1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Hetvehely Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 7681 Hetvehely Rákóczi u. 36.

(3) Az Önkormányzat illetékességi területe: Hetvehely község közigazgatási területe.

(4) A közös önkormányzati hivatal megnevezése: Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal.

2. § (1) Az Önkormányzat jogi személy.

(2) Hetvehely Község Önkormányzata képviselő-testületét (a továbbiakban: képviselő-testület) a polgármester képviseli.

(3) Az önkormányzat feladat-, és hatáskörei – eltérő rendelkezés hiányában – Hetvehely Község Önkormányzata Képviselő – testületét illetik.

3. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a község címere és zászlója.

(2) Az önkormányzat címere: Magyar pajzson felül 1730-1990. évszám, amely a település német nemzetiségű lakosainak történelméhez fűződik. Középen kör alakban Hetvehely Der Gemein, alsó részén Hetvehely felirattal. A köralak közepén 3 egymást követő búzaszál, ekevas és csoroszlya. A pajzs jobb felső saroktól bal alsó sarokig átlóban felezve, felső része égszínkék, alsó része fűzöld színű. A számok és a felirat, valamint az ábrák színe tükörfehér. Az önkormányzat a címeréről és zászlójáról, valamint ezek használatának rendjéről külön rendeletet alkot.

(3) Az önkormányzat zászlója: A zászlólap 1:2 arányú téglalap alakú, égszínkék. Középen foglal helyet az önkormányzat címere, amelyet a község nevét feltüntető felirat boltoz az égszínkék mezőben arany hímzéssel. A zászlólap vége arannyal rojtozott.

(4) A képviselő-testület a községi kitüntetések alapításáról, az adományozásra vonatkozó szabályokról és a kitüntetésekre vonatkozó egyéb rendelkezésekről külön önkormányzati rendelet alkot.

(5) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fent Svájcban Rafz községgel.

4. § E rendelet alkalmazásában

- Egyszerű többség: a határozatképes képviselő-testület jelenlévő tagjai több mint felének igen szavazata.

- Határozatképesség: a képviselő-testület ülésén legalább 3 képviselő jelenléte.

- Interpelláció: a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó ügyben valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a Képviselő-testület bizottságaihoz, polgármesteréhez, alpolgármesteréhez, jegyzőjéhez.

- Kérdés: a képviselő-testület ülésén a képviselő-testület polgármesteréhez, alpolgármesteréhez a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz a Képviselő-testület vagy szervei feladat – és hatáskörébe tartozó ügyekben intézett képviselői kérdésfeltevés.

- Minősített többség: legalább 3 képviselő igen szavazata.

- Személyes megjegyzés: a Képviselő-testület tagjának azon megjegyzése, aki a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni.

- Tisztségviselők: polgármester, alpolgármester.

5. § (1) Az Önkormányzat önállóan, szabadon és demokratikusan, széleskörű nyilvánosság mellett intézi a község közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, gyakorolja a helyi önkormányzati közhatalmat.

(2) A képviselő-testület 5 főből áll a polgármesterrel együtt.

(3) A képviselő-testület és a bizottságok tagjainak névsorát az 5. melléklet tartalmazza.

(4) Önkormányzati döntést:

6. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatásköröket Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10 – 17. § szabályozza, míg a teljes hatásköri jegyzéket a Belügyminisztérium által kiadott központi hatásköri jegyzék tartalmazza.

(2) Az önkormányzat - figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra, anyagi lehetőségeitől függően éves költségvetésében határozza meg, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben, és módon lát el.

(3) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, és a társulások látják el.

(4) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátását a Mötv. 41. § (6) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi.

(5) Kormányzati funkciókat a 6. melléklet tartalmazza.

7. § (1) A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.

(2) Az ülések típusai:

(3) A képviselő-testület üléseit rendszerint a Szolgáltatóház (Hetvehely Rákóczi u. 40.) dísztermében tartja.

(4) A képviselő-testület általában havonta – július és augusztus hónapok kivételével – rendes képviselő-testületi ülést tart.

(5) A képviselő-testület indokolt esetben, szükség szerinti időpontban tart rendkívüli testületi ülést.

(6) A képviselő-testület évfordulók, megemlékezések alkalmából ünnepi ülést tarthat.

8. § A képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot (a továbbiakban: program) fogad el. A programot a polgármester – a hivatal bevonásával - állítja össze, és terjeszti a képviselő-testület elé az Mötv. 116. § (5) bekezdésében meghatározott határidőn belül.

