Újpetre Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (IV. 20.) önkormányzati rendelete

a köztisztaságról, valamint a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről

Hatályos: 2022. 04. 21- 2022. 04. 21

Újpetre Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (IV. 20.) önkormányzati rendelete

a köztisztaságról, valamint a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről

2022.04.21.

Újpetre Község Önkormányzata Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 88. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában leírt jogkörével élve a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

A rendelet célja, hatálya

1. § E rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek biztosítják Újpetre község köztisztaságát, a helyi hulladékkezelési közszolgáltatás tartalmát, rendjét és módját.

2. § A rendelet hatálya kiterjed Újpetre község közigazgatási területén lévő valamennyi ingatlan használójára, tulajdonosára.

Fogalmi meghatározások

3. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. alapszolgáltatás: 1 db gyűjtőedény jelen rendeletben meghatározott gyakorisággal történő ürítése, melyet valamennyi ingatlantulajdonos köteles igénybe venni.

2. települési hulladék:

a) háztartási hulladék: a háztartásokban képződő vegyes, elkülönítetten gyűjtött valamint nagy darabos hulladék, ideértve a lakásokban, lakóingatlanokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben, valamint a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein képződő hulladékot, és a

b) háztartási hulladékhoz hasonló hulladék: az a vegyes, illetve elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely a háztartásokon kívül képződik, és jellegében, összetételében a háztartási hulladékhoz hasonló;

3. nagy darabos hulladék: az ingatlantulajdonostól a közszolgáltató által nem rendszeres jelleggel átvett olyan hulladék, amely a közszolgáltatás keretében rendszeresített gyűjtőedény méreteit meghaladja (lom);

4. vegyes hulladék: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladéknak az a különböző fajtájú és összetételű hulladékot tartalmazó része, amelyet az elkülönítetten gyűjtött hulladéktól eltérő külön gyűjtőedényben gyűjtenek;

5. veszélyes hulladék: a Ht. 1. mellékletében meghatározott veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkező hulladék;

6. építési-bontási hulladék: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti építési tevékenységből származó hulladék;

7. biohulladék: biológiailag lebomló, parkokból származó vagy kerti hulladék, háztartásokban, étkeztetőkben és kiskereskedelmi tevékenységet folytató létesítményekben képződő élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint az ezekhez hasonló, élelmiszer-feldolgozó üzemekben képződő hulladék;

8. biológiailag lebomló hulladék: minden szervesanyag-tartalmú hulladék, amely aerob vagy anaerob úton biológiailag lebomlik vagy lebontható, ideértve a biohulladékot is;

9. hulladékbirtokos: a hulladéktermelő, továbbá bármely jogalany, akinek vagy amelynek a hulladék a birtokában van;

10. hulladékgazdálkodási közszolgáltatás: a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvételét, elszállítását, kezelését, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását, üzemeltetését biztosító, kötelező jelleggel igénybe veendő szolgáltatás;

11. gyűjtőedény: szabványosított mérettel rendelkező hulladékgyűjtő edényzet, hulladékgyűjtő zsák, valamint az elkülönített hulladékgyűjtés céljából üzemeltetett eszköz, berendezés;

12. gyűjtőhely: a hulladékgyűjtő pont, a hulladékgyűjtő udvar, az át-, illetve visszavételi hely, valamint a munkahelyi gyűjtőhely és az üzemi gyűjtőhely;

13. közszolgáltató: az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező és a Ht. szerint minősített gazdálkodó szervezet, amely a települési önkormányzattal kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján hulladékgazdálkodási közszolgáltatást lát el;

14. ingatlantulajdonos: aki vagy amely az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, birtokosa, illetve használója, ideértve azt az esetet is, amikor az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, birtokosa, illetve használója egyben a hulladék termelője, birtokosa;

15. időlegesen használt ingatlan: az olyan ingatlan, ahol sem lakóhelyet, sem tartózkodási helyet nem létesítettek, szálláshely üzemeltetési tevékenységet nem folytatnak és az ingatlanban életvitelszerűen nem tartózkodik senki;

16. gazdálkodó szervezet: a jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, valamint az egyéni vállalkozó, ide nem értve azt a költségvetési szervet, amelyet az államháztartásról szóló törvény szerint közfeladat ellátására hoztak létre;

17. a közszolgáltatás tárgya: a 4. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott települési hulladék, valamint a közszolgáltatási szerződés szerinti zöld hulladék és veszélyes hulladék.

18. hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar): az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott, zárt begyűjtőhely;

19. hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): a háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel;

20. lakóegység, üdülőegység: helyiség, vagy egymással belső kapcsolatban álló fő- és mellékhelyiségek műszakilag is összetartozó együttese, amelynek a szabadból, vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárata van, meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas;

(2) Egyéb alapfogalmak tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 2. §-a az irányadó.

MÁSODIK RÉSZ

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalma

4. § (1) Újpetre Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) kötelezően ellátandó közszolgáltatásként a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja.

(2) A közszolgáltatás igénybe vétele Újpetre község közigazgatási területén lévő lakóingatlan tulajdonosai részére egész évben, az időlegesen használt ingatlanok esetében az ingatlantulajdonosok részére a használati szezon idejére kötelező. A használati szezon a használt ingatlanok esetében előre bejelentett időszak.

(3) Az ingatlantulajdonos biztosítja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához szükséges feltételeket a közszolgáltató részére.

(4) Az ingatlantulajdonos köteles a keletkezett települési hulladék elhelyezéséről a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kötelező igénybevételével gondoskodni, s a közszolgáltatás ellátásáért hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat fizetni.

(5) A gazdálkodó szervezet ingatlantulajdonos a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladék kezeléséről a Ht. 31. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint gondoskodik.

(6) Tilos hulladékot elhagyni, felhalmozni, a gyűjtés, begyűjtés, szállítás és lerakás szabályaitól eltérő módon kezelni.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendje

5. § (1) Újpetre község közigazgatási területén az 5. § (1) bekezdésében meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a Dél-Kom Dél-Dunántúli Kommunális Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. (a továbbiakban: közszolgáltató) végzi az önkormányzattal történő megállapodás alapján 2023. július 31. napjáig.

(2) A települési hulladék rendszeres elszállításáról a közszolgáltató az ingatlan-tulajdonosoktól a közszolgáltatási szerződésben meghatározott gyakorisággal, napokon és gyűjtőedényben köteles gondoskodni. A települési hulladék elszállítási napjának esetleges változásáról az önkormányzat a helyben szokásos módon köteles az ingatlantulajdonosokat tájékoztatni.

(3) A települési szilárd hulladékot csak az 4. §. (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott gyűjtőedényben lehet, kizárólag a szállítás napján az ingatlan bejárata előtti közterületre kihelyezni oly módon, hogy az a közszolgáltató járművére könnyen felhelyezhető legyen.

A közszolgáltatás résztvevőinek jogai és kötelezettségei

6. § (1) A települési hulladékot az ingatlantulajdonos gyűjtőedényben köteles gyűjteni.

(2) Az ingatlantulajdonos a gyűjtőedényt az ingatlanon belül tartja, azt kizárólag ürítési célból a meghatározott szállítási napokon helyezheti közterületre.

(3) Az ingatlantulajdonos a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásért köteles díjat fizetni.

(4) Az ingatlantulajdonos - ha egyébként a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett - nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését arra tekintettel, hogy a közszolgáltatást nem veszi igénybe, feltéve, ha a közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

(5) Az ingatlantulajdonosoktól a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatási díjat negyedévente utólag, illetve e rendelet szerinti szerződésben meghatározott időpontban - számla ellenében - jogosult a közszolgáltató beszedni. A fizetésre kötelezett a szolgáltató által megküldött számla alapján megállapított határidőben köteles azt kiegyenlíteni. Késedelmes fizetés esetén a szolgáltató késedelmi kamatot jogosult felszámítani.

