Szalánta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében,  10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. § - ában,  32. § (3) bekezdésében 45. §-ban, 62. § (2) bekezdésében és 132. § (4) bekezdés g) pontjában valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés  8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) Ezen rendelet hatálya a Szalánta Önkormányzat közigazgatási területén lakcímmel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 3. § (1)–(3) bekezdése szerinti, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. § (1) - (3) bekezdés szerinti jogosultakra terjed ki.

(2) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

2. Hatásköri szabályok

2. § (1) A képviselő-testület átruházott hatáskörében a Szociális Bizottság dönt

1. a rendkívüli települési támogatás
2. a lakásfenntartási települési támogatás
3. a szociális kölcsön

megállapításáról.

(2) A képviselő-testület átruházott hatáskörében a polgármester dönt

1. a szülési támogatás
2. rendkívüli települési gyógyszertámogatás
3. a temetési támogatás
4. a halálesetre tekintettel szociális kölcsön
5. iskolakezdési támogatás
6. 70 éven felüliek rászorultságtól független települési támogatása

megállapításáról.

3. Az ellátások formái

3. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni szociális támogatás nyújtható.

(2) Az önkormányzat szociális rászorultság esetén a jogosult számára

a)   pénzbeli ellátásként

aa) lakásfenntartási települési támogatást,

ab) rendkívüli települési támogatást,

ac) rendkívüli települési gyógyszertámogatást

ad) szociális kölcsön támogatást

af) halálesetre tekintettel szociális kölcsön támogatást

b) természetbeni ellátásként

ba) lakásfenntartási települési támogatást

bb) rendkívüli települési támogatást

 állapít meg  külön jogszabályban, valamint az e rendeletben meghatározott feltételek szerint.

(3) Az önkormányzat szociális rászorultságtól függetlenül a jogosult számára

1. a szülési támogatást
2.  iskolakezdési támogatást
3. a temetési támogatást
4. 70 éven felüliek települési támogatását

állapít meg az e rendeletben meghatározott feltételek szerint.

4. Eljárási rendelkezések

4. § (1) E rendeletet a Szoctv.-vel, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Vhr.), az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel, a Gyvt.-vel, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel együtt kell alkalmazni.

(2) A szociális támogatások megállapítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem – ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg – egész évben folyamatosan benyújtható postai küldeményként vagy személyesen a Szalántai Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: Eljáró hatóság).

5. § (1) A kérelem elbírálásához az Eljáró hatóság köteles bekérni a Szoctv.-ben, a Vhr.-ben, valamint a jelen rendeletben meghatározott iratokat.

(2) A szociális támogatások megállapításakor a jövedelem számításánál irányadó időszakra a Szoctv. 10. § (2)–(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat.

(4) A jövedelmet az alábbi módon kell igazolni:

a) a munkabérről, munkáltató által fizetett táppénzről a munkáltató által kiállított nettó jövedelemigazolással vagy munkabér jegyzékkel,

b) vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző, adóbevallással lezárt évben szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó és Vámhivatal igazolásával és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozattal,

c) álláskeresési támogatás esetén a Baranya Megyei Kormányhivatala Munkaügyi Központja Pécsi Járási Munkaügyi Kirendeltsége (a továbbiakban: Munkaügyi Központ) megállapító határozatával és a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás összegét igazoló szelvénnyel vagy bankszámlakivonattal,

d) nyugdíj, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás és árvaellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző havi igazolószelvénnyel (nyugdíjösszesítő), bankszámlakivonattal,

e) a gyermekgondozási támogatások esetében a kérelem benyújtását megelőző havi összegről szóló szelvénnyel vagy bankszámlakivonattal,

f) a gyermektartásdíj esetén a kérelem benyújtását megelőző havi postai feladóvevénnyel vagy bankszámlakivonattal vagy az összeg átadásáról szóló és büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozattal,

g) a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot igazoló szakorvosi igazolással,