9. § (1) A képviselő-testület a polgármester előterjesztésére éves munkatervet határoz meg, mely a képviselő-testület működésének alapja. Az éves munkatervet a tárgyévet megelőző december 31-ig, de legkésőbb a tárgyév első rendes ülésén elő kell terjeszteni.

(2) A munkaterv tartalmazza:

(3) A munkaterv összeállításához - melyet a jegyző állít össze - a polgármester javaslatot kérhet:

(4) A munkaterv iránymutatás, így annak végrehajtása nem kötelező, módosítása nem szükséges, ha a munkatervhez képest időpont vagy napirend tekintetében bármilyen változás történik, így különösen:

10. § A képviselő-testület ülését a polgármester elektronikus úton hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze a képviselő-testületi ülést. A polgármester és az alpolgármesterek egyidejű akadályoztatása, egyidejű tartós akadályoztatása, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a képviselő-testületi ülést a korelnök hívja össze és vezeti. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása, egyidejű tartós akadályoztatása akkor áll fenn, ha valamely objektív vagy szubjektív ok miatt az érintett személyek jogaikat, vagy kötelességeiket - az önkormányzat érdekei és kötelezettségei szempontjából szükséges időpontban - gyakorolni nem tudják.

11. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(2) A meghívó mellékletei a napirendi pontokhoz készített anyagok.

(3) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket a képviselő-testületi tagok részére elektronikus úton, saját e-mail címen kell megküldeni. A rendszer működésének technikai hibája esetén a képviselő-testületi tagok részére a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket papír alapú dokumentumként kell kézbesíteni lakcímükre vagy tartózkodási helyükre. A tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívót és valamennyi írásbeli előterjesztést elektronikus úton kell kézbesíteni. Az ülésre részvételi joggal meghívottak részére a meghívót – előterjesztések nélkül – elektronikus úton kell kézbesíteni.

(4) A hivatal az alakuló és a rendes ülésre szóló meghívót és mellékleteit a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót – az összehívás okának megjelölésével - legalább 24 órával előbb küldi meg. A polgármester különösen indokolt esetben e-mailben vagy telefonos úton hívja össze a képviselő-testületet.

(5) A képviselő-testület időpontjának meghirdetéséről a helyi média útján a jegyző gondoskodik.

12. § (1) A képviselő-testület ülésére állandó meghívottként – a képviselő-testület tagjain kívül, tanácskozási joggal – meg kell hívni:

(2) A képviselő-testületi ülések további meghívottjai:

(3) Az egyes napirendi pontoknál az előterjesztő, előadó tanácskozási joggal vesz részt az ülésen.

13. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A nyilvánosság biztosítása érdekében – a zárt ülések kivételével – az állampolgárok a testületi ülésekre, annak megkezdése előtt és a testület munkájának megzavarása nélkül az ülés megkezdése után is beléphetnek.

(3) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben.

(4) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben.

(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

14. § (1) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó napirendi pontok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A polgármester a napirend - meghívó szerinti - írásos tervezetét szóban módosíthatja az ülésen kiosztandó anyagok napirendre-vételére szóló javaslatával.

(2) A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, újabb napirendi pont felvételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A kezdeményezők javaslatukat megindokolhatják.

(3) A testületi ülésen kiosztandó anyag tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben, az előterjesztő rövid szóbeli indokolásával, valamint a jegyző törvényességi véleményével kerülhet sor.

(4) Az ülés megkezdése előtt anyagot kiosztani csak a polgármester engedélyével lehet.

(5) Nem kerülhet a testületi ülésen kiosztásra:

15. § A tárgyalandó napirendet – tájékoztatók, beszámolók, előterjesztések, indítványok, jellegüktől függetlenül az ülésen kiosztott anyagok, interpellációk, kérdések – a Képviselő-testület vita nélkül határozza meg.

16. § (1) A polgármester az ülés megnyitása előtt - a jegyző közreműködésével - megvizsgálja a testület határozatképességét, majd kihirdeti az arra vonatkozó megállapítását. A képviselő-testület határozatképességét az Mötv. 47. § (1) bekezdése határozza meg. Ha a képviselő-testületi ülés határozatképes, a polgármester az ülést megnyitja.

