Magyarmecske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2019. (XII. 1.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 03. 16- 2023. 11. 14Magyarmecske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2019. (XII. 1.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Magyarmecske Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja meg szervezeti és működési rendjéről:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Magyarmecske Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 7954 Magyarmecske, Petőfi u. 91.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Magyarmecske Község Önkormányzatának képviselő testülete.
(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Magyarmecske község közigazgatási területe.
2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
4. § Az önkormányzatnak nincs hivatalos lapja.
5. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5 fő. A képviselők névsorát a rendelet melléklete tartalmazza.
Az önkormányzat feladata, hatásköre
6. § Magyarmecske Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat.
7. § A képviselő-testület a Szervezeti és Működési Szabályzat 1. számú mellékletében felsorolt hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza.
8. § Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület üléseinek száma
9. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
10. § Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.
11. § Rendkívüli ülést kell összehívni
a) az Mötv. 44 §-ban meghatározott esetben,
b) ha a testületi ülés összehívását más hivatalos szervek kezdeményezik.
c) a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
2. A képviselő-testületi ülések összehívása
12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.
(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.
(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
13. § A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.
14. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
(4) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester legfeljebb 20 gépelt oldalra korlátozza.
(5) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
(6) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 3 nappal ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.
(7) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek,
c) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,
d) a bizottságok nem képviselő tagjainak,
e) a nem állandó meghívottaknak
ea) az előterjesztőknek és
eb) akiket az ülés összehívója megjelöl.
(8) A (7) bekezdés e) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.
15. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) elektronikus levélben (e-mailben),
c) egyéb szóbeli meghívással.
(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.
16. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a) a jegyzőt,
b) a bizottság nem képviselő tagját,
c) a nem képviselő-testületi tagokból választott alpolgármestert,
d) az illetékes országgyűlési képviselőt,
e) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.
(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,
b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
17. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot a meghívó hirdetőtáblára történő kifüggesztésével tájékoztatni kell.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók kiküldésével egyidőben meg kell tenni.
3. A képviselő-testület ülésének vezetése
18. § A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
d) napirendenként
da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
db) a vita összefoglalása,
dc) az indítványok szavazásra való feltevése,
dd) a határozati javaslatok szavaztatása,
de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
e) a rend fenntartása,
f) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
g) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
i) az ülés bezárása,
19. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.
20. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
21. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
(3) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.
22. § (1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.
(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.
23. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
24. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.
25. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
26. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.
(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.
4. A képviselőtestület döntései
27. § (1) A képviselő-testület döntései
a) a határozat,
b) a rendelet.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
a) a napirend meghatározásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.
28. § (1) A képviselő-testület a 27. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit
a) nyílt szavazással, ezen belül:
aa) nem név szerinti nyílt szavazással
ab) név szerinti nyílt szavazással,
b) titkos szavazással
hozza.
(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a jegyző az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.
(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.
(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.
29. § (1) A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős munkacsoport gondoskodik. A munkacsoport tagjainak meghatározása külön határozathozatal nélkül történik, és csak adott alkalomra vonatkozik.
(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.
(4) A titkos szavazás eredményéről a 3 fős munkacsoport külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően a munkacsoport megsemmisíti. A munkacsoport tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
30. § Az ülés vezetője megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.
31. § A képviselő-testület - 30. § szerinti elfogadott - határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A határozatok jelölése a következő formában történik: Magyarmecske Község Önkormányzat képviselő-testületének ...../..... (..... .....) határozata a ......................................................................................................................... -ról.
32. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
33. § A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A rendeletek jelölése a következő formában történik: Magyarmecske Község Önkormányzat képviselő-testületének ...../..... (..... .....) rendelete a ...........................................-ról.
34. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.
(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 8 nappal írásban kell benyújtani.
(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
35. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.
(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.
(4) A hozzászólást korlátozni lehet.
36. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.
(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.
37. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.
(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.
5. A jegyzőkönyv
38. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
39. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.
(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(6) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni, amely irattári példány. A jegyzőkönyvet elektronikus úton kell megküldeni a kormányhivatalnak.
(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) az írásos előterjesztéseket,
c) a rendeletet, vagy
d) a képviselők kérése alapján
da) a képviselői indítványokat,
db) a képviselői hozzászólásokat,
dc) a képviselői interpellációkat.
40. § (1) A képviselő-testület dönt a jegyzőkönyv-hitelesítők választásának szükségességéről. A jegyzőkönyvet - ha megválasztásra kerültek - a jegyzőkönyv-hitelesítőknek is alá kell írniuk.
(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(3) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.
A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek
41. § (1) Közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
42. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
43. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.
(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.
44. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.
45. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
A települési képviselő
46. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
47. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles
a) tájékoztatni a választópolgárokat a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magántitkot megőrizni.
(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
48. § (1) A települési képviselők járandóságairól az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint külön rendeletben dönt.
(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.
(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.
(4) A képviselő-testület a képviselő vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét e rendelet 3. melléklete 2. pontja szerint állapítja meg
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
49. § A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester (alpolgármester),
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a jegyző,
d) a közös önkormányzati hivatal,
e) a társulás.
6. A polgármester és az alpolgármester
50. § (1) A polgármester főállásban látja el feladatait.
(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a és e rendelet 3. mellékletének 2. pontja, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70/A. §-a tartalmazza
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) fogadóórát tart,
52. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:
a) szociális ügyek,
b) gyermekvédelmi ügyek.
(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
53. § (1) A képviselő-testület egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.
7. A képviselő-testület bizottságai
54. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében egy állandó bizottságot hoz létre.
55. § (1) A képviselő-testület állandó bizottsága az ügyrendi bizottság, amely ellátja a bizottságokra meghatározott valamennyi feladatot.
(1a) A bizottság kiemelt feladata a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése.
56. § (1) Az ügyrendi bizottság tagjainak száma 3 fő.
(2) A bizottság tagjaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 57-61. §-a határozza meg.
(3) A bizottság működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.
(4) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
8. A jegyző
57. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
58. § A jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről. Helyben szokásos kihirdetési mód az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kihelyezés.
9. A Közös Önkormányzati Hivatal
59. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Csányoszrói Közös Önkormányzati Hivatal.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
10. Társulás
60. § A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:
a) Magyarmecske Térségi Intézményfenntartó Társulás
b) Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás
c) Királyegyháza és Térsége Szennyvíz Önkormányzati Területfejlesztési Társulás
d) Magyarmecske, Magyartelek, Kisasszonyfa és Gilvánfa Községek Ivóvízminőség-javító Társulása
e) Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás
A képviselő-testület gazdasági programja
61. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
Záró rendelkezések
62. § (1) Ez a rendelet 2019. december 1. napján lép hatályba.
(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: Magyarmecske Község Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet a 9/2019. (XII. 1.) önkormányzati rendelethez
A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök |
1) Ellátja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.tv.8. §. (4) bekezdéséből eredő feladat és hatásköröket. |
A Képviselő-testület által a Magyarmecske Térségi Intézményfenntartó Társulásra a közoktatási intézményekkel kapcsolatosan átruházott feladat és hatáskörök jegyzéke: |
1) Az intézmény átszervezésével kapcsolatos hatáskörök |
2. melléklet a 9/2019. (XII. 1.) önkormányzati rendelethez
Az önkormányzat önként vállalt feladatai |
Jogszabályhely megjelölése vagy a feladatellátás alapja |
---|---|
Szociális ellátás területén: |
|
települési létfenntartási támogatás, |
10/2019.(XII.1.) Ör. |
falugondnoki szolgálat |
|
Közművelődési, kulturális területen: |
|
- rendezvények, közösségi programok szervezése, lebonyolítása, |
Költségvetési rendelet szerint |
Egyéb területen : |
|
- mezei őrszolgálat fenntartása |
Költségvetési rendelet szerint |
- a lakosság önszerveződő közösségei (társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések, ifjúsági szervezetek) tevékenységének segítése, támogatása, az együttműködés biztosítása: |
Költségvetési rendelet szerint |
1. függelék a 2. melléklethez a 9/2019. (XII. 1.) önkormányzati rendelethez
tevékenység típusa szakfeladat megnevezés |
|
---|---|
522001 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
841112 |
Önkormányzati jogalkotás |
841402 |
Közvilágítás |
841403 |
Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások |
841901 |
Önkormányzatok és társulások elszámolásai |
841903 |
Elkülönített állami pénzalapok bevételei (elszámolásai) |
869042 |
Ifjúság-egészségügyi gondozás |
882000 |
Önkormányzati szociális támogatások finanszírozása |
882111 |
Aktív korúak ellátása |
882112 |
Időskorúak járadéka |
882113 |
Lakásfenntartási támogatás normatív alapon |
882115 |
Ápolási díj alanyi jogon |
882117 |
Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás |
882118 |
Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás |
882119 |
Óvodáztatási támogatás |
882122 |
Átmeneti segély |
882123 |
Temetési segély |
882124 |
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás |
882202 |
Közgyógyellátás |
882203 |
Köztemetés |
2. függelék a 2. melléklethez a 9/2019. (XII. 1.) önkormányzati rendelethez a 9/2019. (XII. 1.) önkormányzati rendelethez
3. függelék a 2. melléklethez a 9/2019. (XII. 1.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet
1a. I. Fejezet
1. Bevezető rendelkezések
2. A képviselői vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó szabályok
1. A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a vonatkozó törvény, valamint a jelen Szabályzat rendelkezései szerint.
2. Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a központi jogszabályokban meghatározott formában vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
3. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a központi jogszabályban meghatározott forma szerinti vagyonnyilatkozatát.
4. A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat.
5. A vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi Bizottság (továbbiakban: Bizottság) tartja nyilván, és ellenőrzi. A képviselők vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével nyilvános.
6. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
7. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a Bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a Képviselő-testületet.
8. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.
1b. II. Fejezet
1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok kezelése
1. A Bizottság elnöke írásban igazolja a vagyonnyilatkozat átvételét, amelyben szerepeltetni kell az átvett vagyonnyilatkozat(ok) számát, az átvett felhatalmazások megnevezését, az átvétel dátumát.
2. A képviselői vagyonnyilatkozat két példányából egyet a Bizottság elnöke zárt borítékban elhelyez a Hivatal külön erre a célra rendszeresített lemezszekrényében, a másik a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett képviselő saját példánya.
3. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot az egyéb iratoktól elkülönítetten és együttesen kell a Hivatalban kezelni.
4. Az iratokat képviselőnként külön gyűjtőben, dossziéban kell tárolni. Az iratokat a keletkezésük sorrendjében kell elhelyezni.
5. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat a Hivatalnak iktatnia kell.
6. Amennyiben a vagyonnyilatkozatra kötelezett képviselői jogviszonya megszűnik, a Bizottság a jogviszony megszűnésének napján a vagyonnyilatkozatra kötelezett számára visszaadja a képviselői vagyonnyilatkozat, valamint a hozzátartozói vagyonnyilatkozat nála tárolt példányait.
7. Amennyiben a vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő házas-, illetve élettársról és gyermekről a vagyonnyilatkozatra kötelezett írásban bejelenti a Bizottság elnökének a közös háztartásban élés megszűnését, a Bizottság elnöke köteles haladéktalanul intézkedni a Hivatalnál tárolt valamennyi hozzátartozói vagyonnyilatkozat visszaadásáról.
2. A betekintési jog gyakorlásának szabályai
1.1. a képviselők tekintetében a Bizottság elnöke,
1.2. a Bizottság elnöke tekintetében a polgármester,
1.3. a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során az ellenőrzést lefolytató bizottsági tag,
1.4. jogvita esetén a bíróság,
1.5. a saját vagyonnyilatkozatába a nyilatkozattételre köteles képviselő.
2. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatba célhoz kötötten jogosult betekinteni:
2.1. a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során az ellenőrzést lefolytató bizottsági elnök vagy bizottsági tag,
2.2. jogvitával összefüggésben a bíróság,
2.3. a saját vagyonnyilatkozatába a hozzátartozó.
3. A képviselő, illetve hozzátartozója a saját vagyonnyilatkozatába és a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségével kapcsolatban keletkezett iratokba célhoz kötötten betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kaphat.
4. A polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatába bárki betekinthet, arról saját kezű feljegyzést készíthet (továbbiakban együttesen: betekintési jog).
5. A vagyonnyilatkozatokba való betekintés igényét a bizottság elnökének címezve kell kezdeményezni, az érintett kötelezetti vagyonnyilatkozat megjelölésével, és a betekintő nevének feltüntetésével. A bizottság elnöke a kezdeményezésre a beérkezéstől számított 15 napon belül - első alkalommal jelen rendelet hatályba lépését követő 15 napon belül, - tájékoztatja a kezdeményezőt a betekintés helyéről és idejéről.
6. A betekintés helyéről és idejéről az igénylővel egyidejűleg értesíteni kell az érintett kötelezettet is, lehetőséget biztosítva számára a személye megjelenésre.
7. A betekintés alkalmával a bizottság elnöke vagy a bizottság általa felhatalmazott képviselő tagja, továbbá a jegyző vagy az általa megbízott köztisztviselő végig jelen van. Az igénylőnek átadja a kért vagyonnyilatkozatot, aki betekintési jogát a 4. alpontban foglaltak szerint gyakorolhatja.
8. A betekintés 2. pont 4. alpontban meghatározott típusáról külön nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza:
1b.8.1.1a. a.) az érintett kötelezett nevét, akinek vagyonnyilatkozatába betekinthet,
1b.8.1.1a. b.) a betekintő nevét, és aláírását,
1b.8.1.1a. c.) a betekintés helyét, idejét és módját,
1b.8.1.1a. d.) a jelenlevő bizottsági tag és köztisztviselő nevét, aláírását,
1b.8.1.1a. e.) megjelenése esetén az érintett kötelezett nevét, és aláírását.
