Bikal Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015. (XI. 25.) önkormányzati rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Hatályos: 2023. 02. 23

Bikal Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015. (XI. 25.) önkormányzati rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

2023.02.23.

Bikal Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012 Kormány rendelet 9. számú mellékletében felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek:Baranya Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal - Állami Főépítész, Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, Baranya Megyei Kormányhivatal - Növény és Talajvédelmi Igazgatóság, Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, Baranya Megyei Kormányhivatal Földhivatala, Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke, Baranya Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség, Pécsi Bányakapitányság, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Magyar Közút Zrt. – Baranya Megyei Igazgatóság, Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság valamint Mágocs, Nagyhajmás, Egyházaskozár, Hegyhátmaró, Köblény, Szalánta, Alsómocsolád, Komlói Közös Önkormányzat Hatósági Iroda – Műszaki Osztály véleményét kikérve a következőket rendeli el:

I/A. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) E rendelet hatálya Bikal község közigazgatási területére (továbbiakban: a terv területe) terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre ha-tósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az általános érvényű jogszabályok előírásai alkalmazandók, valamint a 2012. augusztus 6-án hatályos, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK).

I. Fejezet

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

2. § (1) A külön jogszabályokban nevesítetteken túl, az azokban kapott felhatalmazás alapján a műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából a későbbi felszínmozgások elkerülése érdekében, az alkalmazandó műszaki megoldások kidolgozására azokban az esetekben, ha a tervezett építmény 2 m magasságot meghaladó természetes, vagy mesterségesen kiképzett (part)falat, vagy 45 foknál meredekebb rézsűt a fal, vagy a rézsű függőleges vetülete magasságával megegyező távolságon belül megközelít, vagy bevágásokkal, tereplépcsőkkel, eróziós árkokkal tagolt területen az építtető kérésére az építési engedélyezési eljárás megindítása előtt, összevont engedélyezési eljárást lehet lefolytatni.

(2) A beépítésre nem szánt övezetekben a mélyfekvésű területeken építmények létrehozása előtt, a talajvíz várható szintjét is tisztázó geotechnikai jelentésben kell meghatározni az igénybevett kőzettér állapotát, az építés feltételeit.

(3) Központi belterületen építési tevékenység csak az építési terület üreg- és pinceviszonyainak tisztázása után végezhető.

(4) Felszínmozgás veszély esetén geotechnikai jelentésre kell alapozni az építési helyek pontos kijelölését, az építmények létrehozásának egyedi feltételeit.

(5) Megújuló, alternatív energiaforrás előállítását célzó építmény (biogáz előállító, szélkerék, szélerőmű) létesítésének alapfeltétele, a létesítést megalapozó tanulmányok, szakvélemények, akusztikai szakvélemény, környezeti hatásvizsgálat készítése.

(6)1

(7)2

II. Fejezet

TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS

3. § (1) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv :

a) a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,

b) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,

c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,

d) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

(2) A település beépítésre szánt területeit alkotó terület-felhasználási egységek:

a) Lakóterület: aa) Lf - falusias lakóterületek

b) Vegyes terület bb) Vt – településközponti vegyes területek

c) Gazdasági terület

ca) Gksz - kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek

cb) Gip - ipari gazdasági területek

d) Üdülő terület: da) Üü - Üdülőházas területek

e) Különleges terület

ea) K-szv - Különleges szennyvíztelep területek.

eb) K-t – Különleges temető területek.

ec) K-k - Különleges kálvária területek.

ed) K-ü - Különleges bioüzem területek.

ee)3 K-p – különleges parkoló terület

ef)4 K-mü - különleges mezőgazdasági üzemi terület

(3) A település beépítésre nem szánt területeit alkotó terület-felhasználási egységek:

a) Közlekedési és közműterületek

aa) KÖu - közúti közlekedési területek

ab) [5] beiktatta az 1/2023 (II.22.) rendelet KÖkm – Közműterület

b) Erdőterületek

ba) Ev - védelmi rendeltetésű erdőterületek

bb) Eg - gazdasági erdőterületek

c) Mezőgazdasági területek

ca) Má - Általános mezőgazdasági területek

cb) Mk - Kertes mezőgazdasági területek

d) Vízgazdálkodási területek – V

(4) Az egyes terület-felhasználási egységek övezeti tagozódását, építési övezeteket és az övezeteket, azok határait az V-2 és V-3 jelű (kül-, és belterületi) szabályozási valamint a KSZAT jelű szabályozási terv módosítás5 tervlapok tűntetik fel.

