Kémes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2004. (XI. 18.) önkormányzati rendelete

A TELEPÜLÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Hatályos: 2013. 02. 28- 2014. 12. 31

Kémes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2004. (XI. 18.) önkormányzati rendelete

A TELEPÜLÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

2013.02.28.

Kémes község Képviselõ-testülete az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. tör- vény (a továbbiakban: Étv.) 13. §-a, valamint az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) alapján a község területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fûzõdõ sajátos helyi követelmények, jogok és kötelezettségek megállapítására a következõ rendeletet (a továbbiakban: HÉSZ) alkotja.

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) E rendelet hatálya Kémes község közigazgatási területére (továbbiakban: a terv területe) terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épü- letet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bõvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerûsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényû elõírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.

A SZABÁLYOZÁSI ELEMEK ÉRTELMEZÉSE

2. § (1) Értelmezõ rendelkezések

a) E rendelet elõírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelezõ érvényû- ek. Az ezektõl való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.

b) Az (a) pontban meghatározott elõírás nem vonatkozik a szabályozási terv követke- zõ elemeire:

ba)irányadó telekhatár bb)helyi mûvi értékek bc)tervezett funkciók bd)megszüntetõ jel

c) A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesí- tendõ.

Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévõ telket keresztez, a telket érintõ telekala- kítást, illetve építést engedélyezni a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végre- hajtását követõen szabad.

d) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén

da)Észak-déli, vagy ahhoz közelítõ irányú közterületre fûzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

db) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítõ irányú közterületre fûzött építési telkek

esetén az építési hely a kialakult állapothoz igazodjon.

e) Az építési övezeti vagy övezeti elõírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti elõírásnak nem megfelelõ állapot e rendelet hatálybalépését megelõzõen keletkezett, a következõk szerint kell eljárni:

ea)az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ legkisebb értéket el nem érõ telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezet-

re vagy övezetre vonatkozó egyéb elõírás betarthatósága esetén beépíthetõ eb)az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ legkisebb értéket el nem érõ utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építé- si övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb elõírás és a tûzrendészeti elõírá- sok betarthatósága esetén beépíthetõ

ec)az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ beépítési módtól eltérõ beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti elõírá- sok betartásával növelhetõ, de egyéb bõvítése, bontást követõ átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti elõírások szerinti beépítési móddal történhet.

ed)az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ legnagyobb értéket

meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bõvíthetõ. Bontásból eredõ új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti elõ- írásban szereplõ értéket kell figyelembe venni.

ee)az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ legkisebb értéket el

nem érõ, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bõvítése, bontást követõ átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti elõírások szerinti építménymagassággal történhet.

(2) E rendelet alkalmazásában építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépí- tettsége meghatározásánál figyelembe veendõ építmény kontúrvonalára állított függõleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület víz- szintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredõ érték.

Az építménymagasság megállapítása során:

a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelsõ teljes építményszint záró szerkezetének felsõ síkjának metszésvonala vagy érintõvonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megálla- pítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,

b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetõszerelvé- nyek, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületû padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületû reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészek- nek (attikafal, torony, kupola, tetõ, tetõrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintõvonalra az építmény irányá- ban emelkedõ 45 fok alatt vont – az elõzõvel párhuzamos – síkkal történõ vetítéssel meghatározott magasságával,

c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belsõ udvar homlokzat felületeit, va- lamint a loggiák belsõ oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kí- vül kell hagyni,

d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.

Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.

ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

3. § ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYKÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI

4. § Tájképvédelmi területen az építmények tájbaillesztése érdekében az építési engedélykérel- mekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenõen a tájképet je-lentõsen megváltoztató (külterületen 300 m2 beépített alapterületet, vagy 7,50 m építmény- magasságot meghaladó, belterületen 200 m2 beépített alapterületet meghaladó) építmények építészeti-mûszaki terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készí- teni.

TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS

5. § (1) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv Kémes község területét

a) közigazgatási szempontból belterületre és külterületre,

b) építésügyi szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különbözõ területfelhasználási egységekre osztja.

c) a területfelhasználási egységek területeit közterületekre és közterületnek nem minõsülõ területekre,

d) a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különbözõ építési övezetek- be,

e) a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különbözõ övezetekbe sorolja.

(2) Az igazgatási terület a következõ területfelhasználási egységekre tagolódik:

a) Beépítésre szánt területek:

aa)Falusias lakóterület Lf

ab)Településközpont vegyes terület Vt

ac)Különleges terület K

ad)Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Gksz

ae)Mezõgazdasági üzemi terület Gmg

b) Beépítésre nem szánt területek:

ba)Közlekedési- és közmûterület KÖu

bb)Kötöttpályás közlekedési terület KÖk

bc)Zöldterület Z

bd)Erdõterület E

be)Általános mezõgazdasági terület Má

bf)Vízgazdálkodási terület V

bg)Különleges beépítésre nem szánt terület Kk

(3) Az egyes területfelhasználási egységek övezeti tagozódását: építési övezeteket és az övezeteket, azok hatá- rait az SZT-1 jelû (kül-, és belterületi) szabályozási tervlap tûntetik fel.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ELÕÍRÁSOK

6. § (1) Közmûvesítettséggel kapcsolatos elõírások

Beépítésre szánt területen a külön jogszabályban rögzített határidõre a következõ közmûvek kiépítését kell biztosítani:

a) közüzemi villamos energiaszolgáltatás

b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás

c) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás

azokon a területeken, ahol a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat nem épült ki, a kiépítésig szakszerû közmûpótló alkalmazandó

d) közterületi nyílt vagy zárt rendszerû csapadékvíz-elvezetés

(2) Terepszint alatti építményekre vonatkozó elõírások:

a) Terepszint alatti építmény bárhol létesíthetõ, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítménye- ket.

b) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintbõl.

c) Terepszint alatti építmény föld alatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.

(3)

(4) A kialakult településstruktúra és beépítési karakter megõrzése céljából az építési telkek beépíthetõsége az elõírt „beépíthetõ telekmélység” mértékével korlátozódik. A beépíthetõ telekmélység minden esetben az utcavo- naltól, arra merõlegesen értelmezendõ. Amennyiben a beépíthetõ telekmélység nincs meghatározva, akkor – egyéb korlátozások hiányában – az építési telkek teljes mélysége beépíthetõ, az OTÉK szerinti min. hátsó kert mértékéig.

