1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Szalánta Községi Önkormányzat (továbbiakban. Önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 7811 SZALÁNTA Hunyadi utca 63.

(3) Az önkormányzat működési területe: Szalánta község közigazgatási területére terjed ki.

(4) A képviselőtestület tagjainak száma: 7 fő.

(5) A képviselők névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hírdetőtábláján kifüggeszti és a község honlapján a www.szalanta.hu teszi közzé.

(6) A képviselőtestületet a polgármester vezeti.

2. § (1)^[1] Szalánta község Önkormányzata ellátja a Mötv. 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönt a feladatok ellátási módjáról. Az alaptevékenységek kormányzati funkciójának egységes szerkezet szerinti besorolását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2)^[2] Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a jegyző, a Közös Önkormányzati Hivatal és a Társulás látja el.

(3) Az Önkormányzat önként vállalt feladatai a következők:

3. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat rendes ülést tart. A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek számát és időpontját a testület határozattal elfogadott éves munkaterve tartalmazza. A munaktervet a polgármester minden év január 31-ig terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.

(3) A munkaterv tartalmazza:

4. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. Írásbeli meghívónak tekintendő a papír alapon küldött levélen kívül az elektronikus levélben továbbított meghívó is.

(2) A meghívót a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és az egyéb meghívottak az ülés előtt legalább 5 - rendkívüli ülés esetén 2 - munkanappal korábban megkapják.

(3) A polgármester a meghívóval egyidejűleg köteles kézbesíteni azokat az egyéni képviselői előterjesztéseket, amelyeknek a napirendre vételét javasolja, és azokat is, amelyeknek a napirendre vételét nem javasolja.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyét, a kezdés időpontját, a tervezett napirendek címét, az előterjesztőt és a napirendhez tanácskozási joggal meghívottak körét, továbbá utalást arra, hogy az rendes vagy rendkívüli ülés.

(5) A testületi ülés összehívásáról, annak időpontjáról és napirendjéről a település lakosságát az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell értesíteni.

5. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános azokon bárki részt vehet, de az ülés menetét nem zavarhatja, és a napirend tárgyalásakor csak abban az esetben szólalhat fel, ha erre az ülésvezető engedélyt ad.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint.

(3) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltak vehetnek részt.

(4) A zárt ülésre kötelező az érintett meghívása törvényben meghatározott esetben.

6. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot.

(2) A napirend elfogadásáról a testület egyszerű többséggel határoz.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az őt helyettesítő alpolgármester, vagy a korban legidősebb képviselő, mint az ülés elnöke vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti.

(4) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát és az ülés határozatképességét.

(5) Az ülés elnöke gondoskodik a képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról.

(6) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülés elnöke:

• a) a tárgytól eltérő, a felszólalásra megengedett időt túllépő, továbbá az e rendelet szabályait megsértő vagy az ülést egyéb módon zavaró felszólalót figyelmezteti, súlyos esetben megvonja tőle a szót. Ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását súlyosan nehezíti vagy lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja vagy felszólíthatja a rendzavarót - a képviselő kivételével - az ülésterem elhagyására,
• b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tekintélyét sértő kifejezést használ vagy magatartást tanúsít; súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesítheti.

(7) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(8) Az ülés elnöke szünetet rendelhet el, a szünet elrendelésével egyidejűleg meghatározza az ülés folytatásának időpontját.

(9) A megjelent hallgatóságot a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén az ülés elnöke rendreutasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén felszólíthatja a rendzavarókat az ülésterem elhagyására.

7. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában foglalt döntések meghozatalához.

(3) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás a levezető elnök által elrendeltek szerint kézfelemeléssel vagy név szerint történik.

(4) Ha a szavazás kézfelemeléssel történt, az elnök köteles a szavazatokat megszámláltatni. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.

(5) A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(6) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(7) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselők helyükön „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét - névsorral együtt - átadja az ülés elnökének. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(8) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha jogszabály titkos szavazást ír elő.

(9) Ha jogszabály kötelezővé teszi, a név szerinti szavazást el kell rendelni.

8. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt esetekben titkos szavazást tarthat.

(2) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ a képviselők közül.

(3) A titkos szavazás szavazólappal történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Közös Önkormányzati Hivatal biztosítja.

(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, összesíti a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(5) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

• a) a szavazás helyét és napját,
• b) a szavazás kezdetét és végét,
• c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,
• d) a szavazás során felmerült körülményeket,
• e) a szavazás során tett megállapításokat és a hozott határozatokat és
• f) a szavazás eredményét.

(6) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.

(7) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.

9. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra vonatkozó szabályokat az Mötv. 49. §-a határozza meg.

(2) A képviselő köteles a szavazást megelőzően jelezni, ha vele szemben jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn. Közbeszerzési eljárást érintő döntés meghozatalában nem vehet részt, akivel szemben a közbeszerezésekre vonatkozó jogszabályok szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(3) Amennyiben a képviselő személyes érintettségének bejelentését elmulasztja, ezt a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

10. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Szalánta Község Önkormányzata …/…..(év).(….hó…nap) határozata.

(2) A testületi határozatokról a Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

11. § (1) A képviselő-testület törvényi felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Önkormányzati rendeletet kezdeményezhetnek a helyi képviselők, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző.

(3) Az előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a rendelettervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

(5) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Szalánta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének .../... .(...............) önkormányzati rendelete.

(6) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.

(7) Az önkormányzat rendeleteit a községi hirdetőtáblákra (Szalánta, Hunyadi u. 63.) kihelyezéssel hirdeti ki.

(8) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(9)^[3] Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

12. § (1) A képviselő-testület ülésén elhangzottakat jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében előírtakon túl tartalmazza:

• a) az ülésen tanácskozási joggal részt vevők nevét,
• b) az elnök esetleges intézkedéseit,
• c) az ülésén történt fontosabb eseményeket,

(3) A jegyzőkönyv egy példányát a Közös Önkormányzati Hivatal irattárában kell elhelyezni.

(4) A Mötv. 52. § (2) bekezdése értelmében a jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül el kell készíteni.

(5) A jegyzőkönyv mellékletei:

• a) a meghívó,
• b) az írásos előterjesztések,
• c) a jelenléti ív,
• d) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példánya,
• e) az írásban benyújtott hozzászólás, határozati javaslat, valamint kérés alapján rögzített vélemény,
• f) a név szerinti szavazásról készült névsor.

(6) A választópolgárok részére az Mötv. 52. § (3) bekezdésében biztosított jegyzőkönyvbe való betekintés feltételeit a Szalántai Közös Önkormányzati Hivatalban kell biztosítani.

13. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer - a munkaterv szerint - előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontját legalább 15 nappal korábban a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(4) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg vagy nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármesternek a jegyző közreműködésével meg kell vizsgálnia.

(5) A kérdést a polgármester vagy (a polgármester egyidejű tájékoztatása mellett) a jegyző 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

(6) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadóak, azzal, hogy a meghívottak köre bővíthető.

(7) A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint jkv-t készít.

14. § (1) A képviselőt az Mötv. 32. §-ában, az e rendeletben és az egyéb jogszabályokban meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesternél a Közös Önkormányzati Hivatal intézkedését, de a képviselő utasítást a Hivatal dolgozóinak nem adhat.

(3) A képviselő a törvényben foglaltakon túl köteles:

• a) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testület ülésén való részvételben akadályoztatva van,
• b) személyes érintettségét az előterjesztés vitájának megkezdését megelőzően bejelenteni
• c) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni és ezzel kapcsolatban
• d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, magán, üzleti és hivatali titkot megőrizni és
• e) egyedi képviseleti megbízása esetén tevékenységéről beszámolni a képviselő-testületnek
• f) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni
• g) olyan magatartást tanúsítani, amely nem összeférhetetlen a képviselői megbízatással.

(4) Ha a képviselő az Mötv. 32. §-ában és jelen szakaszban felsorolt kötelezettségeit megszegi, a képviselő-testület dönthet a külön rendelet alapján a képviselő részére megállapított tiszteletdíj csökkentéséről vagy megvonásáról.

15. § (1)^[4] A képviselő-testület az összeférhetetlenség megállapítására, a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésére 3 tagú bizottságot hoz létre. A bizottság tagjai önkormányzati képviselők.

(2) A bizottság a polgármesternél kezdeményezett összeférhetetlenséget kivizsgálja és 30 napon belül határozattal, dönt az összeférhetetlenségről.

(3) A bizottság nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a képviselők, valamint a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát.

(4)^[5]

17. § (1) Szalánta Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését, ennek keretében együttműködik a Szalántai Horvát Nemzetiségi Önkormányzattal és a Szalántai Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.

(2) A képviselő-testület a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezésére - a nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében - a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre, vagy a feladattal megbízza valamelyik bizottságát.

(3) A képviselő-testület elősegíti a nemzetiségi önkormányzatok törvényben biztosított (pl. kezdeményezési- vagy egyetértési ) jogainak jogszerű gyakorlását.

(4) A Horvát Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete saját hatáskörben határozza meg szervezeti és működési rendjét.

(5) A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére – annak székhelyén – biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. A végrehajtásról az önkormányzati hivatal gondoskodik.

(6) A helyi önkormányzat a lehetőségei és költségvetési helyzetének figyelembevétele mellett a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő előzetes egyeztetést követően az adott évi költségvetési rendeletében – egyes feladatellátáshoz – pénzügyi támogatást biztosít.

(7) A helyi önkormányzat a Közös Önkormányzati Hivatalon keresztül segíti a helyi nemzetiségi önkormányzat pályázati lehetőségeinek a feltárását és azok elkészítését.

(8) A helyi önkormányzat jegyzője önkormányzati megbízottat (továbbiakban: megbízott) jelöl ki a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartásra, melyről az elnököt írásban értesíti.

(9) A helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében a jegyző (vagy) jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő megbízottja részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi amennyiben törvénysértést észlel.

(10) Az oktatás területén kiemelt figyelemmel kísérik a roma és horvát nemzetiségű gyerekek továbbtanulásának lehetőségeit, annak segítése érdekében a tehetséges tanulók a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat döntése alapján támogatásban részesülnek.

(11) A helyi önkormányzat a településen működő két helyi nemzetiségi önkormányzat feladatellátásához – térítésmentesen – külön helyiséget biztosít a Közös Önkormányzati Hivatal épületében, melyet a Horvát és Roma nemzetiség közösen használ. A helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségeket és fenntartási költségeket a helyi önkormányzat viseli.

(12) A helyi önkormányzat a Művelődési Házat rendezvények céljára előzetes megegyezés alapán biztosítja.

(13) A külföldi együttműködések költségeinek finanszírozásához a települési önkormányzat is hozzájárul.

(14) A helyi önkormányzat a Közös Önkormányzati Hivatalon keresztül biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részre az önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, szakmai segítséget nyújt, melynek keretében a hivatal ellátja:

• a) a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkésztésével kapcsolatos feladatokat (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítse, postázása)
• b) a testületi és tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat
• c) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési, adatszolgáltatási feladatokat
• d) a nemzetiségi önkormányzat belső ellenőrzését a Pécsi Többcélú Társulás által megbízott belső ellenőr végzi. A nemzetiségi önkormányzat részt vesz a belső ellenőrzés értékeléséről készülő éves beszámoló – rá vonatkozó részének – elkészítésében, amit a Hivatal készít el.

(15) A helyi önkormányzat tárgyi eszközt a nemzetiségi önkormányzat tulajdonába nem ad át.

18. § (1) Szalánta Községi Önkormányzat Polgármestere a munkáját főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, akadályoztatása esetén a korelnöknek. A munkakör-átadási jegyzőkönyvet az előző és az új polgármester, a jegyző, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője írja alá.

(4) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

• a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
• b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
• c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

19. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, egy társadalmi megbízatású nem képviselő alpolgármestert választhat.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester tevékenységéért tiszteletdíjat kap.

(4) A feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

20. § ^[7] (1) Szalánta, Bosta, Pogány és Szilvás községek képviselő-testületei közös önkormányzati hivatalt tartanak fenn Szalánta székhellyel.

(3) A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Szalántai Közös Önkormányzati Hivatal

21. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében az Mötv. 81. §-ában felsoroltakon kívül:

• a) előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket,
• b) ellátja a képviselő-testület szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
• c) a képviselő-testület ülésén az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet és
• d) köteles jelezni a képviselő-testületnek és a polgármesternek, ha döntésüknél, működésüknél jogszabálysértést észlel.
• e) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
• f) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
• g) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
• h) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
• i) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
• j) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
• k) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert, gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról

(2) A jegyző rendszeresen ügyfélfogadást tart.

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban megbízott köztisztviselő látja el.

22. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhat.

(2) A társulás nem sértheti a résztvevő önkormányzatok jogait.

(3) A társulás létrehozatalára, működésére és megszűnésére az Mötv. 87-95 §-ai irányadók.

(4) Az önkormányzat az alábbi jogi személyiséggel rendelkező társulások tagja:

23. § A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezései irányadók.

24. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:

• a) a települési képviselők legalább egynegyede,
• b) a képviselő-testület bizottsága,
• c) a választópolgárok 25 %-a.

(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezte.

25. § (1) Az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(2) Az önkormányzat költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik.

26. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatokat megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) Az önkormányzati vagyon birtoklására, használatára, hasznai szedésére, fenntartására, üzemeltetésére, létesítésére, fejlesztésére, felújítására az Mötv., a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, és az önkormányzat vagyonáról szóló 5/2004. (V.28.) rendelet szabályai irányadók.

27. § (1) Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját, fejlesztési tervét és költségvetését.

(2) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(3) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

28. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről társulásban történő megállapodás alapján gondoskodik.

29. § Ez a rendelet kihirdetést követő napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 8/2015. (IV.21.) valamint annak módosításáról szóló 7/2016.(IV.29.) és 3/2018. (II.19.) számú önkormányzati rendelet.