 6 m-rel meg-
haladhat.

Épület legnagyobb szé- lessége (keresztirányú mérete)


-

Tetõzet

szabadon formálható

Tetõhéjalás

Természetes anyagok: nád, fa zsindely, term pala, cserép

Kerítés

áttört kerítés, élõ sövény
5.2 Kid jelû építési övezet idegenforgalmi célra

1. Az övezet rendeltetése

Turisztikai funkciók elhelyezése

2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei

Legkisebb telekterület

900 m2

Legkisebb, legnagyobb telekszélesség

-

3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek

Beépítési mód

szabadonálló

Legnagyobb beépítettség

40 %

Legkisebb zöldfelület

40 %

Legkisebb elõkert

0 m

Legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

Legkisebb hátsókert

A külön jogszabályban rögzített biztonsági sáv és megközelítési távolság figyelembe
vételével, de legalább 0 m

4. Az építményekre vonatkozó paraméterek

Max ép magasság

6,5 m, kilátó esetében 42 m

Épület legnagyobb szé- lessége (keresztirányú mérete)


-

Tetõzet

32-45 fokos szimmetrikus nyeregtetõ, kilátó esetében nincs megkötve

Tetõhéjalás

Természetes anyagok: nád, fa zsindely, term pala, cserép, kilátó esetében nincs meg-
kötve

Kerítés

áttört kerítés, vagy élõ sövény
5.3 Khu jelû építési övezet hulladékgazdálkodási célra

1. Az övezet rendeltetése

Szennyvíztisztító telep

2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei

Legkisebb telekterület

3000 m2

Legkisebb, legnagyobb telekszélesség

-

3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek

Beépítési mód

szabadonálló

Legnagyobb beépítettség

10 %

Legkisebb zöldfelület

80 %, kialakítása õshonos, vagy honos fajokból álló kétszintû növényzettel (gyep és 40
db cserje / 150 m2, vagy gyep és 1 db nagy lombkoronájú fa / 150 m2) történjen

Legkisebb elõkert

8 m

Legkisebb oldalkert

8 m

Legkisebb hátsókert

10 m

4. Az építményekre vonatkozó paraméterek

Max ép magasság

4,5 m

Épület legnagyobb szé-

-

lessége (keresztirányú mérete)

Tetõzet

30-45 fokos magastetõ
5.4 9„Ken” jelű építési övezet megújuló energiaforrások hasznosítása céljára
a)legkisebb telekterület 5000 m2
b)beépítési mód szabadon álló
c)legnagyobb beépítettség 40%
d)legnagyobb építménymagasság 4,0 m , a megengedett legnagyobb értéket technológiai jellegű építmény magassága legfeljebb 4 m-rel meghaladhatja
e)legkisebb előkert az 5804 sz. út felől 8 m , a 020 és 018 hrsz-ú utak felől 5 m
f)legkisebb oldalkert a lakóterülettel szomszédos telekhatáron 8 m , egyebekben OTÉK szerint
g)legkisebb hátsókert 6 m
h)legkisebb zöldfelület 40%
i)az északi és keleti közterületi, valamint a lakóterülettel szomszédos telekhatárokra épített jellegű, tömör, vagy lombját megtartó, illetve örökzöld növényzettel befuttatott áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építendő. A Kossuth Lajos utca felőli kerítés a szomszédos lakóterületi építési telkek utcai telekhatárának vonalában építendő épített jellegű, tömör, vagy lombját megtartó, illetve örökzöld növényzettel befuttatott áttört kialakítással, legfeljebb 1,8 m magassággal.
j)Az építési telkek szabályozási terven jelölt telekhatárai mellett legalább 8 m szélességű, háromszintes, őshonos, vagy honos fajokból álló növényállomány telepítendő és tartandó fenn. k)Az 5804 sz. út menti fasor megtartandó.

6. melléklet10

A TELEPÜLÉS KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATÁNAK ELEMEI

Út

Közlekedési terület övezeti jele

Kategória
jelenleg távlatban

Közlekedési terület szélessége

5804. sz. Harkány – Sellye – Darány összekötő út

KÖu-1

külterületi mellékút, összekötő út

külterületi mellékút, összekötő út

kialakult

58127. sz. Cúni bekötőút

KÖu-2

külterületi mellékút, bekötőút

külterületi mellékút, bekötőút

kialakult

Egyéb közutak és mezőgazdasági utak

KÖu-3

külterületi mellékút, egyéb út

külterületi mellékút, egyéb út

kialakult, szélesítés esetén útépítési terv szerint

Kossuth L. utca
Petőfi S. utca
Vértanúk útja

KÖu-4

belterületi mellékút, gyűjtőút

belterületi mellékút, gyűjtőút

kialakult

Meglévő kiszolgáló utak
Tervezett kiszolgáló utak

KÖu-5

kialakult

szabályozási terv szerint

Vasúti terület

KÖk

kialakult

7. melléklet

ORSZÁGOS MÛEMLÉKI VÉDETTSÉGÛ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MÛEMLÉKI KÖRNYEZETÜK
7.1 ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNY

Törzsszám.: 397

Református templom

Kossuth Lajos u.

