Baranyajenő Község Önkormányzatának képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. § - ában, 32. § (1) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés d) pontjában, 37/A. § (3) bekezdésében, 45. § (5) bekezdésében, 47. § (2a) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 92. § (1)–(2) bekezdésében, 115. § (3) bekezdésében és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (2) bekezdésében és a 29. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya

1. §

(1) E rendelet célja, hogy megállapítsa

a) a települési szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság feltételeit, az ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint a felhasználás ellenőrzésének szabályait.

b) az önkormányzat által nyújtott szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások igénybe vételének szabályait, továbbá a fizetendő térítési díjakat.

(2) Az önkormányzat által folyósított gyermekvédelmi és szociális ellátásra való jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, és a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit  kell alkalmazni, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.), valamint a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) és e rendeletben meghatározott eltérésekkel.

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Baranyajenő Község Önkormányzata közigazgatási területén élő, a Szt. 3. § (1)-(3) bekezdésében foglalt személyekre.

(2) A rendelet hatálya személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások tekintetében Baranyajenő Község Önkormányzata és társulásai által szervezett és nyújtott szolgáltatásokra terjed ki.

2. Hatásköri rendelkezések

3. §

(1) A képviselő-testület a hatáskörét átruházza

a) a Polgármesterre

aa) települési támogatás

ab) köztemetés

ac) étkeztetésre való jogosultság és személyi térítési díj megállapítása

ügyekben,

(2) A polgármester  döntése ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Mindszentgodisai  Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: önkormányzati hivatal) benyújtott, a képviselő-testülethez címzett fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezést a polgármester a képviselő-testület következő ülése elé terjeszti. A fellebbezést a beadástól számított legkésőbb 60 napon belül el kell bírálni.

3. Értelmező rendelkezések

3. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Rendkívüli élethelyzet: betegség, baleset, haláleset, munkanélküliség, tartós jövedelemromlás, tűzkár, robbanás, rablás, lakásban, családi házban történő váratlan meghibásodás, különösen csőtörés, tetőbeomlás, elemi kár.

2. Közfoglalkoztatás: az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt, a lakosságot  vagy a települést érintő feladatainak ellátása vagy közhasznú tevékenység folytatása, amelynek támogatásáról jogszabály rendelkezik.

3. Közfoglalkoztatás bevonásával ellátott feladat: a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, a közművelődési tevékenység biztosítása.

4. Eljárási rendelkezések

4. §

1. A szociális ellátások iránti kérelmet a Mindszentgodisai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) ügyfélfogadási időben, az egyes segélytípusokra rendszeresített nyomtatványon lehet benyújtani.

2. Az ellátások iránti kérelmet írásban kell benyújtani az önkormányzati hivatalhoz, csatolva – a 8. § (3) bekezdésében és a 9. §-ban foglalt eseteket kivéve – a család, lakásfenntartási települési támogatás esetén a háztartás, kérelem beadását megelőző havi jövedelmét igazoló dokumentumokat. 

3. A jogosultság megállapítása érdekében – a döntéshozó felkérésére - környezettanulmányt végez a családsegítő vagy a gyermekjóléti szolgálat. A környezettanulmány elvégzésébe bevonható a védőnői szolgálat és a köznevelési intézmények dolgozói is.

4. A szociális és gyermekvédelmi ellátásokra való jogosultság elbírásához a Szt. 18. § szerinti adatokat, továbbá az adott ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó nyilatkozatokat, adatokat, illetőleg az adatok hatóság által történő beszerzéséhez szükséges nyilatkozatokat kell csatolni. A kérelmező köteles családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és azokat igazolni. Amennyiben a kérelmező a nyilatkozatokat felszólítás ellenére sem bocsátja rendelkezésre, kérelmét el kell utasítani.

