1. § (1) A rendelet célja Szalánta sajátos településképének társadalmi bevonással és konszenzussal történő védelme és alakítása:

• a) a helyi építészeti örökségi területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával;
• b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
• c) településképi követelmények meghatározásával;
• d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
• e) településképi önkormányzati támogatási rendszer alkalmazásával.

(2) A rendelet hatálya Szalánta teljes közigazgatási területe. A rendelet hatálya alá tartozó területen építési tevékenység alapjául szolgáló tervet készíteni, építési és településképet befolyásoló tevékenységet folytatni csak e rendeletben foglaltak, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok megtartásán túl csak a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően szabad.

(3) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(4) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(5) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

(6) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja, hogy építészeti karakterük megtartása, értékeik megőrzése, az új építések illeszkedése biztosítható legyen.

2. § A rendelet alkalmazásában:

• a) illeszkedés elve: a település és a táj építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét, valamint a tájkép és a természet védelmét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezési metódus,
• b) épületszélesség: négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret, épületszárnyak esetén (L, T alak) az egyes külön tetővel fedett épületszárnyak szélességi mérete,
• c) látványterv: a meglévő és a tervezett – a tervezett építményt a tájképbe illesztve tartalmazó – tájképet rögzítő ábrázolás,
• d) áttört jellegű kerítés: melynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg,
• e) tömör jelleg: melynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át meghaladja.
• f) közterület: az Étv. 2. § 13. pontja szerinti közterület, valamint a magyar állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló, közforgalom elől el nem zárt magánút;
• g) plakát: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontja szerinti gazdasági reklámnak, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény szerinti kampányeszköznek nem minősülő falragasz vagy felirat, mérettől és hordozóanyagtól függetlenül;
• h) reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontja szerinti gazdasági reklám, ide nem értve
  • ha) a cégtáblát, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést,
  • ha) az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámot,
  • ha) a járművön elhelyezett gazdasági reklámot, továbbá
  • ha) a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást (hirdetést), valamint a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblán vagy egyéb felületen elhelyezett, kisméretű hirdetéseket;
• i) reklámhordozó: a funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt az e törvény szerinti reklám közzétételét, illetve elhelyezését biztosító, elősegítő vagy támogató eszköz, berendezés, létesítmény.

3. § (1) A helyi védelem feladata az oltalmat igénylő építészeti örökség körének számbavétele, meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése, és a lakossággal történő megismertetése.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

(3) A helyi védelemben részesülő értékek jegyzéke e rendelet mellékletét képezi.

4. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki - természetes, vagy jogi személy - írásban kezdeményezheti, illetve örökségvédelmi hatástanulmány javaslatot tehet.

(2) A helyi védelem alá helyezés iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

• a) a védendő érték megnevezését,
• b) pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
• c) szakszerű, rövid leírását,
• d) fotódokumentációját,
• e) helyszínrajzát,
• f) a kezdeményezés indoklását.

(3) A helyi védelem megszüntetése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

• a) a védett érték megnevezését,
• b) pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
• c) fotódokumentációját,
• d) a védettség megszüntetésének rövid, szakszerű indokolását.

(4) A helyi védelem alá helyezéssel vagy annak megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(5) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését a képviselő-testület e rendeletben állapítja meg.

(6) Helyi védelem alatt álló építmény nem bontható el.

5. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve a megszüntetés szakmai előkészítéséért a polgármester felelős. Feladata a kérelmek befogadása, szakmai véleményének írásban történő meghozatala, és a kérelem, valamint a szakmai vélemény előterjesztése a képviselő-testület részére.

(2) A helyi védelem alá helyezésben, illetve a megszüntetésében érdekeltek: a kérelmező, az érintett ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője. Az érdekelteket írásban kell értesíteni a képviselő-testületi döntésről.

(3) A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés tényéről a lakosságot is tájékoztatni kell a község honlapján, és a közterületen elhelyezett hirdető felületen.

(4) Ha helyi védelem alatt álló ingatlan országos műemléki védelem alá kerül, úgy a védettség tényét megállapító jogszabály hatályba lépését követően a polgármester kezdeményezi a helyi védelem törlését.

(5) A helyi építészeti örökség nyilvántartásának vezetéséről a polgármester gondoskodik. A nyilvántartásnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

• a) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
• b) a védett érték rendeltetését,
• c) a védett értékre vonatkozó szakszerű, rövid leírást,
• d) fotódokumentációt,
• e) helyszínrajzot.

6. § Helyi területi védelem alá tartozó terület nincs Szalántán.

7. § A helyi egyedi védelem alá tartozó ingatlanok, építmények pontos címét, helyrajzi számát, és megnevezését tartalmazó jegyzéket a 3. melléklet tartalmazza.

