Baranyajenő Község Önkormányzatának képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. § - ában, 32. § (1) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés d) pontjában, 37/A. § (3) bekezdésében, 45. § (5) bekezdésében, 47. § (2a) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 92. § (1)–(2) bekezdésében, 115. § (3) bekezdésében és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (2) bekezdésében és a 29. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. §

(1)     A rendelet meghatározza a szociális biztonság megőrzése érdekében az egyes ellátások formáit, az ellátásokra való jogosultság feltételeit és érvényesítésének garanciáit, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások biztosítását.

(2)     A rendeletben szabályozott ellátások elsősorban az önmagukért és családjukért felelősséget vállaló családok megsegítését szolgálják.

(3)     A lakosság hatékony megsegítése céljából a rendelet alkalmazása során a természetben nyújtott támogatást előnyben kell részesíteni a pénzbeli támogatással szemben.

2. A rendelet hatálya

2. §

(1)     A rendelet hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: szociális törvény) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) meghatározott személyekre.

3. Értelmező rendelkezések

3. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Rendkívüli élethelyzet: betegség, baleset, haláleset, munkanélküliség, tartós jövedelemromlás, tűzkár, robbanás, rablás, lakásban, családi házban történő váratlan meghibásodás, különösen csőtörés, tetőbeomlás, elemi kár.

2. Közfoglalkoztatás: az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt, a lakosságot  vagy a települést érintő feladatainak ellátása vagy közhasznú tevékenység folytatása, amelynek támogatásáról jogszabály rendelkezik.

3. Közfoglalkoztatás bevonásával ellátott feladat: a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, a közművelődési tevékenység biztosítása.

4. Eljárási rendelkezések

4. §

1. A szociális ellátások iránti kérelmet a Mindszentgodisai Közös Önkormányzati Hivatal Baranyajenői Kirendeltségén (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) ügyfélfogadási időben, az egyes segélytípusokra rendszeresített nyomtatványon lehet benyújtani.

2. A kérelemhez mellékelni kell a szociális törvényben, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendeletben (a továbbiakban: kormányrendelet) meghatározott, a kérelmező és családtagjai jövedelemviszonyairól szóló igazolást.

3. A jövedelem

1. munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított igazolással,

2. munkanélküli ellátás esetén a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással,

3. nyugdíj, illetve nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátás esetén az ellátást igazoló szelvény vagy banki folyószámla kivonat másolatával,

4. családtámogatási ellátás esetén az ellátást igazoló szelvény, banki folyószámla kivonat másolatával vagy a kifizető szerv igazolásával,

5. őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolatával vagy az adóhivatal által kiállított igazolással, továbbá támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolással,

6. vállalkozásból származó jövedelem esetén a könyvelő igazolásával vagy az érintett nyilatkozatával,

7. egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem esetén az érintett nyilatkozatával vagy az adóhivatal igazolásával,

8. gyermektartásdíj esetén a kifizetett tartásdíjról szóló szelvény, banki folyószámla kivonat másolatával, átvételi elismervénnyel, az érintett nyilatkozatával vagy az állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról szóló gyámhivatali határozattal,

1. ösztöndíjból származó jövedelem esetén az oktatási intézmény igazolásával vagy

10. ellátatlan személy esetén a munkaügyi kirendeltség által kiállított hatósági bizonyítvánnyal

igazolható.

5. §

1. A havi rendszeres szociális ellátásokat utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani. A kifizetés történhet házipénztár útján, a jogosult kérelme alapján bankszámlájára vagy szolgáltatóhoz történő utalással.

(2)     A nem havi rendszerességgel nyújtott szociális ellátást, valamint a természetbeni formában nyújtott rendszeres szociális segélyt és foglalkoztatást helyettesítő támogatást házipénztárból kell kifizetni.

3. Ha a jogosult a részére megállapított önkormányzati segélyt a határozathozataltól számított 90 napig nem veszi fel, a határozatot vissza kell vonni.