5. A jövedelem

1. munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított igazolással,

2. munkanélküli ellátás esetén a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással,

3. nyugdíj, illetve nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátás esetén az ellátást igazoló szelvény vagy banki folyószámla kivonat másolatával,

4. családtámogatási ellátás esetén az ellátást igazoló szelvény, banki folyószámla kivonat másolatával vagy a kifizető szerv igazolásával,

5. őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolatával vagy az adóhivatal által kiállított igazolással, továbbá támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolással,

6. vállalkozásból származó jövedelem esetén a könyvelő igazolásával vagy az érintett nyilatkozatával,

7. egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem esetén az érintett nyilatkozatával vagy az adóhivatal igazolásával,

8. gyermektartásdíj esetén a kifizetett tartásdíjról szóló szelvény, banki folyószámla kivonat másolatával, átvételi elismervénnyel, az érintett nyilatkozatával vagy az állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról szóló gyámhivatali határozattal,

1. ösztöndíjból származó jövedelem esetén az oktatási intézmény igazolásával vagy

10. ellátatlan személy esetén a munkaügyi kirendeltség által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolható.

5. §

1. A havi rendszeres szociális ellátásokat utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani. A kifizetés történhet házipénztár útján, a jogosult kérelme alapján bankszámlájára vagy szolgáltatóhoz történő utalással.

(2)     A nem havi rendszerességgel nyújtott szociális ellátást, valamint a természetbeni formában nyújtott települési támogatást.

3. Ha a jogosult a részére megállapított önkormányzati segélyt a határozathozataltól számított 90 napig nem veszi fel, a határozatot vissza kell vonni.

II. Fejezet

Települési támogatás

5. Általános feltételek
6. §

(1) Az önkormányzat rendkívüli települési támogatással, valamint rendszeres települési támogatással segíti a szociálisan rászorult, méltánylandó anyagi nehézséggel küzdő személyeket.

(2) Rendszeres települési támogatás nyújtható

a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez (a továbbiakban: lakásfenntartási települési támogatás)

b) 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolására, gondozására nyújtott települési támogatás (a továbbiakban: ápolási díj)

c) gyógyszertámogatás

d) ösztöndíj-támogatások

(3) A gyermekek családban történő nevelkedését, a gyermeket nevelő családok anyagi-szociális problémáinak enyhítését – a Gyvt-ben foglaltak figyelembe vételével – települési támogatással segíti az önkormányzat.

7. §

(1) A települési támogatásra való jogosultság feltétele, hogy a kérelmező minden tőle elvárhatót megtegyen annak érdekében, hogy szociális problémáit megszüntesse vagy csökkentse, így például együttműködjön a munkaügyi központtal, közfoglalkoztatásban vegyen részt, igénybe vegye a családsegítő vagy a gyermekjóléti szolgáltatást. Nem nyújtható települési támogatás annak a személynek, aki körülményeivel kapcsolatban valótlan tényt közöl.

(2) A települési támogatás nyújtható készpénzben, de természetbeni szociális ellátás formájában, a támogatott személy kiadásainak átvállalásával is megállapítható.

6. Rendkívüli települési támogatás
7. 
   

(1) Rendkívüli települési támogatást kell nyújtani a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére.

(2) Évente legfeljebb hat alkalommal, eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra rendkívüli települési támogatásban lehet részesíteni azokat a személyeket, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak, feltéve, hogy a kérelmező egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át.

(3) Évente legfeljebb két alkalommal, eseti jelleggel rendkívüli települési támogatásban lehet részesíteni azokat a személyeket is, akik alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások (így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások) anyagi segítségre szorulnak, feltéve, hogy egy főre számított havi családi jövedelmük nem haladja meg a (2) bekezdésben foglalt jövedelemhatárt.

(4) A gyermekek iskoláztatásához kapcsolódó egyszeri költségek, elsősorban a tankönyvek árának megfizetéséhez való hozzájárulásként beiskolázási rendkívüli települési támogatás nyújtható a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint.

(5) A rendkívüli települési támogatás esetenkénti összege  3.000-20.000 forint lehet.

9.§

(1) Rendkívüli települési támogatás a nem várt rendkívüli kiadás miatt nehéz helyzetbe került kérelmező részére 2 évente egyszer pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. A kamatmentes kölcsön összege 100.000 forintig terjed.

(2) A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósítás célját, összegét, a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját. A kölcsön nyújtásáról a képviselő-testület döntése alapján a polgármester és a jogosult megállapodást köt, melyben meg kell határozni a kölcsön összegét, kifizetésének módját, a visszafizetés feltételeit, a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját. A szerződésben a kérelmező és házastársa vagy élettársa egyetemleges felelősséget köteles vállalni a kölcsön visszafizetésére.