8. § (1) A védett értékek jó karban tartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.

(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

9. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:

• a) Szalánta
• b) Németi
• c) Eszterágpuszta
• d) Iparterület
• e) Tájképvédelmi, természetközeli területek

(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

10. § (1) Az utcai épületszárnyakon az adott környezettel nem harmonizáló, azoktól élesen különböző homlokzati és tetőfedési anyagok nem alkalmazhatók.

(2) Magastetős épületek között nem lehet az utcáról látható épületszárny alacsony hajlású fémlemez, vagy műanyag fedésű kialakítású.

(3) Az épületek színezésénél nem alkalmazhatók a kék, lila, hideg zöld színek, nem használhatók (legfeljebb kis felületen, díszítésként) a nagyon erős színek, mint élénkpiros, élénk rózsaszín, fekete.

11. § (1) Szalánta területére vonatkozó építészeti követelmények:

• a) Az épületeket az utcasorba illeszkedve, a szomszédos épületek előkertjéhez igazodva, oldalhatáron álló beépítéssel kell elhelyezni,
• b) az utcafronti épületszárnyakat a szomszédos épületekhez igazodó formájú és hajlásszögű magas tetővel kell kialakítani,
• c) a homlokzatok színezésénél elsősorban a fehér, és a világos tört színek használhatók,
• d) épületgépészeti berendezéseket, és tartozékaikat (kémény, klíma, antenna, riasztó stb.) az utcai homlokzaton és utcai tetőfelületen elhelyezni nem szabad,
• e) napelemet, napkollektort közterületről látható tetőrész felületének legfeljebb 50 %-án, zárt téglalap alakban lehet elhelyezni,
• a) a kerítések legfeljebb 1,80 m magasak lehetnek, tömör kerítés esetén a kapuk csak áttörtek lehetnek.

(2) Németi területére vonatkozó építészeti követelmények az alábbiak:

• b) az épületeket az utcasorba illeszkedve, a szomszédos épületek előkertjéhez igazodva, oldalhatáron álló beépítéssel kell elhelyezni,
• c) az új épületek, épületbővítések épületszélessége nem haladhatja meg a 8,0 métert,
• d) meglévő épület alaprajzi bővítése az utcai fronton befordított keresztszárnnyal, vagy az utcai homlokzat síkjától mért 7,0 méter távolságon túli keresztszárnnyal bővíthető,
• e) az épületeket magastetővel kell ellátni, a tető hajlásszöge 37-45^o között választható, alacsonyabb hajlásszögű, vagy fémlemez fedés az épület tetőfelületének legfeljebb 15 %-án lehet,
• f) az utcai épületszárnyak tetőfedésének anyaga égetett agyag színű cserép, vagy betoncserép lehet,
• g) a homlokzatok vakolt felületűek legyenek, a közterületről látható homlokzatokon burkolat a teljes felület legfeljebb 30 %-án alkalmazható,
• h) az épületek színezésére fehér, vagy világos tört földszíneket lehet használni, élénk, tiszta színek csak díszítésként alkalmazhatók,
• i) utcai homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető,
• j) épületgépészeti berendezéseket, és tartozékaikat (kémény, klíma, antenna, stb.) az utcai homlokzaton és a tetőfelület utcavonaltól számított 5 m-es szakaszán elhelyezni nem szabad,
• k) napelemet, napkollektort közterületről látható tetőrész felületének legfeljebb 50 %-án, zárt téglalap alakban lehet elhelyezni,
• l) a kerítések legfeljebb 1,8 méter magasak lehetnek, tömör kerítés esetén a kapuk csak áttörtek lehetnek.

(3) Eszterágpuszta területére vonatkozó építészeti követelmények:

• a) meglévő épületek tömegét, tetőformáját megváltoztatni csak egységesen, az egész épületre kiterjedően lehet,
• b) meglévő épületek tetőhéjazatának megváltoztatása csak egységesen, az egész épületre kiterjedően történhet,
• c) meglévő épületek minden épületegysége csak azonos alapszínre festhető,
• d) a kerítések csak áttörtek lehetnek, legfeljebb 1,8 méter magassággal.

(4) Iparterületekre vonatkozó építészeti követelmények:

• a) csak a tájba illeszkedő épületek építhetők, az illeszkedést látványtervvel kell igazolni,
• b) a meglévő terepen kiemelés, bevágás 1,5 méternél nagyobb nem lehet,
• c) az épületek épületszélessége legfeljebb 12,0 méter lehet,
• d) csak áttört kerítés építhető, max. 1,80 m magasságban,
• e) a telekhatárok mellett legalább kétszintű növényzet telepítendő.

