SZALÁNTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2013. (XII. 23.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2013. 12. 24- 2014. 11. 30SZALÁNTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2013. (XII. 23.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
2013-12-24-tól 2014-12-01-ig
Szalánta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bekezdésében, kapott felhatalmazás alapján és Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
- Az önkormányzat megnevezése: Szalánta Községi Önkormányzat (továbbiakban. Önkormányzat).
- Az önkormányzat székhelye: 7811 SZALÁNTA Hunyadi utca 63.
- Az önkormányzat működési területe: Szalánta község közigazgatási területére terjed ki.
- A képviselőtestület tagjainak száma: 7 fő.
A képviselőtestületet a polgármester vezeti.
II. FEJEZET
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
2. §
- Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a jegyző, a Közös Önkormányzati Hivatal és a Társulás látja el.
- A képviselő-testület egyes hatásköreit rendeletében az Mötv. 41. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint átruházhatja. E hatáskört eseti jelleggel visszavonhatja. Az átruházott hatáskörök felsorolását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
- A képviselőtestületet a polgármester képviseli.
- Az önkormányzat a szociális alapszolgáltatások közül a falugondnoki szolgáltatást a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 60. §-a és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet 39. §-a értelmében biztosítja 1 fő tanyagondnok alkalmazásával.
III. FEJEZET
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET
1. A képviselő-testület ülése
3. §
- A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
- A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat rendes ülést tart.
- Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ában szabályozott eseteken kívül, ha az ülés összehívását halaszthatatlan körülmény indokolja, vagy ha a képviselő-testület döntésének hiányában az önkormányzatot súlyos hátrány vagy kár érné.
- A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését. A polgármester tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester hívja össze. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korban legidősebb képviselő hívja össze.
- Az együttes képviselő-testületi ülést Bosta, Szalánta, Szalánta, Szalánta polgármesterei együtt hívják össze.
4. §
- A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. Írásbeli meghívónak tekintendő a papír alapon küldött levélen kívül az elektronikus levélben továbbított meghívó is.
- A meghívót a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és az egyéb meghívottak az ülés előtt legalább 5 - rendkívüli ülés esetén 2 - munkanappal korábban megkapják.
- A polgármester a meghívóval egyidejűleg köteles kézbesíteni azokat az egyéni képviselői előterjesztéseket, amelyeknek a napirendre vételét javasolja, és azokat is, amelyeknek a napirendre vételét nem javasolja.
- A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyét, a kezdés időpontját, a tervezett napirendek címét, az előterjesztőt és a napirendhez tanácskozási joggal meghívottak körét, továbbá utalást arra, hogy az rendes vagy rendkívüli ülés.
- A testületi ülés összehívásáról, annak időpontjáról és napirendjéről a település lakosságát az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell értesíteni.
- A képviselő-testület nyilvános üléseire a községben működő civil szervezetek vezetőit meg kell hívni. Ha a szervezetet érintő kérdés van napirenden, akkor a napirend tárgyalásához tanácskozási joggal.
5. §
- A képviselő-testület ülése nyilvános. azokon bárki részt vehet, de az ülés menetét nem zavarhatja, és a napirend tárgyalásakor csak abban az esetben szólalhat fel, ha erre az ülésvezető engedélyt ad.
- A képviselő-testület zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint.
- Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltak vehetnek részt.
- A zárt ülésre kötelező az érintett meghívása törvényben meghatározott esetben.
6. §
- A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot.
- A napirend elfogadásáról a testület egyszerű többséggel határoz.
- A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az őt helyettesítő alpolgármester, vagy a korban legidősebb képviselő, mint az ülés elnöke vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti.
- Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát és az ülés határozatképességét.
- Az ülés elnöke gondoskodik a képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról.
- A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülés elnöke:
a) a tárgytól eltérő, a felszólalásra megengedett időt túllépő, továbbá az e rendelet szabályait megsértő vagy az ülést egyéb módon zavaró felszólalót figyelmezteti, súlyos esetben megvonja tőle a szót. Ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását súlyosan nehezíti vagy lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja vagy felszólíthatja a rendzavarót - a képviselő kivételével - az ülésterem elhagyására,
b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tekintélyét sértő kifejezést használ vagy magatartást tanúsít; súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesítheti.
- Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
- Az ülés elnöke szünetet rendelhet el, a szünet elrendelésével egyidejűleg meghatározza az ülés folytatásának időpontját.
- A megjelent hallgatóságot a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén az ülés elnöke rendreutasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén felszólíthatja a rendzavarókat az ülésterem elhagyására.
2. A döntéshozatal szabályai
7. §
- A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több, mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges.
- Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában foglalt döntések meghozatalához.
- A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás a levezető elnök által elrendeltek szerint kézfelemeléssel vagy név szerint történik.
- Ha a szavazás kézfelemeléssel történt, az elnök köteles a szavazatokat megszámláltatni. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.
- A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.
- Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
- A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselők helyükön „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét - névsorral együtt - átadja az ülés elnökének. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
- Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha jogszabály titkos szavazást ír elő.
- Ha jogszabály kötelezővé teszi, a név szerinti szavazást el kell rendelni.
8. §
- A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt esetekben titkos szavazást tarthat.
- A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület három tagú szavazatszámláló bizottságot választ a képviselők közül.
- A titkos szavazás szavazólappal történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Közös Önkormányzati Hivatal biztosítja.
- A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, összesíti a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
- A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját,
b) a szavazás kezdetét és végét,
c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,
d) a szavazás során felmerült körülményeket,
e) a szavazás során tett megállapításokat és a hozott határozatokat és
f) a szavazás eredményét.
- A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.
- A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.
9. §
- A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra vonatkozó szabályokat az Mötv. 49. §-a határozza meg.
- A képviselő köteles a szavazást megelőzően jelezni, ha vele szemben jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn. Közbeszerzési eljárást érintő döntés meghozatalában nem vehet részt, akivel szemben a közbeszerezésekre vonatkozó jogszabályok szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn.
- Amennyiben a képviselő személyes érintettségének bejelentését elmulasztja, ezt a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
3. A képviselő-testület határozata
10. §
- A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Szalánta Község Önkormányzata …/…..(év).(….hó…nap) határozata.
- A testületi határozatokról a Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet.
- A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
- A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.
4. Az önkormányzati rendeletalkotás
11. §
- A képviselő-testület törvényi felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletet alkot.
- Önkormányzati rendeletet kezdeményezhetnek a helyi képviselők, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző.
- Az előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a rendelettervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
- A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.
- Az önkormányzati rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Szalánta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ............./.........év/.............../ rendelete
- A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.
- Az önkormányzat rendeleteit a községi hirdetőtáblára (Szalánta, Hunyadi u. 63.) kihelyezéssel hirdeti ki.
5. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
12. §
- A képviselő-testület ülésén elhangzottakat jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
- A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében előírtakon túl tartalmazza:
a) az ülésen tanácskozási joggal részt vevők nevét,
b) az elnök esetleges intézkedéseit,
c) az ülésén történt fontosabb eseményeket.
- A jegyzőkönyv egy példányát a Közös Önkormányzati Hivatal irattárában kell elhelyezni.
- A jegyzőkönyv mellékletei:
a) a meghívó,
b) az írásos előterjesztések,
c) a jelenléti ív,
d) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példánya,
e) az írásban benyújtott hozzászólás, határozati javaslat, valamint kérés alapján rögzített vélemény,
f) a név szerinti szavazásról készült névsor.
- A választópolgárok részére az Mötv. 52. § (3) bekezdésében biztosított jegyzőkönyvbe való betekintés feltételeit a Szalántai Közös Önkormányzati Hivatalban kell biztosítani.
6. Közmeghallgatás
13. §
- A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
- A közmeghallgatás időpontját legalább 15 nappal korábban a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
- A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.
- Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg vagy nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármesternek a jegyző közreműködésével meg kell vizsgálnia.
- A kérdést a polgármester vagy (a polgármester egyidejű tájékoztatása mellett) a jegyző 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.
- A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadóak, azzal, hogy a meghívottak köre bővíthető.
IV. FEJEZET
A KÉPVISELŐ
14. §
- A képviselőt az e rendeletben és az egyéb jogszabályokban meghatározott jogok illetik meg és terhelik a kötelezettségek.
- A képviselő közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesternél a Közös Önkormányzati Hivatal intézkedését, de a képviselő utasítást a Hivatal dolgozóinak nem adhat.