II. Fejezet

Pénzbeli ellátások

5. Ápolási díj

6. §

1.  Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú  hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

2.  Méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg a képviselő-testület annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, amennyiben az ápoló hozzátartozó az ápolás érdekében nem tudja kereső tevékenységét továbbfolytatni és szociálisan rászorult. Az ápolást megelőzően folytatott kereső tevékenységet munkaviszony igazolással vagy vállalkozói igazolvánnyal igazolni kell.  E bekezdés alkalmazása során szociálisan rászorult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.

3. A méltányosságból megállapított ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori  legkisebb összegének 80 %-ával azonos.

7.§

1. Az ápolási díjban részesülő köteles az ápolási tevékenységet folyamatosan biztosítani ápoltja számára. A 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdésében foglalt eseten túl az ápolási kötelezettség megszegésének minősül és az ellátás megszüntetését vonja maga után, ha az ápoló 15 napot meghaladóan folyamatosan az ápolás helyétől távol, így különösen, ha külföldön tartózkodik, kivéve a gyógykezelés célú távollétet. Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre. Az ápoló tevékenység szükségszerűen napi rendszerességű kell legyen.

2. Az ápoló távollétét az ápolt erre vonatkozó nyilatkozata, köztudomás vagy környezettanulmány megállapítása alapján lehet megállapítani.

3. Az alapvető ápolási, gondozási igények kielégítésének elmulasztását a Képviselő-testület az ápolt erre vonatkozó nyilatkozata, illetőleg egészségügyi ellátást végző szerv vagy személy jelzése alapján a házi segítségnyújtó szolgálat gondozójának bevonásával ellenőrzi. Az ellenőrzést 5 egymást követő munkanapon keresztül, naponta kell lefolytatni. A Családsegítő Szolgálat az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését félévenkénti rendszerességgel ellenőrzi. Az ellenőrzés az ápolt személy otthonában való szemlével történik. Az ellenőrzést végző együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek írásban jelzi.

6. Aktív korúak ellátása

8. §

(1)     Aktív korúak ellátására való jogosultságot kell megállapítani a szociális törvényben meghatározott személyek számára, és rendelkezni kell a rendszeres szociális segély vagy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósításáról.

(2)     Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása, felülvizsgálata és megszüntetése a jegyző hatáskörébe tartozik.

9. §

(1)     Az aktív korúak ellátására jogosult személy az ellátásra való jogosultság időtartama alatt, aki

a)      legalább 40 %-os egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 60 %-os mértéket,

b)      várandós anya,

3. pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt átmenetileg, vagy véglegesen munkavégzésre alkalmatlan és emiatt rendszeres gyógykezelésben részesül, terápián vagy rehabilitációban (a továbbiakban együtt: gyógykezelés) vesz részt, vagy az abban való részvételt vállalja,

4.  cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll, vagy

5. rendszeres gyógykezelés alatt álló daganatos beteg, vagy
6. Családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel rendszeres szociális segélyre jogosult.

(2)     A (1) bekezdésben meghatározott állapot fennállásának igazolására csatolnia kell

a)      egészségkárosodott személy vonatkozásában a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak az egészségkárosodás vagy az egészségi állapot minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét,

b)      várandós anya esetén a nőgyógyász szakorvos igazolását vagy a terhes-gondozási kiskönyvet,

c)      pszichiátriai-, vagy szenvedélybetegségben szenvedő személy vonatkozásában a pszichiátriai-, vagy addiktológus szakorvos vagy kezelőorvos igazolását a gyógykezelésben való részvételről, illetve annak várható időpontjáról, vagy a pszichiátriai illetve szenvedélybetegek közösségi ellátását nyújtó intézmény vezetőjének szakorvosi igazoláson alapuló javaslatát,

d)      cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett személy vonatkozásában a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezésről szóló jogerős bírói ítéletet, vagy

e)      daganatos betegségben szenvedő személy vonatkozásában a rendszeres gyógykezelésről szóló, kezelőorvos által kiállított igazolást.

f)      családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotra tekintettel a munkakör alkalmasságára vonatkozó orvosi igazolás

(3)     Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a jogosultságot évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

10. §

1. A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek vonatkozásában - az egészségkárosodott személyek kivételével - az együttműködésre kijelölt szerv a Sásdi Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat (a továbbiakban: Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat).