(2) A határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Az ülésről végleg távozó képviselő a határozatképesség folyamatos ellenőrzése érdekében köteles távozását bejelenteni a polgármesternek.

(3) Ha a testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(4) Amennyiben a képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

17. § Az ülést a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén helyettesítésével kapcsolatban az e rendeletben meghatározott szabályok figyelembevételével kell eljárni. A helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei az ülés vezetés körében azonosak a polgármesterével.

18. § (1) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása.

(2) Ennek érdekében az alábbi intézkedésekre jogosult:

19. § (1) A képviselőnek járó tárgyhavi tiszteletdíj 25 %-kal csökken, ha a képviselő hat egymást követő testületi vagy bizottsági ülésen nem vett részt.

(2) A részvétel igazolására a testületi és bizottsági ülések jegyzőkönyvei és jelenléti ívei szolgálnak az (1) bekezdésben meghatározottak alapjául.

20. § (1) A polgármester minden napirendi pontról - kivéve a tájékoztatót, kérdést, indítványt és az interpellációt - külön vitát nyit.

(2) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként mindenkor annak előterjesztőjét illeti a szó, aki szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez olyan kérdésekben, melyek a döntéshozatalt befolyásolhatják.

(3) Az előterjesztő szóbeli kiegészítését követően a tárgyban érintett bizottságok elnökei ismertetik a bizottság véleményét, amennyiben a napirendi pont ezt megkívánja. Ezt követően az előterjesztőhöz, az előadóhoz és a tárgyban érintett bizottsági elnökökhöz kérdéseket lehet intézni, amelyekre válaszolni kell. A kérdés címzettje a válaszok megadásánál igénybe veheti más, tanácskozási joggal rendelkező személy segítségét is.

21. § (1) A napirendi pont vitájánál – jelentkezésük sorrendjében – a képviselők, valamint a tanácskozási joggal részt vevők hozzászólásra kérhetnek szót.

(2) Vita közben, a korábban felszólalt képviselő viszontválasz céljából hozzászólásra szót kérhet.

(3) Az ülésen megjelent állampolgároknak és e rendelet 12. § (2) bekezdésében felsorolt személyeknek a tárgyhoz tartozó kérdésben a polgármester hozzászólási lehetőséget biztosíthat.

(4) Bármikor szót kérhet:

(5) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a testület munkájával - üléseinek lefolytatásával - kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt. A javaslat a konkrét kérés megfogalmazásával kezdődik, mely indokolható.

(6) A vita során a képviselők az (1) bekezdés szerinti hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, illetve kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat a polgármester kérésére írásban kell megfogalmazni, ebben az esetben a javaslattevő szünetet kérhet. Új változatot, vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet benyújtani. Ha szükséges az indítvány írásbeli elkészítése érdekében a polgármester a napirendi pont tárgyalását felfüggesztheti, vagy szünetet rendelhet el.

(7) A polgármester az ülés vezetése során a tárgyalt napirend tárgyára tekintettel indokolt esetben, így különösen a költségvetés elfogadása során a hozzászólásoknál e rendelet időkorlátra vonatkozó rendelkezéseitől eltekinthet.

22. § (1) A polgármester visszaadja a szót az előterjesztőnek, és lezárja a vitát, ha megállapította, hogy felszólalásra több hozzászóló nem jelentkezik. A vita lezárását követően hozzászólásnak vagy észrevételnek nincs helye. Ezt követően kerülhet sor a végszavazásra. Ügyrendi javaslatra azonban minősített többséggel hozott döntéssel a már lezárt vita ismét folytatható.

(2) A vita lezárását bármely képviselő ügyrendi javaslatában indítványozhatja, erről a testület külön vita és felszólalás nélkül, minősített többséggel határoz. A vita lezárására csak akkor kerülhet sor, ha a tárgyalt napirendi pont tekintetében minden képviselőnek lehetősége volt véleményének előterjesztésére.

(3) Összetett jogi kérdés felmerülésekor a jegyző kérésére a polgármester szünetet rendelhet el.

23. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható, aki az Mötv 49. §-ának megfelel.

(2) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő vagy a közeli hozzátartozója akár közvetlenül személy szerint, akár gazdasági társaságban tisztségviselőként, felügyelő bizottsági tagként, tulajdonosként való részvétel útján testületi döntés kedvezményezettje, továbbá ha érdekelt

(3) A személyes érintettség szempontjából közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott közeli hozzátartozót kell érteni.