(5)

FALUSIAS LAKÓTERÜLET

7. § (1) A falusias lakóterület lakóépületek, a mezõ- és az erdõgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi-, szolgáltató- és kézmûipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen az övezeti elõírások szerint elhelyezhetõ:

- lakóépület,

- mezõ- és erdõgazdasági (üzemi) építmény,

- kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,

- szálláshely szolgáltató épület,

- kézmûipari építmény,

- helyi igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,

- sportépítmény,



(3) A falusias lakóterületen építési telket mélységében (hosszában) nem lehet megosztani.

(4) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési elõírásokat az 1. melléklet tartalmazza.

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET

8. § (1) A településközpont vegyes terület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintû igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetõen nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhetõ az övezeti elõírások szerint elhelyezhetõ:

- lakóépület,

- igazgatási épület,

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

- egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az el- sõdleges,

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

- sportépítmény,

(3) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési elõírásokat a 2. melléklet tartalmazza.

(4)

(5)

KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLET

9. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsõsorban nem jelentõs zavaró hatású gazdasági tevékeny- ségi célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 19. § - ában megnevezett építmények helyezhetõk el.

(3) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elõkertben max. 20 m2 alapterületû portaépület elhelyezhetõ.

(4) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési elõírásokat a 3. melléklet tartalmazza.

(5)

(6)

MEZÕGAZDASÁGI ÜZEMI TERÜLET

10. § (1) E területfelhasználási egységbe a közigazgatási területen meglévõ tanyák, telephelyek területei tartoznak (lakás, terménytároló, szárító, faipari üzem, vegyes majorok, stb.)

(2) A területen elsõsorban a mezõgazdasági mûveléshez szükséges üzemi építmények helyezhetõk el.

(3) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési elõírásokat a 4. melléklet tartalmazza.

(4)

(5)

KÜLÖNLEGES TERÜLET

11. § (1) A település különleges területfelhasználású területe a település temetõje. (2)

(3)

(4) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési elõírásokat az 5. melléklet tartalmazza.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMÛTERÜLET

12. § (1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel, a közúti hálózat elemeinek felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.

(2) A közutak közterületnek minõsülõ építési területein minden esetben elhelyezhetõk az OTÉK. 26. .§ (3) be- kezdés 1 pontja szerinti építmények, valamint:

a.) hirdetõ berendezések,

b.) közúti közlekedés várakozóhelyei,

c.) köztisztasággal kapcsolatos építmények, d.) szobor, díszkút,

e.) távbeszélõ fülke.

(3) Országos közút beépítésre nem szánt területen lévõ szakasza mentén annak tengelyétõl számított 50 m távolságon belül építmény csak külön jogszabályokban elõírt feltételek szerint helyezhetõ el.

ZÖLDTERÜLETEK

13. § (1) A terv területén zöldterületi területfelhasználásként szabályozott zöldfelületeket (közparkok, sportpálya) a szabályozási terven jelölt helyen, a terv szerinti területi kiterjedésben kötelezõ fenntartani.

(2) A település zöldterületei az alábbi övezetekre tagolódnak:

- Közpark Z-1

- Sportpálya, sportcentrum Z-2

(3) A területen az OTÉK 27. § (4) és (5) bekezdése szerint helyezhetõ el épület, illetve építmény.

(4) A területen elhelyezett építmények építménymagassága legfeljebb 3,5 m lehet.

ERDÕTERÜLETEK

14. § (1) A település erdõterületei az alábbi övezetekre tagolódnak:

(2) Gazdasági rendeltetésû erdõterület E-1

(3)

MEZÕGAZDASÁGI TERÜLETEK

15. § (1) A mezõgazdasági terület a település mezõgazdasági termelés céljára szolgáló része.

(2) A mezõgazdasági terület a terv szerint

- Általános - szántó Má-1

- Korlátozott használatú általános – gyep, legelõ Má-2 mezõgazdasági területre tagolódik.

(3) A mezõgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék- feldolgozás és tárolás(a továbbiakban: mezõgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetõk el.

(4) Az Má-1 jelû általános mezõgazdasági terület övezeteire vonatkozó építési elõírások: a)6000 m2-t el nem érõ területû telken építményt elhelyezni nem szabad,

b) 6000 m2-t meghaladó teleknagyság esetén 3 %-os beépítettséggel helyezhetõ el építmény. A megen- gedett beépítettség fele (1,5 %) mértékéig lakóépület is építhetõ.

c) A lakóépület:

- legfeljebb 300 m2 bruttó alapterülettel,

- legfeljebb 4,5 m építménymagassággal,

- szabadonálló beépítési móddal létesíthetõ.

(5)

(6)

(7)

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK

16. § (1) Vízgazdálkodási területek a vízgazdálkodással összefüggõ területek.

(2) A település vízgazdálkodási területei az alábbi övezetekre tagolódnak:

- folyóvizek parti sávja (töltés, gát) V-1

- folyóvizek medre V-2

- állóvizek, idõszakos állóvizek, mocsarak, nádasok, medre és parti sávja V-3

- vízmû területek V-4

(3)

(4)

KÖZTERÜLETEK

17. § (1) A terven feltüntetett közterületek közterületi jellege nem szüntethetõ meg. (2)

(3)

(4) A település közterületein engedélyezhetõ eltérõ használat az alábbi lehet: a.) hirdetõ, reklám berendezés-,

b.) közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek-, c.) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak-,

d.) szobor, diszkút, pihenõ pad-, e.) távbeszélõ fülke elhelyezése.

(5) A közterületek eredeti rendeltetésétõl eltérõ használatának idõtartamát, használatának egyéb feltételeit, a használat díját a közterület tulajdonosa külön rendeletben szabályozza.

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME

18. § (1) Mûemlékek védelmére vonatkozó elõírások

a) A rendelet hatálya alá tartozó terület országos mûemléki védelem alatt álló értékeit és azok mûemléki környezetébe tartozó ingatlanokat a 7. melléklet tartalmazza.

b) A 7. melléklet szerinti védett építményeket és azok mûemléki környezetét a szabá- lyozási terv tünteti fel.

c) A mûemlékek és mûemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelmérõl szóló törvény szerint kell eljárni.

