Mindszentgodisa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2019. (II. 12.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2019. 02. 12Mindszentgodisa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2019. (II. 12.) önkormányzati rendelete
Mindszentgodisa Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2019(II.12.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről
Mindszentgodisa Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Baranya Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Pécsi Járási Hivatala, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a honvédelemért felelős miniszter, valamint Mindszentgodisa Önkormányzat Képviselő-testületének a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok valamint egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 7/2017. (VI.28.) önkormányzati rendeletében felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § E rendelet célja Mindszentgodisa Község településképének, épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
2. § E rendelet területi hatálya Mindszentgodisa Község közigazgatási területére terjed ki.
3. § E rendelet előírásait Mindszentgodisa Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
2. Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.
3. Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.
4. Illeszkedés szabályai – az illeszkedés elve: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
5. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight és CityBoard formátumú eszköz.
6. Más célú berendezés: elsődleges funkcióját tekintve közterületi, köztéri bútor, különösen a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát.
7. Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.
8. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.
A helyi védelem
3. A helyi védelem célja, feladata
5. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, község- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
4. A helyi védelem fajtái
6. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(2) Az egyedi védelem kiterjedhet:
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra,
d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy egy részére terjedhet ki.
(3) A területi védelem kiterjedhet:
a) helyi településszerkezet védelem (utcahálózat, beépítési mód)
b) helyi védett településkép (utcakép)
c) helyi védett környezet (növényzet, természetes környezet, tájegység).
(4) A helyi védelem alá tartozó értékek jegyzékét az e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
7. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A kezdeményezésre a településrendezési eszközök keretében elkészült örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
c) a kezdeményezés rövid indokolását,
d) a védendő érték fotódokumentációját, helyszínrajzát,
e) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(3) A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik. Az értékvizsgálatot és szakmai indoklást az önkormányzat készíti vagy készítteti el.
(4) Az önkormányzati főépítész a védelemre vonatkozó kezdeményezést előkészíti döntésre a Képviselő-testület számára. Az előterjesztés része a védelemre vonatkozó kezdeményezés tárgyában készített főépítészi szakmai vélemény. Ha az értékvizsgálati munkarész egyben a településrendezési eszköz örökségvédelmi fejezete, külön főépítészi szakmai vélemény készítése nem szükséges.
(5) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a védett érték felmérési és fotódokumentációját,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(6) A helyi védelem alá vonandó épületek tulajdonosait - előzetes szóbeli tájékoztatást követően egyedi határozattal kell értesíteni a védelem tényéről, és annak az építési előírások szerinti tartalmáról, biztosítva a fellebbezés lehetőségét. Helyi védelem alá helyezésről, vagy megszüntetéséről kizárólag a Képviselő-testület hozhat – e rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.
8. § A helyi védelem alá helyezést elrendelő, vagy azt törlő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
9. § (1) A védett érték csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Mindszentgodisa Község Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték - évszám”.
(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(3) Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Mindszentgodisa Község Önkormányzata által helyi védelem alá vont növény/növényegyüttes - évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a helyi védelem alatt álló építményen, vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
6. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
10. § (1) A védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 23/D. §-ában foglaltakon túl:
a) az értékeket bemutató térképet, terv és fotóanyagot,
b) a védett érték állapotfelmérésének adatait, a helyreállítási javaslatot, valamint
c) minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.
7. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
11. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) A helyi védettségű épület rendeltetésszerű használata meghatározó jelentőségű. Amennyiben az eredeti hasznosítás nem biztosítható, az esetleges alternatív lehetőségek között a közcélú funkciókat előnyben kell részesíteni.
8. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó településképi önkormányzati támogatás és ösztönző rendszer
12. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jókarbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:
a) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja,
c) a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre.
(4) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött megállapodásban kell rögzíteni.
Településképi szempontból meghatározó területek
9. Mindszentgodisa Község településképi szempontból meghatározó területei
13. § (1) Az önkormányzat településképi szempontból meghatározó területekként jelöli az alábbi területeket:
a) Belterület,
aa) Felsőmindszent,
ab) Godisa,
ac) Gyümölcsény,
b) Kertes területek,
c) Külterület.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Településképi szempontból kiemelt területek:
a) Táj- és természetvédelmi területek: natura 2000 terület, országos ökológiai hálózat övezete, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület;
b) Örökségvédelemmel érintett területek: műemlékek és műemléki környezet, valamint régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek.
(4) A településképi szempontból kiemelt területek felsorolása és lehatárolása függelékként e rendelethez csatolandó.
Településképi követelmények
10. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
14. § A település teljes területe tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, ezért új épület építése csak a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.
11. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
15. § (1) A 13. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területeken az épületek átalakítása illetve új épületek tervezése során a természetes anyagok használatára, a tájba és a helyi építési hagyományokba illeszkedő megoldások alkalmazhatók.
(2) Az új épületek, vagy épületbővítések tömegaránya, fő méretei a környezetében már meglévő épületekhez illeszkedve alakítható ki.
(3) Az épületek magastetős kialakítással építhetők.
(4) A tetőhéjalás hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag lehet. A harsány színű, faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
(5) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
(6) A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől színében és anyagában kirívóan eltérő anyag nem alkalmazható.
(7) A homlokzatok burkolóanyaga - a gazdasági területek kivételével - nagyelemes fém és műanyag hullám és trapézlemez burkolat nem lehet.
(8) Saroktelek esetén a lakóépület mindkét utcai homlokzata az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal alakítható ki.
(9) A lakótelken épülő gazdasági-kiszolgáló épületek a lakóépülettel azonos, vagy azzal harmonizáló megjelenésű homlokzatképzéssel létesíthetők.
(10) Az utcafronton áttört vagy tömör kerítés létesíthető, anyagában, kialakításában harmonizáljon a főépülettel.
(11) Előkert nélküli beépítésen elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.
16. § (1) A 13. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott területen az épületeket 40-45°-os hajlásszögű szimmetrikus nyeregtetővel kell lefedni, a héjazat égetett anyag, ill. betoncserépfedés lehet.
(2) Hullámpala, fémlemezfedés nem alkalmazható.
(3) Az épületek természetes építőanyagokból építhetők (kő, tégla, vályog).
(4) A területen lévő pincesorra (Livinca, Felső Livinca, Nagyhegy, Termac) a 15. §-ban foglalt előírásokat is figyelembe kell venni.
17. § (1) A 13. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott területen tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni.
(2) A tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel is építhetők.
(3) Az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, bitumenes zsindely és egyéb hagyományos héjazattal létesíthető.
(4) A mezőgazdasági épületek tetőgerince a tereplejtés irányával párhuzamos legyen.
(5) A tájbaillesztés érdekében a rálátási irányba nyitott telekhatárok mentén, az épület, építmény takarására honos fa- és cserjefajok telepítendők.
18. § (1) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző anyaghasználattal valósulhat meg az építés.
(2) Homlokzatokon (falburkolat, tető) olyan színárnyalatok alkalmazandók, melyek a hagyományos építőanyagokra (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) és vakolatokra jellemzők.
(3) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak és az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.
12. Településképi szempontból meghatározó területeken a közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
19. § (1) Azon közterületek, ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi, fásított zöldfelülettel alakítandók ki. Az egységes utcaképi megjelenés érdekében az egyes utca, vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorok létesíthetők.
(2) Fásítás, fasor kialakítása során tájban honos fa- és cserjefajok alkalmazhatók.
(3) A közterületek berendezései (utcabútorok, hirdető-berendezések, világítótestek, pavilonok, autóbuszvárók, stb.) az utcakép jellegzetességének megtartásával helyezhetők el.
13. Településképi szempontból meghatározó területeken a zöldfelület kialakításának követelményei
20. § (1) ) A településképi szempontból meghatározó területeken elsősorban tájban honos és a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.
(2) Fa, 3 m-nél magasabbra növő bokor a szomszédos, nem közterületi telek határához belterületen legalább a várható koronaátmérő felének megfelelő távolságra, épülettől legalább 3 m-re ültethető.
(3) A településképi szempontból meghatározó területeken, a 3. melléklet szerinti tájidegen, invazív növényfajok nem alkalmazhatók.
14. Helyi védett területre vonatkozó építészeti követelmények
21. § (1) A helyi védelem alatt álló területen a településkép védelme, a tájba való illeszkedés és a tájképvédelem érdekében különös gondot kell fordítani a területre jellemző hagyományos építményfajták megtartására.
(2) A védett területen a meglévő építményeket, illetve új építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes tájegység megjelenését biztosító módon kell fenntartani, bővíteni, átalakítani illetve építeni.
(3) A védett terület hangulatához illeszkedően kell a szükséges műtárgyakat megvalósítani. (utak, hidak, közművek, stb.).
(4) Csak a településen őshonos fás szárú növényfaj vagy növényfajok telepítése megengedett, a 3. mellékletben szereplő növényfajok kizárásával.
15. Helyi egyedi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó építészeti követelmények
22. § (1) A védettség fokozatai:
a) H-1 védettségű épület, melynél a védelem az épület egészére,
b) H-2 védettségű épület, illetve objektum, a védettség az épület, illetve objektum valamely meghatározott részére terjed ki.
(2) A helyi védelem alatt álló épületeknél, építményeknél építési munkák a következő szabályok betartásával végezhetők:
a) A H-1 jelű épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását megőrizve a homlokzati tagozatokat.
b) A védelem nem akadályozza az épület:
ba) belső átalakítását, korszerűsítését, amennyiben az eredeti belsőszerkezetet elvárható módon tiszteletben tartja,
bb) bővítését, amennyiben az eredeti épület tömegformája, utcaképi szerepe nem változik, illetve szerkezetével, anyaghasználatával összhangban marad.
c) A védett épület csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén bontható el, a védettség megszüntetését követően.
ca) bontás előtt az épület és a telek felmérési dokumentációját /fotódokumentációval) el kell készíteni, és azt mind helyben, mind a megyei levéltárban meg kell őrizni.
cb) amennyiben a bontásra kerülő épület valamely értékes építészeti, szerkezeti, díszítő eleme vagy kapcsolódó tárgy megmenthető, arról a bontási engedélyben intézkedni, és elhelyezéséről gondoskodni kell.
d) A H-2 jelű védettség esetén a meghatározott részértéket kell védeni. Az épületek bizonyos kötöttségek mellett átalakíthatók, bővíthetők, felújíthatók és lebonthatók.
da) Tárgyi részérték védelme esetén azt az építés során eredeti szerepének megfelelően újból alkalmazni kell.
db) Az épülettömeg védelme esetén az esetlegesen építendő új épület csak az eredetivel azonos, vagy ahhoz hasonló párkány- és gerincmagasságú és tetőhajlásszögű lehet.
e) A helyi védettségű épületek rontott homlokzata esetén a tervezett építési tevékenység jellege, nagyságrendje függvényében az alábbiakat szorgalmazni kell:
ea) megfelelő felületképzést és színezést,
eb) a tagozatok, az eredeti arányú nyílászárók, részben vagy egészben történő visszaállítását,
ec) a homlokzatok, a tetők rosszul átépített részeinek visszaállítását,
ed) a főtömeghez szervetlenül kapcsolódó toldalékok elbontását vagy építészeti egységet eredményező átépítését,
ee) a kerítések, kapuk visszaállítását, illetve utcaképhez illeszkedő átépítését,
ef) az épület és a hozzátartozó építmények mai elveknek megfelelő és környezethez illeszkedő építészeti egységeinek megteremtését.
(3) Reklám, reklámhordozó helyi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte levő közterületen nem helyezhető el.
(4) A helyi védelem alatt álló épületen cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.
(5) Védett épület bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avulás esetén lehetséges, a védettség megszüntetését követően.
16. Helyi védelemmel érintett területeken elhelyezett sajátos építményekre, műtárgyakra vonatkozó anyaghasználati követelmények
23. § (1) Utcai homlokzaton, tetőfelületen elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabola antenna stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, valamint mesterséges szellőzés kültéri egysége nem helyezhető el.
(2) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
(3) Épület közvetlenül közterület felé néző homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.
(4) Gáznemű égéstermékek nem vezethetők ki a műemléki környezetben lévő, helyi egyedi védelem alatt nem álló épületek utcai homlokzatán, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán.
17. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó szabályok
24. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek: a 13. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott területek, a natura 2000 terület és az országos ökológiai hálózat övezete.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek: a 13. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott terület, az (1) bekezdés figyelembevételével.
25. § (1) 10m-nél magasabb átjátszó-, ill. adótorony, hírközlési létesítmény belterületen, védett területen, ökológiai folyosóban nem helyezhető el.
(2) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat elsősorban a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
(3) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – lehet elhelyezni.
26. § A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembe vétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:
a) kerülni kell a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;
b) a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van;
c) az utcákat egyenletesen, és amennyire csak lehet, alacsony intenzitással kell megvilágítani;
d) a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető.
18. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
27. § (1) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.
(2) Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el, kivéve műszaki szükségszerűség okán.
(3) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető, kivéve műszaki szükségszerűség, amely esetén az épület homlokzatán takartan - az épülettel szerves egységet képező módon - helyezhető el.
(4) A csapadékvíz-, ill. szennyvíz-elvezetés, tárolás módjának és kezelésének építményei, műtárgyai a közterületet sem műszakilag, sem településképvédelmi szempontból nem zavaró módon alakítandók ki.
19. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények
28. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(2) A cégtáblát, cégéreket, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést, az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámot, a járművön elhelyezett gazdasági reklámot, továbbá a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást (hirdetést), valamint a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblán vagy egyéb felületen vagy az épület(ek) közterületről látható homlokzatain elhelyezésre kerülő kisméretű hirdetések szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épület(ek) vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével és kialakításáva.
(3) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
20. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények
29. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen reklámok, reklámhordozók, cég-, címtáblák és cégérek csak a jelen rendeletben előírt célra és módon, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben meghatározott területfelhasználású területen és módon.
(2) Az elhasználódott, használaton kívüli, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.
30. § Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében, az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban reklámhordozó, reklám, molinó a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.
31. § (1) Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.
(2) A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.
(3) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
(4) Plakát, falragasz az épületek közterület felé néző homlokzatain nem helyezhető el.
(5) Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges.
(6) A településképi szempontból kiemelt területeken reklám nem helyezhető el.
32. § (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
(2) Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:
a) a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,
b) nem alakítható ki villogó effektussal, illetve
c) a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.
21. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
33. § (1) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
f) gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk.
(2) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada az (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, hogy tartalmazzon.
(3) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés.
Településkép-érvényesítési eszközök
22. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
34. § (1) A település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester - szakmai konzultáció keretében tájékoztatást biztosít a településképi követelményekről, valamint a hatályos településrendezési eszközben foglalt előírásokról.
(2) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni:
a) Ha a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
b) A helyi védett építmények külső vagy belső felújítási, helyreállítás, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő munka – függetlenül attól, hogy az építési engedély alapján, vagy anélkül végezhető – megkezdése, valamint a védett építmény rendeltetésének megváltoztatása esetén.
c) Közterületen kapubeálló, híd építése, átépítése esetén.
(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,
b) a tervezett építési tevékenység helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
c) az építési tevékenység rövid leírását,
d) az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.
(4) A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.
(5) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell lefolytatni.
(6) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.
23. A településképi véleményezési eljárás
35. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:
a) új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően,
b) meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.
36. § (1) Településképi véleményezési eljárás a Korm. rendeletben foglaltak szerint kerül lefolytatásra.
(2) A polgármester véleménye a 35. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.
37. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet az e rendelet 4. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az az ÉTDR tárhelyére fel kell tölteni.
(2) A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni a Korm. rendeletben meghatározott tartalommal.
(3) A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.
(4) A polgármester véleményében a tervezett építési tevékenységet
a) engedélyezésre – feltétel nélkül, vagy feltétel meghatározásával – javasolja, vagy
b) engedélyezésre nem javasolja, ha
ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknak, vagy
bb) a főépítész szakmai álláspontja a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.
(5) A polgármester csak a hiánytalanul összeállított tervdokumentációt véleményezi. Egy alkalommal hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt
(6) A polgármester a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek.
24. A településképi bejelentési eljárás
38. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az alábbi építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek tekintetében:
a) a műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló meglévő épület átalakításának kivételével – az építési engedéllyel építhető építmény homlokzatának megváltoztatása esetében, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy változatlan formában újjáépíteni;
b) meglévő építmény homlokzati nyílászárójának – áthidalóját nem érintő, de anyag használatát, osztását, illetve színét tekintve a meglévőtől (eredetitől) eltérő – cseréje, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása esetén;
c) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) – 6,0 m-t meg nem haladó magasságú – égéstermék-elvezető kémény építése esetén;
d) meglévő épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása, bővítése, illetve megváltoztatása esetén, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell megváltoztatni, átalakítani, megbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni;
e) nettó 20,0 m² alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén;
f) nettó 50 m³ térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése esetén;
g) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t;
h) a 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, illetve a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése esetén;
i) közterületi kerítés, valamint közterületről látható kerti építmény építése, meglévő átalakítása, bővítése esetén;
j) szellőző-, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata, építmény közterületről látható felületén való elhelyezése esetén, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni;
k) építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, tároló közterületről látható területen történő elhelyezése esetén.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat:
a) telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
b) a korábbi rendeltetéshez képest
ba) környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,
bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, illetve
bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé;
c) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha
d) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti.
(3) A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
a) védett érték közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere, valamint előtető építése esetén;
b) védett értéken cégér, üzletfelirat elhelyezése tekintetében;
c) reklámok, reklámhordozók elhelyezésével, átalakításával kapcsolatban.
39. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma
a) megfelel-e az e rendeletben foglalt előírásoknak,
b) kidolgozása a szakmai konzultáció szerint történt-e,
c) a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(2) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.
(3) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:
a) környezetéhez igazodik;
b) a település építészeti karakterét megőrzi;
c) a meglévő formakultúrát megtartja;
d) léptékhelyes épülettömeget eredményez; továbbá
e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
40. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.
(2) A kérelmet Mindszentgodisa Község Polgármesteréhez a Korm. rendelet 26/B. § (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tartalommal, a 38. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani, az e rendelet 5. mellékletét képező kérelem benyújtásával.
(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
(4) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését és a döntés ellenőrzését - amennyiben a településen önkormányzati főépítész van alkalmazásában - az önkormányzati főépítész készíti elő.
(5) A polgármester a tervezett építési tevékenységet a jogszabályban előírt határidőn belül hatósági határozatban, a Korm. rendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Korm. rendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi, megtiltja, vagy megszünteti.
(6) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Mindszentgodisa Község Önkormányzatának Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.
23. A településképi kötelezés, a településkép-védelmi bírság
41. § (1) A polgármester a településképi követelmények teljesítése érdekében településképi kötelezési eljárást folytat le
a) az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás,
b) a 40. § (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása,
c) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése
esetén.
(2) A településképi kötelezési eljárás keretében a polgármester felhívja az ingatlan-tulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlantulajdonost az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, egyidejűleg településkép-védelmi bírságot szabhat ki, melynek összege:
a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 10.000 - 500.000,- forint,
b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 50.000 - 500.000,- forint,
c) az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás esetén 50.000 - 1.000.000.-forint,
d) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően 50.000 - 1.000.000,- forint,
e) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén 50.000,- 1.000.000,- forint.
f) elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítani, ennek elmulasztása esetén 10.000 - 500.000,- forint.
(4) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(5) A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény és a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény előírásai az irányadók.
Záró rendelkezések
25. Hatályba léptető rendelkezések
42. § (1) Ez a rendelet 2019. február 13. napján lép hatályba.
(2) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
26. Hatályon kívül helyező rendelkezések
43. § (1) Hatályát veszti Mindszentgodisa község Önkormányzati Képviselő-testületének a község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervének megállapításáról szóló 12/2005. (XI.17.) rendeletének alábbi rendelkezései:
a) 10. § (5) bekezdés utolsó mondata;
b) 13. § (6) bekezdés c) pont utolsó francia bekezdése;
d) 1. sz. melléklete.
(2) Hatályát veszti Mindszentgodisa Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámelhelyezésekről szóló 5/2018. (III.10.) önkormányzati rendelete.
(3) Hatályát veszti Mindszentgodisa Önkormányzat Képviselő-testületének a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 6/2018. (III.10.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet az 1 /2019. (II.12.) önkormányzati rendelethez az 1/2019. (II. 12.) önkormányzati rendelethez
1. Helyi területi védelem
2. Helyi egyedi védelem
|
A |
B |
C |
D |
E |
|
|
S.sz. |
Utca |
H.sz. |
Hrsz. |
Védendő érték |
Védettség foka |
|
1. |
Pertőfi S.u |
- |
287 |
godisai rk.templom |
H-1 |
|
2. |
Kossuth L. u. felsőmindszenti templomkert |
- |
186 |
két feszület |
H-1 |
|
3. |
Petőfi S. u. |
- |
287 |
feszület |
H-1 |
|
4. |
Gyümölcsény, Fő u. |
- |
1169 |
feszület |
H-1 |
|
5. |
külterület, |
- |
0147/1 |
feszület |
H-1 |
|
6. |
külterület |
- |
0148/1 |
feszület |
H-1 |
|
7. |
külterület, bakócai út |
- |
063 |
feszület |
H-1 |
|
8. |
külterület, godisai temető |
- |
0199 |
három feszület |
H-1 |
|
9. |
külterület, oroszlói út |
- |
0250 |
feszület |
H-1 |
|
10. |
Fő u. |
5 |
1174 |
épület |
H-1 |
|
11. |
Kossuth u. |
70 |
43 |
polgármesteri hivatal |
H-1 |
|
12. |
Kossuth u. |
78 |
48 |
lakóház |
H-1 |
|
13. |
Kossuth u. |
69 |
189 |
lakóház és gazdasági épület |
H-1 |
2. melléklet az 1 /2019. (II.12.) önkormányzati rendelethez az 1/2019. (II. 12.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet az 1 /2019. (II.12.) önkormányzati rendelethez az 1/2019. (II. 12.) önkormányzati rendelethez
|
A |
B |
|
|---|---|---|
|
Magyar név |
Tudományos név |
|
|
1. |
fehér akác |
Robinia pseudoacacia |
|
2. |
mirigyes bálványfa |
Ailanthus altissima |
|
3. |
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
|
4. |
zöld juhar |
Acer negundo |
|
5. |
amerikai kőris |
Fraxinus americana |
|
6. |
kései meggy |
Prunus serotina |
|
7. |
kanadai nyár |
Populus x canadensis |
|
8. |
nyugati ostorfa |
Celtis occidentalis |
|
9. |
cserjés gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
|
10. |
kisvirágú nebáncsvirág |
Impatiens parviflora |
|
11. |
bíbor nebáncsvirág |
Impatiens grandiflora |
|
12. |
japánkeserűfű-fajok |
Fallopia spp. |
|
13. |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
|
14. |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
|
15. |
közönséges selyemkóró |
Solidago canadensis |
|
16. |
ürömlevelű parlagfű |
Ambrosia artemisiiflora |
|
17. |
arany ribiszke |
Ribes aureum |
|
18. |
adventív szőlőfajok |
Vitis-hibridek |
|
19. |
vadszőlőfajok |
Parthenocissus spp. |
|
20. |
süntök |
Echinocystis lobata |
|
21. |
észak-amerikai őszirózsák |
Aster spp. |
|
22. |
magas kúpvirág |
Rudbeckia laciniata |
|
23. |
vadcsicsóka |
Helianthus tuberosus s. l. |
|
24. |
olasz szerbtövis |
Xanthium strumaium subsp. italicum |
|
25. |
amerikai karmazsinbogyó/amerikai alkörmös |
Phytholacca americana |
|
26. |
kínai karmazsinbogyó/kínai alkörmös |
Phytholacca esculenta |
|
27. |
japán komló |
Humulus japonicus |
|
28. |
átoktüske |
Cenchrus incertus |
|
29. |
nem hazai tündérrózsa fajok |
|
|
30. |
kanadai átokhínár |
Elodea canadensis |
|
31. |
aprólevelű átokhínár/vékonylevelű átokhínár |
Elodea nuttallii |
|
32. |
moszatpáfrányfajok |
Azolla mexicana, Azolla filiculoides |
|
33. |
borfa/ tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
|
34. |
karolinai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
|
35. |
közönséges vízijácint |
Eichhornia crassipes |
|
36. |
perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
|
37. |
kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
|
38. |
Szosznovszkij-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
|
39. |
hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
|
40. |
nagy fodros-átokhínár |
Lagarosiphon major |
|
41. |
nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
|
42. |
sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
|
43. |
sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
|
44. |
közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
|
45. |
felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
|
46. |
keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
|
47. |
ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
|
48. |
kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana |
|
49. |
aligátorfű |
Alternanthera philoxeroides |
|
50. |
óriásrebarbara |
Gunnera tinctoria |
|
51. |
tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
|
52. |
Alternanthera philoxeroides |
4. melléklet az 1 /2019. (II.12.) önkormányzati rendelethez az 1/2019. (II. 12.) önkormányzati rendelethez
K É R E L E M
1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:
2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:
4. Az ingatlan adatai:
5. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):
6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:
7. A kérelemhez csatolt mellékletek:
8. ÉTDR azonosító:
5. melléklet az 1/2019. (II.12.) önkormányzati rendelethez az 1/2019. (II. 12.) önkormányzati rendelethez
K É R E L E M
1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:
2. A tervezett építési tevékenység, reklámok, reklámhordozók vagy rendeltetésváltoztatás helye, a telek helyrajzi száma:
3. A folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölése:
4. Az ingatlan adatai:
5. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):
6. Az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartama:
7. A kérelemhez csatolt mellékletek:
1. függelék az 1/2019. (II.12.) önkormányzati rendelethez az 1/2019. (II. 12.) önkormányzati rendelethez
|
törzs-szám |
azonosító |
cím |
név |
védelem |
helyrajzi szám |
|---|---|---|---|---|---|
|
334 |
21580 |
Rk. templom ex-lege műemléki környezete |
Műemléki környezet |
136, 185/3, 185/4, 187, 229/1, 229/2, 229/3, 52, 53, |
|
|
334 |
1327 |
Kossuth L. u. |
Rk. templom |
Műemlék |
186 |
|
azonosító |
település |
helyrajzi szám |
védettség jogi jellege |
védett örökségi érték neve |
|---|---|---|---|---|
|
23359 |
Mindszentgodisa |
0226, 0234/1, 0234/2, 0234/3, 0234/4, 0235, 0236, 0238, 0243, 0249/3, 0249/8, 0259, 0270, 0271, 0272, 0273, 0275/1, 0275/10, 0275/11, 0275/12, 0275/13, 0275/14, 0275/15, 0275/16, 0275/17, 0275/18, 0275/19, 0275/20, 0275/21, 0275/22, 0275/23, 0275/24, 0275/25, 0275/26, 0275/27, 0275/4, 0275/5, 0275/6, 0275/7, 0275/8, 0275/9, 0276, 0277, 0278, 0279, 0280, 0281, 0276/2 |
régészeti lelőhely |
Bakóca-Godisa M.Á.V. állomás melletti téglagyár |