h) a házasság felbontását, gyermekelhelyezést megállapító bírósági végzéssel, vagy a gyermekelhelyezésről és gyermektartásdíjról szóló szülői egyezségről kiállított irattal,

i) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén Baranya Megyei Kormányhivatala Gyámhivatalának határozatával,

j) ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolással,

k) nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett egyhavi átlagról szóló nyilatkozattal,

l) amennyiben a kérelmező, nagykorú közeli hozzátartozója vagy a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó nagykorú más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozattal és a Munkaügyi Központ igazolása arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül,

m) egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozattal (a továbbiakban együtt: jövedelemigazolás).

(5) A temetési támogatásra és a halálesetre tekintettel szociális kölcsönre irányuló kérelemhez a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot, a temetés költségeiről a támogatást kérő, vagy az egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát.

(6) Az iskolakezdési támogatási támogatás megállapításához a jogosultnak csatolni kell az iskolalátogatási igazolást, illetve a hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolást.

(7) A szülési támogatás kifizetésére irányuló kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

(8) A rendkívüli települési gyógyszer támogatási kérelemhez mellékelni kell a gyógyszertár által igazolt havi gyógyszerköltséget.

6. § (1) Nincs szükség igazolásra, ha az adatok az Eljáró hatóság nyilvántartásában fellelhetőek.

(2) Az Eljáró hatóság a döntését a benyújtott kérelem és annak mellékletei alapján hozza meg. Szükség esetén környezettanulmányt kell beszerezni.

(3) Amennyiben a kérelmező a döntéshez szükséges igazolásokat, iratokat felszólítás ellenére – a felszólításban meghatározott időpontig – nem bocsátja az Eljáró hatóság rendelkezésére, vagy a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, az eljárást az Eljáró hatóság megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

7. § (1) Nem nyújtható pénzbeli települési támogatás annak, aki olyan ingó-, vagy ingatlan vagyonnal rendelkezik, melynek hasznosításából vagy értékesítéséből szociális gondjait maga is képes lenne megoldani. A vagyonra vonatkozóan az Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat kell figyelembe venni.

(2) E rendeletben foglalt fogalmak értelmezésére a Szoctv. 4. §-ában és a Gyvt. 5. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

12. § (1) Az önkormányzat képviselő-testületének szociális bizottsága átruházott hatáskörben kérelemre, vagy hivatalból rendkívüli települési támogatást állapít meg annak,

1. aki a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került (betegség, elemi kár, haláleset, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében, iskoláztatás biztosítása érdekében, gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez  kapcsolódó kiadások miatt, vagy aki a gyermek/ek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak)
2. aki a településen állandó lakcímmel rendelkező meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti
3. időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd és minden tőle elvárhatót megtesz, hogy élethelyzetének megfelelő jövedelemhez jusson.

 (2) Az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár

1. az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetében 150 %-át
2. az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladhatja meg.

(4) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (pl.: elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset) hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben a rendkívüli települési támogatás összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően.

13.§ (1) Rendkívüli települési gyógyszertámogatás nyújtható azon személyek gyógyszerkiadásának csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszerkiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, és közgyógyellátásra nem jogosultak. Az eseti gyógyszertámogatás elbírálására a polgármester jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott gyógyszertámogatás feltétele, hogy a család egy főre számított havi családi jövedelemhatára nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, és a gyógyszerköltsége a család egy főre számított havi családi jövedelemhatára 20%-át meghaladja.

9. A rendkívüli települési támogatás és a  rendkívüli települési gyógyszertámogatás összege

14. § (1) A rendkívüli települési és rendkívüli települési gyógyszertámogatás egyszeri összege 1.000 Ft-nál kevesebb nem lehet.

(2) A rendkívüli települési támogatás összegét - méltányolva a család összes körülményeit – a hatáskört gyakorló Szociális Bizottság, vagy polgármester egyedi elbírálás alapján állapítja meg.

