Dencsháza Községi Önkormányzat Polgármesterének

5/2020. (XI.10.) önkormányzati rendelete

Dencsháza Község településképi védelméről

Dencsháza Község Polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46.§ (4) bekezdése alapján Dencsháza Község Képviselő-testületének feladat-és hatáskörében eljárva a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában és 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet (továbbiakban Korm. rendelet) 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Baranya Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatal és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, továbbá Dencsháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetésről szóló 4/2017 (X.4.) önkormányzati rendeletében meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. FEJEZET
   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja Dencsháza község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:

2. 1. 1. 1. a helyi építészeti örökség egyedi védelme (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával,

   2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

   3. a településképi követelmények meghatározásával,

   4. a Településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, a településképi véleményezési eljárás és a településképi bejelentési eljárás szabályozásával,

   5. a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

   6. Az (1) bekezdésben foglalt szabályozó-rendszer érvényesítése elősegíti a település történeti múltját, építészeti kultúráját, polgárainak városszeretetét és önbecsülését elősegítő építmények, utcák, terek, köztéri alkotások megőrzését a jövő nemzedékei számára.

2. A rendelet hatálya

2. 1. A rendelet területi hatálya Dencsháza Község közigazgatási területére terjed ki.

   2. A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, vagy amely a rendelet hatálya alá tartozó területen

      1. jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,

      2. reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el, tart fenn, vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,

      3. meglévő építmény rendeltetését részben vagy egészben megváltoztatja.

1. Értelmező rendelkezések

3. E rendelet alkalmazásában:

2. 1. 1. Cégtotem: kizárólag egy vagy több, az adott ingatlanon működő vállalkozást népszerűsítő feliratot vagy más grafikai megjelenítést tartalmazó műtárgy.

      2. Előnevelt fa: minimum 10/12 centiméter törzskörméretű (3,5 cm törzsátmérőjű), kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskolai anyag.

      3. Épületszélesség:

         1. négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret,

         2. épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

      4. Értékvizsgálat: olyan szakvizsgálat, amely feltárja a helyi védelemre érdemes építészeti értéket, valamint bemutatja a védelemre javasolt építészeti érték esztétikai, történeti, műszaki jellemzőit. Az értékvédelmi vizsgálat eredményét értékvédelmi dokumentáció tartalmazza.

      5. Értékvédelmi dokumentáció: értékvédelmi vizsgálat alapján készített, a vizsgálat eredményét, a helyi védelem alapját képező építéskori és történeti elemeket rögzítő és rendszerező dokumentáció (mely legalább szöveges leírásból és fotókból áll).

      6. Főépület: az építmények azon csoportja, melyek a terület-felhasználási módhoz tartozó funkciók befogadói az országos településrendezési és építési követelményekről szóló törvény szerint.

      7. Földszín: gyűjtőnév, a vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai, a talaj, a homok, egyes kőzetek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei.

      8. Illeszkedés: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében a környezethez alkalmazkodó tervezői metódus.

      9. Információs vagy más célú berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott, a 3. mellékletben és a 27.§ (5) bekezdésében meghatározott kialakítású berendezések.

      10. Kerítés speciális típusai:

          1. áttört: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 80 cm-t,

          2. nagytáblás kerítés: előregyártott, nagytáblás elemekből épített, beton vagy fém anyagú tömör kerítés.

          3. ipari kerítés: ponthegesztett-, táblás-, drótkerítés, vadháló.

          4. ideiglenes kerítés: olyan közterület felé eső, lábazat nélküli drótfonatos kerítés, amely nem a tervezett szabályozási vonalra esik, és a közterület szabályozás végrehajtása során bontásáért kártalanítás nem jár.

      11. Kertépítészeti terv: Tervezési jogosultsággal rendelkező szaktervező által készített szöveges és rajzi munkarészből álló, 1:200 vagy 1:250 méretarányban készülő terv. (Helyszínrajz: a kert felmérési rajza, meglévő állapot rögzítése; Kertépítészeti vázlatterv: utak, burkolatok, kerti építmények, vízarchitektúrák és növénycsoportok pontos elhelyezkedése; Növényalkalmazási terv: növénykiültetési koncepció az egyes növénycsoportok megnevezésével, ajánlott növénylistával; Öntözőrendszer vázlatterve: szórófejek elhelyezkedése, típusai, darabszáma; Műleírás: a kert koncepciójának illetve az anyag és eszközhasználat rövid szöveges leírása)

      12. Közterületkezelő: Dencsháza Község Önkormányzata.

      13. Melléképület: az építmények azon csoportja, amelyek a rendeltetési zóna előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. A melléképületeket csak építési helyen belül szabad elhelyezni.

      14. Megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés: abszorpciós hűtőberendezés (megújuló energia hasznosításával), biomasszát hasznosító tűzhelyek, biomassza tüzelésű egyedi készülékek, biomassza tüzelésű kazánok, hibrid napenergia hasznosítás berendezései, hőszivattyús rendszerek, légkollektorok, napelemek és tartozékok, napkollektorok (vizes), szélenergia-hasznosító berendezések, vízforgató.

      15. Tájképi hatásvizsgálat: olyan hatásvizsgálat, mely tartalmazza a létesítmény településszerkezetben elfoglalt helyének bemutatását, a műszaki paramétereket, a társhatóságokkal történt egyeztetések eredményét és a tájban megjelenő hatást bemutató 3D fotómontázst.

      16. Településképi szempontból meghatározó terület: a 2. mellékletben találhatót térképi lehatárolás által jelölt terület.

      17. Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellette álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.

      18. Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott terület-felhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.

      19. Utcai homlokzat: az önálló építménynek az utcai nézőpont felé eső legkülső pontjára illesztett függőleges felületre vetített, terepcsatlakozása feletti része. Egyenes homlokvonal szakasz egy utcai nézőpontot keletkeztet. Íves vagy tört homlokvonal esetén több utcai nézőpont keletkezik.

      20. Védett értékek: a helyi építészeti örökségnek a helyi egyedi vagy helyi területi védelem alatt álló, önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított azon elemei, amelyek településkép és településtörténet szempontjából meghatározók, sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településtörténeti, településképi vagy település-szerkezeti értéküknél fogva a település szempontjából kiemelkedő értékűek.

2. FEJEZET
   A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, a helyi védetté nyilvánítás és a helyi védelem megszüntetésének és nyilvántartásának szabályai

4. A helyi védelem feladata

2. 1. a helyi építészeti örökség védelmet igénylő értékeinek feltárása, számbavétele, meghatározása, védetté nyilvánítása, dokumentálása, nyilvántartása, megőrzésének elősegítése és a lakossággal történő megismertetése,

2. 1. a védelem alatt álló helyi építészeti örökség fenntartásának elősegítése, károsodásának megelőzése.

5. A helyi védelem a Korm. rendeletben meghatározottak szerint területi vagy egyedi védelem lehet.

6. (1) A helyi védetté nyilvánítást és a helyi védelem megszüntetését a Képviselő-testület önkormányzati rendelettel rendeli el.

1. A helyi védetté nyilvánítást vagy a helyi védelem megszüntetését bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton kezdeményezheti. Ilyen kezdeményezéssel a Képviselőtestület is élhet.

2. A (2) bekezdésben meghatározott kezdeményezésnek tartalmaznia kell legalább:

2. 1. helyi egyedi vagy területi védelem elrendelésére irányuló kezdeményezés esetén

2. 1. 1. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,

2. 1. 1. a védendő érték megnevezését,

2. 1. 1. a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölését, ábrázolását helyszínrajzon,

2. 1. 1. a védendő érték rövid leírását,

2. 1. 1. a védendő érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt,

2. 1. 1. a védelemre vonatkozó javaslat indokolását.