(4) A képviselő-testület tagja a Mötv. 49. § (1) bekezdés szerinti személyes érintettségét a polgármesternek a napirend pont tárgyalása előtt köteles bejelenti.

24. § (1) A testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza. A határozati javaslatról a testület tagjai „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak vagy tartózkodnak a szavazástól.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos. A titkos szavazás elrendelésére e rendelet 13. § (3)–(4) bekezdésében meghatározott esetekben van lehetőség.

(3) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt

25. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazatokat a polgármester a jegyző vagy az aljegyző közreműködésével megszámláltatja.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző vagy az aljegyző abc sorrendben olvassa fel a képviselők nevét, akik „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A szavazás eredményét a jegyző vagy az aljegyző összesíti, s ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás eredményét a testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével történik. Ebben az esetben a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos, teendők ellátására a testület a polgármester javaslatára 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ. Szintén ebben az esetben a titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül, melyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

26. § (1) Az eldöntendő javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.

(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni - elegendő csupán arra utalni - ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.

(3) A polgármester először - az elhangzás sorrendjében külön-külön - a módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra.

(4) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a testület az eredeti előterjesztés szerinti, illetve a testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó javaslat egészéről.

(5) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

27. § (1) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

(2) A megválasztott képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges az Mötv. 42. §. 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt, továbbá az 50. §-ában, valamint az alábbi ügyekről történő döntéshez (minősített többség):

28. § (1) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, és kihirdeti a döntést.

(2) A polgármester, ha a testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt tárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, melyről a testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

(3) A testületi döntés újratárgyalását legalább a képviselők több, mint a felének az indítványára napirendre kell tűzni.

29. § (1) A testület rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló tömör címmel kell ellátni.

(3) A napirend elfogadása, napirendről való levétel, ügyrendi kérdés, felszólalási jog megadása tanácskozási joggal megbízott személy részére, az előterjesztéshez benyújtott módosító javaslat, képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válasz, név szerinti szavazás elrendelése esetén a testület számozott határozat nélkül jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt.

30. § (1) A rendelet alkotását vagy módosítását, vagy hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

(2) A rendelet-tervezet előkészítése, véleményezése:

(3) A rendelet-tervezet testület elé terjesztése a következők szerint történik: A rendelet-tervezetet a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, valamint a jegyző terjesztheti a testület elé. A rendelet-tervezetet általános és részletes indokolással együtt kell a testület elé terjeszteni. A rendelet-tervezet elfogadásához, valamint a rendeletalkotással kapcsolatos részszavazások esetében a döntéshozatalhoz minősített többség szükséges. A rendelet hiteles, végleges szövegét az előterjesztés és az elfogadott módosító indítványok alapján a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

(4) A rendeletek jelölése: Hetvehely Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../20... (hó, nap) önkormányzati rendelete. A zárójelben feltüntetett dátum a rendelet közzétételének időpontja.

(5) A testület által elfogadott rendeletek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző a rendelet kihirdetéséről annak elfogadását követő 5 munkanapon belül gondoskodik. A rendelet kihirdetése a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik, illetve azt az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(6) A rendelet eredeti példányait a jegyzőnek kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(7) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző számítógépen nyilvántartást vezet.

31. § (1) Ha jogszabály rendeletalkotási kötelezettséget nem ír elő, a testület feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ügyben normatív vagy egyedi határozatot hoz.

(2) Határozat hozatalát kezdeményezheti

(3) A határozatok jelölése: Hetvehely Község Önkormányzata ...../20... (hó, nap) Kt. határozata. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat közzétételének időpontja.

(4) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét. A testületi döntés végrehajtásért felelősek lehetnek:

(5) A testület határozatait meg kell küldeni a határozat végrehajtásáért felelős személyeknek. A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(6) A határozatok végrehajtásáról a határidő lejárta után a polgármester beszámol a testületnek.

(7) A normatív határozatokat a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell közzétenni. A hirdetményt 30 napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A közzététel időpontja a kifüggesztés napja.

32. § (1) A testület elé kerülő anyagok fajtái:

(2) Az (1) bekezdés szerinti anyagokat előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján - előzetes törvényességi véleményezést követően - gondoskodik az ülés meghívójának összeállításáról. A benyújtáskor figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kézbesítésére jelen rendeletben szabályozott időpontra.