- A képviselő a törvényben foglaltakon túl köteles:
- írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testület ülésén való részvételben akadályoztatva van,
- a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni és
- egyedi képviseleti megbízása esetén tevékenységéről beszámolni a képviselő-testületnek.
- olyan magatartást tanúsítani, amely nem összeférhetetlen a képviselői megbízatással.
V. FEJEZET
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA
1. Ügyrendi Bizottság
15. §
- A képviselő-testület az összeférhetetlenség megállapítására, a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésére 3 tagú bizottságot hoz létre. A bizottság tagjai önkormányzati képviselők.
- A bizottság a polgármesternél kezdeményezett összeférhetetlenséget kivizsgálja és 30 napon belül határozattal, dönt az összeférhetetlenségről.
- A bizottság nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a képviselők, valamint a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát.
2. Szociális Bizottság
16. §
- A szociális bizottság tagjainak száma 8 fő. A bizottság elnöke és három tagja a képviselő-testület által választott képviselő, a bizottság nem képviselő tagjai a védőnő, gondozási központ vezetője, delegált tagként a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. Megválasztásuk után a bizottsági tagok azonos jogokkal rendelkeznek a testületen belül. A bizottság tagjainak esküt kell tenniük.
- A bizottság szükség szerint ülésezik, dönt a hatáskörébe utalt szociális és gyermekvédelmi ügyekben.
- Döntése ellen az ügyfél a képviselő-testülethez fordulhat jogorvoslattal.
VI. FEJEZET
NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK
17. §
- A Horvát Nemzetiségi Önkormányzat és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete saját hatáskörben határozza meg szervezeti és működési rendjét.
- A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére – annak székhelyén – biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. A végrehajtásról az önkormányzati hivatal gondoskodik.
- A helyi önkormányzat a lehetőségei és költségvetési helyzetének figyelembe vétele mellett a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő előzetes egyeztetést követően az adott évi költségvetési rendeletében – egyes feladatellátáshoz – pénzügyi támogatást biztosít.
- A helyi önkormányzat a Közös Önkormányzati Hivatalon keresztül segíti a helyi nemzetiségi önkormányzat pályázati lehetőségeinek a feltárását és azok elkészítését.
- A helyi önkormányzat jegyzője önkormányzati megbízottat (továbbiakban: megbízott) jelöl ki a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartásra, melyről az elnököt írásban értesíti.
- A helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében a jegyző /vagy/ jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
- Az oktatás területén kiemelt figyelemmel kísérik a roma és horvát nemzetiségű gyerekek továbbtanulásának lehetőségeit, annak segítése érdekében a tehetséges tanulók a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat döntése alapján támogatásban részesülnek.
- A helyi önkormányzat a településen működő két helyi nemzetiségi önkormányzat feladatellátásához – térítésmentesen – külön helységet biztosít a Közös Önkormányzati Hivatal épületében, melyet a Horvát és Roma nemzetiség közösen használ. A helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségeket és fenntartási költségeket a helyi önkormányzat viseli.
- A helyi önkormányzat a Művelődési Házat rendezvények céljára előzetes megegyezés alapján biztosítja.
- A külföldi együttműködések költségeinek finanszírozásához a települési önkormányzat is hozzájárul.
- A helyi önkormányzat a Közös Önkormányzati Hivatalon keresztül biztosítja a postai levelezési, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, jegyzőkönyvek elkészítését és az ezzel járó költségek viselését.
- A helyi önkormányzat tárgyi eszközt a nemzetiségi önkormányzat tulajdonába nem ad át.
VII. FEJEZET
A POLGÁRMESTER
AZ ALPOLGÁRMESTER
18. §
- Szalánta Községi Önkormányzat Polgármestere a munkáját társadalmi megbízatásban látja el.
- A polgármester tagja a képviselőtestületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő.
- A polgármester az Mötv. 68. § (2) és (3) bekezdésében szabályozott esetekben - az Mötv. 42. §-ban meghatározott, át nem ruházható ügyek kivételével - dönthet a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben. A polgármester az általa hozott döntésről a képviselő-testületet soron következő ülésen tájékoztatja.
19. §
- A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, egy társadalmi megbízatású nem képviselő alpolgármestert választhat.
- Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
- Az alpolgármester tevékenységéért tiszteletdíjat kap.
VIII. FEJEZET
KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
A JEGYZŐ
20. §
- Szalánta, Bosta, Szalánta és Szalánta községek képviselőtestületei közös önkormányzati hivatalt tartanak fenn Szalánta székhellyel.
- A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Szalántai Közös Önkormányzati Hivatal
Székhelye: 7811 Szalánta, Hunyadi út 63.
Kirendeltsége: 7666 Pogány, Széchenyi utca 12.
- A Közös Önkormányzati Hivatal feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg.
21. §
- A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében az Mötv. 81. §-ában felsoroltakon kívül:
- előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket,
- ellátja a képviselő-testület szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
- a képviselő-testület ülésén az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet és
- köteles jelezni a képviselő-testületnek és a polgármesternek ha döntésüknél, működésüknél jogszabálysértést észlel.
- A jegyző rendszeresen ügyfélfogadást tart.
- A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban megbízott köztisztviselő látja el.
IX. FEJEZET
AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI
22. §
- Az önkormányzat képviselő-testülete feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhat.
- A társulás nem sértheti a résztvevő önkormányzatok jogait.
- A társulás létrehozatalára, működésére és megszűnésére az Mötv. 87-95 §-ai irányadók.
X. FEJEZET
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
23. §
- A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésre a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 45-51 §-ainak rendelkezései irányadók.
- A helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárási szabályai tekintetében a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény rendelkezései az irányadók.
24. §
- A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:
- a települési képviselők legalább egynegyede,
- a képviselőtestület bizottsága,
- a helyi társadalmi szervezet vezető testülete,
- a választópolgárok 25 %-a.
- A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezte.
- A helyi népszavazásra feltett kérdés megfogalmazásába a jogszabályszerű lebonyolításért felelős képviselő-testület tagjait, illetve a helyi választási bizottság- és a kezdeményezők által választott bizottság tagjait is be kell vonni.
25. §
A választópolgárok 10%-a a népi kezdeményezést a polgármesternek nyújthatja be. A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, melyet a választópolgárok 10%-a indítványozott.
XI. FEJEZET
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA
T E R V E Z É S
26. §
- Az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.
- Az önkormányzat költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik.
27. §
- Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatokat megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.
(2)Az önkormányzati vagyon birtoklására, használatára, hasznai szedésére, fenntartására, üzemeltetésére, létesítésére, fejlesztésére, felújítására az Mötv., a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, és az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2004. (V.28.) rendelet szabályai irányadók.
28. §
- Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját, fejlesztési tervét és költségvetését.
- A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.
- A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
XII. FEJEZET
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE
29. §
- Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
- Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről társulásban történő megállapodás alapján gondoskodik.
XIII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
30. §
Ez a rendelet kihirdetést követő napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2008. (III.10..),és az azt módosító 8/2010. (X.19.), a 1/2011.(II.1.), a 6/2011.(VI.28.), a 9/2011.(IX.27.) és a 10/2012.(VI.26.) önkormányzati rendelet.
Nádoriné dr. Rohi Éva Dunai Zoltán
jegyző polgármester
Kihirdetve:
Nádoriné dr. Rohi Éva
jegyző
1. melléklet a 12/2013. (XII.23.) önkormányzati rendelethez
A Képviselő-testület által a Szervezeti és Működési Szabályzatban a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke
Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2004.(IV.19.) rendelet alapján:
- A Polgármester dönt:
- önkormányzati tulajdonú ingatlanra vonatkozó fellebbezési jogról történő lemondásról,
- önkormányzati tulajdonú ingatlanon történő építéshez tulajdonosi hozzájárulás megadásáról,
- az Önkormányzat által elrendelt jelzálogjog és elidegenítési illetve terhelési tilalom feloldásáról
- Bármely vagyontárgy (ideértve a készpénzt is) tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról
- A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak három évet meg nem haladó időtartam esetén a hasznosítására irányuló bérleti szerződések megkötésekor:
- Ha többszemélyes gazdasági társaságban, közhasznú társaságban az önkormányzati tulajdonrész 25 % vagy az alatti, úgy a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) ülésén a tagsági jogokat a polgármester gyakorolja.