Baranyajenő Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) alpontjában foglalt feladatkörében eljárva, továbbá a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ban kapott felhatalmazás alapján, a képviselő-testület és szervei szervezetéről és működéséről a következő rendeletet alkotja.

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK00        

1. Az önkormányzat és jelképei

1. §

(1)       Az önkormányzat megnevezése:

Baranyajenő Községi Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

Székhelye: 7384 Baranyajenő, Szabadság u. 71.

(2)       A képviselő-testület megnevezése:

Baranyajenő Község Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)

Székhelye: 7384 Baranyajenő, Szabadság u. 71.

(3)       Az önkormányzati hivatal megnevezése:

Mindszentgodisai Közös Önkormányzati Hivatal

Székhelye: 7391. Mindszentgodisa, Kossuth u. 70.

2. §

(1)       A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő, a polgármesterből és 4 képviselőből áll.

(2)       A képviselő-testület tagjainak névsorát és a tisztségviselőket a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

3. §

Az önkormányzat címerét, zászlóját és használatukra vonatkozó előírásokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza (8/2005.(VIII.23.) önkormányzati rendelet)

4. §

A képviselő-testület hazai, vagy külföldi településsel, illetve szervezettel való kapcsolatát külön határozattal mondja ki. A döntés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, amit minősített többséggel hoz meg.

II. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

2. A képviselő-testület

5. §

(1)       A képviselő-testület gyakorolja az önkormányzatot megillető feladat- és hatásköröket. A képviselő-testület ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat. A kötelező és az önként vállalt feladatok felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2)        A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, társulására vagy a jegyzőre ruházza. Az átruházott hatáskörök felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

3. Az ülések összehívása

6. §

A képviselő-testület a megválasztását követően alakuló ülést, ezen túl rendes és rendkívüli ülést tart.

7. §

A képviselő-testület alakuló ülése kötelező napirendjei és azok sorrendje:

a) a képviselők és a polgármester eskütétele,

b) az alpolgármester megválasztása titkos szavazással és eskütétele,

c) a polgármester tiszteletdíjának megállapítása,

d) az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása,

e) az Ügyrendi Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása,

f) további, a polgármester által meghatározott napirendek.

8. §

(1)       A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.

(2)       A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb települési képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti.

(3)       Tartós akadályoztatásnak minősül:

a)         30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,

b)         büntető, vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés.

30 napot el nem érő betegség esetén a polgármester – vagy a polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester – is adhat megbízást az ülés szükséges összehívására és vezetésére az alpolgármesternek – vagy a korelnöknek.

(4)       E rendeletnek a polgármester ülés összehívásával és levezetésével kapcsolatos feladat- és hatáskörét megállapító rendelkezéseit a (2) bekezdésben foglalt esetben az alpolgármesterre vagy a korelnökre vonatkozóan kell értelmezni.

9. §

(1)       A képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt az érintettek az ülést megelőzően legalább 5 nappal korábban megkapják.

(2)       A polgármester szükség szerint rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli testületi meghívóját úgy kell kiküldeni, hogy a meghívottak az ülés előtt legalább 48 órával megkapják.

(3)       A képviselő-testület ülése rendkívüli esetben, kivételesen rövid úton – szóban vagy telefonon - is összehívható. Az ily módon összehívott testületi ülésen napirend előtt a képviselő-testület állást foglal arról, hogy a rövid úton történő összehívást indokoltnak tekinti-e, és kívánja-e az ülés folytatását.

10. §

(1)       A képviselő-testületi ülésre szóló meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét és kezdő időpontját

b) a javasolt napirendi pontokat,

c) a napirendi pontok előterjesztőit,

d) valamint a napirendekhez meghívottak nevét.

(2)       A meghívóhoz mellékelni kell:

a) az előterjesztéseket,

b) a határozat-tervezeteket,

c) a bizottság javaslatát.

(3)       A (2) bekezdésben meghatározott valamennyi mellékletet csak a képviselő-testület tagjai számára kell megküldeni. Azok, akik csak egyes napirendi pontokhoz kapnak meghívót, az adott napirend anyagát kapják.

(4)       A meghívót a polgármester írja alá, határidőben történő kiküldéséről a jegyző gondoskodik.

(5)       A képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról és a javasolt napirendjéről a polgármester - a község hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel - tájékoztatja a lakosságot.

(6)       A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) egyes napirendek tárgyalásához a napirendben érintett szervezetek és intézmények vezetőit,

b) akiket a polgármester megjelöl.