33. § (1) A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely, a község életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni - ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá - különösen:

(3) Tájékoztató benyújtására a polgármester, a jegyző, az osztályvezető, intézményvezető jogosultak.

(4) A tájékoztató határozati javaslat tudomásul vételéről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

34. § (1) A beszámoló

(2) A beszámolók benyújtására a testület határozataiban felelősként megjelölhető személyek: polgármester, bizottsági elnökök, jegyző, települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, az önkormányzat intézményének, gazdálkodó szervezetének vezetője, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(3) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben az illetékes bizottság határozatot hoz.

(4) A jogszabály alapján beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szervek beszámolóját a polgármester terjeszti elő.

35. § (1) Az előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a bizottságok, a jegyző, aljegyző és az osztályvezetők jogosultak. Rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztés benyújtására e rendelet 30. § (1) bekezdésében írtak jogosultak. A költségvetésről, annak módosításáról, valamint a zárszámadásról szóló rendelettervezet előterjesztője a polgármester.

(2) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására vagy határozat meghozatalára.

(3) A Képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi követelményei:

36. § (1) A polgármester és az alpolgármester által benyújtott előterjesztéseket a tárgykör szerint érintett állandó bizottság véleményezi.

(2) Ha az előterjesztés vagy módosító javaslat a költségvetés kiadásának növekedését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.

(3) A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztésen a "ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE" megjelölést kell alkalmazni.

(4) Amennyiben az ügy jellege megengedi, illetve az összefüggések a testület tagjai előtt ismertek, a határozati javaslat szóban is előterjeszthető.

(5) Szóbeli előterjesztést akkor lehet tenni, ha a jogszabályban előírt vagy a testület által megállapított határidő mulasztás, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül az a következő ülésre már nem terjeszthető be. A szóbeli előterjesztést legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásakor lehet előterjeszteni, melyet az előterjesztéskor meg is kell indokolni.

37. § (1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotásának előkészítésére vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.

(2) Az indítvány az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére vonatkozhat.

(3) Indítványt bármely képviselő, bizottsági elnök, polgármester, alpolgármester, jegyző terjeszthet a képviselő-testület elé.

(4) Az indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely képviselő – további javaslat megtételével – csatlakozhat. Az indítvány felett a testület vita és felszólalás nélkül dönt. Elfogadása esetén a testület az ügyet a polgármesternek, a jegyzőnek vagy az aljegyzőnek, az illetékes bizottságnak, az önkormányzat intézménye, gazdálkodó szervezete vezetőjének adja ki, a testületi döntés előkészítése céljából.

38. § (1) A napirendi pontok tárgyalása után kérdésekre és interpellációkra kerül sor.

(2) Az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás a kérdés.

(3) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz és az osztályvezetőkhöz, főépítészhez önkormányzati feladatkörükhöz tartozó ügyben kérdést intézhetnek, felvilágosítást kérhetnek.

(4) Kérdést a képviselő az ülés megkezdése előtt 48 órával nyújthat be írásban a polgármesternek.

(5) A kérdés címzettje a válaszok megadásánál igénybe veheti más, tanácskozási joggal rendelkező személy segítségét is. A válasz után képviselői viszontválaszra vagy vitára nem kerülhet sor.

(6) A kérdésre adott írásbeli választ a testület csak akkor tűzheti napirendjére, ha a képviselő ezt írásbeli előterjesztésével egyidejűleg kérte.

(7) Az írásban feltett kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni. Ezt a testület soron következő ülésen fel kell olvasnia. Amennyiben a kérdező a választ nem fogadja el, úgy a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(8) Amennyiben a képviselő ismételten ugyanazt a kérdést tesz fel – tartalmát tekintve – mint amit már feltett és a válasz már a testületi ülésen elhangzott, elegendő csak erre utalni.

39. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottsági elnökhöz, valamint a jegyzőhöz címzett önkormányzati ügyekben felvilágosítás kérést (a továbbiakban: interpelláció) terjeszthet elő.

(2) Az interpelláció önkormányzati hatáskörbe tartozó tudakozódás, illetve valamely probléma felvetése vagy kifejtése, amellyel a képviselő arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg, vagy valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet, vagy valamely panasz orvoslását kéri.

(3) Az interpellációra adott írásbeli választ a testület következő ülésén napirendre kell tűzni.

