Bikal Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontban biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek és a településfejlesztéssel, településrendezéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 6/2017. (VIII.3.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. §

E rendelet célja a község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása a

1. helyi építészeti, természeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
2. településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
3. településképi követelmények meghatározásával;
4. településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

2. A rendelet hatálya és alkalmazása

2. §

(1)   E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által a településre elfogadott – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti – településrendezési eszközökkel, továbbá a településkép védelmével kapcsolatban meghatározott szabályokkal, valamint az azokban említett törvények végrehajtásra kiadott központi jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.

(2)   E rendelet hatálya alá tartozó területen építési tevékenység alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építési és településképet befolyásoló tevékenységet folytatni az e rendeletben foglaltak, az országos érvényű jogszabályok valamint az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően szabad.

3. §

       Jelen rendelet a következő mellékleteivel együtt érvényes:

1. 1. melléklet. A helyi egyedi védelem alatt álló épített és természeti értékek jegyzéke
2. 2. melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása,
3. 3. melléklet: A településkép szempontjából meghatározó, természeti védelemmel érintett területek lehatárolása,
4. 4. melléklet: A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolása,
5. 5. melléklet: A településkép- védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció iránti kérelemhez nyomtatvány
6. 6. melléklet: Településképi bejelentési eljárás kezdeményezéséhez nyomtatvány.

3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

4. §

(1)   A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása.

(2)   A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottságok alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi ábrázolását a 2. melléklet tartalmazza.

4. Értelmező rendelkezések

5. §

E rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:

1. Első főépület: egy építési telken álló főépületek közül az a főépület, mely az előkert legkisebb méretének betartásával épül(t).
2. Főépület: az építési övezeti előírások megtartásával épített, elsősorban a területfelhasználási egység jellegének megfelelő, másodsorban a településrendezési eszközben meghatározott, a területhasználatot nem zavaró rendeltetésű építmény.
3. Földszín: a természetben előforduló (pl. talaj, homok, mész, egyes kőzetek, növényzet), nem szintetikus anyagok jellemző színei, illetve az azok felhasználásával előállított kevéssé telített árnyalatok.
4. Illeszkedés elve: A környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.

Az épület magasságára, gerincmagasság és ereszmagasság tekintetében vizsgálandó a szomszédos 1-1 épület, és azok egyikétől ± 0,5 m-rel térhet el. Amennyiben az egyik helyi védett, ahhoz kell illeszkedni.

A tetőgerinc irányának a két szomszédos épület valamelyikének tetőgerinc irányától különböző nem lehet.  Amennyiben az egyik helyi védett, úgy ahhoz kell illeszkedni.

A főépület telepítése esetén vizsgálandó a szomszédos 3-3 épület beépítése, és nagyobb számban előforduló beépítést kell alkalmazni.

5. Utcai homlokzat: az első főépület, közúttal vagy magánúttal határos telekhatárra néző homlokzata.
6. Utcai telekhatár: a telek homlokvonala.

5. Illeszkedésre vonatkozó rendelkezések

6. §

Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:

1. környezetéhez igazodik,
2. a település építészeti karakterét megőrzi,
3. a meglévő formakultúrát megtartja,
4. léptékhelyes épülettömeget eredményez, továbbá
5. a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.

II. FEJEZET

a helyi védelem

6. A helyi védelem célja

7.§

(1)   A helyi védelem alá helyezés célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti és természeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2)   A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

7. A helyi védelem feladata

8.§

A helyi védelem feladata:

1. a védett értékek körének számbavétele és nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése,
2. a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

8. A helyi védelem fajtái

9. §

A helyi védelem lehet:

1. területi védelem,
2. egyedi védelem.

10. §

(1)   A helyi területi védelem:

1. a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet)
2. a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),
3. a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),
4. településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen) védelmére terjed ki.

(2)   A helyi egyedi védelem

1. az építmény vagy együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),
2. az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,
3. szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor, emlékmű védelmére,
4. egyedi tájérték védelmére terjedhet ki.

9. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

11.§

Az épített vagy természeti környezet eleme akkor helyezhető helyi védelem alá, ha

1. a helyi védelem alá helyezés közérdekű célt szolgál,
2. a helyi védelem alá helyezés időszakában fennálló formájában

ba) a település történelmének eredeti, hiteles dokumentuma,

bb) kortörténeti jellege meghatározó módon érvényesül

bc)  sérülései ésszerű helyreállítás révén kijavíthatók és a sérülések helyreállítása nem jelent olyan jelentős fizikai változást, amely a védendő értéken a kortörténeti jelleget megszüntetné,

bd) fenntartható használata biztosítható, továbbá

be) az értékvizsgálat elkészült.

12.§

(1)   A helyi védelem alá helyezés folyamata a védendő érték tulajdonosának papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.

(2)   A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védendő érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem elrendelésének indokolását.

(3)   A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 13. § szerinti értékvizsgálatot.

13. §

A helyi védelem alá helyezést megelőzően az érintett értékre vonatkozó, kormányrendeletben meghatározott tartalmú értékvizsgálatot kell elkészíttetni.

14. §

(1)   A hivatalból indult helyi védelem alá helyezés folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről a jegyző értesíti a védendő érték tulajdonosát.

(2)   A védendő érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védendő érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.

(3)   Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 13. § szerinti értékvizsgálatot.

15. §

(1)   A helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

1. a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
2. a védett terület, illetve egyedi érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
3. a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek az értékvédelmi szakvélemény szerint már nem felel meg,
4. a védett érték magasabb szintű védettséget kap. A helyi védelem az állami védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti.

(2)   A helyi védelem megszüntetésének folyamata a védett érték tulajdonosának papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.

(3)   A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védett érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem megszüntetésének indokolását.

(4)   A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.

(5)   Az építményt a kezdeményezéstől a testületi döntésig terjedő időszakban is védettnek kell tekinteni és arra a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

16. §

(1)   A hivatalból indult helyi védelem megszüntetésének folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védett érték tulajdonosát.

(2)   A védett érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védett érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.

(3)   Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.

17. §

A helyi egyedi védelem megállapítása után, a hatálybalépéstől számított tizenöt napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegeként való feljegyzését.

10. Helyi védelem és az országos védelem összefüggései

18. . §

1. Ha egy helyi védettség alatt álló értéket műemléki védettség alá helyeznek, annak helyi védettsége automatikusan megszűnik.
2. Ha a védett érték műemléki védettsége megszűnik, az önkormányzat hivatala megvizsgálja a helyi védettség alá helyezés lehetőségét.

11. A védett értékek nyilvántartása

19. §

(1)   A helyi védelem alatt álló értékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell: 

1. az érték megnevezését,
2. védelmi nyilvántartási számát,
3. helyszínrajzot,
4. a védelem szakszerű, rövid indokolását,
5. építészeti örökség esetén az eredeti tervdokumentáció másolatát vagy felmérési terveit (amennyiben rendelkezésre állnak),
6. fotódokumentációt,
7. a helyi védelem védettségi típusát,
8.  a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
9. építészeti örökség esetén a védett érték rendeltetését és használatának módját.

1. A nyilvántartás vezetéséről és a törzslap készítéséről a jegyző gondoskodik.

12. A helyi védelemhez kapcsolódó korlátozások,

tulajdonosi kötelezettségek

20. §

(1)   Az építészeti örökség esetén az értékleltárba felvett értéket fizikai valójában kell megőrizni, valamint előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti alkotóanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(2)   Az építészeti örökség védett értékeit - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni.

(3)   A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni az építészeti örökség fennmaradását szolgáló és visszafordítható megoldásokat.

(4)   Az építészeti örökséghez történő hozzáépítés, vagy az építészeti örökség telkén új építmény, építményrész építése a védett érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét nem sértheti.

(5)   Az építészeti örökségen végzett építési tevékenység esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása a homlokzati tagozatok megőrzendők, illetve amennyiben az eredeti utcai homlokzati kialakítás fotók, tervek alapján ismert, úgy az visszaállítandó.

(6)   Az építészeti örökség bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, az építészeti örökség felmérési- és fotódokumentációjának elkészítését, valamint a védettség megszüntetését követően. A felmérési- és fotódokumentáció a védettséget megszüntető döntés melléklete.

III. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

13. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

21. §

(1)   A 2. melléklet szerint lehatárolt településképi szempontból meghatározó területek:

1. Hagyományos falusias beépítési karakter,
2. Modern falusias beépítési karakter,
3. Településközponti-turisztikai karakter,
4. Gazdasági hasznosítású terület,
5. Beépítésre nem szánt területek.