1. Közterületek kialakítása és használata

4. § (1) A terv legfontosabb eleme, a közterületek és a nem közterületek elhatárolására vonatkozó kötelező szabályozási vonal. A terven feltüntetett közterületek a közérdekből minimálisan szükséges közterületeket tartalmazza.

(2) A település közterületein az alábbi építmények helyezhetők el:

a) hirdető (reklám) berendezés,

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,

c) köztisztasággal, hulladékgazdálkodással (pl. hulladékgyűjtő sziget) közegészségüggyel, közművesítéssel kapcsolatos építmények (tárgyak),

d) szobor, díszkút,

e) távbeszélő fülke.

2. Építési övezetekre, övezetekre vonatkozó közös előírások, fogalmak

5. § (1) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó - OTÉK 7. § (3), (4), (5) bek.-ben foglalt követelmények közül - a terv területén egységesen érvényesítendő előírások:

a) A közművesítettség mértéke:

aa) A település beépítésre szánt területein az építési telkek - a szennyvízhálózat kiépítéséig - részleges közművesítettség esetén építhetők be. A részleges közművesítettségnek minősül a közüzemi villamosenergia-szolgáltatás, a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás, az egyedi közművel történ. szennyvíztisztítás ill. szennyvíz-elhelyezés, a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte.

ab) A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztárolót kell alkalmazni, és a keletkezett szennyvizet az előírt fogadóba kell elszállítani.

ac) A csatornahálózat kiépítését követő egy éven belül az érintett ingatlanok szennyvizeit a közcsatornára rá kell kötni.

b) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:

ba) Terepszint alatti építmény bárhol létesíthet, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.

bb) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül helyezhető el.

(2) Építménymagasság: Az összes homlokzat vetületi felületének (F) és a vetületi felület vízszintesen mért hosszának (L) hányadosa. Az építménymagasságot a rendezett terepszint (kialakult, vagy tervezett út szintje) figyelembevételével kell meghatározni.

a) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény

b) a közterület felé néző,

c) a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló homlokzatainak magassága. (homlokzatmagasság: OTÉK 1.sz. melléklet 52) bekezdése szerint.)

(3) Szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és a telek területének hányadosa.

(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalhatáron illetve utcavonal menti homlokzatmagasság értéke nem lépheti túl a legnagyobb építménymagasság értékét.

(5)6

(6) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó (OTÉK 7. § (3), (4), (5) bek.-ben foglalt követelmények közül) az (1) bekezdésen túli helyi követelményeket az övezeti előírások rögzítik.
III. Fejezet

Beépített és beépítésre szánt területek előírásai

3. Falusias lakóterület – „Lf”

6. § (1) A területen az OTÉK 14. § (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok:

a) A meglévő gazdasági épület felhasználásakor

aa) állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni,

ab) a gazdasági épület telekhatáron álló – vagy csorgóközzel a telekhatáron álló – épületrészén – falán, tűzfalán – a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy mesterséges szellőzőberendezést meg kell szüntetni.

b) A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el.

(3) Kialakult építési övezetben maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40 m .

(4) A lakóterület az alábbi építési övezetre tagolódik:

a) „Lf- 1 ” jelű (nagytelkes) övezet,

b) „Lf- 2 ” jelű (középtelkes) övezet,

c) „Lf- 3 ” jelű (kistelkes) övezet,

(5) A terület-felhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

(5.1) Lf-1 jelű építési övezet:

Lf-1 jelű építési övezet (nagytelkes lakóterület)

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

1200

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

16

m

A beépítési mód

-

oldalhatáron álló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

4,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

30

30

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

40

%
(5.2) Lf-2 jelű építési övezet:

Lf-2 jelű építési övezet (középtelkes lakóterület)

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

900

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

16

m

A beépítési mód

-

oldalhatáron álló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

4,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

30

30

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

40

%
(5.3) Lf-3 jelű építési övezet:

Lf-3 jelű építési övezet (kistelkes lakóterület)

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

600

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

15

m

A beépítési mód

-

oldalhatáron álló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

4,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

30

30

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

40

%
(6) Az Lf-1 jelű építési övezetben az épületek előkert nélkül, illetve az utcában kialakult előkerti mélységgel lehet elhelyezni.
(7) Az Lf-1, Lf-2, Lf-3 jelű építési övezetben az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon.

(8)7

(9)8

(10) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5.