(3) A kamatmentes kölcsönt legfeljebb 24 hónap alatt kell visszafizetni, a képviselő-testület döntése szerinti havi egyenlő részletekben. Az első részletet a kölcsön felvételét követő hónap 15. napjáig kell megfizetni. A határidőben vissza nem fizetett kölcsönt a Szt-nek a jogosulatlanul felvett ellátásra vonatkozó rendelkezése szerint kell behajtani.

10.§

(1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként rendkívüli települési támogatás (a továbbiakban: temetési támogatás) nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott.

(2) A temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani.

(3) A temettető a temetési támogatás felvételére temetésenként egy esetben jogosult. A kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy máshol e címen nem igényelt és nem kapott települési támogatást.

(4)   A temetési támogatás összege: 20.000 Ft.

7. Lakásfenntartási települési támogatás
8. 
   

(1) Az önkormányzat lakásfenntartási települési támogatás nyújtásával segíti a rászorulókat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselésében.

(2) Lakásfenntartási települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyszemélyes háztartás esetén  200 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

 (3) A (2) bekezdés alkalmazásában háztartás az Szt. szerinti háztartás. Vagyon alatt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, ha annak forgalmi értéke meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegének tízszeresét, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

(4) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(5) Ha a háztartás

a) (4a) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (4a) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

A lakásfenntartási települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét – az energiaárak várható alakulására figyelemmel – az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(7) A lakásfenntartási települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(8) A lakásfenntartási települési támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(9) A (8) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni. A lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége 450 forint.

12. §

(1) A lakásfenntartási települési támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kezdődően 12 hónapra kell megállapítani, az ellátás havi összege minimum 2.500 forint. A kérelmeket folyamatosan lehet benyújtani.

(2) A lakásfenntartási települési támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő,  azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) A lakásfenntartási települési támogatást havonta utólag, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig kell a (2) bekezdés szerint utalni vagy kifizetni.

13. §

(1) Lakásfenntartási települési támogatást ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak lehet megállapítani, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak minősül az albérlet és a bírósági határozattal megosztott lakás lakrésze.

(2) Megszűnik a lakásfenntartási települési támogatás:

a) a megállapított folyósítási időtartam leteltével, vagy

b) ha a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával .

8. Ápolási díj

14. §

1. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú  hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

2.  Méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg a képviselő-testület annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, amennyiben az ápoló hozzátartozó az ápolás érdekében nem tudja kereső tevékenységét továbbfolytatni és szociálisan rászorult. Az ápolást megelőzően folytatott kereső tevékenységet munkaviszony igazolással vagy vállalkozói igazolvánnyal igazolni kell.  E bekezdés alkalmazása során szociálisan rászorult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.

3. A méltányosságból megállapított ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori  legkisebb összegének 80 %-ával azonos.

15. §

1. Az ápolási díjban részesülő köteles az ápolási tevékenységet folyamatosan biztosítani ápoltja számára. A 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdésében foglalt eseten túl az ápolási kötelezettség megszegésének minősül és az ellátás megszüntetését vonja maga után, ha az ápoló 15 napot meghaladóan folyamatosan az ápolás helyétől távol, így különösen, ha külföldön tartózkodik, kivéve a gyógykezelés célú távollétet. Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre. Az ápoló tevékenység szükségszerűen napi rendszerességű kell legyen.

2. Az ápoló távollétét az ápolt erre vonatkozó nyilatkozata, köztudomás vagy környezettanulmány megállapítása alapján lehet megállapítani.

3. Az alapvető ápolási, gondozási igények kielégítésének elmulasztását a Képviselő-testület az ápolt erre vonatkozó nyilatkozata, illetőleg egészségügyi ellátást végző szerv vagy személy jelzése alapján a házi segítségnyújtó szolgálat gondozójának bevonásával ellenőrzi. Az ellenőrzést 5 egymást követő munkanapon keresztül, naponta kell lefolytatni. A Családsegítő Szolgálat az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését félévenkénti rendszerességgel ellenőrzi. Az ellenőrzés az ápolt személy otthonában való szemlével történik. Az ellenőrzést végző együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek írásban jelzi.

9. Gyógyszertámogatás

16. §

(1) Gyógyszertámogatásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szempontjából szociálisan rászorult az, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetében 200 %-át.

(3) Létfenntartást veszélyeztetően magas a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége, ha annak havi összege meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.

