1. § (1) Ezen rendelet hatálya a Szalánta Önkormányzat közigazgatási területén lakcímmel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 3. § (1)–(3) bekezdése szerinti, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. § (1) - (3) bekezdés szerinti jogosultakra terjed ki.

(2) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

2. § (1) A képviselő-testület dönt

• a) a rendkívüli települési támogatás
• b) a lakásfenntartási települési támogatás
• c) szociális kölcsön

megállapításáról.

(2) A képviselő-testület átruházott hatáskörében a polgármester dönt

• a) rendkívüli települési gyógyszertámogatás
• b) szülési támogatás
• c) a temetési támogatás
• d) halálesetre tekintettel szociális kölcsön
• e) óvoda- iskolakezdési támogatás
• f) 70 év felettiek települési támogatása
• g) 18 év alattiak egyszeri települési támogatása
• h) 12 év alattiak egyszeri települési támogatása

megállapításáról.

3. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni szociális támogatás nyújtható.

(2) Az önkormányzat szociális rászorultság esetén a jogosult számára

• a) pénzbeli ellátásként
  • aa) rendkívüli települési támogatást,
  • ab) szociális kölcsön támogatást
  • ac) halálesetre tekintettel szociális kölcsön támogatást
  • ad) születési támogatást
  • ae) temetési támogatást
  • af) óvoda és iskolakezdési támogatást
  • ag) 70 éven felüliek települési támogatását
  • ah) 18 év alattiak egyszeri települési támogatását
  • ai) 12 év alattiak egyszeri teleülési támogatását
• b) természetbeni ellátásként
  • ba) lakásfenntartási települési támogatást
  • bb) rendkívüli települési támogatást
  • bc) rendkívüli települési gyógyszertámogatást

  állapít meg külön jogszabályban, valamint az e rendeletben meghatározott feltételek szerint.

4. § (1) E rendeletet a Szoctv-vel, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Vhr.), az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel, a Gyvt.-vel, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénnyel (továbbiakban: Ákr.) együtt kell alkalmazni.

(2) A szociális támogatások megállapítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem – ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg – egész évben folyamatosan benyújtható postai küldeményként vagy személyesen a Szalántai Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: Eljáró hatóság).

5. § (1) A kérelem elbírálásához az Eljáró hatóság köteles bekérni a Szoctv.-ben, a Vhr.-ben, valamint a jelen rendeletben meghatározott iratokat.

(2) A szociális támogatások megállapításakor a jövedelem számításánál irányadó időszakra a Szoctv. 10. § (2)–(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat.

(4) A jövedelmet az alábbi módon kell igazolni:

• a) a munkabérről, munkáltató által fizetett táppénzről a munkáltató által kiállított nettó jövedelemigazolással vagy munkabér jegyzékkel,
• b) vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző, adóbevallással lezárt évben szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó és Vámhivatal igazolásával és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozattal
• c) álláskeresési támogatás esetén a Baranya Megyei Kormányhivatala Pécsi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály (a továbbiakban: Foglalkoztatási Osztály) megállapító határozatával és a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás összegét igazoló szelvénnyel vagy bankszámlakivonattal,
• d) nyugdíj, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás és árvaellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző havi igazolószelvénnyel (nyugdíjösszesítő), bankszámlakivonattal,
• e) a gyermekgondozási támogatások esetében a kérelem benyújtását megelőző havi összegről szóló szelvénnyel vagy bankszámlakivonattal,
• f) a gyermektartásdíj esetén a kérelem benyújtását megelőző havi postai feladóvevénnyel vagy bankszámlakivonattal vagy az összeg átadásáról szóló és büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozattal,
• g) a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot igazoló szakorvosi igazolással,
• h) a házasság felbontását, gyermekelhelyezést megállapító bírósági végzéssel, vagy a gyermekelhelyezésről és gyermektartásdíjról szóló szülői egyezségről kiállított irattal,
• i) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén Baranya Megyei Kormányhivatala Pécsi Járási Hivatal Gyámügyi Osztály határozatával,
• j) ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolással,
• k) nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett egyhavi átlagról szóló nyilatkozattal,
• l) amennyiben a kérelmező, nagykorú közeli hozzátartozója vagy a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó nagykorú más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozattal és a Foglalkoztatási Osztály igazolása arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül,
• m) egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozattal (a továbbiakban együtt: jövedelemigazolás).