2. 1. helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés esetén

2. 1. 1. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,

2. 1. 1. a védett érték megnevezését,

2. 1. 1. a védett érték pontos helyének megjelölését, lehatárolását helyszínrajzon,

2. 1. 1. a védett érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt,

2. 1. 1. a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indokolását,

2. 1. 1. a 6. § (2) bekezdésben foglaltakat alátámasztó, műemléki szakértő és indokolt esetben statikus szakértő által készített szakvéleményt is.

2. Amennyiben a kezdeményezés nem tartalmazza a (2) bekezdésben meghatározottakat, a helyi védetté nyilvánítás vagy a helyi védelem megszüntetésének szakmai előkészítője a kezdeményezőt határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel.

2. A hiánypótlás elmulasztása esetén a védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés eredménytelen.

7. (1) A helyi védetté nyilvánítás vagy a helyi védelem megszüntetésének szak-mai előkészítéséről a települési főépítész (a továbbiakban: Főépítész) gondoskodik. Ennek keretében feladata

2. 1. a kezdeményezés előzetes értékelése,

2. 1. az értékvizsgálat és az értékvizsgálati dokumentáció vagy a védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény alapján a helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló javaslat megfogalmazása,

2. 1. a Képviselőtestület 6. § (1) bekezdésben meghatározott döntésének előkészítése.

1. A helyi védetté nyilvánításhoz értékvizsgálatot és azon alapuló értékvizsgálati dokumentációt kell készíteni, amelynek legalább a következő munkarészeket kell tartalmaznia:

2. 1. a védendő érték megnevezése,

2. 1. a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölése, ábrázolása helyszínrajzon, területi védelem esetén szabályozási tervvel azonosítható lehatárolása,

2. 1. a védendő érték történeti bemutatása a fellehető történeti dokumentumok csatolásával,

2. 1. a védendő érték részletes leírása, pontos körülhatárolása.

2. A helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

2. 1. a kezdeményezőt,

2. 1. a kezdeményezéssel érintett objektumok tulajdonosát.

2. A helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket Dencsháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztési és településrendezési, valamint a településképi feladataival összefüggő partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló helyi önkormányzati rendeletében (a továbbiakban: Partnerségi rendelet) meghatározottak szerint értesíteni kell. Az érdekeltek észrevételeiket a partnerségi rendeletben meghatározottak szerint tehetik meg. A (4) bekezdés szerinti érdekeltek a helyi egyedi védelemre irányuló javaslatról külön írásbeli vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton értesítést kapnak.

2. A helyi védetté nyilvánítás tényéről vagy a helyi védelem megszüntetéséről az érdekelteket a Főépítész tájékoztatja. A helyi védelem az ingatlanügyi nyilvántartásban jogi jellegként kerül feljegyzésre. A helyi védelmet tájékoztató jelleggel a helyi építési szabályzat szabályozási tervlapjai is ábrázolják.

8. (1) A helyi védelem módosítására, felülvizsgálatára a védetté nyilvánításra és a védelem megszüntetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A módosítás, felülvizsgálat során az értékvizsgálaton alapuló értékvizsgálati dokumentációt aktualizálni kell.

1. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség védettségének megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

2. 1. a védett érték megsemmisült, vagy

2. 1. a helyi egyedi védelem alatt álló építmény a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette.

2. A (2) bekezdésben meghatározott esetben a helyi védelem megszüntetését megelőzően el kell készíteni a védelemmel érintett építmény felmérési és fotódokumentációját, mely a védettséget megszüntető döntés mellékletét képezi.

2. Helyi egyedi védelem alatt álló érték országos egyedi műemléki védelem alá helyezése esetén a helyi egyedi védelem a műemléki védelem elrendelésével egyidejűleg megszűnik, az objektumot a védett értékek az 1. mellékletből törölni kell.

2. A műemléki védelem alatt álló ingatlanok jegyzéke a Rendelet 1. függelékében található.

9. (1) A helyi védett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet (települési értékleltár), melynek aktualizálása a Főépítész feladata.

1. A helyi védelem nyilvántartása legalább a következő adatokat és munkarészeket tartalmazza:

2. 1. a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,

2. 1. a védelem típusát,

2. 1. a védett érték helymeghatározásának adatait,

2. 1. a védett érték rendeltetését és használatának módját,

2. 1. a védett érték leírását,

2. 1. beavatkozási javaslatot,

2. 1. fotódokumentációt,

2. 1. a védelem elrendelésére vonatkozó testületi döntés számát.

3. A helyi területi és helyi egyedi védelem alatt álló értékek

10. (1) A helyi területi védelem a Korm. rendeletben meghatározottakra irányulhat.

1. A helyi egyedi védelem a Korm. rendelet bekezdésében meghatározott elemekre terjedhet ki.

2. A helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzékét az 1. mellékletben található táblázat tartalmazza.

2. A helyi védetté nyilvánított épületek és építmények 1. mellékletben meghatározott alkotóelemeit védelem illeti meg. Azokban az esetekben, amelyekben az 1. melléklet a védett értéket külön nem nevesíti, az építmény minden alkotórészét – ide értve a hozzátartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket is – védelem illeti meg.

4. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

11. (1) A helyi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarban tartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

1. A helyi védelem alatt álló építmény egésze nem bontható. Helyi védelem alatt álló építmény részlegesen akkor bontható vagy akkor alakítható át, ha

2. 1. a bontani vagy átalakítani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) az értékvédelmi dokumentáció szerint védett értéket nem hordoz, és

2. 1. a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható, azok megőrzése változatlanul biztosított marad.

2. A helyi védett értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott értéken vagy a közvetlen környezetében végzett építési tevékenység vagy területhasználat.

2. A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények korszerűsíthetők, felújíthatók, funkciójuk megváltozhat, azonban a védett értékeik nem veszélyeztethetők, nem csökkenhetnek, megőrzésüket biztosítani kell.

2. A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények a párkánymagasság és a tetőgerinc magasságának megtartása mellett bővíthetők, a védett épülettömeg karakteréhez illeszkedő módon.

2. Ha a helyi egyedi védelem alatt álló épület védett értéket hordozó homlokzatának egyes részét, részletét korábban az építéskoritól eltérő megjelenésűvé átalakították, azt az építmény egészére vagy a homlokzatnak a korábban átalakított részt is magában foglaló részegységére kiterjedő építési tevékenység során az építéskori állapotnak megfelelően kell helyreállítani, amennyiben az fellelhető.

5. A helyi védett értékek megóvásának önkormányzati támogatása

12. (1) A védett érték tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokon túlmutató, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat. A támogatás összegét a tárgyévi költségvetés tartalmazhatja, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni.

1. A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg maximum 50 %-a, de esetenként legfeljebb 1 000 000 forint, amely bruttó összegként tartalmazza az ÁFÁ-t, valamint minden egyéb adót és közterhet.

2. Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki az igényelt támogatáshoz támogatáson felüli önrésszel rendelkezik. A támogatás kizárólag szerződés alapján folyósítható.

2. A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett építési vagy előkészítési munkákhoz támogatás nem nyújtható.

2. A támogatást nem lehet tervezésre vagy értékvizsgálati munkarészek elkészítésére igényelni.

13. (1) A pályázatokat Bíráló Bizottság bírálja el, mely a benyújtási határidőt követő 30 napon belül hozza meg döntését a támogatásról.

1. A Bíráló Bizottság háromtagú. Tagjai a Polgármester, a Jegyző, és a Főépítész.

2. A pályázati rendszer működtetése és a Bíráló Bizottság adminisztrációs feladatainak ellátása, valamint a támogatási szerződések előkészítése és elszámolása a polgármesteri hivatal feladata.