 (2)  A településképi szempontból meghatározó természeti védelemmel érintett területek:

1. a nemzeti ökológiai hálózat részeként nyilvántartott ökológiai folyosó területe,
2. az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény felhatalmazása alapján, jogszabályban kijelölt tájképvédelmi területek.

(3)   A természeti védelemmel érintett területek településképi szempontból meghatározó, a „Beépítésre nem szánt karakter” részét képezik. Területi lehatárolásukat a 3. melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET

településképi követelmények

14. Általános építészeti követelmények

22. §

 (1)  Belterületen új épület, épületbővítés építésekor annak homlokzat, párkány- gerincmagasságát a közterület felől szomszédos helyi védettségű épület figyelembe vételével kell kialakítani. A legnagyobb függőleges irányú eltérés ± 1,0 m lehet.

(2)   Belterületen, utcai homlokzaton, lakóépület nyílászáróinak cseréje esetén az eredetivel megegyező osztású nyílászáró helyezhető el, kivéve, ha az épület valamennyi nyílászárója együttesen, egységesen cserére kerül.

(3)   Az épületeken tetőfelépítmény, műszaki berendezések (parabola antenna, gépészeti elemek, klíma külső egysége, stb.) elhelyezése utcai homlokzaton nem létesíthető.

(4)   Az egy telken lévő építmények homlokzati színezését úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek.

23. §

(1)   Zöldfelületek kialakításánál a fás szárú növények esetében a táji és termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajoktól különböző faj nem alkalmazható.

(2)   Meglévő közterületi fasorok pótlásánál a látvány egységességének megtartása, illetve kialakítása érdekében az adott területen leggyakoribb fa faj telepítendő.

(3)   A község területén kanadai nyárfa, amerikai kőris, nyugati ostorfa, mirigyes bálványfa, keskenylevelű ezüstfa, zöld juhar, kései meggy, fehér akác ültetése tilos.

(4)   A kialakult, nem honos sorfák pótlása a fasor egyedtípusával megtehető.

15. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

24. §

1. A „hagyományos falusias beépítési karakterre” vonatkozó területi építészeti követelmények:

1. Az építési telken belül úgy kell az első főépületet elhelyezni, hogy az az oldalhatárra, vagy csorgóközzel az oldalhatárra illeszkedjen. A főépület elhelyezésénél új építésnél, illetve újjáépítés esetén megtartandó a kis előkerttel történő, fésűs telepítés.
2. Gazdálkodásra szolgáló épület a főépülethez csatlakozva oldalhatáron állóan, vagy csorgóközzel az oldalhatárra illeszkedjen.
3. A telkek beépítésének hagyományos beépítése szerint a gazdálkodás célját szolgáló épület a gazdasági udvar végén keresztbefordítottan is elhelyezhető az oldalkert megtartása mellett. Ez esetben is biztosítani kell a hátsókertbe való bejárást.
4. Az észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telek esetén a beépítés a telek északi oldalára illeszkedjen.
5. Az első főépület gerinc és ereszmagassága kialakítása során az illeszkedési szabályokat figyelembe kell venni. Elsősorban földszintes házak elhelyezése javasolt, szükség esetén tetőtér beépítéssel.