2. A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Szociális és Gyermekjóléti Szolgálattal.

3. A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében

1. a Szociális és Gyermekjóléti Szolgálatnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát,

2. írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról,

3. teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, a Szociális és Gyermekjóléti Szolgálattal kapcsolatot tart, az általuk előírt időpontban megjelenik és

4. a szociális törvényben és a kormányrendeletben előírt kötelezettségeinek eleget tesz.

11. §

(1)     A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed a

1. a Szociális és Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartásra,

2. az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre és

3. a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

(2)     A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei:

1. foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében a motiváció és készség fejlesztés, pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás, esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, piacképes képzettség megszerzésére ösztönzés, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése, esetkezelés,

2. szinten-tartás, társadalmi integráció erősítése érdekében egészségügyi, szociális, mentális állapotot javító reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, mentális megerősítés, tanácsadás, szakorvosi ellátáshoz juttatás, szociális intézményrendszerrel való kapcsolattartás erősítése,

3. egyéb ellátási formák igénylésének segítése érdekében nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról.

12. §

1. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból

1. az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál,

2. a Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,

3. a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt

vagy

4. a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre.

2. Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy nem köti meg a beilleszkedési programról szóló megállapodást a Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat értesíti a Polgármesteri Hivatalt.

13. §

1. A rendszeres szociális segélyt és a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, a szociális törvényben meghatározott mértékig természetbeni szociális ellátás formájában kell nyújtani, amennyiben a családban a Gyvt. szerinti védelembe vett gyermek él.

2. A rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapítása, felülvizsgálata esetén a kormányrendeletben előírt formanyomtatványon túl, a kérelmezőnek mellékelnie kell a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetben történő folyósításához szükséges, a rendelet 1. számú melléklete szerinti nyilatkozatot is.

3. A rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni formában történő nyújtását a jegyző által kirendelt eseti gondnok biztosítja. A jegyző a kérelem beérkezését követő három napon belül megkeresi a Szociális és Gyermekjóléti Szolgálatot, hogy öt napon belül tegyen javaslatot az eseti gondnok személyére és a pénzfelhasználás módjára.

4. A természetbeni formában nyújtott rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás felhasználható:

a)            ruházat, tanszer, élelmiszer, tápszer, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, tanulóbérlet, a gyermek korának megfelelő készségfejlesztő eszközök természetbeni biztosítására,

b)            a gyermek lakhatási feltételeinek megteremtése érdekében közüzemi díjak kifizetésére, tüzelőanyag vásárlására, feltéve, hogy a családnak járó más támogatásokból ezek nem fedezhetők,

c)            gyermekétkeztetés térítési díjának befizetésére,

d)           a gyermek szabadideje hasznos eltöltésére.

5. A jegyző a Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat javaslatának beérkezését követően dönt az eseti gondnok kirendeléséről, valamint az ellátás természetbeni formában történő nyújtásáról. Döntését a családgondozó javaslatára, család jövedelmi és vagyoni helyzetére, a gyermek tényleges szükségleteire továbbá a családnak járó szociális és gyermekvédelmi ellátásokra, támogatásokra figyelemmel hozza meg.

6. A rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni formában történő nyújtása esetén mind az eseti gondnok, mind az ügyfél részére járó ellátást házipénztárból kell kifizetni. Az eseti gondnok az ellátás felvételét követő 8 napon belül a támogatás felhasználásáról elszámol a jegyzőnek.