2. A döntésről a pályázók a döntést követő 15 munkanapon belül írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton értesítést kapnak. A döntés végleges, felülvizsgálatát nem lehet kérni, de a pályázat újra benyújtható.

14. (1) A nyertes pályázóval a támogatás kifizetésére vonatkozóan támogatási szerződést kell kötni.

1. Az Önkormányzat a támogatás összegét a teljesítést követően, az elszámolás után folyósítja a támogatottnak.

2. A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott nyilatkozik, és a teljesítést az Önkormányzat – szükség esetén szakértő bevonásával – ellenőrzi. Az elszámoláshoz mellékletként csatolni kell a támogatás felhasználását bizonyító számlákat.

3. FEJEZET
   A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

15. A Korm. rendelet szerinti településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet jelöli ki.

16. A településképi szempontból meghatározó területek:

2. 1. Faluközpont,

2. 1. Történeti településrészek,

2. 1. Gazdasági terület,

2. 1. Rekreációs területek,

2. 1. Temető,

2. 1. Beépítésre nem szánt külterület.

4. FEJEZET
   A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános előírások

17. (1) Dencsháza község legrégebben lakot részén a hagyományosan kialakult beépítési jellemzők, a hagyományos falukép és karakter megőrzése a legfontosabb cél.

1. A településszövet és a védett épületállomány védelme érdekében az új fejlesztések céljait alá kell rendelni az épített örökség megőrzésének és fenntartási szempontjának. Fontos az eredeti értékes épületállomány minél teljesebb megőrzése, épületbontások elkerülése.

2. A területen a településképi szempontból meghatározó épületek átalakítása, felújítása során azok külső megjelenését meghatározó történeti építészeti elemei és jellegzetességei megőrzendők.

2. Kiemelt védelmet élvez a műemléki érték (1. függelék) és helyi védett érték (1. melléklet) közterület irányából feltáruló látványa. Minden tervezett beavatkozást a védett érték településképi megjelenésének és érvényesülésének kell alárendelni.

8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános követelmények

18. (1) Területi építészeti követelmények:

2. 1. A településképi szempontból meghatározó területeken végzett bármely építési tevékenység során a településképet meghatározó beépítés telepítési módját, az építmények anyaghasználatát, tömegformálását, homlokzati megjelenését az illeszkedés szabályainak figyelembevételével kell kialakítani.

2. 1. Az telepítés értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:

2. 1. 1. Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

2. 1. 1. Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon.

2. 1. Udvari épületek elhelyezése:

2. 1. 1. Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve.

2. 1. 1. Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő.

2. 1. 1. Az udvari épület és melléképület legmagasabb pontja a lakóépület legmagasabb pontját nem haladhatja meg.

1. Egyedi építészeti követelmények:

2. 1. Tömegformálás:

2. 1. 1. A magastetős épület

2. 1. 1. 1. utcai főtömege vízszintes vetületi tetőfelülete 10 %-ának tetőhajlásszöge,

2. 1. 1. 1. fő tömegétől kiálló épületrészek, tetőfelépítmények, udvari épületszárnyak, továbbá a melléképítmények tetőhajlásszöge az egyes településrészekre meghatározott tetőhajlásszögtől eltérhet.

2. 1. Homlokzati kialakítás:

2. 1. 1. Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.

2. 1. Anyag és színhasználat:

2. 1. 1. Homlokzat színezés során a homlokzatokon a kézikönyvben bemutatott és településen valamint a magyar falusi életben hagyományos színezéstől eltérni nem lehet, ennek során homlokzatokon a hagyományos fehér, tört fehér és földszínek árnyalatai használhatók.

2. 1. 1. A homlokzat részleges felújítása során eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható.

2. 1. Kerítés kialakítása:

2. 1. 1. Ideiglenes kerítés kivételével kerítés a közterület szabályozással érintett telkeknél a szabályozási tervbe jelölt szabályozási vonalon építhető. Közterület szabályozással nem érintett telkek esetében az ingatlan telekhatárain építhető kerítés.

2. 1. 1. Utcai kerítés náddal, fóliával, műanyag fóliával, hálóval, fémlemezzel vagy egyéb anyaggal nem takarható.

2. 1. A megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezések elhelyezésére vonatkozó szabályok:

2. 1. 1. a berendezések az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez nem igazodó módon nem helyezhető el,

2. 1. 1. a berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcai homlokzaton, főhomlokzaton látszó módon nem helyezhetők el,

2. 1. 1. síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet,

2. 1. 1. síktáblás napelemek, napkollektorok magastetős épületeken a tető síkjától eltérő dőlésszögben nem helyezhetők el, és a berendezés tartószerkezete a napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki. Egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen belül helyezhetők el. Egy tetőfelületen többirányú (álló vagy fekvő) elemek nem helyezhetők el. Csonkakonty tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el,

2. 1. 1. síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságoktól eltérő kialakítással nem lehet elhelyezni. A berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg. Amennyiben az övezetben a kerítés magassága nem szabályozott, a 2,0 m-t nem haladhatja meg. 6 db-nál több berendezés az utca felöl telepítendő cserjeszinten zárt takaró növényzet ültetése nélkül nem telepíthető. A berendezések alatt a füvesítetlenül nem maradhat a talaj,

2. 1. 1. házi szélkerék lakóterületen nem helyezhető el.

2. 1. Növénytelepítési előírások:

2. 1. 1. A 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni. Az előírás kül- és belterületre egyaránt vonatkozik.

2. 1. 1. Az újonnan kialakításra kerülő utcák fásítását a telekosztással egyidőben el kell végezni.

2. 1. 1. Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos fajokat (9. melléklet) kell alkalmazni.

2. 1. 1. Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Az épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.

2. 1. 1. Személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetők.

2. 1. 1. A közparkot területére vonatkozó előírások:

fa) Területrendezés, növényfelújítás előnevelt faanyaggal történhet.

fb) Burkolatépítés, felújítás során a kiselemes térburkolatokat kell előnyben részesíteni, helyszíni öntött betonburkolat nem építhető.

fc) Az öntözés lehetőséget biztosítani kell.

fd) A köztéri berendezések, bútorok egységes karakterűek legyenek.

fe) A meglevő közparkok felújítása, valamint a tervezett közparkok kialakítása, a növényállomány kiválasztása táj- és kertépítész által készített tervek alapján végezhető.

fg) A telepítendő növényállomány kiválasztásakor az allergén fajok alkalmazását kerülni kell.

2. 1. 1. A fás szárú növények ingatlanhatártól vagy használatában megosztott közös tulajdon esetén a használati határtól mért legkisebb telepítési távolsága – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az alábbiaknál kisebb mértékű nem lehet:

ga) Beépítésre szánt területen:

- A szőlő, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb cserje (élő sövény) esetében 1,0 m.

- A 3,0 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb cserje, valamint bármilyen fa esetében 2,0 m.

gb) Beépítésre nem szánt területen:

- Gyümölcsfa, iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte (egres), ribiszke-, josta- és málnabokor, valamint 1,0 m-nél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élő sövény) esetében 0,8 m.

- Minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró), továbbá birs, naspolya és birsalanyra oltott körtefa, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élő sövény) és a gb) alpontban fel nem sorolt egyéb fa esetében 2,0 m.

- A kajszi- és cseresznyefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében 4,0 m.

- A 3,0 m-nél magasabbra növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élő sövény), továbbá dió és gesztenyefa, valamint 5,0 m-nél magasabbra növő fa esetében 5,0 m.

gc) Közút területén az építési területük határai és a növények között:

- cserjék és 3,0 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m,

- a 3,0 m-nél magasabbra növő fák esetében 2,5 m.