4. Az ülések nyilvánossága

11. §

(1)         A képviselő-testület ülései a zárt ülések kivételével nyilvánosak.

(2)       Zárt ülés tartását kizárólag törvényben foglalt esetben bármely képviselő vagy a polgármester javaslatára a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntésével rendelheti el.

(3)       A (2) bekezdés alapján elrendelt zárt ülésen hozott határozatot a következő nyilvános testületi ülésen ki kell hirdetni.

(4)       A nyilvános ülésen a hallgatóság az ülés rendjét nem zavarhatja. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

12. §

A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az ülésen megjelent polgároknak, napirenden szereplő ügyben, hozzászólási lehetőséget adjon, amennyiben a felszólalni szándékozó személy szándékát és annak rövid tartalmát a polgármesternek az ülés megkezdéséig, vagy annak szünetében jelezte. A polgármester a felszólalás időtartamát 2 perc után korlátozhatja.

5. A képviselő-testület tanácskozási rendje

13. §

(1)       A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, ennek során megállapítja a határozatképességet, előterjeszti az ülés napirendjeit, vezeti a napirendek feletti vitát és szavazást, fenntartja az ülés rendjét.

(2)       Az ülés napirendjének tervezetét a polgármester terjeszti elő. Az előterjesztés során - indokolt esetben - eltérhet az írásos meghívótól. A napirendi tervezetet a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel fogadja el.

14. §

(1)       Az alpolgármester vagy a képviselők írásban vagy szóban kérhetik rendelet megalkotására vagy határozat meghozatalára irányuló javaslatuk napirendre vételét.

(2)       Az indítvány megtárgyalása kérhető sürgősséggel is. A sürgősségi napirendi indítvány kizárólag írásban nyújtható be. A sürgősségi indítványt - az indítvány tárgyának megnevezésével és a sürgősség rövid indoklásával - legkésőbb az ülést megelőző napon 10 óráig kell írásban benyújtani a polgármesternek.

(3)       A sürgősségi javaslatot az előterjesztő legfeljebb 2 perc időtartam alatt szóban megindokolhatja. A sürgősség kérdésében a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4)       A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a képviselő-testület az ülés napirendjére veszi, és első napirendként tárgyalja meg. Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, egyszerű szótöbbséggel dönt arról, hogy az indítványt a következő testületi ülés napirendjére veszi-e.

15. §

(1)       A képviselő sürgősnek nem minősülő, de a testületi ülésen a napirend elfogadásáig beterjesztett indítványának a napirendben történő szerepeltetésében a képviselő-testület szintén vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2)       Amennyiben a képviselő kifogásolja a képviselő-testület döntését, az ülésen a napirendet követően javasolhatja, hogy indítványa a következő testületi ülésen szerepeljen. A javaslatról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

16. §

(1)       A képviselő-testületi ülést megelőzően - legalább 7 nappal – a (2) bekezdésben meghatározottak előterjesztést nyújthatnak be; melynek napirendre tűzéséről a polgármester dönt, a 14-15. §-ban foglaltak figyelembe vételével.

(2)       A képviselő-testület elé javaslatot terjeszthet:

a)   a polgármester,

b)   az alpolgármester,

c)   a jegyző,

d)   bármely képviselő,

e)   a képviselő-testület bizottsága,

f)    az önkormányzati hivatal irodavezetői,

g)   az önkormányzat intézményének, gazdasági társaságának vezetője.

(3)      Az előterjesztés elsősorban írásos, de szükség esetén szóban is előadható. Kötelezően írásos előterjesztés készül a rendelet megalkotásáról, módosításáról vagy hatályon kívül helyezéséről szóló indítványhoz.

(4)       Az előterjesztések lehetnek:

a) rendelet-tervezetek,

b) határozati javaslatok,

c) beszámolók,

d) kérelmek,

e) tájékoztatók.

(5)       Az előterjesztés két részből áll:

                Első rész:

a) a tárgy és a tényállás pontos meghatározása,

b) a meghozandó döntés indokainak és jogszabályi alapjának bemutatása.

c) a döntés várható társadalmi, gazdasági hatásai, pénzügyi vonzatai.

Második rész:

d) határozati javaslat, amely egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll, de több alternatív határozati javaslat is kidolgozható, illetve rendelet tervezete,

e) a végrehajtásért felelős személy(ek) megnevezése,

f) a végrehajtás határidejének megjelölése.

Az előterjesztés tartalmazza még az előterjesztő megnevezését és az előterjesztés elkészítésének dátumát is

(6)       Végrehajtásért felelősként a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnök vagy a jegyző jelölhető meg.