(5) A temetési támogatásra és a halálesetre tekintettel szociális kölcsönre irányuló kérelemhez a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot, a temetés költségeiről a támogatást kérő, vagy az egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát.

(6) A szülési támogatás kifizetésére irányuló kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

(7) Az óvoda- iskolakezdési támogatási támogatás megállapításához a jogosultnak csatolni kell az óvoda- iskolalátogatási igazolást.

(8) A rendkívüli települési gyógyszer támogatási kérelemhez mellékelni kell a gyógyszertár által igazolt havi gyógyszerköltséget.

(9) Az e rendeletben foglalt szociális ügyek elektronikus úton nem intézhetők.

6. § (1) Nincs szükség igazolásra, ha az adatok az Eljáró hatóság nyilvántartásában fellelhetőek.

(2) Az Eljáró hatóság a döntését a benyújtott kérelem és annak mellékletei alapján hozza meg. Szükség esetén környezettanulmányt kell beszerezni.

(3) Amennyiben a kérelmező a döntéshez szükséges igazolásokat, iratokat felszólítás ellenére – a felszólításban meghatározott időpontig – nem bocsátja az Eljáró hatóság rendelkezésére, vagy a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, az eljárást az Eljáró hatóság megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

7. § E rendeletben foglalt fogalmak értelmezésére a Szoctv. 4. §-ában és a Gyvt. 5. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

8. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás megtérítésével kapcsolatban a Szoctv. 17. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást megállapító képviselő-testület, vagy polgármester a kötelezett kérelmére a határozatát egy ízben méltányosságból módosíthatja oly módon, hogy a visszafizetendő összeg mértékét csökkentheti, elengedheti, vagy részletfizetést engedélyezhet, feltéve, hogy az igénybevételtől egy év még nem telt el és a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely az adós vagy családja megélhetését veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna. A részletfizetés időtartama nem lehet hosszabb 12 hónapnál.

(3) A polgármester döntése ellen a Képviselő-testülethez címzett – a döntés közlésétől számított 15 napon belül az Eljáró hatóságnál benyújtott vagy postai úton oda eljuttatott – illetékmentes fellebbezéssel lehet élni.

9. § (1) Az önkormányzat képviselő-testület kérelemre az e rendeletben meghatározottak szerint lakásfenntartási települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult személyeknek és háztartásoknak az általuk életvitelszerűen lakott lakás fenntartásával összefüggő rendszeres kiadásaikhoz.

(2) Lakásfenntartási települési támogatást ugyanazon lakás vonatkozásában csak egy jogosult részére állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek számától.

10. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás igényelhető:

• a) vezetékes gázfogyasztás, tüzelőanyag,
• b) áramszolgáltatás,
• c) víz- és csatornahasználat,
• d) szemétszállítási díjak,

költségeihez.

(2) A lakásfenntartási települési támogatást azon rendszeres kiadáshoz kell nyújtani, ami a kérelmező lakhatását leginkább veszélyezteti.

(3) A lakásfenntartási települési támogatást kizárólag természetbeni ellátásként kell folyósítani az (1) bekezdésben megjelölt költségekhez a szolgáltató részére történő átutalással.

11. § (1) Lakásfenntartási települési támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át.

(2) A lakásfenntartási települési támogatás összege havonta,

• a) ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 200 %-át, 2.500 Ft
• b) ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 180 %-át, 3.000 Ft
• c) ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 160 %-át, 4.000 Ft
• d) ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 140 %-át, 6.000 Ft

(3) A lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtásának hónapjától az adott év december 31-ig állapítható meg.