(3) A 12. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a rendkívüli települési támogatás összegét a Szociális Bizottság egyedi elbírálás alapján állapítja meg.

(4) Egy naptári éven belül ugyanaz a család legfeljebb két alkalommal részesülhet rendkívüli települési támogatásban. Az egy család részére egy évben adható összes rendkívüli támogatás legmagasabb összege 40.000 Ft. Ezt az összeghatárt a hatáskör gyakorlója a 12. § (4) bekezdése szerinti rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben meghaladhatja.

15. § (1) A képviselő-testület egyszeri szülési támogatásban részesíti a községben állandó lakással rendelkező és életvitelszerűen ott lakó szülő nőt.

(2) A támogatás összege 15.000 Ft, melyet eredeti születési anyakönyvi kivonat benyújtása alapján külön eljárás nélkül kérelemre kell kifizetni.

(3) A szülési támogatás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik, aki az ügyben a határozathozatalt mellőzi, amennyiben a Ket. 71.§ (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelnek.

(3) Az iskolakezdési támogatás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik, aki az ügyben a határozathozatalt mellőzi, amennyiben a Ket. 71.§ (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelnek

17. § (1) A képviselő-testület a községben állandó lakással rendelkező 70 éven felüli lakosai részére rászorultság vizsgálata nélkül évente egyszer támogatást nyújt.

(2) A támogatás mértékéről a képviselőt-testület külön határoz a költségvetési rendeletben tervezett keretből.

(3)A támogatás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik, aki az ügyben a határozathozatalt mellőzi, amennyiben a Ket. 71.§ (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelnek

18. § (1) A képviselő-testület rászorultságtól függetlenül egyszeri temetési támogatást nyújt az eltemettetés költségeihez.

(2) A támogatás feltétele, hogy az eltemettető a haláleset időpontjában a település állandó lakója legyen és a 12. § b) pontja szerinti rendkívüli települési támogatásban nem részesült.

(3) A támogatás összege 15.000 Ft

(4) A temetési támogatás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik, aki az ügyben a határozathozatalt mellőzi, amennyiben a Ket. 71.§ (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelnek.

14. Szociális kölcsön

19. § (1) Visszatérítendő, kamatmentes kölcsön nyújtható annak, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy tartós betegség, elemi kár, haláleset miatt szorul segítségre és rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére.

(2) Egy személy naptári évenként egy alkalommal részesíthető támogatásban az egy alkalommal nyújtható támogatás felső határa a mindenkori minimálbér háromszoros összege.

(3) Nem részesíthető támogatásban az, aki:

korábban igénybevett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza,

a kölcsön visszafizetése rendszeres havi jövedelem hiányában nem biztosított.

(4) A kölcsön maximum egy évre adható, melyet havonta egyenlő részletekben kell visszafizetni.

(5) A támogatásban részesülőkkel a polgármester szerződést köt, amely tartalmazza a támogatás felhasználásának célját és összegét, a visszafizetés feltételeit, a kölcsön késedelmes fizetése esetén a behajtás módját, a biztosítékot.

(6) A támogatás behajthatatlansága esetén a képviselő-testület dönt a kölcsön vissza nem térítendő támogatássá történő átváltoztatásáról. A kifizetett támogatásokról nyilvántartást kell vezetni.

(7) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a jogosult személyi és lakcím adatait, a támogatás összegét, a visszafizetés módját, idejét, a kölcsön késedelmes visszafizetése esetén a behajtás módját és biztosítékát.

21. § (1) A lakásfenntartási települési támogatást a 10. § (2) bekezdésének megfelelően elsősorban természetbeni ellátás formájában kell folyósítani.

(2) A rendkívüli települési támogatás egészben vagy részben  természetbeni ellátás formájában is nyújtható. Természetbeni ellátás: az élelmiszer, a tüzelő segély.