(7)       Amennyiben a képviselők - kivételesen vagy rendkívüli esetben - közvetlenül az ülés megkezdése előtt kapják kézhez az írásos előterjesztést, akkor bármely települési képviselő javasolhatja az ülés elnapolását. A javaslatról a testület egyszerű szótöbbséggel határoz. Kérésre a polgármester az anyag áttanulmányozása céljából 10 perc szünetet rendelhet el.

17. §

A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján dönt:

a) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés,

b) az előző képviselő-testületi ülés óta eltelt időszakban végzett munkáról szóló beszámoló,

c) az előző ülést követő fontosabb eseményekről, intézkedésekről adott tájékoztatók,

d) a polgármesterre átruházott hatáskörök gyakorlása során hozott döntésekről szóló beszámoló

elfogadásáról.

18. §

(1)      A polgármester az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását. A tájékoztató jellegű előterjesztés esetében vitát nem lehet nyitni.

(2)       Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kér-dést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni. Továbbá a vita előtt az írásbeli előterjesztést az előadó szóban kiegészítheti, ha azt az anyag leadása és a képviselő-testületi ülés közötti időszakban bekövetkezett változások indokolják. Szintén a vita megkezdése előtt ismerteti a bizottság elnöke a bizottság állásfoglalását.

(3)       A vita során szólásra a polgármesternél kell jelentkezni, aki meghatározza a hozzászó-lások sorrendjét.  A polgármester vagy bármelyik képviselő javaslatára a képviselő-testület megszabhatja a hozzászólások időtartamát. E kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(4)       A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt. A vita lezárására vonatkozó javaslat a szavazásnál megelőzi az elnapolásra vonatkozó javaslatot.

(5)       Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. Kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésen ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(6)         A vita lezárása után az előterjesztő válaszol a hozzászólásokra.

(7)       A hozzászólásokat követően a polgármester összefoglalja a vita lényegét; kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi felvetésre. Intézkedik a tanácskozás során elhangzott egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról.

(8)       A szavazás előtt a jegyzőnek vagy megbízottjának szót kell adni, amennyiben a törvényességet érintően észrevételt kíván tenni.

19. §

(1)       A képviselő-testület döntéseit – törvényben foglalt esetben tartandó vagy elrendelt titkos szavazás kivételével - nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Szavazni személyesen, a polgármester „igen", majd „nem" választ tartalmazó kérdésére tett kézfelemeléssel, vagy a szavazástól való tartózkodási szándék kifejezésével lehet.

(2)       A szavazás rendje:

a)   a polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként megszavaztatja;

b)   előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatok felett kell dönteni;

c)   szavazásnál szavazni először igent, majd nemet, végül tartózkodást tartalmazó polgármesteri kérdésre adandóan kell;

d)   a szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.

(3)       Szavazategyenlőség esetén a képviselő-testület tárgyalási szünet és a vita megnyitása után ismét dönt. Ismételt szavazategyenlőség esetén a képviselő-testület a következő, 14 napon belül tartandó ülésén újból határoz.

(4)       A képviselő-testület bármely képviselő vagy a polgármester javaslatára név szerinti szavazást rendelhet el a következő ügyekben:

a)   a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása,

b)   vagyonával való rendelkezés,

c)   hitelfelvétel, kötvénykibocsátás.

(5)       Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők "igen" vagy "nem" nyilatkozattal szavaznak. A polgármester elsőként szavaz.

(6)       A titkos szavazás lebonyolítása az Ügyrendi Bizottság, akadályoztatása esetén ideiglenes szavazatszámláló bizottság feladata. A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybe vételével történik. A titkos szavazást lebonyolító bizottság elnöke ismerteti a szavazás lebonyolításának módját, a szavazást követően megszámolja a szavazatokat, elkészíti a külön jegyzőkönyvet, és a szavazás eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet. A szavazatarány alapja a leadott szavazatok száma. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

6. A tanácskozás rendjének fenntartása

20. §

(1)       A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.

(2)                   A polgármester:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,

b) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c) rendre utasítja azt a felszólalót, aki a felszólalás során a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamely képviselőt sértő kifejezést használ.

(3)       Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha a polgármester nem talál meghallgatásra, elhagyja a polgármesteri széket, az ülés ezzel félbeszakad, és csak akkor folytatódik, ha a polgármester ismét összehívja.