(4) Ha a lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás folyósítását meg kell szüntetni.

(5) Nem nyújtható települési lakásfenntartási támogatás annak, akinek családja olyan ingó-, vagy ingatlan vagyonnal rendelkezik, melynek hasznosításából vagy értékesítéséből szociális gondjait maga is képes lenne megoldani. A vagyonra vonatkozóan az Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat kell figyelembe venni.

(6) A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság időtartama meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap végéig.

12. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete kérelemre vagy hivatalból rendkívüli települési támogatást állapít meg annak,

• a) aki a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került (betegség, elemi kár, haláleset, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében, iskoláztatás biztosítása érdekében, gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások miatt, vagy aki a gyermek/ek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak)
• b) aki a településen állandó lakcímmel rendelkező meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti
• c) időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd és minden tőle elvárhatót megtesz, hogy élethelyzetének megfelelő jövedelemhez jusson.

(2) Az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár

• a) az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetében 150 %-át
• b) az 1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

(3) Rendkívüli települési támogatás hivatalból történő megállapítására javaslatot tehet a gyermekjóléti szolgálat, a védőnő, a családsegítő központ, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója, az idősek klubjának vezetője, a falugondnok.

(4) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (pl.: elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset) hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal állapítható meg. Ebben az esetben a rendkívüli települési támogatás összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően.

(5) Nem nyújtható rendkívüli települési támogatás annak, akinek családja olyan ingó-, vagy ingatlan vagyonnal rendelkezik, melynek hasznosításából vagy értékesítéséből szociális gondjait maga is képes lenne megoldani. A vagyonra vonatkozóan az Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat kell figyelembe venni.

13. § (1) Rendkívüli települési gyógyszertámogatás nyújtható azon személyek gyógyszerkiadásának csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszerkiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, és közgyógyellátásra nem jogosultak. Az eseti gyógyszertámogatás elbírálására a polgármester jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott gyógyszertámogatás feltétele, hogy a család egy főre számított havi családi jövedelemhatára nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, és a gyógyszerköltsége a család egy főre számított havi családi jövedelemhatára 20%-át meghaladja.

(3) A rendkívüli települési gyógyszertámogatás kizárólag természetbeni ellátásként folyósítható a BENU Igazgyöngy Gyógyszertár Adria Fiókgyógyszertára által kibocsátott utalvány formájában.

14. § (1) A rendkívüli települési és rendkívüli települési gyógyszertámogatás egyszeri összege minimum 1.000 Ft.

(2) A rendkívüli települési támogatás összegét – méltányolva a család összes körülményeit – a hatáskört gyakorló képviselő-testület, vagy polgármester egyedi elbírálás alapján állapítja meg.

(3) A 12. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a rendkívüli települési támogatás összegét a képviselő-testület egyedi elbírálás alapján állapítja meg.

(4) Egy naptári éven belül ugyanaz a család legfeljebb két alkalommal részesülhet rendkívüli települési támogatásban. Az egy család részére egy évben adható összes rendkívüli támogatás legmagasabb összege 60.000 Ft. Ezt az összeghatárt a hatáskör gyakorlója a 12. § (4) bekezdése szerinti rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben meghaladhatja.

15. § (1) A képviselő-testület egyszeri szülési támogatásban részesíti a községben állandó lakással rendelkező és életvitelszerűen ott lakó szülő nőt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj minimum összegének húszszorosát

(2) A támogatás összege 25.000 Ft, melyhez csatolni kell születési anyakönyvi kivonatot.

(3) A szülési támogatás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik, aki az ügyben a határozathozatalt mellőzi.

16. § (1) A képviselő-testület egyszeri óvoda- iskolakezdési támogatást nyújt,

• a) az óvodáskorú
• b) a nappali tagozaton tanulmányokat folytató kiskorú
• c) a nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató nagykorú
• d) a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató nagykorú

diákok részére. A támogatás a 23. évüket be nem töltött diákokat illeti meg.