(6) Az ingatlanhasználó személyében és az alkalmazott tárolóedény adataiban bekövetkezett változást a közszolgáltatónak 15 napon belül írásban be kell jelenteni. A változás bejelentésének elmulasztása esetén a bejelentés megtörténtét követő hónap 1. napjáig a közszolgáltatási díjat a korábbi ingatlanhasználó köteles megfizetni.

(7) A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék, késedelmi kamat, továbbá a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.

(8) A gyűjtőedény űrtartalmát meghaladó többlet települési szilárd hulladék elszállíttatására a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlantulajdonos a szolgáltató által rendszeresített műanyag zsák felhasználásával is jogosult.

(9) Az ingatlantulajdonos télen - szükség esetén - az ingatlan bejárata előtti közterület és az úttest között legalább 1 méter széles átjárót köteles létesíteni, azt a hótól megtisztítani, síkosság-mentesíteni, annak érdekében, hogy a gyűjtőedény ürítése, illetve a műanyag zsák elszállítása akadálytalanul, balesetmentesen történhessen.

7. § (1) A közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben meghatározottak szerint gondoskodik a közszolgáltatás folyamatos ellátásáról.

(2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe a települési hulladék, zöld hulladék és a veszélyes hulladék tartozik.

(3) A közszolgáltató a gyűjtőedény kiürítését a tőle elvárható gondossággal köteles végezni. Az okozott kárt annak javításával vagy új edényzet biztosításával köteles megtéríteni. Amennyiben a meghibásodás a közszolgáltatónak nem róható fel, a használhatatlan gyűjtőedény javítása, pótlása az ingatlantulajdonos kötelezettsége.

(4) A közszolgáltató munkavállalói a gyűjtőedényt kiürítés után kötelesek az átvétel helyére visszahelyezni és az ürítés során kihullott települési szilárd hulladékot összetakarítani.

(5) A közszolgáltató az alapszolgáltatáson felüli mennyiségű háztartási hulladékot nem köteles elszállítani, ha az nem a közszolgáltató által rendszeresített és biztosított műanyag zsákban lett kihelyezve.

(6) A közszolgáltató a kötelező közszolgáltatás körében megtagadhatja a települési szilárd hulladék elszállítását, ha

a) nem az e rendeletben meghatározott gyűjtőedényben kerül kihelyezésre,

b) ha a tárolóedényben a települési szilárd hulladék körébe nem tartozó anyag került elhelyezésre,

c) a hulladék nem a szabványos, zárt tárolóedényben, illetve nem a közszolgáltatótól vásárolt jelzett zsákban kerül kihelyezésre,

d) a hulladék olyan módon kerül kihelyezésre, hogy a tárolóedény mozgatásakor a kiszóródás veszélye fennáll,

e) ha a tárolóedény körül szabálytalanul, annak mozgatást és ürítést akadályozó módon többlethulladék került kihelyezésre,

f) amennyiben a tárolóedények jelzése bevezetésre kerül – a tárolóedények matricájának hiánya, illetve sérülése esetén.

(7) A hulladék szállítója, kereskedője, közvetítője, kezelője a Ht. 65. § (2) bekezdésében foglalt személyes adatok kezelésére, a Ht.-ben meghatározottak szerint jogosult.

8. § (1) Az önkormányzat a háztartásokban keletkező lom elszállításáról a közszolgáltatóval kötött külön megállapodás alapján évente egy alkalommal gondoskodik, melyről az érintetteket a helyben szokásos módon tájékoztatja.

(2) A gazdálkodó szervezetek az (1) bekezdésében meghatározott lomtalanítási akciót nem jogosultak igénybe venni.

Hulladékgyűjtő edényzettel kapcsolatos előírások

9. § (1) A gyűjtés idejére a közterületre történő kihelyezés, a gyűjtést követően a gyűjtőedény saját ingatlanra történő visszahelyezése az ingatlantulajdonos kötelezettsége.

(2) Az ingatlantulajdonos köteles a gyűjtőedény folyamatos tisztán tartásáról, szükség szerinti fertőtlenítéséről, elhasználódás esetén pótlásáról gondoskodni.