9. A vagyonnyilatkozatra kötelezett vagyonnyilatkozatába, valamint az azzal összefüggő iratokba történő betekintést a vagyonnyilatkozathoz csatolt Kísérő lap-on kell dokumentálni.
10. A betekintéssel kapcsolatban keletkezett iratokat az adott képviselő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos irataival együtt kell kezelni, azok között kell tárolni.
3. A képviselői vagyonnyilatkozat kezelésére vonatkozó adatvédelmi szabályok
1. A képviselői vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel kapcsolatban adatvédelmet igényel valamennyi, a nyilatkozat tételi kötelezettséggel összefüggésben keletkezett irat, így különösen a következők:
1.1. a képviselő tájékoztatása a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségéről és annak határidejéről,
1.2. a képviselő nyilatkozata a közös háztartásban élő házas- illetve élettársának és gyermekeinek nevéről,
1.3. a képviselői vagyonnyilatkozat (a kötelezett személyi adatai, valamint a jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok),
1.4. a hozzátartozói vagyonnyilatkozat (a kötelezett személyi adatai, valamint a jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok),
1.5. a kísérő lap a vagyonnyilatkozathoz,
1.6. az igazolás a vagyonnyilatkozat átvételéről,
1.7. felhatalmazás a személyes adatok kezelésére,
1.8. a képviselő értesítése a legközelebbi vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége esedékessé válásának évéről,
1.9. igazolás, a képviselő legközelebbi vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége esedékessé válása évéről való értesítés átvételéről,
1.10. jegyzőkönyv a vagyonnyilatkozat összevetéséről,
1.11. értesítés a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos meghallgatásról,
1.12. jegyzőkönyv a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos meghallgatásról,
1.13. jegyzőkönyv a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás kezdeményezéséről,
1.14. a képviselő igazolása a vagyonnyilatkozata átvételéről (képviselői jogviszony megszűnésekor, vagy megszűntetésekor),
1.15. írásbeli hozzájárulás a vagyonnyilatkozatban foglalt adatokról harmadik személynek adható tájékoztatáshoz.
2. Gondoskodni kell a papíralapú adathordozók biztonságos tárolásáról. A tárolást páncélszekrényben, ennek hiányában tűzbiztos lemezszekrényben kell megoldani.
3. A tároló helyet úgy kell kialakítani, hogy a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokon kívül más irat ne legyen ott, a tároló hely kizárólag a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok őrzési helyéül szolgáljon.
4. Az adatokhoz való hozzáférést a tároló eszköz zárásával kell megoldani. A tárolók kulcsával illetve a kóddal csak a Bizottság elnöke rendelkezhet. A Hivatal a kiadott kulcsról, kódról nyilvántartást vezet. Amennyiben a kulcs, kód elveszik, azt haladéktalanul jelenteni kell a jegyzőnek, aki gondoskodik a zár lecseréléséről vagy a kód megváltoztatásáról.
5. Amikor a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok kezelése történik, abba a hivatali helyiségbe, ahol az iratkezelés folyik, kizárólag olyan személy léphet be, aki az iratkezelésre jogosult, vagy vagyonnyilatkozat tételre kötelezett.
4. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel kapcsolatban keletkezett iratokat kezelők személyi felelőssége
1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a Bizottság elnöke a felelős.
2. A Hivatal gondoskodik a képviselői vagyonnyilatkozat nyomtatványok határidőben történő rendelkezésre állásáról, valamint a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adminisztratív teendők ellátásáról a Bizottság elnökének utasítása szerint.
3. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratokkal összefüggő adatok kezeléséért:
3.1. a Bizottság elnöke,
3.2. a Hivatal köztisztviselője,
3.3. a képviselő a saját, valamint hozzátartozóinak vagyonnyilatkozata közlése tekintetében tartozik felelősséggel.
4. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratokkal összefüggő dokumentumokat kezelők felelősségének tartalma:
4.1. A Bizottság elnöke felel a vagyonnyilatkozattal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint az e szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények teljesítésének ellenőrzéséért.
4.2. A Hivatal köztisztviselőjének felelőssége gondoskodni arról, hogy az általa kezelt iratok, adatok kezelése megfeleljen az e szabályzatnak, valamint a jogszabályi rendelkezések tartalmának.
4.3. A képviselő felelős azért, hogy az általa a Bizottság részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. A képviselő felelős továbbá azért, hogy a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos nyomtatványok a hozzátartozókhoz eljussanak, illetve a kitöltött nyomtatványok a Bizottság elnöke, illetve a Hivatal részére átadásra kerüljenek.