(2) A támogatás feltétele, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj minimum összegének húszszorosát.

(3) Az óvoda- iskolakezdési támogatás évente egy alkalommal adható, amelynek összege 8.000.- Ft/jogosult.

(4) Az óvoda-iskolakezdési támogatás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik, aki az ügyben a határozathozatalt mellőzi.

17. § (1) A képviselő testület a községben állandó lakcímmel rendelkező 70 év feletti lakosai részére, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj minimum összegének húszszorosát évente kétszer támogatást nyújt”

(2) A támogatás mértékéről a képviselő-testület külön határoz a költségvetési rendeletben tervezett keretből.

(3) A támogatás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik, aki az ügyben a határozathozatalt mellőzi

18. § (1) A képviselő testület a községben állandó lakcímmel rendelkező 18 éven aluli lakosai részére, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj minimum összegének tizenötszörösét évente egyszer támogatást nyújt.

(2) A támogatás mértékéről a képviselő-testület külön határoz a költségvetési rendeletben tervezett keretből.

(3) A támogatás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik, aki az ügyben a határozathozatalt mellőzi.

19. § (1) A képviselő testület a községben állandó lakcímmel rendelkező 12 éven aluli lakosai részére, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj minimum összegének tizenötszörösét, évente egyszer támogatást nyújt.

(2) A támogatás mértékéről a képviselő-testület külön határoz a költségvetési rendeletben tervezett keretből.

(3) A támogatás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik, aki az ügyben a határozathozatalt mellőzi

20. § (1) A képviselő-testület rászorultságtól függően egyszeri temetési támogatást nyújt az eltemettetés költségeihez.

(2) A támogatás feltétele, hogy az eltemettető a haláleset időpontjában a település állandó lakója legyen, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj minimum összegének húszszorosát, és a 12. § b) pontja szerinti rendkívüli települési támogatásban nem részesült.

(3) A támogatás összege 25.000 Ft.

(4) A temetési támogatás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik, aki az ügyben a határozathozatalt mellőzi.

21. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete kérelemre visszatérítendő, kamatmentes kölcsönt nyújthat annak, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy tartós betegség, elemi kár, haláleset miatt szorul segítségre és rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére.

(2) Egy személy naptári évenként egy alkalommal részesíthető támogatásban az egy alkalommal nyújtható támogatás felső határa a mindenkori minimálbér háromszoros összege.

(3) Nem részesíthető támogatásban az, aki:

• a) korábban igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza,
• b) a kölcsön visszafizetése rendszeres havi jövedelem hiányában nem biztosított.

(4) A kölcsön maximum egy évre adható, melyet havonta egyenlő részletekben kell visszafizetni.

(5) A támogatásban részesülőkkel a polgármester szerződést köt, amely tartalmazza a támogatás felhasználásának célját és összegét, a visszafizetés feltételeit, a kölcsön késedelmes fizetése esetén a behajtás módját, a biztosítékot.

(6) A támogatás behajthatatlansága esetén a képviselő-testület dönt a kölcsön vissza nem térítendő támogatássá történő átváltoztatásáról. A kifizetett támogatásokról nyilvántartást kell vezetni.

(7) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a jogosult személyi és lakcím adatait, a támogatás összegét, a visszafizetés módját, idejét, a kölcsön késedelmes visszafizetése esetén a behajtás módját és biztosítékát.

(8) Nem nyújtható szociális kölcsön annak, akinek családja olyan ingó-, vagy ingatlan vagyonnal rendelkezik, melynek hasznosításából vagy értékesítéséből szociális gondjait maga is képes lenne megoldani. A vagyonra vonatkozóan az Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat kell figyelembe venni.

22. § (1) A települési támogatást a megállapító határozat jogerőre emelkedését követő öt munkanapon belül kell átutalni vagy a Szalántai Közös Önkormányzati Hivatal pénztárában a jogosult részére kifizetni. A kiskorú részére megállapított iskolakezdési támogatást a kiskorú törvényes képviselője részére kell kifizetni.