(3) A gyűjtőedényben tilos veszélyes hulladékot illetve olyan anyagot elhelyezni (pl. maró lúg, forró hamu, zsiradék, gyúlékony vagy robbanó anyag, stb.) amely veszélyezteti a közszolgáltató munkavállalóinak egészségét, testi épségét, vagy megrongálhatja a közszolgáltató szállító járművét. E rendelkezés megsértői az okozott kárt is kötelesek megtéríteni.

(4) Az ingatlantulajdonos a hulladék gyűjtésére az alapszolgáltatás keretében az alábbi űrtartalmú, közszolgáltató által rendszeresített típusú szabványedényzetet kötelesek igénybe venni:

a) 70-80 literes edényzet,

b) 110-120 literes edényzet.

(5) 60 literes tárolóedény használatára jogosult a települési önkormányzat által kiadott igazolás alapján a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy.

(6) A közszolgáltató jogosult azonosító matricát rendszeresíteni a szerződött tárolóedények azonosítására. A matricát a közszolgáltató biztosítja a szolgáltatást igénybe vevőnek, amelyet az ingatlantulajdonos, használó a hulladékgyűjtő edényre köteles jól látható módon felragasztani.

A közszolgáltatás díja, a díjfizetés szabályai

10. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj mértékét a Ht. 47. §-a és 91. §-a szerint a Magyar Energia Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter állapítja meg. A miniszteri rendelet hatálybalépéséig a közszolgáltató a 2012. december 31-én alkalmazott bruttó díjhoz képest legfeljebb 4,2%-kal megemelt mértékű díjat alkalmazhat.

(2) Az üdülőként nyilvántartott ingatlannal rendelkező tulajdonosok, használó az állandó lakóingatlan tulajdonosára, használójára meghatározott éves díj 50%-át elérő közszolgáltatási díj megfizetésére köteles.

(3) Mentesül az ingatlantulajdonos a közszolgáltatási díj megfizetése alól:

a) mindaddig, amíg ingatlanán semmilyen emberi tartózkodás céljára alkalmas felépítmény nincs elhelyezve,

b) ha a közszolgáltató nem tesz eleget e rendeletben meghatározottak szerinti közszolgáltatási kötelezettségének.

(4) Szüneteltethető a szolgáltatás igénybevétele – a közszolgáltatás igénybevételére egészében kötelezett ingatlanhasználó számára- a bejelentéstől számított legfeljebb 1 év időtartamra, ha a tárolóedényt egyedül használó, írásbeli közszolgáltatási szerződéssel rendelkező ingatlanhasználó két naptári hónapnál hosszabb ideig az ingatlant nem használja, és az üresedés várható időtartamát – legkésőbb a szünetelés megkezdését megelőző 8 munkanappal bezárólag – a közszolgáltató részére írásban adott nyilatkozattal, faxon, levél vagy e-mail formájában – bejelenti a közszolgáltatónak. Az ingatlan további lakatlansága esetén a szünetelésre vonatkozó igénybejelentés – 8 nappal a szünetelés lejárta előtt – írásban adott nyilatkozattal, faxon, levél vagy e-mail formájában – - megismételhető.

(5) A bejelentés megtételére csak a közszolgáltatóval szerződéses viszonyban álló, vagy a meghatalmazottja jogosult. A bejelentésben foglaltak valódiságát a közszolgáltató jogosult ellenőrizni. A szüneteltetés jogszerűtlen igénybevétele esetén a közszolgáltató jogosult a szüneteltetést visszavonni.

(6) Ha az ingatlan a szüneteltetési időtartam lejárta előtt újból lakottá válik, annak tényét a közszolgáltatóval szerződött fél, vagy meghatalmazottja köteles legalább 3 nappal korábban a közszolgáltatónak írásban adott nyilatkozattal faxon, levél vagy e-mail formájában bejelenteni.