(2) Régészeti lelõhelyek védelmére vonatkozó elõírások

a) A rendelet hatálya alá tartozó terület nyilvántartott régészeti lelõhelyeinek és régé- szeti érdekû területeinek listáját a 8. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.

b) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelmérõl szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.

(3) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó elõírások

a) A rendelet hatálya alá tartozó terület helyi védelem alatt álló értékeit az 1. függelék tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.

b) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelem- rõl szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.

c) Helyi egyedi védelem (H) alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bár- minemû építési munka esetén a helyi védelemrõl szóló önkormányzati rendelet mel- lékleteként szereplõ örökségvédelmi munkarész figyelembevételével a következõ elõ- írásokat kell betartani:

ca)Helyi védettségû épületen végzett bármilyen építési munka esetén a ha- gyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megõrzendõk. cb)Helyi védettségû épület úgy bõvíthetõ, hogy az eredeti épület tömegformá- ja, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

cc)Helyi védettségû épület bontására csak a mûszaki és erkölcsi avultság be-álltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követõen.

TERMÉSZETI, TÁJI ÉRTÉKEK VÉDELME

19. § (1) A település területén a tájképileg megõrzendõ egységek a következõk:

a) az ex lege védelem alatt álló természeti területek,

b) az ökölógiai hálózat területei (ezen belül a vízfolyásokat kísérõ, jellegzetes tájkaraktert megjelenítõ ökológiai folyosók),

c) a helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területek,

d) a holtágak (általában az ökológiai folyosók térsége, a holtágak, vízfolyások mentén, tavak környékén és a dombsági erdõfoltokon),

a vízfolyások menti ligeterdõk,

e) általában a mezõgazdasági kultúrtáj mozaikos területfelhasználású, hagyományos tájhasználatú rész- letei;

f) a tájba harmonikusan illeszkedõ, építészetileg egységes településképet õrzõ település, belterülete épí- tett környezete sziluettjével,

g) a település és táj kapcsolatának fontos elemeként a közparkok, zöldterületek.

(2) Tájképvédelmi területen betartandó elõírások

a) Erdõterületen csak az erdõgazdálkodást, vadgazdálkodást, turizmust, kutatást-oktatást szolgáló épüle- tek helyezhetõk el, a természeti értékek sérelme nélkül.

b) A tájban megjelenõ település-sziluettet megváltoztató bel- vagy külterületi magas építmények elhelye- zését kerülni kell.

c) Hírközlési magasépítmény (adó-, és átjátszótorony) tájképvédelmi területen és belterületen nem he- lyezhetõ el.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen található az országos ökológiai hálózat elemeit a szabályozási terv tünteti fel, felsorolásukat a 9. melléklet tartalmazza.

(4) A rendelet hatálya alá tartozó területen található helyi védettségû természeti értékeket a szabályozási terv tünteti fel, felsorolásukat a 2. függelék tartalmazza. A helyi védelem alatt álló természeti értékek fenntartása, ápolása dendrológiai-kertészeti szakvélemény elõírásai, illetve szakértõ közremûködésével történhet.”

KÖRNYEZETALAKÍTÁS, KÖRNYEZETVÉDELEM

20. § (1) Általános követelmények

a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környezõ területek ter- vezett használati módját lehetetlenné teszik.

b) A beruházások megvalósítása, meglévõ tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgál- tató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenõrzése, a környezet- védelmi elõírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok elõ- írása szerint.

c) Újabb területek belterületbe vonása, a termõföldön történõ beruházások a környezõ területeken a talajvédõ gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévõ talajvédelmi létesítmények mûködõképességét. A beruházások megvalósí-tása és üzemeltetése során a termõföldrõl szóló jogszabályban foglaltaknak megfele- lõen kell eljárni.

d) A beruházások megvalósítása, meglévõ tevékenységek folytatása rendeltetési mód-változás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szol- gáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgaz- dálkodás egyes szakmai követelményeirõl szóló elvárásokat be kell tartani.

e) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének elõfeltétele a közmûvesí- tés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezetõ hálózat kiépí- tésére, illetve a meglévõ övezetek területein a közmûvek megvalósításáig szakszerû közmûpótló (pl. zárt gyûjtõ) betervezése és kivitelezése kötelezõ. Egyedi szennyvíz- tisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetõsége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelõségi jelöléssel rendelkezõ szennyvízkezelõ berende- zés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján tör- ténhet.

f) A csapadékvíz elvezetésérõl vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az elsõ fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

g) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyez- tetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tarta- ni, valamint az elõírásoknak megfelelõ védõsáv fennmaradását biztosítani kell.

h) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi elõírásokat érvényesíteni kell.

i) Tilos a környezeti levegõ olyan mértékû terhelése, amely légszennyezést vagy ha- tárértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegõ bûzzel való terhelése.

j) Új jelentõs bûzös tevékenység létesítése esetén az engedélyezési eljárás során vé-

delmi övezetet kell meghatározni.

k) A település fejlesztése során elõnyben kell részesíteni a hulladékszegény techno- lógiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

l) A telkek területének az övezeti elõírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.