4. Településközpont vegyes terület – „Vt”

7. § (1) A területen az OTÉK 16. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) E terület-felhasználási egységbe (területbe) a községközpont és környezete, valamint az oktatási intézmények területe tartozik.

(3) A terület-felhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

Vt-1 jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

a kialakult terület tovább nem osztható

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

m

A beépítési mód

-

oldalhatáron álló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

7,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

80

60*

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

10

20

%
* Oktatási létesítmények esetében a beépítési százalék max. 25% lehet.

(4)9

(5) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,5.

5. Üdülőházas üdülőterület – „Üü”

8. § (1) A területen az OTÉK 22. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) A terület-felhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

Üü jelű építési övezet (kemping)

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

a kialakult terület tovább nem osztható

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

m

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

3,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

30

20

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

60

%
(3) Az övezetben új beépítés csak a meglévő épületek hasznosítását követően történhet.

6. Gazdasági jellegű terület-felhasználási egység, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület - „Gksz”

9. § (1) A területen az OTÉK 19. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) A terület-felhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

Gksz jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

600

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

20

m

A beépítési mód

-

oldalhatáron álló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

7,5*

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

60

60

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

20

20

%
*-gal jelzett építési övezetben az építménymagasság 3,5 m10
(3) Az övezetben jelölt erdősávokat a terület tulajdonosának kell kialakítani és karbantartani beültetési kötelezettség alapján.
(4) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 2,0.
7. Gazdasági jellegű területfelhasználási egység, egyéb ipari terület (Gip)

10. § (1) A területen az OTÉK 20. § (4) és (5) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) A terület-felhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

Gip jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

1200

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

30

m

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

7,5

m

Technológiai szempontból – kémény, siló, szárító stb. üzemeltetéséhez - szükséges építmények magassága.

12,0

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

50

50

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

25

25

%
(3) Az övezetben jelölt erdősávokat a terület tulajdonosának kell megtervezni, kialakítani és fenntartani a beültetési kötelezettség alapján.
(4) A területen bódé, faház, selejtes jármű, stb. csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető.
(5) A terület-felhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,0.
(6) A Vt jelű vegyes területtel határos Gip jelű ipari gazdasági terület esetén a szigorúbb (vegyes) területre vonatkozó levegő- és zajterhelési határértékeket kell alkalmazni.
8. Különleges temető terület – „K-t”

11. § (1) A K-t jelű különleges terület a település temetkezési célú területei.

(2) A terület-felhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:


K-t jelű építési övezet (temető)

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

a kialakult terület tovább nem osztható

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

m

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

4,0

m

Technológiai szempontból – harangláb, harangtorony - szükséges építmények magassága.

7,0

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

40

20

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

40

%
9. Különleges sport terület – „K-szv”

12. § (1) A K-szv jelű különleges terület a település szennyvíztelepének területe.

(2) A terület-felhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

K-szv jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

a kialakult terület tovább nem osztható

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

m

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság

-

4,0

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

40

40

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

40

%
10. Különleges kálvária terület – „K-k”

13. § (1) A K-k jelű különleges terület a település kálvária területe.

(2) A terület-felhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:


K-k jelű építési övezet (kálvária)

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

a kialakult terület tovább nem osztható

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

m

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

3,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

40

10

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

60

%
11. Különleges bioüzem terület – „K-ü”

14. § (1) A K-ü jelű különleges terület a település különleges bioüzemi területe.

(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:


K-ü jelű építési övezet (bioüzem)

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

a kialakult terület tovább nem osztható*

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

m

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

6,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

40

30

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

40

%
* az üzem a 052/12, 052/11 hrsz.-ú ingatlanon valósítható meg.
12. Különleges parkoló terület – „K-p”

15. § (1) A K-p jelű különleges terület a település nagykiterjedésű, parkolási célú területe.

(2) A terület-felhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

a) A szabályozási terven jelölt parkolót meg kell tartani, illetve helyét biztosítani kell.

b) Új létesítmény elhelyezésekor az OTÉK előírásainak megfelelő számú parkolóhelyet kell kialakítani.

c) A gyalogos közlekedés számára beépített területen legalább az út egyik oldalán járda építendő, ha erre nincs lehetőség a közúti forgalom lassítását forgalomcsillapító létesítményekkel kell megoldani (sebesség-csökkentő borda beépítése, illetve sáv-elhúzás).