Alapszolgáltatások

17. Tanyagondnoki szolgálat

22.  § (1) A képviselő-testület a község intézmény hiányából eredő hátrányainak enyhítése az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz valamint egyes alapellátásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése érdekében tanyagondnoki szolgálatot működtet.

(2) A képviselő-testület a szolgáltatás által ellátandó alapellátási feladatok körét az egyéb szolgáltatási feladatokat valamint azok mértékét külön rendeletben állapítja meg.

(3) A tanyagondnoki szolgálat működési engedély alapján végzi tevékenységét.

18. Étkeztetés

23. § (1) Az alapszolgáltatások megszervezésével az önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból vagy más okból származó problémák megoldásában.

(2) Az étkeztetés keretében kérelemre, azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni - térítés ellenében - akik azt önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(3) Szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, akinek

a) tartásra képes vagy köteles hozzátartozója nincs vagy tartási kötelezettségét nem teljesíti, valamint

b) eltartási, öröklési, gondozási szerződéssel nem rendelkezik, és

c) kora vagy egészségi állapota vagy fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége vagy hajléktalansága alapján étkezését önmaga más módon nem képes megoldani. Kora tekintetében rászorult a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltő személy.

(4) A kérelmező egészségi állapota miatti rászorultsága esetében szükséges a háziorvos javaslata.

(5) Szociálisan rászorult az a személy is,

1. aki munkanélküli járadékban
2. gyed, gyes ellátásban részesül
3. aktív korú ellátott .

(6) Az étkeztetés történhet

1. helyben fogyasztással
2. a házi segítségnyújtás keretében házhoz szállítással
3. a jogosult általi elvitellel.

(7) ^[3]A szociális étkeztetést az önkormányzat a Pécs és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Gyermekjóléti Alapellátási Központ és Családi Bölcsőde Hálózat (továbbiakban: PKSZAK) útján biztosítja.

19. Házi segítségnyújtás

24. §^[4]  A házi segítségnyújtást az önkormányzat a PSZAK útján biztosítja az Szt. 63. § alapján rászorulók részére.

20. Családsegítés

25. § A képviselő-testület a családsegítést a Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás útján a társulással kötött megállapodásban foglaltak szerint biztosítja a családgondozó közreműködésével. A családsegítésért térítési díjat nem kell fizetni.

21. Nappali ellátás

26. ^[5]§ (1) A képviselő-testület a nappali ellátást a PSZAK szalántai telephelyén lévő Gondozási Központban biztosítja.

(2)^[6] A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet a PSZAK vezetőjéhez kell benyújtani.

(3) ^[7]A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások iránti kérelmekről a PSZAK vezetője a kérelem benyújtását követő 15 napon belül dönt, és kedvező döntése esetén erről értesíti a kérelmezőt.

(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. A szükséges eljárást az ellátás biztosításától függetlenül utólag ilyen esetben is le kell folytatni.

22. Térítési díj

27. § (1)A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő személyi térítési díjat az ellátást igénybe vevő fizeti meg. Ha az étkeztetésben vagy a házi segítségnyújtásban részesülő cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes, a térítési díj megfizetéséről a törvényes képviselő gondoskodik.

(2)^[8] Az intézményi térítési díjakat az PSZAK-ott fenntartó Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás társulási megállapodásában kijelölt települési önkormányzat rendeletben állapítja meg.

(3) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások intézményi térítési díjáról a jegyző tájékoztatja a lakosságot  helyben szokásos módon.

Záró rendelkezések

28. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) Az  e rendeletben foglalt szociális ügyek elektronikus úton nem intézhetők.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a szociális ellátásokról szóló 11/2013. (XII. 6.) rendelet hatályát veszti.

Nádoriné dr. Rohi Éva                         Dunai Zoltán

             jegyző                                         polgármester

Kihirdetve:  2015. február 27.

                                               Nádoriné dr. Rohi Éva

                                                          jegyző