1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati vagyonra.

(2) E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon:

• a) az önkormányzat ingatlan és ingó tulajdona,
• b) az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok, értékpapírok és gazdasági társaságokban való részesedések.

(3) Az önkormányzati vagyon nyilvántartása:

• a) az ingatlanvagyon-kataszterben,
• b) az értékpapír nyilvántartásban,
• c) az üzemeltetésre átadott vagyon nyilvántartásban történik.

2. § A rendelet hatálya – jogszabály alapján – nem terjed ki a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.

3. § Az önkormányzati vagyon áll:

• a) a törzsvagyonból, valamint
• b) egyéb, azaz üzleti vagyonból.

4. § (1) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján lehet:

• a) forgalomképtelen,
• b) korlátozottan forgalomképes,
• c) forgalomképes.

(2) A forgalomképtelennek besorolt, önkormányzati tulajdonban álló vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthető, nem megterhelhető meg, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihető. A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szerződés semmis.

(3) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítés, megterhelés, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitel, egyéb hasznosítás (bérbe adás) feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg.

(4) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegenítése,megterhelése vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet.

5. § Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes lehet. A forgalomképtelen vagyont az 1.sz. melléklet, a korlátozottan forgalomképes vagyont a 2. sz. melléklet tartalmazza.

6. § Az önkormányzat egyéb, azaz üzleti vagyona körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak. Az üzleti vagyont a 3. sz. melléklet tartalmazza.

7. § Az önkormányzat törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálják.

8. § Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak:

• a) törvények alapján a helyi közutak és műtárgyaik, közterek, (köz)parkok, helyi önkormányzat tulajdonában álló vizek, közcélú vízi létesítmények,
• b) az önkormányzat döntése alapján a szolgálati lakások.

9. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát az alábbi vagyonelemek jelentik: közművek, intézmények (épületei), középületek.

(2) A korlátozottan forgalomképesség tartalma az egyes vagyonelemek vonatkozásában az alábbiakat jelöli:

• a) Közművek: Vízi közművek nem elidegeníthetőek, nem megterhelhetőek. A vízi közműveket az önkormányzat többségi részesedéssel az e célra létrehozott gazdálkodó szervezet útján működtetheti (apportálhatja olyan gazdasági társaságba, amelyekben többségi tulajdonnal rendelkezik). Egyéb közművek működtetési jogát koncessziós szerződés keretében lehet átengedni. Az önkormányzat a közüzeme működéséhez szükséges – önkormányzat tulajdonába adott – vagyont a közüzemre bízza. E vagyonnal a közüzem – ha jogszabály másként nem rendelkezik – önállóan gazdálkodik A közüzemre bízott vagyont, a közműveket az önkormányzat csak a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén – az átszervezéssel arányosan – vonhatja el a közüzemtől.
• b) intézmények, középületek:

Az intézmények és középületek az adott intézményi feladat, illetve középület esetén a közfeladat ellátásáig nem idegeníthetőek el. Nem idegeníthető el adott intézmény és középület akkor sem, ha az intézményi, illetve a közfeladat ellátása csak ideiglenesen szünetel. A használat és a hasznosítási jog is csak 1 évnél rövidebb időszakra ruházható át.

10. § Az önkormányzat egyéb vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.

11. § Az önkormányzat egyéb, azaz üzleti vagyona forgalomképes.

12. § (1) A helyi önkormányzatot – a jogszabályban meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve megterhelik.

(2) A helyi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(4) A képviselő-testület a (2) bekezdésben megjelölt hatásköreit a polgármesterre, a bizottságra, helyi nemzetiségi önkormányzat testületére ruházhatja.

(5) A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök pontos meghatározását a 13-40. §-ok tartalmazzák.

13. § (1) Vagyont értékesíteni, a vagyonrendelkezés jogát, a vagyon használatát illetve a hasznosítás jogát átengedni 25 M Ft értékhatár felett csak nyilvános (indokolt esetben zárt körű)versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az értékesítési célt szolgáló dolgokra és a szokásos kereskedelmi kapcsolatokra.