12/A Különleges mezőgazdasági üzemi terület – K-mü11
15/A §12(1) Különleges mezőgazdasági üzemi terület a Szabályozási terven K-mü jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a mezőgazdasági növénytermesztést, -tárolást, -feldolgozást illetve a nagyüzemi állattartást szolgáló épületek illetve az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a) nagyüzemi állattartó és ehhez kapcsolódó;
b) növénytermesztéshez, -tároláshoz, -feldolgozáshoz kapcsolódó;
c) egyéb mezőgazdasági;
d) igazgatási, iroda;
e) lakó rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Az építési övezetben a tulajdonos vagy üzemeltető és a személyzet számára lakást biztosító – önálló - lakóház is kialakítható. A területen lakóépület gazdasági épület nélkül nem építhető.
(4) Az építési övezetben a szabályozási terven meghatározott szélességben a telekhatárok mentén a háromszintes növénytelepítésről és folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.
(5) Az építési övezetben előírt legnagyobb építménymagasságtól egyedi esetben, csak ha azt a technológia megköveteli (kémény, siló) el lehet térni, de a 20 méter nem haladhatja meg.
(6) A különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteiben betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

A

B

C

D

1


K-mü jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

2

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

5000

m2

3

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

40

m

4

A beépítési mód

-

szabadonálló

5

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

7,5

m

6

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

40

30

%

7

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

40

%
13. Közlekedési és közműterület – „KÖu”, „KÖkm” [14] módosította az 1/2023 (II.22.) rendelet

16. § (1) E terület-felhasználási egység (terület) az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.

(2) A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.

(3) A közlekedési- és közműterület az alábbi területrészeket foglalja magába:

a) KÖu-1 jelű övezet autóút,

b) KÖu-2 jelű övezet települési összekötő és gyűjtő utak,

c) KÖu-3 jelű övezet települési kiszolgáló út,

d) KÖu - 4 jelű övezet gyalogút,

e)13 KÖu–0 jelű övezet gyorsforgalmi út.

(7) Országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

(8) A külterületi közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagolódását az V-2 jelű (külterületi szabályozási) tervlap tűnteti fel: A közúti hálózat elemeinek felsorolását a 1. számú melléklet tartalmazza.

14. Zöldterület

17. § (1) E terület-felhasználási egységbe (területbe) az állandóan növényzettel fedett közterületek (közkert, közpark) tartoznak.

(2) A közparkokban az OTÉK 27. § (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.

(3) Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

a) az övezetben sétaút, pihenőhely, játszóhely, passzív pihenést szolgáló kerti berendezések, szobor, térplasztika, egyéb köztéri berendezések helyezhetők el,
b) nem helyezhetők el sportpálya és a terület használatával nem összefüggő egyéb építmények.
15. Erdőterület - E

18. § (1) E terület-felhasználási egységbe (területbe) védelmi célú (Ev) és gazdasági (Eg) rendeltetésű erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak.

(2) A gazdasági rendeltetésű (Eg) erdőterületen, az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági, szolgálati és vadgazdálkodási építmények elhelyezhetők művelési ágból történő kivonással.

a)14

b) Épület kialakításának feltételei:

ba) az épület földszintes legyen

bb) legnagyobb építménymagasság 7,5 m

c) A technológiai szempontból szükséges építmények (kilátótorony, ma-gasles) esetében a legnagyobb építménymagasság mértéke 10 m lehet.

(3) A védelmi rendeltetésű erdők (Ev) kialakítása az erdészeti hatóság engedé-lyével, elsősorban őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, erdőtelepítési terv alapján történhet.

a)Védő erdőben építmény nem helyezhető el.

6/A. 16.Vízgazdálkodási terület - V

19. § (1) E terület-felhasználási egységbe az OTÉK 30. § (1) bekezdése szerinti területek, valamint a vízműterületek tartoznak, ahol az OTÉK 30. § (2) bekezdése szerint lehet építményeket elhelyezni.

(2) A terület-felhasználási egységen belül az építési övezetek:

a) V-1 jelű övezet: tó, patak, árok területe,

b) V-2 jelű övezet: mocsár, vízállás területe.

(3) A vízbázis védőterületét, övezeteinek határvonalát a szabályozási terv tünteti fel. Az ingatlan-használati korlátozásra vonatkozó jogszabályokat a függelék tartalmazza.

17. Mezőgazdasági terület

20. § (1) E terület-felhasználási egység (terület) az OTÉK 29. §-a szerinti célt szolgálja.

(2) A mezőgazdasági terület a következő övezetekre tagolódik:

a) általános mezőgazdasági terület (szántó), Má-1

b) korlátozott használatú terület (gyep, legelõ) Má-2

c) kertes mezőgazdasági terület Mk

(3) Az előírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható.