7. Felvilágosítás kérés

21. §

(1)       A képviselő a képviselő-testület ülésén a nyílt ülés napirendjének megtárgyalását követően a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 30 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. Az írásban adott választ csak a felvilágosítást tevőnek kell megküldeni.

(2)         A képviselők kérdéseiket szóban vagy írásban a napirendek megtárgyalását követően tehetik meg.

(3)        A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül akkor határoz, ha a kérdező a választ nem fogadta el.

(4)       A kérdésfelvetésre 3 perc, a válaszadásra 3 perc áll rendelkezésre.

8. Lakossági fórumok, közmeghallgatás

22. §

A lakosság közvetlen tájékoztatása, fontosabb döntések előkészítése céljából a polgármester falugyűlést, részfalugyűlést tarthat, melyre a képviselőket és a jegyzőt meg kell hívni. A lakossági fórumról feljegyzés készül.

23. §

(1)       A képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart.

(2)       A közmeghallgatáson évente be kell számolni a falugondnoki szolgálat működésének tapasztalatairól. Szintén közmeghallgatás keretében kell a lakosság véleményét kikérni a falugondnok személyének kiválasztási eljárása során.

(3)       A közmeghallgatás - függetlenül az adott esetben meghatározott témától - a lakosság általános tájékoztatását is szolgálja, és lehetőséget teremt bárminemű közérdekű kérdés feltevésére.

(4)                   Amennyiben a közmeghallgatás elsődleges célja a képviselő-testület későbbi döntésének megalapozása vagy előkészítése, a közmeghallgatást legalább két héttel a téma testületi tárgyalását megelőzően kell tartani.

(5)       A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról és tárgyáról a képviselő-testület dönt, annak nyilvánosságra hozataláról a közmeghallgatás előtt legalább 10 nappal a polgármester gondoskodik.

III. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSE

9. Az önkormányzat rendeletalkotása

24. §

(1)       Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti;

a)         a polgármester, alpolgármester,

b)         képviselő,

c)          a  képviselő-testület bizottsága,

d)          a jegyző.

(2)       A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki a hivatal bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti. A rendeletalkotáshoz kötelező az írásos előterjesztés.

(3)       A polgármester a jegyző bevonásával vizsgálja, hogy:

a)         mi indokolja az önkormányzati rendeletalkotást, továbbá hogy arra jogszabály ajánlása, vagy felhatalmazása alapján kerül-e sor,

b)         mi a rendeletalkotás célja,

c)         a szabályozás nem áll-e ellentétben magasabb szintű jogszabállyal

(4)       A rendelet szakmai előkészítése minden esetben a jegyző feladata. A jegyző gondoskodik ennek során minden olyan előkészítő munka elvégzéséről, amely lehetővé teszi, hogy a testület elé döntésre alkalmas anyag kerüljön.

(5)       A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület - szükség esetén - más szakértőket is felkérhet.

(6)       A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(7)       A polgármester egyes rendelet-tervezeteket - az érdemi vita előtt - közmeghallgatásra bocsáthat.

25. §

(1)       Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendeletet a község hirdetőtábláján kell kifüggeszteni. A kihirdetés időpontját a rendeletre rá kell vezetni. A rendeletek kihirdetéséről és naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(2)       Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal (arab szám) és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával kell ellátni a következők szerint: Baranyajenő Község Önkormányzata ....../év(..hó..nap) önkormányzati rendelete […a rendelet címe….].

10.   A határozat

26. §

(1)       A képviselő-testület határozatának jelölése: Baranyajenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének [arab sorszám]/év.(hó.nap[ülés napja]) KTH számú határozata.

(2)       A napirend elfogadása, napirendről levétel, név szerinti szavazás elrendelése, zárt ülés elrendelése, egyéb ügyrendi kérdés esetén a testület számozott határozat nélkül jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt.

IV. fejezet

A JEGYZŐKÖNYV

27. §

(1)       A jegyzőkönyvnek az Mötv-ben foglaltakon kívül tartalmaznia kell

a) a jelen lévők felsorolását követően a polgármester megállapítása szerint azoknak a kéviselőknek a nevét, akik távollétüket előzetesen nem jelezték az ülés kezdetéig,

b) a zárt ülés elrendelésének indokait,

c) a napirendeket követően a rendelet 20. §-ában szabályozottak szerint elhangzott kérdéseket és az azokra adott válaszokat.

(2)       A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) az előterjesztések és döntéstervezetek egy-egy példánya, továbbá a kihirdetett

              önkormányzati rendelet egy példánya,

c) az érintett zárt ülés tartására vonatkozó nyilatkozata,

d) jelenléti ív a megjelentekről.