(2) Környezetterhelési határértékek

a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévõ, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegõtisztasági követelményeket és a légszennyezõanyag terhelésre vonatkozó határértékeket.

b) Élõvízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezõanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.

c) A földtani közeg és a felszín alatti víz-szennyezéssel szembeni védelméhez szük- séges határértékeket be kell tartani.

d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthetõ, illetve üzemel- tethetõ, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az elõírt zajterhelési határértéket a zajtól védendõ területeken.

e) Meglévõ közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésû, vagy meg-

változott övezeti besorolású területeken, megfelelõ beépítési távolság meghatározá- sával, az épületek védett homlokzatainak megfelelõ tájolással, illetve mûszaki intéz- kedésekkel kell biztosítani az elõírt zajterhelési határértékek teljesülését.

f) A közlekedési létesítményeket úgy kell megtervezni, hogy az általuk okozott zajter- helés nem haladhatja meg az elõírt határértékeket. Meglévõ közlekedési útvonal vagy létesítmény korszerûsítése, útkapacitás bõvítése utáni állapotra

fa)az elõírt határértékek érvényesek, ha a változást közvetlenül megelõzõ ál- lapotra vonatkozó számítások és mérések a határérték teljesülését igazolják fb)legalább a változást megelõzõ zajterhelést kell követelménynek tekinteni, ha a változást megelõzõ állapotra vonatkozó számítások vagy mérések a ha- tárérték túllépését igazolják.

g) Az épületek zajtól védendõ helyiségeit úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a helyiségbe behatoló zaj – zárt állapotú nyílászárók mellett – ne haladja meg az elõírt határértékeket.

h) Épületek zajtól védendõ helyiségeiben az épület rendeltetésszerû használatát biz- tosító különbözõ technikai berendezésektõl és az épületen belül vagy azzal szom- szédos épületben folytatott tevékenységbõl eredõ együttes zaj nem haladhatja meg az elõírt határértékeket.

(3) Speciális eljárási szabályok

a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési el- járások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhetõ legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

b) Kémes a felszín alatti vizek minõségi védelmét szolgáló besorolás szerint fokozot- tan érzékeny felszín alatti vízminõségvédelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minõségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történõ közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján – történhet c)Erdõterületeket érintõ beruházások során az erdõrõl, az erdõ védelmérõl és az er- dõgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelõen kell eljárni. d)Beruházások megvalósítása során a termõföldrõl szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelõen kell eljárni.

e) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek enge- délyezése a környezeti kölcsönhatások ellenõrzése alapján történhet a szakhatósá- gok elõírásai szerint.

f) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdeke- it, nyugalmát sértõ tevékenysége, mûködése esetén (pl. zavaró, határértéket megha- ladó zajterhelés) a jegyzõ korlátozó intézkedéseket érvényesít.

g) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmé- nyek védelmérõl szóló jogszabályoknak megfelelõen kell a vízügyi hatóság elõírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.

h) A vizek mezõgazdasági eredetû nitrát-szennyezésének megelõzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az elõírásokat és a “helyes mezõgazdasági gyakorlat” szabályait.

i) A településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumen- ben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetõk állattartó létesítmények.

j) A hulladékok elhelyezésérõl - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladé- kokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek esetén a ké- relmezõnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelõ elhelyezésérõl, ártalmatlanításá- ról.

KÖZMÛVESÍTÉS, KÖZMÛLÉTESÍTMÉNYEK

21. § (1) (2)(3)A magas talajvízállásos, feltöltéses területen közmûhálózatokat, létesítményeket építeni csak a talajmechani- kai szakvélemény alapján szabad.

TÛZVÉDELEM

22. § (1) A tervezõnek – az épületek közötti tûz átterjedésének megakadályozása érdekében – az épületek közötti távolságot és az épületek épületszerkezeteinek megfelelõségét a külön jog- szabályban rögzítettek szerint kell értékelnie. Az értékelés alapján kell meghatározni az épü- letek közötti távolságot és az épületek épületszerkezeteit.

(2) Az építmények építészeti-mûszaki tervezése során a tûzvédelmi mûszaki kialakítást jog- szabályban meghatározott esetben tûzvédelmi mûszaki leírásba, tûzvédelmi dokumentáció- ba kell foglalni. A tûzvédelmi tervfejezet készítése szaktevékenység, így megfelelõ szakmai ismeretek birtokában végezhetõ.

AZ ÁSVÁNYVAGYON GAZDÁLKODÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK

23. § Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes épí- tési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban elõírtak szerint végezhetõ.

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

24. § Az önkormányzat közérdekbõl elõvásárlási jogot jegyeztet be a 10. mellékletben felsorolt ingatlanok területére, ezen ingatlanokat érintõ településrendezési feladatok megvalósítása érdekében.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. § E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek 2004. év december hó 1 napján lépnek hatályba. Rendelkezé- seit a hatálybalépését követõen keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

1. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELÕÍRÁSOK

FALUSIAS LAKÓTERÜLETEN

1.1 Lf-1 építési övezet

1. Az övezet rendeltetése
Ld. 7. § (2) pontját.
2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei
Legkisebb telekterület	1500 m2
Legkisebb, legnagyobb telekszélesség	min 16 m, de max 30 m
Beépíthetõ telekmélység	60 m
3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek
Beépítési mód (építési hely)	Oldalhatáron álló beépítési mód, elõkert nélkül, a terv szerinti hátsókert mérettel.
Legnagyobb beépítettség	30%
Legkisebb zöldfelület	50%
lakásszám	Max 2 db
4. Az építményekre vonatkozó paraméterek
Max ép magasság	3,5 m
Épület legnagyobb szé- lessége (keresztirányú mérete)
Tetõzet	Fõépítmény esetén 35-45 fokos szimmetrikus nyeregtetõ, melléképítmény esetén magastetõ
Tetõhéjalás	Természetes anyagok: nád, fazsindely, term pala, cserép
Utcai kerítés	Épületekkel együtt tervezendõ, épített jellegû, tömör, vagy áttört kerítés Kõ, tégla, fa, kovácsoltvas

1.2 Lf-2 építési övezet

1. Az övezet rendeltetése
Ld. 7. § (2) pontját.
2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei
Legkisebb telekterület	900 m2
Legkisebb, legnagyobb telekszélesség	min 16 m, de max 30 m
Beépíthetõ telekmélység	45 m
3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek
Beépítési mód (építési hely)	Oldalhatáron álló beépítési mód, kialakult elõkerttel, a terv szerinti hátsókert mérettel.
Legnagyobb beépítettség	30%
Legkisebb zöldfelület	40%
lakásszám	Max 2 db
4. Az építményekre vonatkozó paraméterek
Max ép magasság	3,5 m
Épület legnagyobb szé- lessége (keresztirányú mérete)
Tetõzet	Fõépítmény esetén 35-45 fokos szimmetrikus nyeregtetõ, melléképítmény esetén magastetõ
Tetõhéjalás	Természetes anyagok: nád, fazsindely, term pala, cserép
Utcai kerítés	Épületekkel együtt tervezendõ, épített jellegû, tömör, vagy áttört kerítés Kõ, tégla, fa, kovácsoltvas