7. A rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni formában történő nyújtását a jegyző a védelembe vétel megszűnése esetén megszünteti, vagy az ellátás összegét ennek megfelelően módosítja.

6. Lakásfenntartási támogatás

14. §

1. Lakásfenntartási támogatást kell megállapítani annak a személynek, aki a szociális törvényben meghatározott feltételeknek megfelel.

2. A természetben folyósított lakásfenntartási támogatás kifizetésének és elszámolásának részletes szabályairól az önkormányzat a szolgáltatóval együttműködési megállapodást köt.

3. Egyösszegű kifizetést kérhet az a háztartás, amelyben önhibájukon kívül közüzemi hátralék (ok) halmozódott fel, a kérelmet (vagy módosítást) megelőző 12 hónapban, és a lakásfenntartási támogatás – a szolgáltatói igazolás alapján – fedezi a hátralék összegét.

4. A lakásfenntartási támogatást természetbeni ellátásként igénybe vevő köteles együttműködni a Máltai Szeretetszolgálat kihelyezett ügyfélszolgálatával.

5. A lakásfenntartási támogatás megállapítása, megszüntetése a jegyző hatáskörébe tartozik.

9. Önkormányzati segély

15. §

1. Önkormányzati segélyt kell nyújtani

1. annak a rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személynek vagy családnak, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező nem várt többletkiadások – különösen betegség, elemi kár elhárítása, a gyermek fogadásának előkészítése, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása – miatt anyagi segítségre szorul, vagy

2. annak a rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő gyermeket nevelő családnak, aki családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező nem várt többletkiadások – különösen iskoláztatás, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás, a nevelésbe vett gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadás, a gyermek hátrányos helyzete, a gyermek betegsége – miatt anyagi segítségre szorul, vagy

3. annak a személynek, aki elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy eltemettetésre köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, vagy

4. annak a rendkívüli élethelyzetbe került személynek, aki az önkormányzati segélyt pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön (a továbbiakban: szociális kölcsön) formájában kérelmezi.

(2)     Az a), b), c) pontban meghatározott önkormányzati segély megállapítása a polgármester, a d) pontban szereplő önkormányzati segély megállapítása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

16. §

1. Az önkormányzati segély megállapításának feltétele

1. a 16. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben, hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át nem haladja meg,

2. a 16. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben, hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 240 %-át nem haladja meg.

(2)     A rendkívüli élethelyzet súlyosságára tekintettel, különös méltánylást érdemlő esetben az (1) bekezdésében meghatározott jövedelemhatártól el lehet tekinteni, amennyiben a kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzete indokolja.

17. §

1. Az önkormányzati segély iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalban a rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon írásban, indok megjelölésével kell benyújtani.

2. Egy naptári éven belül az önkormányzati segély egy családnak - a temetési költségekhez történő hozzájárulás és a szociális kölcsön kivételével - legfeljebb 3 alkalommal adható.

3. A 16. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell a temetés költségeit igazoló számlát és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát. A temetési költségeket igazoló számla eredeti példányára rá kell vezetni az önkormányzati segély összegét vagy a kérelem elutasításának tényét és a határozat számát.

18. §

1. Az önkormányzati segély összege gyermeket nem nevelő kérelmező esetén 1.000 - 5.000,- Ft, gyermeket nevelő kérelmező esetén 1.000 - 15.000,- Ft.