2. Az egyedi építészeti követelmények a következők:

1. Az építmény tömegformálása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet. Az egy telken lévő építmények tömegeit nem szabad úgy kialakítani, hogy azok egymással ne legyenek összhangban és formai szempontból ne egységes épületegyüttes hatását keltsék.
2. A főépület fedése szimmetrikus nyeregtető vagy – indokolt esetben – sátortető lehet. Szimmetrikus nyeregtetővel való fedése esetén a tető hajlásszöget 35-45° közötti, sátortetős esetén 30-45° közötti lehet.
3. A meglévő tetőidom átépítése vagy új épület tetőszerkezetének kialakítása során annak dőlésszöge legfeljebb 5 fokkal térhet el a szomszédos épületek jellemző tetőhajlásszögétől.
4. Épületek tetőfedésénél a hagyományos téglavörös, barna színtől különböző szín nem alkalmazható.
5. Lakóépület esetén tetőszerkezet héjazataként cserép vagy cserép jellegű fémlemezfedés alkalmazható.
6. Az utcai homlokzaton loggia, erkély nem létesíthető.
7. Egy épületen megjelenő árnyékolók különbözőek nem lehetnek.
8. Az első főépület utcai homlokzatán, illetve a főépület utcai homlokzatától mért 5 méteres távolságon belül nem helyezhető el a főépületen klímaberendezés, mesterséges szellőztető, hőcserélő berendezés, távközlési telekommunikációs eszköz, égéstermék-kivezető tartozéka. Ezek a berendezések 5 m-en túl takartan, építészeti eszközökkel megoldva helyezhetők el.
9. Homlokzatra szerelt kémény nem alkalmazható.
10. A lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – a lakóépület gerincvonalánál magasabb gerincvonalú nem lehet.
11. Lakóépület színezése az egységes, földszíntől eltérő nem lehet.
12. Kerítés kialakítása utcai telekhatáron a hagyományostól eltérő nem lehet. Hagyományosan kialakultnak tekinthető a kerítés, ha max. 40 cm magas tégla, vagy betonlábazaton álló áttört fém vagy fa kerítésként kerül kialakításra.

25. §

1. A „modern falusias beépítési karakterre” vonatkozó területi építészeti követelmények:

1. A területen a lakóépületek telepítése igazodjon a telken hagyományosan kialakulthoz. (Előkertes ikerház vagy garázzsal zártsorúsított beépítés)
2. Lakóépületek földszintesként alakítandók ki szükség esetén tetőtér beépítéssel.

1. Egyedi építészeti követelmények:

1. A karakterre jellemző, hagyományos építészeti kialakításhoz nem igazodó építmény, valamint a tájba nem illő színezésű homlokzat, tetőhéjalás kialakítása nem megengedett.
2. Lakóépület fedésénél magas tetős kialakítás a megengedett.
3. Főépület tetőfedésének színe a hagyományos natúr színtől különböző nem lehet.
4. Az épületek színezése földszínektől eltérő nem lehet.
5. A területen a főépületen előforduló hullámpala tetőfedés cserépre történő lecserélését szorgalmazni kell.
6. A főépületen a lábazat kiemelhető nyers építőanyaggal, terméskő vagy téglalábazattal, vagy az épület homlokzatán jellemző színtől visszafogottan eltérő színezéssel.
7. Kerítés áttört típusú, beton- vagy téglalábazatú, vagy anélküli kovácsoltvas, fém, vagy fa kerítés lehet.

26. §

2. A „településközponti-turisztikai karakterre” vonatkozó területi építészeti követelmények:
   1. Új épületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.
   2. Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell. Az adott épületen csak egységes építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés, stb.), egységes színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, egységesen kell kialakítani.

2. Egyedi építészeti követelmények:
   1. A karakterre jellemző, hagyományos építészeti kialakításhoz nem igazodó építmény, valamint a tájba nem illő színezésű homlokzat, tetőhéjalás kialakítása nem megengedett
   2. Épület tetőfedésének színe a hagyományos vörös-barna színtől, héjalása a cserép vagy cserép jellegű anyaghasználattól különböző nem lehet.
   3. Az épületek színezése a földszínektől eltérő nem lehet.
   4. Az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős konstrukcióban készülhet. Az épületek tömegéből adódó változatos tetőformák, a hagyományokban gyökerező kontyolások és fióktetők alkalmazása megengedett.
   5. A karakterben raktárak, garázsok az utcára közvetlenül nem nyithatók, azok megközelítésére az utca felől kapuval lezárt átjárót, vagy áttört kerítést kell létesíteni.

27. §

A „gazdasági hasznosítású terület karakterre” vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

1. A településen hagyományos építészeti karakterhez nem igazodó építmény, valamint a tájba nem illő színezésű homlokzat, tetőhéjalás kialakítása nem megengedett.
2. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetet fedő tető hajlásszöge 45°-nál meredekebb nem lehet. Tetőfedés cserép, betoncserép, pala, hullámpala lehet. Fémlemezfedés nem létesíthető.
3. A falak és tető esetében is kerülni kell a feltűnő, tájtól és karaktertől elütő színek használatát.
4. A területen a más területhasználat felöli telekhatár mellett az esztétikai elválasztást biztosító növényzet ültetéséhez a területet biztosítani kell.
5. Kerítésfronton ültetett sövény telepítésénél lombhullató, őshonos növényfajok ültetése kedvező.
6. A volt tűzoltószertár területén a már meglévő épület tetőhajlásszögéhez, ereszmagasságához, tömegarányához kell igazodni.