2. 1. 1. Fapótlás szabályai:

ha) A település területén mellmagasságban 15 cm törzs átmerőt elérő, vagy meghaladó fa kivágása – a gyümölcsfa kivételével – csak engedéllyel történhet.

hb) A kivágott fát pótolni kell. Fapótlásként annyi előnevelt fát kell ültetni, hogy azok törzs átmerőjének összege a kivágott fák törzs átmerőjének összegét legalább 20%-al meghaladja. A torzs átmérőt a terepszinttől számított 1 m magasságban kell mérni és számítani. A fapótlási kötelezettséget legalább 3 cm törzs átmérőjű fákkal kell teljesíteni.

2. 1. 1. A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő zöldfelületi elemekhez. Hiányos növényi elem esetén a pótlás lehetősége nem honos fajjal nem biztosítható (9. melléklet), kivéve nem honos növényállományból álló kialakult fasor esetén. A pótlást előnevelt fával kell biztosítani.

2. 1. Árusítópavilon és a közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek legfeljebb 15 m²-es alapterülettel a faluképbe illően, hagyományos építőanyagok felhasználásával, kezelhetőségének, tisztán tarthatóságának biztosításával létesíthetők.

9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

19. (1) A Faluközpont településrészre a (2) és (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

1. Területi építészeti követelmények:

2. 1. Új építmény építése esetén a telepítés módjának, illeszkednie kell a Faluközpont településrész kialakult utcaképhez.

2. 1. A főépület utcai homlokzatát a kialakult előkert által meghatározott építési határvonalára kell telepíteni.

2. 1. Melléképület és gépjárműtároló az utcafrontra nem telepíthető.

2. Egyedi építészeti követelmények:

2. 1. Illeszkedés: Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a Faluközpont utcaképhez.

2. 1. Tömegformálás:

2. 1. 1. A településrészen kizárólag magastetős épületek helyezhetők el. Új tetőzet az épület környezetétől eltérő módon és anyaghasználattal nem alakítható ki. Lapostető kizárólag földdel borított pince esetében létesíthető legalább 30 cm-es termőréteggel zöldtetőként kialakítva.

2. 1. 1. Új építésű magastető 30^o-nál kisebb és 40^o –nál nagyobb hajlásszögű nem lehet.

2. 1. 1. Az épület utcafronti szélessége a telek homlokvonalának 2/3-át nem haladja meg.

2. 1. 1. Nyílás nélküli utcai homlokzat nem létesíthető.

2. 1. 1. Garázs újonnan utcai homlokzaton nem létesíthető.

2. 1. 1. Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya a környezethez nem illeszkedő módon nem alakítható ki.

2. 1. 1. Az utcafronti homlokzati nyílások, nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása a homlokzat egészének összhangjától eltérően nem lehetséges. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásmagasságának mérete és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől.

2. 1. 1. Szabadon vagy védőcsőben vezetett kábel közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el.

2. 1. 1. Újonnan közműszekrények homlokzaton közterületről látható módon nem helyezhetők el.

2. 1. 1. Műszaki berendezések kialakításának előírásai:

ja) légkondicionáló berendezés kültéri egysége, antenna és egyéb gépészeti berendezés – a tetőn elhelyezett napelem-panel és napkollektor kollektorháza kivételével – tetőfelületen és utcai homlokzaton nem helyezhető el.

jb) erkélyen és loggián közterületről látható módon, takaratlanul, az épület külső megjelenésétől eltérő módon nem helyezhető el.

jc) szabadon vagy védőcsőben vezetett kábel közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el,

jd) újonnan közműszekrények homlokzaton közterületről látható módon nem helyezhetők el.

2. 1. 1. Új épület anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem alakítható ki.

2. 1. 1. A magastető égetett agyagcseréptől, vagy ahhoz hasonló megjelenésű és színű egyéb anyagból készült tetőfedő anyagtól eltérő anyagú héjazattal nem alakítható ki.

2. 1. 1. Melléképület tetőhéjazatának kialakítása valamint felületképzése kizárólag a főépület színével és felületképzésével megegyező módú, vagy ahhoz illeszkedő architektúrával vagy vakolattal készülhet.

2. 1. 1. Az épületek felújítása, átszínezése egységes építészeti koncepció hiányában nem végezhető. Épület utcai homlokzatának részleges felújítása a homlokzat struktúrájától eltérő tagolással nem alakítható ki.

2. 1. 1. Kerítés kialakításának előírásai:

oa) tömör, tagolatlan felületű kerítések nem létesíthetők,

ob) a kerítés magasága a 1,8 m-t nem haladhatja meg.

20. (1) A Történeti településrészekre a (2) és (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

1. Területi építészeti követelmények:

2. 1. Új főépület az utcára merőleges, illetve befordított (ún. hajlított házas lehet) telepítésű lehet.

2. 1. Az épületek utcára merőleges telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani.

2. 1. Amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.

2. 1. A melléképület, garázs a hátsókerttel rendelkező építési telkeken a főépület mögött helyezhetők el.

2. 1. Új főépület a telek homlokvonalától számított 20 méteren belül, új melléképület a telek homlokvonalától számított 45 belül helyezhető el.

2. Egyedi építészeti követelmények:

2. 1. Illeszkedés: Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenés, a tömeg szélessége és a tetőidom a kialakult utcaképtől eltérő nem lehet (illeszkedés). Az illeszkedés vizsgálta során, az 5-5 szomszédos, és 5, az utcában szemben álló ingatlan adottságait kell vizsgálni.

2. 1. Tömegformálás:

2. 1. 1. A településrészen kizárólag magastetős épületek helyezhetők el.

2. 1. 1. Új tetőzet az épület környezetétől eltérő módon és anyaghasználattal nem alakítható ki.

2. 1. 1. Új főépület építése esetén a félnyeregtetős, sátortetős, lapostetős tetőidom és tetőforma nem alakítható ki.

2. 1. 1. Lapostető kizárólag földdel borított pince esetében létesíthető legalább 30 cm-es termőréteggel zöldtetőként kialakítva.

2. 1. 1. Magastető 35^o-nál kisebb és 45^o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet.

2. 1. 1. Saroktelek kivételével az utcára merőlegesen telepített főépületek telek homlokvonalához legközelebbi homlokzati síkjának legnagyobb vetületi szélessége a 10 métert, befordított épület esetében a 15 métert és mindkét esetben a telek homlokvonalának maximum 2/3-át nem haladhatja meg.

2. 1. 1. Az épület legmagasabb pontja 11 méternél nem lehet magasabb.

2. 1. Homlokzati kialakítás:

2. 1. 1. Nyílás nélküli utcai homlokzat nem létesíthető.

2. 1. 1. Tetőtérbeépítés esetén a közterületről látható utcai oromfalon a tetőtéri ablakok méretei nem haladhatják meg az utcai homlokzaton elhelyezett ablakok jellemző méreteit

2. 1. 1. Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.

2. 1. 1. Az utcafronti homlokzati nyílások és nyílászárók osztásrendje a homlokzat összhangjától eltérően nem változtatható meg. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől.

2. 1. 1. Épület utcai homlokzatának részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet.

2. 1. 1. Utcai homlokzaton garázskapu nem létesíthető.

2. 1. 1. Portálok, kirakatok az építmény homlokzatának struktúrájától, tagolásától eltérő módon nem alakíthatók ki.

2. 1. 1. Műszaki berendezések kialakításának előírásai:

ha) légkondicionáló berendezés kültéri egysége, antenna és egyéb gépészeti berendezés – a tetőn elhelyezett napelem-panel és napkollektor kollektorháza kivételével – tetőfelületen és utcai homlokzaton, valamint az attól számított 5 méteren belül nem helyezhető el. Az utcai homlokzattól számított 5 méteren túl a függőleges homlokzaton takaratlanul nem helyezhető el,

hb) erkélyen és loggián közterületről látható módon, takaratlanul, az épület külső megjelenésétől eltérő módon nem helyezhető el.

hc) szabadon vagy védőcsőben vezetett kábel közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el,

hd) újonnan közműszekrények homlokzaton közterületről látható módon nem helyezhetők el.

2. 1. 1. Ingatlanonként 1 db-nál több és 4,5 méternél szélesebb gépkocsi-behajtó-kapu nem létesíthető a kerítésen.

2. 1. Anyag és színhasználat:

2. 1. 1. Új épület anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.

2. 1. 1. Főépületen égetett agyagcserép, vagy ahhoz hasonló megjelenésű egyéb anyagból készült tetőfedő anyagtól eltérő anyagú magastető nem alakítható ki. A főépület héjazata natúr, terrakotta vagy grafit színtől eltérő módon nem létesíthető.

2. 1. 1. Nyílászárók körül nem alkalmazható díszítő elemként csempe, üveg vagy hasított kőburkolat.

2. 1. 1. Épületeken fém, műgyanta kötőanyagú, mázas kerámia és fa anyagú nagytáblás homlokzatburkolat nem alkalmazható.

2. 1. 1. A 20 m² bruttó alapterületnél nagyobb melléképület

ea) magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható,

eb) újonnan a főépülettől eltérő anyag- és színhasználattal nem alakítható ki.

2. 1. Kerítés kialakításának előírásai:

2. 1. 1. A településrészen a hagyományos építőanyagoktól és formáktól eltérő utcai kerítést nem építhető.

2. 1. 1. Látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők.

2. 1. 1. Nem áttört, tömör, tagolatlan felületű kerítések nem létesíthetők.

2. 1. 1. A kerítés magasága a 1,5-nél kisebb és 1,8 m-nél nagyobb nem lehet, lábazata a 0,5 métert nem haladhatja meg.

2. 1. 1. A kerítés felülete lehet tégla, terméskő, fa és vakolt felület, acél anyagú szerkezetekkel kiegészítve.

21. (1) A Rekreációs területekre a (2) és (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

1. Területi építészeti követelmények:

2. 1. Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető.

2. 1. Új épület legmagasabb pontja a 10 métert nem haladhatja meg.

2. Egyedi építészeti követelmények:

2. 1. Illeszkedés: Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a területen kialakult épületek megjelenéséhez.

2. 1. Tömegformálás:

2. 1. 1. A településrészen kizárólag magastetős épületek helyezhetők el.

2. 1. 1. A magastető 25^o-nál kisebb és 40^o–nál nagyobb hajlásszögű nem lehet.

2. 1. 1. Lapostető csak zöldtetőként alakítható ki, amely legalább 30 cm termőréteggel készül.

2. 1. Kerítés kialakításának előírásai:

2. 1. 1. Látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők.

2. 1. 1. Tömör, tagolatlan felületű kerítések nem létesíthetők.

2. 1. 1. A kerítés magasága a 1,4 m-t nem haladhatja meg.

22. (1) A Temetőre a (2) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

1. Egyedi építészeti követelmények:

2. 1. Tömegformálás:

2. 1. 1. Új építmény építése esetén a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a ravatalozó épületéhez, illetve a síremlékekhez.

2. 1. 1. A településrészen lapostetős épületek nem helyezhető el.

2. 1. 1. Új tetőzet az épület környezetétől eltérő módon és anyaghasználattal nem alakítható ki.

2. 1. 1. A magastető 45^o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet.

2. 1. Homlokzati kialakítás:

2. 1. 1. Az épületek nyílásai és a nyílászárók osztásrendje a homlokzat összhangjától eltérően nem változtatható meg. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől.

2. 1. 1. Épület homlokzatainak részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet.

2. 1. Anyag és színhasználat:

2. 1. 1. A magastető égetett agyagcseréptől, vagy ahhoz hasonló megjelenésű és színű egyéb anyagból készült tetőfedő anyagtól eltérő anyagú héjazattal nem alakítható ki.

2. 1. 1. Új épület anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.

2. 1. 1. Látszó beton felületű és ipari kerítések nem építhetők. Élő sövénnyel takart kerítés, vagy a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával készült kerítés létesíthető.

23. (1) A Gazdasági területek a (2) és (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

1. Területi építészeti követelmények:

2. 1. Új építmény építése esetén a telepítés módjának illeszkednie kell a területen kialakult épületek telepítéséhez.

2. 1. Az épületek telepítését az építési helyen belül az utcaképbe és az adott telephelyen belül lévő épületekhez és a táj építési hagyományaihoz is illeszkedően kell megválasztani.

2. Egyedi építészeti követelmények:

2. 1. A kialakítandó megjelenésnek, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a területen kialakult épületek megjelenéséhez.

2. 1. A területen a közterület felől élősövénnyel takart áttört ipari kerítés, élősövény, vagy a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával készült áttört kerítés létesíthető.

2. 1. Az építési telek az építési szabályzatban külön nem jelölt telekhatárai mellett, őshonos, vagy honos fajokból álló növényzet telepítendő. Az építési telkek belső növényesítése kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.

2. 1. Amennyiben az épület tervezett utcai homlokzatszélessége nagyobb, mint 15 méter, magastető alkalmazása esetén az épület nyeregtetős tetőgerincét a közlekedési célú közterülettel vagy magánúttal párhuzamosan kell kialakítani.

24. (1) A Beépítésre nem szánt külterületre a (2) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak:

1. Egyedi építészeti követelmények:

2. 1. Az épületek tömegaránya, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse.

2. 1. Gazdasági épület kizárólag földszintes lehet.

2. 1. Épület legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól mérve a 14 métert nem haladhatja meg kivéve harangtorony vagy sajátos funkciójú építmény.

2. 1. A területen lapostető nem létesíthető.

2. 1. A vakolt homlokzat fehér vagy természetes pasztell árnylatú földszíntől eltérő színű nem lehet.

2. 1. 50 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű épület magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható.

2. 1. A birtokközpontra vonatkozó követelmények:

2. 1. 1. A birtokközpont határai mentén kertépítész által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból (9. melléklet) álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.

2. 1. 1. A telkek belső növényesítése által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

2. 1. 1. A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell (9. melléklet).

10. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények

25. (1) Az 1. mellékletben meghatározott helyi egyedi védelem alatt álló értékekre a (2) – (10) bekezdésben meghatározott egyedi építészeti követelmények vonatkoznak.

1. Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

2. Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje

2. Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

2. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek megőrzésével kell megoldani.

2. Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.

2. Helyi egyedi védett értéket érintő építési tevékenység során az építéskori vagy a védett érték által meghatározott karakterhez illeszkedő anyagok és színek alkalmazhatóak.

2. Helyi egyedi védett épületek védett értéket hordozó homlokzatai bármely nyílászárójának esetleges cseréjekor a külső szárnyaknál csak faanyagú vagy az építéskorival megegyező anyagú szerkezet alkalmazható, az 1. melléklet védett értékre vonatkozó megállapításainak figyelembevételével. Nyílászáró védett szerkezete építéskori anyagában őrzendő meg.

2. Helyi egyedi védelem alá helyezett épületek védett értéket hordozó tetőfelületén – a csapadékvíz-elvezető rendszert is beleértve – az építéskorival egyező anyaghasználat és szerkezeti megoldás alkalmazható.

2. Helyi egyedi védelem alatt álló épület közterületről látható

2. 1. tetőfelületén

2. 1. 1. antenna felépítmény,

2. 1. 1. klíma-berendezés, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége,

2. 1. 1. reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, cégtábla, üzletfelirat, vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés,

2. 1. 1. háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés,

2. 1. homlokzatán

2. 1. 1. reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a cégtábla,

2. 1. 1. üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés kivételével,

2. 1. 1. napelem, napkollektor,

2. 1. 1. új parapet-konvektor, klíma-berendezés, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége,

2. 1. 1. háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés,

2. 1. 1. reklámmegjelenítést tartalmazó árnyékoló szerkezet

nem helyezhető el.

11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

26. Dencsháza Község illetékességi területén a településkép védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Településképi törvény), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Korm. rendeletben meghatározottak szerint 15 db reklámhordozó létesíthető.

27. (1) Reklámot, reklámhordozó berendezést közterületen és köztulajdonban álló ingatlanokon

2. 1. településképi bejelentési eljárás alapján az ott lévő, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Korm. rendeletben meghatározott utcabútorokon,

2. 1. a közúti közlekedésről szóló. törvényben és a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklámcélú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló Korm. rendeletben foglaltak szerint közvilágítási, villany- és telefonoszlopon

lehet elhelyezni.

1. Az utasváró függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan legfeljebb 4 db kétoldalas 1,2x1,8 m reklámfelület alakítható ki.

2. A kioszk függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan legfeljebb 1,2x1,8 m reklámfelületek alakíthatók ki.

2. A közművelődési célú hirdetőoszlop egyedi tervezésű vagy típusszerkezet is lehet.

2. Az információs vagy más célú berendezés az 3. mellékletben ábrázolt kialakítású lehet. A berendezés reklámcélra használható felületének a 2/3-részén helyezhető el reklám. A berendezés kétoldalas kialakítással is ellátható.

2. Belterületen a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területének úttesten kívüli burkolatlan részén, járdán, gyalogúton és kerékpárúton található közvilágítási, villany- és telefonoszlopon elhelyezhető kétoldalas reklámhordozó legfeljebb 0,8x1,2x0,1 m befoglaló méretű lehet. Oszloponként legfeljebb 1 db hirdetőberendezés helyezhető el.

2. Az (1) – (5) bekezdésben meghatározott reklámhordozók elláthatók háttérvilágítással is, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható.

28. (1) A 27-28. § és a Korm. rendelet rendelkezéseitől eltérően legfeljebb évente összesen 12 naptári hét időszakra kizárólag az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény rendezvényeit népszerűsítő reklámhordozók elhelyezhetők ezen szervezetek épületein, továbbá közterületi járdán, sétányon, forgalomcsillapított utcában és téren.

1. Az (1) bekezdésben meghatározott esetben alkalmazható eszközök a következők lehetnek, melyeknél a villódzó fénytechnika, LED-kijelző vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható:

2. 1. legfeljebb 1 m² alapterületű, 2 m magasságú, igényesen kivitelezett, nem borulásveszélyes tájékoztatóeszköz, amelynek minden felülete felhasználható a reklám közlésére,

2. 1. legfeljebb 2,5 m magas és 4,5 m széles mobil promóciós eszközök,

2. 1. közterület fölé kifeszített molinó, figyelemmel a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény rendelkezéseire,

2. 1. az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény épületének homlokzatán elhelyezett reklám vagy hirdetőberendezés méretkorlátozás nélkül, e) nagyméretű kültéri LED videófal (a videófelület mérete 5-15 m²).

12. A reklámhordozók karbantartása

29. (1) A reklámhordozó folyamatos karbantartása a reklámhordozó tulajdonosának és a reklám közzétevőjének egyetemleges feladata és kötelessége, ennek megtörténtét a közterület kezelője ellenőrzi.

1. Amennyiben a karbantartást a kötelezettek elmulasztják, és ezen köte-lezettségnek felszólításra sem tesznek eleget, a közterületkezelő a kötelezettek költségére és veszélyére a reklámhordozót elbontja vagy eltávolítja.

13. A reklámok, reklámhordozók elhelyezésének egyéb feltételei

30. A reklámok és a reklámhordozók az V. fejezet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, Dencsháza Község a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendeletében meghatározott közterület-használati díj megfizetése esetén helyezhetők el.

14. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

31. (1) Településképi szempontból meghatározó területen álló épület ((kivéve helyi védett és műemlék vagy műemléki környezetben álló épület):

2. 1. használói a közterületről látható homlokzatokon, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 5 m² méretben és kialakítással, a homlokzat síkjából legfeljebb 15 cm-re kiemelkedő módon helyezhetnek el használónként és homlokzatonként 1–1 db üzletfeliratot, amely háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható,

2. 1. közterületről látható homlokzati felülettel nem rendelkező használói a közterületről látható homlokzaton, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 0,2 m² méretben és kialakítással, a homlokzat síkjában helyezhetnek el használónként 1 db cégtáblát,

2. 1. homlokzatán az 1. és 2. pontban foglaltakon túlmenően az érintett ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, a vállalkozás nevének, jelképének megjelenítését tartalmazó, homlokzati síkra merőlegesen kialakított, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, kétoldalas, legfeljebb 0,7 m² egyoldali felületű és legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető, mely nem alkalmazhat LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát,

2. 1. közterületről feltáruló homlokzatán antenna, égéstermék-elvezető nem helyezhető el.

2. 1. Légkondicionáló berendezés kültéri egysége a közterületről feltáruló homlokzaton kizárólag az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 92. § (2) bekezdése figyelembe vételével helyezhető el ott, ahol e Rendelet nem tiltja,

2. 1. közterületről feltáruló homlokzatán napernyő kizárólag natúr bézs színű és textilanyagú lehet, amely a legfeljebb 30 cm nagyságú függőlegesen lelógó részén tartalmazhatja az üzlet cégfeliratát és logóját. Az árnyékoló szerkezet egyéb reklámfeliratot vagy grafikát nem tartalmazhat,

2. 1. közterületről feltáruló homlokzatán a homlokzat síkjából kiemelkedő kábelcsatorna, vagy kábelrögzítő segítségével rögzített vezeték nem létesíthető. Az egyes elosztószekrények fedlapjait a homlokzat színével azonos módon kell színezni,

2. 1. közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell, amennyiben az épület Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló törvényben meghatározott középületnek minősül.

1. Helyi egyedi védett, műemlék vagy műemléki környezet területén álló épületen:

2. 1. közterületről feltáruló homlokzatán antenna, égéstermék-elvezető és légkondicionáló berendezés kültéri egysége nem helyezhető el

2. 1. homlokzatán kizárólag az érintett ingatlan használói számára helyezhető el rendeltetési egységenként vagy üzletenként összesen legfeljebb 1-1 db

2. 1. 1. legfeljebb 0,2 m² felületű, az üzemeltető azonosítására szolgáló, az üzemeltető nevét, tevékenységét és jogszabályban előírt egyéb adattartalmat tartalmazó, a homlokzat síkjában elhelyezett cégtábla,

2. 1. 1. a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú, de legfeljebb 2,5 m² méretű és 10 cm kinyúlású, a homlokzat síkjában elhelyezett üzletfelirat vagy a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat vagy más grafikai megjelenítés, melyek nem alkalmazhatnak LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát,

2. 1. homlokzatán a 2. pont b) alpontban foglaltakon túlmenően az érintett ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, a vállalkozás nevének, jelképének megjelenítését tartalmazó, homlokzati síkra merőlegesen kialakított, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, kétoldalas, legfeljebb 0,7 m² egyoldali felületű és legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető, mely nem alkalmazhat LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát,

2. 1. közterületről látható homlokzati felülettel nem rendelkező használói a közterületről látható homlokzaton, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 0,2 m² méretben és kialakítással, a homlokzat síkjában helyezhetnek el használónként 1 db cégtáblát vagy üzletfeliratot,

2. 1. közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell, amennyiben az épület Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről törvényben meghatározott középületnek minősül.

2. Az (1) bekezdés 1-3. és 5. pontjában és a (2) bekezdés 2-4. pontjában meghatározott berendezések az épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak.

32. (1) Településképi szempontból meghatározó területen a gazdasági településrészen a helyi építési szabályzatban meghatározott szabadonálló beépítési mód esetén, az építési helyen belül, az épülettől független kialakítással helyezhető el telkenként legfeljebb 1 db, legfeljebb 12 m² egyoldali felületű, kétoldalas cégtotem, melyen nem alkalmazható LED-kijelzővel vagy futófénnyel üzemelő technológia.

1. A cégtotem legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól mérve legfeljebb 8 m lehet, de magassága a szomszédos telkeken álló épületek magasságát legfeljebb 3 m-rel haladhatja meg.

15. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének általános szabályai

33. (1) Villamosenergia-ellátással kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során alkalmazandó előírások:

2. 1. A helyi építési szabályzatban lakóterületbe sorolt területeken, vagy az azokkal határos közterületeken

2. 1. 1. a villamos energia – nagy-, közép-, kisfeszültségű – és közvilágítási hálózatok bővítése, új hálózat kiépítése földkábeles elhelyezéssel történhet,

2. 1. 1. a villamos energia hálózati rekonstrukció során földkábeles elhelyezésre kell áttérni,

2. 1. 1. elosztószekrények elhelyezését az országos vagy helyi védett területen és országos vagy helyi védelem alatt álló ingatlan telekhatárától számított 50 méteren belül süllyesztett megoldással, a környezethez illeszkedően kell megoldani,

2. 1. 1. közterületen csak kis helyigényű, Önkormányzattal egyeztetett módon telepített és kialakított kompakt transzformátor-állomások alkalmazhatók.

2. 1. A központi belterületen az 1. pontban lehatárolt területeken kívül a villamos energia – közép-, kisfeszültségű és közvilágítási – hálózat bővítése, új hálózat kiépítése földkábeles elhelyezéssel történhet.

2. 1. A nem központi belterületen és a külterületi beépítésre szánt területeken az újonnan kiépítendő villamos energia hálózatok föld felett is vezethetők fa oszlopos megoldással.

2. 1. A távközlési és hírközlési hálózatok kizárólag a villamos energia hálózatokkal közös, egyoldali oszlopsorra helyezhetők el. Új hálózat önálló oszlopsoron nem létesíthető.

2. 1. Közterületen kialakítandó transzformátor-állomások helyét és kialakításának módját az Önkormányzattal egyeztetett módon a beépítéssel összehangoltan, a környezethez illeszkedve kell meghatározni. Az illeszkedés meghatározása során a településképi szempontból meghatározó terület anyaghasználatra, valamint kerítés és támfal kialakítására vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

1. Hírközléssel kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során alkalmazandó előírások.

2. 1. Településkép-védelem szempontból a hírközlési és a kábel TV hálózatokat a központi belterületen

2. 1. 1. újonnan csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni,

2. 1. 1. meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a föld-kábeles elhelyezésre kell áttérni,

2. 1. 1. földfeletti elosztószekrények elhelyezését országos vagy, helyi védett területen süllyesztve, a környezetbe illesztve kell megoldani.

2. 1. Azokon a területeken, ahol a hírközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös fa oszlopsoron kell vezetni.

2. 1. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolását az 4. melléklet jelöli ki.

2. 1. A mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében bázisállomások közötti összekötő sávokban az előírt magassági korlátozás betartandó. Új antenna műtárgyak elhelyezésénél a meglévő magas építmények (pl. középmagas- magas építmény, templomtorony, víztorony stb.) felhasználását kell előnyben részesíteni.

2. 1. Az antennatornyok kialakítása belterületen rácsos tartóval kialakított acélszerkezettel nem hozható létre.

2. 1. Az ilyen típusú tornyok színezése a környezetükbe illeszkedő kialakítással készüljön, figyelemmel a más jogszabályok által előirt, légi járművek biztonságos közlekedését elősegítő kötelező színezési szabályokra is.

16. V. FEJEZET
    A TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

17. A szakmai konzultáció

34. A Főépítész kérelemre a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít.

35. A szakmai konzultáció kérelmezése kötelező a helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökségen végzett, építési engedélyhez nem kötött, településképi megjelenést érintő valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerűsített bejelentéshez kötött építési tevékenységek esetén.

36. (1) A szakmai konzultációt

2. 1. építési engedélyhez kötött vagy egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek esetén a 7. mellékletben,

2. 1. az a) pontba nem sorolható tevékenységek esetén a 8. mellékletben

2. 1. meghatározott, papíralapon vagy elektronikus úton benyújtott kérelemmel kell kezdeményezni.

1. A kérelemhez

2. 1. építési engedélyhez kötött vagy egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek esetén az 40. § (2) bekezdésben,

2. 1. az a) pontba nem sorolható tevékenységek esetén az 45. § (2) bekezdésben,

a kérelem tárgyának megfelelően meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.

37. (1) A szakmai konzultáció kizárólag személyesen történhet, az építtető vagy kérelmező részére elektronikus úton jelzett időpontban és helyszínen.

1. A szakmai konzultáción készült emlékeztetőt a Főépítész az építtető vagy a kérelmező részére a konzultációt követő 8 napon belül írásban megküldi.

38. (1) A szakmai konzultáció eredménytelen, amennyiben

2. 1. a kérelem nem tartalmazza a 40. § (2) vagy a 45. § (2) bekezdésében meghatározott munkarészeket, vagy

2. 1. az építtető vagy kérelmező nem adott meg olyan elérhetőséget, amelyen elektronikus úton vagy távbeszélőn értesíthető, vagy

2. 1. a szakmai konzultációra a részére jelzett időpontban nem jelenik meg.

1. A szakmai konzultáció eredménytelenségéről a Főépítész az építtetőt vagy kérelmezőt írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton tájékoztatja.

18. A településképi véleményezési eljárás

39. Dencsháza Község Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester) településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytat le a Korm. rendelet szerint, az 5. mellékletben meghatározott építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek esetén.

40. (1) A véleményezési eljárást a 7. mellékletben meghatározott kérelemmel kell kezdeményezni.

1. A kérelemhez a Korm. rendeletben meghatározott munkarészeket tartalmazó építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni, a következő tartalommal:

2. 1. a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki terv, melynek részei

2. 1. 1. M = 1:1000 vagy M=1:500 léptékű helyszínrajz a tervezéssel érintett telek beépítéséről, a szomszédos ingatlanokon lévő beépítés bemutatásával, a védettségek lehatárolásával, terepviszonyok szintvonalakkal történő megjelenítésével, a telket érintő korlátozások feltüntetésével,

2. 1. 1. M = 1:100 léptékű alaprajzok,

2. 1. 1. a megértéshez szükséges számú metszet M = 1:100 léptékben,

2. 1. 1. homlokzatok kialakításának műszaki tervrajza M = 1:100 léptékben,

2. 1. 1. településképet befolyásoló tömegformálás, utcakép, illeszkedés ábrázolását (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is),

2. 1. ha tervezett, a reklámhordozók ábrázolását,

2. 1. a rendeltetés meghatározását,

2. 1. a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírást, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a homlokzatok anyag- és színhasználatának leírását is.

41. A Polgármester a településképi véleménye kialakításához az 5. melléklet-ben meghatározott építési tevékenységeknél meghatározottak szerint a Főépítész szakmai véleményét kéri ki.

42. (1) A véleményezési eljárás során a (2) bekezdésben foglalt részletes szempontokat kell vizsgálni.