A helyi hulladékkezelési közszolgáltatás alá nem tartozó hulladékkal kapcsolatos tevékenység ellátásának rendjére vonatkozó előírások

11. § (1) A hulladékgazdálkodás költségeit az eredeti hulladéktermelő, illetve a hulladék adott vagy korábbi birtokosa fizeti meg. Ennek teljesítésére jogszabály (részben vagy egészben) a hulladékot eredményező termék gyártóját, forgalmazóját is kötelezheti. Ezen hulladékfajták esetében az ingatlantulajdonosnak a hulladékról szóló törvényben megjelölt, a hulladék termelőjére és birtokosára vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia.

(2) A hulladéktermelő az ingatlanon képződött hulladék gyűjtését az ingatlan területén hulladékgazdálkodási engedély nélkül legfeljebb 1 évig végezheti.

(3) Hulladékot csak kezelésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet tárolhat.

(4) Az ártalmatlanításra vagy hasznosításra vonatkozó kötelezettségét a hulladék termelője, birtokosa

a) a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelő ártalmatlanító vagy hasznosító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy

b) az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.

(5) Az (1) bekezdésben megjelölt hulladékot az önkormányzat által kijelölt, továbbá egyéb, környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező ártalmatlanító helyre vagy hasznosító helyre a hulladék termelője, birtokosa, külön engedély nélkül maga is elszállíthatja.

(6) Hulladékot csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában lehet szállítani, kivéve ha

a) a természetes személy ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékot hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy hulladékkezelő létesítménybe szállítja, valamint

b) a gyártó, a forgalmazó az átvételi kötelezettséggel érintett hulladékot hulladékkezelő létesítménybe szállítja,

c) a gazdálkodó szervezet nem üzletszerűen, alkalmilag, az elkülönítetten gyűjtött hulladékát saját járművével, másik telephelyén levő üzemi gyűjtőhelyre vagy átvételi helyre,

hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, valamint hulladékkezelőhöz szállítja.

(7) A feljogosított hulladékkezelő igénybevétele mellett történő szállítás esetén a gazdálkodó szervezet, saját szállítás esetén pedig a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az ingatlantulajdonos az átvett, illetve átadott hulladék mennyiségét és összetételét - a külön jogszabályokban meghatározott módon és tartalommal - köteles fajtánként nyilvántartani és erről a hatóságoknak bejelentést tenni.

(8) A (6) bekezdésben előírt kötelezettség - a külön jogszabályokban meghatározottak szerint - mind a kijelölt ártalmatlanító hely üzemeltetőjét, mind pedig az egyéb ártalmatlanító hely tulajdonosát (üzemeltetőjét, használóját) is terheli.

(9) Ha a hulladék termelője, birtokosa a hulladékot saját maga a kijelölt ártalmatlanító helyre szállítja, a hulladék átadásával egyidejűleg, számla ellenében ártalmatlanítási díjat köteles fizetni a lerakóhely üzemeltetője részére.

12. § (1) Ha az ingatlantulajdonos vagy a gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás alá nem tartozó hulladék elszállításával a közszolgáltatót bízza meg, a megrendelés, a szolgáltatás és a díjfizetés feltételeiben történő megállapodásuk alapján a közszolgáltató a megjelölt időpontra vagy időtartamra a megjelölt mennyiségű és összetételű hulladéknak megfelelő gyűjtőedényt rendelkezésre bocsátja, a hulladék elszállítását elvégzi és gondoskodik a kijelölt ártalmatlanító helyen történő elhelyezéséről.

(2) Az ingatlantulajdonos és a gazdálkodó szervezet 24 órán belül köteles gondoskodni a biológiailag lebomló, erőteljes bűzös szagot árasztó hulladék keletkezése, illetve a gyűjtőedény telítődése esetén az elszállíttatásról.

13. § (1) A közszolgáltatás alá nem tartozó hulladék elszállítása esetén a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az általa szállításra igénybe vett gazdálkodó szervezet köteles a közterület tisztán tartására vonatkozó jogszabályok szerint eljárni.