Hrsz: 35

Törzsszám: 8380

Népi lakóház

Kossuth L. u. 66.

Hrsz: 151
7.2 MÛEMLÉKI KÖRNYEZETBE TARTOZÓ INGATLANOK
A védetté nyilvánított mûemlékkel közvetlenül határos ingatlanok: Református templom
Kossuth L. u. 1 Hrsz: 36/1 és 36/2
Kossuth L. u. 3 Hrsz: 34 Népi lakóház
Kossuth L. u. 64. Hrsz: 151
Kossuth L. u. 68. Hrsz: 150
A védetté nyilvánított mûemlékkel közvetlenül határos közterületrészek: Református templom
Kossuth L. u. 1-3 közötti szakasz
közút Hrsz: 141
járdák Hrsz: 139 és 142 Vértanúk útja 1 elõtti szakasz
közút Hrsz: 138
Népi lakóház
Kossuth L. u. 64-68. közötti szakasz
közút Hrsz: 141
járdák Hrsz: 140, 142
A védetté nyilvánított mûemlékkel közvetlenül határos közterületrészekkel közvetlenül határos ingatlanok: Református templom
Kossuth L. u. 2 Hrsz: 108
Kossuth L. u. 4 Hrsz: 109/1
Kossuth L. u. 6 Hrsz: 181 Népi lakóház
Kossuth L. u. 6. Hrsz: 59

8. melléklet

RÉGÉSZETI VÉDELEM
NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELÕHELYEK

Lelõhely helye (Hrsz.)

1.

2.

075, 0104/17, 0116/13, 0119/1

3

4.

5.

059/2, 060/1-2, 072/1-3,077/2

6.

059/2, 060/1-2, 072/1-3,077/2

7.

018/4-8

8.

032/1

9.

10.

09/7-11, 032/2-5

11.

17-22, 163-168

12.

0126/2
Kémes, Törökvár
Lelõhely-azonosító: 71181
Hrsz.: 17-22, 163-168

9. melléklet

TÁJVÉDELEM
9.1 Az ökológiai hálózathoz tartozó területek (ökológiai folyosó)
9.2 A természet védelmérõl szóló törvényben meghatározott „erdõ, gyep, nádas” természeti területek

10. melléklet

ELÕVÁSÁRLÁSI JOGGAL TERHELT INGATLANOK

Hrsz

Megjegyzés

32/1

Munkahelyteremtõ beruházás megvalósítása

32/2

Munkahelyteremtõ beruházás megvalósítása

47, 49/2, 50

Települési - kulturális - központ megvalósítása

52

Funkcióváltozás esetén pihenõpark kialakítása – összekap-
csolása a tervezett központtal

179

Tájház kialakítása

019

Sportpálya kialakítása

030/1

Munkahelyteremtõ beruházás megvalósítása – öregek nap-
közbeni ellátása

0104/1,2,3,4,5,7,8,9,10,11,12,13,14,24,
0104/20,26,29

Úri tó és környéke – horgásztó, szabadidõs park, sátorozó
hely, õshonos élõvilág megõrzése, újratelepítése

0126/2
0126/3, 0127/1

Fásított közpark kialakítása

175/1,2

Pajtaszínház létrehozása, lovas túraállomás

11. melléklet11

SZT-1-M20 RAJZSZÁMÚ SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁS

Függelékek

1. függelék a 11/2004.(XI.18.) Önkormányzati rendelethez HELYI MÛVI ÉRTÉKEK
1.1 HELYI EGYEDI VÉDELEM (H)

Vendéglõ

Kossuth Lajos u. 6.

Hrsz: 181

Lakóépület

Kossuth Lajos u. 10.

Hrsz: 179

Lakóépület

Kossuth L. u. 13.

Hrsz: 29

Lakóépület

Kossuth Lajos u. 17.

Hrsz: 27

Lakóépület kukoricagóréval

Kossuth Lajos u. 21.

Hrsz: 25

Lakóépület

Kossuth Lajos u. 22

Hrsz: 173

Lakóépület

Kossuth Lajos u. 38.

Hrsz: 165

Lakóépület

Kossuth Lajos u. 39.

Hrsz: 16

Lakóépület

Kossuth Lajos u. 40.