2. Méltányosságból gyermeket nem nevelő kérelmező esetén 6.000 - 10.000,- Ft összegű, gyermeket nevelő kérelmező esetén 6.000 - 19.000,- Ft összegű önkormányzati segély állapítható meg, amennyiben a kérelmező és családja

1. lakását elemi kár érte vagy lakásában olyan kár keletkezett, amelynek kijavítására nem képes, és ezt a Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat által készített környezettanulmány alátámasztja, vagy

2. gyógykezeltetése, gyógyászati segédeszköz beszerzése más módon nem biztosított, és annak szükségességét orvosi igazolással bizonyítja, vagy

3. lakhatását az önkormányzati segély megoldja, és ezt bérleti szerződéssel vagy más dokumentummal igazolja, vagy

4. tüzelő megvásárlását más módon megoldani nem tudja, vagy

5. nyugdíj vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátás megállapítása iránti kérelmet nyújtott be, amelynek elbírálása folyamatban van, és azt igazolja, vagy

6. születendő vagy családban élő gyermeke családban történő nevelkedését más módon biztosítani nem tudja, és ezt a Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat által készített környezettanulmány, vagy védőnői vélemény alátámasztja, vagy

7. családtámogatási ellátás megállapítása iránti kérelmet nyújtott be, melynek elbírálása folyamatban van, és azt igazolja, vagy

8. olyan élethelyzetbe került, amely indokolja az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati segélynél magasabb összeg megállapítását, és ezt a Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat javasolja, vagy

1. olyan pelenka dermatitiszben szenvedő gyermeket nevel akiknek orvosilag javasolt a mosható pelenka használata, és ezt a gyermekorvos véleménye és a védőnő javaslata, valamint a pelenka használatát bizonyító igazolása alátámasztja.

3. 10.000,- Ft feletti összegű önkormányzati segély megállapítása esetén a kifizetéstől számított 15 napon belül a jogosult köteles igazolni az ellátás felhasználását. Amennyiben a jogosult igazolási kötelezettségének nem tesz eleget, ugyanabban a naptári évben benyújtott önkormányzati segély iránti kérelmét- a temetési költségekhez történő hozzájárulás és a szociális kölcsön kivételével – érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

4. A temetési költségekhez történő hozzájárulás esetén az önkormányzati segély összege 10.000,- Ft.

5. Az egy családban élők részére kifizetett önkormányzati segély összege – a temetési költségekhez történő hozzájárulás kivételével - egy naptári éven belül nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, gyermeket nevelő család esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.

6. Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálytól el lehet térni, amennyiben az önkormányzati segély hiánya a kérelmező vagy gyermeke életét, testi épségét veszélyezteti.

19. §

1. A Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat javaslatára az önkormányzati segélyt– a temetési költségekhez történő hozzájárulás és a szociális kölcsön kivételével – természetbeni formában kell nyújtani.

2. Indokolt esetben határozatban kell előírni, hogy az önkormányzati segély felvételére a kérelmező segítője, pártfogója, családgondozója jogosult, amennyiben tartani lehet attól, hogy a segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel a kérelmező.

10. Szociális kölcsön

20. §

1. A szociális törvény alapján a mindenkori költségvetési keret erejéig, önkormányzati segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható annak a kérelmezőnek, aki rendkívüli élethelyzetbe került.

2. Szociális kölcsönt annak a kérelmezőnek kell nyújtani, aki rendszeres havi jövedelemmel rendelkezik, és ezt három hónapra visszamenőleg igazolja.
3. A szociális kölcsön megállapításának feltétele, hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó nettó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetében a 200 %-át, a család egy főre jutó havi jövedelme azonban nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élőnél a 400 %-át.

4. A szociális kölcsön iránti kérelmet a rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

5. A szociális kölcsön igénybevételének, visszafizetésének feltételeiről megállapodást kell kötni. A kölcsön folyósításáról szóló megállapodásban a kérelmezőt és a vele együtt élő, jövedelemmel rendelkező családtagokat adóstársként kell feltüntetni.

6. A hátralévő teljes kölcsön összege azonnal egy összegben, a szociális törvényben meghatározott kamattal együtt esedékessé és behajthatóvá válik, amennyiben az adós vagy adóstársa elmulasztja a megállapodásban rögzített havi törlesztő részlet befizetését, azzal késedelembe esik.