18. Általános mezőgazdasági terület (Má)

21. § (1) A település mezőgazdasági területei - építési szempontból - Má jelű - általános és korlátozott használatú mezőgazdasági területek. A területen a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint az ezekhez tartozó lakás helyezhetők el.

(2) Má-1 jelű, általános mezőgazdasági terület, telekalakítási és építési előírásai:

Beépítési mód

SZ

Minimális telekméret

100 000 m2

Minimális szélesség

100 m

Beépíthetõség

3 %, lakóépület max 1,5 %

Minimális zöldfelület

90 %

Maximális építménymagasság

5,5 m
a) Az építménymagasság mértéke a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló) esetében legfeljebb 10 m lehet.
b) Épület a dűlőút tengelyétől minimum 10,00 m-re helyezhető el.
c) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest/birtokközpont alakítható ki az OTÉK 29. § 5.-7. bekezdése szerint.
ca) A birtokközpontban/kiegészítő központban, lakó funkció esetében legfeljebb 5,5 m , gazdasági funkció esetében legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők. Az építménymagasság mértéke a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló) esetében legfeljebb 10 m lehet.
cb) A birtokközponton belül egy-egy épült maximális alapterülete nem haladhatja meg a 600 m2-t.
d) Szélkerék elhelyezésének szabályai:
da) A terv által jelölt szélkerék telepítésre vizsgálat alá vonható területen szélkerék(ek) külön jogszabályban meghatározott vizsgálatok, tervek alapján helyezhető(k) el.
db) A létesítmény egyszerű, funkcionális szerkezet,15 a madarak elriasztását szolgáló villódzó fénnyel létesíthető.
dc) Szélkerék telepítés esetén a műtárgy által elfoglalt, az üzemeltetésükhöz szükséges és használt területet a művelésből ki kell vonni.
dd) A létesítmény legfeljebb 85 m-es magasságú lehet.
(3) A szabályozási terven jelölt Má-2 jelű – korlátozott használatú – általános mezőgazdasági övezet nem beépíthető, ezeken a területeken épület nem helyezhető el.

19. Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

22. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a szabályozási terven Mk jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület. Az övezet a szabályozási terv által jelölt területeken kívül nem növelhető. A területen az OTÉK 29. § (3) (4) pontja szerint építmény elhelyezhető.

(2) Az Mk övezetre vonatkozó előírások:

Beépítési mód

SZ

Minimális telekméret

1200 m2

Minimális szélesség

16 m

Beépíthetõség

3 %

Minimális zöldfelület

90 %

Maximális építménymagasság

4,0 m
(3) Az övezetben a családi szükséglet mértékét meghaladó állattartására szolgáló építmény nem építhető.
(4) Az előkert mélysége minimálisan 5,00 m .
(5) A földrészleten felvonulási épületet csak a gazdasági épületre kért érvényes építési engedély birtokában lehet létesíteni, és az csak az épület használatba vételi engedélyének megadásáig maradhat fent.
(6) A telken garázs nem létesíthető.
(7) Kerítés a dűlőút tengelyétől minimum 5 m-re helyezhető el.
(8) A kertes mezőgazdasági területen erdő nem létesíthető.

20. Kulturális Örökségvédelem - Műemlékek védelme

(a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 2. számú függelék tartalmazza)

23. § (1) Műemléki védettségű ingatlan területén (2 számú melléklet) minden építéssel, környezetalakítással, növényzet-telepítéssel és megszüntetéssel járó tevékenység esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.

(2) Műemléki környezet területén (2 számú melléklet) minden építési tevékenység a hatályos építési jogszabályok szerint végezhető. A melléklet szerint védett ingatlanokat, a védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.

21. Helyi védett épületek

24. § (1) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások:

a) A település helyi védelem alatt álló értékeit a szabályozási terv tünteti fel.16

b)17

c)18

d)19

e)20

22. Táj- és természetvédelem

25. §21

23. Régészeti védelme

26. § (1) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját a 5. számú melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.

(2) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.

24. Környezetvédelem

(a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 1. számú függelék tartalmazza)

27. § (1) Általános követelmények:

a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

b) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

c) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása rendeltetési mód-változás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.

e) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén vízjogi engedély alapján történhet.

f) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell.

g) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

h) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.

i) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

j) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

(2) Környezetterhelési határértékek:

a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság- védelmi előírásokat, valamint határértékeket.

b) Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.

c) A földtani közeg és a felszín alatti víz-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani.

d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.