(5) A tájképvédelmi, természetközeli területekre vonatkozó építészeti követelmények:

• f) csak a tájba illeszkedő épületek építhetők, amit látványtervvel kell igazolni,
• a) a természetes terepszintet 1 m-nél nagyobb mértékben megváltoztatni nem szabad,
• b) kerítés csak vadvédelmi céllal építhető, egyébként csak élősövényes elválasztás alkalmazható.

12. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsődlegesen alkalmas területek az 1. mellékletben feltüntetett mezőgazdasági területek.

(2) Átjátszó állomás elhelyezése az 1. mellékletben meghatározott mezőgazdasági területeken, lehetőleg erdőfoltok peremén valósítható meg.

(3) Új antennát 300 m-es körzetben már meglevő antenna tartószerkezet előfordulása esetén csak azzal közös tartószerkezetre lehet elhelyezni.

13. § (1) A már beépített területen, ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek, új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglévő rekonstrukcióját, földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) A már beépített területeken, ahol a meglévő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös
tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása
esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(3) Külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a
villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös,
egyoldali oszlopsorra kell fektetni.

14. § A szennyvízátemelők, vízmű kutak, gázfogadók takarását, környezetbe illesztését növényzettel kell megoldani.

15. § (1) A településkép védelme szempontjából meghatározó területeken lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem helyezhető el.

(2) Az (1) bekezdés alól évente 12 naptári hét időszakra a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében el lehet térni.

(3) 10 m² felületnél nagyobb óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.

(4) Közterületen reklámhordozó és reklám kizárólag utcabútokon, azok felületének legfeljebb 50 %-án helyezhető el.

(5) Utasváró tetőzetén reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.

(6) A település teljes közigazgatási területén építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú reklám) létesíthető. A reklámberendezés településképi követelményei:

• a) vegye figyelembe az épület, építmény adottságait,
• b) illeszkedjen a homlokzati tagozatokhoz,
• c) színezésében is illeszkedjen az épülethez, ne legyen túl erős színezésű, ne villogjon,
• d) tetőn, tetőfelületen nem helyezhető el,
• e) egy ingatlanon legfeljebb 3 m² összfelületű cégér, cégtábla, vagy más reklám, hirdetés helyezhető el.

16. § (1) Kötelező a szakmai konzultáció az építési tevékenység (illetve annak tervezése) megkezdését megelőzően:

• a) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (ÉTV) 33/A. §-ban szabályozott egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység,
• b) reklámberendezés, reklámhordozó létesítése.

(2) A szakmai konzultáció iránti kérelmet írásban az önkormányzathoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását.

(3) A szakmai konzultáció helyét és időpontját a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a polgármester állapítja meg, de a konzultációt 15 napon belül meg kell tartani. A konzultáció során a polgármester települési főépítész közreműködését veheti igénybe.

(4) A konzultációról 8 napon belül emlékeztetőt kell készíteni, amelyben rögzíteni kell a felvetett javaslatok lényegét, valamint a polgármester lényeges nyilatkozatait.

17. § (1) Bejelentési eljárást kell kezdeményezni az alábbi esetekben:

• a) építésügyi hatósági engedélyhez kötött, de a jogerős engedélytől eltérően megvalósuló – az eltérést illetően építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött – építési munkák,
• b) helyi védett építmények megjelenését érintő bármely tevékenység,
• c) közterületről látható építmény átalakítása, homlokzatának megváltoztatása,
• d) közterületről látható, az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, megváltoztatása,
• e) kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m² alapterületet,
• f) közterületről látható, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m³ térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot,
• g) önálló reklámtartó építmény, utcabútor építése, meglévő átalakítása, bővítése, megváltoztatása,
• h) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,
• i) közterülettel határos kerítés építése Németi területén,
• j) Németi területen cégér, cégtábla elhelyezése,
• k) reklámberendezés, reklámhordozó elhelyezése.

(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfélnek a polgármesterhez benyújtott, papíralapú bejelentésére indul. A bejelentést az 5. mellékletben foglalt mintának megfelelő tartalommal kell benyújtani.

(3) A bejelentési dokumentációt a megértéshez szükséges formában (a főbb alaprajzi és magassági méretek feltüntetésével) kell elkészíteni.

(4) A bejelentési dokumentációban a településképi követelményeknek való megfelelést igazolni kell.

(5) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester települési főépítész közreműködését veheti igénybe.

18. § (1) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a bejelentés

• a) megfelel-e a formai követelményeknek,
• b) megfelel-e a településképi rendeletben meghatározott követelményeknek,
• c) alkalmazkodik-e a kialakult környezet látványához, léptékéhez, formavilágához, anyaghasználatához, színvilágához,
• d) védett területen vagy védett építményen a beavatkozás nem ellentétes-e a védelem céljával, szolgálja-e a védelem látványban is jelentkező szempontjait,
• e) a reklámhordozó elhelyezése megfelel-e a reklámok közzétételével kapcsolatos kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési, és a településképi rendeletben szereplő különös településképi követelményeknek.