21. §

1. A szociális kölcsön összege legfeljebb 100.000.- Ft, a visszafizetési határidő az adós vállalásától  függően legfeljebb 24 hónapig terjedhet.

2. A megállapított kölcsön visszafizetési kötelezettsége a folyósítást követő 2. hónap első napjától esedékes.

3. A szociális kölcsönt havi egyenlő részletekben kell visszafizetni. A részletfizetési kötelezettségnek a tárgyhó 20. napjáig kell eleget tenni.

4. Nem állapítható meg újabb szociális kölcsön a kérelmezőnek mindaddig, amíg a korábbi szociális kölcsön visszafizetési határideje le nem járt, és a kölcsön teljes összegét vissza nem fizette.

5. A szociális kölcsön felhasználásáról a kérelmező a kölcsön felvételét követő 30 napon belül köteles a szerződésben foglaltak szerint elszámolást készíteni és a családgondozónak benyújtani. A kérelemben foglaltaktól eltérő célra felhasznált szociális kölcsön jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátásnak minősül, és a szociális törvényben meghatározott módon vissza kell fizetni.

22. §

1. A kölcsön folyósításával és a visszafizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el.

2. A tárgyhónap végén a részletfizetések teljesítéséről a Polgármesteri Hivatal kimutatást készít.

3. A szociális kölcsön megállapítása a képviselő-testület hatásköre, a kölcsönszerződést a polgármester írja alá.

11. Ösztöndíjtámogatások

23.§

Az önkormányzat területén állandó lakóhellyel rendelkező hátrányos szociális helyzetű

felsőfokú oktatási hallgatók rendszeresen járó havi támogatásban részesíthetők (Bursa Hungarica ösztöndíj)

(2) A támogatásban az a hallgató részesíthető, aki államilag támogatott teljes idejű (nappali tagozatos) felsőfokú alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben, felsőfokú szakképzésben folytat tanulmányokat.

(3) Hátrányos szociális helyzetű az a hallgató,

• aki árva, vagy félárva
• akinek legalább az egyik szülője tartósan munkanélküli vagy rokkantnyugdíjas, vagy öregségi nyugdíjas és a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének150%-át
• akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át.

(4) A támogatás csak a képzés idejére folyósítható

(5) A támogatás havi mértéke 2.500,- Ft

24. §

(1) Az önkormányzat területén állandó lakóhellyel rendelkező hátrányos szociális jelzetű, Arany János Tehetséggondozó Program keretében középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, vagy folytatni szándékozó tanuló rendszeresen járó havi támogatásban részesíthető.

(2)  Hátrányos szociális helyzetű az a tanuló,

• aki árva, vagy félárva
• akinek legalább az egyik szülője tartósan munkanélküli vagy rokkantnyugdíjas, vagy öregségi nyugdíjas és a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj 150%-át
• akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

(3) A támogatás csak a képzés idejére folyósítható

(4) A támogatás havi mértéke 2.500,- Ft

12. Óvodáztatási támogatás

25. §

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben megfogalmazott feltételek szerint.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

13. Köztemetés

26. §

(1)     Közköltségen történő eltemettetésről kell gondoskodni a polgármesternek a szociális törvényben meghatározott esetben.

2. Közköltségen a helyben szokásos legolcsóbb, elsősorban hamvasztásos temetést kell elrendelni.

3. A köztemetés költségének megtérítésére a polgármester méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha a kötelezett vagy családja megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent.

14. Közgyógyellátás

27. §

1. Méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságot kell megállapítani annak a kérelmezőnek, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élőknél 200 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.

2. A méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik.

15. Szociális célú tűzifa támogatás

28. §

1. Baranyajenő Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), hozzájárulva a tüzelőanyag költségekhez, évente egyszeri, természetbeni szociális célú tűzifa támogatást nyújt a szociálisan rászoruló személyek részére.