(3) Speciális eljárási szabályok:

a) Bikal a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny vízminőség-védelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján – történhet .
b) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
c) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.
d) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
e) (5)Az OTrT szerinti országos vízminőség-védelmi terület övezetével érintett terület határa érintett területen belül:
ea) ásott kút, különálló árnyékszék, állattartó-telep, komposztálótelep nem létesíthető.
eb) nem burkolt felületen hulladék, potenciálisan szennyezőanyag ideiglenesen sem helyezhető el.
ec) nagy kiterjedésű burkolt felületekről a csapadékvíz elvezetése csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül történhet.
25. Tűz elleni védelem

28. § (1) Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.

(2) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.

26. Növénytelepítési előírások

29. § (1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha az ültetvény gondozását saját ingatlanon végzik:

a) Az ingatlan déli és nyugati határától:

aa) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,6 m ;

ab) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0 m ;

ac) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény), valamint ad) és az ae) pontban nem szereplő gyümölcsfa esetében 2,0 m ;

ad) cseresznyefa esetében 2,5 m ;

ae) dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4,0 m ;

b) Az ingatlan északi és keleti határától:

ba) 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény), gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetében esetében 0,8 m ;

bb) 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 m ;

bc) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) estében 2,0 m ;

bd) birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m ;

be) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5 m ;

bf) vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4,0m;

bg) cseresznyefa esetében 5,0 m ;

bh) dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m .

(2) Közúton és közterületen az építési területük határai és a növények között – az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

a) minden gyümölcs- és egyéb 3 m-nél magasabbra nem növő fa, valamint bokor esetében legalább 1,5 m ;

b) a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).

c) A fák, bokrok, sövények ágai a szomszédos telkekre nem nyúlhatnak át.

(3) Közút területén az építési területük határai és a növényzet között – az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

a) a.) cserjék és 3 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m ;

a) b.) 3 m-nél magasabbra növő fák illetve mezőgazdasági területen a növényzet telepítési távolsága a meglévő dűlőút tengelyétől 7m.

a) c.) mezőgazdasági területen a növényzet telepítési távolsága a meglévő dűlőút tengelyétől.

(4) Beültetési kötelezettség: közérdekű környezetalakítás céljából a terv a szabályozási terven jelölt helyeken és területeken (fasorok, védőerdő sávok) fásítást ír elő. A növényzet kialakítását (fafajok, cserjék, stb.) szaktervező bevonásával kell megterveztetni.

(5) Őshonos fafajokkal kell megoldani a fásításokat, védőerdő telepítéseket, kerülve az invázív fajok telepítését.

(6) Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42. § (7) bekezdése szerint fásítani kell.

(7) A település területén pollentermelő növényeket ültetni nem szabad.

27. Fejezet

Záró rendelkezés

30. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a Képviselő-testület 4/2007. ( VI.8.) számú rendelete hatályát veszti.

(2) E rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

1. függelék

2. függelék

szabályozási terv

1

hatályon kívül helyezte az 1/2020. (I.23.) rendelet

2

hatályon kívül helyezte az 1/2020. (I.23.) rendelet

3

beiktatta az 5/2021. (VI.7.) rendelet

4

beiktatta az 5/2021. (VI.7.) rendelet

5

beiktatta a 11/2015. (XII.15.) rendelet

6

hatályon kívül helyezte az 1/2020. (I.23.) rendelet

7

hatályon kívül helyezte az 1/2020. (I.23.) rendelet

8

hatályon kívül helyezte az 1/2020. (I.23.) rendelet

9

hatályon kívül helyezte az 1/2020. (I.23.) rendelet

10

módosította az 1/2020. (I.23.) rendelet

11

beiktatta az 5/2021. (VI.7.) rendelet

12

beiktatta az 5/2021. (VI.7.) rendelet

13

beiktatta a 11/2015. (XII.15.) rendelet

14

hatályon kívül helyezte az 1/2020. (I.23.) rendelet

15

módosította az 1/2020. (I.23.) rendelet

16

módosította az 1/2020. (I.23.) rendelet

17

hatályon kívül helyezte az 1/2020. (I.23.) rendelet

18

hatályon kívül helyezte az 1/2020. (I.23.) rendelet

19

hatályon kívül helyezte az 1/2020. (I.23.) rendelet

20

hatályon kívül helyezte az 1/2020. (I.23.) rendelet

21

hatályon kívül helyezte az 1/2020. (I.23.) rendelet