28. §

A „beépítésre nem szánt területi karakterre” vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

1. A településen hagyományos építészeti karakterhez nem igazodó építmény, valamint a tájba nem illő színezésű homlokzat, tetőhéjalás kialakítása nem megengedett.
2. A főépület tetőfedése szimmetrikus nyeregtetővel kialakított – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet kivételével – 35-45° közötti tetőhajlásszögűtől eltérő nem lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet alacsonyabb hajlásszögű tetővel is építhető.
3. Tetőfedés cserép, betoncserép, formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedés vagy a tájba illő színezésű fémlemezfedés kivételével nem létesíthető.
4. Épületek tetőfedése élénkpiros, kék, zöld, valamint egyéb tájidegen színű nem lehet.
5. Az épületek színezése földszíntől eltérő nem lehet.
6. Kerítés kialakításához csak a településen hagyományos építőanyagok [kő, tégla, fa, (kovácsolt)vas] valamint drótfonat alkalmazható, melyek kombinációja is megengedett.
7. Szélkerék építménye egyszerű, funkcionális szerkezet lehet, égbolt előtt matt világos szürke, erdő előtt zöld színnel, a madarak elriasztását szolgáló villódzó fénnyel.

16. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási

és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

29. §

1. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak - az elosztó szekrény, erősítő berendezés és azok földalatti vezetékei kivételével - elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
2. Új vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése nem megengedett az alábbi területeken:
   1. A hagyományos falusias beépítési karakterű területeken,
   2. helyi védelemmel érintett elemek telkein és területeken,
   3. az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény felhatalmazása alapján, jogszabályban kijelölt tájképvédelmi területeken,
   4. a nemzeti ökológiai hálózat részeként nyilvántartott ökológiai folyosó területén.
3. 10 m-nél magasabb önálló hírközlési építmény, szerkezet belterületen, illetve mezőgazdasági területen gyepterületen belül, illetve táj- és természetvédelmi területen és a korlátozott használatú mezőgazdasági területeken belül nem helyezhető el.

30. §

1. A helyi védelemmel érintett területeken a sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések anyaghasználatánál az alábbi követelményeket kell alkalmazni:
   1. időtálló,
   2. minőségi, minőséget képviselő,
   3. környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő,
   4. élénk színeket kerülő,
   5. állagát hosszútávon megőrző,
   6. a település karakterével összhangban lévő.
2.  Belterületen, újonnan kialakuló közterületen az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
3. A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
4. Transzformátor állomás, kábelcsatlakozó szekrény növényzettel takartan, látványában kedvező megjelenéssel helyezhető el.
5. Elektronikus hírközlési építményt, valamint elektromos elosztót, oszloptranszformátort elsősorban állami vagy önkormányzati közterületen, meglévő alépítmények közös eszközhasználatával kell elhelyezni, műemléki vagy helyi védettségű épületek közeléből a következő rekonstrukció alkalmával át kell helyezni a látvány kedvezőbb érvényesülése érdekében