1. A Korm. rendeletben foglaltak alapján a véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy

2. 1. az építészeti-műszaki tervdokumentációban szereplő építési tevékenység megfelel-e a IV. fejezetben meghatározott településképi követelményeknek,

2. 1. a közterület mentén az épület kialakításának módjával és feltételeivel kapcsolatban

2. 1. 1. az épület megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét,

2. 1. 1. közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát,

2. 1. 1. közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

2. 1. az építészeti-műszaki tervdokumentációban szereplő építési tevékenység az építészeti minőség és szakmai igényesség, ezen belül a telepítés, településkép, az esztétikus megjelenés, a kedvező településképi és településszerkezeti hatások, továbbá a megfelelő rálátás és látványvédelem követelményének való megfelelés szempontjából

2. 1. 1. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait,

2. 1. 1. megfelelően veszi-e figyelembe a rálátás és kilátás követelményeit,

2. 1. 1. az épület homlokzata és tetőzete megfelelően illeszkedik-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

2. 1. 1. a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

2. 1. 1. a terv településképileg megfelelő megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,

2. 1. 1. a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkedik-e az épített környezet adottságaihoz,

2. 1. 1. az építészeti-műszaki tervdokumentációban szereplő építési tevékenység megfelel-e a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv előírásainak, ezek hiányában vagy nem teljes körű szabályozásuk esetén az illeszkedés követelményének.

43. A Polgármester településképi véleménye a kérelemhez benyújtott és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.

19. A településképi bejelentési eljárás

44. A Polgármester településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) folytat le a Korm. rendelet szerint a 6. mellékletben meghatározott

2. 1. reklám- és reklámhordozó-elhelyezések,

2. 1. építési engedélyhez, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez nem kötött építési tevékenységek és építmények rendeltetése megváltoztatása

esetében.

45. (1) A bejelentési eljárást a 8. mellékletben meghatározott, papíralapon vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton benyújtott bejelentéssel és digitális adathordozó melléklettel kell kezdeményezni.

1. A bejelentéshez a Korm. rendeletben foglaltak alapján – a kérelem tárgyának megfelelően – a következő munkarészeket tartalmazó, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet kell benyújtani:

2. 1. építési tevékenység esetén

2. 1. 1. a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a homlokzatok anyag- és színhasználatának leírását is,

2. 1. 1. helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

2. 1. 1. alaprajz,

2. 1. 1. homlokzatok rajza,

2. 1. 1. utcaképi vázlat, színterv és látványterv.

2. 1. reklám vagy reklámhordozó elhelyezése esetén

2. 1. 1. a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a rögzítés módja és az anyag- és színhasználat leírását is,

2. 1. 1. helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

2. 1. 1. a reklámhordozó kialakításának részletterve alaprajzi és homlokzati nézetekkel,

2. 1. 1. az elhelyezendő reklám településképi megjelenését ábrázoló részletterv, mely ábrázolja a reklám méretét, kialakítását, a hordozófelület anyagát és a rögzítés módját is,

2. 1. 1. az elhelyezéssel érintett építménynek a reklámot vagy reklámhordozót is ábrázoló homlokzati rajza, amennyiben az elhelyezés építmény homlokzati felületén vagy tetőzetén tervezett,

2. 1. 1. utcaképi vázlat, színterv és látványterv.

2. 1. rendeltetésváltoztatás esetén

2. 1. 1. a településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosítását is ismerteti,

2. 1. 1. helyszínrajz, mely bemutatja a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosítását, valamint a településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek teljesítését,

2. 1. 1. a tervezett rendeltetés parkolási igényét alátámasztó alaprajz.

2. A (2) bekezdésben részletezett munkarészeket a kérelem tárgyának megfelelő, értelmezhető léptékben kell mellékelni.

46. A Polgármester bejelentési eljárásban hozott, építési tevékenységet, reklám- vagy reklámhordozó elhelyezést, rendeltetésváltoztatást tudomásul vevő határozata a bejelentéshez mellékelt és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.

47. A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntésével szembeni fellebbezést Dencsháza Község Önkormányzat Képviselőtestülete bírálja el.

20. A helyi védelemhez kapcsolódó helyrehozatali kötelezettség

48. (1) A településkép és a helyi épített örökség védelme érdekében, a Rendelet 1. melléklet szerinti helyi egyedi védelem alatt álló építményekre helyrehozatali kötelezettség írható elő a polgármester hatósági döntésében.

1. Helyrehozatali kötelezettség írható elő:

2. 1. A helyrehozatali kötelezettségnek tartalmaznia kell:

2. 1. 1. az építmény pontos beazonosítására alkalmas adatait (cím, helyrajzi szám),

2. 1. 1. a helyrehozatali kötelezettség címzettjét, aki az építménynek helyet adó ingatlan tulajdonosa,

2. 1. 1. a helyrehozatali kötelezettség által érintett szerkezet(ek), arculati elem(ek), vagy a teljes építmény pontos megnevezését,

2. 1. 1. a helyrehozatali kötelezettség teljesítésének végső határidejét,

2. 1. 1. a határidő meghosszabbításának lehetőségeit, indokait, és

2. 1. 1. a helyrehozatal nem teljesítésének szankcióit (településképi kötelezés, településképi bírság).

21. A településképi kötelezés

49. (1) A Polgármester a II. fejezetben meghatározott helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek és IV. fejezetben meghatározott településképi követelmények megsértése esetén – a (3) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével – a Településképi törvény 11. § (1) bekezdése szerint jár el.

1. A Polgármester

2. 1. az (1) bekezdés szerinti felhívásban szereplő határidő eredménytelen eltelte,

2. 1. a 48. § szerinti hatósági döntésben szereplő határidő eredménytelen eltelte,

2. 1. a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése

esetén – a (3) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével – a településképi törvény szerint- a településképi követelmények teljesítése érdekében településképi kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén településképi kötelezést bocsát ki.

2. Reklám, reklámhordozó településképi bejelentési eljárás nélküli vagy a bejelentéstől eltérő elhelyezése esetén a Polgármester 15 napon belül értesíti a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Korm. rendeletben meghatározott hatóságot.

22. A településkép-védelmi bírság

50. (1) A Polgármester az 49. § (2) bekezdése szerinti esetekben induló településképi kötelezési eljárásokban az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.

1. Az (1) bekezdésben meghatározott településkép-védelmi bírság összege

2. 1. a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegésével

2. 1. 1. a bejelentési dokumentációban vagy a döntésben foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően

aa) magánszemély esetében legalább 50 000 forint, legfeljebb

100 000 forint,

ab) nem magánszemély esetében legalább 100 000 forint, legfeljebb 200 000 forint,

2. 1. 1. a megtiltás ellenére végzett tevékenység esetén

ba) magánszemély esetében 100 000 forint,

bb) nem magánszemély esetében 200 000 forint,

2. 1. a településképi törvény 11. § (1) bekezdése szerinti döntésben foglaltak végre nem hajtása

2. 1. 1. és magánszemély esetén legalább 100 000 forint, legfeljebb

200 000 forint,

2. 1. 1. és nem magánszemély esetén legalább 200 000 forint, legfeljebb 400 000 forint.

2. A településkép-védelmi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:

2. 1. a jogsértéssel létrejött állapot településképre gyakorolt hatását,

2. 1. a jogsértéssel létrejött állapot visszafordíthatóságát,

2. 1. a jogsértő állapot időtartamát.

23. VI. FEJEZET
    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

E rendelet a kihirdetését követő 31. napon.

Kobra Ottó Lajos Mecseki Péter

polgármester jegyző

Kihirdetési záradék:

Kihirdetve: Dencsháza, 2020. november 10.

Mecseki Péter

jegyző