(4) Az interpellációt a képviselő az ülésen felolvassa. Amennyiben az interpellációt benyújtó képviselő az ülésen nincs jelen, úgy az interpellációt előterjeszteni nem lehet

(5) Az interpellált a testületi ülésén írásban, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban köteles választ adni.

(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, azt indokolhatja, melyre az interpellált reagálhat, majd ennek elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, annak vizsgálatát a polgármesterre bízza.

(7) Az interpelláció alapján a testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. Ideiglenes bizottság is megbízható kivizsgálással és ebbe külső szakértő is bevonható.

(8) Ugyanabban a témában évente egy alkalommal nyújtható be interpelláció.

(9) Az interpellációkról a jegyző nyilvántartást vezet.

40. § (1) A testületi ülésről írásbeli jegyzőkönyv készül 1 eredeti példányban. A jegyzőkönyvet az ülésen rögzített hangfelvétel alapján kell elkészíteni. A hangfelvételt korlátlan ideig kell megőrizni. A hangfelvétel készítéséről, a hangfelvétel tárolásáról a jegyző köteles gondoskodni.

(2) A napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeken túl a következőket tartalmazza:

(4) Az írásbeli jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A jegyzőkönyv mellékletei:

(6) A jegyzőkönyv példányát a mellékletekkel együtt – az ülést követő 15 napon belül – a jegyző megküldi a Kormányhivatal vezetőjének a KIM rendelet 2. §-ában foglaltak alapján a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül.

(7) A zárt ülés kivételével a dokumentumokba (jegyzőkönyv, hangfelvétel) való betekintést a Hivatalban is biztosítani kell. Az állampolgárok – az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett – a nyilvános ülés jegyzőkönyvének egy példányát, a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, a Hivatal Hetvehelyi Kirendeltségén megtekinthetik.

(8) A zárt ülés hanganyagát csak a zárt ülésen részt venni jogosultak hallgathatják meg. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak. A zárt ülésen hozott döntések nyilvánosak, melyek a honlapon megtekinthetőek.

(9) Az ülésen hozott rendeleteket és határozatokat az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni az abban érintetteknek.

41. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 54. §-ában meghatározottak szerint közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről és témájáról a képviselő-testület határozatot hoz.

(3) A közmeghallgatáson részt vesznek:

(4) A közmeghallgatás helyéről és időpontjáról a lakosságot 8 nappal korábban a község honlapján, valamint a Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztett hirdetményben értesíteni kell.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.

(6) A közmeghallgatáson elhangzó közérdekű kérdésekre, javaslatokra lehetőség szerint azonnal választ kell adni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a kérdezőt, javaslattevőt 15 napon belül írásban kell értesíteni.

(7) A meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a képviselő-testület illetékes szerveinek át kell adni kivizsgálás céljából. Az érintettek kötelesek a kérdést 15 napon belül írásban megválaszolni a kérdezőnek és a testületet erről a következő ülésen tájékoztatni.

(8) A közmeghallgatásra egyebekben a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

42. § (1) A polgármester dönt lakossági fórumok, településrészi és érdekegyeztető tanácskozások tartásáról, amelyek a lakosság és az egyesületek tájékoztatását, a döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

(2) Lakossági fórum tartását kezdeményezheti annak tárgya megjelölésével a képviselő-testület tagja és a bizottság.

(3) A (2) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén a lakossági fórum megrendezéséről a képviselő-testület dönt.

(4) A lakossági fórum helyéről, időpontjáról és témájáról a települési képviselőket, valamint a lakosságot - a helyi sajtó útján - tájékoztatni kell.

(5) A lakossági fórum megtartására nem vonatkoznak a közmeghallgatás szabályai, a fórumról feljegyzés készül. A fórum állásfoglalásairól és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

43. § (1) Hetvehely község polgármestere megbízatását főállásban látja el. A polgármester polgármesteri esküjének megfelelően képviseli a Képviselő-testületet. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(2) A polgármester részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(3) A polgármester az önkormányzati és államigazgatási feladatait és hatásköreit az Önkormányzati Hivatal közreműködésével látja el.

(4) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggésben:

(5) A polgármester az önkormányzat érdekének védelmében jogosult közigazgatási, peres és nem peres eljárás megindítására, melyről a következő képviselő-testületi ülésen beszámol.

(6) A polgármester a bizottságok működésével összefüggésben

(7) A polgármester feladata

(8) Polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

(9) A polgármester fogadóórája minden hónap első hétfőjén 14.00 órától 16.00 óráig tart. Ha a hónap első hétfője munkaszüneti nap vagy olyan nap, amikor jogszabályi rendelkezés alapján munkanap áthelyezés történt, a polgármester fogadóórájára a soron következő hét hétfői munkanapján kerül sor 14.00 órától 16.00 óra közötti időtartamban. Amennyiben halaszthatatlan elfoglaltság miatt a polgármester nem tudja megtartani a fogadóórát, erről a lakosságot megfelelő időben a honlapon értesíteni kell.

44. § (1) A polgármester szabadsága tekintetében a döntési jogosultság a képviselő-testületet, mint a munkáltatói jogok gyakorlóját illeti meg.

(2) A polgármester szabadságának ütemezésére és kiadására a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezései vonatkoznak.

(3) A polgármester a szabadság igénybevételét a jegyzőnek jelenti be.

45. § (1) A Képviselő-testület képviselő tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester minden hónapban előre meghirdetett időpontban és helyen fogadóórát tart. A fogadóóra időpontjáról és helyéről a lakosságot a honlapon értesíteni kell.

46. § (1) A jegyző vezeti a Hivatalt.

(2) A jegyző feladatait az Mötv. 81. § (3) bekezdése és a vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

(3) A jegyző köteles jelezni a testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek és a települési nemzetiségi önkormányzat elnökének, ha a döntés előkészítése során, illetve a döntés meghozatalakor jogszabálysértést észlel.

(4) A jegyzőt távollétében az aljegyző helyettesíti. Az aljegyző feladatait a jegyző határozza meg.

(5) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónapra – a jegyzői feladatokat az Önkormányzati Hivatal azon Kirendeltségének vezetője látja el, aki megfelel a jegyzőre vonatkozó alkalmazási és képesítési feltételeknek; több ilyen vezető esetén a jegyzői feladatokat ellátó személyt a polgármester jelöli ki.

47. § (1) A képviselő-testület az Mötv. alapján közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2) A Hivatal neve: Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal (7940 Szentlőrinc, Templom tér 8.).

48. § (1) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz. Hetvehely község egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő:

(3) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(4) A képviselő a (2) bekezdésben foglalt jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében.

49. § (1) A képviselő megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet.

(2) A képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt is meg kell hívni.

(3) Kezdeményezheti, hogy a testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek - a testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.

(4) A testületi ülésen írásban is benyújtott hozzászólását kérésére a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve kérésére a véleményét szó szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(5) A képviselő a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre - a Hivatal útján - 15 napon belül érdemi választ köteles adni.

(6) A képviselőt feladatainak ellátásában a Hivatal folyamatosan segíti.

(7) A képviselő önkormányzati munkájával összefüggő feladatainak ellátása érdekében a hivatal részére biztosított technikai eszközöket (telefon, fénymásoló stb.) igénybe veheti.

50. § (1) A bizottságokat képviselők alkotják. A bizottságok elnökének és tagjainak személyére a polgármester vagy bármely képviselő javaslatot tehet.

(2) A bizottság elnökét és rendes tagjait a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület választja meg legkésőbb az alakuló ülést követő első ülésén.

(3) A képviselő-testület kettő állandó bizottságot hoz létre. A bizottságok megnevezése és tagjainak száma:

(4) A képviselő-testület állandó bizottságainak feladat- és hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.

51. § (1) A bizottság szükség szerint tart ülést. A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt és tanácskozási joggal a képviselőket. A bizottság ülésére továbbá meg kell hívni mindazokat, akiknek a részvételét a bizottság elnöke, illetve együttes ülés esetén az érintett bizottságok elnökei szükségesnek tartanak.

(2) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Akadályoztatás vagy tartós távollét esetén az elnök teendőit az általa megbízott bizottsági tag (képviselő) veszi át.

(3) A bizottságok a polgármester vagy bármely bizottság elnökének kezdeményezésére együttes ülést tarthatnak.

(4) Az együttes ülés időpontjában, helyében és napirendjében az érintett bizottságok elnökei állapodnak meg.

(5) Az együttes ülés levezetőjét az elnökök jelölik ki maguk közül. Az ülés vezetésének rendjére, a hozzászólási jogra vonatkozó szabályok tekintetében úgy kell eljárni, mintha egy bizottság ülésezne.

(6) Az együttes ülésen résztvevő bizottságok határozataikat külön szavazással hozzák meg.