(2) E fejezetben szabályozott egyéb települési szilárd hulladék elszállítása esetében a szállítás időpontjára, gyűjtőedény közterületre történő elhelyezésére és kihelyezésére, a gyűjtőedényben elhelyezhető anyagokra e rendelet rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.

14. § (1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester lakossági bejelentés alapján deríti fel a településen az elhagyott hulladékot. A polgármester település területén elhagyott hulladék felszámolása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket, melynek költségeit az önkormányzat költségvetésében biztosítja.

(2) Az elhagyott vagy ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladékot az Önkormányzat külön megrendelésére a közszolgáltató összegyűjti, elszállítja, gondoskodik az elhagyott vagy ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék kezeléséről.””

Elkülönítetten gyűjtött hulladék szabályai

15. § (1) Az elkülönítetten gyűjtött hulladék a közszolgálati által üzemeltetett hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre, vagy a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot kezelő hulladékkezelő létesítménybe is szállítható, és ott a jogosultnak átadható, vagy külön gyűjtőedényben elhelyezhető.

(2) A település lakosai részére igénybe vehető hulladékudvarról a közszolgáltató a helyben szokásos módon és honlapján tájékoztatást nyújt. A nyitva tartás rendjét, a hulladékudvarban gyűjthető egyes hulladékokra és a hulladékudvar igénybevételi módjára és a mennyiségi korlátokra vonatkozó tájékoztatást a Közszolgáltató a honlapján és a hulladékudvarban közzéteszi.

(3) A Közszolgáltató a hulladékudvar üzemeltetési szabályzatában meghatározza a természetes személy ingatlanhasználó által a hulladékudvarban elhelyezhető hulladékok mennyiségét. A természetes személy ingatlanhasználó e jogát csak úgy gyakorolhatja, ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat megfizette.

HARMADIK RÉSZ

Köztisztasági rendelkezések

16. § A köztisztaság fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért annak előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni.

Az ingatlanok és közterületek tisztán tartása

17. § Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában lévő ingatlannak (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartásáról pedig a használó, illetőleg a – bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint – a bérlő (továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni. Ezen belül:

a) a lakó és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, stb.) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, a rovar és rágcsáló mentesítéséről a tulajdonosnak,

b) a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar és rágcsáló mentesítéséről pedig a használónak kell gondoskodnia.

18. § (1) A tisztán tartási kötelezettség elsősorban az ingatlan tulajdonosát terheli.

(2) Bontás vagy felújítás miatt üresen álló ingatlan tisztán tartása a kivitelező – míg a személyi tulajdonú ingatlan esetében – megbízott kivitelező hiányában – a tulajdonos feladat.

(3) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál, az úttest felbontásánál a keletkezett por és szenny elterjedésének megakadályozásával kell eljárni, a porképző anyagokat vízzel locsolni kell.

(4) Bűzös anyagokat csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt, vagy zárt rakterű járművön szabad szállítani.

(5) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak zárt járművön vagy rögzített ponyvával letakarva szabad szállítani.

(6) Tüzelő-, építő- és egyéb ömlesztett anyagot járdán, valamint a járda és az úttest közötti területen 3 nap időtartamot meghaladóan csak közterület-használati engedély birtokában szabad tárolni.

(7) Ha a közterületen szállított anyagból a közterület szennyeződik, a szennyeződést előidőző köteles nyomban gondoskodni a szennyeződések eltávolításáról. A lerakás következtében a szennyeződött közterületet az köteles haladéktalanul megtisztítani, akinek részére a szállítás történt.

19. § (1) A közterület – ideértve a rajtuk lévő nyílt árkokat és ezek műtárgyait is – szervezett, rendszeres tisztán tartása az ott keletkezett települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység ellátásáról a 21. §.-ban, továbbá a 22. §.-ban említett esetek kivételével az önkormányzatnak kell gondoskodni.