(2) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozat birtokában – az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(3) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítése, illetve tudomásul vétele polgárjogi igényt nem dönt el, és nem mentesít az egyéb jogszabályok által előírt hatósági engedélyek megszerzése alól.

(4) A településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló határozat a közléstől számított egy évig érvényes.

19. § (1) Ha az ingatlan tulajdonosa

• a) a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette,
• b) a szakmai konzultáción megfogalmazott településképvédelmi elvárásokat nem teljesítette,
• c) településképi bejelentési eljárás kezdeményezését elmulasztotta,
• d) a településképi bejelentésben meghatározottól eltért,

az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, egyidejűleg településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.

(3) Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben 500 000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.

(4) A településkép-védelmi bírság az önkormányzat bevételét képezi.

20. § (1) Aki idegen vagyontárgyon a tulajdonos, a bérlő, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgy esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulása nélkül plakátot helyez el (tartósan rögzít), közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) A közigazgatási bírság kiszabására a polgármester jogosult.

(3) Ha a helyszíni intézkedés alkalmával az (1) bekezdés szerinti természetes személy a jogsértést teljes mértékben elismeri, a (2) bekezdés szerinti eljáró hatóság helyszíni bírságot szabhat ki.

(4) A közigazgatási bírság összege 10 000 forinttól 200 000 forintig terjedhet. A helyszíni bírság összege 5 000 forinttól 100 000 forintig terjedhet.

(5) A közigazgatási bírság, a helyszíni bírság kiszabása során a (2) bekezdés szerinti eljáró hatóság a közigazgatási bírság, a helyszíni bírság mértékét korlátlanul enyhítheti, vagy a jogsértő magatartás csekély súlya miatt a kiszabását mellőzheti, feltéve, hogy a jogsértő magatartást tanúsító személy a plakátot nyomban eltávolítja.

(6) A végleges döntéssel kiszabott és be nem fizetett közigazgatási bírság, helyszíni bírság, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(7) A kiszabott közigazgatási bírság, helyszíni bírság az államháztartás önkormányzati alrendszerének bevételét képezi.

21. § (1) A védett érték tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat, vagy más szerv vissza nem terítendő támogatást adhat.

(2) A támogatás mértékét az önkormányzat évente a költségvetési rendeletében határozza meg. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el.

(3) A pályázathoz benyújtandó dokumentációnak tartalmaznia kell:

• a) a tulajdonos nevét,
• b) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát,
• c) a tervezett munkálatok leírását, költségvetését,
• d) a külső megjelenést megváltoztató tervezett tevékenység esetén a változás előtti és a tervezett változtatás szerinti állapotot bemutató tervrajzot,
• e) a meglévő állapot fotódokumentációját.

(4) A beérkezett pályázatokat szakmai szempontból a települési főépítész előzetesen értékeli és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a támogatás odaítélésére. A nyertes pályázatokról a Képviselőtestület dönt.

(5) A támogatási szerződés megkötésére, módosítására, felmondására, a támogatás elszámolására, visszafizetésére és a támogatási összeg felhasználásának ellenőrzésére az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott forrás átadásáról és államháztartáson kívüli forrás átvételéről szóló önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.

(6) Nem adható támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkákat. Ez esetben a támogatást vissza kell fizetni. E rendelkezés a szabálytalan beavatkozástól számított 5 évig érvényesíthető.

22. § Ez a rendelet 2018. április 1 -én lép hatályba.

23. § (1) Hatályukat vesztik Szalánta Község Önkormányzata 12/2010. (XII. 21.) rendelettel megállapított Helyi Építési Szabályzatának alábbi rendelkezései:

11. § 2) d) A főrendeltetésű épületet az utcasorba illeszkedve kell elhelyezni.

12. § 4) A Lke jelű építési övezet részletes beépítési előírásai:

13. § 3)

• f) Az építési övezet részletes telekalakítási és beépítési előírásai:

14. § 5) A Gksz jelű építési övezetre vonatkozó beépítési előírások:

15. § 2)

• d) A Gip-2 jelű építési övezetre vonatkozó irányadó telekalakítási és beépítési előírások:

27. § 4) Németi falurész V-3 jelű terven jelölt része településszerkezeti védelem alá tartozik.

• a) A területen a kialakult telekstruktúra, beépítési mód és építési helyek megőrzendők.
• b) Az épületek tömegaránya, tetőformája, anyaghasználata a hagyományos épületekéhez illeszkedjen, homlokzatuk szélessége, oromzata, gerincmagasságuk a kialakult méretekhez igazodjon.