V. FEJEZET

HELYI VÉDELEMRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

17. A helyi védelem alatt állóépítészeti örökségre vonatkozó

településképi követelmények

31. §

1. A helyi egyedi védelemben részesülő épületek, objektumok listáját jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
2. Helyi területi védelmet jelen rendelet nem állapít meg.
3. A helyi egyedi védelemben részesülő építészeti örökségre vonatkozó egyedi építészeti követelmények a 20.§-ban rögzítetteken túl a következők:
   1. Az építészeti örökséget eredeti tömegében kell megtartani. Az építészeti örökség bővítése csak az utcai telekhatártól mért 10 m-en túl megengedett.
   2. Az épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje. A bővítés az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól a lakóház eredeti főbejárata (konyhai bejárat) után. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
   3. Az építészeti örökség eredeti tetőformáját kell megtartani, mely felújítás során, bontás után is visszaépítendő.
   4. A homlokzat színezésénél a meglévő vagy az értékvizsgálatban javasolt színezést kell alkalmazni.
   5. A homlokzat eredeti felületképzését meg kell tartani, valamint a felújítás során az eredeti felületképzéssel egyező felületként kell kialakítani. Amennyiben nem ismeretes az eredeti felületképzés, úgy azt simított vakolattal kell kialakítani.
   6. Az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek) meg kell tartani, folyamatos karbantartásukról gondoskodni kell. Felújítás során az eredeti homlokzati díszeket meg kell tartani, a hiányzókat pótolni kell. Az építészeti örökség eredeti állapotától idegen homlokzati kialakítást, homlokzati díszek elhelyezését kerülni kell.
   7. Az eredeti nyílászárókat meg kell tartani, folyamatos karbantartásunkról gondoskodni kell. Csak műszaki avultság esetén cserélhetők és az eredetivel azonos anyagú, színezésű és osztású nyílászáró építendő vissza.
   8. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
   9. Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.
   10. Az egyedi védelemmel érintett, lakóépület telkének utcai telekhatárán a kerítés anyagának, kialakításának illeszkednie kell a hagyományosan kialakulthoz. Jellemzően áttört, fa, fém, kő, vagy tégla anyagú legyen.

VI. FEJEZET

REKLÁMOKRA, REKLÁMHORDOZÓKRA

ÉS EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

19. Reklámok és reklámhordozókra, információs célú berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

32. §

(1)   Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglalt kivételekkel – az országos érvényű jogszabályok szerint helyezhető el.

(2)   Reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés csak úgy helyezhető el, hogy az megfeleljen a településképi követelményeknek illetve a közlekedésbiztonsági előírásoknak.

(3)   Reklámhordozó elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(4)   Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(5)   Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(6)   Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7)   A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(8)   Műemléki védelem, helyi védelem alatt álló ingatlanon nem tehető közzé reklám, illetve nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés. 

(9)   A községben kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(10) Közterületen reklámhordozón reklám egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el.

(11) Bikal közterületein reklámhordozó:

1.       horganyzott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;

2.       plexi vagy biztonsági üveg mögött;

3.       hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;

4.       állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;

5.       fa hirdetőtáblán

helyezhető el.

20. Eltérés jelentősnek minősített

eseményről való tájékoztatás érdekében

33.§

(1)   A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évenként tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2)   A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3)   A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

(4)   Jelentősnek minősített események esetén alkalmazható hirdető-berendezések a következők lehetnek:

1. legfeljebb 1 m² alapterületű, 2 m magasságú, igényesen kivitelezett, nem borulásveszélyes reklámtotem, melynek minden felülete felhasználható a reklám közlésére,
2. közterület fülé kifeszített molinó,
3. az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény épületének homlokzatán elhelyezett reklám vagy hirdető-berendezés méretkorlátozás nélkül.

21. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése

34.§

(1)   Bikal közigazgatási területén valamennyi állami vagy önkormányzati fenntartású közművelődési intézmény közművelődési hirdetőoszlop használatára jogosult.

(2)   Valamennyi, az (1) bekezdésben meghatározott közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.

22. Építési reklámháló kihelyezésének szabályai

35. §

(1)   A polgármester – településképi bejelentési eljárásban – az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2)   Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

23. Műszaki berendezésekre, információs kiegészítő elemekre vonatkozó településképi követelmények

36.§

(1)   Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

1. azok a tető széleinek, gerincének szélső 60 cm-es sávján ne nyúljanak túl,
2. széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz,
3. legfeljebb az adott tetősík 30 %-át fedheti le,
4. sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.

(2)   Színben és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép alkalmazása teljes tetőfelületen megengedett valamennyi építmény esetében.

(3)   Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.

(4)   A lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell felszerelni, vagy a kerítésbe kell beépíteni – a közmű üzemeltetők előírásait figyelembe véve.

(5)   Az épületeken tetőfelépítmény, műszaki berendezések (parabola antenna, gépészeti elemek, klíma külső egysége, gázmérő stb.) elhelyezése utcai homlokzaton nem megengedett.