2. A szociális rászorultság megállapításánál előnyt élvez, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti:

1. aktív korúak ellátására,
2. időskorúak járadékára,
3. adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásra, vagy
4. – tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – lakásfenntartási támogatásra jogosult,
5. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő család élvezzen előnyt

3. Ingatlanonként egy háztartás részesülhet támogatásban. A (2) pontban meghatározott támogatás jogosultjának a tűzifa támogatás megítélésének napján a településen kell tartózkodnia és bejelentett lakóhelyének, tartózkodási helyének is a településen kell lennie.

4. Háztartásonként legfeljebb 5 m3 tűzifa biztosítására kerülhet sor.

5. Nem részesülhet támogatásban, aki a lakóingatlan fűtését nem fatüzeléssel oldja meg.

6. Az Önkormányzat a tűzifa kiosztásáról február 15. napjáig gondoskodik. A tűzifa kiosztása az önkormányzat által biztosított lakcímre szállítással történik.

7. A támogatásra való jogosultságról Baranyajenő Község Önkormányzat Képviselő-testülete határoz.

8. Amennyiben a támogatásra jogosult a támogatás odaítélését követően elhalálozik, a tűzifát a vele közös háztartásban lévő közeli hozzátartozó veheti át a következő sorrendben: házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben. Közeli hozzátartozó hiányában a jogosultság megszűnik.

16. Szociális földprogram

29.§

1. A mezőgazdasági gazdálkodást segítő szolgáltatás és juttatások a következők:

• szántás
• talaj előkészítés (tárcsázás, simítózás)
• vetés
• termény beszállítása

2. A támogatott személyek köréről, jogairól, kötelességeiről, a támogatás eljárási rendjéről részletes működési szabályzat rendelkezik.

3. A támogatott köteles a nyújtott szolgáltatás ellenében díja fizetni. A fizetendő díjat a 2. sz. melléklet tartalmazza. A fizetendő díjat a szolgáltatás elvégzése után az önkormányzat házipénztárába kell befizetni.

4. A fizetendő díj megfizetésének elmulasztása esetén a támogatott részére ezen ellátási forma a továbbiakban nem nyújtható.

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások

17. A személyes gondoskodás formái

30. §

1. Baranyajenő Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) a rendelet hatálya alá eső személyek részére az alábbi személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásokat biztosítja

1. házi segítségnyújtást,

2. jelzőrendszeres házi segítségnyújtást,

3. családsegítés,

4. szociális földprogram

5. falugondnoki szolgáltatás

(2) Az e rendeletben szabályozott alapellátások iránti igényt

a) étkeztetésre a Polgármesteri Hivatalban

b) házi segítségnyújtásra a Sásdi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálatnál,

c) családsegítésre a Sásdi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálatnál,

d) gyermekjóléti szolgáltatásra a Sásdi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálatnál,

e) gyermekek napközbeni ellátására az oktatási intézmény vezetőjénél

kell benyújtani.

(2) A szolgáltatás biztosításáról, megszüntetéséről és a személyi térítési díj megállapításáról az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a polgármester,  a b)-e) pontban foglalt esetekben az intézmény vezetője dönt. Az ellátottal a szolgáltatás nyújtásáról az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a polgármester, a b)-e) pontokban foglalt esetekben az intézményvezető köt megállapodást.

(3) Az alapellátást meg kell szüntetni, ha az igénylő:

1. a térítési díjat 2 hónapon keresztül nem fizeti ki,
2. a szolgáltatást 1 hónapon keresztül nem veszi igénybe,
3. elhalálozik,
4. kéri az ellátás megszüntetését,
5. a településről lakóhelye megszüntetésével elköltözött.

következik be.

18. Házi segítségnyújtás

31. §

(1) Az önkormányzat a többcélú kistérségi társulásban, a Sásdi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat útján gondoskodik a házi segítségnyújtás szolgáltatásról.

(2) A házi segítségnyújtás iránti kérelmet a Sásdi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálatnál kell benyújtani, a kérelem elbírálásáról az intézményvezető dönt.