(4) A gyógyszertámogatás havi összege a rendszeres gyógyító ellátás havi költségének fele, de maximum 10.000 forint.

(5) A havi rendszeres gyógyító ellátás költségét a háziorvos igazolja.

17. §

(1) A gyógyszertámogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kezdődően ¼ évre kell megállapítani. A kérelmeket folyamatosan lehet benyújtani.

(2) Gyógyszertámogatás nem jár a közgyógyellátásra való jogosultság időtartama alatt. A kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell, hogy a kérelem benyújtásakor közgyógyellátásra jogosult-e.

(3) A gyógyszertámogatást havonta utólag, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig kell a támogatott részére kifizetni.

10. Ösztöndíj-támogatások

18. §

1. Az önkormányzat területén állandó lakóhellyel rendelkező felsőfokú oktatási hallgatók rendszeresen járó havi támogatásban részesíthetők (Bursa Hungarica ösztöndíj)

2.  A támogatásban az a hallgató részesíthető, aki államilag támogatott teljes idejű (nappali tagozatos) felsőfokú alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben, felsőfokú szakképzésben folytat tanulmányokat.

(3) A támogatás csak a képzés idejére folyósítható

3. A támogatás havi mértéke 5.000,- Ft

4. Arany János Tehetséggondozó programramban részt vevő középiskolás tanulók számára az ösztöndíj mértéke havi 5.000,- Ft.

5. Egyszeri ösztöndíjtámogatás nyújtása külföldi ösztöndíj elnyerése esetén. A maximum adható egyszeri támogatás összege: 100.000,- forint.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

11. Köztemetés

19. §

(1)     Közköltségen történő eltemettetésről kell gondoskodni a polgármesternek a szociális törvényben meghatározott esetben.

1. Közköltségen a helyben szokásos legolcsóbb, elsősorban hamvasztásos temetést kell elrendelni.

2. A köztemetés költségének megtérítésére a polgármester méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha a kötelezett vagy családja megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent.

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások

12. A személyes gondoskodás formái

20. §

1. Baranyajenő Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) a rendelet hatálya alá eső személyek részére az alábbi személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásokat biztosítja

1. étkeztetés,

2. házi segítségnyújtást,

3. jelzőrendszeres házi segítségnyújtást,

4. családsegítés,

5. falugondnoki szolgáltatás

(2) Az e rendeletben szabályozott alapellátások iránti igényt

a) étkeztetésre a Polgármesteri Hivatalban

b) házi segítségnyújtásra a Sásdi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálatnál,

c) családsegítésre a Sásdi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálatnál,

d) gyermekjóléti szolgáltatásra a Sásdi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálatnál,

e) gyermekek napközbeni ellátására az oktatási intézmény vezetőjénél

kell benyújtani.

(2) A szolgáltatás biztosításáról, megszüntetéséről és a személyi térítési díj megállapításáról az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a polgármester,  a b)-e) pontban foglalt esetekben az intézmény vezetője dönt. Az ellátottal a szolgáltatás nyújtásáról az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a polgármester, a b)-e) pontokban foglalt esetekben az intézményvezető köt megállapodást.

(3) Az alapellátást meg kell szüntetni, ha az igénylő:

1. a térítési díjat 2 hónapon keresztül nem fizeti ki,
2.  a szolgáltatást 1 hónapon keresztül nem veszi igénybe,
3. elhalálozik,
4.  kéri az ellátás megszüntetését,
5. a településről lakóhelye megszüntetésével elköltözött.

13. Étkeztetés

21. §

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri
meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt. A 70. életévét betöltött személy életkora alapján jogosulttá válik az étkeztetés igénybe vételére.

(2) Az étkeztetés iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalban kell benyújtani. A kérelmek elbírálására a polgármester  jogosult.

(3)  Az önkormányzat az étkeztetést egyéb főzőhely keretében saját konyhájáról biztosítja.

(4) Az étkeztetés igénybevételéért térítési díjat kell fizetni. A személyi térítési díj a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai figyelembe vételével csökkenthető. A szociális étkeztetés intézményi térítési díját e rendelet 1 számú melléklete tartalmazza.

(5) Az ellátásra való jogosultságot a 20.§ (3) bekezdésén túl – akkor is meg kell szüntetni, ha az ellátott körülményeiben az (1) bekezdés szerinti jogosultságot érintő változás következik be.