(2) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont.

(3) Feltételekkel lehet értékesíteni a 9. § (2) bekezdésben meghatározottak szerint az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont.

(4)^[1]

(5) Az önkormányzat pénzeszközei felhasználásával, önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő – a nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű - árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát) tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül.

14. § Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet.

15. § A önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem megterhelhető.

16. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona a 9. § (2) bekezdésében rögzítettek alapján, valamint az önkormányzat képviselő-testülete döntése alapján nem terhelhető meg.

17. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.

18. § (1) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat. A képviselő-testület az erre vonatkozó döntését minősített többséggel hozza meg. A vállalkozás folytatására az önkormányzat vonatkozásában kizárólag a költségvetési alapokmány szerint kerülhet sor.

(2) Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(3) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

19. § Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona a vállalkozásba nem vihető be.

20. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona a 9. § (2) bekezdésében, valamint az alábbiakban meghatározott feltételek betartása mellett vihető be vállalkozásba:

• a) A közművek által megtestesített önkormányzati vagyon a vagyonátadási törvényből kifolyólag vesz részt vállalkozásban a különböző gazdasági társaságban megjelenő részesedés formájában. A vagyonnal kapcsolatos tulajdonjog gyakorlására a jogszabályok, illetve a 23-25. §-ok alapján kerülhet sor.
• b) Az intézmények és középületek, a műemlék épületek, mint vagyon nem szolgálhatnak vállalkozási célt.

21. § Az önkormányzat egyéb vagyona vállalkozásba vihető.

22. § Az önkormányzat vagyonának vállalkozásba való beviteléről értékhatártól függetlenül az önkormányzat képviselő-testülete dönt.

23. § (1) Az önkormányzat a vagyonátadási törvények alapján vagyonával a közműveket – beleértve a gyógyszertári központokat is – működtető gazdasági társaságok tagjává vált.

(2) Az önkormányzat vagyona megjelenik részvény, üzletrész, esetleg vagyoni betét formájában.

24. § Az önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására gazdasági társaságban részt vehet. Betéti társaságnak csak kültagja lehet.

25. § A vállalkozással kapcsolatos minden jogosítványt, beleértve a részesedésekkel (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) kapcsolatos döntéseket a képviselő-testület hozza meg.

26. § Az önkormányzati vagyon használatának, hasznosításának joga a képviselő-testületet illeti meg.

27. § A használat és a hasznosítási jog átadása történhet ingyenesen, illetve visszteher mellett.

28. § A használat és a hasznosítási jog átadása történhet az adott vagyon koncessziós szerződéssel való üzemeltetésével, illetve más egyéb bérleti jogviszonnyal. A koncessziós szerződés kötésére a képviselő-testület jogosult.

29. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használat, illetve hasznosítási jogát átengedni csak az alábbi módon és esetekben lehet:

• a) koncessziós szerződéssel, jogszabály, illetve e rendelet szerint;
• b) az önkormányzat külön rendeletében meghatározottak szerint (Pl.: közterület-foglalás, parkolási rendelet alapján).

30. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használat, illetve hasznosítási jogát a 9. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek megtartása mellett lehet átengedni:

• a) koncessziós szerződéssel,
• b) bérleti szerződéssel jogszabályban rögzített feltételek mellett a 33.- 34. § betartásával, illetve önkormányzati rendelet alapján.

31. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyonának használat, illetve hasznosítási jogát – ideiglenesen – át lehet engedni:

• a) koncessziós szerződéssel,
• b) bérleti szerződéssel,
• c) használati díj ellenében.

32. § (1) A képviselő-testület a helyben szokásos módon hirdeti ki a használat, illetve hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát. A képviselő-testület a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(2) A képviselő-testület dönt értékhatár nélkül az 1 évet meghaladó használat, illetve hasznosítási jog átengedéséről.