(3)       A képviselő-testületi ülésről hangfelvétel készül, majd a jegyzőkönyvvezető ennek alapján készíti el a jegyzőkönyvet.

(4)       A képviselő-testület ülését követő 15 napon belül a képviselő-testület határozatainak kivonatát a jegyző a felelős részére megküldi.

(5)       A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - a Mindszentgodisai Közös Önkormányzati Hivatal Baranyajenői Kirendeltségében betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és jegyzőkönyvébe. A testületi ülésről készített hangfelvételt legalább l évig meg kell őrizni.

V. fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

11. A települési képviselő tiszteletdíja, természetbeni juttatása

28. §

A képviselő-testület tagjai nem részesülnek tiszteletdíjban.

29. §

(1 )       Az alpolgármester a képviselői tiszteletdíjra nem jogosult.

12. A képviselői kötelezettségek

30. §

1. A képviselő köteles írásban vagy szóban a polgármesternek előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályozva van. A bejelentési kötelezettség a képviselő-testületi ülés típusától független.

13. Összeférhetetlenségi, méltatlansági eljárás és vagyonnyilatkozat-tételi eljárás

31. §

 (1)       A polgármester a képviselővel szembeni összeférhetetlenség vagy méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést 3 napon belül átadja az Ügyrendi Bizottságnak, mint az összeférhetetlenséggel ás méltatlansággal kapcsolatos feladatokat ellátó bizottságnak kivizsgálásra. A bizottság 5 napon belül foglal állást a kérdésben.

(2)       Abban az esetben, ha a jogszabályban foglaltak szerint nem lehetséges az összeférhetetlenség alapjául szolgáló jogviszony 30 napon belül történő megszüntetése, a képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatot az Ügyrendi Bizottságnak kell átadni. A lemondó nyilatkozat átadása az összeférhetetlenség megszüntetésének tekintendő.

32. §

A vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi Bizottság tartja nyílván és ellenőrzi.

VI. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEI

14. A polgármester

33. §

(1)         Baranyajenő község polgármestere tisztségét főállásban látja el.

(2)       Ha polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülés összehívása, vezetése a korelnök feladata.

 (3)      A polgármester feladatait és a képviselő-testület által átruházott hatásköröket a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(4)       A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – a Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben az alábbi esetekben :

a) pályázat benyújtása az önkormányzat nevében,

            b) pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele,

            c) hatósági, cégeljárási és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése,

d) vagyonjogi – különösen vagyonhasznosításra irányuló – ügyekben az önkormányzat számára pénzügyi többletkötelezettség vállalást nem jelentő, valamint a törzsvagyoni minőséget nem érintő egy, vagy többoldalú jognyilatkozatok megtétele.

15. Az alpolgármester

34. §

 (1)      A képviselő-testület saját tagjai sorából a polgármester javaslatára titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2)       Az alpolgármester önálló hatáskörrel nem rendelkezik, feladatait a polgármester irányításával látja el.

16. A képviselő-testület bizottságai

35. §

(1)       A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre, a bizottság létszáma 3 fő.

(2)       A bizottság tagjait és tisztségviselőit a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

(3)       Az Ügyrendi Bizottság feladatkörében:

a) vizsgálja a képviselő-testületi tagok mandátumát, összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyeit,

b) ellátja a képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával, kezelésével és ellenőrzésével, valamint vizsgálatával kapcsolatos feladatokat,

c) az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet,

d) lebonyolítja a titkos szavazást.

(4)       A bizottság tevékenységi körébe tartozó ügyben előterjesztés csak a bizottság által, vagy a bizottság állásfoglalásával nyújtható be a képviselő-testülethez.

36. §

(1)       A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(2)     A bizottság ülésének összehívására, vezetésére, a bizottság döntéshozatalára alkalmazni kell e rendelet képviselő-testületi ülésre vonatkozó rendelkezéseit. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le, akadályoztatása esetén a bizottság megbízott tagja vezeti az ülést. Az ülést a bizottság elnöke oly módon köteles összehívni, hogy a képviselő-testületi ülés előtt a bizottság elvégezhesse a testületi üléssel kapcsolatos aktuális feladatait.

(3)       A bizottság üléseirõl jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság elnöke és az elnök által kijelölt tagja ír alá.

(4)      A bizottság működésével kapcsolatos adminisztratív teendőket a Mindszentgodisai  Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

17. A jegyző

37. §

A jegyzői feladatokat a Mindszentgodisai Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője látja el.