1.3 Lf-3 építési övezet

1. Az övezet rendeltetése
Ld. 7. § (2) pontját.
2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei
Legkisebb telekterület	900 m2
Legkisebb, legnagyobb telekszélesség	min 16 m, de max 30 m
Beépíthetõ telekmélység	45 m
3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek
Beépítési mód	Oldalhatáron álló beépítési mód, kialakult elõkerttel, a terv szerinti hátsókert mérettel.
Legnagyobb beépítettség	30%
Legkisebb zöldfelület	40%
lakásszám	Max 2 db
4. Az építményekre vonatkozó paraméterek
Max ép magasság	4,5 m
Épület legnagyobb szé- lessége (keresztirányú mérete)
Tetõzet	Fõépítmény esetén 35-45 fokos szimmetrikus nyeregtetõ, melléképítmény esetén magastetõ
Tetõhéjalás	Természetes anyagok: term pala, cserép
Utcai kerítés	Épületekkel együtt tervezendõ, épített jellegû, áttört kerítés Kõ, tégla, fa, kovácsoltvas

1.4 Lf-4 építési övezet

1. Az övezet rendeltetése
Ld. 7. § (2) pontját.
2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei
Legkisebb telekterület	2000 m2
Legkisebb, legnagyobb telekszélesség	min 16 m, de max 30 m
Beépíthetõ telekmélység	45 m
3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek
Beépítési mód	Oldalhatáron álló beépítési mód, 5 m-es elõkerttel, a terv szerinti hátsókert mérettel.
Legnagyobb beépítettség	30%
Legkisebb zöldfelület	40%
lakásszám	Max 2 db
4. Az építményekre vonatkozó paraméterek
Max ép magasság	4,5 m
Épület legnagyobb szé- lessége (keresztirányú mérete)	-
Tetõzet	Fõépítmény esetén 35-45 fokos szimmetrikus nyeregtetõ, melléképítmény esetén magastetõ
Tetõhéjalás	Természetes anyagok: term pala, cserép
Utcai kerítés	Épületekkel együtt tervezendõ, épített jellegû, áttört kerítés Kõ, tégla, fa, kovácsoltvas

1.5 Lf-5 építési övezet

1. Az övezet rendeltetése
Ld. 7. § (2) pontját.
2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei
Legkisebb telekterület	3000 m2
Legkisebb, legnagyobb telekszélesség	min 30 m
Beépíthetõ telekmélység	45 m
3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek
Beépítési mód	Szabadon álló, 5 m elõkerttel, a terv szerinti hátsókert mérettel.
Legnagyobb beépítettség	30%
Legkisebb zöldfelület	40%
lakásszám	Max 2 db
4. Az építményekre vonatkozó paraméterek
Max ép magasság	4,5 m
Épület legnagyobb szé- lessége (keresztirányú mérete)	-
Tetõzet	Fõépítmény esetén 35-45 fokos szimmetrikus nyeregtetõ, melléképítmény esetén magastetõ
Tetõhéjalás	Természetes anyagok: term pala, cserép
Utcai kerítés	Épületekkel együtt tervezendõ, épített jellegû, áttört kerítés Kõ, tégla, fa, kovácsoltvas

2. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELÕÍRÁSOK TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEN

Vt-1 építési övezet 1. Az övezet rendeltetése
Ld. 8. § (2) pontját.
2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei
Legkisebb telekterület	450 m2
Legkisebb, legnagyobb telekszélesség	min 30 m, de max 50 m
Beépíthetõ telekmélység	-
3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek
Beépítési mód (építési hely)	Oldalhatáron álló beépítési mód, 3 m-es elõkerttel, 6 m-es hátsókert mérettel.
Legnagyobb beépítettség	40%
Legkisebb zöldfelület	30%
lakásszám	Max 2 db
4. Az építményekre vonatkozó paraméterek
Max ép magasság	4,5 m
Épület legnagyobb szé- lessége (keresztirányú mérete)
Tetõzet	Fõépítmény esetén 35-45 fokos szimmetrikus nyeregtetõ, melléképítmény esetén magastetõ
Tetõhéjalás	Természetes anyagok: nád, fazsindely, term pala, cserép
Utcai kerítés	Épületekkel együtt tervezendõ, épített jellegû, áttört kerítés Kõ, tégla, fa, kovácsoltvas

2.1 Vt-2 építési övezet

1. Az övezet rendeltetése
Ld. 8. § (2) pontját.
2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei
Legkisebb telekterület	1500 m2
Legkisebb, legnagyobb telekszélesség	min 16 m, de max 30 m
Beépíthetõ telekmélység	100 m
3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek
Beépítési mód (építési hely)	Oldalhatáron álló beépítési mód, elõkert nélkül, vagy a kialakult elõkerttel, a terv szerinti hátsókert mérettel.
Legnagyobb beépítettség	30%
Legkisebb zöldfelület	40%
lakásszám	Max 2 db
4. Az építményekre vonatkozó paraméterek
Max ép magasság	4,5 m
Épület legnagyobb szé- lessége (keresztirányú mérete)
Tetõzet	Fõépítmény esetén 35-45 fokos szimmetrikus nyeregtetõ, melléképítmény esetén
	magastetõ
Tetõhéjalás	Természetes anyagok: nád, fazsindely, term pala, cserép
Utcai kerítés	Épületekkel együtt tervezendõ, épített jellegû, áttört kerítés Kõ, tégla, fa, kovácsoltvas

3. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELÕÍRÁSOK KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLETEN

3.1 Gksz-1 építési övezet

1. Az övezet rendeltetése
Az övezetben az OTÉK 19. § (2) és (3) bekezdés ben szereplõ építmények helyezhetõk el.
2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei
Legkisebb telekterület	2000 m2
Legkisebb, legnagyobb telekszélesség	min 30 m
Beépíthetõ telekmélység	-
3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek
Beépítési mód	Kialakult, legalább 0 m elõkerttel.
Legnagyobb beépítettség	30%
Legkisebb zöldfelület	30%
lakásszám	Max 2 db
4. Az építményekre vonatkozó paraméterek
Max ép magasság	8,0 m
Épület legnagyobb szé- lessége (keresztirányú mérete)	-
Tetõzet	Fõépítmény esetén 35-45 fokos szimmetrikus nyeregtetõ, melléképítmény esetén magastetõ
Tetõhéjalás	Természetes anyagok: pala, cserép
Utcai kerítés	Épületekkel együtt tervezendõ, épített jellegû, áttört kerítés Kõ, tégla, kovácsolt vas

3.2 Gksz-2 építési övezet

1. Az övezet rendeltetése
Az övezetben az OTÉK 19. § (2) és (3) bekezdés ben szereplõ építmények helyezhetõk el.
2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei
Legkisebb telekterület	2000 m2
Legkisebb, legnagyobb telekszélesség	min 30 m
Beépíthetõ telekmélység	-
3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek
Beépítési mód	Szabadonálló beépítési mód, 6 m-es elõ-, oldal és, hátsókert mérettel.
Legnagyobb beépítettség	40%
Legkisebb zöldfelület	30%
lakásszám	Max 1 db
4. Az építményekre vonatkozó paraméterek
Max ép magasság	6,0 m
Épület legnagyobb szé- lessége (keresztirányú mérete)	-
Tetõzet	-
Tetõhéjalás	-
Utcai kerítés	Áttört kialakítású.

4. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELÕÍRÁSOK MEZÕGAZDASÁGI ÜZEMI TERÜLETEN

4.1 Gmg-1 építési övezet

1. Az övezet rendeltetése
Mezõgazdasági üzemek területei - tanya.
2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei
Legkisebb telekterület	2500 m2
Legkisebb, legnagyobb telekszélesség	min 40 m
Beépíthetõ telekmélység	-
3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek
Beépítési mód	Szabadonálló beépítési mód, 6 m-es elõ-, oldal- és hátsókert mérettel.
Legnagyobb beépítettség	30%
Legkisebb zöldfelület	40%
lakásszám	Max. 2 db
4. Az építményekre vonatkozó paraméterek
Max ép magasság	4,5 m
Épület legnagyobb szé- lessége (keresztirányú mérete)	-
Tetõzet	-
Tetõhéjalás	-
Utcai kerítés	-

4.2 Gmg-2 építési övezet

1. Az övezet rendeltetése
Mezõgazdasági üzemek területei - telephely.
2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei
Legkisebb telekterület	2000 m2
Legkisebb, legnagyobb telekszélesség	min 40 m
Beépíthetõ telekmélység	-
3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek
Beépítési mód	Szabadonálló beépítési mód, 6 m-es elõ-, oldal és, hátsókert mérettel.
Legnagyobb beépítettség	30%
Legkisebb zöldfelület	40%
lakásszám	Max. 2 db
4. Az építményekre vonatkozó paraméterek
Max ép magasság	4,5 m
Épület legnagyobb szé- lessége (keresztirányú mérete)	-
Tetõzet	-
Tetõhéjalás	-
Utcai kerítés	-

5. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELÕÍRÁSOK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT KÜLÖNLEGES TERÜLETEN

5.1 Kt-1 jelû építési övezet (temetõ)

1. Az övezet rendeltetése
Temetõ
2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei
Legkisebb telekterület	kialakult
Legkisebb, legnagyobb telekszélesség	kialakult
3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek
Beépítési mód	szabadonálló
Legnagyobb beépítettség	10 %
Legkisebb zöldfelület	40 %
4. Az építményekre vonatkozó paraméterek
Max ép magasság	3,5 m, amit harangláb vagy harangtorony építménymagassága legfeljebb 6 m-rel meg- haladhat.
Épület legnagyobb szé- lessége (keresztirányú mérete)	-
Tetõzet	szabadon formálható
Tetõhéjalás	Természetes anyagok: nád, fa zsindely, term pala, cserép
Kerítés	áttört kerítés, élõ sövény

5.2 Kid jelû építési övezet idegenforgalmi célra

1. Az övezet rendeltetése
Turisztikai funkciók elhelyezése
2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei
Legkisebb telekterület	900 m2
Legkisebb, legnagyobb telekszélesség	-
3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek
Beépítési mód	szabadonálló
Legnagyobb beépítettség	40 %
Legkisebb zöldfelület	40 %
Legkisebb elõkert	0 m
Legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
Legkisebb hátsókert	A külön jogszabályban rögzített biztonsági sáv és megközelítési távolság figyelembe vételével, de legalább 0 m
4. Az építményekre vonatkozó paraméterek
Max ép magasság	6,5 m, kilátó esetében 42 m
Épület legnagyobb szé- lessége (keresztirányú mérete)	-
Tetõzet	32-45 fokos szimmetrikus nyeregtetõ, kilátó esetében nincs megkötve
Tetõhéjalás	Természetes anyagok: nád, fa zsindely, term pala, cserép, kilátó esetében nincs meg- kötve
Kerítés	áttört kerítés, vagy élõ sövény

5.3 Khu jelû építési övezet hulladékgazdálkodási célra

1. Az övezet rendeltetése
Szennyvíztisztító telep
2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei
Legkisebb telekterület	3000 m2
Legkisebb, legnagyobb telekszélesség	-
3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek
Beépítési mód	szabadonálló
Legnagyobb beépítettség	10 %
Legkisebb zöldfelület	80 %, kialakítása õshonos, vagy honos fajokból álló kétszintû növényzettel (gyep és 40 db cserje / 150 m2, vagy gyep és 1 db nagy lombkoronájú fa / 150 m2) történjen
Legkisebb elõkert	8 m
Legkisebb oldalkert	8 m
Legkisebb hátsókert	10 m
4. Az építményekre vonatkozó paraméterek
Max ép magasság	4,5 m
Épület legnagyobb szé-	-
lessége (keresztirányú mérete)
Tetõzet	30-45 fokos magastetõ