Hrsz: 164

Lakóépület

Kossuth Lajos u. 41.

Hrsz: 15

Lakóépület melléképülettel

Kossuth Lajos u. 42.

Hrsz: 163

Kukoricagóré

Kossuth Lajos u. 57.

Hrsz: 7

Lakóépület

Rákóczi u. 13.

Hrsz: 101

Lakóépület

Rákóczi u. 7.

Hrsz: 103

Lakóépület

Petõfi Sándor u. 1.

Hrsz: 98

Lakóépület

Petõfi Sánor u. 6.

Hrsz: 39

Lakóépület

Lakóépület

Hrsz: 94

Lakóépület

Petõfi Sánor u. 12.

Hrsz: 42

Lakóépület

Kossuth Lajos u. 16.

Hrsz: 176.

Görög katolikus templom

Petõfi Sánor u.

Hrsz: 89

Malom

Petõfi Sánor u. 18.

Hrsz: 49/2, 47

Raktárépület

Petõfi Sánor u. 20.

Hrsz: 50

Kukoricagóré

Petõfi Sánor u. 22.

Hrsz: 51

Vasútállomás és melléképületei

külterület

Hrsz: 030/1

Bakterházak

külterület

Hrsz: 030/1
1.2 HELYI TERÜLETI VÉDELEM (HT)

a település szerkezete

Belterület

Hrsz:

a Kossuth L. utca utcaképe

Belterület

Hrsz:
2. függelék a 11/2004.(XI.18.) Önkormányzati rendelethez HELYI TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
2.1 TERMÉSZETI ÉRTÉKEK (HTT)

Fasor- Kossuth L. utca déli oldala

Belterület

Hrsz: 140

Fasor - Kossuth L. utca északi oldala

Belterület

Hrsz: 142

un. „Ördöglyuka” és a hozzá kapcsolódó

Külterület

Hrsz:

„Gátfarka” területek - „erdõ, gyep, nádas”

0104/1,2,3,4,5,7,8,9,10,11,12,13,

jellegû természeti terület - természetközeli

14,24

állapotú élõhely

2.2 EGYEDI TÁJÉRTÉKEK (HTE)

Tölgyek (Ördöglyuka)

Külterület

Hrsz: 0104/31

Tölgy (Csonka kert)

Külterület

Hrsz: 044/3
A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI FEJEZETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK
(1) Általános követelmények
a) A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 50/2013. (II. 27.) Korm. rendelet határozza meg.
b) A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. A 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet 3. § (12) alapján az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítéséhez és használatbavételéhez nem kell vízjogi engedély.
c) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.
d) A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.
e) Az előírásokat jelenleg a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. §-a szerint.
(2) Környezetterhelési határértékekre vonatkozó jogszabályok
a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A levegőterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2011. (I.14.) VM rendelet tartalmazza. A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásainak vizsgálatáról, ellenőrzéséről és értékelésének szabályairól a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezik. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.
b) Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg.
c) A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet követelményei.
d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.
e) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
f) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
g) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
(3) Speciális eljárási szabályok
a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.
b) Erdőterületeket érintő beruházásokra az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendelet előírásai vonatkoznak.
c) Az előírásokat a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg. Figyelembe veendő továbbá a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008.(Vll.18.) FVM rendelet.
d) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények esetében az engedélyezéseket a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.
TERVEZETT JELLEMZŐ KERESZTSZELVÉNYEK
1

A bekezdést módosította az 5/2014.(X.3.) ÖR. 1. §-a.

2

A bekezdést módosította az 5/2014.(X.3.) ÖR. 2. §-a.

3

A bekezdést módosította az 5/2014.(X.3.) ÖR. 3. §-a.

4

A bekezdést módosította az 5/2014.(X.3.) ÖR. 4. §-a.

5

A pontot módosította az 5/2014.(X.3.) ÖR. 4. §-a.

6

A bekezdést módosította az 5/2014.(X.3.) ÖR. 5. §-a.

7

A pontot módosította az 5/2014.(X.3.) ÖR. 6. §-a.

8

A mellékletet a 4.3 ponttal kiegészítette az 5/2014.(X.3.) ÖR. 9. §-a.

9

A mellékletet az 5.4 ponttal kiegészítette az 5/2014.(X.3.) ÖR. 10. §-a.

10

A mellékletet módosította a 7/2020.(XI.10.) ÖR. 1. §-a.

11

A mellékletet módosította a 7/2020.(XI.10.) ÖR. 2. §-a.

12

A 3. függeléket módosította az 5/2014.(X.3.) ÖR. 8. §-a.

13

A 4. függeléket beiktatta az 5/2014.(X.3.) ÖR. 11. §-a.