14. Házi segítségnyújtás

22. §

(1) Az önkormányzat a Sásdi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat útján gondoskodik a házi segítségnyújtás szolgáltatásról.

(2) A házi segítségnyújtás iránti kérelmet a Sásdi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálatnál kell benyújtani, a kérelem elbírálásáról az intézményvezető dönt.

15. Családsegítés

23. §

Az önkormányzat a családsegítő szolgáltatás Szt. szerinti feladatait a Sásdi  Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat útján látja el. Az intézmény ellátási köre a település teljes területére kiterjed. Az intézményvezető feltétel nélkül köteles biztosítani a településen élő kérelmező részére a családsegítés igénybevételét.

24. §

Az önkormányzat a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások közül a gyermekjóléti szolgáltatást és a gyermekek napközbeni ellátását  biztosítja.  

16. Gyermekjóléti szolgálat

25. §

(1) Az önkormányzat a  Sásdi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat Társulása keretében önálló szakmai egységként biztosítja az 1997. évi XXXI. törvény 39-40. §-ai szerint a gyermekjóléti szolgáltatást minden rászoruló részére térítésmentesen.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatást a gyermek, illetve a szülő önkéntes igénybevétele, illetve a
jegyző vagy a gyámhatóság határozata alapján biztosítja az intézményvezető.

17. Gyermekek napközbeni ellátása

26. §

(1) A gyermekek napközben ellátásáról az 1997. évi XXXI. törvény 41. §-ában foglaltak szerint az óvodában, valamint az iskolai napközis és tanulószobai foglalkozás és menzai ellátás (a továbbiakban: napközbeni ellátás) keretében kell gondoskodni. Biztosítani kell a gyermek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését napközbeni ellátásként. Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátásáról Tormási Óvodafenntartó Intézményi Társulás Tormási Óvodája, illetőleg a Gödrei és Sásdi Általános Iskolája keretében gondoskodik.

(2)  A napközben ellátás iránti kérelmet az intézmény vezetőjénél kell benyújtani, az ellátás
igénybevételét az intézményvezető intézkedése, illetve önkéntes igénybenyújtás hiányában a gyermek védelme érdekében a jegyző vagy a gyámhivatal határozata alapozza meg. Az intézményvezető a jegyzői, illetve gyámhivatali határozat alapján, valamint a (3) bekezdésben foglalt esetben a jogosult kérelmére soron kívül gondoskodik az ellátás biztosításáról. Egyébként az intézményvezető szabad férőhely esetén biztosítja az ellátást.

(3) Biztosítani kell a napközben ellátást azon gyermekek számára, akikről szülei,  nevelői,gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközben ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

(4) A napközbeni ellátás térítésmentes, de az ennek keretében biztosított étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi gyermekétkeztetésért fizetendő intézményi térítési díjakat külön rendelet tartalmazza.                                                                            

19. Szociális földprogram

27.§

A szociális földprogram működésének, igénybevételének szabályait külön önkormányzati rendelet szabályozza.

20. Falugondnoki szolgálat

28.§

1. A falugondnoki szolgáltatást igénybe vevőnek joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotának megfelelő, és a szolgáltatás által nyújtható teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére.

2.  A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét be kell tartani.

3. A falugondnok a szolgálat által biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos alapjogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel az élethez, emberi méltósághoz, a testi épséghez valamint a testi-lelki egészséghez való jogra.

4. A falugondnoki szolgáltatás adott időpontban történő igénybevételének indokoltságát a falugondnok ill. a fenntartó  az igénylő adott élethelyzete, rászorultsága alapján állapítja meg, függetlenül az igénybe vevő egyéb, az akut élethelyzetet nem feltétlenül befolyásoló körülményeitől (családi körülmények, jövedelmi helyzet stb.). A falugondnoki szolgálat az ellátottak élethelyzetükből adódó szükségleteit köteles kielégíteni

V. Fejezet

21. Záró rendelkezések

29. §

Ez a rendelet 2015. március 01. napján lép hatályba, azzal, hogy a hatálybalépés napján már benyújtott, de még el nem bírált kérelmek esetében is alkalmazni kell.

30. §

Hatályát veszti a  szociális és gyermekvédelmi ellátási formákról és támogatásokról szóló 7/2013.(XII.19.) számú önkormányzati rendelet.