19. Családsegítés

32.§

Az önkormányzat a családsegítő szolgáltatás Szt. szerinti feladatait a többcélú kistérségi társulásban, a Sásdi  Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat útján látja el. Az intézmény ellátási köre a település teljes területére kiterjed. Az intézményvezető feltétel nélkül köteles biztosítani a településen élő kérelmező részére a családsegítés igénybevételét.

33.§

Az önkormányzat a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások közül a gyermekjóléti szolgáltatást és a gyermekek napközbeni ellátását  biztosítja.  

20. Gyermekjóléti szolgálat

34. §

(1) Az önkormányzat a többcélú kistérségi társulásban, a Sásdi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat keretében önálló szakmai egységként biztosítja az 1997. évi XXXI. törvény 39-40. §-ai szerint a gyermekjóléti szolgáltatást minden rászoruló részére térítésmentesen.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatást a gyermek, illetve a szülő önkéntes igénybevétele, illetve a
jegyző vagy a gyámhatóság határozata alapján biztosítja az intézményvezető.

21. Gyermekek napközbeni ellátása

35. §

(1) A gyermekek napközben ellátásáról az 1997. évi XXXI. törvény 41. §-ában foglaltak szerint az óvodában, valamint az iskolai napközis és tanulószobai foglalkozás és menzai ellátás (a továbbiakban: napközbeni ellátás) keretében kell gondoskodni. Biztosítani kell a gyermek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését napközbeni ellátásként. Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátásáról a Baranyajenői Várhegy Óvodája, illetőleg a Gödrei és Sásdi Általános Iskolája keretében gondoskodik.

(2) A napközben ellátás iránti kérelmet az intézmény vezetőjénél kell benyújtani, az ellátás
igénybevételét az intézményvezető intézkedése, illetve önkéntes igénybenyújtás hiányában a gyermek védelme érdekében a jegyző vagy a gyámhivatal határozata alapozza meg. Az intézményvezető a jegyzői, illetve gyámhivatali határozat alapján, valamint a (3) bekezdésben foglalt esetben a jogosult kérelmére soron kívül gondoskodik az ellátás biztosításáról. Egyébként az intézményvezető szabad férőhely esetén biztosítja az ellátást.

(3) Biztosítani kell a napközben ellátást azon gyermekek számára, akikről szülei, nevelői,gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközben ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

(4)   A napközbeni ellátás térítésmentes, de az ennek keretében biztosított étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi gyermekétkeztetésért fizetendő intézményi térítési díjakat külön rendelet tartalmazza.   

22. Szociális földprogram

36.§

A szociális földprogram működésének, igénybevételének szabályait külön önkormányzati rendelet szabályozza.

23. Falugondnoki szolgálat

37.§

1. A falugondnoki szolgáltatást igénybe vevőnek joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotának megfelelő, és a szolgáltatás által nyújtható teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére.

2.  A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét be kell tartani.

3. A falugondnok a szolgálat által biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos alapjogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel az élethez, emberi méltósághoz, a testi épséghez valamint a testi-lelki egészséghez való jogra.

4. A falugondnoki szolgáltatás adott időpontban történő igénybevételének indokoltságát a falugondnok ill. a fenntartó  az igénylő adott élethelyzete, rászorultsága alapján állapítja meg, függetlenül az igénybe vevő egyéb, az akut élethelyzetet nem feltétlenül befolyásoló körülményeitől (családi körülmények, jövedelmi helyzet stb.). A falugondnoki szolgálat az ellátottak élethelyzetükből adódó szükségleteit köteles kielégíteni

V. Fejezet

Záró rendelkezések

24. Hatályba léptető rendelkezések

38. §

(1)     Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

25. Hatályon kívül helyező rendelkezések

39. §

(1) Hatályát veszti az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 7/2005.(VIII.23.)  sz. önkormányzati rendelete.