33. § (1) A polgármester dönt 100 ezer Ft értékhatárt el nem érő használat és hasznosítási jog átengedéséről, ha a használat az 1 évet nem haladja meg.

(2) A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

34. § Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítási jog ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül – értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.

35. § (1) Az önkormányzat vagyona társulásba bevihető. Az önkormányzat társulásba – Intézményirányító társulásba, illetve közös képviselő-testületbe – bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona és arra a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) A társulás ingatlanvagyona felújítása és fejlesztése a társuló önkormányzatok képviselő-testületének döntése alapján történik.

36. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető be.

37. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek közül az alábbiak vihetőek társulásba: intézmények épületei, középületek.

38. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona társulásba vihető.

39. § (1) Az önkormányzat az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat.

(2) A képviselő-testület dönt arról, hogy milyen megnevezésű, címletezésű és lejáratú értékpapír kerüljön megvásárlásra.

(3) A képviselő-testület a meglévő értékpapírok értékesítéséről, az értékesítés módjáról, feltételeiről dönt.

40. § Az önkormányzat a kötelező és a vállalt feladatinak ellátására intézményt alapíthat. Az alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog – vagyonkezelési jog – átadása ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti. Az önkormányzati vagyon használója azonban köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.

41. § Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat – az alapfeladata sérelme nélkül – bevételei növelésére fordíthatja.

42. § A képviselő-testület felhatalmazza – a gazdálkodásának megszervezése tekintettel – az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek besorolt intézmény vezetőjét az alábbiakban nevesített feltételek mellett egyes vagyonkezelési jogok gyakorlására:

• a) Az intézmény vezetője a 100.000,- Ft értékhatár alatti, feleslegesnek minősített ingókat a selejtezési és hasznosítási szabályzatában meghatározottak szerint értékesítheti, illetve selejtezheti. Az értékesítésről és a selejtezésről év végén az írásos beszámolóban számot kell adni.
• b) Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingatlanokra: eseti jelleggel évenként saját hatáskörében bérleti szerződést köthet.
• c) Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingókat hasznosíthatja, ha a hasznosítás nem zavarja az alapfeladat ellátását.
• d) Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartásáért, az elhasználódott ingók pótlásáért. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésében jelezni.
• e) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás tárgyában a képviselő-testület dönt az intézmény írásos előterjesztése alapján a költségvetési tervezéskor. A képviselő-testület a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy a saját vagy az intézmény költségvetésében szerepelteti e a felújítási előirányzatokat, s bocsátja-e rendelkezésre a felújítási pénzeszközöket.
• f) Ingyenesen történő átengedését a képviselő-testület engedélyével teljesítheti.Az intézmény a használatába adott vagyont nem terhelheti meg.
• g) Az intézményi követelésről az intézmény likviditásának megtartása mellett a képviselő-testület dönt. A közös alapítású és fenntartású intézmény vagyona feletti rendelkezési jogokat az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás rendezi.

44. § Az önkormányzat vagyonállapotát a vagyonállapotot mutató leltárban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan. A leltár adott év december 31. fordulónappal készül.

45. § Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni.

46. § (1) A vagyonleltárnak külön kell tartalmaznia a törzsvagyont (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban), valamint az önkormányzat egyéb vagyonát és a kötelezettségeket. A vagyonleltárnak a törzsvagyon tekintetében követnie kell az e rendeletben meghatározott vagyontípusokat. Ki kell emelni a befektetett eszközök csoportjaiban a részesedéseket, valamint az értékpapírokat.

(2) A vagyonleltárt határozattal kell elfogadni.

47. § A leltár összeállításáért az önkormányzati hivatal vezetője tartozik felelősséggel.

48. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.

(2) A vagyon értékesítésekor (beleértve az értékpapírokat is) vagyon piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.

(3) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani és a piaci értéken kell a vállalkozásba vinni.

49. § E rendelet a kihirdetést követő nap lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg az önkormányzat vagyonáról szóló 9/2001.(XII.5.) számú rendelet hatályát veszti.