6. melléklet

A TELEPÜLÉS KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK ELEMEI

Út	Közlekedési terület jele	Kategória jelenleg távlatban		Közlekedési terület szélessége
5804. sz. Harkány – Sellye – Darány össze- kötõ út	KÖu-1	külterületi mellék-út, összekötõ út (K.V.C.)	külterületi mellék-út, összekötõ út (K.V.C.)	meglévõ (20 m)
58127. sz. Cúni bekötõ- út	KÖu-2	külterületi mellék-út, bekötõút (K.VI.C.)	külterületi mellék-út, bekötõút (K.VI.C.)	meglévõ (16 m)
Egyéb közutak és me- zõgazdasági utak	KÖu-3	külterületi mellék-út, egyéb út (K.VIII.C.)	külterületi mellék-út, egyéb út (K.VIII.C.)	meglévõ vagy min. 10 m
Kossuth L. utca Petõfi S. utca Vértanúk útja	KÖu-4	belterületi mellék-út, gyûjtõút (B.V.c.C.)	belterületi mellék-út, gyûjtõút (B.V.c.C.)	meglévõ (12-18 m)
Meglévõ kiszolgáló utak Tervezett kiszolgáló utak	KÖu-5	(B.VI.d.B.-C.)	(B.VI.d.B.-C.) (B.VI.d.C.)	meglévõ (6-26 m) Szabterv szerint
Vasúti terület	KÖk			meglévõ

7. melléklet

ORSZÁGOS MÛEMLÉKI VÉDETTSÉGÛ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MÛEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

7.1 ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNY

Törzsszám.: 397	Református templom	Kossuth Lajos u.	Hrsz: 35
Törzsszám: 8380	Népi lakóház	Kossuth L. u. 66.	Hrsz: 151

7.2 MÛEMLÉKI KÖRNYEZETBE TARTOZÓ INGATLANOK

A védetté nyilvánított mûemlékkel közvetlenül határos ingatlanok: Református templom

Kossuth L. u. 1 Hrsz: 36/1 és 36/2

Kossuth L. u. 3 Hrsz: 34 Népi lakóház

Kossuth L. u. 64. Hrsz: 151

Kossuth L. u. 68. Hrsz: 150

A védetté nyilvánított mûemlékkel közvetlenül határos közterületrészek: Református templom

Kossuth L. u. 1-3 közötti szakasz

közút Hrsz: 141

járdák Hrsz: 139 és 142 Vértanúk útja 1 elõtti szakasz

közút Hrsz: 138

Népi lakóház

Kossuth L. u. 64-68. közötti szakasz

közút Hrsz: 141

járdák Hrsz: 140, 142

A védetté nyilvánított mûemlékkel közvetlenül határos közterületrészekkel közvetlenül határos ingatlanok: Református templom

Kossuth L. u. 2 Hrsz: 108

Kossuth L. u. 4 Hrsz: 109/1

Kossuth L. u. 6 Hrsz: 181 Népi lakóház

Kossuth L. u. 6. Hrsz: 59

8. melléklet

RÉGÉSZETI VÉDELEM

NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELÕHELYEK

	Lelõhely helye (Hrsz.)
1.
2.	075, 0104/17, 0116/13, 0119/1
3
4.
5.	059/2, 060/1-2, 072/1-3,077/2
6.	059/2, 060/1-2, 072/1-3,077/2
7.	018/4-8
8.	032/1
9.
10.	09/7-11, 032/2-5
11.	17-22, 163-168
12.	0126/2

Kémes, Törökvár

Lelõhely-azonosító: 71181

Hrsz.: 17-22, 163-168

9. melléklet

TÁJVÉDELEM

9.1 Az ökológiai hálózathoz tartozó területek (ökológiai folyosó)

9.2 A természet védelmérõl szóló törvényben meghatározott „erdõ, gyep, nádas” természeti területek

10. melléklet

ELÕVÁSÁRLÁSI JOGGAL TERHELT INGATLANOK

Hrsz	Megjegyzés
32/1	Munkahelyteremtõ beruházás megvalósítása
32/2	Munkahelyteremtõ beruházás megvalósítása
47, 49/2, 50	Települési - kulturális - központ megvalósítása
52	Funkcióváltozás esetén pihenõpark kialakítása – összekap- csolása a tervezett központtal
179	Tájház kialakítása
019	Sportpálya kialakítása
030/1	Munkahelyteremtõ beruházás megvalósítása – öregek nap- közbeni ellátása
0104/1,2,3,4,5,7,8,9,10,11,12,13,14,24, 0104/20,26,29	Úri tó és környéke – horgásztó, szabadidõs park, sátorozó hely, õshonos élõvilág megõrzése, újratelepítése
0126/2 0126/3, 0127/1	Fásított közpark kialakítása
175/1,2	Pajtaszínház létrehozása, lovas túraállomás

11. melléklet

SZT-1 SZABÁLYOZÁSI TERVLAP ÉS MÓDOSÍTÁSAI

Függelékek

1. függelék a 11/2004.(XI.18.) Önkormányzati rendelethez HELYI MÛVI ÉRTÉKEK

1.1 HELYI EGYEDI VÉDELEM (H)

Vendéglõ	Kossuth Lajos u. 6.	Hrsz: 181
Lakóépület	Kossuth Lajos u. 10.	Hrsz: 179
Lakóépület	Kossuth L. u. 13.	Hrsz: 29
Lakóépület	Kossuth Lajos u. 17.	Hrsz: 27
Lakóépület kukoricagóréval	Kossuth Lajos u. 21.	Hrsz: 25
Lakóépület	Kossuth Lajos u. 22	Hrsz: 173
Lakóépület	Kossuth Lajos u. 38.	Hrsz: 165
Lakóépület	Kossuth Lajos u. 39.	Hrsz: 16
Lakóépület	Kossuth Lajos u. 40.	Hrsz: 164
Lakóépület	Kossuth Lajos u. 41.	Hrsz: 15
Lakóépület melléképülettel	Kossuth Lajos u. 42.	Hrsz: 163
Kukoricagóré	Kossuth Lajos u. 57.	Hrsz: 7
Lakóépület	Rákóczi u. 13.	Hrsz: 101
Lakóépület	Rákóczi u. 7.	Hrsz: 103
Lakóépület	Petõfi Sándor u. 1.	Hrsz: 98
Lakóépület	Petõfi Sánor u. 6.	Hrsz: 39
Lakóépület	Lakóépület	Hrsz: 94
Lakóépület	Petõfi Sánor u. 12.	Hrsz: 42
Lakóépület	Kossuth Lajos u. 16.	Hrsz: 176.
Görög katolikus templom	Petõfi Sánor u.	Hrsz: 89
Malom	Petõfi Sánor u. 18.	Hrsz: 49/2, 47
Raktárépület	Petõfi Sánor u. 20.	Hrsz: 50
Kukoricagóré	Petõfi Sánor u. 22.	Hrsz: 51
Vasútállomás és melléképületei	külterület	Hrsz: 030/1
Bakterházak	külterület	Hrsz: 030/1