(7) Amennyiben valamely előterjesztést a bizottság határozatképtelensége miatt nem tárgyal, úgy az előterjesztés a bizottsági javaslat nélkül kerül a képviselő-testület által megtárgyalásra.

(8) A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és az ülés napjának megfelelő dátumozással kell ellátni.

(9) A bizottság üléseiről a tanácskozás lényegét és a bizottság döntéseit szó szerint tartalmazó jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv csak a jegyző törvényességi ellenőrzését igazoló ellenjegyzését követően továbbítható. A jegyzőkönyv egy példányát az ülést követő 15 napon belül a Kormányhivatalhoz meg kell küldeni a KIM rendelet 2. §-ában foglaltak alapján a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül.

52. § A bizottság elnöke:

- összehívja és vezeti a bizottság üléseit,

- ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,

- képviseli a bizottságot,

- a bizottsági ülések között munkakapcsolatot tart fenn a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőivel és az intézményvezetőkkel.

53. § A bizottság tagjai:

- részt vesznek a bizottság ülésein,

- részt vehetnek a bizottsági döntések előkészítésében, javasolhatják témakörök napirendre tűzését,

- a bizottság elé kerülő témakörökkel kapcsolatban külső szakértők segítségét kérhetik, javasolhatják az elnöknek a bizottság ülésére való meghívásukat,

- az elnök megbízása alapján képviselhetik a bizottságot.

54. § (1) A bizottság elnökének megbízatása megszűnik:

(2) A bizottság tagjának megbízatása megszűnik:

55. § A bizottsági elnöki tisztség, vagy bizottsági tagság megszűnése esetén, a képviselő-testület következő ülésén a polgármester javaslatot tesz a bizottsági tisztséget betöltő személyre.

56. § (1) A képviselő-testület bármely képviselő javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján meghatározott feladat ellátására, így különösen: jelentős döntés előkészítésére, rendelet, határozat végrehajtásának ellenőrzésére, fontos községi rendezvények megszervezésére, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot választhat.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a testület a bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Az ideiglenes bizottság elnökének, tagjainak megválasztására, a bizottság működésére és megszűnésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

57. § (1) A képviselő-testület bármely kérdés megvizsgálására ideiglenes bizottságként vizsgáló bizottságot állíthat fel.

(2) A vizsgáló bizottságot létre kell hozni, ha azt a képviselők legalább egyharmada indítványozza.

(3) A vizsgáló bizottság tagja csak képviselő lehet. A bizottság elnökét a testület választja meg.

(4) A vizsgáló bizottság tevékenységéről jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell:

58. § Hetvehely Község Önkormányzata biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését. Ennek érdekében együttműködik a községben működő nemzetiségi önkormányzatokkal.

59. § Hetvehelyen az alábbi települési nemzetiségi önkormányzatok működnek:

- Hetvehelyi Német Nemzetiségi Önkormányzat,

- Hetvehelyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat.

60. § (1) A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testületi üléseken. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.

(2) Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testületi döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a polgármester köteles a soron következő testületi ülés meghívóján a napirendi pontok közé javasolni.

61. § (1) A nemzetiségi önkormányzat a költségvetését és a zárszámadását határozatban állapítja meg. A költségvetés és zárszámadás előkészítéséről – a nemzetiségi önkormányzattal való egyeztetés alapján – a Hivatal gondoskodik.

(2) A nemzetiségi önkormányzat pénzeszközök feletti rendelkezésének szabályait az erre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

62. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény által meghatározott nemzetiségi jogok, különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségben érintő testületi határozatot a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.

63. § (1) A Hivatal biztosítja a hetvehelyi nemzetiségi önkormányzatok működésével, gazdálkodásával kapcsolatos, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti feladatok ellátását, amellyel kapcsolatban az önkormányzatok együttműködési megállapodást kötnek.

(2) A jegyző által kijelölt szervezeti egységei segítik a nemzetiségi önkormányzat testületi működését.

64. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb és célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A társulások formáiról, működésének szabályairól az Mötv. 87-95. §-ban meghatározott rendelkezések, valamint a megkötött társulási megállapodások az irányadók.

(2) Hetvehely Község Önkormányzata az alábbi társulások tagja:

65. § Hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2014 (XI.18.) önkormányzati rendelet.

66. § Ez a rendelet 2024. október 15-én lép hatályba.