(2) A rendszeres pénzbeli támogatásokat a természetben nyújtott lakásfenntartási támogatás kivételével minden hónap 5. napjáig kell átutalni vagy a Szalántai Közös Önkormányzati Hivatal pénztárában a jogosult részére kifizetni.

23. § (1) A lakásfenntartási települési támogatást a 10. § (3) bekezdésének megfelelően és a rendkívüli települési gyógyszertámogatást kizárólag természetbeni ellátás formájában kell folyósítani.

(2) A rendkívüli települési támogatás egészben vagy részben természetbeni ellátás formájában is nyújtható. Természetbeni ellátás: az élelmiszer, a tüzelő segély.

24. § (1) A képviselő-testület a község intézmény hiányából eredő hátrányainak enyhítése az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapellátásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése érdekében tanyagondnoki szolgálatot működtet.

(2) A képviselő-testület a szolgáltatás által ellátandó alapellátási feladatok körét az egyéb szolgáltatási feladatokat, valamint azok mértékét külön rendeletben állapítja meg.

(3) A tanyagondnoki szolgálat működési engedély alapján végzi tevékenységét.

25. § (1) Az alapszolgáltatások megszervezésével az önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból vagy más okból származó problémák megoldásában.

(2) Az étkeztetés keretében kérelemre, azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni - térítés ellenében - akik azt önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(3) Szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, akinek

• a) tartásra képes vagy köteles hozzátartozója nincs vagy tartási kötelezettségét nem teljesíti, valamint
• b) eltartási, öröklési, gondozási szerződéssel nem rendelkezik, és
• c) kora vagy egészségi állapota vagy fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége vagy hajléktalansága alapján étkezését önmaga más módon nem képes megoldani. Kora tekintetében rászorult a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltő személy.

(4) A kérelmező egészségi állapota miatti rászorultsága esetében szükséges a háziorvos javaslata.

(5) Szociálisan rászorult az a személy is,

• a) aki munkanélküli járadékban
• b) gyed, gyes ellátásban részesül
• c) aktív korú ellátott.

(6) Az étkeztetés történhet

• a) helyben fogyasztással
• b) a házi segítségnyújtás keretében házhoz szállítással
• c) a jogosult általi elvitellel.

(7) A szociális étkeztetést az önkormányzat a PKSZAK által biztosítja.

26. § A házi segítségnyújtást az önkormányzat a PSZAK útján biztosítja az Szt. 63. § alapján rászorulók részére.

27. § A képviselő-testület a családsegítést Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata útján a várossal kötött megállapodásban foglaltak szerint biztosítja az Esztergár Lajos Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ közreműködésével. A családsegítésért térítési díjat nem kell fizetni.

28. § (1) A képviselő-testület a nappali ellátást a PSZAK szalántai telephelyén lévő Gondozási Központban biztosítja.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet a PSZAK vezetőjéhez kell benyújtani.

(3) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások iránti kérelmekről a PSZAK vezetője a kérelem benyújtását követő 15 napon belül dönt, és kedvező döntése esetén erről értesítni a kérelmezőt.

(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. A szükséges eljárást az ellátás biztosításától függetlenül utólag ilyen esetben is le kell folytatni.

29. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő személyi térítési díjat az ellátást igénybe vevő fizeti meg. Ha az étkeztetésben vagy a házi segítségnyújtásban részesülő cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes, a térítési díj megfizetéséről a törvényes képviselő gondoskodik.

(2) Az intézményi térítési díjakat a PSZAK-ot fenntartó Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás társulási megállapodásában kijelölt települési önkormányzat rendeletben állapítja meg.

(3) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások intézményi térítési díjáról a jegyző tájékoztatja a lakosságot helyben szokásos módon.

30. § Hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló 2/2020. (I.29.) önkormányzati rendelet.

31. § Ez a rendelet 2021. április 24-én lép hatályba.