(6)   Gázkészülék égéstermékének utcai homlokzatra történő kivezetése csak meglévő épületnél és csak műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással lehetséges, amennyiben az épület oldal- vagy hátsókertre néző homlokzatán nem helyezhető el

37.§

(1)   Mozgatható (a talajhoz, burkolathoz nem rögzített megállítótábla) hirdető berendezés közterületen csak:

1. kereskedelmi és szolgáltató üzletek előtt, kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt, és az adott tevékenység hirdetésére
2. alkalmi rendezvények esetén a szükség szerinti helyeken a rendezvény 300 m-es körzetén belül,

helyezhető el úgy, hogy az ne zavarja a közlekedést, a közterület tisztaságát és rendjét.

(2)   Mozgatható hirdető berendezések minden oldalának esztétikusnak kell lennie.

VII. FEJEZET

Településkép-érvényesítési eszközök

24. Településképi-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

38. §

1. A polgármester a településképi követelményekről e rendelet eljárási szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.
2. A szakmai konzultáció kiterjedhet
   1. a településképi követelmények egyeztetésére,
   2. a hatályos településrendezési eszközben foglalt előírásokra,
   3. a tervezés során felmerült megoldások értékelésére.
3. A szakmai konzultáció kérelmezése kötelező a helyi védelem alatt álló építészeti örökségen végzett településképet érintő tevékenység esetén.

39. §

1. A szakmai konzultáció a tulajdonos, használó vagy az általa megbízott tervező (továbbiakban: kérelmező) által benyújtott, jelen rendelet 5. melléklete szerinti kérelmének beérkezésével indul.
2. Településképet érintő konkrét tevékenység esetén a kérelem mellékleteként a műszaki megoldásokat és a településképbe való illeszkedést is bemutató tervdokumentációt is mellékelni kell.
3. A konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében, vagy kérésre, indokolt esetben más helyszínen is lefolytatható.
4. Az önkormányzati főépítész – annak hiányában – a polgármester gondoskodik a szakmai konzultáción elhangzott észrevételeket, javaslatokat, véleményeket tartalmazó emlékeztető elkészítéséről.
5. Az emlékeztetőt az általános iratkezelési szabályzat szerint szükséges kezelni.
6. Az emlékeztető egy példányát meg kell küldeni a kérelmező részére.

25. A településképi bejelentési eljárás

40. §

1. A polgármester a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében jelen rendeletben foglalt különös településképi követelmények, valamint a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános követelmények érvényesítése érdekében, továbbá a helyi védett építményeken építési engedélyhez és egyszerű bejelentéshez sem kötött építési tevékenységet megelőzően bejelentési eljárást folytat le.
2. Az eljárás jelen rendelet 6. melléklete szerinti kérelem benyújtásával kezdeményezhető.
3. Az eljárásra vonatkozó szabályokat a településképi követelményeket szabályozó kormányrendelet rögzíti.
4. A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.
5. A bejelentett tevékenység a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt kikötések figyelembe vételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
6. Az eljárásban keletkezett iratokat az iratkezelési szabályzatban rögzítettek szerint kell kezelni.

26. A településképi kötelezés

40. §

1. A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le.
2. Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
3. A határidő eredménytelen eltelte esetén az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
4. Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben 10.000 forinttól 200.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.
5. A településkép-védelmi bírság összege:
   1. jelen rendelet kerítés kialakításra vonatkozó követelményeinek megszegése esetén 200.000 Ft,
   2. jelen rendelet lakó- vagy gazdasági épületekre vonatkozó követelményei megszegése estén 200.000 Ft-tól terjedően.
6. A településkép-védelmi bírság kiszabásánál mérlegelendő
   1. a jogsértéssel okozott hátrány, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
   2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
   3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
   4. a jogsértő állapot időtartamát,
   5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
   6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását.
7. A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településképi bírságot mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

27. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja

41. §

1. A településkép-védelmi bírság a polgármesternek a jogsértő cselekményről való tudomásszerzésétől számított fél éven belül, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított egy éven belül szabható ki.
2.  A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
3. A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja, a bírság összegét megállapító határozatban megjelölt önkormányzati számlára kell átutalási megbízással teljesíteni vagy készpénz átutalási megbízással postai úton befizetni.
4.  A jogerősen kiszabott és be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

VIII. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁS ÉS ÖSZTÖNZÉS

2. 8. Önkormányzati és támogatási ösztönzők
42. . §

1. A védett érték fenntartásához, felújításához az önkormányzat támogatást nyújt azzal, hogy az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használati díjat elengedi.
2. A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
3. A támogatás mértékét az önkormányzat évente a költségvetési rendeletében határozza meg. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el.
4. A vissza nem térítendő támogatás mértéke az elszámolható költségek 50%-a, de legfeljebb 300.000 forintig terjed.