(2) A közparkok, közkertek, sétányok, játszóterek, valamint az ezen keresztülvezető gyalogjárdák tisztítása, síkosság-mentesítése, a keletkező szemét összegyűjtése és elszállítása szükséges, melyről az önkormányzat gondoskodik. Ennek keretében elvégzi:

a) az utak, utcák, terek útburkolatainak és ezekhez tartozó járdák, lépcsők és ezen rézsűinek a tisztán tartását, az ott keletkezett szemét összegyűjtését és elszállítását,

b) az utcai hulladékgyűjtő tartályok felállítását, fenntartását, rendszeres kiürítését, fertőtlenítését és tisztán tartását,

c) a hó eltakarítását, síkosság-mentesítését, a közlekedési feltételek biztosítását.

(3) Parkerdők és kirándulóhelyek tisztán tartásáról a kezelőnek kell gondoskodnia.

(4) A közterületet beszennyezni tilos! Köztisztaságunk megőrzése érdekében közterületen bárminemű szemetet vagy elhasznált tárgyat (hulladékot, papírt, gyümölcshéjat, gallyat) elszórni és égetni tilos! Úgyszintén tilos szennyvíznek vagy egészségre ártalmas folyadéknak a közterületre való kiöntése, illetve kivezetése vagy a közterületnek egyéb módon való beszennyezése!

(5) Szemetet csak a kijelölt szemétlerakó helyre lehet lerakni. A nem engedélyezett helyre lerakott hulladékot annak lerakója tartozik elszállítani a kiszabott büntetés terhe mellett.

(6) Közterületen elhelyezett berendezési és felszerelési tárgyakat, fákat és a növényzetet beszennyezni és megrongálni tilos!

(7) Állati hullát, valamint olyan szerves vagy szervetlen anyagot, mely a környezetet szennyezheti, a szomszédos terület lakóinak egészségét veszélyezteti, sem közterületen, sem magánterületen elhagyni nem szabad.

20. § (1) Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni:

a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöld sáv is van, az úttestig terjedő teljes terület),

b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról.

Ez a kötelezettség a be nem épített, illetőleg használaton kívüli ingatlanok tulajdonosaira is kiterjed.

(2) Az országos közutak belterületi szakaszainak tisztán tartása az utakról szóló jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően történik.

21. § (1) A járdáról a szemetet, illetve a szennyező anyagot a közútra söpörni tilos!

(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles a járdán felburjánzó gazt a burkolat rongálása nélkül kiirtani és az ingatlanról az úttest, vagy a gyalogjáró terébe kinyúló ágak, bokrok folyamatos nyeséséről gondoskodni.

(3) Az ingatlan melletti közterületi járdát reggel 7 óráig porképzés nélkül le kell tisztítani. Az összesöpört szemetet össze kell gyűjteni és a háztartási hulladék tárolására szolgáló edénybe kell elhelyezni.

(4) Tilos a járdán lévő szemetet a járdát szegélyező parksávba vagy az úttestre seperni. Ha a járda napközben többször beszennyeződik, szemetessé válik, a tisztítást meg kell ismételni.

(5) A tulajdonos a járdához tartozó folyóknak hótól, jégtől és a folyást akadályozó egyéb anyagtól való megtisztításáról köteles gondoskodni.

A köztisztasággal összefüggő egyéb rendelkezések

22. § (1) Élelmiszer- és vendéglátó üzemekbe, üzletekbe, helyiségekbe, szórakozóhelyekre, játszóterekre, egészségügyi intézményekbe, bölcsődékbe, óvodákba, iskolákba ebet – az üzemeltető által meghatározott feltételek mellett a vakvezető kutya kivételével – még pórázon sem szabad bevinni.

(2) Az ebek ürítése közterületen csak az erre kijelölt helyen, továbbá a járda melletti víznyelőbe engedhető meg. Bármilyen más helyen az általuk okozott szennyezés eltakarításáról az eb sétáltatója köteles gondoskodni.

(3) Állatokat közterületen legeltetni csak a kijelölt helyen szabad.

Záró rendelkezések

23. § Hatályát veszti a köztisztaságról, valamint a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről szóló 12/2013.(IX.15.) önkormányzati rendelet.

24. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.