1.2 HELYI TERÜLETI VÉDELEM (HT)

a település szerkezete	Belterület	Hrsz:
a Kossuth L. utca utcaképe	Belterület	Hrsz:

2. függelék a 11/2004.(XI.18.) Önkormányzati rendelethez HELYI TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

2.1 TERMÉSZETI ÉRTÉKEK (HTT)

Fasor- Kossuth L. utca déli oldala	Belterület	Hrsz: 140
Fasor - Kossuth L. utca északi oldala	Belterület	Hrsz: 142
un. „Ördöglyuka” és a hozzá kapcsolódó	Külterület	Hrsz:
„Gátfarka” területek - „erdõ, gyep, nádas”		0104/1,2,3,4,5,7,8,9,10,11,12,13,
jellegû természeti terület - természetközeli		14,24
állapotú élõhely

2.2 EGYEDI TÁJÉRTÉKEK (HTE)

Tölgyek (Ördöglyuka)	Külterület	Hrsz: 0104/31
Tölgy (Csonka kert)	Külterület	Hrsz: 044/3

3. függelék a 11/2004.(XI.18.) Önkormányzati rendelethez

A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI FEJEZETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK

(1) Általános követelmények

a) A követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVlI. törvény és a természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény tartalmazza.

b) A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás- ról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelõ és egyes szolgáltató tevékenységekrõl, valamint a telepengedélyezés rendjérõl és a bejelentés szabályai- ról szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet határozza meg.

c) Az elõírásokat a termõföld védelmérõl szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg.

d) A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységek- re és létesítményekre vonatkozó követelményeket a 147/2010.(lV.29.) Korm.rendelet, valamint a 30/2008.(XII.31.) KvVM rendelet határozza meg.

e) A felszín alatti vizek védelmérõl szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kor- mányrendelet, a felszíni vizek minõsége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terü- leten levõ települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosí- tott 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése ese- tén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási ha- tósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljár- ni. A 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet 3. § (12) alapján az ÉME engedéllyel és a CE megfelelõségi jelöléssel rendelkezõ szennyvízkezelõ berendezés létesítéséhez és használatbavételéhez nem kell vízjogi engedély.

f) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási ható- sági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.

g) A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fa- kadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szó- ló 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.

h) A követelményeket a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.

i) Az elõírásokat jelenleg a levegõ védelmérõl szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrende- let 4. §-a szerint.

j) A levegõvédelmi övezet meghatározását a levegõ védelmérõl szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 5. §-a szerint kell meghatározni.

k) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételé- vel.

(2) Környezetterhelési határértékek

a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévõ, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegõ védelmérõl szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra ke- rülõ jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A levegõterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyezõ pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2011. (I.14.) VM rendelet tartal- mazza. A levegõterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyezõ források kibocsátásainak vizsgálatáról, ellenõrzésérõl és értékelésének szabályairól a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet ren- delkezik. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibo- csátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kW_th és az ennél nagyobb, de 50 MW_th-nál kisebb névleges bemenõ hõteljesítményû tüzelõberendezések lég- szennyezõ anyagainak technológiai kibocsátási határértékeirõl a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.

b) Az élõvízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezõanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minõsége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyezõ anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékek- rõl és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet hatá- rozza meg.

c) A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szüksé- ges határértékekrõl és a szennyezések mérésérõl szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM- FVM együttes rendelet követelményei.

d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthetõ, illetve üzemeltet- hetõ, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az elõírt zajterhelési határértéket a zajtól védendõ területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.

e) Meglévõ közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésû, vagy megvál- tozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményezõ felújítás, korszerûsítés esetén az ér- vényesítendõ zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes ren- delet 3. sz. melléklete tartalmazza.

f) Meglévõ közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésû, vagy megvál- tozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményezõ felújítás, korszerûsítés esetén az ér- vényesítendõ zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes ren- delet 3. sz. melléklete tartalmazza.

g) Épületek zajtól védendõ helyiségeiben az épület rendeltetésszerû használatát biztosí- tó különbözõ technikai berendezésektõl és az épületen belõl vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendõ zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Speciális eljárási szabályok

a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljá- rás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.

b) A kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történõ közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelmérõl szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapo- ta szempontjából érzékeny területen levõ települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet elõírásai szerint történhet.

c) Erdõterületeket érintõ beruházásokra az erdõrõl, az erdõ védelmérõl és az erdõgaz- dálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendelet elõírásai vonatkoznak.

d) Az elõírásokat a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény és a termõföld védelmérõl szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg. Figyelembe veendõ továbbá a talaj- védelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008.(Vll.18.) FVM rende- let.

e) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek enge- délyezése a környezeti kölcsönhatások ellenõrzése és engedélyezése a 358/2008. (XII.31.) Korm. rendelet elõírásai szerint történhet.

f) Az üzletek mûködésének rendjérõl, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható keres- kedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. ren- delet és az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának fel- tételeirõl szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet alapján korlátozó intézkedéseket érvényesíthet.

g) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmé- nyek esetében az engedélyezéseket a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.

h) Nitrátérzékeny területeken be kell tartani a 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet és a vi- zek mezõgazdasági eredetû nitrát szennyezésével szembeni védeleméhez szüksé- ges cselekvési program részletes szabályairól szóló, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjérõl szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet elõírásait.

i) A településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetõk állattartó lé- tesítmények.

j) A hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzé- se során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet elõírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulla- dékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülõ jogszabályokat. A hulladé- kok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.

k) Az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza.