Szalánta Község Önkormányzat polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III.11.) Korm. rendeletben foglaltak alapján a veszélyhelyzetben alkalmazni rendelt, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. A rendelet célja és hatálya

1. §

A rendelet célja Szalánta község közigazgatási területére vonatkozó kötelező érvényű magatartási szabályok megállapításával elősegíteni a település területén a köztisztaság fenntartását, a köztisztaság helyzetének fokozatos javulását.

2. §

1. A rendelet hatálya kiterjed Szalánta közigazgatási területére és azon belül minden magánszemélyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságra, valamint valamennyi ingatlan, önálló lakó- és üdülőegység tulajdonosára, kezelőjére, használójára, birtokosára.
2. E rendelet szabályait kell alkalmazni az egyes ingatlanok használóival, a közterületek, a közcélra megnyitott magánterületek tisztántartásával kapcsolatban.
3. Nem terjed ki a rendelet a veszélyes hulladékokra, a közművel összegyűjtött háztartási szennyvízre és a velük összefüggő tevékenységekre.

2. Értelmező rendelkezések
3. §

1. E rendelet alkalmazása szempontjából:

a) ingatlanhasználó: az ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője, valamint a társasház és a lakásszövetkezet,

2. közszolgáltató: a hulladékról szóló törvény szerinti közszolgáltató, amely Szalánta Község Önkormányzatával (a továbbiakban: Önkormányzat) kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján lát el hulladékgazdálkodási közszolgáltatást,
3. közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan­nyilvántartás ekként tart nyilván. Közterületnek minősül továbbá e rendelet alkalmazásában az önkormányzati tulajdonú bel- és külterületi földrészletek, építmények közhasználatra átadott része, valamint a közterülethez kapcsolódó, közterületi jelleggel használt területek és építmények,
4. közterületi gyűjtőedény: a település közterületein kihelyezett gyűjtőedény, amely a közterületen keletkezett hulladék elhelyezésére szolgál,
5. tisztántartás: az egyes ingatlanok valamint közterületek tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, illetőleg por-, sár-, ürülék és gyom-, valamint rovar- és rágcsálómentesítése.

2. Az ingatlanokkal kapcsolatos - e rendeletben meghatározott - köztisztasági szabályok betartásáért lakó- és nem lakóépületek, valamint kereskedelmi, ipari központok, telephelyek és középületek, valamint beépített övezetben fekvő üres telkek esetén - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - az ingatlanhasználó, társasházaknál a közös képviselő, tag vagy alkalmazott, lakásszövetkezetnél az ügyrend szerint felelős megbízott vagy dolgozó, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság esetében annak képviseletére jogosult vezetője a felelős. Önkormányzati tulajdonú ingatlanoknál a hasznosítással megbízott a felelős.
3. Abban az esetben, ha a meglévő szerződések és belső szabályzatok alapján a (2) bekezdés szerinti felelős személye nem állapítható meg, úgy az ingatlan tulajdonosát kell kötelezettnek és felelősnek tekinteni.
   
3. Az ingatlanhasználó köztisztasággal kapcsolatos kötelezettségei
4. §
5. Az ingatlan használója köteles gondoskodni:

1. az ingatlan aktuális növényápolásával, tisztántartásával és karbantartásával kapcsolatos feladatainak elvégzéséről, így különösen az ingatlan folyamatos gyommentesítéséről, az ingatlanon növő fű folyamatos kaszálásáról, az ingatlan rovar- és rágcsáló mentesítéséről, a kórokozók és kártevők elleni védekezésről,
2. az ingatlan és az ingatlan előtti járda, továbbá a járda és közút közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, hulladék és gyommentesítéséről, szükség szerinti kaszálásáról, az allergén növények irtásáról és a parlagfű virágzásának megakadályozásáról,
3. a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, annak elszállításáról, a hó eltakarításáról és síkosság mentesítéséről,
4. a beépítetlen telekingatlan tisztántartásáról és gyommentesítéséről, szükség szerinti kaszálásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok eltávolításáról, annak elszállításáról,
5. a telekingatlanról a gyalogos közlekedésre szolgáló terület, valamint az úttest fölé nyúló, továbbá az elektromos légvezetékeket veszélyeztető ágak és bokrok megfelelő nyeséséről - úgy, hogy azzal biztosítsa a gyalogos-, illetve a közúti forgalom akadálymentességét, a forgalomirányító lámpa és tábla láthatóságát -, és a nyesedék elszállíttatásáról,
6. az épület tetőzetéről az esővíz, a hólé járdára csorgásának megakadályozásáról, annak saját vagy - külön jogszabály szerinti - közterületen való elvezetéséről, a hó és jég okozta balesetveszély elhárításáról,
7. az épületek csapadékvizeit közterületekre kivezető, közterületen megépült csapadékvíz elvezető rendszer (járdába épített tisztítóaknák, folyókarácsok, kifolyócsövek, nyílt folyókák) tisztántartásáról, karbantartásáról,
8. a rendelet szerinti hó és síkosságmentesítésről.

2. A járdaszakasz melletti nyílt árok hulladék-, hordalék-, gyom- és síkosságmentesítésére az

1. bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

3. Tömbtelkeken az épület melletti, valamint az épületek közötti járdaszakasz tisztántartására elsődlegesen az épületek használói kötelesek. Az épületek közötti járdaszakasz tisztántartására vonatkozó kötelezettség nem teljesítése esetén a feladat ellátása a köztisztasági közszolgáltatási feladatot ellátó kötelezettsége. Az ezzel járó költségek megtérítéséért és a kötelezettségek elmulasztásából eredő károkért a használók egyetemlegesen felelnek.
4. Magánterületről kikerülő bármely anyag, különösen az udvaron összegyűjtött falomb, kaszálék, illetve lom közterületen a szilárd hulladékkezelési közszolgáltató által nyújtott szolgáltatás meghatározott rendjétől eltérő napokon, illetve bármely napon a közterületi gyűjtőedényben vagy mellé való elhelyezése tilos.

5. §

1. Az ingatlan utcáról is látható részén tilos a városképet zavaró építmény, tárgy, anyag elhelyezése, különösen kiselejtezett gép, bontott gépjármű, építőanyag törmelék elhelyezése.
2. A közterületként funkcionáló magánterületeknél az ingatlan használója köteles a rendeletben előírt követelményeknek megfelelően területét rendben tartani.

6. §

1. Az ingatlan használó a kirakatot, kaput, cégtáblát, reklámtáblát, más - közterületről látható - ingatlantartozékot és felszerelési tárgyat a szükségesnek megfelelően, de legalább negyedévenként köteles megtisztítani.
2. Az ingatlan tulajdonosa a közterületről látható épület homlokzatát és a kerítést köteles az illegális falfirkától, festéstől mentesíteni, amennyiben ezekért más személy felelőssége nem állapítható meg.

4. Az ingatlan használójának a közterület tisztántartásával kapcsolatos feladatai

7. §

1. Az ingatlanhasználó kötelessége az ingatlannal határos közterület, az ingatlan előtti járda,  illetve járda hiányában az ingatlan melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének gondozása, tisztántartása, hulladék- és gyommentesítése, a burkolt területek síkosság mentesítése, valamint a hó eltakarítása. Amennyiben az ingatlant két közút is határolja, úgy ezek a feladatok mindkét közút irányában kötelezőek.
2. Az ingatlanhasználó tisztántartási kötelezettsége kiterjed a járda melletti zöldsávra, annak rendszeres kaszálására - ideértve a vízelvezető árkot is - az út széléig.
3. Az ingatlanhasználó kötelessége az ingatlannal határos nyílt árkok és azok műtárgyainak (kapubejárók) tisztán tartása, hulladék- és gyommentesítése, valamint a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és hulladékok eltávolítása, az akadálytalan vízelvezetés folyamatos biztosítása. Ezek a kötelezettségek valamennyi ingatlan, a be nem épített ingatlan használójára is kiterjednek.

8 §

1. Ha az Önkormányzat egyes utcák járdáinak rendszeres vagy eseti takarítását saját hatáskörében biztosítja, ez az intézkedés nem érinti az ingatlan használójának kötelezettségét.

9. §

1. Az ingatlan melletti közterületi járdát a szükségesnek megfelelően - akár naponta - le kell tisztítani. Az összesepert szemetet össze kell gyűjteni és a háztartási hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényben kell elhelyezni. Ha a járda napközben többször beszennyeződik, szemetessé válik, a tisztítást meg kell ismételni.
2. Tilos a járdán lévő hulladékot a járdát szegélyező parksávba, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe és annak műtárgyaiba valamint az úttestre seperni.
3. Az ingatlan használója köteles a járdán felburjánzó gazt - a burkolat rongálása vagy környezetszennyezés nélkül - kiirtani.
4. A több épület elhelyezésére szolgáló építési teleknél (tömbtelek),  az épület körüli járdát vagy az épület körüljárására szolgáló területet és azt a közterületi járdával összekötő járdaszakaszt az épület használója vagy használói egyetemlegesen kötelesek tisztán tartani.
5. Az ingatlanok előtti nyílt csapadékvíz levezető árkokat feltölteni, betemetni tilos. Ha felszólítás ellenére a megadott határidőig az eredeti állapotot nem állítja vissza az ingatlan használója, úgy a szükséges munkákat az ingatlan használójának terhére, költségére és felelősségére az Önkormányzat elvégeztetheti.

5. Közterületek tisztántartása

10. §

1. A közterületet beszennyezni tilos. A köztisztaság megóvása érdekében közterületen bárminemű hulladékot vagy elhasznált tárgyat elszórni, eldobni tilos.
2. Közterületi tárgyak, úttest, járda, falak engedély nélküli feliratozása, firkálása, festékkel vagy más anyaggal történő mázolása, bekenése vagy szennyezése tilos.
3. Tilos szennyvíznek vagy egészségre ártalmas folyadéknak a közterületre juttatása, valamint szennyvíznek csapadékcsatornába való bevezetése.
4. A közterületen lévő berendezési és felszerelési tárgyat, utcabútort, műalkotásokat, fákat vagy egyéb növényzetet beszennyezni, rongálni tilos.

11. §

Minden olyan létesítményben, ahol tömegforgalom bonyolódik le, ezen létesítmények üzemeltetői kötelesek a várható forgalomnak megfelelő mennyiségű közhasználatú hulladék gyűjtőedény elhelyezéséről, javításáról, pótlásáról, továbbá a rendszeres kiürítéséről és tisztán tartásáról gondoskodni.

12. §

1. Épületeknek közterületre nyíló ablakán, erkélyén és kerítésén köztisztaságot veszélyeztető módon portörlőruhát kirázni, ill. porolást végezni tilos. Az erkélyt és az ablakpárkányt úgy szabad tisztítani, hogy a vízcsurgás a közterület rendjét és az ott tartózkodókat ne veszélyeztesse, és ne akadályozza.
2. Eldugulás okozására alkalmas, valamint környezetre veszélyes anyagokat a csapadékcsatornába dobni, önteni, vagy bevezetni tilos.
3. Az ingatlan karbantartása során gyomirtást alkalmazni a kaszálás helyett tilos.
4. A közterületet emberi és állati ürülékkel szennyezni tilos.

13. §

A közterek valamint az ezeken keresztülvezető gyalogjárók tisztítása, síkosság mentesítése, a keletkező hulladék összegyűjtése és elszállítása az Önkormányzat feladata és kötelessége az alábbiak szerint:

1. az utak, utcák, terek útburkolatainak és ezeket szegélyező járdáknak, a vízelvezető árkoknak és ezek műtárgyainak tisztántartása, az ott keletkezett szemét összegyűjtése és elszállítása;
2. közterületi gyűjtőedény felállítása, fenntartása, rendszeres kiürítése és tisztántartása;
3. a hó eltakarítása, utak, járdák síkosság mentesítése a közlekedési feltételek biztosítása érdekében.

6. Hó- és síkosság mentesítés

14. §

1. Az ónos esőtől, jégtől, vagy hótól síkossá vált utak, járdák, lépcsők tisztítására a település közigazgatási területén csak környezetvédelmi szempontból veszélytelen szóróanyagot, így különösen fűrészport, homokot, faforgácsot, bazaltot vagy dolomit zúzalékot lehet használni.
2. Az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált közutakon, járdákon, szükség esetén naponta többször is síkosság mentesítést kell végezni.
3. Az ingatlan használója a járdának, valamint a járdához tartozó folyókának hótól, jégtől és lefolyást akadályozó egyéb anyagtól való megtisztításáról is köteles gondoskodni.
4. Úttesteknél a járda úttest felőli részén kell az összegyűjtött havat úgy kell elhelyezni, hogy a gyalogos közlekedésre legalább 1 m széles gyalogos forgalmi sáv szabadon maradjon.

15. §

1. A gyalogos- és közúti forgalom zavartalansága érdekében havat tilos felhalmozni:

1. útkereszteződésben,
2. úttorkolatban (a legelső hórakást az úttorkolattól legalább 8 m távolságra kell elhelyezni),
3. kapubejárat előtt, annak szélességében,
4. a tömegközlekedésre szolgáló jármű-megállóhelyeknél a jármű megállóhelye és a járda közé,
5. közszolgáltatási felszerelési tárgyra és egyéb közlétesítmény köré, így különösen vízelzáró csap, gázcsap, víznyelőakna, közvilágítási lámpaoszlop, hirdetőoszlop köré,
6. a kijelölt rakodóhelynél annak teljes hosszában a járdaszegély mellé,
7. a fák tövében és zöldterületen, ha a havat síkosság mentesítésre szolgáló anyaggal kezelték,
8. az utakkal párhuzamos vízelvezető- és egyéb közterületi árokba.
9. a járda közepén,
10. közlekedési útvonalon,
11. útburkolati jeleken,
12. gyalogos átkelőhelynél.

2. A hó letakarítása során biztosítani kell a gyalogos átkelőhelyek megközelíthetőségét.
3. A szóróanyag beszerzéséről és kijuttatásáról a tisztántartásra kötelezett gondoskodik.

7. Az állategészségüggyel kapcsolatos köztisztasági kötelezettségek

16. §

Állati tetemet, undort keltő anyagot, valamint olyan szerves, vagy szervetlen anyagot, mely a környezetet szennyezheti, a szomszédos terület használóinak egészségét veszélyezteti, közterületen és magánterületen elhelyezni tilos.

17. §

1. Az állati ürülék eltakarításáról a kedvtelésből tartott állat gazdája (sétáltatója, tulajdonosa), a madár ürülék eltakarításáról az ingatlan használója köteles gondoskodni.

18. §

1. Oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmények területére, bölcsődébe, óvodába, iskolába, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, kereskedelmi tevékenységet ellátó boltok területére, játszótérre állatot - a vakvezető és mozgáskorlátozottakat segítő eb és a fegyveres és rendészeti szervek szolgálati ebek kivételével - még pórázon sem szabad bevinni, kivéve, ha ehhez az intézmény, létesítmény vezetője hozzájárul.
2. Vendéglátó üzletekbe és szórakozóhelyekre állatot kizárólag az üzemeltető engedélyével, pórázon szabad bevinni.

8. Áruforgalmi szervek és utcai árusok kötelezettségei

19. §

1. Ha a közterületen anyag, vagy egyéb áruszállítás esetén a le- és felrakodásnál és egyéb esetekben hulladék, vagy más szennyeződés keletkezik, annak haladéktalan eltakarításáról, helyreállításáról a szállítással megbízott és az, akinek a részére a szállítás, illetve a munkavégzés történt, egyetemlegesen kötelesek gondoskodni.
2. Kereskedelmi és szolgáltató egységek, valamint utcai és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt, továbbá az egység közvetlen környezetében (2 m-es útsávot) az üzemeltető, illetve az árus köteles reggel 7 óráig és nyitvatartási ideje alatt, valamint közvetlenül zárás után feltakarítani, megtisztítani és tisztán tartani.
3. Azon kereskedelmi egységek, ahol élelmiszer feldolgozásával foglalkoznak, a keletkező hulladékot- a 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet 5. § (2) bekezdésben foglaltak alapján- a tevékenységük teljes időtartamára terjedő időszakokban naponta kötelesek elszállítani, vagy elszállíttatni.

20. §

1. Az Önkormányzat által közterületen engedélyezett alkalmi rendezvényeken, vásárokon résztvevő kereskedelmi egységek üzemeltetői kötelesek a rendezvény, vásár ideje alatt és utána a keletkezett hulladék elszállításáról és a közterületet megtisztításáról gondoskodni. Mindezek teljesítéséért a rendezvény szervezője a kereskedelmi egység üzemeltetőjével egyetemlegesen felel.
2. Üzletekre, vendéglátó- és szórakozóhelyekre, továbbá az üzemeltetésükben lévő gépkocsi parkolókra megfelelő számú hulladékgyűjtő edény kihelyezése, ürítése, a keletkező hulladék jogszabályoknak megfelelő ártalmatlaníttatása az üzemeltető feladata. E területeknek a hó- és síkosság mentesítéséért is az üzemeltető felelős.
3. A kereskedelmi és szolgáltató egységek esetében az ingatlan bérbeadója a saját területén köteles a bérlőnek helyet biztosítani a hulladék megfelelő gyűjtésére és tárolására.

21. §

A piacok és vásár területén - ide értve az ideiglenesen engedélyezett árusító helyeket is - keletkezett szemét és hó eltakarításáról, valamint a területen folytatott tevékenység által elszennyeződött környező járdák és parkterületek folyamatos tisztántartásáról az üzemeltető, annak hiányában a szervező köteles gondoskodni.

9. Építési és bontási területek tisztántartása

22. §

1. Építési, bontási vagy felújítási munkálatokkal érintett ingatlan tisztántartása, valamint a munkálatok során keletkező háztartási és egyéb nem veszélyes hulladék megfelelő kezelése, valamint ezen alcímben meghatározott kötelezettségek betartásáért a munkát végző kivitelező és a tulajdonos egyetemlegesen felelnek.
2. Az építést, bontást, tatarozást végző a munkaterületet köteles tisztántartani és a munkálatok során beszennyezett területek tisztaságát folyamatosan biztosítani.
3. Építésnél, tatarozásnál, bontásnál, valamint az úttest felbontásánál a keletkezett por és szenny elterjedését meg kell akadályozni, a porképző anyagokat vízzel locsolni kell. Ha a bontási törmeléknek magasból történő terepszintre jutását gravitációs úton oldják meg, akkor porzásmentes zártszelvényű ledobócsúszdát kell kialakítani.
4. Az úttesten, járdákon az építőanyagot úgy kell tárolni, hogy az ne szennyezze a közterületet. Az építőanyagnak a közterületen történő tárolásánál a közterület használatra vonatkozó rendelet előírásait is be kell tartani.
5. A közterület-használati hozzájárulás, illetve a közút nem közlekedés célú igénybevétele esetén a használó köteles az igénybevett területet és az igénybevétel által beszennyezett környéket folyamatosan tisztántartani és a használatot követően a terület eredeti állapotát visszaállítani.

23. §

1. Az építtető az építési és bontási hulladékot engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek köteles átadni.
2. Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot, így különösen hulladékot, törmeléket, iszapot, papírt, tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot csapadékvíz csatornába szórni, önteni vagy bevezetni tilos.
3. Minden közműépítéssel kapcsolatos közterület-felbontási, illetve talajfeltárási tevékenységet úgy kell elvégezni, hogy az annak során keletkezett hulladék, illetve a kitermelt anyag a környezetet ne szennyezze, a csapadékvíz elvezetését ne akadályozza, a környező növényzetet ne károsítsa és a közlekedést ne akadályozza.
4. A földmunkák végzésénél a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy szálló por és egyéb szennyeződés ne képződjék. A termő talajréteget külön kell deponálni, majd a munka végeztével gondoskodni kell a termőréteg fedőrétegkénti terítéséről.
5. A műemléki jelentőségű vagy helyi védelem alatt álló terület közterületein bontási törmeléket tárolni csak zárt edényben, konténerben szabad.
6. Építés, bontás vagy felújítás miatt üresen álló ingatlan tisztántartása, a föld- és építőipari munkák során kitermelt talaj és bontási törmelék elszállítása, engedélyezett lerakóban történő elhelyezése a kivitelező kötelezettsége.

24. §

1. A hirdetési tevékenységet végzők feladataikat kötelesek úgy végezni, hogy az ne járjon a közterület és a közterületen elhelyezett tárgyak szennyezésével, rongálódásával.
2. Az (1) bekezdés szerinti szennyeződés rongálódás esetén a tevékenységet végző köteles gondoskodni az eredeti állapot helyreállításáról.

10. A járművek üzemben tartóinak kötelezettsége

25. §

1. Ha a jármű üzemeltetése és karbantartása során a közút, közterület beszennyeződik, a jármű üzemben tartója köteles a szennyeződés eltávolításáról azonnal gondoskodni és a terület eredeti állapotát helyreállítani.
2. A gépjármű közterületen, valamint közcélra megnyitott magánterületen történő mosása során a gépjármű használója környezetkárosító tisztító anyagot nem használhat.

26. §

1. A közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló járművek, helyi és helyközi autóbuszok közterületen lévő megállóhelyeinek, valamint a mellettük fekvő járdaszakasznak a tisztántartása, hó- és síkosságmentesítése a járművek üzembentartójának a kötelessége és felelőssége.

27. §

1. Bűzös anyagokat csak légmentesen zárható tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.
2. Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak zárt járművön, vagy rögzített ponyvával letakarva szabad szállítani.
3. Ha a közterületen szállított anyag a közterületet beszennyezi, a szennyeződést előidéző köteles azonnal az eltávolításáról és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.
4. Aki bármilyen anyag szállítása vagy rakodása során a közterületet beszennyezi, köteles a szennyeződést saját költségén eltakarítani, megszüntetni és a közterület eredeti állapotát visszaállítani. Amennyiben a szállító ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy azt az köteles elvégezni, aki részére a szállítás történt.
5. Közterületen szilárd és folyékony hulladék csak az erre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően, a környezet lehető legnagyobb kíméletével és úgy szállítható, hogy a szállítmányból kihullás, kiporzás, csepegés, elszóródás ne keletkezzen.

11. Lakásra és tartózkodásra szolgáló épületek tisztántartása

28. §

1. Lakásra és tartózkodásra szolgáló épületek közösen, valamint idegenek által is használt részeinek, különösen az udvar, kapuváró, lépcsőház, folyosó, terasz,  mosókonyha, pince, padlás, ruhaszárító, illemhely előterének tisztántartásáról az épület használója vagy használói egyetemlegesen köteles gondoskodni.
2. A lakás (lakás céljára szolgáló helyiség) úgyszintén az ahhoz tartozó mellékhelyiségek (konyha, fürdőszoba, pince ) tisztántartásáról, a szemét eltávolításáról és a lakásban esetleg előforduló rovarok irtásáról - a lakás használója köteles gondoskodni.
3. Közös képviselő alkalmazása esetén a tulajdonost, kezelőt terhelő kötelezettségek végrehajtása a közös képviselő feladata, akinek nevét és elérhetőségét a bejárat mellett ki kell függeszteni.

12. Növényi hulladék égetése

29. §^[1]

1. Szalánta belterületén egész évben szabad nyílt téri égetés útján megsemmisíteni a települési hulladékot, mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladékot, különösen avart, falevelet, fagallyat.
2. Szalánta külterületén tilos nyílt téri égetés útján megsemmisíteni május 1. és október 31. között a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladékot, különösen avart, falevelet, fagallyat. A nyílt téri égetés során a növényi hulladékon kívül egyéb hulladékot égetni tilos.
3. A (2) bekezdés szerinti nyílt téri égetést a hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásai alapján kell végezni.
4. A tűzgyújtási tilalomra vonatkozó rendelkezések megtartása alól e rendelet felmentést nem ad.

13. A köztisztasággal összefüggő egyéb rendelkezések

30. §

(1) Szalánta közterületein szemetelni vagy a közterületet más módon beszennyezni, oda engedély nélkül szemetet, építési és egyéb törmeléket, kerti nyesedéket, elhasznált tárgyat, egyéb hulladékot és szennyező anyagot - az adott körzetre vonatkozó hulladékszállítás, vagy a lomtalanítás napjának kivételével - lerakni, elhelyezni, elszórni, eldobni tilos.

2. Fagyveszélyes időszakban a csúszásveszély kialakulása miatt semmilyen lefagyást eredményező folyadék, vagy az autómosásból származó és a felmosóvíz közterületre nem juttatható.
3. Tilos a hulladékot elhagyni, a gyűjtés, begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni és kezelni.
4. Tilos a közterületi gyűjtőedényt megrongálni, vagy bele nem való hulladékot beletenni.
5. A közforgalom céljára szolgáló területek, különösen a tömegközlekedési megállók berendezéseit, növényzetét, közforgalmú területek burkolatát, forgalomszabályozó berendezéseket, jelzéseket, táblákat, korlátokat beszennyezni, megrongálni tilos.

31. §

1. Aki a közterületen - engedély nélkül - hulladékot rak le, köteles azt saját költségén eltávolítani és a területben keletkezett károkat helyreállítani. Ha a kötelezett ennek a felszólításban meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, az elszállításról - a kötelezett költségére és felelősségére - az Önkormányzattal szerződő gazdálkodó szervezet gondoskodik.
2. Az (1) bekezdésben foglalt károk megtérítése nem érinti a külön jogszabály szerinti hulladékgazdálkodási bírság fizetési kötelezettséget.

32. §

1. Az Önkormányzattal szerződő gazdálkodó szervezet feladata a közterületi gyűjtőedények karbantartása és azokból a hulladék és egyéb szennyeződés szükség szerinti elszállítása.
2. Közterületen a hulladék elhelyezésére közterületi gyűjtőedények szolgálnak. Hulladékot tilos azok mellé és a közterületen máshol elhelyezni.
3. Magánterületről kikerülő bármely anyag közterületen a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás által nyújtott szolgáltatás meghatározott rendjétől eltérő napokon való elhelyezése tilos.
4. A gazdálkodó szervezetek keletkezett hulladékuk elhelyezésére a szelektív gyűjtőpontokat, valamint a közterületi gyűjtőedényeket nem vehetik igénybe.
5. A közterületi hulladék gyűjtésével, szállításával megbízott vállalkozó, a települési szilárd hulladék gyűjtését, elszállítását és ártalmatlanítását végző közszolgáltató a rakodás során a közterületre szóródó hulladék és egyéb szennyező anyag eltávolításáról gondoskodni köteles.
6. Amennyiben a község közterületén a nem szabályszerűen elhelyezett hulladék tulajdonosa egyértelműen beazonosítható és felszólításra a megadott határidőre a hulladékot nem szállítja el, úgy a hulladékot a tulajdonos költségére - az ártalmatlanítási díj felszámítása mellett - az Önkormányzat elszállíttatja.

33. §

1. Az ivóvizet szolgáló kutak, közkifolyók, közterületi ivókutak környezetét az üzemeltetőnek különös gonddal kell tisztán tartani és megvédeni az esetleges szennyeződésektől.
2. Olyan szennyező forrást, amely az ivóvizet szolgáló kút, illetőleg forrás vizét közvetlenül vagy a talajon keresztül szennyezheti, a közegészségügyi, vízügyi és építésügyi hatósági előírásokban meghatározott távolságon (védőtávolságon, védőterületen) belül nem szabad létesíteni és fenntartani.
3. Az ivásra alkalmatlan, szennyezett vagy fertőzött vizet szolgáltató közhasználatú kutat és forrást a vízügyi hatóságoknak- a közegészségügyi felügyelő kezdeményezése alapján - „nem ivóvíz” szövegű felirattal és nemzetközi jelzésű ábrával kell megjelölni.

14. Felelősségi szabályok

34. §

1. A rendeletben előírt kötelezettségek teljesítésének elmulasztása, vagy a meghatározott tilalmak megszegése - amennyiben ezen magatartása nem minősül szabálysértésnek vagy bűncselekménynek - miatti közigazgatási szabályszegés esetén a hatósági eljárás lefolytatására és közigazgatási szankció kiszabására - átruházott hatáskörben - a jegyző jogosult.
2. Az (1) bekezdés szerinti hatósági eljárás során 5 000,-Ft -tól 50 000,-Ft-ig terjedő helyszíni bírság vagy természetes személy esetén 50 000,-Ft-tól 200 000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírság, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén

50 000,-Ft-tól 2 000 000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.

3. A közigazgatási szankció kiszabásával kapcsolatos eljárásokra az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
4. Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárás bejelentés vagy a hatóság részéről eljáró személy észlelése alapján hivatalból indul.
5. A helyszíni bírság kiszabására a mezőőr vagy a Szalántai Közös Önkormányzati Hivatal munkatársa jogosult.
6. A kiszabott közigazgatási bírságot átutalási postautalványon vagy banki utalással az Önkormányzat 11731087-153312-00000000 számú pénzforgalmi számlájára kell befizetni a határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül.
7. A közigazgatási szankció alkalmazása nem mentesít a helyreállítási kötelezettség, a szabálysértési vagy más - jogszabályban előírt - szankciók viselése alól.

15. Záró rendelkezések

35. §

1. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
2. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Szalánta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II.26.) Kt. sz. rendelete a köztisztaságról, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendjéről.

Király Zoltánné dr.                                                                                                     dr. Hitre Gabriella

     jegyző                                                                                                                          polgármester