IX. FEJEZET

záró és átmeneti rendelkezések

29. Záró rendelkezések

43. §

1. Hatályát veszti:

1.  Bikal Község Önkormányzata Képviselő-testületének helyi építési szabályzatáról szóló 10/2015. (XI. 25.) rendelet 2. § (6) és (7) bekezdései, az 5. § (5) bekezdése, a 6. § (8) és (9) bekezdései, a 7. § (4) bekezdése, a 9. § (2) bekezdésében a táblázat alatti szövegből az „ahol az épület bővítése során, formai kialakításában – tetőhajlás, ereszmagasság, tömegarány – a meglévő (volt tűzoltószertár) épülethez kell igazodni.” szövegrésze, a 18. § (2) bekezdés a) pontja, a 21. § (2) bekezdés d) pont db) alpontjában az „égbolt előtt matt világos szürke, erdő előtt zöld színnel” szövegrésze, a 24. § (1) bekezdés b) – e) pontjai,
2. Bikal Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről szóló 9/2017. (XII. 1.) önkormányzati rendelete.

44. §

1. E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
2. E rendelet előírásai az építtető kérelemére a hatályba lépéskor már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazhatók.
3. E rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba.

Bikal, 2020.01.20.

                         Kőműves József                                                  Dr. Markó Gábor

                           polgármester                                                            jegyző          

Záradék: A rendelet 2020. 01. 23. napján kihirdetésre került.

Bikal, 2020. 01. 23.

                                                                                                    Dr. Markó Gábor

                                                                                                             jegyző

1. melléklet az 1/2020. (I.23.) önkormányzati rendelethez

A helyi egyedi védelem alatt álló épített és természeti értékek JEGYZÉKE

2. melléklet az 1/2020. (I.23.) önkormányzati rendelethez

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA

3. melléklet az 1/2020. (I.23.) Önkormányzati rendelethez

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK

4. melléklet az 1/2020. (I.23.) Önkormányzati rendelethez

A TELEPÜLÉS ELLÁTÁSÁT BIZTOSÍTÓ FELSZÍNI ENERGIAELLÁTÁSI ÉS NYOMVONALAS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYEK, MŰTÁRGYAK ELHELYEZÉSÉRE TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL ELSŐSORBAN ALKALMAS ÉS NEM ALKALMAS TERÜLETEK

5. melléklet az 1/2020. (I.23.) önkormányzati rendelethez

TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ IRÁNTI KÉRELEM

KÉRELMEZŐ / ÉPÍTTETŐ

A SZAKMAI KONZULTÁCIÓ TÁRGYA

Kérem a megjelölt építési tevékenységre vonatkozóan önkormányzati településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatását.

A bejelentéshez mellékelem Bikal község településkép védelméről szóló rendeletében, a településképi szakmai konzultációhoz előírt tervdokumentációt.

Bikal, ……………………………………………………………

………………………………………………………

kérelmező aláírása

6. melléklet az 1/2020. (I.23.) önkormányzati rendelethez

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS KEZDEMÉNYEZÉSE

KÉRELMEZŐ / ÉPÍTTETŐ

A BEJELENTÉS TÁRGYA

A bejelentéshez mellékelem településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet szerinti [Eljr. 26/B. § (3) bekezdés], a településképi bejelentési eljáráshoz benyújtandó dokumentációt.

Melléklet: 2 pld. tervdokumentáció

Kérelem benyújtása papíralapon:

- Személyesen, vagy postai úton: Bikal Község Polgármesteri Hivatalába.

Bikal, ……………………………………………………………

………………………………………………………

bejelentő aláírása

1. függelék az 1/2020. (I.23.) önkormányzati rendelethez

E rendeletben meghivatkozott jogszabályok jegyzéke

1. reklám-elhelyezési kormányrendelet: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) Kormányrendelet
2. a településképi követelményeket szabályozó kormányrendelet: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8) Kormányrendelet
3. a számviteli és ÁFA törvény: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

2. függelék az 1/2020. (I.23.) önkormányzati rendelethez: műemlékek

3. függelék az 1/2020. (I.23.) önkormányzati rendelethez: régészeti területek