38. §

(1)       A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok mellett gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:

a) törvényességi szempontból véleményezi a testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a testület szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) gondoskodik a testület ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről,

d) rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet az önkormányzat munkáját érintő jogszabályok változásokról,

e) gondoskodik az önkormányzati rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről, a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról.

(2)       A jegyző köteles haladéktalanul jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő. A képviselő-testület döntéstervezete esetében a vita lezárását követően, döntéshozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni a döntéstervezet törvényességét érintő észrevétele előterjesztésére.

(3)       A jegyző feladatait az aljegyző bevonásával látja el. Az aljegyző a jegyző utasítása alapján, a munkaköri leírásában foglaltak szerint végzi munkáját, a képviselő-testület ülésein állandó felhatalmazással képviseli a jegyzőt.

39. §

A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Mindszentgodisai Közös Önkormányzati Hivatal megbízott köztisztviselője látja el. A megbízásról a mindszentgodisai polgármester gondoskodik.

18. Az önkormányzati hivatal

40. §

(1)       Az önkormányzati hivatal munkáját a Mindszentgodisai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal) látja el.

(2)       A hivatal belső szervezeti felépítését, ügyfélfogadási rendjét, a hivatali munkaidőt és főbb feladatait a hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

19. Az önkormányzat társulásai

41. §

Baranyajenő Község Önkormányzata – a hatékonyabb, célszerűbb önkormányzati feladatellátás érdekében - az alábbi társulások tagja:

a)  Sásdi Szociális és Gyermekjóléti Társulás,

b) Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

c) Sásdi Többcélú Kistérségi Társulás.

VII. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

20. Az Önkormányzat vagyona

42. §

(1)       Az önkormányzat vagyonára és a vagyongazdálkodásra vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során. Az önkormányzati törzsvagyont (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), valamint az üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgyak jegyzékét külön rendelet melléklete tartalmazza.

(2)       A helyi önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytathat, ennek megfelelően:

a)         maga is közvetlenül részt vehet vállalkozásban,

b)         a helyi önkormányzati politikával, illetve annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozás-élénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt.

21. A költségvetés

43. §

(1)       A képviselő-testület évente a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozási rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2)       A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.

(3)       Az első fordulóban a képviselő-testület a költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt, és szabadon vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján tervezetet kell összeállítani, melynek keretében:

a)   számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit,

b)   meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, a kielégítések alternatíváit,

c)   egyeztetni szükséges az igényeket, a célkitűzéseket a lehetőségekkel, megfogalmazható a szükségletek kielégítésének sorrendje.

(4)       A második fordulóban a költségvetési törvény által előírt részletezésben a költségvetési rendelet tervezetét tárgyalja a testület.

(5)       A tervezet elsőként a kötelező önkormányzati feladatok megoldását dolgozza ki, ezek után a további még vállalható önkormányzati feladatokat.

(6)       A költségvetés a bevételeit a források, a kiadásokat a célok szerint tartalmazza.

(7)       A polgármester a tárgyévet követően zárszámadási rendelettervezetet terjeszt a képviselő­testület elé.

22. Az önkormányzat gazdálkodása

44. §

Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a hivatal látja el. E körben különösen:

a) elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót,

b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
c) leigényli a címzett és céltámogatásokat,
d) gondoskodik az önkormányzat és az intézmények pénzellátásáról,

e) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
f) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,
g) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményi működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

45. §

(1)       Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2)       Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.

VIII. fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS

46. §

(1)       A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:

a) a települési képviselők legalább egynegyede,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a helyi társadalmi szervezet vezető testülete,

d) a választópolgárok legalább 10%-a.

(2)       A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 20%-a kezdeményezte.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

47. §

(1)       E rendelet rövid megjelölése: SZMSZ.

(2)       E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(3)       A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2003./(VII.2.) önkormányzati rendelet.

(4)        A rendelethez az alábbi mellékletek tartoznak:

1. számú melléklet: az önkormányzat kötelezően ellátandó és önként vállalt közszolgáltatási feladatai.

2. számú melléklet: a polgármester feladatai és a képviselő-testülettől átruházott hatáskörök.

(5)        A rendelethez az alábbi függelékek tartoznak:

1. számú függelék: a képviselő-testület tagjainak és tisztségviselőinek névsora

2. számú függelék: a képviselő-testületi bizottságok tagjai és tisztségviselői

A függelékek tekintetében a képviselő-testület döntésén alapuló változtatások folyamatos átvezetése a jegyző feladata.