Baranyajenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2018.(III.14.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat 2018. évi költségvetéséről

Hatályos: 2019. 05. 24

Baranyajenő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja meg az önkormányzat 2018. évi költségvetésről.


1.§

A rendelet hatálya


  1.  A rendelet hatálya az Önkormányzatra és annak intézményeire terjed ki.



2. §

A költségvetés bevételei és kiadásai


(1) Baranyajenő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a 2018. évi pénzügyi tervének a bevételi és kiadási főösszegét 127.859.880,-[1] forintban állapítja meg.



(2) Az (1) bekezdésben megállapított bevételeket forrásonként az 1. sz. melléklet a  kiadások előirányzatait funkciók és intézmények szerint a 2. sz. melléklet tartalmazza.



3. §

A költségvetés részletezése


(1) Baranyajenő Község Önkormányzat Képviselő-testülete által  engedélyezett  létszámkeretet a 3. sz. melléklet tartalmazza.


(2) Baranyajenő Községi Önkormányzat  működési célú kiadások és bevételek pénzügyi mérlegét a 4. sz. melléklet,  Baranyajenő Község felhalmozási célú bevételeinek és kiadásainak összesített pénzügyi mérlegét 5. sz. melléklet tartalmazza.




4. §

A költségvetés végrehajtásának szabályai


(1) Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.


(2) A költségvetési hiány csökkentése érdekében év közben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit.


(3) A működési célú forráshiány finanszírozásának érdekében a képviselő-testület

likvid hitel igénybevételét rendelheti el.


(4) A 2. § (1) bekezdésében kimutatott költségvetési hiány fedezetét az előző évben képződött pénzmaradvány visszatervezésével biztosítja.


(5) A (3) bekezdés szerinti intézkedések megtételéről a polgármester gondoskodik, külön Képviselő-testületi döntés alapján.



5. §

Az előirányzatok módosítása


 (1)  Az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a képviselő-testület dönt.

 (2) A képviselő-testület a jóváhagyott kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát minden esetben fenntartja magának.


 (3) A képviselő-testület a költségvetési rendelet 5. § (2) és (4) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként - az első negyedév kivételével - negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(4)   Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a polgármester a Képviselő-testületet tájékoztatja.


6. §

A gazdálkodás szabályai


(1)   A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.

(2)   Az önállóan működő költségvetési szerv az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, egyéb előirányzatokkal a képviselő-testületi határozattal elfogadott munkamegosztási megállapodásban foglaltaknak megfelelően rendelkezik.

(3)   Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv által a (önállóan működő és gazdálkodó, vagy önállóan működő) költségvetési szerv számára ellátott feladatok fedezetéül az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv nyilvántartásaiban elkülönített előirányzatok szolgálnak, amelyet az önállóan működő költségvetési szerv érdekében használ fel.

(4)   Az önállóan működő költségvetési szerv feladatai ellátásáról, munkafolyamatai megszervezéséről oly módon gondoskodik, hogy az biztosítsa az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésében részére megállapított előirányzatok takarékos felhasználását.

(5)   Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembe vételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságért, a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.

(6)   A  költségvetési szervek az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni.

7.§

A képviselő-testület a költségvetési szervei költségvetési előirányzatainak felhasználására az Áht. 34-35. §-ra, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) 36. § (1)-(3) bekezdés, 42. § rendelkezéseire tekintettel az alábbiakról rendelkezik:

a) Az Áht. 34. §-ban meghatározott bevételi többleteit csak az alapfeladat ellátására fordíthatja az intézmény. Ezen többletbevételek alapfeladatra történő felhasználása során elsődlegesen a működési költségek finanszírozhatóságát kell szem előtt tartani a megállapított működési, gazdálkodási tartalék további növelése céljából,

b) A személyi juttatásokra és a munkaerővel való gazdálkodásra vonatkozóan az Ámr. 36. § rendelkezéseit csak jelen rendeletben foglalt keretek között lehet alkalmazni. A személyi juttatások előirányzatainak év közbeni, átmeneti maradványa csak az átmenetileg jelentkező többletfeladat ellátására használható fel. A fel nem használt átmeneti maradvány működtetéssel kapcsolatos felhasználására a költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben intézkedést tehet, de erről egyidejűleg köteles a polgármestert tájékoztatni.

c) A költségvetési szerv vezetője a többletbevételek terhére tartós kötelezettségvállalást nem tehet. A feladatellátás kapcsán feladatelmaradásból származó maradványt, valamint az Ámr. 36. §-ban fel nem sorolt egyéb bevételeket a költségvetési szerv vezetője a fenntartó döntéséig zárolni köteles.

d) A költségvetési szerv vezetője az alapfeladatok ellátásával kapcsolatos beszerzésekhez az a) pont szerinti többletbevételeit saját hatáskörben felhasználhatja, de köteles az önkormányzat vagyonával való rendelkezésről szóló  önkormányzati rendeletben foglaltakat alkalmazni.

8.§

A képviselő-testület felhatalmazza polgármesterét, hogy az év közbeni előre nem tervezett tartós kötelezettség vállalással nem járó feladatok ellátására a rendelet 15. §-ban foglaltakon felül saját hatáskörben éves szinten összesen 500 ezer forint erejéig kötelezettséget vállaljon.








9. §

A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése


(1)   Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző, az intézmények esetében az intézményvezető felelős.

(2)   Az önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról gondoskodik. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.


10.§.

Vegyes és záró rendelkezések


(1) A Polgármester átmeneti gazdálkodásról szóló tájékoztatóját a képviselő-testület elfogadja, az átmeneti időszak alatt teljesített bevételeket és kiadásokat e rendelet előirányzatainak terhére kell lekönyvelni.


(2) E rendelet  2018. március 15.  napján lép hatályba.

[1]

A rendelet szövegét a 3/2019 (V.24.) önkormányzati rendelet 1 §-a módosította. Hatályos: 2019. május 25.-től